Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

Vasárnap, 1955. február 13. ESZAKMAGYAR0RS2AG 3 • m „ ÖTEZER iVl cg az elmúlt év decemberében történt. — Aggyisten István' — köszönt be Hegedűs Lász­ló a tar^w-cinuishöz.. — Min töprengsz olyan nagyon? — Eh, hagyd el, ne is kérdezd! — állt fel az asz­taltól az elnök, hogy kezet nyújtson. Megdörzsölte kopasz fejetetejét, aztán odaállt az ablakhoz. — Az ördög vinné el, sose gondoltam volna, hogy ilyen nagy gond. ha pénz van Itt ez az ötezer forint, aztán nem tudóik mit kezdeni vele. Márpedig ha el nem hasz- »álom, elvész. Na, Hegedűs barátom! Te vagy a né­gyest népfrontbizottság elnöke, most támogasd a ta­nács munkáját! Az utolsó mondatot mosolyogva mondta. — Nem tudtok a pénzzel mit csinálni? Hát nőm tudod, hogy ha kienged a fagy, térdig járunk a sár­ban? Járda kell elnök elvtárs! Cement kell! Mit kell ezen gondolkodni? — Ettől ugyan nem lettem okosabb. Én is tudom, hegy a hóból sár lesz, de nem kapunk cementet. Nem tudok hol venni. Nincs. Nincs... nincs... vibrált a kis "szobában az utol.to szó. Most már mindketten töprengtek. Hogy lehelne mégis? Már csak néhány nap van hátra a december­ből, aztán fuccs a pénznek, meg egy jó szakasz kö­ves járdának. Nem is szóltak többet, csak gondolkod­tak. Végre Hegedűs, a nagy darab pirosarcú ember letelepedett az elnök asztalához: — Adj egy darab papírt, meg tollat István! ff (simította a papírt, lefújt róla egy ágaskodó por­szemet, kipróbálta a tollat, aztán módosán ne­kikönyökölt. S mielőtt leengedte volna a tollat, diadal­masan felnézett az elnökre, aki szót sem ejtett, csak-................. ...... ' ' ................... IMIM U ■ .<• FOKIN r nézte. Hegedűs sem szólt, csak az arca éles ráncai közül elővillanó szeme árulta el diadalniát. Aztán hozzáfogott az íráshoz: - ■ ­„Rónai Sándor elvtársnak. Borsod megye képvi­selőjének. Budapest. A falu hazafias népfrontbizottsága nevében írta a ’evelet Hegedűs László, s ahogy sorakoztak a betűk a papíron, úgy derült fel az elnök arca is. Három, vagy négy nap telt el, s cay december- végi nyirkos, hideg, újévet váró estén élesen berre­gett a telefon a nésvosi postahivatalban. Sokára vet­te fel a postás. Ki lehet ilyenkor? — Óh. hogy a cement az állomáson van?... Hű­ha!.,. Lélek sincs ilyenkor kéznél elvtárs! Ki szál­lítsa el. ki rakja ki? Azonnal el kell hozni? ... Meg­próbálhatom éppen, szólok akinek kell, aki majd csi­nál valamit... De akinek szólt volna a postás — Hegedűs nem volt otthon Hát akkor a tanácselnöknek. A méntélén utca, ahol már (Wk óta egy embert sem lehetett lát­ni, mozgolódással telt meg. Amelyik házba egy férfi ment be. onnan kettő jött ki. Igaz. nem egy helyen mondogatták: No, hiszen jöhetett volna jobbkor is, nem éj­szaka. A?ert csak oda ballagtak a szöghöz, hogy leakasz- szák s vállukra kanyarítsák a kabátot. A tfzcs udvarén is már fogták a lovakat a sze­kér elé. ók adták a fogatot, az egyéniek a munkaerőt. Jól benne voltak az éiszakában, mire az uiolsó cementes zsákkal megrakott szekér is véaig- dócögött az utcán. A sertés, marha, borjú és jnh forgalmának és levtísásánah újabb szabályozása A Minisztertanács foglalkozott a lakosrág hús- és zsírellátásával. Meg­állapította, hogy az 1954. évi jó ku­koricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertés- begyűjtési tervünket nem teljesítet tűk. Az elmaradás oka részint a jár- latícvelck átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hiva­tali lazaság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, a helyi ha­tóságok ezzel tanúsított elnézése volt, A helyi hatóságuk íöbbholyütt indo- kolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem betartását Be. adásban hátralékos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a jar- latlevolek ellenőrzése hiányában jogtalanul sertést vásároljanak. A spekuláció a magánhúsiparosok kö­zött is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben tíz-lrász kupéé felhajtó útján, felvásá­rolt állatokkal nyerészkedtek a ezáltal visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alap­ján a begyűjtési miniszter a lakos­ság folyamatos húsellátásának bizto­sítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágast és az állat- forgalmat. A rendelet szerint azok a termelők ’(egyénileg gazdálkodók és termelőszö­vetkezeti tagók), akik előírt sertésbe- ■adási kötelezettségüknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hízlalású sertéseiket feldolgozott állapotban füstölt áru­ként értéke:!! hetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát azonban a spekuláció megfékezése és egészségügyi okok miatt nem árusít­hatnak. A termelőszövetkezetek saját hízlalású sertéseiket beadási kötele­zettségük után hasított és nyershús formájában továbbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan termelő for­galomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezettségének elogot tett. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettsé­gük teljesítése előtt, abban az eset­ben, ha hátralékuk ninea és a három hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő stúlyú sertést hízóba állítottak, háztartásonként le­vághatnak egy darab sertést. Beadás­ra nem kötelezett személyek részére öt családtagig egy, ezen felül két sertésre-adható vágási engedély. Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem köte­lezett személyekre. Tenyésztés és továbbtart ás céljára sertést, marhát, borjút mindenki kor­látozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy továbbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állaiforgaJmi vállalatok vásárolhassanak. Állami vállalatok, üzemek éa intézmények 60 kg-on feltjli sertést sem élő. sem vágott ál­lapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a földmű­vesszővel kezetek é>s magánból sí páro­sok serfósvásárlási és vágási utal­vány alapján vásárolhatnak hízott­sertést. A magánhúslparósok vásárlá­saikat azonban kizárólag személyesen, megbízottak nélkül végezhetik. A rendelet intézkedik a szabadpia­con történő eladás szabályozásáról is. A rendelet értelmében sertést vagy szarvasmarhát csak az Ez állattartó adhat el, aki járiatlevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább 60 nap óta, szarvasmarha legalább 90 nap óta a tulajdonában van. Sertés- beadásban hátralékos egyénileg gaz­dálkodó termelő 60 kilogrammon felüli súlyú sertést, vágómarhabeadás, ban hátralékos termelő pedig szarvas, marhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötele­zettsége három hónapon belül esedé­kes, sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási köte­lezettségének határidőre való teljesí­tésének érdekében megfelelő súlyú s-ertést hízóba állított. A begyűjtési miniszter rendeleté a továbbiakban a zsírbeadást, a sertés kényszervágást, a selejt marha, borjú és juhvágásokat, valamint a vágási engedélyek cs utalványok kiadását szabályozza. A rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva, elejét vegyék a spekulá­ciónak, rendet teremtsenek a szabad- piacon, megvédjék a termelők jogait. (MTI) A Rudabányán épült óvoda —SIC*- Sfftv >— Sajtóízervip^é’» a DIM \ V AG-ban A pártsajtó terjesztése a párt- munka egyik jelentős része. Ezért tekintik fontos feladatnak a DIMÁ VÁG kommunista aktívái a most megindult sajtóterjesztési munkát. Lelkesen, odaadóan tevékenykednek annak érdekében, hegy minél több dolgozó kezébe eljuttassák a Szabad Népet az. Ész-akmagyarorszúgot, Tar­tós Békét, Gépgyári Munkást. Az aktívák között nemes versengés fo­lyik. Alig két napja kezdődött a verseny és máris komoly eredmé­nyek vannak. A legjobb eredményé eddig Vüscze Bertalan elvtárs érte ól a vugoüzemben. Üzeme első a versenyben. A második helyen a Kossuth alapszervezet tagja, Kola- csek Lajosné, eivtársnő van. A hax-i madik helyen a rendészet kommu­nistái vannak. Karczagi László elv-i társ érdemel dicséretet jó munkájá­ért. Mindhárom pártszervezet aktí­vái az előirányzott példány számot jóval túlteljesítették. HÍREK a mezóg azdasagbol — A MISKOLCI Állami Erdőgazda­ság dolgozói január 80-áft és fobruár 6-án felszabadulási műszakot tartót tak. melyben részivettek az erdőgaz dasági központ paraszuyai, illetve lillafüredi erdészeti iroda dolgozói, a kerület vezető erdészei. Két vasárna­pon 4422 o tűzifát és 124 köbméter Ipari fát szállítottak a MAV-rakodó- hoz s ezenfelül még 35 köbméter fa­anyagot termeltek. • — FÖLDÜCVEííSZÖVETKEZETE- lA’K a miskolci vásárcsarnokban feb­ruár 12—16-ig árubemutatót rendez­nek. Bőséges élelmiszerkészlet, hús­áruk és zöldségféleségek várják a vá­sárlókat. Az árubemutatóval egybe­kötött vásár egyben vevőankét is, feltol meghallgatják a dolgozók kíván­ságát, javaslatait. m — GYÖRGYTARLÖ községben 21 egyénileg dolgozó paraszt párosvei* senybe lénett. Vállalták, hogy az el­ső negyedévi beszolgáltatást éa .adó­fizetést, valamint a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatokat 1955 március 30-ig teljesitik. Ezidelg 7 dolgozó pa­Február 8. Már hajnalodott, a kakasok bejelentették a reggelt. Münkásautó gördült be Tornalelesz községbe. A soffőr hosszúkat dudált, jelezte, hogy megérkezett. — Apjuk, kelj hát fel, a kocsi már itt vaínl — Jól van már jól, úgy kiabálsz, mintha legalábbis süket lennék. Kovács Sándor még egyszer végignyujtózko- dott az ágyban és kiugrott belőle. Percek alalt felöltözködött, táskáját kezébe vette és már lo­holt is az autóhoz. Ügyes, fürge ember. Igaz, még nem idős, 46 éves. Középtermetű, kissé geszte­nyebarna, izmos férfi. Látszik rajta, megedzette a munka, az élet. Pontosan érkeztek. Kis idő múlva már ott is volt brigádjával a pódiumon, a X-es ke­mencénél. — Mi újság, János? — szólt Kovács elvtárs Pásztor Jánoshoz. — Minden rendben van, különben te többet tudsz, vidékről jössz. — Hogy állsz a munkával? — Be van rakva 350 mázsa ócskavas s 50 mázsa szilárd. Folyékony vasat nem tudtam rak­ni, azt intézd el te. Kovács elvtárs gondosán körülvizsgélta a ke­mencét. Belenézett a kemence gyomrába., is. Mindjárt észrevette, hogy a csapoló-Iyuknál a téglák nagyon el vannak égve. — Fiuk! — adta ki a parancsot. — Lapátot a kézbe és gyerünk! — És a fiuk egymás után dobálták be a masszát az elégett téglákra. Alig végeztek ezzel a munkával, máris megérkezett n folyékony vas. Óvatosan beöntötték, aztán kö­vetkezett a beolvasztás, a kikészítés. Úgy vé­gezték a munkát, ahogy elő van írva. Ércet, me- szet, mangánt, tükörvasat raktak a szortyogó ke­mencébe. Féltizenkettő felé járt már az idő. Kovács elvtárs magára vette az „azbeszt” védőruhát. — No, fiúk — mondotta —, nézzük a próbát. Hosz- szúnyelű kanállal a kezében belenyúlt a kemen­ce gyomrába, és kivett belőle. Ezer szikrát vetett fia acél, amikor a formába öntötte. Már a szik­OTTHON fa mmikábmi iiiiiimmmiiiminiiiiiimiMiiiiiinmiiimMiiMimiliniiimiBMmimiiniiimiiuiiimiimiiiiii luiuiimimiiimiiiiiiHiumimminiiiiitiiumtiiimiuiHiiiiiiiiimiiiiijrfiiMiinmimniiiimiin rákról megállapította, hogy még nem tökéletes az acél. — Adjunk még neki 300 kiló mangánt — mondotta. A kemence ajtaja ismét felemel­kedett és a fiúk percek alatt bedobálták a 300 kiló mangánt. Ezután Kovács elvtárs megvizs­gálta, hogyan készültek elő a csapoláshoz. Az üstöket, a csatornát, amelven az acél folyik az üstbe, megfelelőnek találta. Újabb próba követke­zett, utána megnyugtatóan mondta: — Mehet a csapolás! Balázs F. Miklós csapolómester parancsot kapott, hogy bontsa a lyukat és csapoljon. Kíváncsiak voltunk, hogyan fog ömleni az acél. Balázs elvtárs nehezen tudta kibontani a lyukat. — Ez a jó — mondta a mellettünk álló Dar- nei Zoltán' acélmű ellenőr —, így biztos, hogy nem folyik el az acél. Végre sikerült, ömlött az acél az üstökbe. Két hatalmas üst folyt tele jóminőségű acéllal. Csa­polás után élőiről kezdődött a munka, a berako­dás. — Úgy adom át ablézomnak a kemencét, ahogy én kaptam, sőt azon igyekszem, hogy előbbre legyenek a munkával — mondotta Kovács elvtárs. — Milyen vállalást tett brigádja április 4-re — kérdeztük. — Vállaltuk, hogy műszalconkitU 3 tonna acélt termelünk terven felül. Aztán a megtűrt 3 százalékos selejtét 2,8 százalékra csökkentjük. Ezenkívül vállaltuk még, hogy egész éven út tartjuk brigádommal a sztahánovista szintet. Azt, hogy hogyan teljesíti Kovács elvtárs brigádja a vállalását, a versenyirodán tudtuk meg. Bakos elvtárs versenyfelelős hamar kimu­tatta. A Kovács brigád — mondotta — januári tervét 100.4, e havi esedékes tervét 102, február 8-i tervét pedig 128 százalékra teljesítette, azaz 15 és fél tonnával téliesített a tervezettnél töb­bet. A megtűrt 3 százalékos selejtet — folytatta Bakos elvtárs — 2.7 százalékra csökkentette. Brigádja tartja -a azferisáacwista szintet. A munkásautónál ismét találkoztunk Ko vács elvtárssal. *— Mondja, miről ..■■■: -- ■ ■ i".. :------szoktak beszélgetni a kocsin — kérdeztük tőle várakozás közben. — Miről? Most majd minden nap a nemzet­közi helyzetről. És higyjék el, olyan megnyugta­tó, hogy valamennyien azon a véleményen va­gyunk — hiába beszélnek az imperialisták bár­mit is, mi — már mint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok— nem akarunk háborút. Mi csak békében tudunk építeni, dolgozni. Az­tán beszélgetünk más problémákról is. A napok­ban például egy Táborhegyi nevezetű — Velünk utazik — azt mondta: No, megszűnik már az ol­csó Utazás. Mindnyájan ránéztünk. — Miért? — fogtuk kérdőre. —• Nem hallottátok? El vagytok maradva — válaszolta Táborhegyi. — 12 forintról 42 forintra emelték a viteldíjat. Megkérdeztem tőle: honnan tudod? Hallottam — válaszolta. — De kitől? Er­re már nem felelt. Végül kiderült, hogy csak rémhír volt az egész... Hát ilyen és hasonló problémákról vitatkozunk. — Mivel foglalkozik, ha hazamegy? — Mivel? Az embernek mindig van vala-/ milyen tennivalója, Ha hazaérek, mindenekelőtt elfogyasztom a porciómat. — Hogyan érti ezt? — Úgy — mosolyodott el Kovács elvtárs —, hogy az asszony kikészíti a fejadagot, az egy deci pálinkát és ami van ennivaló. Mert tudja — nevetett —, nem válogatok én az ételben, meg­eszem még a húst is. Utána aztán körülnézek a portán, fát vágok, takarítok, s ha ezzel végzek, akkor hozzákezdek olvasni, tanulni. Jelenleg a III. pártkongresszus anyagát tanulmányozom Azután pedig jól esik a Pihenés isu: • Kovács elvtárs munkájának meg is van a gyümölcse. Kétszobás, konyhás, kamrás házat építtetett az elmúlt években. A lányát az ‘lén adta férjhez. Szoba-konyhabútort vásárolt neki. Igaz, van is miből, mert havonta megke­resi a 3—4 ezer forintot. így él, így dolgozik Ko­vács Sándor elvtárs kommunista olvasztár. * (TÖRÖK ALFRÉD). raszt, köztük Piling János. Kánya János. Oláh János már egész év? sertésbeadását rendezte. • Az ELMÚLT napokban Olgául községben a kultúrházban több min# 1500 dolgozó paraszt és fiatal rész­vételével a cigándi fölöm á vessző vet­kezet mint aküzgy ülést tartott. Az) 1954. évi tiszta nyereség 202.000 forint volt, ebből ty tagság között 40.000 fo­rintot osztatlak ki. A szövetkezet kér dolgozóját Glück Jakabot és Tóth Cs. Károlyt oklevéllel tüntettek ki. Ci- gándon 1951 es évben egy ruházati szaküzletet, egy dohányboltot, italbol­tot é* egy TÜZÉP-telepefc nyitottak. A hizlalda üzemeltetésével pedig :t dolgozók jobb hús- és zsírcllátásáfe biztosították. • — A FELSŰDOBSZAI Béke tsz. DlSZ-ftataijai a, felszabadulási ver­senyben vállalták, hogy a rossz út­viszonyok miatt a telephelyen maradt isiáMótrágyáf február 20-ra kihordják a földekre és a háztáji gazdaságok 'tihhüw ‘/t) rí,q,\i búzát fejtrágyáznak. A. szavakat tet­tek követték. Ezideig ott isiállótrágya 30 százalékát már ki hordták a földek­re és 8—10 hold őszi búza. fejtrággn- zását végezték el • — ABATTJVÄR község dolgozói ha­zánk felszabadulásának 10. évfordu­lója tiszteletére párosversenyro hív­ják ki Pányok község dolgozó parasz - ságát. A verseny egy év időtartamra, szól. • — ABAUJSZÁNTÓ községben feb­ruár másodikán 46 dolgozó paraszti részvételével megalakult a gazda­kör. Az alakulőgyillésen a gazdakör-1 nek „Hegyaliai“ nevet adták, s el-> határozták, hogy szakelőadásokat rendeznek és mezőgazdasági tárgyú1 filmet mutatnak be a gazdáknak. Miiven ártalmait idéznél« elé ovomorbe'ens^npke» ? A Vöröskereszt Miskolc városi szer­vezete „egészségünk védelméért" elő­adássorozatában dr. Géher Katalin kórházi adjunktus „Milyen ártalmak: idéznek elő gyomormegbetegedéseket" címen február 18 án. pénteken este 6 órakor előadást tart Miskolcon, a Jó­zsef Attila kultúrotthonban (Petőfi utca 39.). A következő előadást „A hazai golyvaellenes küzdelem" címen dr, Schi ffner György kórházi főorvos tartja a SítOT knltúrofthonban. SEGÉDMUNKÁSOKAT, kubikosokat, kő­műveseket feJveszíink. Vidékieknek é ío- ■int különélés! pótlékot, munkásszállást "l-rhrtMt, néffvhefenkiotl inirvenes ha- -nutazást védőöltözetet, sth. biztosítunk, telentkezé*. Miskolci MélyéoítS Vállalat Szeles u. 1. sz. alatt. Bélyegző fogókat |ó állapotban — minden menv- nyiségben átvesz a Borsodmegye; Nyomdaipari Vállalat bélyegző­üzeme.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom