Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
2 északmagyarorszAg Kedd, 1955. február 1. "Tt V. M. Motettv etvtárs beszélgetése W. R. Hears! és Kingsbarr SmWb amerikai oiságirókhal Moszkva (TASZSZ) A hétfői Pravda közölte annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere 1955. január 29-én folytatott a jelenleg 'Moszkvában tartózkodó W. R. Hearst és Kingsbury Smith amerikai újságíróikkal. A beszélgetés elején Hearst közölte, hogy most elsőizben jár a Szovjetunióban és igen örül annak, hogy lehetővé vált ez az utazás, továbbá annak, hogy megismerheti az országot. Kiemelte, mennyire kellemes meglepetés volt számára mindenütt áz a baráti magatartás, amelyet a szovjet emberek tanúsítanak iránta és kísérői iránt. Ennek alapián azt kell remélnie, hogy lényegesen megjavulhatnak, majd pedig tovább javulhatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok, ami mindkét országnak és az egész világnak érdeke lenne. V. M. Molotov megjegyezte, hogy a jelenlegi szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítása feltétlenül kívánatos. Ami pedig a szovjet embereknek az amerikaiak iránti magatartását illeti, az mindig barátságos volt. Hearst közölte, hogy erről meggyőződött. Hearst ezután engedélyt kért V. M. Molotovtól, hogy a mostani nemzetközi helyzetre vonatkozó kérdéseket intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondotta, hogy a mai nemzetközi kérdések közül úgy látszik, az utóbbi időben kialakult távolkeleti helyzet a legfontosabb, majd felvetette, az-e Molotov véleménye, hogy a Formoza térségében kialakult helyzet az egyetemes béke ügyének komoly veszélyeztetését jelenti. Mclolov válaszában rámutatott arra, hogy a Tajvan térségében kialakult helyzet természetesen figyelmet kelt és fel is kell rá figvel- ri,. mert feszültséget teremt a Távol-Keleten. a béke megbontásának veszélyét, háborús veszélyt rejt ma- r lkam és rossz hatással van az egész ’■-mzetközi helyzetre. Ehhez neki. Molotovnak, feltétlenül hozzá kell fűznie, hogy véleménye szerint a felelősség ezért az Egyesült Államokat terheli minthogy beavatkozott Kína belső ügyeibe. ,.Mi — mondotta Molotov — Tajvant Kína elidegeníthetetlen részének tekintjük'’. a Kingsbury Smith azt mondotta, hogy ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretné Molotovot Edennek a közelmúltban tett nyilatkozatára, emely szerint Kína mint olyan, már hosszú évek óta nem ellenőrzi Formozát. .,Ugv tűnik, mintegy száz éve'' — fűzte hozzá Hearst. Molotov válaszában utalt arra, hogy az Egyesült Államck és Anglia aláírta a lo'nai deklarációt és az Egyesült Államok, valamint Anglia- aláírta a potsdami deklarációt is. Ezenkívül létezik a japán fegyverletételről szóló egyezmény, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió írt alá. Mindezeknek az alapvető nemzetközi, okmányoknak értelmében Tajvan kínai terület és át kell adni Kínának. Ezt megerősítették abban a nyilatkozatban is, amelyet az Egyesült Államok elnöke később, 1950-ben tett. ..Kiderül tehát — folytatta Molotov —, hogy korábban ezt a szigetet Japán vette birtokába, most pedig kicsoda? — az Egyesült Államok. Ilyenformán előbb az egyik ország fosztotta meg Kínát nemzeti területétől, most pedig a másik. Ami pedig Eden nyilatkozatát illeti, arról külön lehet beszélni.” Kingsbury Smith közölte, hogy Molotovot a jelen idők egyik legnagyobb realistájának ismerik. Ö valószínűleg tudja, hogy a jelenlegi körülmények között alig valószínű, hogy az Egyesült Államok lemondjon Formoza védelméről mindaddig, amíg a távolkeleti békét nem látja biztosítottnak. Ezért ara kínálkozik lehetőség, hogy a béke veszélyeztetésének kérdésében mondhatnánk úgyszólván a realitás keretei között találjunk megoldást. Ezzel kapcsolatban — mondotta Kingsbury Smith — Hearst még egy kérdést szeretne feltenni. Hearst azt mondotta, hogy a szovjet kormány a genfi értekezleten eredményesen törekedett az indokínai konfliktus kiterjedésének megakadályozására. Felmerül a kérdés, hogy a szovjet kormány hajlandó lesz-e ugyanilyen módon eljárni Formoza esetében. Molotov válaszában rámutatott arra, hogy az indokínai és a kínai probléma közölt természetesen nagy a különbség. Egy bizonyos vonatkozásban egyenlő a Szovjetunió álláspontja mind Indckínával, mind Kínával és bármely más térséggel kapcsolatban, nevezetesen abban, hogy a Szovjetuniónak érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése. A Szovjetunió kész támogatást nyújtani mindannak, ami elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. s .írni valóban előmozdítja az ilyen cél elérését. Ehhez azonban az kell. hogy a javasolt intézkedések valóban a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuljanak. Egyes államoknak más államok ügyeibe való beavatkozása viszont nem segíthet: elő a cél elérését. A realizmusra vonatkozó megjegyzéshez ő, Molotov, szeretné hozzáfűzni, hogy nézete szerint a- mai Kína iránti realista bánásmódnak másnak kell lennie, mint amilyent egyes külföldi államok a múltban megszoktak. Jelenleg Kínában a központi kormány igazgatása alatt egyesült Kína egész területe, ami nemrégiben még nem így volt. A kínai néo érzi. hogv ezt nagy nehézségek árán érte el és ezt nagy nemzeti győzelmének tekinti. Kína területe ilyen, vagy olyan részének elszaikítása annyira ellentmond a kínai nép nemzeti érzelmeinek, hogy a leghatározottabb tiltakozást és felháborodást váltia ki belőle. Ezért, ha a. dolgok állasát realista szemszögből nézzük, akkor meg kell mondani. hogy a mai Kína nlvan állam, amely ma — sokkal inkább mint valaha — megköveteli nemzetközi jogainak és érdekeinek tiszteletben- tartását. Csak a kérdés ilyen megközelítése és ilven értelmezése mellett fejlődhetnek mindkét fél javára a Kínával való kapcsolatok. Ami a Szovjetuniót illeti, a Kínához fűződő kapcsolatait az egyenjogúság, a barátság és a kölcsönös érdekek figve- lenbevétele alapján fejleszti, ami pozitív eredményekkel jár. Kingsbury Smith közölte, hogy ő is. Hearst is megérti az említett kérdésekkel kapcsolatos szovjet, álláspontot. Ugv látszik azonban, hogv a legkomolyabb probléma még akár ideiglenes megoldást is találni, amely megakadályozná a konfliktus kiterjedésének és annak veszélyét, hogy olyan tűzvésszé válik, amely veszélyezteti az egyetemes békét. Molotov válaszában hangsúlyozta, hogy Kína senkit sem fenyeget és jó lenne, ha öt sem fenyegetné senki. Ez az, ami a legszükségesebb a béke megszilárdításához és ahhoz, hogy egészséges viszonyok jöjjenek létre Tajvan térségében. Hearst felvetette a kérdést, ha az amerikai kormány felhasználja jószolgálatait annak érdekében, hogy tolmácsolja Kína barátainak — vagyis Csang-Kaj-Setonek a békés rendezésre való törekvést, vajon hajlandó lesz-e a szovjet kormány is hasonló módon eljárni kínai szövetségeseinél a tűzvész kiterjedésének megakadályozása érdekéiben? Molotov hangoztatta, Hearstnek tudni kell, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és az úgynevezett Csang-Kaj-Sek-kormány nem egyenlő felek. A Kínai Népköztársaság kormányának minden alapja meg van annak követelésére, hogy állítsák . helyre Tajvannal kapcsolatos törvényes jogait. A kínai nép által elvetett Csang-Kaj- Rek kormánv számára pedig elérkezett az idő, hogy eltakarodjék másvalahova és ne rontsa az államok közötti kapcsolatokat, mint ahogyan azt most teszik azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével ott marad, ahol nem kellene. Mindaz, ami előmozdítja a probléma megoldását, a szovjet kormány támogatására talál. Véleményünk szerint — folytatta Molotov — magának az Egyesült Államoknak lenne érdeke, hogy elősegítse a normális helyzet visszaállítását Tajvan térségében és az egész Távol-Keleten. figyelembevéve á dolgok reális állását és a Kína. valamint az egész Távol-Kelet fejlődésében végbement történelmi változásokat. Kingsbury Smith megkérdezte, hogy milyen lesz a szovjet kormány álláspontja egy ideiglenes, körülbelül egyhónapos tűzszünet létrehozásának lehetőségével kapcsolatban. Erre azért volna szükség, hogy elősegítsék Csang Kaj-sek csapatainak kivonását a kínai partmenti szigetekről (Tacsen) és hogy elkerüljék azokat 2 nagy áldozatokat, amelyek mindkét részről valószínűek, ha kísérlet történik e szigetek erőszakos elfoglalására. Ez elősegítheti azt is, hogy elháruljon a konfliktus kiterjedésének vészéivé, ami pedig a jelen körülmények között lehetséges. Kingsbury Smith ehhez- hozzáfűzte, hogy ezt ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni és talán, első lépésnek az egész probléma esetleges rendezése felé, abban az esetben, ha ez idő szerint nem lehet állandó tűzszünetet teremteni a két fél fegyveres erői között. Molotov közölte, hogy erre röviden válaszolhat: Ha Csatig Kai-sek ki akarja vonni r'■adatait bármiféle szigetről, tikkor ebben őt aligha akadályozza meg bárki is. Kingsbury Smith megkérdezte, azt jelenti-e ez. hogy ha Csang Kai- sek úev dönt. hogy kivonja csapatait. akkor a kínai szárazföldön lévő csapatok nem támadnak rá a csapatok kivonása során, de nem támadják meg azokat a hajókat, sem. amelyeket az ilyen csapatk'- vonácok elősegítésére használhatnak fel? Molotov azt válaszolta, nincs felhatalmazása arra, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nevében nyilatkozzék és azért ezt a kérdést a kínai kormányhoz kell intézni Kingsbury Smith megkérdezte: hajlandó lesz-e a szovjet kormány ezt a kérdést az Egyesült Államok nevében a Kínai Népköztársaság kormánya előtt felvetni. Molotov megkérdezte: ..Vajon az Egyesült Államok kormánya kér-e bennünket erre?“ Hearst Molotovnak azzal a meg- iegyzésével kapcsolatban, hogy nincs felhatalmazása a kínai száraz- földön lévő kormány nevében nyilatkozni. kijelentette, ő. Hearst, szeretne rámutatni arra, hogy sem ő, sem Kingsbury Smith nem Csang Kaj-sek vagy az Egyesült Államok kormánya nevében nyilatkozik vagy te” javaslatot. Hearst ezután közölte, hogy már feltették a Távol-Keletre vonatkozó valaminnvi őket érdeklő kérdést és megköszönik Molotov válaszait. Hearst. engedélyt kárt Molotovtól arra.* hogv az európai ügyekre vonatkozó néhány kérdést intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondotta, hogy G. M. Malenkov miniszterelnök az amerikai néphez intézett és egy amerikai televíziós vállalat által közvetített újévi üdvözletében közölte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségnek az a fő oka, hogy amerikai katonai támaszpontok hálózatát létesítik a Szovjetunió és a vele kapcsolatban lévő államok körül. Avégett, hogy a fegyveres erők fokozatos csökkentésével meginduljanak a leszereléshez vezető úton, továbbá az egymás mellett élés számára kedvező helyzet megteremtése érdekében hajlandó lesz-e a szovjet kormány még mielőtt Ausztriával megkötik a békeszerződést, felszámolni a maga ausztriai megszállási övezetében lévő katonci és légitámaszpontjait, azzal a feltétellel, hogy a nyugati hatalmak hasonlóképpen járnak el a maguk övezetében. Hearst kérte, Molotov vegye tekintetbe, hogy ezt a kérdést szintén mint újságíró teszi fel. Molotov azt válaszolta, hogy itt két kérdésről van szó. Az első Ausztriára, a másik pedig R Szovjetunió körül létesített amerikai katonai támaszpontokra vonatkozik. Ami az osztrák kérdést illeti, ő Molotov feltételezi, hogy Hearst eléggé jól ismeri a Szovjetunió nézetét. Ami a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok körül létesített amerikai katonai támaszpontok kérdését illeti, ez a kérdés valóban bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben, mert e támaszpontok arról tanúskodnak, hogy a felek egyike — nevezetesen az Egyesült Államok — barátság, tálán álláspontot foglal el a Szovjetunióval szemben és a szovjet határok közelében létesített támaszpontokkal fenyegeti a Szovjetuniót. Az ilyen helyzet nem segítheti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem könnyítheti meg a megoldást a fegyverzet csökkentése kérdésében, pedig ez széles körök érdeke minden országban. Természetesen a Szovjetúnió határai közelében lévő amerikai katonai támaszpontok kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek akadályozzák több más kérdés és nemcsak az osztrák kérdés rendezését, minthogy e támaszpontok létrehozása arról tanúskodik, hogy amíg a Szovjetúnió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megjavítására törekszik, addig az Egyesült Államok részéről ezzel ellenkező törekvés figyelhető meg. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Hearst természetesen nem érthet egyet azzal, hogy az Egyesült Államok cselekedetei a támaszpontok kérdésében barátságtalan lépést jelentenek. Ezek a cselekedetek biztonsági meggondolásokkal-és a béke biztosításának óhajával magyarázhatók. ö, Kingsbury Smith azonban feltételezi, hogy ha hozzálátnak a Szovjetúnió közelében, Ausztriában . lévő támaszpontok felszámolásához, akkor ez idővel kiterjeszthető más | térségekre is. Hearst megjegyezte, hogy valahol el .keli kezdeni. Molotov azt kérdezte Hearst-lól, mi a véleménye arról a lehetőségről, hogy egy térségben megkezdve, más térségekre is kiterjesszék a katonai támaszpontok felszámolását. Hogyan képzeli ő el annak lehetőségét, hogy Ausztriával kezdjék és más térségekben .folytassák a támaszpontok felszámolását. Kingsbury Smith megjegyezte, hog* ez maga után vonhatja a többit. Molotov a maga részéről megjegyezte. hogy ha csak egy ilyen reményből indulnak ki, akkor ez Aligha lesz elegendő. Hearst azt mondotta, hogy ha az amerikaiak és a szovjet emberek jobban megismernék egymást, ez segítene s dolgon Mindenesetre az Egyesült Államok egész történelme során sohasem indított semmiféle támadó háborút. Hearst újból megámét;;. hoev valahol mégiscsak me? kell kezdeni. (T. 1. a támaszpontok fetszámolását — a szerk.) Molotov azt válaszolta, hogv az Emvesült Államok közelében sem katonai, sem eyyéb szovjet támaszpont nincs. Ami nedie az Fovesült Államokat illeti, kiderül. hogv biztonsága szempont- iából elengedhetetlen számára támaszpontok fenntartása nél- dául a Szovjetunióval határos Norvégiában. Törökországban, amely szinten határos a Szov- ietúnióval. sőt kis híján Pakisztánban is. nem szólva Európa és Ázsia más vidékeiről. Az is kiderül, hogy biztonságának szavatolása szempontjából Tajvanra is szüksége van az Egyesült Államoknak. Ha ilyen szélesen értelmezik az Egyesült Államok biztonságát, akkor akár azt is állíthatják, hogy biztonsága szempontjából valamennyi államban támaszpontokra van szüksége. Az ilyen tervek aligha találhatnak rokonszenvre és megértésre olyan népeknél, amelyek tudják, mi az a szuverenitás, füg- ---------—— getlenség, tudják, mit jelentenek a nemzetközi jogok és érdekek. Molotov hozzáfűzte, a Szovjetuniónak megszilárdult az a véleménye, hogy az Egyesült Államok mindezekkel a támaszpontokkal semmi jót sem érhet el, sem saját érdekei, sem a béke érdekei szempontjából. De melyik tárgyilagos ember érthet egyet azzal, hogy a sok országban, nevezetesen egy másik állam határai közelében létesített katonai támaszpontok az Egyesült Államck biztonsága érdekeiből következnek. Ő,'Molotov úgy gondolja, hogy ilyen naiv ember nem akad. Mindez nem magyarázható az Egyesült Államok 'biztonságának érdekeivel, mert az Egyesült Államok biztonságát senki sem fenyegeti. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, az egyáltalán senkit, egyetlen országot sem fenyeget. A Szovjetúnió a maga belső ügyeivel foglalkozik. amilyen akad elegendő és természetesen érdeke a béke biztosítása éppúgy, mint ahogy ez más népeknek is érdeke. Ami pedig azt illeti, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése nem tanúskodik a Szovjetunióval szemben: barátságtalan magatartásról. erre a következőket lehet megemlíteni: az országok közötti kapcsolatok megjavítását sokban elősegítené e támaszpontok felszámolása és az olyan helyzetre való áttérés, amely az egymással egészséges kapcsolatokat fenntartó államok között rendszerint kialakul. Kingsburv Smith azt mondotta, hogy 5 és Hearst tüzetesen megmagyarázhatná azokat az okokat, amelyek miatt az Egyesült Államok kormánya és népe úgy véli* hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése megfelel biztonsági érdekeinek és az egyetemes béke ügyének. 0 és Hearst azonban attól tart, hogy ha elindulnak ezen az úton, akkor dialektikus vitába sodródnak Molo- tovval és meggyőződésük, hogy nem állhatták meg helyüket vele szemben. Ezenkívül, minthogy már túlságosan igénvbevették Molotov idejét, elnézést kérnek és köszönetüket fe- iezik ki a nekik szentelt időért és figyelemért. Befejezésül Hearst köszönetét mondott Molotovnak azért, hogy fogadta őket és azért, hogy Molotov annyi időt szentelt kérdéseinek megválaszolására. (MTI) A begyültési miniszter rendelete a beadási köfelezeliséa elengedésének szabályozásáról A begyűjtési miniszter, az Elnöki Tanács 1953. évi 27. számú törvény- erejű rendeletében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak .szerint- szabályozta öregség, munkaképtelenség és első tényleges katonai szolgálat esetén a beadási kötelezettség elengedését: Termény- és húsbeadási kedvezményre jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetve a 60. életévüket betöltött nők, továbbá a munka- képtelen, vagy az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló keresettel rendelkező, eltartásra kötelezhető családtagja. E feltételek esetén is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális helyzetére. Nem lehet kedvezményben részesíteni többek között azt a termelőt, aki maga. vagy akinek munkaképes családtagja munkaviszonyban áll, vagy aki rendszeres pénzbeli vagy természetbeni juttatásra jogosult (kivéve a nyugdíjat, kegydíjat, rokkantsági és baleseti járulékot), aki földjét részben haszonbérbe adja. vagy maga vesz bérbe földet, továbbá ha ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat. Három katasztrális holdon aluli szántó és rétterület után a teljes ter- piény- ét» húsbeadási kötelezettséget, három katasztrális holdat, meghaladó szántó- és rétterület esetén a termény- és húsbeadási kötelezettség három ka fasztrális holdra eső mennyiségét kc'l elengedni. Az állami tarfalékföldokből haszonbérelt terület után megállapított kedvezményes termény- és húsbeadási kötelezettséget nem lehet törölni. Munkaképtelennek azt a beadásra kötelezett termelőt kell tekinteni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazolások kai együtt minden évben február 10-ig kell a begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűjtési hivatal 8 napon belül, fellebbezés esetén végső fokon a megyei begyűjtési hivatal dönt. A kedvezményekhez szükséges korhatárt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a katonai szolgálatot az illetékes katonai parancsnokság igazolványával, a munka, képtelenséget pedig orvosi bizonyit- vánnyal kell igazolni. Ha a kedvezményre jogosult beadási kötelezettségét már korábban teljesítette, a túlteljesítést — a termelő kívánsága szerint — vagy szabad fel- vásárlási áron kell kifizetni, vagy a következő évi kötelezettségének javára kell leszámítani. Ezek a rendelkezések csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik a többéves begyűjtési rendszer életbelépésekor (1954 január 1-én) beadásra kötelezett termelők voltak, kivéve azokat, akik ez időpont után öröklés jogcímén tulajdonukba került ingatlanuk alapján váltak beadásra kötelezettekké. (MTI) Befelezték a gépjavítást az igrici állami gazdaság dolgozói Felszabaduláshnk tizedik évfordulójának tiszteletére az igrici állami gazdaság dolgozói is szép vállalásokat tettek. Lelkes munkájuk eredményeként január 31-én, 25 nappal a határidő előtt, befejezték az erő és munkagépek kijaví- k tását. Szerelők és traktorosok, az elmúlt. nem egészen három hónap alatt tíz erőgépet és több mint 140 darab különböző mezőgazdasági munkagépet javítottak ki a gazdaságban. A brigádok egymásközötti versenyében Tóth Lajos e'.vtárs brigádja érte el a legjobb eredményt. A brigád január 31-ig négy erőgépet javított ki terven felül. Farkas István brigádja a munkagépek javításában ért el kimagasló eredményt. A szép eredménynek, a vállalás teljesítésének egyik: kimagasló munkása Rendes András gépeset portvezető, DISZ titkár. Az ő érdé-* me, hogy a dolgozók megfelelő körülmények között dolgozhattak, nem volt hiány alkatrészben. Az igrici állami gazdaság dolgozói most a megkezdett lendülettel folytatják munkájukat. Hivatalos totónyeremények A sportfogadások 1955. Január 30-!. ötödik heti fordulójára 722.44! és fél darab kéthasá- bosnak megfelelő tippszelvénv érkezett be a sportfogadási osztályhoz. Az I. nyerőosztályban öten értek el 12 találatot. A nyeremény összese eeyenkint 65.020 forint. A II. nyerőosztályban 148-an értek el 11 találatot. A nyereményösszeg esyenkint 2.196.25 forint. A III. nyerőosztályban 1385-en értek el 10 találatot. A nyereményösszes esyenkint 312.50 forint. A 10 falálatos nyeremények kifizetése feb' ruár 3-án, a H és 12 falálatosoké pedis feb-' rná»-8-áti kezdődik.
