Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

2 északmagyarorszAg Kedd, 1955. február 1. "Tt V. M. Motettv etvtárs beszélgetése W. R. Hears! és Kingsbarr SmWb amerikai oiságirókhal Moszkva (TASZSZ) A hétfői Pravda közölte annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere 1955. január 29-én folytatott a jelenleg 'Moszkvában tartózkodó W. R. Hearst és Kings­bury Smith amerikai újságíróikkal. A beszélgetés elején Hearst közöl­te, hogy most elsőizben jár a Szov­jetunióban és igen örül annak, hogy lehetővé vált ez az utazás, továbbá annak, hogy megismerheti az orszá­got. Kiemelte, mennyire kellemes meglepetés volt számára mindenütt áz a baráti magatartás, amelyet a szovjet emberek tanúsítanak iránta és kísérői iránt. Ennek alapián azt kell remélnie, hogy lényegesen megjavulhatnak, majd pedig to­vább javulhatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok, ami mindkét országnak és az egész világnak érdeke lenne. V. M. Molotov megjegyezte, hogy a jelenlegi szovjet-amerikai kapcso­latok megjavítása feltétlenül kívá­natos. Ami pedig a szovjet emberek­nek az amerikaiak iránti magatar­tását illeti, az mindig barátságos volt. Hearst közölte, hogy erről meg­győződött. Hearst ezután engedélyt kért V. M. Molotovtól, hogy a mostani nem­zetközi helyzetre vonatkozó kérdé­seket intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondotta, hogy a mai nemzetközi kérdések közül úgy lát­szik, az utóbbi időben kialakult tá­volkeleti helyzet a legfontosabb, majd felvetette, az-e Molotov véle­ménye, hogy a Formoza térségében kialakult helyzet az egyetemes béke ügyének komoly veszélyeztetését je­lenti. Mclolov válaszában rámutatott arra, hogy a Tajvan térségében kialakult helyzet természetesen fi­gyelmet kelt és fel is kell rá figvel- ri,. mert feszültséget teremt a Tá­vol-Keleten. a béke megbontásának veszélyét, háborús veszélyt rejt ma- r lkam és rossz hatással van az egész ’■-mzetközi helyzetre. Ehhez neki. Molotovnak, feltétlenül hozzá kell fűznie, hogy véleménye szerint a felelősség ezért az Egyesült Államokat terheli minthogy be­avatkozott Kína belső ügyeibe. ,.Mi — mondotta Molotov — Taj­vant Kína elidegeníthetetlen részé­nek tekintjük'’. a Kingsbury Smith azt mondotta, hogy ezzel kapcsolatban emlékeztet­ni szeretné Molotovot Edennek a közelmúltban tett nyilatkozatára, emely szerint Kína mint olyan, már hosszú évek óta nem ellenőrzi Formozát. .,Ugv tűnik, mintegy száz éve'' — fűzte hozzá Hearst. Molotov válaszában utalt arra, hogy az Egyesült Államck és Anglia aláírta a lo'nai deklarációt és az Egyesült Államok, valamint Anglia- aláírta a potsdami deklarációt is. Ezenkívül létezik a japán fegyverle­tételről szóló egyezmény, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és a Szov­jetunió írt alá. Mindezeknek az alapvető nemzetközi, okmányoknak értelmében Tajvan kínai terület és át kell adni Kínának. Ezt megerősí­tették abban a nyilatkozatban is, amelyet az Egyesült Államok elnöke később, 1950-ben tett. ..Kiderül tehát — folytatta Molo­tov —, hogy korábban ezt a szigetet Japán vette birtokába, most pedig ki­csoda? — az Egyesült Államok. Ilyenformán előbb az egyik or­szág fosztotta meg Kínát nem­zeti területétől, most pedig a másik. Ami pedig Eden nyilat­kozatát illeti, arról külön lehet beszélni.” Kingsbury Smith közölte, hogy Molotovot a jelen idők egyik legna­gyobb realistájának ismerik. Ö va­lószínűleg tudja, hogy a jelenlegi kö­rülmények között alig valószínű, hogy az Egyesült Államok lemond­jon Formoza védelméről mindaddig, amíg a távolkeleti békét nem látja biztosítottnak. Ezért ara kínálko­zik lehetőség, hogy a béke veszélyez­tetésének kérdésében mondhatnánk úgyszólván a realitás keretei között találjunk megoldást. Ezzel kapcso­latban — mondotta Kingsbury Smith — Hearst még egy kérdést szeretne feltenni. Hearst azt mondotta, hogy a szov­jet kormány a genfi értekezleten eredményesen törekedett az indokí­nai konfliktus kiterjedésének meg­akadályozására. Felmerül a kérdés, hogy a szovjet kormány hajlandó lesz-e ugyanilyen módon eljárni For­moza esetében. Molotov válaszában rámutatott arra, hogy az indokínai és a kínai probléma közölt természetesen nagy a különbség. Egy bizonyos vonatko­zásban egyenlő a Szovjetunió állás­pontja mind Indckínával, mind Kí­nával és bármely más térséggel kap­csolatban, nevezetesen abban, hogy a Szovjetuniónak érdeke a nemzet­közi feszültség enyhítése. A Szovjetunió kész támogatást nyújtani mindannak, ami előse­gíti a nemzetközi feszültség eny­hülését. s .írni valóban előmoz­dítja az ilyen cél elérését. Eh­hez azonban az kell. hogy a ja­vasolt intézkedések valóban a nemzetközi feszültség enyhülé­sére irányuljanak. Egyes államok­nak más államok ügyeibe való beavatkozása viszont nem segít­het: elő a cél elérését. A realizmusra vonatkozó meg­jegyzéshez ő, Molotov, szeretné hoz­záfűzni, hogy nézete szerint a- mai Kína iránti realista bánásmódnak másnak kell lennie, mint amilyent egyes külföldi államok a múltban megszoktak. Jelenleg Kínában a központi kormány igazgatása alatt egyesült Kína egész területe, ami nemrégiben még nem így volt. A kínai néo érzi. hogv ezt nagy nehézségek árán érte el és ezt nagy nemzeti győzelmének tekinti. Kína területe ilyen, vagy olyan részének elszaikítása annyira ellentmond a kí­nai nép nemzeti érzelmeinek, hogy a leghatározottabb tiltakozást és fel­háborodást váltia ki belőle. Ezért, ha a. dolgok állasát realista szem­szögből nézzük, akkor meg kell mon­dani. hogy a mai Kína nlvan állam, amely ma — sokkal inkább mint va­laha — megköveteli nemzetközi jo­gainak és érdekeinek tiszteletben- tartását. Csak a kérdés ilyen meg­közelítése és ilven értelmezése mel­lett fejlődhetnek mindkét fél javára a Kínával való kapcsolatok. Ami a Szovjetuniót illeti, a Kínához fűződő kapcsolatait az egyenjogúság, a ba­rátság és a kölcsönös érdekek figve- lenbevétele alapján fejleszti, ami pozitív eredményekkel jár. Kingsbury Smith közölte, hogy ő is. Hearst is megérti az említett kér­désekkel kapcsolatos szovjet, állás­pontot. Ugv látszik azonban, hogv a legkomolyabb probléma még akár ideiglenes megoldást is találni, amely megakadályozná a konfliktus kiter­jedésének és annak veszélyét, hogy olyan tűzvésszé válik, amely veszé­lyezteti az egyetemes békét. Molotov válaszában hangsúlyozta, hogy Kína senkit sem fenyeget és jó lenne, ha öt sem fenyegetné sen­ki. Ez az, ami a legszükségesebb a béke megszilárdításához és ah­hoz, hogy egészséges viszonyok jöjjenek létre Tajvan térségé­ben. Hearst felvetette a kérdést, ha az amerikai kormány felhasználja jó­szolgálatait annak érdekében, hogy tolmácsolja Kína barátainak — vagyis Csang-Kaj-Setonek a békés rendezésre való törekvést, vajon haj­landó lesz-e a szovjet kormány is hasonló módon eljárni kínai szövet­ségeseinél a tűzvész kiterjedésének megakadályozása érdekéiben? Molotov hangoztatta, Hearstnek tudni kell, hogy a Kínai Népköztár­saság kormánya és az úgynevezett Csang-Kaj-Sek-kormány nem egyen­lő felek. A Kínai Népköztársaság kormányának minden alapja meg van annak követelésére, hogy állítsák . helyre Tajvannal kap­csolatos törvényes jogait. A kí­nai nép által elvetett Csang-Kaj- Rek kormánv számára pedig el­érkezett az idő, hogy eltakarod­jék másvalahova és ne rontsa az államok közötti kapcsolatokat, mint ahogyan azt most teszik azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével ott marad, ahol nem kellene. Mindaz, ami előmozdítja a problé­ma megoldását, a szovjet kormány támogatására talál. Véleményünk szerint — folytatta Molotov — magának az Egyesült Ál­lamoknak lenne érdeke, hogy előse­gítse a normális helyzet visszaállí­tását Tajvan térségében és az egész Távol-Keleten. figyelembevéve á dolgok reális állását és a Kína. vala­mint az egész Távol-Kelet fejlődésé­ben végbement történelmi változá­sokat. Kingsbury Smith megkérdezte, hogy milyen lesz a szovjet kormány álláspontja egy ideiglenes, körülbe­lül egyhónapos tűzszünet létrehozá­sának lehetőségével kapcsolatban. Erre azért volna szükség, hogy elő­segítsék Csang Kaj-sek csapatainak kivonását a kínai partmenti szige­tekről (Tacsen) és hogy elkerüljék azokat 2 nagy áldozatokat, amelyek mindkét részről valószínűek, ha kí­sérlet történik e szigetek erőszakos elfoglalására. Ez elősegítheti azt is, hogy elhá­ruljon a konfliktus kiterjedésének vészéivé, ami pedig a jelen körül­mények között lehetséges. Kings­bury Smith ehhez- hozzáfűzte, hogy ezt ideiglenes intézkedésnek kell te­kinteni és talán, első lépésnek az egész probléma esetleges rendezése felé, abban az esetben, ha ez idő szerint nem lehet állandó tűzszüne­tet teremteni a két fél fegyveres erői között. Molotov közölte, hogy erre röviden válaszolhat: Ha Csatig Kai-sek ki akarja vonni r'■adatait bármiféle szi­getről, tikkor ebben őt aligha akadályozza meg bárki is. Kingsbury Smith megkérdezte, azt jelenti-e ez. hogy ha Csang Kai- sek úev dönt. hogy kivonja csapa­tait. akkor a kínai szárazföldön lé­vő csapatok nem támadnak rá a csapatok kivonása során, de nem támadják meg azokat a hajókat, sem. amelyeket az ilyen csapatk'- vonácok elősegítésére használhatnak fel? Molotov azt válaszolta, nincs fel­hatalmazása arra, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nevében nyilatkozzék és azért ezt a kérdést a kínai kormányhoz kell intézni Kingsbury Smith megkérdezte: hajlandó lesz-e a szovjet kormány ezt a kérdést az Egyesült Államok nevében a Kínai Népköztársaság kormánya előtt felvetni. Molotov megkérdezte: ..Vajon az Egyesült Államok kormánya kér-e bennünket erre?“ Hearst Molotovnak azzal a meg- iegyzésével kapcsolatban, hogy nincs felhatalmazása a kínai száraz- földön lévő kormány nevében nyi­latkozni. kijelentette, ő. Hearst, sze­retne rámutatni arra, hogy sem ő, sem Kingsbury Smith nem Csang Kaj-sek vagy az Egyesült Államok kormánya nevében nyilatkozik vagy te” javaslatot. Hearst ezután közölte, hogy már feltették a Távol-Keletre vonatkozó valaminnvi őket érdeklő kérdést és megköszönik Molotov válaszait. Hearst. engedélyt kárt Molotovtól ar­ra.* hogv az európai ügyekre vonat­kozó néhány kérdést intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondotta, hogy G. M. Malenkov miniszterelnök az ameri­kai néphez intézett és egy amerikai televíziós vállalat által közvetített újévi üdvözletében közölte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségnek az a fő oka, hogy amerikai katonai támaszpon­tok hálózatát létesítik a Szovjetunió és a vele kapcsolatban lévő államok körül. Avégett, hogy a fegyveres erők fokozatos csökkentésével megindul­janak a leszereléshez vezető úton, továbbá az egymás mellett élés szá­mára kedvező helyzet megteremté­se érdekében hajlandó lesz-e a szovjet kormány még mielőtt Ausztriával megkötik a békeszerző­dést, felszámolni a maga ausztriai megszállási övezetében lévő katonci és légitámaszpontjait, azzal a felté­tellel, hogy a nyugati hatalmak hasonlóképpen járnak el a maguk övezetében. Hearst kérte, Molotov vegye te­kintetbe, hogy ezt a kérdést szintén mint újságíró teszi fel. Molotov azt válaszolta, hogy itt két kérdésről van szó. Az első Ausztriára, a másik pedig R Szovjet­unió körül létesített amerikai kato­nai támaszpontokra vonatkozik. Ami az osztrák kérdést illeti, ő Molotov feltételezi, hogy Hearst eléggé jól ismeri a Szovjetunió né­zetét. Ami a Szovjetúnió és a népi de­mokratikus országok körül létesített amerikai katonai támaszpontok kér­dését illeti, ez a kérdés valóban bonyodalmakat okoz az egész nem­zetközi helyzetben, mert e támasz­pontok arról tanúskodnak, hogy a felek egyike — nevezetesen az Egyesült Államok — barátság, tálán álláspontot foglal el a Szovjetunióval szemben és a szovjet határok közelében léte­sített támaszpontokkal fenyegeti a Szovjetuniót. Az ilyen helyzet nem segítheti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem könnyítheti meg a megoldást a fegyverzet csökkentése kérdésében, pedig ez széles körök érdeke min­den országban. Természetesen a Szovjetúnió határai közelében lévő amerikai katonai támaszpontok kér­dése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek akadályozzák több más kér­dés és nemcsak az osztrák kérdés rendezését, minthogy e támaszpon­tok létrehozása arról tanúskodik, hogy amíg a Szovjetúnió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok meg­javítására törekszik, addig az Egye­sült Államok részéről ezzel ellenke­ző törekvés figyelhető meg. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Hearst természetesen nem érthet egyet azzal, hogy az Egyesült Államok cselekedetei a támaszpon­tok kérdésében barátságtalan lépést jelentenek. Ezek a cselekedetek biz­tonsági meggondolásokkal-és a béke biztosításának óhajával magyarázha­tók. ö, Kingsbury Smith azonban feltételezi, hogy ha hozzálátnak a Szovjetúnió közelében, Ausztriában . lévő támaszpontok felszámolásához, akkor ez idővel kiterjeszthető más | térségekre is. Hearst megjegyezte, hogy valahol el .keli kezdeni. Molotov azt kérdezte Hearst-lól, mi a véleménye arról a lehetőségről, hogy egy térségben megkezdve, más térségekre is kiterjesszék a katonai támaszpontok felszámolását. Hogyan képzeli ő el annak lehetőségét, hogy Ausztriával kezdjék és más térsé­gekben .folytassák a támaszpontok felszámolását. Kingsbury Smith megjegyezte, hog* ez maga után vonhatja a töb­bit. Molotov a maga részéről megje­gyezte. hogy ha csak egy ilyen re­ményből indulnak ki, akkor ez Aligha lesz elegendő. Hearst azt mondotta, hogy ha az amerikaiak és a szovjet emberek jobban megismernék egymást, ez segítene s dolgon Mindenesetre az Egyesült Államok egész történelme során sohasem indított semmiféle támadó háborút. Hearst újból meg­ámét;;. hoev valahol mégiscsak me? kell kezdeni. (T. 1. a támaszpontok fetszámolását — a szerk.) Molotov azt válaszolta, hogv az Emvesült Államok közelében sem katonai, sem eyyéb szovjet támaszpont nincs. Ami nedie az Fovesült Államokat illeti, kide­rül. hogv biztonsága szempont- iából elengedhetetlen számára támaszpontok fenntartása nél- dául a Szovjetunióval határos Norvégiában. Törökországban, amely szinten határos a Szov- ietúnióval. sőt kis híján Pa­kisztánban is. nem szólva Európa és Ázsia más vidékeiről. Az is kiderül, hogy biztonságának szavatolása szempontjából Tajvanra is szüksége van az Egyesült Álla­moknak. Ha ilyen szélesen értelme­zik az Egyesült Államok biztonsá­gát, akkor akár azt is állíthatják, hogy biztonsága szempontjából vala­mennyi államban támaszpontokra van szüksége. Az ilyen tervek alig­ha találhatnak rokonszenvre és meg­értésre olyan népeknél, amelyek tudják, mi az a szuverenitás, füg- ---------—— getlenség, tudják, mit jelentenek a nemzetközi jogok és érdekek. Molotov hozzáfűzte, a Szovjet­uniónak megszilárdult az a vélemé­nye, hogy az Egyesült Államok mindezekkel a támaszpontokkal sem­mi jót sem érhet el, sem saját ér­dekei, sem a béke érdekei szempont­jából. De melyik tárgyilagos ember érthet egyet azzal, hogy a sok or­szágban, nevezetesen egy másik ál­lam határai közelében létesített ka­tonai támaszpontok az Egyesült Álla­mck biztonsága érdekeiből következ­nek. Ő,'Molotov úgy gondolja, hogy ilyen naiv ember nem akad. Mind­ez nem magyarázható az Egyesült Államok 'biztonságának érdekeivel, mert az Egyesült Államok biztonsá­gát senki sem fenyegeti. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, az egyáltalán senkit, egyetlen or­szágot sem fenyeget. A Szovjet­únió a maga belső ügyeivel fog­lalkozik. amilyen akad elegendő és természetesen érdeke a béke biztosítása éppúgy, mint ahogy ez más népeknek is érdeke. Ami pedig azt illeti, hogy az ame­rikai katonai támaszpontok létesíté­se nem tanúskodik a Szovjetunióval szemben: barátságtalan magatartás­ról. erre a következőket lehet meg­említeni: az országok közötti kapcso­latok megjavítását sokban elősegíte­né e támaszpontok felszámolása és az olyan helyzetre való áttérés, amely az egymással egészséges kap­csolatokat fenntartó államok között rendszerint kialakul. Kingsburv Smith azt mondotta, hogy 5 és Hearst tüzetesen megma­gyarázhatná azokat az okokat, ame­lyek miatt az Egyesült Államok kor­mánya és népe úgy véli* hogy az amerikai katonai támaszpontok lé­tesítése megfelel biztonsági érdekei­nek és az egyetemes béke ügyének. 0 és Hearst azonban attól tart, hogy ha elindulnak ezen az úton, akkor dialektikus vitába sodródnak Molo- tovval és meggyőződésük, hogy nem állhatták meg helyüket vele szem­ben. Ezenkívül, minthogy már túlsá­gosan igénvbevették Molotov idejét, elnézést kérnek és köszönetüket fe- iezik ki a nekik szentelt időért és figyelemért. Befejezésül Hearst köszönetét mondott Molotovnak azért, hogy fo­gadta őket és azért, hogy Molotov annyi időt szentelt kérdéseinek megválaszolására. (MTI) A begyültési miniszter rendelete a beadási köfelezeliséa elengedésének szabályozásáról A begyűjtési miniszter, az Elnöki Tanács 1953. évi 27. számú törvény- erejű rendeletében foglalt felhatalma­zás alapján az alábbiak .szerint- szabá­lyozta öregség, munkaképtelenség és első tényleges katonai szolgálat ese­tén a beadási kötelezettség elengedé­sét: Termény- és húsbeadási kedvez­ményre jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetve a 60. életévü­ket betöltött nők, továbbá a munka- képtelen, vagy az első tényleges ka­tonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló keresettel rendelkező, eltartásra köte­lezhető családtagja. E feltételek esetén is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális helyzetére. Nem lehet kedvezményben részesíteni töb­bek között azt a termelőt, aki maga. vagy akinek munkaképes családtagja munkaviszonyban áll, vagy aki rend­szeres pénzbeli vagy természetbeni juttatásra jogosult (kivéve a nyug­díjat, kegydíjat, rokkantsági és bal­eseti járulékot), aki földjét részben haszonbérbe adja. vagy maga vesz bérbe földet, továbbá ha ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat. Három katasztrális holdon aluli szántó és rétterület után a teljes ter- piény- ét» húsbeadási kötelezettséget, három katasztrális holdat, meghaladó szántó- és rétterület esetén a termény- és húsbeadási kötelezettség három ka fasztrális holdra eső mennyiségét kc'l elengedni. Az állami tarfalékföldokből haszonbérelt terület után megállapí­tott kedvezményes termény- és hús­beadási kötelezettséget nem lehet tö­rölni. Munkaképtelennek azt a beadásra kötelezett termelőt kell tekinteni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazolások kai együtt minden évben február 10-ig kell a begyűjtési megbízotthoz be­nyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűj­tési hivatal 8 napon belül, fellebbezés esetén végső fokon a megyei begyűj­tési hivatal dönt. A kedvezményekhez szükséges kor­határt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a katonai szolgálatot az illetékes katonai pa­rancsnokság igazolványával, a munka, képtelenséget pedig orvosi bizonyit- vánnyal kell igazolni. Ha a kedvezményre jogosult beadási kötelezettségét már korábban teljesí­tette, a túlteljesítést — a termelő kí­vánsága szerint — vagy szabad fel- vásárlási áron kell kifizetni, vagy a következő évi kötelezettségének javára kell leszámítani. Ezek a rendelkezések csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik a többéves begyűjtési rendszer életbe­lépésekor (1954 január 1-én) beadásra kötelezett termelők voltak, kivéve azo­kat, akik ez időpont után öröklés jogcímén tulajdonukba került ingat­lanuk alapján váltak beadásra kötele­zettekké. (MTI) Befelezték a gépjavítást az igrici állami gazdaság dolgozói Felszabaduláshnk tizedik évfor­dulójának tiszteletére az igrici ál­lami gazdaság dolgozói is szép vállalásokat tettek. Lelkes munká­juk eredményeként január 31-én, 25 nappal a határidő előtt, befejez­ték az erő és munkagépek kijaví- k tását. Szerelők és traktorosok, az el­múlt. nem egészen három hónap alatt tíz erőgépet és több mint 140 darab különböző mezőgazdasági munkagépet javítottak ki a gazda­ságban. A brigádok egymásközötti versenyében Tóth Lajos e'.vtárs brigádja érte el a legjobb ered­ményt. A brigád január 31-ig négy erőgépet javított ki terven felül. Farkas István brigádja a munka­gépek javításában ért el kimagasló eredményt. A szép eredménynek, a vállalás teljesítésének egyik: kimagasló munkása Rendes András gépeset portvezető, DISZ titkár. Az ő érdé-* me, hogy a dolgozók megfelelő kö­rülmények között dolgozhattak, nem volt hiány alkatrészben. Az igrici állami gazdaság dolgozói most a megkezdett lendülettel folytatják munkájukat. Hivatalos totónyeremények A sportfogadások 1955. Január 30-!. ötödik heti fordulójára 722.44! és fél darab kéthasá- bosnak megfelelő tippszelvénv érkezett be a sportfogadási osztályhoz. Az I. nyerőosztályban öten értek el 12 talá­latot. A nyeremény összese eeyenkint 65.020 forint. A II. nyerőosztályban 148-an értek el 11 ta­lálatot. A nyereményösszeg esyenkint 2.196.25 forint. A III. nyerőosztályban 1385-en értek el 10 találatot. A nyereményösszes esyenkint 312.50 forint. A 10 falálatos nyeremények kifizetése feb' ruár 3-án, a H és 12 falálatosoké pedis feb-' rná»-8-áti kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom