Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

Kedd, 1955. február 1. EszakmagyarorszAg 3 Enni mindennap kell... (Megyénk dolgozó parasztsága, az elmúlt évi beadási hátrálékot búza- kilogrammban számítva, 2300 vagon búzával adósa államunknak ... A me­gyei tanäqß értekezletének anyagából.) Kótezerháromszáz vagon búza ak­kora mennyiség, hogy Miskolc lakos­ságának fele egy esztendő alatt sem fogyasztaná el a belőle sütött kenye­ret. Hány gyermek kezébe adhatnánk hófehér, kaláesszeletet a több mint 200 vagon terményből? Hirtelenében kiszámítani is nehéz lenne. S még többnek tetszik ez, ha figyelembe vesszük, hogy a tartozás nem is búza­tartozás, hanem 1450 darab sertés, jó­val több mint 1000 darab szarvasmarha, íöbbszá,z mázsa tojás, többszáz hekto- ' liter tej a valóságban. Amelyekben sokkal nagyobb a kereslet, mint ke­nyérben. Enni mindennap kell. Kell a pöttöm gyereknek, hogy nőjjön, az ipari munkásnak, bányásznak, hogy emelni bírja a kalapácsot, csákányt, a dol­gozó parasztnak, hogy legyen erő a .szántáshoz, vetéshez. A test megköve­teli a magáét. Ez a tartozás egyik oldala. Lakások, iskolák ezrei, gyárak, üzemek épültek megyénkben az elmúlt tíz esztendő alatt és épülnek ma is. Államunk építi, szépíti mánkat, hol­napunkat. Építi, mert ezt kérjük, ezt várjuk mindannyian, szükségünk van rá, A párt, a kormány nem marad adósa senkinek. Nem maradhat adósa, mert határozatokat hoztunk, törvénye, két hoztunk, hogy mindezt meg kell adni. Mindezekhez joga van a nép­nek, munkásnak, dolgozó parasztnak egyaránt... A jog viszont kötelezett­séggel já,r, a szolgáltatás viszontszol­gáltatással. Ha az állam ad — nekünk is kötelességünk adni! Lehetünk-e adósai az államnak 4 Nem, mert hiszen erre is törvény van, ezt is törvény szabályozza, mégpedig igen jó tör­vény. Ez a tartozás másik oldala ... Megyénk mégis adós nem kevesebb, mint 2300 vagon búzával. Pedig volna miből teljesíteni, mint a termelési statisztika éa egyebek, no meg a min­dennapi élet apróbb élelmiszerbeszer- ■ isi jelenségei bizonyítják. Csakhát!!... 8 ez a csakhát az akarom — nem akarom és az óbertelensóg. Naponta 20.000 forint kidobott pénz?! ..Beadjam, ne adjam?“ így latol­gatják megyénk igen sok községében a kötelezettségteljesítést. „Be kellene adni. mert a becsület így kívánja ... De jó 'lenne, ha itt maradna a kam­rában és eladnám valakinek, drágáb­ban, mint. az állam veszi! Talán nem ia lenne baj belőle, mert legfeljebb elengedik. Itt van a szomszéd, mennyi tartozása van, mégis, felé se néznek... Tudja fene, hogy lenne jobb!!“ így Egyre több dolgozó paraszt csatla­kozik a felszabadulási versenymozga- Jomhoz. Center község dolgozói ver­senyre hívták Kissikátor dolgozóit s vállalták, hogy első negyedévi be­gyűjtési tervüket március 25-ig 102 százalékban teljesítik, adófizetési ter­vüknek pedig március 10-ig 105 száza­lékban tesiznek eleget. Fónagy Zoltán és Bárdos Pál egyénileg gazdálkodók párosversenyre hívták egymást. • Sajónémeti község dolgozói első ne­gyedévi begyűjtési tervüket március 19-re teljesítik s ugyanakkor adófize­tési előírásuknak is eleget tesznek. Február 25-ig kihordják a trágyát és megtisztítják a legelőt. Thuza Imre— Bartók Zoltán, Boros Dénes—Stel- baczki Gyula, Bodó József—Farkas Lajos dolgozó parasztok pdrosvers'eny. re hívták egymást. A versenyben Bc- recz Béla és DISZ-brigádja is részt vesz. 9 Eomaháza dolgozó parasztjai ver­senyben állnak Borsodszéntgyürgy dolgozó parasztjaival s versenyre hív. fák az ózdi járás valamennyi közsé­gét. Hót nappal határidő előtt fejezik be a tavaszi kalászosok vetését. Feb­ruár 15-ig kihordják az istállótrágyát a, szántóföldekre. Első negyedévi adó­fizetési tervüket március 30-ig száz százalékban teljesítik. Félévi szarvas- marhabeadási tervüknek március 31-ig tesznek eleget. Sok dolgozó paraszt egyéni versenyfe'e5'ulást is tett. 9 Répáshuta községi tanácsa és a községi pártszervezet határoz ltot hozott ez erdővédelemről. Meg fog­ják szüntetni az erdei legeltetést, a fásításban és fakitermelésben, nagy latolgatnak meglett, becsületes dol­gozó parasztok, s múlik egyik nap a másik után. Hogy mindennap enni kell a bányásznak is, az ipari mun­kásnak is? Enni kell persze, de rend­szerint a saját gyomor az első, a másé csak negyedik... S a hiba ott van, hogy hiányzik a biztató szó, hiányzik a határozott útmutatás. Pedig ma már minden községben begyűjtési megbízottak, mezőgazdasági előadók dolgoznak. Azután jónéhány vállalat: zsírbegyüjtő, baromfifelvásárló, állat­forgalmi jóegynéhány munkatársa járja a községeket, mind egy céllal: begyűjteni. Csak éppen azokat nem keresik fel, akiket kellene, csak éppen azoknak nem nyújtanak útmutatást, akik várják, mert maguk sem tudják, hogy lenne helyesebb, hogy nem. Dolgoznak, ugyan a begyűjtési meg. bízottak, hiszen naponta idézések tömkelegé kél útra a dolgozó parasz­tok lakása felé. Igen, de ezzel megint úgy van akárki, mint magával a be­adással: „elmenjek, ne menjek?“ S ő sem megy, meg a „.hegy“ eem megy Mohamedhez. (Mármint a begyűjtési megbízott. Tél van, hideg van!) Pedig egyetlen szó kellene csak sok dolgozó parasztnak. Egyetlen szó. hogy: — Kovács bácsi, nem szép dolog a tar- tozás, s maga még tartozik. — Vagy ha kevés, elbeszélgetni klsaé: — Pista bácsi, mikor is vezették be a villanyt! Egy éve! Azután mit szólna hozzá. Pista bácsi, ha holnap kikapcsolnánk a villanyt. Azért, mert maga kérte és az állam bevezette. Az állam meg kéri azt a néhány kilőj húst és maga nem adja be. Igazság szerint hál W kellene kapcsolni... — Az ilyen beszélgetés­nek is volna eredménye. Ha. volna, aki beszélgetne. Hem sok számadás kell hozzá, nem nehéz kiszámítani, hogy itt Borsod megyében naponta 20.000 forintnyi munkabért kapnak a begvii itőszervek munkatársai. R bizony van olyan nan. hogy a munka ered­ménye nem több mint két darab hí­zottsertés. Ingyen mi nem osztogat­hatjuk a pénzt, nekünk meg kell becsülni minden fillért! Kofák, kupecek siserahada Ha a begyűjtési megbízottak, válla­lati emberek nem dolgoznak, annál inkább a kupecek és kofák. Százával járják mostanában a községeket és kapnak sertést, kapnak tojást. Priigy községben egyetlen kupéé 40.000 forint haszonra tett awtet jóformán minden ellenszolgáltatás nélkül. Hizofctsertéa, vágómarha beadójára társult dolgozó parasztoktól pénzt szedett össze, hogy majd ő megveszi a sertést is, marhát is. Megvette. .. Szépen keresett rajta s a tanács, a begyűjtési megbízott,, a gazdák hagyták ... Hentes-kisiparosok gazdák nevére vágják a sertéseket segítséget fognak nyújtani az erdő­gazdaságnak. Felhívják B többi köz­ség tanácsait és pártszervezeteit, hogy vegyenek részt az erdővédelmi mozgalomban. • A hernádszentandrási termelőszövet­kezet dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok vállalták, hogy a trágyát határidő előtt kihordják, február 18-ig kijavítják a kisgépeket s február 20-ig beszerzik a szükséges vetőmag­vakat. Felülvizsgálják az őszi veté­seket a fagy- és vízkárokat szenve­dett területeket rendbehozzák. A köz­ség dolgozói több értékes felajánlást tettek, melyek az egész gazdasági évre érvényesek. • Susa község dolgozói és a Kossuth termelőszövetkezet tagjai február 15-ig kihordják a trágyái. Tavaszi vetésüket határidő előtt 5 nappal befejezik. A legelőn elvégzik a gyomirtást és ki­tisztítják a kutakat. 9 Bőes község tanácea a talajerő pót­lása érdekében az elmúlt évben a trá- gyázási tervet 144 százalékra teljesí­tette. Ebben az évben főképpen a le­gelőjavítással akarnak foglalkozni. A helyi földmű vessző vetkezett el karöltve a tavaszi növényvédelmi munkákat gyorsan és jól focink elvégezni. • Hangony község dolgozói február 20-ig kijavítják az összes mezőgaz­dasági gépet és szerszámot, beszer­zik * szükséges vetőmagvakat. A gyengén telelt vetéseket fejtrágyáz­zák, a felfagyottakat hengerelik. A tavaszi vetést határidő előtt három nappal befejezik. _j háznál és 40 forintot kérnek egy kiló húsért. Akad eladó, akad vevő?! Akad, aki hagyja, hogy kiemeljék zse­béből a pénzt, a becsületesen meg­keresett filléreket! Piacokon kofák százai árulják az olyan élelmicikke­ket, amelyek keresettek, amelyekből ma még nincs annyi, mint kellene. A kupecek már annyira „kiépítették“ kapcsolatukat, hogy néhán/ vállalati felvásárló nem is a gazdáktól, hanem a kupectől vásárol. S a vállalatok tűrik, a tanácsok tűrik az élősködő­ket! Feketeüzletek ezrei születnek na­ponta a szemünk előtt, a mi bőrünk rovására. S a tartozásunk nem csök­ken, de nő, ezer búza vagonokra me­nően. De hol vannak a törvényeink, hol a törvényesség!! Fele adósságunk kuláktartozás! Nézzük csak végig néhány község adóslistáját. Kik is tartoznak volta­képpen? Kik azok, akik ezrek és ezrek becsületébe gázolnak, akik gá­tat emelgetnek kitűzött utainkon? Elsősorban a kulákok. 2300 vagonnyi tartozásunk felét a kuláktartozások eredményezik. Hízottrertések, vágó­marhák mázsái. Forintok 1 tízezrei so- rakoznak egy-egy kulák neve után. S a tanácsok nem érvényesítik velük szemben igen jó törvényeinket. Sőt, inkább középpars-szfokat dolgozó pa­rasztokat számoltatnak el, mint kulá- kot. Kány községben huszonhét elszá­moltatási határozatot hoztak. Tizen hetet végrehajtottak. Csenyéte kis községben tizenhét tehenet szedtek be egy nap alatt és sem Kányban, sem Gsenyétén egyetlen kulákhoz sem mentek elszámoltatni. Nem más ez, mint a iegnagyobbfokú liberalizmus, nem más ez, mint törvénysértés! Érvényt szerezni törvényeinknek! Ki kell egyenlíteni adósságunkat, hiszen adósság. Van miből kiegyenlí teni, nem volt rossz az elmúlt évi termés. Ki kell egyenlíteni, mert tör­vény van rá. Vannak notórius késle­kedők is bőven, vannak, akik a kulá- kokkal való bánásmód alapján adnak, avagy nem adnak. Enni azonban min­den nap kell gyáraink, bányáink dol­gozóinak. minfahogy szén, ruha. vilá­gi tás kell nap mint nap a falunak. Érvényesíteni kell tehát a törvényes­séget elsősorban a kulákokkai szem­ben, másodsorban követőikkel szem­ben. harmadsorban ... harmadsorban azokkal szemben is, akik karbateitt kézzel nézik az élősködők siserahadá- nak tevékenységét. A mi céljaink nagyok, szépek s ha az úton akadály tornyosul, azt el kell sepernünk. Ke­ményen! Ezt követeli most a 2300 vagon adósságunk is! Gázoló sofürf, folvafokat és verekedőket büntetett meg a bíróság A miskolci megyei bíróság Kiss János 20 éves segédmunkást 4 évi börtönbüntetésre ítélte, mert Kazinc­barcikán az italboltban dulakodás közben Sebő Istvánt zsebkéssel hasbaszurta úgy, hogy csak gyors orvosi beavatkozás tudta megmen­teni életét. Lázár Gyula 24 éves ózdi lakos sertést akart berakni jogosulatlanul egy iparvasuti kocsiba. A vasutasok és közötte emiatt vita támadt. Anél­kül, hogy Lázár Gyulát bárki is bántotta volna, elővette kését és Bárdos Géza Antal vonatvezetőt hátbaszúrta. A miskolci megyei bí­róság két és fél évi börtönre Ítélte. Ifjú Mata István 45 éves sármun­kás és Mata Rudolf IS éves nőtlen alkalmi munkás krasznokvajdai la­kosok a szászfái Vörös Csillag ter­melőszövetkezetből kukoricát loptak. Az éncsi járásbíróság ifjú Mata Ist­vánt négy-hónapi, Mata Rudolfot há­romhónapi elzárásra ítélte. A mezőkövesdi járásbíróság Lázár Gergely 26 éves büntetett előéletű adóbeszedőt 3 évi börtönre ítélte, mert mint a mezőkövesdi járási ta­nács alkalmazottja a beszedett adó­kat tíz-tizenkét napi késéssel adta postára. Egy 1300 forintos befizetés­ről kiállított nyugtát 130 forintra ja­vította ár. a többletet elsikkasztotta; egy 500 forintos nyugtára beszedett pénzzel úgy számolt el, hogy egy talált ötszáz forintról szóló csekk- elismervényt csatolt hozzá. Az el­sikkasztott Összeg legnagyobb részét elmulatta. Dankó István 24 éves nőtlen gép­kocsivezető a bányászokat szállító gépkocsit ittas állapotban vezette, s elütötte a vele szemközt kerékpáron haladó Hangonyi Hildát. A sértettet az árokba szorította és magárahagy- ta. Dankó István a baleset után nem állt meg, hanem továbbhajtott. A sértett combtörést szenvedett. Dan­kó Istvánt bárom évi börtönre Ítélte a járásbíróság és örökre eltiltotta a gépkocsivezetéstől. Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat értesíti a lakosságot hogy LÓSZERSZÁM és lőszerszámalhatrész szükségleteit a helyi földművesszövctkezeti boltokon keresztül ren­delhet; meg. Lószerszám díszes kivitelben is kapható. MEZŐGAZDASÁGI HIREK Tiltakozó békegyűlések „Békében akarjuk építeni hazánkat!" Az encsi éa a szikszói járásban a tojás- és baromfibegyüjtő vállalat dolgozói békenagygyülésen juttatták kifejezésre, hogy békében akarják épí­teni szépülő hazánkat. — A legmosezebbmenően tiltakozunk — hangoztatták — a nyugat­német militarista hadsereg feltámasztása ellen! Tiltakozunk az ellen, hogy Németországot továbbra is kettészakítsák. Minden erővel erősíteni akarjuk a béke védelmét, ezért becsülettel akarjuk megállni továbbra is helyünket a békeharcban. ígérjük, hogy első negyedévi tojás, és baromfibcgyüjtcsi tervünket 102 százalékra teljesítjük. „Nem engedjük!" — Kistokaj — mint neve is mu­tálja, — kicsi ugyan, de a béke vé­delmében erős az egysége. Békegyű­lésükön 360 ember emelte fel tilta­kozó szavát a háború ellen. 360 em­ber ajkáról hangzott el a kiáltás: „Nem engedjük, hogy a háborús uszítok ismét Idngbaborílsák a vi­lágot.“ „A német militarizmus feltámasztása a világbékét veszélyezteti" A perecesi szénbánya dolgozói béke- gyűlésükön kijelentették: — Egyhan­gúlag tiltakozunk a német militariz­mus feltámasztását célzó törekvések ellen, mert ezek a világbékét veszé­lyeztetik. Mi, perecesi bányászok bé­két akarunk, a háborús uszítok meg­fékezését kívánjuk.“ „Nem akarunk több árvát!” ..Békében akarjuk felnevelni gyer­mekeinket!“ — emelték fel szavukat Kisgyőr község dolgozói. — Nem akarunk több árvát, özvegyet, rok­kantat! Vesszenek a háborús gyujto­gatók, az imperialisták! Békeakara. tunk kifejezéséül többet, jobbat, ol­csóbban akarunk termelni, teljesíte­ni az állam iránti kötelezettséget. „Elitéljük az imperialisták aljas politikáját” — Mi, lyukói bányászok elítédjük az imperialisták aljas politikáját, tilta­kozásunkat fejezzük ki a harmadik világháború előkészítése ellen. Több- termelésünkkel bizonyítjuk be, hogy mi, Lyukóbánya dolgozói egyomber- ként sorakozunk fel a Szovjetunió vezette béketábor mellé. „Ne legyen több vérözön!" Ezzel a jelszóval tiltakoztak a. Semmelweis-kórház dolgozói a német militaristák felfegyverzése ellen. A kórház minden osztályán röpgyülést tartottak, amelyen követelték az alomerö békés célokra való felhasz­nálását.' „Gyűlöljük, és megvetjük, azokat — mondották —, akik a ká* borús rombolásból, pusztításból akar- nah hasznot húzni Követeljük, hogy az atomerő az emberiség közkincsévé legyen, tiltakozunk Nyugat-Némd- ország felfegyverzése ellen. s-*» - — Uj hányász-kulturpalota épül Alberttelepen A Borsodi Szénbányászati Tröszt alberttelepi bányaüzemének dolgo­zói már sok dicsőséget szereztek a borsodi bányászoknak. Innen indult diadalmas útjára a magyar Sztahá- nov-mozgalom, a Loy-mozgaiom, mely kiváló termelési eredményei­vel országos hírt szerzett az albert­telepi bányászoknak. A felszabadulás óta az egykori „kincstári““bányatelep lakóinak szá­ma is szinte megháromszorozódott. A munka utáni pihenőjüket a bá­nyászok a telep mozijában, , bá­nyászklubban, a könyvtárban tölt­hetik el tanulva, szórakozva. Nagy népszerűségnek örvendenek az isme­retterjesztő előadások, valamint a kulturcsoportok is. A művészegyüt­tesben a bányatelep fiatalsága, régi és új bányászok együtt szórakoznak, szerepelnek. A megélénkült kulturális élet azonban nem tudott teljes egészé­ben kibontakozni helyiséghiány miatt. A bányászklub vagy a fel­olvasó nagyterme már kicsinynek bizonyult egy-egy rendezvényhez. Az éves beruházások során most ezen is segítenek. Uj, hatalmas kul­túrpalota épül az alberttelepi bá­nyászoknak. A kultúrpalotában 500 fő befoga­dására alkalmas színházterem épül. A karzati ülőhelyekkel is ellátott színházteremben korszerű színpad és öltözők létesülnek. Vetítő fülkét is beépítenek, mozielőadások tartá­sára. Külön előadóterem szolgál majd a közművelődési előadások tartására. A kultúrpalotában helye­zik majd el a könyvtárat is. Itt kap­nak helyet a különböző tömegszel- vezetek. A kultúrpalotát külsőleg is mű­vészi módon képezik ki, hogy méltó legyen Alberttelep bányászaihoz. Belül a bányászéletből vett képek díszítik majd a falakat. A kultúrpalota építését már meg-i kezdték. A mintegy 2 millió forint­tal épülő új, nagyszerű létesítményi) a tervek szerint még ez évben átad­ják az alberttelepi bányászoknak. (K. L.J Könnyűipari ruházati kiállítás nyílt Miskolcon A könnyűipari minisztérium rende­zésében Budapest után Miskolcon njülf meg szombaton a könnyűipari ruházati kiállítás, melyen az 1955 má­sodik felében gyártásra kerülő ruhá­zati cikkeket mutatják be. A kiállítás elsősorban a nőknek szolgál örömére. Számtalan formában láthatják, hogy kormányzatunk a la­kosság jobb ellátására, az igények ki olégítésére milyen új textilfélék gyár­tását kezdi meg ezévbeD. Nemcsak a már ismert éa a kereskedésben nagy mennyiségben kapható textíliákban gyönyörködhetnek, hanem azokban az új, mintás kartonokban, flanellfélék- ben, melyből eddig nem kaptak eleget. A düftin, mely az utóbbi időben a női öltözködés egyik kedvenc anyaga lett. kilencféle színváltozatban kerül gyárfásra. Nagyobb választékban gyártják majd a nyári ruhának köz­kedvelt panama-anyagot, valamint megkezdik a zsávoiy gyártását la. Minden bizonnyal nagy kelendőség nek örvend maid a mindkét oldalán használható dublé „Mókus“ elnevezésű kabáfszövet is. Bemutatja a kiállítás hazai iparunk által gyártóit nylon anyagot, melyet végben ia lehet majd vásárolni. Nyolcféle színárnyalatban kerül a vásárlók elé A szövetek mellett különböző, kon fekcioná.it, nagyon ízléses női ruha félék, blúzok, kardigánok, valamint női fehérneműk azok, mellyel iparunk a vásárlóközönségnek kedveskedik. Nem panaszkodhatnak azonban a férfiak sem. A nyári szellős inganya­gok, fehémeműek mellett különböző új mintájú férfiszö vetek kerülnek iparunk jóvoltából még ezévben a ke< reskedésekbe. A „Nikoláj“ elnevezésű tisztagyapjú sportszövet például csak 186 forintba kerül. Külön részleg foglalkozik a sok­fajta gyermek-ruhaféleségekkei. Nagy választék készül mackókból, gyermek ruhákból, egészen olcsó áron. A kiállításon a kiállított tárgyakon feltüntetik az eladási árat is. A láto­gatók pedig ..szavazó-cédulát“ kap- nak, tnedyre felírják annak a kiállí­tott tárgynak a számát, mely tetszé­süket legjobban megnyerte. A gyár­tási tervek elkészítésénél, a kereske­delem a gyárak felé menő megrendelé­sénél a közönségnek ezeket az igé­nyeit is figyelembe veszik. A kiállítás február 1-ig marad nyitva délelőtt 10 órától este 8 óráig. Már a megnyitás nanján nemcsak a szakemberek, a kereskedelem dolgo­zói, de a.z érdeklődők is nagv számba' k'-ro^iék fel. Hétfőn, a kiállítás során a Déryné Színházban ruha modell bemutatót ia tartottak. (K. L.J Építőipari tanulók tanévzáró vizsgája Diósgyőrött Az elmúlt napokban a diósgyőri 114. számú MTH építőipari tanulóintéze tőben tanévzáró ünnepélyt tartottak, ahol az ács éa kőművestanulók szii leikkel és hozzátartozóikkal egyfltt jelentek meg. Cseh István elvtárs, az intézet igazgatója tarlót! ünnep’ be szódét, méltatta a fiatalok lelkes munkáját, s megemlítette hogy két alkalommal nyerték cl az építésügyi minisztérium „legjobb tauépíikezésc" vándorzászlaját. Vineze Géza elvtárs, a Borsodmegyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója örömmel üdvözölte a 120 ifjú szak­munkást. az intézet oktató tanárait, majd a legjobb eredményt elért tanu­lók között pénzjutalmat, a „kiváló ipari tanuló“ jelvényt és könyvjutal­mat osztott ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom