Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
XI. évfolyam 15. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1955 január 19 szerda f------------------------“ Kétszáz éve született Miskolcon Hagyválhy János, az első magyarnyelvű mezőgazdasági szakíró 4 legjobb program, is csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle Pártszervezeteink feladata a felszabadulási munkaversenyben Irta: KOVAL PAL, az MB agit.-prop. ősz tályának vezetője A z egész felszabadult magyar nép ** készül, hogy megünnepelje legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4-ét, felszabadulásunk tizedik évfordulóját. Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek megünnepelni annak a napnak az évfordulóját, amikor lehullott az egész magyar nép kezéről a fasizmus, a földbirtokosok, a nagytőkések kezet-lelket bénító, nyomorító bilincse. Lehullott a magyar dolgozó nép kezéről azért, mert volt egy olyan új- tipusú állam a' világon, mint a Szovjetunió, ki miközben szétverte a hitleri fasiszta hadsereget, egy sor népnek, köztük nekünk is elhozta a szabadságot; lehetőséget adva ezzel a magyar népnek, hogy felépíthessen c^y olyan államot, melyben a munka má,r nem szégyen, nem teher, hanem a becsület és dicsőség dolga. Ma már büszke örömmel mondhatjuk, hogy élni tudtunk és tudunk a szabadsággal, hogy tíz év alatt apart vezetésével a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiségünk annyit épített, amire ezeréves történelmünk folyamán még nem volt példa, Es amikor a Kákosi Mátyás Művek dolgozói közzétették, hogy munkaversennyol akarják megünnepelni hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját, szerte az ország üzemeiben, így megyénk üzemeiben, bányáiban, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, az egyénileg dolgozó parasztok és a ktsz.-ek dolgozói is nagy lelkesedéssel csatlakoztak az R. M. versenyfelhívásához és megfogadták, hogy többet, jobbat' és olcsóbban fognak termelni. Megfogadják azt, hogy a gazdaságos termelés követelményeinek megfelelően végzik termelő munkájukat. A Lenin Kohászati Művek egyik dolgozója a termelési értekezleten a következőképpen fogalmazta meg, hogy ő miért vesz részt a fel- szabadulási munkaversenyben: ,,Elsősorban azért, mert még jobban akarok élni 1955-ben, mint 1954-ben. Azért, mert jobb munkámmal akar rom kifejezni hálámat, szeretetemet a Szovjetunió népeinek, hogy felszabadítottak. Több. jobb és olcsóbb termék termelésével hajtom meg a kegyelet zászlaját azok előtt a szovjet hősök előtt, akik életüket áldozták azért, hogy szabadon élhessek én és a dolgozó magyarok milliói. Részt- veszek a felszabadulási munkaver- senyben azért ia, mert az imperialisták egy újabb világháborút akarnak kirobbantani éa hogy ezt meg tudjuk akadályozni, ahhoz erős néphadseregre is szükségünk van.“ Milyen egyszerű szavak ezek. Mégis mennyire kifejezik, hogy dolgozó pépünk miért akar többet, jobbat, olcsóbban termelni. Pártszervezeteinkre nagy feladatokat ró a felszabadulási verseny politikai irányítása. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy pá'rtszerve- zeteink nem mindenütt motorjai még a felszabadulási munkaversenynek. Különösen a versenyagítáció tartalmi részével nem foglalkoznak eléggé pártbizottságaink és pártszervezeteink. Egyetlenegy versenyszakaszban sem helyes, ha „általános“ agitáció- val megyünk a dolgozók felé. A fel azabadulásl verseny agitációjánál kü lönösen szükséges, hogy minden gyáregység, üzem, műhely pártszervezete, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban sajátosságainak megfelelően megszabja az agitáció politikai tartalmát. A felszabadulási versenyhez eddig megyénk minden jelentős üzeme csatlakozott: a Lenin Kohászati Művek, Özdi Kohászati Üzemek, Borsod- nádasdi Lemezgyár, DIM A VÁG, bányász- és építőipari vállalatok stb. Bár igaz mindenütt lelkes és ünnepélyes külsőségek között fogadták meg, hogy többet, jobbat és olcsóbban fognak termelni, vannak olyan tapasztalataink is, hogy . sokhelyütt formális a versenyvállalás, azonban az igazság kedvéért meg kell mondanunk. hogy nem a dolgozók hibájából, hanem azért, mert pártszervezeteink, szakszervezeteink, DlSZ-szer- vezetcink és nem utolsósorban a felsőbb műszaki vezetés miatt az előkészítő munkáknál volt és van lemaradás. (Tervlebontás, stb.) Már eddig is több helyen születtek nagyszerű eredmények a felszabadulási munkaversenyben. A DIMÄVAG nagykő váesműhelyében a Nacsala DISZ-brigád nap mint nap 130—150 százalékos tervteljesítést ér el. A fel- szabadulási verseny első napjától nagy lendülettel folyik nagyüzemeinknél a mezőgazdaság és üzemeinek megsegítése. Például a Lenin Kohászati Művek dolgozói megfogadták, hogy a mezőgazdaság megsegítésére 150 tonna kocsiabroncs-vasat gyártanak terven felül. Az ózdi kohászok azt. .fogadták meg. hogy 15 nappal ar határidő előtt teljesítik első negyedéves exporttervüket. Bányászaink közül is többen értek el már kiváló eredményt a felszabadulási munka versenyben. Ennek ellenére pártszervezeteink előtt számos olyan feladat van, amit a 1 egsürgősebben meg kell oldaniok. \T együk sorra a legfontosabb fel’ adatokat. Pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek harcolni kell a vállalások mechanikus megszervezése ePen. El kell érniök, hogy az üzemek vállalásai az egyének vállalását ösz- szesítse. Ne legyen egyetlenegy dolgozó sem, aki ne ismerné az üzem vállalását. Csak helyeselni lehet azt a módszert, amit már nem egy üzemben megvalósítottak, hogy a párt-szer vezet népnevelője, a szakszervezeti b’zalmi és a művezető műszakonként, csoportonként felkeresik a műhely dolgozóit és ismertetik a műhely előtt álló feladatokat, hogy így a dolgozók reális, az üzemet legjobban elősegítő felajánlást tehessenek. Fontos szerepük van a felszabadulási verseny reális megszervezésében a műszaki vezetőknek, különösen a felsőbb műszaki vezetőknek. Elevenedjen fel az a jól (A vezércikk folytatása a 2. oldalon.) r re A FEIS/\IUPIL\S| VERSENY SIKEREIRE %Z. I iw* a p r i i i » 4. . 1955 immptr Eíeoiáró isiiisiafci tíoíqozó Béres József az ormosbányai területi főmérnökség gépészeti előadójának ' feladata a bányagépesí-téssel kapcsolatos tervek kidolgozása. Fáradhatatlanul dolgozik, mert tudja, hogy jó munkájától is függ a felszabadul ási verseny sikere. Parosverseny kezdődött jSztál inváros és Ózd martinász DlSZ-k rigádja között A sztálinvárosi martinacélmű Petőfi ifjúsági brigádja párosversenyre hívta ki az ózdi martinacélműben dolgozó Simkó Zoltán olvasztár DISZ-brigádját. A felszabadulási verseny idejére megfogadták: 1. 1955 első negyedévében 250 tonna jóminőségű acéllal termelnek többet előirányzatuknál. 2. A selejtet 25 százalékkal csökkentik. 3. Az adag tartamát az adagközi javítási idővel együtt 11.5 órára csökkentik úgy, hogy 2.5 óra alatt beraknak. A nyersvas beöntését a berakás kezdetétől számított 3.5 óra múlva végzik el. Ezáltal a kemence grafikonszerinti járatát 95 százalékban biztosítják. 4. A tervszerűtlen fenékjavításokat teljesen megszüntetik. Az adagközi kisjavításokat 45 perc alatt elvégzik. 5. Az előirt csapolási hőmérsékletet betartják, úgyhogy emiatt az öntőüstben acélmedve ne keletkezzék. 6. A munkafegyelmet megjavítják, az első negyedévben nem lesz egyetlen kimaradás sem. A sztalinvárosiak felhívása érthető izgalmat váltott ki az ózdi martinban. Simkó Zoltán olvasztárbrigádja megbeszélte a verseny feltételeit és úgy határoztak, hogy elfogadják a kihívást. Egyben Ígéretet tettek arra, hogy a felszabadulási versenyben olyan eredményeket érnek el, hogy a győztesnek járó versenyzászló Ózdra kerüljön. A DIÓSGYŐRI FINOMHENGERDÉBEN Műszaki vezetők a gazdaságosabb termelésért A Lenin Kohászati Művek finomhengerdéjének falára nagy betűkkel írták fel: „Fizikái és műszaki dolgozók! A felszabadulási versenyben egymást segítve harcoljatok <* tervek mennyiségi és minőségi teljesítéséért!" Örömmel, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy nem hiába írták a faira ezéket a szavakat. Nemcsak a hengereknél, hanem az íróasztaloknál is lelkesen dolgoznak az ígéretek valóraváltásán. A hengerde kollektívája a felszabadulási versenyben nemcsak többet, nemcsak jobbat, hanem olcsóbban is akar termelni. Ezért különösen a műszakiak szívükön viselik a minusziűrésü hengerlés alkalmazását. Ormai Gyula a fínomhengerde műszaki osztályának vezetője röviden így fog'almazta meg az újfajta hengerlés jelentőségét: — A hengerelt anyagok névleges méreténél az engedélyezett eltolódás általában 0.5 milliméter. Ha ennyivel több, vagy kevesebb a hengerelt anyag vastagsága, a megrendelőnek el kell fogadnia. A gyakorlatban ez az eltolódás rendszerint pluszban jelentkezett, vagyis a méretnél vastagabb volt az anyag. A megrendelők nem vették ezt rossznéven, viszont a hengerdé- ne.k — mert több anyagot használt el — nőtt ‘az önköltsége. A minusz- tűrésű hengerlésnél mindez megszűnik. A műszakiak azt is kiszámolták, hogyha a finomhengermű közép- lemezsorán minden darabol csak 0.1 milliméterrel hengerelnek vékonyabban, akkor évente 600 tonna acélt takarítanak meg, egyetlen hengersornál. Ha minden hengersoron bevezetik a módszert, évente mintegy 20Ö0 tonna acéllal használnak fel kevesebbet. Az elgondolás szép, a lelkesedés is megvan hozzá, de természetesen nehézség is van. Diósgyőrben három hálramozditója van a minusztűrésű hengerlésnek, 1. A csapágyak rossz minősége; 2. a hengereknek csak egy része van úgy szerkesztve, hogy minusztűréssel lehessen rajtuk hengerelni; 3. a technológiai fegyelem be nem tartása. A fínomhengermű műszaki vezetői a felszabadulási versenyben ígéretet tettek, hogy legyőzik az akadályokat. Ormai Gyula elgondolása alapján terveket készítettek újtípusú csapágyakra. A techno lóg iái fegyelem betartásának biztosítására az eddiginél sokkal alaposabban ellenőrzik a hengerészek munkáját. A mmusz- tűrésű hengerléssel dolgozó brigádok munkáját luavonkint külön értékelik. A minusztűrésű hengerlés szeptembertől honosodoi t meg a diósgyőri fínomhengerdében. Az új módszer alaposabb, odaaríóbb munkát és több figyelmet kíván, a brigádok mégis szívesen alkalmazzák. A kö- zéplemezsoron dolgozó Csuhaj-brigád már 60—70 százalékban így hengerel. A hengermesterek, a művezetők is lelkes hívei ennek a hengerlésnek. Bár pillanatnyilag statisztikailag nem tudnák kimutatni a megtakarítást, azt már kiszámolták, hogyha, valamennyi brigád ezzel a módszerrel dolgozik, évente mintegy 2 millió forinttal csökkentik az önköltséget. A felsőnyárádi bányászok is alkalmazzák a millszekundos robbantást A felsőnyárádi bányászok sokat kaptak a felszabadulás óta. Bányájukban a kezdetleges berendezéseket új, korszerű, nagyteljesítményű gépek váltották fel. A felszabadulási versenyben nem akarnak szégyent vallani. ígéretet tettek, hogy első negyedévi tervüket 101 százalékra teljesítik. A többtermelés mellett az önköltségcsökkentéssel is többet foglalkoznak. Folyamatosan bevezetik a millszekundos robbantást. Míg az eddigi robbantási módszerrel egy vagon szén lerobbantásához 3.8 kg robbanóanyagot használtak fel, az új robbantási módszerrel ehhez csak 2.8 kg robbanóanyag szükséges. A borsodi dolgozók hét kezük fim »kajának gyümölcsét ünnepelték az elmúlt hét szombatján a Lenin Kohászati Művekben, Felavatták Közen-Euróna legkorszerűbb henger| j sorát. A mű méltán sorakozik fel nagy békennrvejrtk- tfc .esnfaaaawfc ,Í.r„■
