Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

2 Szombat, 1953. január 15. A saevjet kormány jegyzéke a nyugateurópai unióban résztvevő államokhoz Moszkva (TASZSZ) A moszkvai lapok január 14-i szá­mukban közlik a szovjet kormány­nak Franciaország kormányához in­tézett jegyzékét. Január 13-án a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma a következő tar­talmú jegyzéket küldte meg Francia­ország moszkvai nagykövetségének: A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja Franciaország korma nyának ki jelén teni a kővetkezőket: A Franciaországot, Angliát, Olasz­országot, Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, úgyszintén Nyugat- Németországot magábanfoglaló úgy­nevezett , „nyugateurópai-unió” meg­teremtéséről szóló párizsi egyezmé­nyek olyan rendelkezéseket tartal­maznak, amelyek ellentmondanak ,.a fojtógázok, mérgezögézok, vagy más hasonló gázok és bakteriológiai szerek háborús alkalmazásának eltil­tásáról’’ szóló 1925. június 17-i genfi jegyzőkönyvnek. Ezt a jegyzőkönyvet Franciaország kormányánál helyez­ték letétbe. A genfi jegyzőkön}'vet ezidőszerint az államok - túlnyomó' többsége elis­meri, aláírta vagy csatlakozott hoz­zá ütvén állam, köztük a „nyugat- európai unió’’ valamennyi résztve­vője, Franciaország, Anglia, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg es Németország is. A genfi jegyzőkönyv .rámutat, hogy „a íojtó-mérgezőgázoknak, vagy más hasonló gázoknak, épp úgy, mint mindenfajta hasonló folyadék nak, anyagnak és eljárásnak hábo­rús alkalmazását jogosan elítélte a civilizált világközvélemény.1' A jegyzőkönyv aláírói „ennek a nem­zeti jogba beilleszkedett és a népek lelkiismerete, valamint gyakorlata szempontjából egyaránt kötelező tila­lminak általános elismerése céljából , kötelezettséget vállaltak arra, hogy elismerik ezt a tilalmat és bele­egyeznek e tilalomnak a bakterio­lógiai hadviselési eszközökre való kiterjesztésébe és megállapodnak ab­ban, hogy c deklarációban foglalt feltételekkel lekötelezetteknek tekin­tik magukat egymás iránt.” A genfi jegyzőkönyv kimagasló rzerepet töltött be a vegyi- és a bak tórium fegyver alkalmazásának meg- i úadályqzásában a, második világhá­ború’ idején. Még az a hitlerista kormány .sem. merészelte alkalmaz- ’’ á vegyi- és baktérium fegyvert és ' 'ísze.ghi a genfi jegyzőkönyv aíá- '"ásait, amelynek vezetőit tudvale­vőleg háborús bűnösként Ítélte el a nemzetközi törvényszék. A párizsi egyezmények azonban mindezzel nem törődve, előírják, bogy a nyugateurópai katonai szö­vetségben résztvevő országok előké­'leteket tesznek majd vegyi és 1 ktériumháborűra, vegyi- és bakté- i urtifegyver ’készleteket halmoznak v hadseregük felfegyverzésére hasz­nálnak fel. így például a párizsi egyezmé­nyeknek a ..nyugateurópai unió" megteremtéséről szóló 3. számú jegyzőkönyve rámutat, hogy e kato nai tömb- résztvevői áz atomfegyver- fesztetekkel együtt — amivel szem­ben a Szovjetunió kormánya által elfogadott álláspontot kifejezték a Franciaország, Anglia és az Egye­sült Államait kormányához intézett megfelelő jegyzékek — vegyi- és baktériumfegyver készleteket fognak létesíteni. Ezek a készleteik maguk­ban íoglaln.ak majd — amint az említett jegyzőkönyv 2. számú mel­léklete kimondja — „Külön hábo­rús felhasználásra készített fojtó-, mérgező-, ingerlő-, bénitó-, növeke­dést gátló-, maró- és katalizáló ve­gyi anyagokat”, úgyszintén „ártal­mas rovarokat vagy egyéb élő és holt szervezeteket, illetve azok mér­gező termékeinek külön háborús fel­használásra készített eszközöket és készülékeket.’’ A szovjet kormány különösen arra tartja kötelességének felhívni a fi­gyelmet, hogy a párizsi egyezmé­nyek az atomfegyverrel együtt ve­gyi- és baktériumfegyvert adnak a nyugatnémet hadseregnek, amely hadsereg megteremtését ezek az egyezmények előírják. A szovjet kormány a kifejtettekkel kapcsolatban szükségesnek tartja felhívni. Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy azok a kötele­zettségek. amelyeket Franciaország­nak szándékában van elvállalni a párizsi egyezményekkel kapcsolat­ban arra vonatkozóan, hogy a „nyu­gateurópai unióhoz1’ és az észak­atlanti tömbhöz tartozó országok hadseregei vegyi és baktériumfegy­vert alkalmazzanak, összeférhetetle­nek az 1925 június 17-1 genfi jegyző­könyvből kifolyólag Franciaország állal elvállalt nemzetközi kötelezett­ségekkel, amely jegyzőkönyv a foj­tó és mérgezőgázok, vagy más ha­sonló gázok és bakteriológiai eszkö­zök alkalmazásának eltiltásáról szól. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország korma nyának figyelmét arra a komoly fe­lelősségre, amely Franciaországot terhelné, ha megsértené az 1925. jú­nius 17-i genfi jegyzőkönyv előirá sait. A szovjet kormány ezzel egyidejű­leg hasonló tartalmú jegyzéket küld a ..nyugateurópai unió” megterem­téséről szóló párizsi egyezményeket aláíró Anglia. Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányá­nak is. A szovjet kormány kéri Franciaor­szág kormányát, mint azt a kor­mányt. amelynél letétbe helyezték az 1925 június 17-i genfi jegyzőköny­vet, hogy a jelen jegyzék másolatát küldje meg az említett jegyzőkönyv összes többi aláírójának.". (MTI) «»»«VT­---------------­flz amerikai államok szervezetének kiilönbizattsftqa megfigyelő renütösefcetvéeez a cosiarica-niearagnai betérőn (MTI) Az amerikai államok szerve ■/étének különbizottsága csütörtökön megkezdte munkáját a Costarica! eseményekkel kapcsolatban. A bízott, sétr, amelynek elnöke Mexikó képvi selője, megérkezett San Jóséba- Costa Rica fővárosába. A bizottság repülőgépei csütörtökön megkezdték megfigyelő-repüléseiket Costa Rica határvidéke felett. A re pülőgépeket az Egyesült Államok boesájtotta a megfigyelő bizottság rendelkezésére. A COSTARICA T VEZÉRKAR JELENTÉSE Az AFP távirata szerint a cosla ricai vezérkarnak a sanjoséi rádióban közölt, közleménye kijelenti: a kor mánycsapatok Guanacaste tartomány egyes pontjai kivételével szilárd el lenőrzést gyakorolnak az ország egész területén. NICARAGUA LEZÁRTA A COSTA- RICÁI HATART A nicaraguai külügyminisztérium szóvivője azt. állította, hogy Costa Rica ellen nem kívülről intéztek tá madást, hanem kormányellenes belső megmozdulásról van szó. Ennek meg­felelően — fűzte hozzá — Nicaragua „a benemavatkozáa elvéhez tartja magát és lezárja a Costarica!—nicara­guai határt“. A Pravda tudósítása as Angliában felállított amerikai légitámasspontokról Moszkva (TASZSZ) V. Majevszkij a „Pravda“ pénteki számában az angol területen épített amerikai légitámaszpontokról ír. Em­lékeztet arra, hogy Stevenaop tábor­nok, az Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztály parancsnoka 1954 december 10-én kifecsegte: had­osztálya keretébe tartoznak azok a bombázógépek, amelyeknek rendelte tése atomcsapást mérni a Szovjet unióra. December 17 én — mutat rá a cikk — a Szovjetunió londoni nagy- követségének képviselője felkereste az angol külügyminiszterhelycttcst és nyilatkozatában hivatkozott a Steven son tábornok kijelentéseiről szóló an goi sajtóközleményekre. Egy nappal előbb hasonló nyilatkozatot tett a Szovjetunió washingtoni nagykövet- cégének képviselője az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumában. Ja­nuár 10 én az Egyesült Államok kor mánya válaszolt-a december 16-1 szov­jet nyilatkozatra. Január 11 en az angol kormány is megküldte vála­szát. Mind az angol, mind az amerikai válasz — jegyzi meg a cikkíró — kí­sérletet tesz arra. hogy kimentse Ste­venson tábornokot, aki a jegyzékek szerint nem tctle a szóbanforgó ki­jelentést, továbbá megkísérli bebizo­nyítani, hogy az Angliában lévő ame­rikai támaszpontok védelmi célokat szolgálnak. Kudarc vár az angol és amerikai hivatalos kötök minden olyan próbál­kozására — állapítja meg végül Ma­jevszkij —, hogy eltüntessék a nyo­mokat, hogy eltitkolják a közvéle­mény elől azokat a tényeket, ame­lyeket Stevenson tábornok kífecse- gfttt. A népek nem térnek napirendre az elvetemült álomlovagok kihívó mesterkedései fölött. (MTI) t. -61*... , T Ü b T US F U C l K ÜZENET AZ ÉLŐIKNEK. XXVII. S ez az ember fennkölten szép. kristálytiszta jellemű; érzékeny, szinte szemérmesen tartózkodó és mégis férfias. Mindenre vállalkozik, amire itt szükség van.. Kis szíves­ségekre és nagy szolgálatokra van szükség, ö egyenlő készséggel tesz kis szívességeket- is. n3gy szolgáin tokát is. Feltűnés nélkül, csendben, körültekintően., de félelmet nem is­merve dolgozik. Mindez magától ér tetődő száméra. Erkölcsi kötelessé gének tartja. így kell lenni — mi­nek ide a szó. Voltaképpen — ez minden. Ez az egész története ennek az embernek, aki eddig már jónéhány emberéletet mentett meg. Ezek az emberek ma azért élhetnek és dolgozhatnak odakint, mert valaki a Pankrácban teljesítette e,mbor! kötelességét. Nem ismeri őket, azok sem őt. Mint ahogy nem ismerik Kolinskyl sem. Szeretném, ha legalább utólag meg­ismernék őket. Mind a kelten gyor­san megtalálták az utat önmaguk hoz. Es ez megsokszorozta lehető ségeikot. Emlékezz rájuk, mint példaképek­re. Mint az olyan ember példaképé re. akinek helyén van a feje és ami még fontosabb a szive. SKOREPA APÓ Ha véletlenül együtt látod vala­hol a három embert, a testvériség eleven képe tárul eléd: az SS őr szürkészöld egyenruhájában Hóra és a folyosószolgálatos világos, de ko mór egyenruhájában Skorepa apó. Perese, csak ritkán, nagyon ritkán láthatod együtt őket. Éppen, mert együvé tár! őznek. A hö’-tönszabályzat előírja, hogy a folyosói munkára, a takarításra és az étel kiosztására „csak különö sen megbízható, fegyelmezett, a többi fogolytól szigorúan elkülöni tett foglyok használhatók“. Ezt mondja a szabályzat holt betűje. De ilyen folyosószolgálatos nincs éis nem is volt soha. S főképp nincs a Gestapo börtöneiben. Ellenkezőleg, az itteni folyosószoigálatosok csá pok, amelyeket a hörtönközösség bocsát ki a zárkából, hogy közelebb férkőzhessek a szabad világhoz, hogy élni tudjon, hogy meg tudja értetni magát. Hány folyosószolgá latos fizetett már itt életével egy egy elárult üzenetéit, vagy egy vé lefclenül elcsípett levélért! Csakhogy a börtönközösség törvénye könyür tclenül megköveteli a helyükbe lé péktől, hogy folytassák a veszedel mes munkát. Bátran vágsz néki, vagy félsz tőle — egyre megy, nem térhetsz ki előle. A félelemmel osak ronthatsz a dolgon, esetleg mindent elveszíthetsz, mint minden illegális munkában. Márpedig ez illegális munka a ja vából, illegális munka a hatványon: egyenesen azoknak a kezében, akik ki akarnak irtani minket, a börtön őrök 6zeme előtt, azon a helyen, amelyet ők határoznak meg, olyan pillanatokban, amelyeket ők válasz tanak. olyan körülmények között, melyeket ők alakítanak ki. Amit odakint tanultál, itt mind kevés. De amit itt követéinek tőled, az sem­mivel pem kevesebb. Az illegális munkának vannak mesterei odakint. Varrrak azonban mesterei itt is, a folyosószolgálato­sok között. Skorepa apó Ilyen mes *er. Szerény, igénytelon, csendes - és fürge, mint egy halacska. Az őrök nem győzik dicsérni: lám milyen szorgalmas, milyen megbízható, mi lyen kötelességtudó, bezzeg őt nem lehet rávenni semilyen meg nem en. gedett dologra; folyosószoigálatosok, vegyetek példát róla! Helyes, folyosószolgálatosok, ve­gyetek példát róla! Ö valóban min­taképe a folyosószolgálatosokn8k, már abban az értelemben, ahogyan a foglyok értik. Ö a börtönközösség legbiztosabb, legérzékenyebb csápja. Ismeri a zárkák minden lakóját, ismer minden újonnan érkezettet az első perctől kezdve; tudja, ki miért van itt és hogyan viselkedik, kik a társai és hogyan viselkednek. Tanul­mányozza. igyekszik alaposan meg ismerni az ,,eseteket“. Ez nagyon fontos, ha tanácsot akar adni. vagy jól akar elintézni egy-egy megbiza táa!. Ismeri az ellenséget. Gondosan 1a nulmányoz minden egyes bőrtönőrt, kipuhatolja mindegyik szokásait, erős és gyenge oldalait, tudja, hogy kitől miben kell leginkább óvakodni, kit, hogyan lehet, kihasználni, hogy lehet elaltatni az éberségét, hogy le hét rászedni. A börtönőrök aok itt leírt jellemvonását Skorepa apótól tudtam meg. ö valamennyiüket ala posan ismeri, mindegyiket külön - külön le tudja rajzolni, még hozzá jól Ez fontos, ha azt akarja, hogy cam párizsi egyezmény ára Régi szólás-mondás: „Valami bűzük Dániában“. Nincs megfelelő forrásmunkám, hogy kiderítsem, honnan ered ez a szállóige, de biz­tos, hogy történeti eredete van. Mostanában a szállóige a párizsi egyezmény franciaországi és nyu- gatnémetországi ratifikációs bo­nyodalmainak hatására iij alakot ült: „Valami bűzlik a Saarvidckeu.” Kiderült ugyanis, hogy a párizsi egyezmény francia ratifikálásának, azaz a német badisten fegyverbe- öllöztetésére való szavazásnak az volt az ára, hogy Adenauer úr — a német nép hozzájárulása nélkül — áldását adta arra: a saarvidéki acéltermelés hadi bűzének jeleni«-,- sebbilc harmada a francia nagytő­kések orrát kéjelegtesse. Viszont Mendes-Fra.ncc-ot sem izgatta, hogy amit a nagytőkések orra par­főmillatnak érez, minek érzi a francia nép. Ml, magyarok — hála nyelvünk kifejező erejének — kezdettől fog­va tudtuk, hogy a párizsi egyez­mény francia ratifikációs erőlködé­sének, amolyan hogyismondjam szaga van. Most aztán mindjobban kiviláglik, hogy Mendes-Franec hiába kínálja ezt az „echt francia" parfőmillatot az olaszoknak, — nincs kereslet benne. Még a néme­téit Is fintorítják az orrukat, pedig Mendes-France elsősorban az 6 szimatjukra appcllált. Semmi két* seg, hogy Franci bácsi izéért, — pontosabban kifejezve a Saarvidc- ken érdekelt nagytőkések érde­keiért akarta eladni a békét és a francia népet. (—u—a) Sárospatak dolgozói Ijékssviltésen tiltakoztak Nyugat-Námefország Mirafelfegyverzése ellen Csütörtökön oste megelevenedtek a máskor csendes, minden kövük kel dicső történelmünk emlékéit idéző sárospataki utcák. A Vörös Csillag és a Dózsa tsz. tagsága, a környék ásványbányáinak munkásai, a gépáilo más traktorosai, számos egyéni gazda, a pataki iskolák pedagógusai és diákjai mind a feldíszített kultúrház felé siettek, hogy bókcgyűlésen tilta kozzanak a nyugati imperialista hatalmuk újabb háborús cselszövései, Nyugat-Németország újrafelfogyveraése ellen. A sárospataki dolgozók békegyfllését Darányik József, a helyi nép frontbizottság elnöke nyitotta meg, majd Iván István elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Ismertette a nemzetközi helyzetet, majd rámutatott, hogy milyen veszedelmet jelent Európa és az egész világ bé kéje szempontjából Nyugat Németország újrafelfegyverzése. A békegyűlés többszáz résztvevője lelkesen fogadalmat tett arra, hogy egyomberkent áll helyt jó munkájával a béke harcosainak táborában A/ árvízvédelmi kormáoybiztos közleménye A Felső-Tisza kárpát-ukrajnai víz­gyűjtő területén — amelyet 70—130 centiméteres hóréteg borít — az utóbbi napokban újabb átlag 50 mil­liméteres csapadék hullott le. Az eső­zések és az enyhe időjárás következ­tében a Tisza vízszintje gyors ütöm ben emelkedik. Tiszabecsnél j aim úr 13-án reggel 8 órától 14-én délelőtt 10 óráig a vizszint négy és fél méterrel nőtt. A veszély elhárítására az árvíz védelmi kormánybiztos pénteken a nyíregyházi vízügyi igazgatóság felső, tiszai védővonalán, elrendelte a har rnadfokú készültséget. Az áradás mértékéről és az idő­járási helyzetről arra lehet követkéz telni, hogy az árhullám tetőzésc Tiszabecsnél január 15-én a hajnali órákban várható. A rendkívül változó hőmérsékleti és csapadékviszonyok következtében az árhullám mértékét és időtartamát még nem lehet megítélni. (MTI) „Sokat tanulunk as ezüstkalászos tanfolyamon66 Megyénkben is sok helyen meg­kezdődtek az ezüstkalászos gazda­tanfolyamok. Termelőszövetkezeti ta­gok, egyénileg dolgozó parasztok, pa­rasztfiatalok tizei és százai jelent­keztek ezekre, hogy elsajátítsák az élenjáró termelési módszereket, meg­tanulják, hogyan kell gazdálkodni, bánni a földdel, ápolni a növénye­ket, többet termelni, mint eddig bár­mikor. Igen nagy jelentőségűek ezek a tanfolyamok, különösen most, a mezőgazdaság fejlesztésének kezde­tén. Nem csupán elméletben, hanem gyakorlatban, kísérletezések segítsé­gével ismerkednek meg a hallgatók az élenjáró agrotechnikai módsze­rekkel. Megtanulják mindazt, amire a több és jobb elérésére törekvő dolgozó parasztnak szüksége van. Bizonyíték erre a tanfolyamokon eddig tanultakról. résztvevő hallgatók véleménye az B. Karászi Gyula tiszakarádi dol­gozó paraszf is résztvesz az ezüst­kalászos tanfolyamon. Minden alka­a folyosón mozgásszabadsága, sike­res munkájának biztosított tere le­gyen. Mindenekelőtt pedig tudja a köte­lességét. Kommunista, aki tisztában van azzal, hogy nincs hely, ahol más lehetne, mint kommunista, ahol ölbe tehetné a kezét és „beszüntet­hetné tevékenységét“. Szinte azt mondanám, hogy itt a legnagyobb veszélyben, a legerősebb nyomás alatt találta meg igazi helyét. Itt nőtt naggyá. Rugalmas. Minden nap. minden óra új helyzetet teremt, és az új helyzet új módszert követel. Győr san, szempillantás alatt feltalálja magát. A másodpercek töredékei állnak csak rendelkezésére. Bekopog a zárkába, meghallgatja az élőké szített üzenetet s tömören, világosan tolmácsolja azt a folyoso másik vé­gén, még mielőtt az új őrszolgálat felérne a lépcsőn az első emeletre. Óvatos és sohasem veszti ol a fejét. Száz meg száz levél ment már át a kezén, de még egyet, sem fogtak el és rá a gyanúnak még az árnyéka sem esett. Tudja, hol szorít a csizma, kit kell a kinti helyzetről pontosan tá­jékoztatni, hol kell jóságos apai te­kintetével erőt önteni valakibe, akit fojtogat a kétségbeesés, hol segít egy cipóeska vagy egy merőkanál leves, hogy a fogoly átvészelje a ,.bőrtönéhség“-hez való átmenet leg­nehezebb időszakét. Tudja mindezt, felismeri finom érzékével és nagy tapasztalatával, s eszerint cselek­szik. Harcos ember — erős és rettent­hetetlen. Igaz ember. F.z Skorepa apó. (Folytatjuk) lommal szorgalmasan készül a fog­lalkozásokra, s hogy sokat tanul, igazolja alábbi levele is: „Mindannyiunk, minden termelő­szövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt óhaja teljesült, amikor ősz­szel pártunk és kormányunk, a föld­művelésügyi minisztérium megindí­totta a falusi ezüstkalászos tanfolya­mokat. Hiányzott már nagyon eg.V olyan előadássorozat. amelyen megismerkedünk a gazdálkodás kü­lönböző módszereivel, s megtanul­juk, mit, hogyan kell termelni. A tanfolyamon már eddig is igen sokat tanultunk. Tudjuk, miért kell a tarlót az aratás után azonnal le­forgatni, hogyan kell helyesen ke­zelni az istállótrágyát, hogy minél több nitrogént megmenthessünk a talaj, a növény számára. Természetesen sok olyan dolgot is hallunk, amit már eddig is tudtunk, de igen hasznos feleleveníteni eze­ket is. így elméletileg Is tisztán lát­juk, miért éppen így vagy úgy a leghe­lyesebb. a tanfolyamot filmvetíté­sekkel színesítik. Ezek igen haszno­sak, mert jól szemléltetik az elmé­letben tanultakat. Kormányunk ingyen füzeteket, könyveket adott a tanfolyam hall­gatói számára. Ezt mi úgy köszön­jük meg — meg is kell köszönnünk, hogy szorgalmasan tanulunk, figye­lünk, s a tanultakat majd eredmé­nyesen hasznosítjuk a gyakorlati munkában. Többet, jobbat fogunk termelni a magunk és egész dolgozó népünk hasznára, javára." — A magyar rádió szombaton es­te 22.10 órakor helyszíni közvetítést ad a Bp. Honvéd—Partizán (Belgrádi nemzetközi kosárlabda mérkőzésről. Beszél: Vad Dezső. A Bp. Honvéd- Partizán vízilabda mérkőzést vasár­nap 21.30 órakor közvetítik. Beszél: Molnár Károly, Mindkét közvetítés a Kossuth-adón történik. 1955. január 16-án, vasárnap délután 5 és este 8 órakor az Ujdiósgyőri Vasas Otthonban a budapesti operett művészegyüt- les vendégjátékában bemutatja Jakobi: Leányvásár c. énekes, táncos operettjét. Jegyek kapha­tók minden nap a Vasas Otthon gondnokánál és a Kohászati Kultúrosztályon. A Bajcsy Zsilinszky utca 13. »«,. alatt az „Augusztus 20“ strand­fürdő épületében természetes melegvizű belső medencénket megnyitottuk. Nyitva: 9 órától 19 óráig. — 13 órakor teljes vízcsere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom