Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-15 / 12. szám
Seombaí, 1055. január 15. ^AKMAGYAfíORSZÁG KÉT VERSENYTÁRS A mezőgazdaság egész évi jó munkájának egyik fontos előfelté. tele, hogy gépállomásaink dolgozói időben és jól végezzék a téli gépjavítást. Ennek fontosságát a legtöbb gépállomás dolgozója érzi, amit legjobban bizonyít, hogy már eddig is nagyon sokan csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához. Mégsem megy a munka mindenütt úgy, ahogy kellene. A megye valamennyi gépállomását egyenlően támogatja az állam, a megyei gépállomási csoport is legjobb tudása szerint segíti őket, még. is nagy a különbség az egyes gépállomások teljesítményei között. Nézzük például a két szomszédos és párosversenyben álló gépállomást — az ózdit és a putnokit. Ózd a me- gye gépállomásai között a harmadik helyet foglalja el a téli nagyjavítás versenyében, ugyanakkor Putnok az utolsók között kullog; a 21-ik helyen bizony nemigen van mivel dicsekednie! Az ózdi gépállomás sikereit csak úgy lehet helyesen értékelni, ha összehasonlítjuk az elmúlt évi munkáját az ideivel. Tavaly az ózdiak sem álltak jobban, mint most a putnokiak. Egyre arra hivatkoztak, hogy szűk a helyük, nincs megfelelő műhelyük, a kijavított gépeknek nincs tá- rolóhelye, és még sok ilyen „érvet“ soroltak fel. Ezévben sem változtak a körülmények. Ugyanott van a gépállomás, ahol az elmúlt esztendőben volt. A műhelyek sem szaporodtak, s az eredmény mégis jobb. Novemberben kezdték meg a gépjavítást, s a munka folyamatosan haladt. Mindig az a gép került javítás alá, amely kint a terepen befejezte munkáját. A gépeket kezdetleges, istállókból átalakított műhelyekben javítják. Nehezen megy a munka, de kemény akarattal mégis legyőzik a bajokat. Éppúgy mint a többi gépállomás, az ózdi gépállomás is alkatrészhiánnyal küzdött. Előfordult nem egyszer, hogy ezt vagy azt az alkatrészt többszöri utánjárás ellenére sem tudták beszerezni. Ekkor segítségért fordultak az Ózdi Kohászati Művekhez. Jávorcsik elvtérs, az ózdi kohászat egyik gyárrészlegvezetője megszervezte a patronálási mozgalmat. Brigádok ..alakultak, amelyek jelentős műszaki segítséget adtak és adnak a gépállomásnak. Egy-egy hiányzó alkatrészt is elkészítenek, ezzel segítik a gépek minél gyorsabb javítását. Az elmúlt héten nyolc kijavított erőgépet adtak át ünnepélyesen a gépállomás dolgozóinak. A kijavított gépek elhelyezése az idén -is nehéz feladat. A helyszűkén úgy igyekeznek segíteni, hogy a műszakilag átvett és bejáratott gépek egy részét egyéni gazdák csűreiben helyezik el, s ezért bért fizetnek. A gazda, aki átvette a gépet, felelős annak épségéért. A gépek másik réKél világ — eredmény szét kátránypapírral lefedve, a szabadban tartják. Ez a gond a jövő esztendőben már megoldódik, mert új épületekbe költöznek. A műhely és néhány lakás már elkészült. A műhelyt azonban még nem tudják használni mert a bevezetett villamosáram íúl gyenge ahhoz, hogy valamennyi gépet rá lehessen kapcsolni. A munka a nehézségek ellenére jól megy, a kijavított gépek sora egyre növekszik. Egynéhány már újból dolgozik is. A siker egyik döntő tényezője, hogy a gépállomás nem utasította el a patronálók baráti támogatását, hanem Jávorcsik elvtárs segítségével egyre erősítette a kapcsolatot az ózdi kohászattal. A gépállomás dolgozóinak egyrésze igen becsületesen kiveszi részét a javításban. De sajnos, csak egy része, főleg az idősebbek és a családos emberek. A fiatalsággal nincs rendjén minden. Nem veszik eléggé komolyan a munkát, fegyelmezetlenek. Ennek oka, hogy kevés a munkaerő, kevés a szakember. Aki a gyárból jön a gépállomásra, válogatás nélkül felveszik, s így gyakran naplopók, hanyag emberek kerülnek a gépállomás dolgozói közé. Hogy ez a hiba előfordulhatott, ennek a gépállomás régi vezetője is oka. Elvette a csoportvezetők önállóságát, és ezzel felelősségüket is a csoport munkájáról, a ijfiunkafegyelemről. A hiba megszüntethető, ha Varga Sándor elvtárs. az új igazgató kemény kézzel bánik el a munkafegyelem lazí- tóival, a lógósokkal, ha minden traktoristától megköveteli a minimális szaktudást és visszaadja a csoportvezetők önállóságát. A putnoki gépállomáson sem rosszabb a helyzet. Sőt talán azt lehetne mondani, hogy jobb. Az udvar sokkal nagyobb, a rendelkezésre álló helyiségek tágasabbak. A műhelyekkel azonban ott is baj van. A három javító műhely csak erőgépjavításra alkalmas, mert a cséplőgépeket nem lehet oda bevontatni. Két-három hőnappal ezelőtt szó volt ugyan arról, hogy egy régi épületet cséplőgépjavító műhellyé alakítanak át, hogy a jelenlegi két cséplőgépjavító brigád helyett hat brigád tudjon dolgozni. Ha ez a terv sikerült volna, akkor most nem lennének hét géppel elmaradva a javításban. A műhelyátalakításra megvolt a szükséges pénzösszeg, az engedély és a terv — csak éppen építőanyagot nem tudtak szerezni, így a terv csak terv maradt. Most kaptak egy garázshelyiséget, ahova a cséplőgépeket is bevontathatják. Ez ismét felébresztette a vezetőségben a reményt, hogy mégis csak sikerül a tervet határidő előtt teljesíteni és a 21. helyről — előbbre jutni. Ott követett el hibát a putnoki gépállomás, hogy nem kezdték meg időben a gépjavítást. Nem használta ki az enyho időt, amikor még kint h szabadban is lehetett dolgozni. Nehézséget okoz a cséplőgépjs- vításban az anyaghiány is. Néhány cséplőgépet műszakilag már át lehetne venni, ha a szükséges csapágyak rendelkezésükre állnának. Igv azonban szétszedve ott hevernek, és növelik a gépállomás tervlemaradását. Versenytársuk —, az ózdi gépállomás kisegítette őket hét darab csapággyal, hogy néhány gépet mégis össze tudjanak szerelni. A lemaradás másik oka, hogy rosszul szervezték meg a patroná- iást. Két üzem is segítene nekik — a Borsodnádasdi Lemezgyár és az ózdi kohászat. — de egyik támogatását sem használják, ki úgy, ahogv lehetne. Az ózdi patronálókat például azért nem hívják, mert nincs műhely. így nem is ismerkedhetnek meg velük, nem is tudják elpana- szólni, hogy mi az, ami hiányzik, i mire lenne szükségük? A borsodná- d ásd jakkal szorosabb a kapcsolat.de azok csak lemez- és hengerelt áruval segíthetik őket, alkatrészeket nem adhatnak. Az említett hibák a vezetőség gyenge szervezése miatt keletkeztek. A dolgozók sem tesznek meg mindent. Vannak közöttük. akiket a magas hó s a zord időjárás sem riasztott vissza attól, hogy több kilométert gyalogolva, időben munkahelyükre érjenek. De sajnos nem mindenki olyan, mint Forrós Pál és Belánvi István, akik a drága munkaidőből egv percet sem akarnak elveszteni. A legtöbb munkafegyelemsértés. lazaság és lógás Itt ;s a fiataloknál tapasztalható. Sokszor olyan embereket kell alkalmazni, akik a legminimálisabb szaktudással sem rendelkeznek. A 43 traktoros között szakmailag csak harminc képzett, a többiek nem értenek a génhez és ezért őszi tervüket sem tudták teljesíteni. A munkafegyelem lazulását elősegíti, hogy nincs mce a tervszerű ellenőrzés lehetőséire. Műhely hiányában az egyes géneket, különböző községekben javítják, de oda a vezetőség tagjai csak ritkán tudnak eljutni, mert nincs meg a szükséges közlekedési eszközük. Az, hegy egy-egy ellenőrző utat három és féltonnás gépkocsival tegyenek meg, igen drága mulatság lenne. A nagy lemaradás természetesen nem fogható teljesen arra, hogy nincs motorkerékpár, nincs műhely, nincs alkatrész. Ezt a putnoki gépállomás vezetősége is elismeri, amit Sárközi József elvtárs, a gépállomás párttitkára szavai bizonyítanak 'eg- jobban: a lemaradásért valameny- nyien felelősek vagyunk. Tanuljanak a putnokiak az ózdiak példájából, tanulják meg, hogy az akarat győzedelmeskedik minden akadályon át; Zöldet már a fejessaláta és az áttelelő karfiol Miskolc zöldségeskertjéken A miskolci állami gazdaság üzemegységeit méltán nevezhetjük a város zöldségeskerljének. Felüdíiö kép ilyenkor télen végigpillantani a zöld palánták százezreivel leli párásmeleg levegőjű hajtatóházakon, o kisgyermekként szalmatákarókba bugyolált, már ugyancsak zöld palántákat nevelő melegágyakon. Az időjárástól függetlenül, szorgos munka folyik az állami gazdaság minden üzemegységében. A melegágykészítő, palántázó és a naponta iöbbszáz mázsa trágyát szállító fogatos brigádok rendszeresen túlteljesítik napi tervüket, hogy kora tavasszal elegendő mennyiségű, vitamindús, friss zöldség kerüljön a dolgozók asztalára. A gazdaság repülőtéri üzemegységében például Fenerev Tódor melegágykészítő, ócsai Lajos palánta- ültető és Lengyel Lajos fogatos-brí- gádja a rossz idő ellenére is naponta 120—UO százalékra teljesíti tervét. Eddig már több, mint 60.000 salátapalántát „pikiroztak“ ki a melegágyakba. Újításképpen a saláta közé mintegy 30.000 csomúnyi zöldhagymát ültettek, hogy teljesen kihasználják a melegágyakat. A gazdaság gyömröpusztai üzemegységében folyik Miskolc zöldségellátása szempontjából a legjelentősebb munka. Az itteni fűtetten melegágyakban már gyönyörűen zöldéi a gazdaság egyik új növénye, a 200 ezer áttelelő karfiol- és kelkáposztapalánta. Ezek a még novemberben kiültetett palánták közel IS fokos fagyot vészeltek már. át s enyhe ta vasz esetén legkésőbb március végén — tehát a szokott időnél egy hónappal korábban kerülhetnék piacra. Január 17-án kezdődik*a tanítás a táli szünet után Az általános és középiskolai tanulók téli szünete január 16-án fejeződik be. A téli szünet utáni első tanítási nap január 17-én, hétfőn lesz. (MTI) Ezen a diagrammon, amelyet a Tudományos Konjunktúrakutató Intézet készített, láthat, juk a szocialista tábor és a kapitalista országok háború utáni ipari termelésének dinamikáját. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, ahol nem isme. rik a válságot, az ipari termelés színvonala 3.4-szer volt magasabb a háborúéi ölti 1937. évi színvonalnál. A kapitalista országokban 1951-ben az ipari termelés színvonala mindössze 76 százalékkal volt magasabb a háborúelőttinél. A fegyverkezési ver195fl«r seny fokozódása ellenére i* « kapitalista világban az ipari termelés volumene 195i-ben az Egyesült Államokban megindult gazdasági válsággal kapcsolatban alacsonyabb volt az 19SS. évinél. A gazdasági fejlődést tükröző két vonal szembeállítása megmutatja a. szocialista gazdasági rendszer feltétlen fölényét, amelynek fejlődési üteme az utóbbi ötéves terv sorét<i három, és félszer szárnyalta túl a kapitalista országok fejlődési üteméi. Január 24—25: országos szénbányászati tanácskozás A szénbányászat népgazdaságunk egyik legfontosabb területe. Szénbányáink T954-ben nem teljesítették tervüket. Többszázezer tonna szénnel termeltek kevesebbet az előirányzottnál. Figyelembe véve a szénbányászat termelésének muH évi kedvezőtlen alakulását és az 1955. évi népgazdasági terv feladatait, valamint a Szénbányászat ez évi kezdeti eredményeit, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1955 január 21. és 25. napjára az országház kongresszusi termébe országos szénbányászati tanácskozást hiv össze. A tanácskozáson a szénbányászati trösztök igazgatóin, főmérnökein, a bányák gazdasági és műszaki vezetőin és kiváló dolgozóin kívül résztvesznek a szénbányászat tervező és kutatóintézetének képviselői, továbbá az egyes szénmedencék párt. és tömeg- szervezeteinek funkcionáriusai. Beszámolót Czottner Sándor szénbányászati miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart. (MTI) A Mezőcsát mellett lévő keselyű- halmi állami gazdaság az elmúlt években bizony nem a legjobb növénytermelési és állattenyésztési eredményekkel büszkélkedhetett. Igaz — országszerte megcsodálták a Adjon nagyobb segítséget a tanács ipari osztálya a kisipari termelőszövetkezeteknek A kisipari termelőszövetkezetekre egyre nagyobb feladat hárul a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy mennyiben tesznek eleget ezek a szövetkezetek fontos feladatuknak. A miskolci ruházati szövetkezetnek 25 részlege van. Mind a 25 üzemben sokoldalú munkát végeznek. Konfekcióvarrás, mértékutáni szabás, gombkészítés, javítás, szűcs munka és még sok egyéb feladat szerepei a tervekben. A szövetkezet 334 dolgozója azon fáradozik, hogy minden kívánságnak eleget tegyen. A részlegek közül a legnagyobb a Palóczy u. 6. szám alatt lévő „központi üzem”. Itt készül a konfekcióáruk nagy része: ingek, kész kabátok, munkaruhák, stb. Külön javítórészleg is működik itt, amelyben a nyári és téli munkaruhák százait javítják. A múlt, évben negyed- évenkínt átlagosan 5000—5500 férfiinget készítettek. Ez évben még többet, mert egy elmés újítás bevezetésével 6300 inget készítenek negyedévenkint. Az idén több olyan cikket is készítenek — így átmeneti kabátokat, felöltőket —, amelyekkel tavaly nem foglalkoztak. A maradék feldolgozására is gondot fordítanak. A 20—160 centiméteres anyagokból készült ruházati cikkeket s szövetkezet két maradékboltjában értékesíti. A szövetkezet terve, hogy az idén a Palóczy utca 6. sz. házat megveszi s egy nagyobb javítóüzemmel bővíti. Ide építenék az ebédlőhelyiséget és a napközi otthont Is. Ezzel nagyon sok problémájuk oldódik meg. Sajnos, a szövetkezet műhelyei nem felelnek meg a célnak. Az Arany János utcai műanyag feldolgozó üzem sötét pincehelyiségében például 24 ember dolgozik. A tanács ipari osztálya keveset törődik ezzel, pedig a szövetkezet dolgozói megérdemelnék a támogatást, hiszen derekasan dolgoznak. A miskolci cipész szövetkezet most ünnepli majd a fennállásának nyolcadik évfordulóját. A szövetkezeti mozgalom úttörői büszkén emlékeznek arra a2 időre, amikor a megyében elsőnek 8 fővel megalakult szövetkezetük. Ma már 220 ember dolgozik 19 műhelyben. Rengeteg munkájuk van. Az elmúlt évben több mint százezer pár cipőt talpaltak, 25 ezer pár gyermekcipőt készítettek, nem beszélve a kisebb javításokról. A helyiségek nekik sem megfelelőek. Legutóbb a Kazinczy utca 6. sz. alatt lévő két műhelyt kiköltöztették, mert megállapították, hogy a ház életveszélyes, össze- düléssel fenyeget. A költözködés nagy gondot okozott, de felfedezték, hogy a szomszédos házban üresen áll egy helyiség, amely azelőtt cukrászda volt. A helyiség felét a szövetkezet rövid levelezés után kölcsön is kapta, de most decemberben a vendéglátóipari vállalat, a helyiség tulajdonosa meggondolta magát és felszólította a szövetkezetét, hogy azonnal költözzön ki. Dehát hová? Az utcára csak nem mehetnek! S itt megint elmondhatjuk, hogy a tanács ipari osztálya keveset törődik ennek a szövetkezetnek az ügyeivel is. Pedig ugyancsak megérdemelné, hiszen tagjai fáradhatatlanul dolgoztak. A múlt év októberében tervüket 106, novemberben pedig 104 százalékra teljesítették Decemberi tervüknek is jóval száz százalék felett tettek eleget. Ez év első negyedévében 6.500 pár gyermekcipőt készítenek, ebből méret szerint 300 párat, gyógyeinőt nedig száz párat; ezer pár fejelést és 38.000 pár talon- lást akarnak ezenkívül elvégezni. Mindez nem könnyű feladat, de a szövetkezet, dolgozói megígérték és szavukat teljesítik is. Ehhez azonban több segítségre, tettekben megnyilvánuló támogatásra van szükségük. gazdaság talajtérképét, amely tarka szőnyegre hasonlít, mert a különböző — nagyrészt Igen gyenge minőségű — talajokat más és más színnel tünteti fel. Romány Pál elvtárs, a gazdaság új igazgatója szerint ezen a „tarka szőnyegen“ csak úgy lehet jövedelmező gazdálkodást folytatni, ha minél több trágyát juttatnak a földbe.- Ezt a célt szolgálja a gazdaság nagy állat- és baromfitenyészete. Persze ennek az állandó talajjavítás mellett feladata az is, hogy egyre több és olcsóbb állati terméket adjon. Ezen a téren az elmúlt két hőnap jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban. Az új igazgató min* denekelőtt megszilárdította a me?-1 lazult fegyelmet, azután hozzálátott, hogy sorra felszámolja a többi hiányosságot. Hiba jócskán akadt. A baromfitenyészetben közel 6600 tyúk számára alig biztosítottak szabad mozgást, s nem volt elég meleg a téli fedett ól sem. Amióta segítettek a bajokon — most a télen nemhogy csökkent volna — de 80 százalékkal emelkedett a tyúkok tojáshozama, ami havonta több tízezer tojást jelent a dolgozók asztalára. A tehenészetben az elmúlt össze1 nem biztosították, hogy a zöld-futószalag a télen se szakadjon megsegítettek valahogy ezén a bajon is, s már napi 1.7 literrel növekedett a tehenek fejési átlaga. Jövőre pedig, amikor gondoskodnak az állandó zöldtakarmányról —» 3—4 literre] ís növelni lehet a fejési átlagot Igen jó eredmények vannak a daság sertéstenyészetében is- Kor* mos József „az állattenyésztés kiváló dolgozója“ címmel kitüntetett kondás — hideg malaeneveiéssel 34 és félkilós gyönyörű választási malacokat nevelt egyetlen elhullás nélkül. Jövedelmezőbbé teszik az állattartást a keselyűhalmi állami gazdaságban
