Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

Seombaí, 1055. január 15. ^AKMAGYAfíORSZÁG KÉT VERSENYTÁRS A mezőgazdaság egész évi jó munkájának egyik fontos előfelté. tele, hogy gépállomásaink dolgozói időben és jól végezzék a téli gép­javítást. Ennek fontosságát a leg­több gépállomás dolgozója érzi, amit legjobban bizonyít, hogy már eddig is nagyon sokan csatlakoztak a Rá­kosi Mátyás Művek versenyfelhívá­sához. Mégsem megy a munka min­denütt úgy, ahogy kellene. A me­gye valamennyi gépállomását egyenlően támogatja az állam, a megyei gépállomási csoport is leg­jobb tudása szerint segíti őket, még. is nagy a különbség az egyes gép­állomások teljesítményei között. Nézzük például a két szomszédos és párosversenyben álló gépállomást — az ózdit és a putnokit. Ózd a me- gye gépállomásai között a harmadik helyet foglalja el a téli nagyjavítás versenyében, ugyanakkor Putnok az utolsók között kullog; a 21-ik helyen bizony nemigen van mivel dicse­kednie! Az ózdi gépállomás sikereit csak úgy lehet helyesen értékelni, ha összehasonlítjuk az elmúlt évi mun­káját az ideivel. Tavaly az ózdiak sem álltak jobban, mint most a putnokiak. Egyre arra hivatkoztak, hogy szűk a helyük, nincs megfelelő műhe­lyük, a kijavított gépeknek nincs tá- rolóhelye, és még sok ilyen „érvet“ soroltak fel. Ezévben sem változtak a körülmények. Ugyanott van a gépállomás, ahol az elmúlt eszten­dőben volt. A műhelyek sem szapo­rodtak, s az eredmény mégis jobb. Novemberben kezdték meg a gép­javítást, s a munka folyamatosan haladt. Mindig az a gép került ja­vítás alá, amely kint a terepen be­fejezte munkáját. A gépeket kez­detleges, istállókból átalakított mű­helyekben javítják. Nehezen megy a munka, de kemény akarattal még­is legyőzik a bajokat. Éppúgy mint a többi gépállomás, az ózdi gépállomás is alkatrész­hiánnyal küzdött. Előfordult nem egyszer, hogy ezt vagy azt az al­katrészt többszöri utánjárás ellené­re sem tudták beszerezni. Ekkor se­gítségért fordultak az Ózdi Kohá­szati Művekhez. Jávorcsik elvtérs, az ózdi kohászat egyik gyárrészlegvezetője megszer­vezte a patronálási mozgalmat. Bri­gádok ..alakultak, amelyek jelentős műszaki segítséget adtak és adnak a gépállomásnak. Egy-egy hiányzó alkatrészt is elkészítenek, ezzel se­gítik a gépek minél gyorsabb javí­tását. Az elmúlt héten nyolc kija­vított erőgépet adtak át ünnepélye­sen a gépállomás dolgozóinak. A kijavított gépek elhelyezése az idén -is nehéz feladat. A helyszűkén úgy igyekeznek segíteni, hogy a műsza­kilag átvett és bejáratott gépek egy részét egyéni gazdák csűreiben he­lyezik el, s ezért bért fizetnek. A gazda, aki átvette a gépet, felelős annak épségéért. A gépek másik ré­Kél világ — eredmény szét kátránypapírral lefedve, a sza­badban tartják. Ez a gond a jövő esztendőben már megoldódik, mert új épületekbe költöznek. A műhely és néhány la­kás már elkészült. A műhelyt azon­ban még nem tudják használni mert a bevezetett villamosáram íúl gyenge ahhoz, hogy valamennyi gé­pet rá lehessen kapcsolni. A munka a nehézségek ellenére jól megy, a kijavított gépek sora egyre növekszik. Egynéhány már újból dolgozik is. A siker egyik döntő tényezője, hogy a gépállomás nem utasította el a patronálók baráti támogatását, ha­nem Jávorcsik elvtárs segítségével egyre erősítette a kapcsolatot az ózdi kohászattal. A gépállomás dol­gozóinak egyrésze igen becsületesen kiveszi részét a javításban. De saj­nos, csak egy része, főleg az időseb­bek és a családos emberek. A fia­talsággal nincs rendjén minden. Nem veszik eléggé komolyan a mun­kát, fegyelmezetlenek. Ennek oka, hogy kevés a munkaerő, kevés a szakember. Aki a gyárból jön a gépállomásra, válogatás nélkül fel­veszik, s így gyakran naplopók, ha­nyag emberek kerülnek a gépállo­más dolgozói közé. Hogy ez a hiba előfordulhatott, ennek a gépállomás régi vezetője is oka. Elvette a cso­portvezetők önállóságát, és ezzel fe­lelősségüket is a csoport munkájá­ról, a ijfiunkafegyelemről. A hiba megszüntethető, ha Varga Sándor elvtárs. az új igazgató kemény kéz­zel bánik el a munkafegyelem lazí- tóival, a lógósokkal, ha minden traktoristától megköveteli a mini­mális szaktudást és visszaadja a csoportvezetők önállóságát. A putnoki gépállomáson sem ros­szabb a helyzet. Sőt talán azt le­hetne mondani, hogy jobb. Az ud­var sokkal nagyobb, a rendelkezés­re álló helyiségek tágasabbak. A műhelyekkel azonban ott is baj van. A három javító műhely csak erő­gépjavításra alkalmas, mert a csép­lőgépeket nem lehet oda bevontatni. Két-három hőnappal ezelőtt szó volt ugyan arról, hogy egy régi épületet cséplőgépjavító műhellyé alakítanak át, hogy a jelenlegi két cséplőgépja­vító brigád helyett hat brigád tud­jon dolgozni. Ha ez a terv sikerült volna, akkor most nem lennének hét géppel elmaradva a javításban. A műhelyátalakításra megvolt a szükséges pénzösszeg, az engedély és a terv — csak éppen építőanya­got nem tudtak szerezni, így a terv csak terv maradt. Most kaptak egy garázshelyiséget, ahova a cséplőgépeket is bevontat­hatják. Ez ismét felébresztette a ve­zetőségben a reményt, hogy mégis csak sikerül a tervet határidő előtt teljesíteni és a 21. helyről — előbb­re jutni. Ott követett el hibát a putnoki gépállomás, hogy nem kezdték meg időben a gépjavítást. Nem használ­ta ki az enyho időt, amikor még kint h szabadban is lehetett dolgoz­ni. Nehézséget okoz a cséplőgépjs- vításban az anyaghiány is. Néhány cséplőgépet műszakilag már át le­hetne venni, ha a szükséges csap­ágyak rendelkezésükre állnának. Igv azonban szétszedve ott hevernek, és növelik a gépállomás tervlemaradá­sát. Versenytársuk —, az ózdi gép­állomás kisegítette őket hét darab csapággyal, hogy néhány gépet még­is össze tudjanak szerelni. A lemaradás másik oka, hogy rosszul szervezték meg a patroná- iást. Két üzem is segítene nekik — a Borsodnádasdi Lemezgyár és az ózdi kohászat. — de egyik támoga­tását sem használják, ki úgy, ahogv lehetne. Az ózdi patronálókat pél­dául azért nem hívják, mert nincs műhely. így nem is ismerkedhetnek meg velük, nem is tudják elpana- szólni, hogy mi az, ami hiányzik, i mire lenne szükségük? A borsodná- d ásd jakkal szorosabb a kapcsolat.de azok csak lemez- és hengerelt áru­val segíthetik őket, alkatrészeket nem adhatnak. Az említett hibák a vezetőség gyenge szervezése miatt keletkeztek. A dolgozók sem tesznek meg min­dent. Vannak közöttük. akiket a magas hó s a zord időjárás sem riasztott vissza attól, hogy több ki­lométert gyalogolva, időben munka­helyükre érjenek. De sajnos nem mindenki olyan, mint Forrós Pál és Belánvi István, akik a drága mun­kaidőből egv percet sem akarnak elveszteni. A legtöbb munkafegye­lemsértés. lazaság és lógás Itt ;s a fiataloknál tapasztalható. Sokszor olyan embereket kell alkalmazni, akik a legminimálisabb szaktudás­sal sem rendelkeznek. A 43 trakto­ros között szakmailag csak harminc képzett, a többiek nem értenek a génhez és ezért őszi tervüket sem tudták teljesíteni. A munkafegyelem lazulását elősegíti, hogy nincs mce a tervszerű ellenőrzés lehetőséire. Műhely hiányában az egyes géneket, különböző községekben javítják, de oda a vezetőség tagjai csak ritkán tudnak eljutni, mert nincs meg a szükséges közlekedési eszközük. Az, hegy egy-egy ellenőrző utat három és féltonnás gépkocsival tegyenek meg, igen drága mulatság lenne. A nagy lemaradás természetesen nem fogható teljesen arra, hogy nincs motorkerékpár, nincs műhely, nincs alkatrész. Ezt a putnoki gép­állomás vezetősége is elismeri, amit Sárközi József elvtárs, a gépállomás párttitkára szavai bizonyítanak 'eg- jobban: a lemaradásért valameny- nyien felelősek vagyunk. Tanuljanak a putnokiak az ózdiak példájából, tanulják meg, hogy az akarat győzedelmeskedik minden akadályon át; Zöldet már a fejessaláta és az áttelelő karfiol Miskolc zöldségeskertjéken A miskolci állami gazdaság üzem­egységeit méltán nevezhetjük a vá­ros zöldségeskerljének. Felüdíiö kép ilyenkor télen végigpillantani a zöld palánták százezreivel leli párás­meleg levegőjű hajtatóházakon, o kisgyermekként szalmatákarókba bugyolált, már ugyancsak zöld pa­lántákat nevelő melegágyakon. Az időjárástól függetlenül, szor­gos munka folyik az állami gazda­ság minden üzemegységében. A me­legágykészítő, palántázó és a na­ponta iöbbszáz mázsa trágyát szál­lító fogatos brigádok rendszeresen túlteljesítik napi tervüket, hogy kora tavasszal elegendő mennyiségű, vitamindús, friss zöldség kerüljön a dolgozók asztalára. A gazdaság repülőtéri üzemegysé­gében például Fenerev Tódor meleg­ágykészítő, ócsai Lajos palánta- ültető és Lengyel Lajos fogatos-brí- gádja a rossz idő ellenére is na­ponta 120—UO százalékra teljesíti tervét. Eddig már több, mint 60.000 salátapalántát „pikiroztak“ ki a melegágyakba. Újításképpen a sa­láta közé mintegy 30.000 csomúnyi zöldhagymát ültettek, hogy teljesen kihasználják a melegágyakat. A gazdaság gyömröpusztai üzem­egységében folyik Miskolc zöldség­ellátása szempontjából a legjelentő­sebb munka. Az itteni fűtetten me­legágyakban már gyönyörűen zöldéi a gazdaság egyik új növénye, a 200 ezer áttelelő karfiol- és kelkáposzta­palánta. Ezek a még novemberben kiültetett palánták közel IS fokos fagyot vészeltek már. át s enyhe ta vasz esetén legkésőbb március vé­gén — tehát a szokott időnél egy hónappal korábban kerülhetnék piacra. Január 17-án kezdődik*a tanítás a táli szünet után Az általános és középiskolai tanu­lók téli szünete január 16-án feje­ződik be. A téli szünet utáni első tanítási nap január 17-én, hétfőn lesz. (MTI) Ezen a diagrammon, amelyet a Tu­dományos Konjunktúrakutató Intézet készített, láthat, juk a szocialista tábor és a kapitalista országok háború utáni ipari termelésének dinamikáját. A Szovjetunióban és a népi demok­ratikus országokban, ahol nem isme. rik a válságot, az ipari termelés szín­vonala 3.4-szer volt magasabb a há­borúéi ölti 1937. évi színvonalnál. A kapitalista országokban 1951-ben az ipari termelés színvonala mind­össze 76 százalékkal volt magasabb a háborúelőttinél. A fegyverkezési ver­195fl«r seny fokozódása ellenére i* « kapita­lista világban az ipari termelés volu­mene 195i-ben az Egyesült Államok­ban megindult gazdasági válsággal kapcsolatban alacsonyabb volt az 19SS. évinél. A gazdasági fejlődést tükröző két vonal szembeállítása megmutatja a. szocialista gazdasági rendszer feltét­len fölényét, amelynek fejlődési üteme az utóbbi ötéves terv sorét<i három, és félszer szárnyalta túl a ka­pitalista országok fejlődési üteméi. Január 24—25: országos szénbányászati tanácskozás A szénbányászat népgazdaságunk egyik legfontosabb területe. Szénbányáink T954-ben nem teljesítették tervüket. Többszázezer tonna szénnel termeltek kevesebbet az előirányzottnál. Figyelembe véve a szénbányászat termelésének muH évi kedvezőtlen alakulását és az 1955. évi népgazdasági terv feladatait, valamint a Szénbányászat ez évi kezdeti eredményeit, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1955 január 21. és 25. napjára az országház kongresszusi termébe országos szénbányászati tanácskozást hiv össze. A tanácskozáson a szénbányászati trösztök igazgatóin, főmérnökein, a bányák gazdasági és műszaki vezetőin és ki­váló dolgozóin kívül résztvesznek a szénbányászat tervező és kutatóin­tézetének képviselői, továbbá az egyes szénmedencék párt. és tömeg- szervezeteinek funkcionáriusai. Beszámolót Czottner Sándor szénbányá­szati miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart. (MTI) A Mezőcsát mellett lévő keselyű- halmi állami gazdaság az elmúlt években bizony nem a legjobb nö­vénytermelési és állattenyésztési eredményekkel büszkélkedhetett. Igaz — országszerte megcsodálták a Adjon nagyobb segítséget a tanács ipari osztálya a kisipari termelőszövetkezeteknek A kisipari termelőszövetkezetekre egyre na­gyobb feladat hárul a lakosság szükségleteinek kielé­gítésében. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy mennyiben tesznek eleget ezek a szövetkezetek fontos feladatuknak. A miskolci ruházati szövetkezetnek 25 részlege van. Mind a 25 üzemben sokoldalú munkát végeznek. Kon­fekcióvarrás, mértékutáni szabás, gombkészítés, javítás, szűcs munka és még sok egyéb feladat szerepei a ter­vekben. A szövetkezet 334 dolgozója azon fáradozik, hogy minden kívánságnak eleget tegyen. A részlegek közül a legnagyobb a Palóczy u. 6. szám alatt lévő „központi üzem”. Itt készül a konfekcióáruk nagy ré­sze: ingek, kész kabátok, munkaruhák, stb. Külön ja­vítórészleg is működik itt, amelyben a nyári és téli munkaruhák százait javítják. A múlt, évben negyed- évenkínt átlagosan 5000—5500 férfiinget készítettek. Ez évben még többet, mert egy elmés újítás bevezetésével 6300 inget készítenek negyedévenkint. Az idén több olyan cikket is készítenek — így átmeneti kabátokat, felöltőket —, amelyekkel tavaly nem foglalkoztak. A maradék feldolgozására is gondot fordítanak. A 20—160 centiméteres anyagokból készült ruházati cikkeket s szövetkezet két maradékboltjában értékesíti. A szövetkezet terve, hogy az idén a Palóczy utca 6. sz. házat megveszi s egy nagyobb javítóüzemmel bővíti. Ide építenék az ebédlőhelyiséget és a napközi otthont Is. Ezzel nagyon sok problémájuk oldódik meg. Sajnos, a szövetkezet műhelyei nem felelnek meg a célnak. Az Arany János utcai műanyag feldolgozó üzem sötét pincehelyiségében például 24 ember dolgo­zik. A tanács ipari osztálya keveset törődik ezzel, pe­dig a szövetkezet dolgozói megérdemelnék a támoga­tást, hiszen derekasan dolgoznak. A miskolci cipész szövetkezet most ünnepli majd a fennállásának nyolcadik évfordulóját. A szövet­kezeti mozgalom úttörői büszkén emlékeznek arra a2 időre, amikor a megyében elsőnek 8 fővel megalakult szövetkezetük. Ma már 220 ember dolgozik 19 műhely­ben. Rengeteg munkájuk van. Az elmúlt évben több mint százezer pár cipőt talpaltak, 25 ezer pár gyermek­cipőt készítettek, nem beszélve a kisebb javításokról. A helyiségek nekik sem megfelelőek. Legutóbb a Ka­zinczy utca 6. sz. alatt lévő két műhelyt kiköltöztették, mert megállapították, hogy a ház életveszélyes, össze- düléssel fenyeget. A költözködés nagy gondot okozott, de felfedezték, hogy a szomszédos házban üresen áll egy helyiség, amely azelőtt cukrászda volt. A helyiség felét a szövetkezet rövid levelezés után kölcsön is kap­ta, de most decemberben a vendéglátóipari vállalat, a helyiség tulajdonosa meggondolta magát és felszólítot­ta a szövetkezetét, hogy azonnal költözzön ki. Dehát hová? Az utcára csak nem mehetnek! S itt megint el­mondhatjuk, hogy a tanács ipari osztálya keveset törő­dik ennek a szövetkezetnek az ügyeivel is. Pedig ugyancsak megérdemelné, hiszen tagjai fá­radhatatlanul dolgoztak. A múlt év októberében tervü­ket 106, novemberben pedig 104 százalékra teljesítették Decemberi tervüknek is jóval száz százalék felett tettek eleget. Ez év első negyedévében 6.500 pár gyermekcipőt készítenek, ebből méret szerint 300 párat, gyógyeinőt nedig száz párat; ezer pár fejelést és 38.000 pár talon- lást akarnak ezenkívül elvégezni. Mindez nem könnyű feladat, de a szövetkezet, dolgozói megígérték és szavu­kat teljesítik is. Ehhez azonban több segítségre, tettek­ben megnyilvánuló támogatásra van szükségük. gazdaság talajtérképét, amely tarka szőnyegre hasonlít, mert a különbö­ző — nagyrészt Igen gyenge minő­ségű — talajokat más és más szín­nel tünteti fel. Romány Pál elvtárs, a gazdaság új igazgatója szerint ezen a „tarka szőnyegen“ csak úgy lehet jövedel­mező gazdálkodást folytatni, ha mi­nél több trágyát juttatnak a földbe.- Ezt a célt szolgálja a gazdaság nagy állat- és baromfitenyészete. Persze ennek az állandó talajjavítás mel­lett feladata az is, hogy egyre több és olcsóbb állati terméket adjon. Ezen a téren az elmúlt két hőnap jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban. Az új igazgató min* denekelőtt megszilárdította a me?-1 lazult fegyelmet, azután hozzálátott, hogy sorra felszámolja a többi hiá­nyosságot. Hiba jócskán akadt. A baromfitenyészetben közel 6600 tyúk számára alig biztosítottak szabad mozgást, s nem volt elég meleg a téli fedett ól sem. Amióta segítettek a bajokon — most a télen nemhogy csökkent volna — de 80 százalékkal emelkedett a tyúkok tojáshozama, ami havonta több tízezer tojást je­lent a dolgozók asztalára. A tehenészetben az elmúlt össze1 nem biztosították, hogy a zöld-futó­szalag a télen se szakadjon meg­segítettek valahogy ezén a bajon is, s már napi 1.7 literrel növekedett a tehenek fejési átlaga. Jövőre pedig, amikor gondoskodnak az állandó zöldtakarmányról —» 3—4 literre] ís növelni lehet a fejési átlagot Igen jó eredmények vannak a daság sertéstenyészetében is- Kor* mos József „az állattenyésztés kivá­ló dolgozója“ címmel kitüntetett kondás — hideg malaeneveiéssel 34 és félkilós gyönyörű választási mala­cokat nevelt egyetlen elhullás nél­kül. Jövedelmezőbbé teszik az állattartást a keselyűhalmi állami gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom