Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

Vasárnap, 1995. január 9. ESZ AKMAG Y AKUK5ZA G 3 I magyar nép összefogása, a nép kormányának segítsége új életet teremtett az árvízsujtotta Szigetközben íÁ nyári dunai árvíz idején a hűi- SSmok nagy pusztítást okoztak a Szigetközben. Sok községben egész utcasorok dőltek össze, elpusztult a gazdagon termő szigetközi földeken a termés zöme. Népköztársaságunk kormánya — az állami költségve­tésből igen jelentős összeget — több mint 100 millió forintot bocsátott rendelkezésre az árvízkárok helyreállítására és a károsultak megsegítésére. 'A magyar nép — ahogy értesült az elemi csapósról — azonnal a kár­vallottak, bajbajutottak segítségére sietett. Társadalmi gyűjtés kereté­ben majdnem 65 millió forint pénz. összeg és ezenkívül jelentős meny- asviségű egyéb adomány: termény, állat., élelmiszer, háztartási cikk és ruhanemű gyűlt össze. Az árvíz idején elsősorban az volt a törekvés, hogy a legnagyobb kárt szenvedett szigetközi lakosságot el­lássák élelemmel, ruhával, ideigle­nes hajlékkal, gondoskodjanak a megmentett jószágokról. Az árvízve­szély megszűntével folyamatosan gondoskodtak a rendezett visszatele­pítésről, a lakosság ellátásáról, az állatállomány takarmányozásáról, az aratás és betakarítás befejezéséről. Fontos közegészségügyi rendszabá­lyokat hoztak. 21 ezer ember része­sült védőoltásban. A különleges egészségügyi osztagok 9.500 kutat és 6.800 lakóházat fertőtlenítettek. Elhelyezték az árvízkárosultak gyermekeit, s több mint 500 árvízkárosult gyermeket üdülteítek hosszabh ideig. A lakosság gazdasági helyzetének megjavítására szá­mos Intézkedést tett kormányza­tunk. Mintegy 15 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az árvízkárosult lakosság adójából töröltek. A begyűjtési kötele­zettségek törlésével, illetve mér­séklésével pedig 600 vagon bú­za és egyéb termény, 67 vagon állat és állati termék, 19 ezer hektoliter tej és 16 ezer liter borbeadást engedett el államunk. A helyreállítási munkálatokban n legnagyobb feladat az összedőlt és megrongált lakóházak újjáépítése, illetve helyreállítása volt. Az újjá­építéshez és helyreállításhoz 36 mil­lió tégla, 7.600 tonna cement, 4.600 tonna égetett mész, 4.500 köbméter faanyag és számos egyéb építési anyag helyszínreszállításáról gondos­kodtak. Az újjáépítési munkákban 62 mérnök. "70 kőműves, 300 ács és 120 egyéb szakmunkás vett részt. Az árvízsujtotta területek lakos­ságának, áz ipari üzemek munká­sainak, a néphadsereg harcosainak, a szovjet katonáknak, valamint a helyszínre érkezett szakmunkások összefogásának és lelkes munkájá­nak eredményeként alig öt hónán alatt újjáépítettek 1.513. helyreállítottak 1942 csa­ládi lakóházat. Megfeszített munkával sikerült elérni, hogy a tél beállta előtt valamennyi árvízkárosult család számára megfelelő lakás álljon rendel­kezésre. egyénileg dolgozó parasztoknak 22.500 holdon végezték el ingyen az őszi szántási és egyéb talajmunká­kat. Az árvízkárosultak az ingyen szántáson kívül 15.200 mázsa vető­magot és 1.5 millió forint segélyt kaptak az elpusztult gyümölcsfák pótlására. Kormányzatunk gondoskodott a megrongálódott gátak, utak, hidak helyreállításáról és az újonnan épült községrészeknek a villamoshálózat­ba történő bekapcsolásáról Mintegy félmillió köbméter föld beépíté­sével helyreállították és meg­erősítették a megrongálódott gá­takat elkészült 170 kilométer, az árvíz idején megrongálódott út. s befejezték a hidak helyreállí­tását is. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság a társadal­mi pénzadományokat az alábbiak szerint utalványozta. Épülethelyre­állítási segélyekre 43 millió 66 ezer 195 egész tizenhárom század, a ki­telepített lakosság élelmezésére és a visszatelepítés költségeire 5.400.-115 forintot, a lakosság részére kész­pénzsegélyt 6,896 751.77 forintot, ter­mészetbeni takarmánysegélyekre 4,372.974.13 forintot. gyümölcsfák pótlására 1,500.000 forintot, a be­gyűjtött termények szállítási költsé­geire 151.000 forintot utalványozott, továbbá utólagos elszámolásra 3 mil­lió 535 ezer 087.56 forint jutott. A magyar nép összefogása, segííő­Az árvízkárosult termelőszövetke­zetek és egyéniles dolgozó parasztok ugyancsak jelentős támogatást kap­tak. A gépállomások a termelőszö­vetkezeteknek 14.200 holdon, az készsége, a nép kormányának segít­sége tehát új életet teremtett azon a tájon, vidéken, ahol nyáron a Duna hullámai pusztítottak. (MTI) 4009 ho'don irthatják veoyszerret a gyomokat az idén tavasszal medvénk torme!őtz;:vett>ezetei A legtöbb munkaerőt és időt követelő mezőgazdasági munkák közé tartozik a gyomirtás. Ha ez a munka elmarad, vagy hanyagul végzik, akkor oda az egész termés — kárbavész a vetőmag és minden előző munka. Vegyészeink már évek óta kísérleteznek azon, hogy meg­könnyítsék dolgozó parasztságunk számára a gyomirtást. Az elmúlt év­ben már megyénkben is többszáz holdon folyt kísérletképpen vegysze­res gyomirtás — és az eredmény mindenütt kitűnő volt. Alig egy hu- szadrésznyi munkával a vegyszerek minden gazt kiirtottak a kísérleti táblákról. Az idén iparunk már nagymennyiségű gyomirtó vegyszert gyárt. Megyénk állami gazdaságaiban mintegy 5000 holdon már vegyszerek segítségével végezhetik a gyomirtást és acatolást. A termelőszövetke" vetek számára is lehetővé teszik már az idén a vegyszeres gyomirtást. A mezőzombori növényvédelmi állom ás 4000 holdnak a gyomoktól való megtisztítására kap elegendő vegyszert. Több mint 60 termelőszövet­kezetünk már meg is kötötte a gyomirtási szerződést. Ezeknek a ter­melőszövetkezeteknek már nem okoz fejfájást tavasszal a sok gyomli- lásra és acatolásra váró tábla. Egészségim1' védelméért A Magyar Vöröskereszt Miskolc városi szervezete, a Társadalom és Természettudományi .Ismeretterjesz­tő Társulat és a népművelési osztály Miskolc dolgozói részére három he.* iyen egészségügyi előadássorozatot indít. Az előadások helye: a József Attila kultúrotthon, a SZOT kultúr­otthon és a MÁV kultúrotthon. Az előadásokat a későbbiek folyamán a város valamennyi kerületében pla­kátokon is fogják hirdetni. Az első előadás január 14_én este 6 órai kezdettel a MÁV kulturott- honban lesz, „Küzdelem a rákbeteg­ség ellen” címmel. Az előadást dr. Dapsy Endre megyei onkológus fő­orvos tartja. Belépődíj az előadásokra 2 forint. Jegyeket elővételben a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat (Széchenyi utca 16. szám) helyiségében lehet vásárolni.-------- ■■ .......... ............................................ (ß at Mutáló hrigáiL a titezűeiátl géjftáL lűtn ásón A III. pártkongresszus határoza­ta nyomán indult meg országszerte a patronálási mozgalom. Legelsők között a DIMÁVAG Gépgyár dol­gozói csatlakoztak a mozgalomhoz. Igen nagy segítséget adnak azóta is minden időszerű munkában me­gyénk több termelőszövetkezetének és gépállomásának. Múlt héten a gépgyári patroná- lók egy csoportja ellátogatott a mezőcsáti traktoristákhoz. A gép­állomás igazgatója és főgépésze ré­gi ismerősként üdvözölték Bend- zsák Kálmán éyári mérnököt és a patronáló csoport többi tagját. Értekezletet is tartottak, melyen megbeszélték a feladatokat. Hajdú Emil, a gépállomás főgé­pésze kifogásolta, hogy a gyár határidőre nem szállította le az ígért alkatrészeket, általában ' a segítésben több a szó, mint a cselekedet. Olyan segítségre lenne szükségük, mint amit a vegyiipari vállalat pat­ronáló csoportja nyújt a hejőpa- piaknak. Még ajax kalapácsot is készítettek nekik. Egy ilyen kala­pács a mezőcsáti gépállomásnak is sokat jelentett volna. A DIMÁVAG nem adott nekik csapágyat sem, amikor arra szük­ségük volt. Bendzsák elvtárs meg­magyarázta, hogy raktáron ugyan vannak csapágyaik, de ezek az ex­port gépekhez szükségesek. Ha ad­tak volna ezekből a gépállomások­nak, akkor saját tervük teljesítését nehezítették volna ,meg. A vita után a patronáló csoport tagjai megígérték, hogy a gépállo­más kéréseinek a jövőben a lehe­tőséghez képest eleget tesznek.­Örömmel hallották, hogy a gépál­lomás felhívást Intézett a megye valamennyi gépállomásához, hogy fejezzék be határidő előtt a téli gépjavítást. A versenyben a mező­csáti traktorosok első helyen akar­nak állni. — Ha országosan is elsők le­szünk a téli gépjavításban — mon­dotta a gépállomás igazgatója —, akkor büszkén veszek részt a DI­MÁVAG kilencedik élüzem ünne­pélyén. / A jó munkához azonban feltétlenül szükséges a Dimávag dogozAiiiak további segítése. Hogy vállalásaiknak eleget tudja­nak tenni, 20 darab kormányle­mezre, 25 darab különböző csap­ágyra, 10 szál szögvasra, 20 darab fogatos eke-kiskerékre és 500 da­rab csapszegre van szükségük Ezek az alkatrészek szükségesek ahhoz, hogy a mezőcsáti gépállomás a nagyjavítás után zavartalanul végezhesse munkáját. Ha a gépál­lomás jó munkájával az első hely­re kerül, akkor jutalomban része­sítik azokat a gyári dolgozókat is, akik az egyes gépalkatrészeket megmunkálták. Utána a patronáló brigád a mű­helyt is meglátogatta. Megörültek annak, hogy Nagy Gyula szerelő brigádja itt az első. Nagy elvtárs a DIMÁVAG Gépgyár neveltje, még az elmúlt év júniusában ke­rült a rugóüzemből a gépállomásra és amint mondia: igen jól érzi ma­gát, munkakörével meg van elé­gedve. ö is azt a kívánságát fejez­te ki, hogy a ló munka eredménye­ként a DIMÁVAG kilencedszer is­mét élüzem legyen, a mezőcsáti gépállomás pedig első legyen a téli gépjavítási versenyben. Sándor í.ászló szerelő brigádja szintén pél­damutató jó munkát végez. Minden erejével hozzájárult a sikerhez — ahhoz, hogy a gépállomáson eddig már 13 erőgépet javítottak ki. A gépállomás többi dolgozója is lelke­sen dolgozik azért, hogy még ebben az évben fordulat álljon be a gép­állomás életében " mértékben ki akarják vívni termelőszövet­kezetek és az egyéni dolgozó pa­rasztok elismerését, háláját. Ennek az az előfeltétele, hogy a gépjavítási munkákat lelkiismere- végezzék el. A gépállomás dolgozói mindent elkövetnek ennek írdekében. Sok függ azonban az al­katrészeket készítő vállalatok mun- káiátől is. A miskolci gépjavító vállalat például az odaküldött du­gattyúk gyűrűinek hornyait nem lunkálta meg pontosan, az egyik szorul, a másik ne<Jjg kotyog. Egé- szen más a gépállomás dolgozóinak élcménye a budapesti gépjavíJ- vátialat munkáiéról, mert az alkat­részeket igen pontosan és jól ké­szíti el. A szép példák azt bizonyítják, hogy a patronálás, a seqítcéanvuítás ’gén szeg eredményekhez vezet. zükséges azonban, hogy a gépái- nmások vezetői is e re jobban se­gítsék a traktorosok szakmai tudá­sának emelkedését, hogy minél ke­vesebb gép szorulion időelőtt in vi­tásra. Teremtsék meg annak a le­hetőségét. hogy a kisebb iavítási munkákat munka közben Í3 elvé­gezzék, ne várják meg azt, míg a gép tönkre megy: BÍRÓ PÉTER Reménykedők a Vasgyárban — Szavazatomat az új tanácstagokra adtam. Remélem, ha bekopogok a feisővasgyári lakók kérelmével, segíteni fognak. Mert mi aztán elénekel­hetjük. hogy: .-Sáros az utcátok, a fene járjon hozzátok a sötétben.“ TertneI őszövetkezeteink építkezéseiről A MEZŐGAZDASÁG fejlesztését célzó 1953. decemberi határozat töb­bek között hangoztatja, hogy dolgo zó népünk jobb élelmiszerellátása érdekében növelni kell állatállomá­nyunkat és az állati termékek meny- nviségét is. Megyénkben a határo­zat alapián elkészült a hároméves mezőgazdaságfejlesztési terv. amely megszabta. hogy mit kell tenni állatállományunk fejlesztése érdeké­ben. A terv azonban értéktelen marad, ha nem valósítjuk meg. S ha meg­nézzük. mit tettünk az elmúlt esz ♦ordAhen állatállományunk fejleszté­se érdekében, bizony nem dicseked­hetünk. Egyedül juhállományunk növelésében értünk el jó eredményt, “svábként azonban komoly mulasz- fásókat követtünk el. Szarvasmarha- állományunk nem emelkedett, sőt •’sökkent az elmúlt esztendőben. És leginkább termelőszövetkezeti gaz­daságainkban tapasztalható vissza­esés. * HA MEGVIZSGÁLJUK az állat- állomány fejlesztését gátló körülmé­nyeket termelőszövetkezeteinknél, nem nehéz megállapítani, hogy a hi­bák gyökere elsősorban az istálló- hiányban. az építkezések elhanyago- 1 ásóban keresendő. Jónéhány terme ’őszövetkezetünk nem rendelkezik “““«felelő méretű levegős, tiszta is­tállóval. s fgv mind a tagság, mind a vezetőség húzódozik az állatállo­mány növelésétől. Nem látiák vilá­gosan, hogv a szakszerű, helyes ál­lattenyésztés jövedelmez a legjob­ban. íme néhány példa: A kesznyéteni Szabadság termelőszövetkezet elmúlt évi 775.208 forint jövedelméből 425.763 forintot az állatállomány ho­zott. A karosai Dózsa termelőszövet­kezet 705.364 forint Jövedelméből 255.254 forint köszönhető az állatál­lomány fejlesztésének. Ez is beszé­desen bizonyítja, hogy amelyik ter­melőszövetkezet fejlesztette, szak­szerűen gondozta állatállományát, ott nem volt pénzszűke, biztosították a rendszeres előlecosztást. Nem be­szélve az istállótrágya hasznáról. Az állatállomány fejlesztésénél termelőszövetkezeteink elsősorban salát erőikre támaszkodjanak Bizto­sítsák a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, melynek meg­termelése minden termelőszövetke- ’“tben lehetséges. Ahol azonban arra szükség van. igénvbe kell ven­ni az állam ánvaei támogatását is Számos termelőszövetkezet már korábban gondoskodott arról, hogy mesfblelő istállója és egyéb gazda sági éoü1“te legyen. Saját ereiére ♦ámaszkodva megkezdte az építke­zést A pácini Dimitrov termelőszö­vetkezet tagsága megszervezte az ■mítőbrigádot és egv gondozói lakást g vagonos górét. 2 darab 100—100 köbméteres silót, állami segítséggel nedig 30 férőhelyes sertésfiaztatót 30 férőhelyes koeaszállást és 150 férőhelyes sertés szabadszállást épí­tett. A termelőszövetkezet anvag. fuvar és munkaerő hozzáiártilással mintegv 100 ezer forintot takarított meg Az edelénvi Vörös Zászló tsz 700 férőhelyes iuhhodályt 300 férő­helyes baromfiólat épített, s saiát hozzájárulással mintegy 80.000 fo­rinttal tették olcsóbbá az építkezést. 7*­NÉHÁNY TERMELÖSZÖVETKE ZET azonban nem igyekszik az épít­kezéssel. bár az anyag és a pénz rendelkezésére áll. A szomolyai Sarló és Kalapács termelőszövetke­zet már három éve. a tiszavalki Al­kotmány több mint 2 éve épít egy- egy 50 férőhelyes szarvasmarha istállőt. s még mindig csak az alap­nál tartanak A halmail Kossuth tsz megépíttetett 2 betonsilót s ahelyett hogy silóval töltötték volna meg. hosszú ideig dögkutnak és trágyát© lepnek használták. Sete termelőszövetkezetben olyan nézet alakult ki, hogy a mai idők­ben az építkezést már csak beton tégla és fenvöfűrészárú felhasználá­sával lehet végezni, mert ez a kor­szerű. Sajnos sokszor még felsőbb szervek is támogatják ezt a hibás el­képzelést. s ezzel mintegy elősegí­tik. hogy termelőszövetkezeteink ne kutassák fel a helvi anyagokat. * MEGYÉNKBEN jelentős hagyó mánya van a vályog építkezésnek, amely ha nem is olyan jó, mint a tégla, vagy beton építkezés, de át­menetileg szinte minden tsz. megold­hatja véle problémáit. Magunkon se­gítünk. ha termelőszövetkezeteink megbarátkoznak a vert- vagy vá- lyogfallal. Sok helyen látunk az épü­leteken nád. vagy zsupfedelet. amelv egészséges és cserélni is könnyű. Egész kevés fa felhasználásával ser- tésfiaztatókat. szabadszállásokat épít­hetünk. Példa erre a sárospataki Vörös Csillag termelőszövetkezet, amelynek tagjai szalmából rudfák pótlásával sertésfiaztatót építettek házilag. Feltétlenül fontos, hogy már eb- ben az évben sokkal nagyobb len-* dülettel megindulianak az építkezé­sek annál is inkább, mert ezt a tsz. tagság érdeke is parancsolólag meg követeli. Szükséges hogy a tsz. tag­sága többet foglalkozzon az építke­zés problémájával. Rendszert kel! tartani az építkezésben, ne csak ősz­szel. hanem tavasszal és nyáron is végezzék az építőmunkát. Szervezzenek állandó épitőbrigá- dokat. melyek nemcsak újakat épí­tenek hanem a meglévők karban tartásával is foglalkoznak. Kutas­sák fel az elfekvő anyagokat, járul­janak hozzá mind többel az építke­zés olcsóbbátételéhez Teremtsék meg a nagyobb jövedelmezőség fel­tételét úgv. ahogyan azt már a páci­ni. cisándi, edelényi, kesznyéteni termelőszövetkezetek tették. * TERMÉSZETESEN NEMCSAK e termelőszövetkezeti tagság. hanem az állami, gazdasági és pártszervek feladata is. hogy minden körűimé nvek között végrehajtsuk pártunk *s kormányunk határozatát a mező- gazdaság fejlesztésére. Ezért az álla­mi és gazdasági szervek segítsék eló a termelőszövetkezetek építkezéseit, az állattenvésztés egyik legfontosabb r“ltételének megteremtését Gondos­kodjanak róla. hogv rendelkezésükre álltának azok az anyagok, ametveket a termelőszövetkezet saját gazdasá­gában nem tud előállítani. A járási tanácsok építési előadói, a kihelye- -“tt vagv más szerveknél lévő agro nómusok. szakemberek magyarázzák meg a tsz-nek. hogyan lehet a he­lvi anyagok felkutatásával, esetleg ’dőleges megoldással, minél keve­sebb áruhitellel egészséges, a célnak megfelelő istállókat és egyéb gazda­sági énületeket emelni. A pártszer­vezetek. a párttagok magyarázzák meg a tsz. tagságnak az építkezés, a ■-“rtis állatállomány növelésének '“Másságát. Biztosítani kell a termelőszövetke­zeteket patronáló üzemek fokozottabb segítségét annál is inkább, mert eb­ben az aránvlae , úi mozgalomban rejlő lehetőségeket mi még megkö­zelítőleg sem használtuk ki. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának beruházási osztálya pedig gondoskodjon róla, hogy eb­ben az évbe-q ne csak a tervezett pénzösszeget használják fel, hanem '•aTóban készüljenek is el az épüle­tek. •* VALAMENNYIÜNK fontos fel­adata. hogy minél hamarább legyen megyénk minden termelőszövetkeze­tének megfelelő számú és férőhelyű istállója, gazdasági épülete mert. az állattenyésztés érdemleges fejlesz­tésének ez nélkülözhetetlen feltétele. HRONYECZ ISTVÁN agropropagandist a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom