Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
^' m.. ....7. .i >*. íS'Ujuj | A MÜLT | 1932. JANUÁR „Nagymérvű bányamunkáselhocsáíások télvíz idején’* címmel s Friss Újság beszámol arról, hogy a salgótarjáni kőszénbánya 1700 munkásnak mondott fel. *' 1921. FÉBRUÁR . A miskolci nyomor vetélkedik a fcnUjapestivel — írja a miskolci Magyar .lövő", s egvben közli Johnson Walacc. az rsaierikai misszió egyik képviselőjének nyilatkozatát. Johnson Walacc elmondotta, hogy a nyomorúság, amit Budapesten látott, szóval ki nem fejezhető. Szomorúan tapasztalta, hogy a miskolci nyomor éppen olyan szörnyű, mint a budapesti. 1928. MÁRCIUS ülibolddarócon 168 barlanglakásban 1150 lélek lakik a legprimitívebb életkörülmények között — írja a Magyar Jövő. 1928. ÁPRILIS A; Magyar Jövő beszámol arról, hogy Miskolc társadalma felvette a harcot a leánykereskedelem és a nők clzií'lése ellen. Ugyanakkor megírja, hogy Diésgyőrvasgyárban az összes női munkaerőket elbocsátották .., 1932. MÁJUS Életvédelmi otthonokat állítottak fel az öngyilkos jelöltek számára. Rimóczy József dr. tanácsnok nyilatkozik az újság, ban a belügyminiszter öngyilkosvédclmi rendelettervezetéről. 1930. JÚNIUS Tilos volt a belépés munkásnak, egyszerű embernek Lillafüreden, Kékesen, Mátraházán a gyönyörű nyaralókba. A kerítésen vagy legfeljebb az ablakon nézhetett be a. munkásember, míg el nem zavarták. A múltban csináltak gyermeküdültetést is. A munkásoktól havonta két pengőt levontak. Képzeljük el, 10 ezer munkástól összegyűlt 20 ezer pengő, s erre nagykegyesen 100 gyermeket elvittek üdülni. Természetesen a többi pénzt elmulatták. 1934. JÜLIUS „A Pece partján utcahosszat napszámosok feküsznek a földön, a miskolci Kun József, a Mr.jor utcában földmunkások várják, hogy munkát kapjanak. 1925. AUGUSZTUS „600 iskolaköteles gyermek nem jár az iskolába. Ezek közül több mint a felének nincs ruhája cs ezért nem tud menni. 1932. SZEPTEMBER Az ifjúmunkások éhsegtüntetésén egy rendőrgolyó kioltotta Bauer Oszkár fiatal munkás életét. 1932. OKTÓBER 20 ezer szellemi inségmunkás rohama 1000—1280 helyért, állástalan diplomások mindenre vállalkoznak — jelentik a polgári lapok. 1932. NOVEMBER A Friss Újság írja, hogy Szentmártonkátán november 7-én csendőrkiséreítel végrehajtó jelent meg Varga, Sámuel 12 holdas dolgozó parasztnál, hogy a lefoglalt tárgyakat elszállítsa. A 65 esztendős Varga Sámuel kaszával támadt a csendőrökre, akik a négygyermekes apát agyonlőtték. 1932. DECEMBER Nag.vmányekon egész délután bányászokat temettek. A hivatalos vizsgálat nem tudta megállapítani a bányakatasztrófa okát. 1952. JANUÁR „Termelj ma többet, mint tegnep“ jelszóval Loy Árpád albentelepi sztahánervista írent mester új szocialista munka- versenyt kezdeményezett. A munka jobb megszervezésével küzdjenek a bányászok a többtermelésért, a jobb életért — ez a mozgalom célkitűzése. 1953. FEBRUÁR A megyei újság közli, hogy Sztollár István kendői bányász az elmúlt évben közel 50 ezer forintot keresett és fizetésén kívül még mintegy 3000 forint hűségjutalmat is kapott. 1952-ben csak a -királdi bányánál 45.000 forint hűség- jutalmat osztottak ki.1952. MÁRCIUS Csak Tárd községben, amelynek lélekszáma 2500, a fel- szabadulás óta 200 új házat építettek. 1952. ÁPRILIS Minden újszülött számára 400 forint értékű ingyenes babakelengyét ad az állam. — jelentik a. lapok. A család- védelem gondoskodik a nőkről, az anyákról, Ozdon félmillió forintos költséggel új bölcsödét építettek. 1953. MÁJUS Népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Neki épülnek az új munkáspaloták, az új kórházak. Már 6 millió ember részesül társadalombiztosításban. A diósgyőri kohászok részére éjjeli szanatóriumot létesített államunk Tapolcán. 1954. JÚNIUS Ma a Balaton, Mátra, a Bükk, a Kékes a dolgozóké. .Lillafüreden évente 8—10 ezren üdülnek. De a külföldi üdülők kapuja is nyitva áJL Csehszlovákiában, Romániában, Albániában, Lengyelországban és a Szovjetúnióban a Fekete tender partján üdülhetnek dolgozóink. A diósgyőri kohászok gyermekei évrőLévre Girincsen pihennek, az ózdiaknak pedig szintén pompás gyermeküdülője van Szilvásváradon, 1954. JÜLIUS Munkásokat keresünk! — Ezt olvassuk a napi sajtóban* s arról halisz hírt, hogy legtöbb gyár és üzem munkaerő- hiánnyal küzd. 1953. AUGUSZTUS Miénk lett a tudomány vára, új iskolák nyitották meg kapuikat s egyetemé van Mis-koknak. 1:952. SZEPTEMBER 267 ifjú és lái-jy utazott el a Szovjetunióba, hogy az ottani egyetemeken mint ösztöndíjas tanuljon. 1954. OKTÓBER Népi demokráciánk nagyrabecsüli az értelmiség munkáját. Megyénkben is töbfoszáz értelmiségi dolgozót tüntetett ki kormányunk, 1954. NOVEMBER Az Északmagyarországban' Kende István dr. városi tiszti orvos beszámolt arról, hogy mi t látott egészségügyi vonalon a nagy Szovjetúnióban. _ 1952. DECEMBER Hősies küzdelem indult meg Szuhakrállón. hogy megmentsék 17 bányász életét. A szuhakállóí ithösök ma erőben, egészségben élnék és dolgoznak. REGI KÖNYVEK -tégi 1799-ben Pesten „Kiss István Ur Nemzeti Könyv-áros Boltjában“ egy Száz Esztendős Kalandáriom, vagyis az esztendőnek XII. hónapjaira alkalmaztatott Falusi Majoros gazda jelent meg, amelyet ,,A’ Eégi Es Mostani Gyűjtemények Szerént“ Veszelszki Antal állított egybe. A Száz Esztendős Kalandáriom a falusi ember akkori igényeit, tartotta szem előtt. Nem egy esztendőre való kalendárium volt, hanem száz esztendőre szólt, amely 1799-től kezdve 1901-ig megadta a változó ünnepeknek „száz észtén, deigvaló mutató-tábláját“. Ebből kitűnt, hogy az egyes esztendőknek melyek voltak az uralkodó planétái, mikorra estek az ünnepnapok. Közli a száz esztendő alatt bekövetkezendő nap- és holdfogyatkozásokat. Közli a külföldi pénznemek értékét, Űtmutatást ad a gazdáknak, hogy melyik hónapban mire legyen gondjuk, milyen munkát kezdjenek meg. mire vigyázzanak stb. Megmondja, hogy az egyes hónapokban micsoda jelekből lehet következtetni a gazda szempontjából az egyik legfontosabb tényezőre, az időjárásra. Ezek a jóslatok nem mindig váltak ugyan be. mégsem tekinthetők tisztán babonának, hiszen évszázadok tapasztalatain alapultak és helyességüket mindenki közvetlenül ellenőrizhette: ha nem váltak be. bizonyára hitelüket vesztették. Sok jó bor — kevés és rossz bor Mit is mondanak ezek a jóslatok? Lássunk néhányat közülük: Az újesztendő első napjáról azt tartják, „hogyha reggel veresedik az ég, azon esztendőben sok szélvész lészen. Ha tisztán fénylik, sok hal lészen. Ha pedig szeles az éjszaka új esztendő első napján virradóra, „örömest pestis következik“. Ha Vince napja (január 22-e) fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy megtelik a pince. Ahogy ma is mondják: „Fénylik Vince, Megtelik a pince!“ A bortermésre egyébként az év folyamán még sok más jelenségből is következtettek. Májusban: „Ha Orbán napja fénylik, örvendezzünk és mondjuk: Igyál! trink! Orbán! Termett a szőlő és bor is jó lészen.“ Ha ellenben Orbán napja esős, akkor nem bort, hanem vizet fog inni a gazda. Fontos nap Nagyboldogasszony napja is (augusztus) a bor- i érmés szempontjából. Ha ez a nap „fénylik“, akkor sok jó bor lesz. Ha Egyed napján (szeptember 1) jó idő van, jó lesz a bor is. Ha Máté napján (szeptember 21) tiszta az idő, „a bornak esztendőre nagy bőségét várják“. Végül még november hónapban említi a kalendárium a bort: „Ebben a hónapban a vincellérek vigyáznak a szőlővenyigére: ha az jó megérett, szép veres és kövér, jó bort jövendőinek a következő esztendőre.“ Ha Pál fordulása napján (január 25) fényes és tiszta az idő, jó esztendőt Jelent; ha ködös és felleges, 6ok betegséget hoz az esztendő. Ma Is azt mondja a nép: „Ha Pál fordul köddel. Meghal ember döggel.“ Azt is mondják ma is: „Ha Vízkereszt napján az eresz megcsordul, hosszú telet várhatunk.“ Ha a tél, vagy még februárius is meleg, akkor húsvét hideg szokott lenni. ..Farsang keddjén valamennyit fénylik a nap, any- nyit fénylik az egész böjtben; ha jó korán reggel fénylik, a tavaszi vetéseknek jó termését jelenti.“ Öreg bölcseségek Bölcs mondásokat is tartalmaz a Kalandáriom. Ezek1 közül is idézünk néhányat: ... ■ „Három dolog még az okos embert is megtéveszti: a pénz, a bor és a szerelem,“ — „Három dologban lehet az em bért leginkább megismerni: midőn meg haragszik, mikor megrészegszik és ha valamely jószágban mással osztozik: bezzeg itten kitetszik, merre áll a szája, még a foga fejérét is kimutatja.“ „Négy dolgok nem engedik magukat eltitkolni: a tűz, a szeretet, a köhögés és a szegénység." — Négyre haszontalan haragudni: farkasra a bárányért, amács kára tejfelért, ebre a hájért, gyermekre a kárért.“ Régi sírversek avagy bírálat, amely már nem hasznú Más régi könyvben, Wrabelly György 1863-ban Pozsonyban mégjeient Nép vigalom c. gyűjteményében olvashatjuk a következő sírverseket: Itt feleszik olyan korcsmáros, Kivel nem volt senki páros, Duplán sokszor szívesen irt Élni duplán ő mégsem bírt. * Itt alszik egy szegény bakter; Alvásban volt szorgos fráter, A halállal gyakran vívott: Éjjel aludt, nappal ivott. (HM TALÁLKOZÁSAIM Szetántjfjílénnél Szerénytelen elviárs nem egy személy. Több változatban bukkan fel és mindig olyankor, amikor nem várod. Eléd toppan és rád nehezedik szótengerével, amelynek közepén ő magasodik ki, nőni egy vulkánsziget s önti az öntömjén- fűstöt, a tüzet, lávát — amíg van aki bírja. Sok irtőzatom fűződik már Szerény-, telenékhez, akik különböző munkaterületeken űzik maguk körül forgó „közérdekű tevékenységű kel“. Hadd irtózzam el nyilvánosan is egyikük-másikuk jellegzetes megjelenési formáját. Szerénytelen író elvtárssal azért kínos a találkozás és méginkább az együttlét — különösen fehér asztalnál —, mert a második pohár bor után mindenkit meg akar győzni, hogy új novet-. Iája feltétlenül felkavarja a világirodalom minden nyugalmas csücskét. Csali egy baj van: az egész népi demokráciád ban nincs olyan lektor, bíráló és más jórum, amely ezt megértené. A harmadik pohár után másodszor, sőt harmadszor is elmondja írása tartalmát, jelentőségét. És minden újabb pohár után jobban hiszi és vallja: nincs a magyar irodalomnak nagyobb vesztenivalója, mint ő és az ő novellája. Szerénytelen író elvtárstól nem sokban különbözik Szerénytelen Brigádvezető elviárs márcsak azért sem, mert ő is a második pohár bor után kezd telítődni önmagád val. És elmondja ötvenszer is: —1 Szerénytelen elvtárs nem akárki a® üzemben! De nem ám! Kérdezzetek meg bárkit a telepen, ki az a Szerénytelen bácsi. Megmondják! Az én brigádom augusztusban befejezte évi tervét. Az én brigádom tagjai, ha kell, meghalnak értem. Ha én azt mondom, hogg így, akkor ipy lesz! Ha azt mondom, hogy úgy, akkor úgy lesz! Mert ha Sz. bácsi haragszik, akkor mindenki be van ijedve; ha Sz. bácsi mosolyog, akkor minden jól van. Mert az én brigádom...» Ha közbeszólok a harmincadik „érteni meghalnak“ után, hogy „hál az üzent hogyan teljesitt a tervét?“ — akkor Sz, bácsi kissé zavarba jön, s kelletlenül válaszol: az éo végére az üzem is teljesiti tervét. Mintha csak azt mondénéi még az is fontost Nem elég, ha az „én brigádom mindenkit megelőz négy hód nappal“ és „ha kell, meghalnak Sz. bácsiért“!' Nem halhatnak meg az üzemért is'.,, vagy mi a, szösz... A dicsekvés veszedelmes dolog. Veid derengett bennem a beszélgetés után, hogy nemrégen olvastam egy cikket éppen az ő üzemükről. Előkotortam aS „Északmagyarország“ novemberi számait és megtaláltam a cikket, amelyből megtudtam: Szerénytelen elviárs brigádja azért teljesíthette jóval idő előtt évi tervét, mert munkaszervezési hibák folytán hasonltthataltanul előnyösebb körülmények között dolgozott, mint a többi brigád. Erre a cikkre a Sz. brigád azonban nem adott azóta sem választ. Minden lében kanál Maszek kartárs ÍV a Szerénytelen-család tagja. Borzalom, mennyi hibát tud felsorolni rettenetes szakértelmével népi demokráciánk, tanácsaink terhére, ha megered „segítő szándékú“ nyelve. Eleinte azt hinnéd, tényleg a nép feje fái neki, de ha hosszabban hallgatod, kiderül, hogy kívülről, a régi Maszek-nwgátiatokról ontja bírálat-villámait minden ellen, ami ma van és az 6 virágkorában nem volt. Hej csak egy hétig irányíthatna mindent 5, de máskép menne itt minden! ... Maszek kartárs szépeket álmodik magáról és csúnyát minden másról. A szerepviszketeges Kulturmindenessel sem jó szerencse szóba elegyedni, mert 6 győzi szájjal, nem te. Kifogyhatatlanul ecseteli, mimindent szinjátszott, konferált, szavalt, rendezett, közönségszervezett már össze — önzetlenül! Amikor azt hinnéd, hogy közérdekű dicsekvése végére járt, akkor tudod meg, hogy e3 még csak a bevezetés kezdete. Csömörős dől, szaladnál, de ő megfogja c kabátos dat, nem enged, bömböli utcán, téren, nyilvános helyeken saját dicsőségéi és kapkod a feje fölé dicsfény és babér- koszorú után. Tudom jól, hogy mindent rosszul csinál, amit csinál, de ő beszél, beszél, beszél magáról, érdemeiről s ja) neked, ha válaszoddal olajat öntesz dicsekvése tüzére! Minden odavetett szavadra félórás szóáradat a válasza. Milyen igaz is a költő szava: „Nézd a búzakalászt: büszkén emelőddé az égnek, Míg üres —és ha megért, földre konyílja fejét f (~u —ű#
