Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
9 íszakmagyarorszAg Vasárnap, 1955. január 39. (Folytatás az első oldalról) A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000-rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyar- ország népessége 1954-ben 116.000- rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9 millió 750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954-ik évi átlagos száma 2 millió 435.000 fő volt, 25.000-rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben a dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bá- rtyászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 30 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott ár- leszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése, a magasabb áron történő állami felvásárlás, a szerződéses termeltetésnél javára nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4.500 kórházi ággyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953- ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. lOS^-ben 70 úi bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek «zárna 4 900-al növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvódét és napközi otthont, 1.400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont, 8.000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát ás több mint 26.000-en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2.750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a rfalvakban — 250 Ú1 mozit létesítettek. A mozilátoPatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt. 25 millióval több mint 1953-ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a hatmilliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális : gén veinek kielégítésére az év végén mintegy 4.000 területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelőfizetök száma 1954-ben 190.000-rel nőtt, az év végén meghaladta az egymillió 270.000-et. Budapest, 1955. január 29. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Felhívás itfű fraktoristák és traktoros brigádok országos felszabadulási versenyére „Diszisták! Ifjú traktoristák! A DISZ központi vezetősége, a MEDQSZ elnöksége a földművelés- ügyi minisztérium és' az állami gaz daságok minirzTériuma az ifjú trab toristák kérésére elhatározta, hogy felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére indított szoeia lista munkaverssny keretében 1953 február elsejétől december 1 ig meg hirdeti az ifjú traktoristák és traktoros brigádvezetők első országos versenyét. A csatlakozás határideje: 1950 március 1. A versenyben részt vehet a gépállomások és az állami gazdasá gok minden ifjú traktorosa, mindén traktoros brigádja, amelynek legalább 50 százaléka 28 éven aluli fiatal és közös elhatározás alapján vállalják az alábbi versenyfeltételeket: 1, Az előirányzott terv teljesítését, illetve túlteljesítését; 2. az üzemanyagfogyasztásra előírt norma megtartását; 3. a szerződésben vállalt munka pontos időben cs jó minőségben való elvégzését; 4, az egy gépre eső ráfordítás elő- irányzott normájának megtartását, a ráfordítás csökkentését (az erő- és munkagépek előírás szerint történő kezelését); 5. az előírt balesetvédelmi szabályok megtartását. A verseny szervezését a gépállomások és az állami gazda ságok DISZ-szervezetei, a MEDOSZ ezervezetek és az igazgatók, illetve az igazgatók által megbízott vezetők végzik. A verseny országos értékelését a felszabadulási verseny keretén belül a DISZ központi vezetősége, a MEDOSZ elnöksége, a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok minisztériuma végzi és négy alkalom . mai hozza nyilvánosságra. A megyei értékelést havonta, a helyi értékelést tíznaponként hozzák nyilvánosságra. A verseny jutalmazása: A DISZ központi vezetősége, a MEDOSZ elnöksége, a földművelés ügyi minisztérium és az állami gazdaságok minisztériuma jutalomban részesíti a tiz legjobb traktoristát és az öt legjobb brigádot. Brir/ódjutalom: 1. díj: Vörös vándorzászló és 20.000 forint pénzjutalom. — II. díj: a brigád minden egyes tagja részére egy-egy „Kék csoda" Csepel-kerékpár; — III. díj; a brigád minden tagja részére egy „Pobjeda" karóra; — IV. díj: a brigád minden tagja részére egy rádió; — V. díj: a brigád minden tagja részére egy ezüst cigarettatárca. Egyéni jutalom: I. dij: 125-ös Cse pel motorkerékpár; — II. díj: világ vevő rádió gramofonnal; — III. dij: tangóharmonika; — IV. díj: világvevő rádió; — V. díj: versenykerékpár; — VI. díj: -Kék csoda“ Csepel-kerék- pár; — VII. dij: „Pobjeda“ karóra; — VIII. díj: gitár; — IX. dij: Szuper- fényképezőgép; — X. dij: hegedű. Diszisták! Ifjú traktoristák! Kövessétek ifjúmunkásaink példáját! Vegyetek részt az ifjú traktoristák és traktoros brigádok első orszá.- gos versenyében! Kiváló teljesítőié nyeltekkel segítsétek győzelemre pár tunk és kormányunk mezőgazdasági határozatait, jó eredményeitekkel készüljetek a DISZ II. kongresszusára és az V. Világifjúsági Találkozóra; Megyei, járási és városi DISZ-bizottságok munkatársai, aktivistái! Segítsétek megvalósítani a kitűzött feladatokat. Menjetek a fiatalok közé. DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MEDOSZ ELNÖKSÉGE FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI GAZDASAGOK MINISZTÉRIUMA (MTI) 0z ENSZ tagállamain kívül 24 országot hívnak meg az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezletre Magyarország is a meghívandók listáján szerepel. N ewyork (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az atomenergia békés felhasználásának kérdésével foglalkozó nemzetközi tu dományoa értekezletre az ENSZ 60 tagállamén kívül 24 országot hívnak meg. Ezek az országok tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezete különleges szerveinek. A listán szereplő országok a következők: Albánia, Ausztria, Bulgária. Kambodzsa, Ceylon, Spanyolország, Finnország, Nyugat Németország. Jordánia, Magyarország, Írország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Laosz, Lí bia, Monaco, Nepál, Portugália, Románia, San-Marino, Svájc, a Vatikán és Dél-Vieínam. Válasz az „erőpolitikáramén nagyobb erő! „Az erőpolitikára a. szabadság- szerető népek csak egy választ adhatnak: még nagyobb erőre támaszkodó politikát“ — mondotta ki a moszkvai értekezlet. E szavak a háborús politikusok számára igen megszívlelendő tényeken alapulnak. A Szovjetunió nehézipara — a népgazdaság alapja, a szovjetország gazdasági és védelmi erejének forrása — 1940-től 1954-ig 3.4szeresére növekedett. Az 1954-es évben nagyszerű gazdasági sikereket ért el a 600 milliós kínai nép. Kínában 1954-ben 11 milliárd kilowattóra villanyenergiát termeltek, azaz 2.5-szer annyit, mint az 1949. évben, 82 millió tonna szenet, azaz több mint 2.5-szer annyit, mint 1949-ben. Kína beláthatatlan térségein napjainkban 300 hatalmas ipari vállalat épül. Lengyelország ipari termelése ma már négyszerese a háború előttinek, széntermelése két és félszeresére, acélgyártása háromszorosára emelkedett. Csehszlovákia gépipari termelése 6 év alatt 330 százalékkal növekedett, az acélgyártása — a lakosság számához viszonyítva — hatodik helyen áll a világon, az egy főre jutó elektromos áram termelése nagyobb, mint Francia- országé vagy Olaszországé. A Német Demokratikus Köztársaság ipari termelése kétszerese a háború előttinek és a demokratikus német állam dolgozói saját kohászatot és nehézgépipart teremtettek. NEMZETKÖZI SZEMLE 1 ávol-Keleteit Valóban megdöbbentő volt az az üzenet, amelyet Eisenhower amerikai elnök intézett az amerikai kongresszushoz az elmúlt napokban, feltéve a koronát a Kínai Népköztársaság ellen indított amerikai uszítóhadjáratra. A hadjárat célja: fegyveres intervenció kiprovokálása a Kína’ Nép- köztársaság ellen. A módszer: „engedékenység”, ,,’oé- kevágy“, „béketörekvés” hangoztatása. Az amerikai politika most csodálatos logikai bukfencekkel ismét a békeangyal szerepében tetszeleg s háborús céljainak elérésére ismét az Egyesült Nemzetek Szervezetét akarja felhasználni. Január közepén dullest, majd ei- senhoweri bejelentések hangzottak el, hogy felkérik az ENSZ-t, „hozza létre és ellenőrizze a fegyverszünetet a formozai szorosban”. .Eisenhower emlékezetes kongresszusi üzenetében felhatalmazást kért arra, bogy „szükség esetén“ amerikai csapatokat vethessen be „Formoza megvédése” céljából. A történelemben és a földrajzban csak némileg is járatos olvasóban nyilvánvalóan felmerül néhány kérdés: kik között van szükség fegyverszünetre a tajvani szorosban"^ Kik ellen akarják felhasználni az amerikai csapatokat, állítólag „védelmi” céllal? A válasz furcsán hangzik: egyrészt az ENSZ-nek kényszerítenie kellene a Kínai Népköztársaságot, hogy kössön „fegyverszünetet“ a kínai szárazföldről már kiseprüzött Csang Kai-Sek bandával és ezzel önként mondjon le Tajvanról és a Penghu (Pes-ndorest p7ía»e«»v-ról — másrészt az amerikai haderőnek kellene „megvédenie“ Tajvan és a Penghu ősi kínai szigetet a — kínai felszabadító hadsereggel szemben. Világos, hogy itt mindkét esetben tisztán és kizárólag kínai ügyről van szó, amihez sem az amerikai imperializmusnak, sem az ENSZ-nek semmi köze sincs. Az ENSZ alapokmánya kifejezetten kimondja, az alapokmány..; „semmiféle rendelkezése nem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső jogalkotásának körébe tartoznak és nem kívánja meg a tagoktól azt sem, hogy az ilyen ügyeket ennek az alapokmánynak megfelelően rendezés alá bocsássák”. Az amerikai imperialisták persze igen hajlamosak arra, hogy az „igazság’’ és a „jog” szavakat úgy értelmezzék, ahogy az nekik hasznos vagy kívánatos. A newyorki lapok már a fegyverszüneti felhívás alkalmával leplezetlenül arról írtak, hogy „a szabad nemzeteknek“ — értsd; a nyugati Imperialistáknak tárnogatniok kell „Formóza védelmére irányuló amerikai politikát." S ezzel meghúzták az ENSZ zászlaja mögé bújó újabb amerikai intervenció körvonalát. Ezt csak kiegészítette és még határozottabban aláhúzta Eisenhower kongresszusi üzenete. Sőt, hogy a csalfa kén teljes legyen, az ENSZ előtt is le szeretnének játszani egy amerikai ízű színjátékot, amelyre még a Kínai Népköz- társaságot is „hajlandók meghívni”. E „roppant demokratikus" kezdemér>”ATÓo rv>oV?44-4- ri’rnioKn'e Tzpil 'ij f'-' ^ húzódik meg. Az amerikai urak nem kevesebbet kívánnak, mint azt, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője tépett ruhábap, fejére hamut szórva és bocsánatért esengve jelenjék meg előttük... Az amerikai sajtó és a nyugati diplomácia most majdnem a nyakát töri abbeli igyekezetében, hogy ezt a minden józanságot nélkülöző tervet „béketörekvésként” állítsa be. Csodálatos feledékeny ség! Pedig az 1943-as kairói nyilatkozatot éppen az Egyesült Államok, az angolok és Csang Kaj-Sek személyesen írta alá, úgy rendelkezve, hogy For- mozát és Pescadoresz szigeteket de facto- visszaadja Kínának“. Vissza adni — legjobb tudomásunk szerint — csak azt lehet, ami már előzetesen az illető tulajdonában volt. A •kínai népnek pedig történelmi jussa, hogy ősi területeit magáénak mondhassa. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége január 25-én történelmi jelentőségű rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet kimondja, hogy „a Szovjetunió és Németország közölti hadiállapot megszűnik és köztük békés viszony létesül.“ Nyugati politikai körökben zavarodottsággal fogadták ezt a rendeletet. Az elmúlt tíz esztendő a nyugatiak részéről nem volt más, mint a potsdami megállapodások titkos és nyílt szabotálásának története. Németország kettészakításával párhuzamosan felélesztették a német monopoltőke hatalmát, kulcspozíciókat bíztak a Hitler-fasiszták hét- próbás képviselőire és mindezt nagyon is világos céllal: azért, hogy ebben a mesterségesen létrehozott nyugatnémet államban feltámasszák a To i +1 fpt-Yoprln Az amerikai „béketörekvés’’ tarthatatlanságát még szövetségesének, Angliának a sajtója is világosan látja és nem éppen hízelgőén kommentálja. A The Times például „ostobaságnak” nevezte, a Manchester Guardian pedig világosan „baklövésnek” minősítette. A legméltóbb választ e provokatív próbálkozásokra az Egyesült Államok a leghivatottabbtól, a Kínai ■Népköztársaságtól, abban a nyilatkozatban kapta meg, amelyet Csou En-Laj külügyminiszter tett. „A kínai népnek — mondotta — Kína szuverénitósa és területi sérthetetlensége, Kína biztonsága és a távolkeleti béke védelme érdekében fel kell szabadítania Tajvant. Az Egyesült Államoknak pedig meg knll szüntetnie a Kína belügyeibe való beavatkozást és ki kell vonnia fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani tengerszorosból.” jük fegyveres erejének gerincét. Érthető, hogy a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók érdemlegesen foglalkozni a Szovjetunió újra meg újra előterjesztett javaslataival, a német békeszerződés előkészítésével, — hiszen a Wermacht felállításával voltak elfoglalva. A Szovjetunió azonban nem nézte tétlenül ezt a politikát. Nem egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy a német kérdés és Európa jövője, a béke ügye — elválaszthatatlan. A potsdami értekezlettől kezdve a külügyminiszterek londoni, párizsi és berlini ülésein át a most kiadott rendeletig, minden alkalommal a Szovjetunió volt az a hatalom, amely az egységes, békés és demokratikus Németország megteremtésének útját jelölte meg, s ha tett is lépéseket, hogy a szovjet és a nviieati álláspontok közeledjenek egymáshoz, mindenkor a német nép boldogulása és a béke ügye érdekében tette azokat. Éppen ezért harcol a szovjet kormány fáradhatatlanul a londoni és párizsi szerződések ellen a békeszerető, egységes, demokratikus Németország megteremtéséért. A Szovjetunió négyhatalmi értekezletet javasolt ■ a nemzetközi ellenőrzés alatt lefolytatandó szabad össznémet választások megvitatására, hogy ezzel létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a német békeszerződés megkötését, az egyenjogú, egységes Németország függetlenségének és szuverenitásának biztosítását. A nagyszerű szovjet kezdeményezésnek hatalmas visszhangja van nyugaton. A népektől idegen méreg- keverők persze „semmi újat" nein vélnek látni a szovjet állásfoglalásokban. A népek azonban tudják, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete éppen a Szovjetunió békevágyának, őszinteségének fényes bizonyítéka. Jellemző erre, hogy még a francia polgári Combat is így értékeli ' a szovjet, lépést: „ ■:. a németek számára most már a potsdami egyezmények jelentik az újraegyesítés egyetlen garanciáját.” Nyugatnémetországban is egyre többen és egyre világosabban megértik. hogy a Szovjetunió német politikájának célja Németország egységének és szuverénitásának helyre- állítása. a német nép érdekeinek védelme. E célok elérésének útjában a német militarizmus újjáélesztése áll. Nem kétséges, hogy minél világosabban látják a német tömegek hazájuk helyzetét, annál nagyobb erővel fognak küzdeni ez akadálvok megsemmisítéséért. Ebben a harcban maguk mellett találják a szovjet népet és minden más békeszerető népet, hiszen a német nép létérdekeit és az eurónai béke ügvét ugyanazok Európában
