Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

I ca üJ r-----------------------------------------------------\ A pult előtt Telnek az ivek Irodalom—művészet S___________________' AZ MDP BOR SÓD-A BAU J - Z E 1MPLÉN MEG TEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA I X». evloi.yaiii 25. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1955 január 30, vasárnap A népgazdaság fejlesztését, vala­mint a dolgozók anyagi és kulturá­lis helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954. évi tel­jes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves ter­vüket a következőképpen teljesítet­ték: Az 1954. évi termelési terv teljesí­tése százalékban: kohó és gépipari minisztérium 100.3, szénbányásza® minisztérium 97.5, vegyipari és energiaügyi minisz­térium 99.6, könnyűipari minisztérium 101.9, élelmiszeripari minisztérium 103.8, építésügyi minisztérium iparválla­latai 93.2, közlekedés- és postaügyi miniszté­rium iparvállalatai 105.7, országos erdészeti főigazgatóság iparvállalatai 97.9, A helyi ipari vállalatok 104.9 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953- ban, ezen belül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a he­lyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehéz­ipar termelése 3.1 százalékkal keve­sebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-‘ben, mint 1953-ban. A magénScisipar termelése az elő­ző évhez képest mintegy megkét­szereződött, az egész ipar termelése (a magánkis«parral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több mint 1953- ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954 év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954- ben 13 százalékkal több köz­szükségleti cikket termelt mint 1953- foan. A nehézipar által előállí­tott közszükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A legfontosabb iparcikk termelése 1954- ben 1953-hoz képest a követke­zőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékában: szén 103.4, kőolaj 143.9, martinacél 95.9, hengereltacél 97, gőzmozdony 114.5, teherfelvonó 115.9, borona 620.2, tárcsa talajművelőgép 250, traktoreke 171, nitrogénműtrágya 109.6, foszformütrágya 103, cement 89.3, égetett tégla 83.8, kerékpár 127.7, motoikerékpár 102.4, varrógép 116.1, pamutszövet 106.4, gyapjúszövet 134, kötöttáru 132.8, cipő 124:6, férfiöltöny 142.4, sör 118, szalámi 107, étolaj, éteflzsir 112.1, vaj 116, szappan 120.3, édesipari készítmények 139.8. 1954-ben terven felül többek kö­zött mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9.700 boronát, 1.100 fogatos vetőgé­pet, 172.000 négyzetméter huzottüve- get, 7 millió négyzetméter pamut­szövetet, 1.5 millió négyzetméter se­lyemszövetet, 48.000 női kabátot, 120.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fr - tosabb termékek terme­lési tervét nem teljesítették. Például a szénibányászati minisztérium 650:000 tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165.000 tonna martinácéílái, az építésügyi minisz­térium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyű­ipari minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyával, 622.000 munkaru­hával maradt adósa a népgazdaság­nak. , 1954-ben több fontos közszükség­leti cikk minősége javult: például a fésüsgyapjúszöveté, selyemszöveté, seiyemharisnyáé, férfiöltönyé, csiz­máé, stb. Az élelmiszeriparban javí­tották a főzőkolbász, gyulai kolbász, gyümölcsíz stb. minőségét. A javu­lás ellenére sole ipari termék minő­sége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választé­ka bővült. így például 1954-ben a női és férfi félcipőkből 25—30, szan­dálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női kabátbői 60—70 új modell, illetve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — első­sorban mezőgazdasági gép és fo­gyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a. függesztett (hordo­zott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtő­szekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfiharisnyáé és fehérneműanyago­ké, újfajta konzerveké stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv több olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin vasmű 700 köbméteres nagykohója, a szolnoki szalmacellu- loze gyár, stb. A lakosság jobb ellá­tása érdekében üzembehelyezték a debreceni tejüzemet, valamint az or­szág különböző helyein (Székesfe­hérvárott. Turtkevén, Bázakerettvén, Vámosmdkolán, stb.) új kenyérgyára­kat és sütőüzemeket. Az új gyára­kon és üzemeken kívül az év folya­mán számos meglévő üzemet bőví­tettek és korszerűsítettek. Több —• főleg fogyasztási ipari — üzemet kor­szerű rminkavédelmi és üzemegész­ségügyi berendezéseikkel láttak el. Az 1954 évre tervezett üzembehelye­zések egy része azonban 1955-re hú­zódott át. Az iparban több területen vezet­ték be, illetve alkalmazták szélesebb- körben a fejlettebb technikai eljáráso­kat. A műszaki technika fejlesztése az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A, műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben tel­jesítette. Különösen nagy volt az el­maradás az anyagtakarákosságra vonatkozó intézkedések végrehajtás sóban. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint 1953- ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a szénbányászati minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjaiban némi ja­vulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenység­nek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, va­lamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfe­lelő gazdálkodás folytán 1954. év­ben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző éviihez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villa­mosenergia, a martin acélön te Cs, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A -Csepel” tehergépkocsi, az aratócsép­lőgép, a penicilin, a szulfitcellulóze. a finomított étolaj, a színszappan ön­költsége csökkent. Beruhásások-építke zések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruhá­zásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beru­házások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek kielégíté­sét, mint az előző évben. Megnöve­kedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházá­sok, és építkezések aránya. A nehéz­ipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar ter­melési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 száza­lékra teljesítette, ezen belül az épí­tésügyi minisztérium építőipari vál­lalatainak tervteljesítése 99.3 száza­lék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel1 szemben nem csökken­tek. Az építőipari szövetkezetek ter­melése 1954-bon' magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkeze­tek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükség­leteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparenge­délyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A la­kosság 1954-ben 344 millió téglát vá­sárolt (az előző évinek 14 szeresét) 116.090 tonna meszel, (az előző évi­nek több mint kétszeresét) 87.000 tonna cementet (az előző évinek kö­zel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezések — üte­me 1954-ben meggyorsult. 1954 év­ben összesen közel 30.000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül több­ezer új lakás építése van folyamat­ban. Magánerőből kétszer annyi la­kás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalék­kal haladták meg az 1953. évit. En­nek ellenére a lakásépítkezési tervet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatai­nak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget ka­pott: csökkent a beadási kötelezett­ség, lényegesen kedvezőbbek a ter_ melési szerződések feltételei, megja_ vult a műtrágyával, növényvédő- szerekkel, mezőgazdasági kisgépek­kel való ellátás. 1954-ben 400 miilió farinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve meg­nőtt: a tartalékterületeket hasznosí­tották, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állat- tenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga ki­sebb volt, mint 1953-ban: kenyérga­bonából az előző évinél 22 százalék­kal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdankénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredmé­nyeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület követ­keztében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953- ban. a rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken nö­vénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma és a paprika ter­melése. Vöröshagymát 2.400, papri­kát 2.100 katasztrális holddal na­gyobb területen termeltek. A vörös­hagyma termésátlaga (62.5 mázsa khl nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is: jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség kö­vetkeztében 1954-ben majdnem két­szer annyi, az egyéni gazdaságok­ban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954- ben majdnem négyszer annyi gyü­mölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozot­tabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajták­ból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermé­sünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trá­gyáztak. mint a korábbi években és az előző évinél. 7.700 vagon mű­trágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy ka­tasztrális holdra jutó műtrágya­mennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi mezőgazdasági mun­kákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gon­dosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen vé­geztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. lrr Vl1 Az állattenyésztés fellendülése el­sősorban a sertésállomány nagyará­nyú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 mil­lió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954 őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző évben. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez kénest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló, a juh és különösen a baromfiállo­mány. A baromfitenyésztés fellen­dülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek robban dolgoztak, mint az előző év­ben. A jobb gazdálkodás eredmé­nyeként a kapásnövények termés­átlagai magasabbak voltak, mint 1953- ban. Nagyobb volt az állatsű- rűség is. Gyarapodott 1954-ben a termelőszövetkezetek közös vagyo­na. Javult a munkafegyelem. 1934- ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet telje­sített az előző évi 254-el szemben. A közös gazdálkodósból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az el­múlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezett­sége. Az állami gazdaságok terme­lése — főleg állati termékekből — 1954- ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal, tojásból 6.1 százalékkal, gyapjúból 28.5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel és 34.000 hízott mar­hával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. Öntözéses termelés 1954-ben mint­egy 20 százalékkal nagyobb szántó- területen folyt, mint 1953-ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzá­járult, hogy az év folyamán elké­szült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 kilo­méteres szakasza. 1954-ben az előző évnél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesí­tése. 1954-ben a többi között 4.556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplő­gépet 3.130 traktorekét, 1.169 trak­toros vetögépet kapott a mezőgazda­ság, ezenkívül számos mezőgazdasá­gi munkagépet és mezőgazdasági Idsgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban — el­sősorban traktorekéből és kultlvá- torból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra — rész­ben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110.2 száza­lékra teljesítették. Mintegy 86.000 katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyelerdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatás! fe­gyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyüjté.si kötelezettséget az előző évihez ké­pest lényegesen csökkentette, a me­zőgazdaság a terménybegyüjtési ter­vet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukori­cából és burgonyából adtak be ke­vesebbet a tervezettnél, annak elle­nére, hogy e terményekből az 1954- ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a bor- begyüjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás ke­retében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező be­adás terén —• a vágómarha kivéte­lével — elmaradás volt. K özlekedcs-hírközlés 1954-ben a tonnakilométer teljesít­mény a vasúti szállításnál 0.8 száza­lékkal, a hajószállításnál 1.3 száza­lékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7.3 százalékkal halad­ta meg az előző évi színvonalat. Eafi a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, ha- nem a szállítási távolságnak a nö­vekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig va­lamivel többen, távolsági autóbu­szon 26 százalékkal, városi autóbu­szon 14 százalékkal utaztak többen* mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Duna-híd és a Budapest—Pécs kö­zötti műút völgyhídjai. 1954-ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalat meghos­szabbítottak. Budapesten mintegy 9 kilométer hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte rendsze­res kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélőforga­lom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és sztá- linvórosl automata telefonközpon­tok. • Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiske­reskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — vál­tozatlan áron számítva — 21 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolít tott le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövet­kezeti kéreskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmi­szerekből — például kenyérből és lisztből1 együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valami­vel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így női­déül 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalék­kal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953-ban. Húsból, zsírból, rizsből, to, jásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A ke­reskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett for­galmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jó. minőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkek­ből, stb. Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelen­tős mértékben az eladás. , 1954-ben többi között 182.000 rádiót (az 1953, évinél 63.000-el többet), 122.000 ke­rékpárt (az 1953. évinél 29.000-re! többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszö- vetből 27 százalékkal, gyapjúszö­vetből 42 százalékkal, selyemszövet­ből 37 százalékkal, konfekció áruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalék­kal vásároltak többet, mint 1953- ban. A Dakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint 2000 bolt­tal és vendéglátóipari üzemmel nö­velték az állami és szövetkezeti kis­kereskedelem hálózatát, ezenkívül 5.000 magánkereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők fő­leg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak enge­délyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt várósi piacokra 1954- ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-ben a cikkek na­gyobb részének, köztük a baromfi­nak. a tojásnak, a burgonyának, a szárazhüvelyeseknek, a hagymának stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejes­káposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinél. (Folytatás a 2. oldalon 11 Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954 évi népgazdasági terv teljesítéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom