Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

tmumé&'i AneR&sA«

Jí Julii jlill Hl« IW Ml. Ill

Szerda, 1954. december 23.

4% országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben

(Folytatás a 3. oldalról.)

nagyszerű munkárcszlályunknak! (ttötözantartó taps.)

A magyar munkásosztály pártunk Vezetésével rrmg tudta győzni a parasztság sokszázezres tömegeit arról, hSgy a földbirtokosok és tőkések évszázados jármából csakis az ipari »munkássággal szövetségben szabadulhat meg. Ezt a bölcs lenini tanítást megértette a két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztály, a munkásság és a parasztság is. A paraszi- ',íg !es;obb»?.i már 1010-ben r nrn»e- tárdiktatura harcaiban vállvetve .üzdöttek, az ipari munkásság oldalán saját földesuraik és az idegen elnyomók ellen. Horthy börtöneiben, .”2 üldözött kommunisták és ipari munkások mellett, < mindenütt ott voltak a falu dolgozóinak legjobbjai, a ..hárommillió koldus“ képviselő.;, akik egy percre sem szüntették meg küzdelmüket a jobbágyi sors, a földesúri elnyomás ellen.

S amikor a Szovjetunió győzelmeinek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság, az oari munkásság támogatásával, telve eu, ellenállhatatlan erővel vette .»•Ttokéba a földesúri földeket. A

'dosztás, hazánk forradalmi átala.

olásának e nagyszerű tette, eggyéevácsolta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Míg szorosabbá :At- ez a szövetség, amikor a régi rend hivei ellentámadásba indulva, rossza akarták venni a kiosztott földeket. Az ipari munkásság, pártunk vezetése alatt, egyemberként állott óira talpra, megvédslmezte szövetségesének, a dolgozó parasztságnak jussát és „Földet vissza nem adunk” jelszó alatt végleg biztosította a forradalom e nagy vívmányát. A magyar dolgozó parasztság soha el nem felejti ezt a testvéri támogatást. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e harcokban kialakult szövetsége a népi demokrácia államának alapja: alapja volt az elmúlt tíz esztendőben és alapja, hajtóereje marad a jövőben is! (Nagy taps.)

A felszabadulás megnyitotta és szélesre tárta a dolgozó nép fiai előtt a műveltség kapuit, amelyek a Horthy-rendszer idején zárva voltak előtte. Hazánk történelme folyamán először jött létra új, a népből jött, a néppel összeforrott értelmiség. De a régi értelmiség zöme is megváltozott, közelebb került a dolgozó néphez, a népi demokráciához. Történelmünk folyamán először forr egybe a dolgozó nép és az értelmiség. Ez az egybeforrás erősíti és elmélyíti nemzeti egységünket.

Hazánk felemelkedésének egyik legjelentősebb tényezője volt n hazafias, demokratikus erők egységes összefogása. A felszabadulást követő időkben pártunk vezetése alatt a Magyar Nemzet; Függetlenségi Frontban tömörültek a magyar nép hazafias, demokratikus erői, hogy együttműködjenek az ország talpra- állításában, jobb, boldogabb jövőnk kialakításában. Hasonló célokat köpetett a Függetlenségi Népfront^ ;s.

Az előttünk álló feladatok jobb, gyorsabb megvalósítására, a legszélesebb dolgozó tömegek közreműködésének biztosítására, pártunk kezdeményezésére létre jött a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront lel- kas kongresszusa, valamint az azóta eltelt heteik sokszáz példája azt mutatja, hogy ez a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalom, úgy országos, mint helyi viszonylatban, rendkívül jelentékeny mértékben hozzá tud járulni népünk politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításához. • A Hazafias Nép frontra nemzetünk egységének szorosabbá fűzésében és az előttünk álló feladatok megvalósításában igen jelentős szerep vár.

Hazánk 10 esztendős fejlődésében nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozása. Felszabadulásunk idején a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Az elmúlt tíz év folyamán a Szov- jrtutié felszabadító harca nyomán Európában a szocializmust építő népi demokratikus államok egész sora keletkezett. Hősi harcokban felszabadult a hatalmas kínai nép és rátért a szocializmus építésének útjára. Hasonló irányban fejlődik a koreai, a vietnami nép jelentékeny része. Ma már 900 millió ember, a világ lakosságának majdnem 40 százaléka él a szocializmust építő országokban. Ez a szám magába véve mutatja, hogy milyen irányban gördül a történetim szekere. (Taps.)

Ez a fejlődés »természetesen elősegítette és megkönnyítette újjászületésünket és azt, hogy rátérhettünk a szocializmus útjára. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok kölcsönösen segítik egymást, baráti szövetség fűzi őket össze, melyet áthat a bizalom, míg a kapitalista álla mok viszonyát a kölcsönös gyanakvás, versengés és kizsákmányolás jellemzi. Annak tudata, hogy a magyar nép olyan hatalmas, kikmetizáz millió főt s 'umiáló tömőrüiés, - - y~

nek részese, mely az emberi haladást, a szabadságot, a népeit függetlenségét tűzte zászlajára, fejlődésünk és nemzeti egységünk hatal más tényezője. A magyar nép mindig akkor irta évszázados történetének legfényesebb lapjait, amikor a haladás zászlaja alatt küzdött. De az ilyen harcot legtöbbször elszigetelten, erős és biztos szövetségesek nélkül kellett megvívnia, s ezért a küzdelmek legtöbbje elbukott. Ma gyökerében más a helyzet . A magyar nemzet újra elfoglalta helyét a szabad népek büszke családjában és a kilencszázmilliós szocialista tábor hű tagjaként emelt fővel, nyugodtan és bizakodóan építi jobb jövőjét. (Taps.)

Dolgozó népünk egységének és szocialista építésünk alkotó erőinek kiapadhatatlan forrása, hogy a tábor, melyhez tartozunk, melynek hű katonái vagyunk, a békét védi. Ha j létezik egy gondolat, mely minden becsületes hazafit egy táborba tömörít és összekovácsol, ez a béke!

megvédésének gondolata. Mi száz formában tettünk bizonyságot a béke mellett, valljuk, hogy a magyar nép a béke népe, mely gyűlöli a háborús uszítást, a háborús uszitókat. A magyar dolgozó nép mindenütt hallatta hangját, ahol a béke mellett, az imperialista háborús uszítok ellen folyt a harc. A béke megőrzése, a béke megvédése köré tömörül legszorosabban, legegységesebben nemzetünk minden igaz fia! (Nagy taps.)

És ez nemcsak hazánkban van így. Szerte a földkerekségen még az imperialista államokon belül is hatalmas, világméretű moz.galommá fejlődött az egyszerű emberek százmillióinak az a vágya, hogy megőrizzék békéjüket, hogy ne engedjék megismétlődni a háború borzalmait, melyet a tömegpusztító fegyverek gyártása még pusztítóbbá tenne. A népek békevágya ma világszerte hatalmas tényező, anyagi erő, amellyel a legelszántabb háborús uszítóknak is számcíjniok kell.

A magyar népi demokrácia minden erejével támogslja a Szovjetunió békéidre!»vé»eil

A békemozgalom jelentősége és világmérete azonban nem jelenti azt, hogy az imperialista háborús gyújtogatok — élükön az Egyesült Államok hadigyárosaival és milliárdosaival — megváltoztatták célkitűzéseiket és a népek százmillióinak egyszerű békeóhaja vissza fogja őket rét ténteni bűnös terveiktől. A békét nemcsak óhajtani kell! A békéért harcolni is kell! (lelkes nagy taps). S olyan békéért kell harcolnunk, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista jövőnket. Ezért legnépszerűbb az a jelszó, melyet minden magyar hazafi egységesen masáénak vall, hogv „megvéd.fűk a békét!’’ (Hosszantartó lelkes taps)

Ezt annál is inkább alá kell húzni, mert éppen ezekben a napokban vagyunk tanúi annak a szégyenletes látványnak, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik újra fel akadják támasztani a német militariz- must, azt a fasiszta náci hadserr---. mely annyi mérhetetlen szenvedést, pusztulást, nyomort hozott. Európa népeire. A magyar népi demokrácia teljes erejével és minden alkalommal támogatja a Szovjetuniónak azokat a békekisérleteit, amelyek az európai biztonság megvalósítására törekednek és amelyek útját állnak a német militarizmus feltámasztása nak. Hazánk jó része tíz évvel ezelőtt még ugyanannak a német milj- tarizmusnak igájában szenvedett, amelyet, most az amerikai imperialisták újjá akarnak éleszteni.

Ha valaki, úgy a magyar nép tudja, milyen szenvedést, gyötrelmet, megaláztatást és rabságot jelentett számára a német militarizmus. A magyar nép ezeréves történelmén vörös fonalként húzódik végig a német hódítás, a német leigázási kísérletek sorozata. Majdnem négyszáz esztendeig volt hazánk német gyarmat és ennek a gyarmatosításnak

hatásait még ma is száz formában érezzük.

A magyar nép ezért egységesen t:s elszántan áll azoknak az oldalán, akik minden eszközzel meg akarják védeni a békét és küzdenek a német militarizmus feltámasztása ellen. Ha az amerikai imperialisták keresztül viszik terveiket és újra fegyvert adnak Hitler tábornokainak kezébe, így mi helyeseljük és támogatjuk, hogy a szocialista tábor is szorosabbra fűzze kötelékeit és megmutassa, hogy oldalán áll nemcsak az emberi haladás és a béke igaz ügye, de az erő is. (Hosszantartó ütemes taps.)

Ebben a helyzetben, amikor a béke erőinek sorozatos sikereire a nyugati imperialisták Hitler hadseregének feltámasztásával válaszolnak, természetes, hogy nekünk is erősíteni kell békénk és függetlenségünk őrét, néphadseregünket, erősítenünk kc-li államvédelmünket is. De ez nem elég. Nemcsak honvédelmünket kell erősítenünk, hanem ki kell küszöbölni a legcsekélyebb ingadozást is azoknak a rendszabályoknak a végrehajtásában. melyeket szocialista építésünk jelenlegi szakaszára elhatároztunk. Ezek a rendszabályok népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, a mezőgazdaság — benne a mezőgazdaság szocialista szektorának, a termelőszövetkezeteknek fejlesztésére, az iparosítás helyes ütemére és arányaira vonatkoznak. Ezeket a célkitűzéseket csak úgy fogjuk elérni, ha szorosabbra fűzzük a kötelékeket, melyek dolgozó népünket pártunk, kormányunk, népi demokráciánk köré tömörítik. De meg kell erősítenünk minden téren az állampolgári fegyelmet, a munkafegyelmet is. Végre kell hajtanunk mindazokat a rendszabályokat: a takarékosságot. az önköltség csökkentését. a termelékenység emeléséi:, a minőség javítását, melyek a termelés általános emelése mellett népjólétünk emelésének elengedhetetlen feltételei .

Végül, de nem utolsó sorban, fel kell lépni minden olyan jelenséggel, vagy megnyilvánulással szemben, mely az elmúlt másfél esztendő helyes, szükséges és eredményes rendszabályait és intézkedéseit a népi demokrácia gyengeségének tulajdonítja, mely alá akarja ásni pártunk tekintélyét és vezetőszerepét, lazítani akarja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk alappillérét. E kérdésekben nincs helye lazaságnak és meg kell értetnünk békánk, szocialista jövőnk minden ellenségével, hogy minden kísérletükre megfelelő csattanós választ fogunk adni. (Taps.) S biztosak vagyunk benne, hogy ebben a kérdésijén teljes erővel támogat bennünket pártunk minden tagja, a DISZ derék ifjúsága, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, minden becsületes hazafi. (Taps.)

Mint az elmúlt években, úgy az elkövetkező esztendőkben is pártunk és népi demokratikus államunk fő irányvonala a szocializmus alapjainak lerakása országunkban és ami ezzel jár: a szocialista ipar és a mezőgazdaság további fejlesztése, népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése és állhatatos, szakadatlan küzdelmünk azért, hogy szocialista építőmunkán- krt békében folytathassuk. Ezeknek a célkitűzéseknek valóraváltásáért az első követelmény, hogy pártunk tovább szilárdítsa ideológiai, politikai és szervezeti egységét. Minden győzelmünk előfeltétele és biztosítéka: pártunk egysége! (Taps.)

Egységes pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsorakoztatni hazánk vezetőerejét, a magyar munkásosztályt és még erősebbé, megbont hatat lannbbá kell tennünk népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető demokratikus hazafias erők legszélesebb ösz- szefogását.

További győzelmeink és sikereink biztosításának alapja — csakúgy mint az elmúlt tíz esztendő folyamán —, hogy még jobban elmélyítsük, megszilárdítsuk és még szorosabbra fűzzük őszinte baráti kapcsolatainkat hazánk felszabadítójával, a világbékeharc zászlóvivőjével, a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal és mindazokkal a népekkel, melyek a békéért, függetlenségükért és szabadságukért harcot folytatnak.

Ez és csak ez az út biztosítja, hogy az elkövetkező években tovább erősödik hazánk, tovább nő anyagi és kulturális jóléte, szilárdul nemzeti függetlensége és önállósága.

Az első nehéz, küzdelmes, de győzelmes évtized tapasztalataival gazdagodva küzdiünk fokozott erővel a szabad, erős, virágzó szocialista Magyarországért! (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.)

Ezután Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre.

Doki István beszéde

Megtisztelő kötelességemnek érzem, hogy törekedjek szavakba önteni azo kát az őszinte gondolatokat, amelyek o napon eltöltik azokat, akiknek életét évtizedeken át magam in éltem — míg a nép bizalma a politikai élet posztjaira nem állított — s akik ma mint társadalmunk aktív építői, ünnepélyes megemlékezéssel tekintenek erre a történelmi helyre, figyelik mostani tanácskozásunkat.

Milyen mélyreható változás ment végbe ezalatt pz egy évtized alatt a parasztság éledében. Milyen sok lenézés és társadalmi megvetés húzódott meg még egy éviizeddel eze’őtt is e szó mögött: paraszt. Nem egyszerűen foglalkozást jelölt akkor e szó. hanem gúnyon kifejezője volt mindannak a társadalmi- politikai, kulturális, elmaradottságnak, amely hosszú évtizedeken át dolgozó parasztságunk osztályrésze volt.

A régi úri világban szó sem lehe tett arról, hogy ez a réteg részese legyen az államhatalomnak. Nem egy történelmi cnemény tanúskodik pedig arról, hogy a dolgozó parasztság hazánkban is ismételten síkra szállt de mokratikus jogaiért.

A régi Magyarország urai tűzzel- vessal arra förekedtok. hogy távol- tartsák egymástól a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot, mert tuda fában voltak, hogy ha egymásra talál e két. nagy dolgozó oszfály. léire jön íz az erő. amely megdönti uralmu kit.

Ez volt a mnlt. Azóta az elmúlt tíz év során elválaszthatatlanul egymásra talált a két nagy baráti osztály: a munkásság és a parasztság, Gyöke résén megváltozott közben a dolgozó parasztság társadalmi, politikai és gazdasági helyzete. Ma már nem ke1' senl-’-í1- sem szégyenkeznie, ha azt mondják-róla: ez az ember

Üj tarjaimat kapott e fogalom. A dolgozó paraszt nem lenézett és kisemmizett ember többé, hanem új társadalmunk aktív építője, megbecsült és elismert tagja.

A népi demokrácia politikai, társadalmi és gazdasági icndje soha nem látott lehetőségeket teremtett arra, hogy a dolgozó nép, benne a dolgozó parasztság is tevékenyen részt vegyen az állami vigyek intézésében. Elegendő végigtekiiüenünk itt a képviselői sorokon, ahol nagy számmal foglalnak helyet egykori agrárprolefó'ok és dolgozó parasztok is. De a dolgozó pa raszfság széles tömegei részivé znek mindenütt az államhatalom gyakor lásába.n, a helyi tanácsok munkája ban és do’goznak az államigazgatás különböző területein is.

A dolgozó parasztság telismerte érdekazonosságát a munkásosztályéval éa ez a felismerés vezette és veheti, amikor, különösen az utóbbi évben, olyan lelkesedéssel és a magyar parasztra mindig jellemző szorgalommal végezte és végzi a soron következő munkákat. Dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége n legtöbb akaratával és igyekezetével fogott, hozzá azoknak a lehetőségeknek kihasználó sához. amelyeket az új szakasz biztosít számára.

Különösen jó! lebe» élni ezekkel a lehetőségekkel a jói gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Ma már dolgozó parasztságunk százezrei gazdálkodnak szövetkezetekben. A jó szövetkezet, amelyben szabadon érvénye sül a szövetkezeti demokrácia, nagy teret biztosit a benne tömörülő dolgozó parasztok képességének és tudásának kibontakozáséra megkönnyíti a paraszti életet Ismerünk jól gaz dálkodó szövetkezeteket, ahol már kezd kialakulni az újtípusú szövet kezelj ember, aki mindinkább átérzi, hogy egyéni boldogulása egyet jelent a közösség érdekeinek szolgálatával.

Dolgozó parasztságunk az elmúlt tíz év alatt, meggyőződött arról, hogy csakis a munkásosztállyal szövetség ben és a párt vezetésével tudott, kiemelkedni évszázados elmaradoftsá géból. A dolgozó parasztság felemel kedése egybefond a baráti harcos társa és vezetője, a munkásosztály, útmutatója, a Magyar Dolgozok Pártja n8gy politikai és gazdasági vívmányaival.

Megtanulta, hogy csak akkor képes saját sorsán tartósan javítani, ha tö rekvései egybeesnek a társadalmi ha- ladás, a szocializmus és az igaz haza fh">g. a nemzeti egység ügyével.

Felismerte, hogy szabad életének, saját egyéni boldogulásának nélkü lözhefetlen feltétele barátságunk felszabadítónkkal. a nagy Szovjetunió val és a szocializmus útján velünk egy sorban haladó néni demokratikus országokkal, valamint helytállásunk a békéért vívott nagy. világméretű J küzdelemben.

Utána Péter János debreceni református püspök emelkedett szólásra.

Péter János felszólalása

Megilletődött szívvel, örömmel üdvözlöm a benyújtott törvényjavasla

tot. Mélységes meghatottsággal kö- azöntöm az országgyűlést Debrecen város falai között, köszöntőm a magyar kálvinizmus büszkeségének, a Acbrecejn rpjgjjpátus nagytemplomnak eleven és gazdag történelmi cm lékeket idéző boltivei alatt.

A magyar református gyülekezetek hálásak azért- hogy az ősi kollégium oratóriumának megszentelt falán az 1849 emlékeit hirdető emléktábla mellé ma, új emléktábla került, amely a

nép új életének kezdetét hirdeti Hálásak a magyar református gyülekezetek azért, hogy a nóphe.talom képviselete, országgyűlésünk, erre a mai nemzeti ünnepre a református uagy templomot választotta otthonául. A református gyülekezetek buzgó hálaadásban kérnek áldást nemcsak ei'e a mai ünnepi tanácskozásra, hai-em népünk vezető erőinek s a nép álla mának további országépítő terveire is. A református gyülekezetek tagjai hálásan és reménykedve vesznek ró:»zt odaadó munkájukkal a boldog jelen ért és a még boldogabb jövőért élő nemzeti összefogásban. A Hazafias Népfront országos kongresszusán Be- reczky Albert püspök.' a református egyház zsinatának és konventjének elnöke fejezte ki a magyar protestan. tizmns buzgó készségét a nagy nemzeti célok ezo'gálata iránt. A refor mátus gyülekezetek tagjai Isten iránti mély hálával köszöntik népünk vezető erőinek, a nép ál!amha»almá nak az élet szabadságát, az ország újjáépítésével együtt a templomok helyreállítását a nép munkájának gyümölcséből »örtént- újjáépítését.

Az egész magyar nemzet együtt köszöni a szovjet népnek, hogy az ériünk is hareo'ó hősök sok szenvedésével. nagy áldozatával a szabadságot hazánk és nőnünk számára megszerezte s a mai feszült világhelyzet ben a háborús kísérletekkel szembeni a szabadságot, a béke és biztonság győzelmét következetesen munkálja s erre a népek száz- és százmillióit buzdítja.

Köszönjük a Hazafias Népfrontban kibontakozó alkotó, nemzeti összefogást. köszönjük a magyar népnek a, termelő munkát, p munka gyümölcseit. hazánk és életünk fejlődését, a népek nagy családjában a békéért vívott küzde’met. A magyar protestantizmus pedig hálás Isten iránt, hogy a gyümölcstermésnek ezt az egyre gazdagabb útját népünk és nőnünk vezetői előtt világossá tette.

Az együvéfártozásnak, ebben a szellemében örömmel teszem magamévá a törvényjavaslatot, s úgy is mint éppen ennek a debreceni nagytemp. lomnak sz igehirdetője, kívánom Isten áldását, kívánok sok sikert nőnünk állsmának. a magyar népnek, hogy élete meggazdagodásával legyei» részese a háború»» kísérletek felett a népek javáért diedalt arató béketá.bof győzelmeinek.

Ezután Beresztóczky Miklós, proto- nótárius, a katolikus papok országos békebizottságának elnöke emelkedett szólásra.

Beresstóczky Miklós beszéde

Az új magyar népi államhatalom létrejötte tíz éves évfordulójának megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásába meghatódott és büszke lélekkel kapcsolódom be, mint hazánk sorsát szívén viselő katolikus pap is.

Szavaimban cseng azoknak a hazánkhoz hű katolikus papoknak hangja, akik ezért a szabadságért küzdöttek és nem kis számban ezért életüket is áldozták.

Dózsa papja Mészáros Lőrinc. Bá- kóczi hívei Erdődy Gábor, az első magyar jakobinusok szellem; vezére: Martinovics Ignác, Kossuth bű barátja; Horváth Mihály, az 1848—49. szabadságharc 13 golyóra, vagy kötélre ítélt katolikus papja, a nyilasnáci pribékek által kivégzett foespe- ros: Kálié Fereno példája, hite, sza- badságszeretetc virágzott ki tíz évvel ezelőtt tűzpiros, gyümölesöthozó pompában a magyar történelem évezredes fáján. S ennek az új magyai tavasznak első hírnöke nekünk még a háború vasmarkában vergődő budapestieknek az a debreceni röp’ap volt, amelynek aláírói között boldog öröm mel olvashattuk Debrecen tíz évvel ezelőtti plébánosénak, a későbbi vesz- orémi püspöknek, a korán elhunyt Bánáss Lászlónak nevét, akinek, ha példáját, szavát, szabadságszeretetét az elmúlt tíz év alatt, többen követték volna papjaink közül fönt és alant, mennyivel elmélyültebb lett volna már eleve a kölcsönös megértés. az egyetértés és minden áldás, amely ennek gyümölcse.

Hitem erkölcsi ana a szabadságot, az igazság tisztelete és a kötelesség- teljesítés mellett a legfőbb -emberi érfékek sorába helyezi és azt vallja, hogy szabadság nélkül nincsen erköl csüng beszámítható esc'ekedet sem. Népünk szabadságáért küzdeni egyet jelent, népünk életéért harcolni s mivel a közjó előbbrevaló az. egyén javánál is, erkölcsi kötelesség a köz. a nép, az ország életéért, a szabadságért végső esetben az egyéni életet is hősi lélekkel feláldozni. Ez a katolikus hitenjmel alapozott erkölcsi norma ad súlyt szavaimnak, amikor bálám és tiszteletem kifejezésével emlékezem azokról a szovjet harcosokról. akik hazájuk és az én hazám, népük és az én nőnem, mindnyájunk »zabadságáért küzdöttek ás áldozták vérüket, életüket.

A szovjet hadsereg előrenyomulása nyomán újra megkondulhattak harangjaink. kivételezett ruházat lett a papi falár éa a bunkerek mélyéből

(Folytatás az 5-ik oldalon j