Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

Scerda, 1954. december 355. ÉSZAKMAGVARORSZAG 5 A% országgyűlés ünnepi ülése Ilehrecenben (Folytatás a 4. oldalról,) szabaddá Lóit magyar föld templomai­ban szólalhatott meg újra imádsá­gunk és énekünk. Te Beum a szabad­ságért és esdeklés a jövő boldogságá­ért, békéjéért. Mi papok is éreztük, hogy új világ ez a számunkra is. í'j és szebb világ, evangéliumibb a réginél. Felozabaau lás az evangélium szerint való életre oly sokszor ko-loncot akasztó tendálta, nagybirtokos egyházi életkeret alól. Űj élet számunkra is, amelyben vál­tozatlan a katolikus hitünk, az er­kölcsi telfogásunk és az egyházhüsé­günk alapvetése, de amelyben sokkal mélyebben töltődik valósággal az a szolgálatunk, melyet öntudattal eképp jellemeztünk: népünk papjai va­gyunk, Népünk papjai vagyunk job­ban, mint a történelem bármelyik időszakában e magyar földön. Az új magyar alkotmány létrehozása, az el múlt tíz év esrvik legnagyobb rnagya: tette,' felemelkedő életünk gerincébe helyezte a szabad vallásgyakorlás el­vét is. Tíz év határkövéhez érve a magyar hazához hű katolikus paj» is boldogan tekint vissza az elmúlt esztendőkre. A még szebb, meg boldogabb, még igazabb, még mag.yarabb és még em­beribb élet további építése még fel­adatunk. S ebben a munkában -- né­pünkkel együtt—résztyeszünk mi is: népünk hű papjai. Békét szolgáló, szabadságért küzdő, népünkért élő. az egész emberiségei: átölelő és mind­nyájunk istenáldotta jövőjében ren­dületlenül bízó lélekkel, hazánk sze­leteiében hű katolikus paptársaim nevében is. törvényjavaslatunkat szórt öntudattal és örömmel elfoga­dom, Bereszt.óczy Miklós beszédét nagy tapssal fogadták a meeiélentek, majd Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke szólalt fel. munkájában, a gazdasági, politikai és kulturális élet irányításában és alakításában, társadalmi életünk formálásában. A magyarság legjobbjainak évszá­zadodon át ragyogó hősi harcait te­tőzték be. vitték diadalra a dicsősé­ges szovjet hadsereg harcosai, a ma­gyar földön küzdő komszomolista sat-onáik.. Ifjú szovjet katonák ezrei pihennek magyar földben, akik vé­rükkel pecsételték meg a Szovjet­unió és Magyarország ifjúságának eitéphetetlen barátságát. A magyar Ifjak és leányok a szovjet fiatalok példájából tanulták meg. hogyan kell élni a szabadsággal, hogyan kell alkotni, mind magasabb 'és ma­gasabb csúcsok felé törni. Most. amikor a magvar ifjúság azt lannsztclía. hogy a német militaris­ták új fegyvereket kovácsolnak, új zsc-Idoshadsorecet szerveznek, — el­szántan és határozottan .,nem”-et kiélt. Nem engedjük, hogy orszá­gunk, ismét német gyarmat legyen. Az előterjesztett törvényjavasla­tot a magyar ifjúság és a magam nevében örömmel elfogadom. Kádas István nagy tapssal logadolt beszéde után Rónai Sándor elnök feltette a kérdést: elfogadja-e az or­szággyűlés az Ideiglenes Nemzetgyű­lés történelmi jelentőségének tör- vénybeiktatasáról szóló törvényjavas­latot, majd az országgyűlés lelkes tapsa közben megállapította, hogy az országgyűlés a törvényjávaslatot egyhangúlag elfogadta. Az !<! eigenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségének törvénvbeiktatáséról szóin törvénvíava«lnt szövege Engedjék meg, hogy erről a hely­ről, első szavaimban tolmácsoljam a magyar nők forró üdvözletét és örök háláját a Szovjetunió hős népei, asz- szonyai, anyái felé, akik elküldték fiaikat azért, hogy mi szabadok le­hessünk, hogy hozzákezdhessünk új életünk építéséhez. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulásával új korszak nyílt meg a magyar nők számára is. A nők vá­lasztójogát nem korlátozza többé sem az életkor, sem a vagyoni helyzet, sem más egyéb. A megjelent rendeletek és kor­mányhatározatok a gyakorlatban is megteremtették a nők felszabadulá­sának és a családi élet biztonságá­nak alapjait. A magyar asszonyok és leányok a társadalmi és gazdasági élet minden területén lelkes munkával vettek részt az országépítésben. A legutób­bi képviselőválasztásokon ismét 52 nőképviselő jutott be az országgyű­lésbe, egyszerű munkásnők, fejken­dős parasztasszonyok, értelmiségi asszonyok. Bebizonyosodott, hogy mindaz, amit a múltban a nők kisebbrendű­ségéről mondtak: hazugság. Az asszonyok megtanulták az ál­lamvezetés módszereit is. Jól és oko­san oldották meg a rájuk háruló ha­talmas feladatokat, szívügyükké vált a néppel való -Uimdés. S most, éppen szabadságunt 10 éves évfordulóján fenyeget ben­nünket ismét a háború veszélye. Mi asszonyok, anyák, jól emlékszünk meg arra, mit jelentett számunkra a po rósz csizma, a hitleri hadsereg. Nem kérünk többet a német hódítók iga jábél, a haláltáborokból, nem akarunk szomorú özvegyeket, síró árvákat látni. Az asszonyok kisgyülések ez­rein jelentik ki, hogy nem engedik többé drága hazánk földiét idegen betolakodók csizmájától taposni. A magyar asszonyok és anyák ne­vében ígérem, hogy hű őrzői leszünk továbbra is szabadságunknak, bé­kénknek, gyermekeink nyugodt ál­mának. A magyar nők nem állnak meg félúton, a 10 éves eredmények, a júniusi program erőt és lelkesedést ad számunkra a további célkitűzé­sek valóraváltásához. Ezután Erdei Ferenc földművelés­ügyi miniszter emelkedett szólásra. Erdei Ferenc felszólalása Engedjék meg. hogy a nép, a nem­zet emlékezésében- a -masam -szórná. 1 yes emlékével vegyek részt a törté­nelmi évfordulón. Akkor, 19-14 december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttje voltam. Az a varos küldött küldött­nek, amelyet a győzelmes szovjet hadsoreg fegyverei az elsők között szabadítottak fel. Mi töltött el akkor, amikor ilyen küldetésben tíz év előtt részt vettem az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi tanácskozásain és határozathozatalá­ban? Határtalan/rcménykedés és bi­zalom abban, hogy nemzetünk sorsa jóra fordul, hogy felszabadulásunk­kal ráléptünk arra az útra, amely egyszersmindenkorra véget vet né­pünk elnyomásának. Ez a határtalan bizakodás adta a számba azokat a sza­vakat, amelyet tíz évvel ezelőtt ezen a helyen mondottam: „Megnyílt az útja annak, hogy a magyar nép. a parasztság és a munkásság cselekvő részese legyen a nemzetnek és cse­lekvőén vegyen részt az ország fel építésében és a romok, olt akar!tálá­ban. Ez a nemzetgyűlés, amely most összeült, a felocsudó magához Tért nép képviselete“ Beteljesült e ez a reménykedés, valóra vó-lt -e az, amit akkor az idézett szavakban ezen a helyen kifejeztem? Igen, beteljesült Független ország vagyunk, államunk irányítása a munkásosztályunk és a vele szövetséges dolgozó parasztság kezében van. -s állami életünkben a párt vezetésével a legszélesebb dől gozó tömegek érdekei érvényesülnek. Országunk ma népköztársaság- amelynek alkotmánya törvényerővel szentesíti a dolgozó nép jogait és hatalmát. . Tíz év tapasztalatait szereztük meg s e tíz évben sok-sok eredmény a miénk, s bőven vannak tanulságaink is arról, hogy eredményeinket hogyan fokozhatjuk, s hibáinkat, tévedésein­ket hogyan kerülhetjük ki. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT titkára emelkedett szólásra Gáspár Sándor felszólalása A Debrecenben megalakult Ideig­lenes Nemzetgyűlés azért tudta tör­ténelmi hivatását teljesíteni, mert célkitűzései híven kifejezték dolgo­zó népünk vágyát, akaratát és meri a? első perctől a munkásosztály volt a? Ideiglenes Nemzetgyűlés vezető ereje. Munkásosztályunk — mint történe­lemformáló erő — elsőnek sorakozott fel a Kommunista Párt hívó sza­vára az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az új kormány mögé, elsőnek állt a ki­fosztott és rombadőlt ország újjá­építésének szolgálatába. A magyar munkásosztály minden erejével támogatta az ideiglenes kormányt, amikor az ítéletet mon­dott a magyar parasztság évszázados perében és törvénybe iktatta a föld­osztást. Nem egészen tíz esztendő alatt az egykor kisemmizett, jogfosztott mun­kásosztályunk a hatalom birtokosá­vá, a nemzet vezető erejévé vált. Szabad hazánkat építve megvál­toztatta a termelési viszonyokat, a termelési módot, szabad utat nyitott a termelőerők fejlődésének. Megva­lósította azt, amiről József Attila, a nagy proletárköltő álmodozott, azt kívánva, hogy „a dolgozó nép okos gyülekezetében kéne meghányni- vetni száz bajunk”. A magyar munkásosztály történel­mi hivatása szellemében pártunk vezetésével fáradhatatlanul munkál­kodik az egész dolgozó nép anyagi jólétének, szociális ellátásának és műveltségének állandó emelésén, hogy híven őrködik hazánk függet­lensége és békéje felett. Ezután Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára szó­lalt fel. Kádas István felszólalása Az ősi Debrecen falai között tíz esztendeje megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés, új népi államunk alapvetése felmérhetetlen eseményt jelentett a fiatal magyar nemzedék életében. Tíz éve annak, hogy az idegen érdekekért vívott szégyentel­jes háború vértengerében meggyö­tört, erkölcsileg megalázott magyar ifjúság, a nincstelen zsellérgyerek, az űzött inas. az elnyomott ifjúmunkás, s a, jövőtől rettegő munkás és pa­raszt diák végre kiegyenesíthette gerincét és elindulhatott a szabad fejlődés, az emberi felemelkedés út­ján. A demokrácia és a reakció erői között végbement győzelmes küzde­lemben a magyar ifjúság megtanult heRyes politikai ítéletet alkotni: fel­ismerte, hogy a haladás híveinek kommunisták vezérelte hatalmas tá­borában a helye. A magyar ifjúság megtanult gaz­daként széttekinteni a hazában és megtanult felelősségét" érezni mind­azért. ami országunkban történik. A szabad haza szeretettel övezte ifjú nemzedékét és a szó legszorosabb ér­telmében nagykorúvá tette. Politikai jogokat adott ifjúságának és az ifjú­ság büszkén élt jogaival. Az ifjúság legjobbjai ma már ezrével és tízez­rével -vesznek részt az állam vezetés Tíz évvel ezelőtt a Szocialista Szovjet. Köztársaságok Szövetségé­nek r. fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzel­me és népünk legjobbiainak a Ma­gyar Kommunista Párt vezetésével folytatott szabadságkiizdelmc lehe­tővé tette, hogy Magyarország visz- szanyerje szabadságát, állami füg­getlenségét. A magyar népnek a nemzeti füg­getlenségi frontba tömörült képvi­selői Debrecenben, a dicsőséges 1848—49-es forradalom és szabad­ságharc országgyűlésének színbe, lyén. 1944 december 21-én megala­kították az államhatalom legfőbb szervét, az Ideiglenes Nemzetgyű­lést és létrehozták az ideiglenes nemzeti kormányt. Ezzel népünk annyi hősi küzdő, lem után, valóraváltva sok évszá­zad szabadságharcainak célkitűzé­seit, nemzetünk legjobbjainak tö­rekvéseit. kezébe votlp sor’Inak irányítását, az ország ügyeinek in­tézését és megvetette fűz: '■ ■■ I demokrnlikn ; ja íf Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azzal, hogy hadat, üzent a fasiszta Német­országnak. csatlakozott a Szovjet­unió felszabadító harcához meghir­dette a küzdelmet a fasiszta elnyo. mók és a velük együttműködő lia- zaáruió, reakciós erők ellen hazánk területének teljes felszabadításáért Az ideiglenes nemzetgyűlés meg­hirdette a hazafias erők legszéle­sebb összefogását és ezzel meg­kezdte 3 magyar nép egységének összekovácsolását. Dolgozó népünk ezt az egységet a munkásosztály vezetése alatt egyre jobban meg­szilárdítja és a Hazafias Népfront­ból» tömörülve. tovább erősíti. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szé­leskörű szabadságjogokat biztosí­tott a magyar m»nkásosztáIvnaU, az egész dolgozó népnek. Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés kormánya föld­höz juttatta a földműves népet és ■ iecke7dte rombadöntött országunk • i :íépítését. Népi demokratikus államunk al­kotmányunkban biztosította az ál­lampolgári jogok teljességét és megvalósította azt az elvet, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Népünk az elmúlt tíz év alatt a háború romjait eltüntette és ma már a Szovjetunió állandó, testvé­Ko«?opú/Í8Í tinm*p«c^ a Kossulh-szobornál Az országgyűlés ünnepi ülésének befejeztével a képviselők és a meg­hívott vendégek a Nagytemplom előtti Kossuth-szoborhoz vonultak, hogy kegyelettel adózzanak a nagy magyar szabadsághős emlékének és koszorút helyezenek el a szobor ta­lapzatán. A koszorúzás után Debrecen fény­árban úszó főterén megkezdődött a dolgozók zenés-fáklyás ünnepi fel­vonulása a dísztribün előtt, ahol he­lyet foglaltak a párt és a kormány vezetői. így búcsúzott Debrecen népe nagy ünnepétől, december 21-től. ri támogatása és a népi demokra­tikus országokkal való baráti együttműködés mellett a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szo­cializmust építi. Az országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának ti­zedik évfordulója alkalmából a kö­vetkező törvényt alkotja: Az országgyűlés átérezve annak a történelmi fordulatnak fontossá­gát. amelyet sok évszázados rabság után a független, demokratikus magyai állam megalkotásában az Ideiglenes Nemzetgyűlés megala­kulása jelentett, megemlékezve arról az eredmé­nyes munkáról, amellyel az Ideig­lenes Nemzetgyűlés- a magyar nép szabad fejlődésének alapjait lerak­ta. az Ideiglenes Nemzetgyűlés tör­ténelmi jelentőségét törvénybe ik­tatja. Debrecen, 1954. évi december hő 21-én NAGY IMRE s. k. a minisztertanács elnöke, Az országgyűlés a Szózat hangjai­val ért véget. (MTI) Fogadás az Arany bika-szállóban Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulásának 19. évfordulóján az or­szággyűlés Debrecenben tartott ün­nepi ülése alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­ge, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa kedden este ünnepi fogadást adott az Arany bika szállóban. Ünnepi tanácsülések Borsod megyében a debreceni országgyíílés 10. évfordulóján Tíz esztendeje, a már felszabadí­tott Borsod megye, Miskolc és Diós­győr munkásságának, dolgozó pa­rasztságának, . haladó értelmiségének képviseletében Miskolcról is elin­dult a megválasztott 17 képviselő, köztük Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, Nógrádi Sándor, a hon­védelmi miniszter első helyettese, Fe­kete Mihály, a pestmegyei tanács vb. elnöke, hogy képviseljék Borsod fel­szabadult népét az új élet, a szabad, demokratikus Magyarország alapjait lerakó debreceni nemzetgyűlésen. Most, tíz esztendő után, a debrece­ni nemzetgyűlés emlékére a romok­ból újjáépített Borsod megye tanácsa kedden délelőtt ünnepi tanácsülést rendezett. A tanácsülés diszelnökségének megválasztása után, melyben helyet foglalt többek között Gyárfás János, a megyebizottság másodtitkára, Fe­kete László, a meeyei tanács elnök- helyettese, Koszt! Lajos, a DISZ me­gyebizottságának első titkára, Kele­men Sámuel, a megyei tanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Beszédében Kelemen Sámuel mél­tatta a debreceni Ideiglenes Nemzet­gyűlés történelmi jelentőségét, s azt a hatalmas fejlődést, melyet az or­szág, s benne Borsod megye dolgo­zói is elértek azóta a párt vezetésé­vel. Javaslatára a megyei tanács ün­nepi ülése dísztáviratban köszöntöt­te az évforduló alkalmából Debre­cenben összeült országgyűlést, s a Magyar Népköztársaság kormányát. Lelkes tanácsülésen emlékezett meg Miskolc megyei jogú város ta­nácsa is a történelmi évfordulóról. A városi tanácsház ünnepélyesen fel­díszített tanácstermében a tanácsta­gok mellett nagy számbap jelentek meg érdeklődők is. Urbancsok Mi­hály, a Hazafias Népfront miskolci 'árosi bizottságának elnöke méltatta a történelmi évforduló ielentősénét. s emlékezett meg a 10 év előtti ma­gasztos percekről, amikor Miskolc város lakói és a diósgyőri munkások megválasztották követeiket a debre­ceni Tde'glenes Nemzetgyűlésbe. Ugyancsak ünnepi tanácsülést tar­tott a miskolci I. kerületi tanács is zeneiskola nagytermében, ahol naav számban jöttek össze a város lakói — emlékezni a 10 év előtti tör- ^őnpimi évfordulóra. Este Borsod megye valamennyi já­rási-székhelyért ősközségében ürme--J pi tanácsülésen emlékeztek meg a demokratikus Magyarország megala­kulását jelentő debreceni ország­gyűlésről. Szerte a megye falvaiban, ünneplőbe öltözött emberek emlékez­tek a 10 év előtti napokra, amikor feltámadt sírjából a német fasiszták által a sír szélére sodort nemzet. A Hazafias Népfront helyi bizottságai a községi tanácsokkal karöltve, a nemzeti egység és összefogás ‘ szelle­mében rendezték meg ezeket az ün­nepségeket Mezőkövesden csak úgy* mint Sárospatakon, vagy a debreceni országgyűlés idején még cselédek ál­tal lakott, s azóta önálló községgé fejlődött Györgytarlón. Az ünnepi tanácsüléseket kultúr­műsor követte. (K. L.) Mentesítő vonalok indulnak a karácsonyi és újévi ünnepek előtt A karácsonyi és újévi ünnepek al­kalmával a várható erősebb utasíor galomra való tekintettel a MÁV szűk. ség szerint mentesítő vonatokat indít. A mentesítő vonatok minden eset­ben a törzsvonatok előtt közlekednek ős indulásukra úgy kell számítani, hogy amint az alább felsorolt, terve­zett mentesítő vonatok szerelvénye 80 százalékban megtelt Budapest kpu ró! a törzsvonat előtt, már 3 órával, Miskolc szpu-ról a törzsvonat előtt már egy órával korábban is indul hatnak. A tervezett mentesítő vonatok a következők: 1954 decimber 23-án és december 30- án, csütörtökön: Budapest kpu-ról Miskolc, szpn-ra: 13 óra 15 perekor induló személy vonat előtt mentesítő személyvonat. 15 óra 32 perckor induló sebes von at előtt mentesítő sebesvonat. Miskolc szpu-ról Budapest kpu-ra: 12 óra 30 perckor induló sebesvonat előtt mentesítő sebesvonat. 14 óra 30 perekor Induló személy vonat előtt mentesítő személyvonat. 1954 december 23—24-én és december 39—31-én, csütörtökről péntekre: Budapest, kpu-ról Mi skate szpu-ra: 22 óra 15 perekor induló személy vonat, mint mentesítő személyvonat. 22 óra 20 perekor Induló személy vonat, mint mentosifő személyvonat. íT két vonatnak törzsvonala nincs, mint azonban a többi, korábban is indulhat. Miskolc szpu-ról Budapest kpu-ra: 22 óra 45 perekor Induló személy- vonat előtt, mentesí(ő szomélyvonat. 1954 december 24-én és december 31- én, pénteken: Budapest kpu-ról Miskolc szpu-ra: 7 óra *12 perekor Induló gyorsvonat előtt, mentesítő gyorsvonat. 8 óra 10 perekor induló személy- vonat előtt mentesítő személyvonat. 13 óra 15 perckor induló személy­vonat előtt menesítő személyvonat. 15 óra 32 perekor Induló sebesvonat előtt mentesítő sebesvonat. Miskolc szpu-ról Budapest kpu-ral 6 óra 55 perckor induló gyorsvonat előtt mentesítő gyorsvonat 12 óra 30 perckor induló sebesvonat előtt mentesítő sebesvonat. 14 óra 30 perckor induló személy­vonat előtt mentesítő személyvonat. 1954 december 26-án és 1955 január 2-án, vasárnap: Budapest kpu-ról Miskolc szpu-ra: 17 óra 20 perekor Induló gyorsvonat előtt mentesítő gyorsvonat. Miskolc szpu-ról Budapest kpu-ra) 14 óra 30 perckor személyvonat előtt mentesítő személyvonat. 18 óra 52 perckor gyorsvonat előtt mentesítő gyorsvonat. 1954 december 26—27-én és 1955 ja­nuár 2—3-án, vasárnapról hétfőre: Budapest kpu-ról Miskolc szpu-ra! 22 óra 15 perekor induló személy- vonat. mint mentesítő személyvonat. E vonatnak törzsvonala nincs, do mint a többi, korábban is indulhat. 1954 december 27-én és 1955 január 3 ein, hét fon: 6 óra 55 perckor induló gyorsvonal előtt, mentesítő gyorsvonat. Eördögh József miskolci testnevelő tanárt a vasárnap megalakult Test­n.velési Tudományos Tanács tagjává választották. MADÁRVÉDELEM KENYERET. BURGONYÁT stb. IS TÖBBET E1ÍETS7.. HA A HASZNOS MADARAT VÉDED! Fa«» lálvánné /elssiWa/«*«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom