Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-29 / 307. szám
? «is— A kommunista szerénységről __________________ ^ AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 307. szám Ára 50 fillér ___________________________Miskolc, 1954 december 29. szerda Vessünk számot egyéves munkánk felett Irta: Lőcsei Lajos tröszt igazgató NÉPEK HARCA A BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT Megkezdődött a bizalmi szavazás A francia nemzetgyűlés hétfőn 15 érakor megkezdte a párizsi egyezményekről folyó vita 11. ülését. Mendes-France minden eszközt meg ragadott arra. hogy az egyezmények ratifikálásával szembehelyezkedő képviselőket rábírja a nyugatnémet felfegyverzés megszavazására. Fűt, fát ígért és fenyegetődzött. A miniszterelnök felszólalása után Paiew- ski képviselő emelkedett szólásra. — Az Ón érvei — mondotta Mcndes- Frano-e felé fordulva — nem győztek meg engem. Ezután sor került a bizalmi szava záara. Bányászküldöttség a párizsi Bourbon-palota körül Párizsban a Bourbon-palota körül hétfőn délután már kettős kordont kellett vonni, hogy feltartóztathassák a palota körül szorongó tömeget. Sokan vették körül azt a bányász-küldöttséget, amely hétfőn délelőtt Indnlt el Nord megyéből. A bányászok elmondották, hogy amikor három akna bányászai elindultak, beszüntették a munkát, hogy Így adjanak még nagyobb nyo. matékot küldötteik szavának. A szomszédos aknáknál is tiltakozó gyűlések voltak, amelyekről táviratokat intéztek a képviselőkhöz, követelve, hogy szavazzanak a ratifikálás ellen. politika számára a kritikus 20 szavazatot, amelyről úgy vélik, hogy) elegendő a párizsi szerződések éli fogadtatásához és Mendes-France kormánya maradásához. A karácsonyi ünnepek alatt fokozódott a diplomáciai élénkség a többi nyugati fővárosban is. Dulles szint© állandó távbeszélő összeköttetést . tartott fenn a szabadságon lévő Eisenhower elnökkel. A washingtoni Fehér Házban az amerikai kormány, körökben igen nyugtalanul figyelik a francia nemzetgyűlési fejleményeket. Nyilt fasiszta fenyegetések A bonni parlament egyik legutóbbi ülésén ismét megszólalt Hitler és Göbbels hangja. A bonni parlament szószékéről hangoztatták a németi imperializmus területi követeléseit, onnan citálták Hitler „Mein Kampf-i jának részleteit. Ez az arcátlanság! még a nyugati sajtót is / felháborít tóttá. Kijelentették ezek, hogy ilyen, nyilt fasiszta fenyegetések még nemi hangzottak el a nyugatnémet szöveti ségi gyűlésben. Immár nem a kát tona szövetségek gyűlésein, nem a! müncheni sörpincékben, hanem a! bonni parlament tanácstermében; uszítanak a náci párt tagjai, á Wehrmacht tisztjei és tábornokai. Akiben becsület és józan ész van, annak — ha eddig nem látta — most már igazán nem nehéz világosan látni, hová visz Dulles, Eden, Adenauer és Mendes-France útja. TTjra befejeztünk egy esztendőt, vessünk hát számot, hogyan dolgoztunk az elmúlt esztendőben. Beszéljünk eredményeinkről, de ne feledjük az elmúlt esztendő hiányosságait sem. Az 1954-es évet a szokatlanul kemény tél ellenére is sikerekkel kezdtük. A sikeres tervteljesítést nemcsak a bányák mélyében kellett megvívnunk, hanem kemény harcokat kellett vívni az elemekkel. Január havában szörnyű hóviharok zárták el -a külvilágtól legtöbb üzemünket. Minden erőre szükség volt, hogy szabaddá tegyük közlekedési vonalainkat és a dolgozók százainak munkáját biztosítanunk kellett. A hóviharok után szokatlanul hosszú tél gátolta termelő munkánkat. Az elemekkel vívott harcaink sikeresek voltak és minden nehézség ellenére első negyedévi tervünket túlteljesítettük, majd a kongresszusi munkaverseny idején országos szinten is sikerült a szénbányászati trösztök között a harmadik helyet elérni és így első féléves tervünket közel 17.000 tonnával túlteljesíteni. Úgy a műszaki, mint a fizikai munkavállalók, kezdve a külszíni dolgozótól az üzemek vezetőiig, egy- emberként sorakoztak fed és kemény harcot folytattak ® széntermelés frontján, A kongresszusi munkaversenyt soha nem látott lelkesedéssel vívtuk meg. 1954. második félesztendeje azonban munkánkba súlyos törést hozott. Sokan a mezőgazdasági munkával töltötték idejűiket, elmaradoztak a 'bányából azzal az Ígérettel, hogy az ősz újra a fellendülést, a nagyobb termelést fogja elhozni. Ha összehasonlítjuk az első és a második félév munkáját, azt állapíthat juk meg, hogy a második félévben bizony nem volt fellendülés; sokkal kevesebb szenet termeltünk, mint az első félév idején. Ez tény, de egyben tanulság is a jövőre nézve. XT ol követtük el a hibát, vagy a hibáik sorozatát, ami oda vezetett, hogy az 1954-et több mint 60.000 tonna adóssággal fogjuk lezárni?! Ez a szégyenletes szám mindannyiunk súlyos mulasztásából tevő dött össze, maga a tröszt vezetése sem volt kifogástalan 1954-ben. Nem töltötte be azt a vezető, irányító és ellenőrző szerepet, amire hivatott. Csak egy cél volt előtte: a termelési tervek mindenáron való teljesía szállító utakat a fejtések és frontok felé, nempedig úgy, mint ma csinálják, hogy a 24-ik órában ébrednek fél, amikor a ház felett már összecsapott a láng. X);rsze, a fenti két eset. nem egye- dülálló még sok példát lehetne felsorolni a többi üzemek felé, amiket nem lehet „csak1’ geológiai nehézségekkel, vagy a tervek feszességével indokeötni. Meg kell mondjuk, hogy azzal a bizonyos „hozzáállással’' van baj a műszaki vezetés és a fizikai munka esetében egyaránt. A műszaki vezetők sokszor türelmetlenek a dolgozókkal szemben, gorombák, megfeledkeznek magukról sokszor kapitalista ízű intézkedésekkel vagy szavakkal keserítik el, veszik el a dolgozók kedvét, nagy türelmét. Az Ígérgetésekben is igen „gazdagok“’: „lesz műszaki feltétel'-szólamai unalmasakká váltak; vagy hogy: „van is műszaki feltétel, csak a dolgozók nem akarják kihasználni” — úgyszintén. Igaz van a fizikai dolgozók körében is éppen elég baj. Sok a jogtalan követelés a többi dolgozókkal szemben. Somsályon még most is van néhány tucat dolgozó, aki még az ezévi hűség-csizmáját nem kapta meg, ezzel szemben Igó elvtárs, aki egyébként sztahanovista is, néhány héttel ezelőtt hazament munkából, mert az ötödik pár gumicsizma kiadását az üzem vezetői megtagadták tőle, mivel akárhogy is van, négy pár csizma azért mégis csak elég kell, hogy legyen neki is egyetlen év alatt. Persze, most azzal fenyegetőzik, hogy ha az aznapi hiányát nem írják át engedélynek, „majd ő megfogja mutatni!“,.. Megnyugtatjuk őt, hogy az aznapi hiánya hiány, és az is marad! Ezt Igó elvtársnak meg kel értenie! Igó elvtárs ne a fegyelmezetlen dolgait igyekezzen erőszakossággal „ellensúlyozni”, hanem dől-, gozzon és mutasson példát sztahá- novista módra! Az előbbiekből láthatjuk, hogy 1954-ben igen sok hiba történt munkánkban Legyen ez intő példa mind- annyiunk számára. Vonjuk le a következtetéseket és most az új esztendő küszöbén ujult erővel, a hibák felszámolásával kezdjünk munkánkhoz, hogy 1955. végén sikerrel I fejezzük be az esztendőt. A párizsi „nem” Mint ismeretes a francia nemzet- gyűlés elutasította a nyugatnémet újrafelfegyverzést. Az elmúlt héten, pénteken reggel 7 óra 30 perckor ért veget a francia nemzetgyűlés hosszú évek óta legfontosabb tanácskozása: A nemzetgyűlés hajnali 3 óra 30 perckor a miniszterelnök legutolsó kétségbeesett felhívása ellenére 280 szavazattal 259 ellenében elvetette a „nyugati védelem” megszervezésének ürügyével előterjesztett párizsi egyezmények első cikkelyét, amely a bonni militarista klikk felfegyverzéséiről és Nytigat-Német- országnak az agresszív nyugati tömbbe való bevonásáról intézkedik. Mendes-France nemzetietlen és népellenes politikájára Párizs, a francia nép ismét „nem“-et mondott. A ténnyel, hogy a francia nemzet- gyűlésben a német újrafelfegyverzés nem kapta meg a szavazattöbbséget, rendkívüli sikert könyvelhet el a békeszerető nemzeteknek, elsősorban a béketábor vezető erejének, a Szovjetunió politikája. A párizsi győzelemről — amely a mi sikerünk is — ma és később is és mindenkor a magunk számára azt a tanulságot kell levonnunk, hogy fokoznunk kell a nép erejét, egységét. Mi sem akarjuk a ratifikálást. Mi sem engedjük visszaadni a fegyvert tíz év előtti sanyargatóink és gyilkosaink kezébe. Viharosan bontakozik ki a francia nép ellenállása A péntek hajnali szavazás után a francia képviselőket a szó szoros értelmében megostromolták, a minden rendű és rangú választók küldöttségei, amelyeknek szóvivői nyomatékosan figyelmeztették őket legsúlyosabb lelkiismereti felelősségükre. A francia demokratikus sajtó hangsúlyozza, hogy 14 olyan megye volt, amelynek nem akadt egyetlen képviselője sem — pártállásra való különbség nélkül, aki hajlandó lett volna pénteken a ratifikáció mellett szavazni. Ezek vagy tartózkodtak a szavazástól, vagy a kormány ellen szavaztak. Egyiptom nem fogadja el a% amerikai katonai segélyt Szalah Szalem sajtóértekezlete Kairo (MTI). Szalah Szalem Egyiptom propagandaügyi minisztere •— mint az AFP jelenti — a jelenleg Egyiptomban tartózkodó Szíriái újságírókül- döttségnek sajtóértekezletet tartott és kijelentette: az egyiptomi kormány elutasította azt az amerikai ajánlatot, hogy egymillió dolláros katonai segély fejében egyezzék bele egy egyiptomi-amerikai katonai paktum megkötésébe. „Elvetettük ezt az ajánlatot — mondotta Szalah Szalem —, mert azt akarjuk, hogy védelmünk csak tőlünk függjön”. A miniszter ugyanakkor elmondotta, hogy Egyiptom "Ifogadta p.z Egyesült Államok gazdasági segítségét és azt mondotta, hogy az „semmiféle politikai vagy katonai feltétellel nem jár”. A miniszter szerint Egyiptom kül- "'“itikájának alapja az „arab liga és az arab kollektív biztonsági pak_ ‘um. Egyiptom nem járul hozzá, hogy nyugati állam is résztvegyen a középkeleti védelmi rendszerben“ — mondotta Szalah Szalem. (MTI) Nyugtalanság a washingtoni Fehér Házban Az amerikai agresszív erők franciaországi ügynökei durva nyomással és megfélemlítéssel akarnak többséget szerezni a német milita- rizanus feltámasztásához. A pénteki elutasító szavazat óta az amerikai és angol agresszív erők és francia- országi támogatóik a durva nyomás és a megfélemlítés minden eszközét felvonultatták, hogy a francia nemzetgyűlésben biztosítsák az amerikai Franciaország ismét sorsforduló előtt A békeszerető emberiség, amely olyan nagyrabecsüli Franciaország nemzeti hagyományait, nagy történelmi múltját, s amely négy hónapja együtt örült a hős francia néppel, az „európai védelmi közösség“ szerződés megbuktatásán, s több napja a nyugatnémet felfegyverzést elutasító szavazaton: azt reméli, hogy a francia parlamentben ismét felülkerekedik a józán ész és Franciaország ismét a helyes utat választja. tese. Kevés gondot fordítottunk az első félévben az előkészületi munkálatokra és ez a mulasztás odavezetett, hogy a második félév idején, különösen a IV. negyedévben nem állott rendelkezésre megfelelő számú és minőségű fejtési munkahely. A műszaki vezetők közül sokan a geológiai nehézségekben és a tervek túlzott feszességében keresik a hibákat, ebben a megállapításban ugyan van, valami igazság is, azonban a fele lősség kérdését ezzel elütni, csupán erre hivatkozni súlyos hiba volna. Ezt fényekkel is tudom bizonyítani. Geológiai okokra lehet-e levezetni azt a körülményt, hogy a farkasak* déli mezőn, ahol elég nagy terület van feltárva, lefejtésre vár és a frontfejtés még ma sem indult meg; vagy Királdon talán a XVII-ilk siklóban azért kellett a rendészetnek a frontfejtést több esetben leállítani, mert a geológiai nehézségek tették ezt szükségessé? Nem! Ha a farikaslyuki déli fővonalat az első félévi idő alatt rendbe szedték volna, hogy ott zavartalanul. történhessék a szállítás, ma már vígan üzemelhetnének a frontok és ugyanígy Királdon is. Jó lenne, ha a királdi műszaki vezetők egy-két esetben megkérdeznék az öreg bányászokat, hogyan kell nemcsak térben, hanem időben L a _ fenntartási munkálatokat elvégezni és zavartalanná tenni ■ avixsük meg a munka- és a J bérfegyelmet. Legyen élő a munkaverseny, a műszakiak álljanak a verseny élére. Forrjon össze a fizikai dolgozó és műszaki vezetés és egyembenként harcoljunk az 1955-ös tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Ezt kívánja tőlünk a dolgozó magyar nép. Ránk mindig számított az ország és a párt és mi nem egyszer adtuk tanúbizonyságát, hogy joggal bizhatnak bennünk. Talán sohasem volt erre történelmünk során olyan szükség, mint napjainkban. Nyugaton a béke ellenségei azon mesterkednek, hogyan lehetne újra háborúba sodorni az emberiséget s atommal és hidrogénnel pusztítani a népeket. Újra fegyvert kovácsolnák Hitler hóherlegényei számára. Újra fel akarják éleszteni a germán milrtarizmust. A mi táborunk ma már 900 millió embert tömörít magában, de velünk vannak a. .ny.u8at munkásainak sok-sok milliói is. Hatalmas a mi erőnk és olyan szilárd, mint a gránit. Álljt kiált a háború dévadjai felé. Fogadjuk meg az ííi esz+cndö küszöbén: 1955-ben úgy dolgozunk, hogy hasznos tagjai leszünk a békéért harcoló népek százmillióinak szei'ip.' Ar*t.‘A hazánkra-' Eredményekben gazdag újesztendőt, erőt és egészséget kívánok szénbányászati trösztünk valamennyi dolgozójának. Mendes-France a párizsi egyezményekkel kapcsolatban szerdán délután ismét felveti a bizalmi kérdést Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlésnek a hajnali órákiba nyúló ülésén a miniszterelnök felkérte a nemzetgyűlést, hogy még az éjszaka folyamán tartson újabb ülést, amelynek napirendjén „egy törvényjavaslat előterjesztése és megvitatása“ szeretjei. Erre azért volt szükség, mert a külügyi bizottság a pénteken elvetett első cikkely második olvasásban való megvitatását elutasította. A nemzetgyűlés általános vitájának szünetében a külügyi bizottság foglalkozott, a szóbanforgó „új“ törvényjavaslattal, amely más szavakkal megismétli a párizsi egyezményeknek pénteken elutasított és Nyugat-Németország újrafelfegy- verzéséről, valamint a Nyugati Unióba való bekapcsolásáról szóló első cikkelyét. A külügyi bizottság az új szövegezésben előterjesztett első cikkelyt 18 szavazatával 17 ellenében — négy tartózkodással — jóváhagyta. A nemzetgyűlés ülésének folytatásakor a külügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság az első cikkely új változatát elfogadta,, Ezután a kormány felvetette a bizalmi kérdést a ratifikációs törvényjavaslat első cikkelyére, továbbá minden módosító indítványra, valamint kiegészítő cikkelyre nézve. így tehát a francia nemzet- gyűlésnek szerdán délután 16 órakor (magyar idő szerint) két bizalmi kérdésről kell szavaznia. Először az átdolgozott első cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kérdésről, utána pedig valamennyi, közöttük a nemzetgyűlés által eddig jóváhagyott cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kérdésről. Liuslanau-Lacau módosító indítványt nyújtott be a ratifikációs törvényjavaslat ujszövegezésü első cikkelyébe] Befejezték negyedik negyedévi tervüket a diósgyőri elektróolvasztárok A Lenin Kohászati Művek elelk- tróacélművének dolgozói december 26-án befejezték negyedik negyedévi tervüket. Az olvasztár-brigádok nemes vetélkedésben állnak egymással. Ennek eredményeként negyedévi tervükön felül december 28-ig bezárólag több mint 300 tonna elektró- acéit gyártottak. Kiváló munkát végeztek a XI. sz. kemencénél Dobro- zsi László, Nyirő István és Györki Imre olvasztár-brigádjai, amelyek októberben 108.4, novemberben 114.2, december 1-től 27-ig pedig 113.8 százalékra teljesítették tervüket s ezzel a brigádok közötti versenyben az első helyre kerültek. Dicséretet érdemel a XV. sz. kemence kollektívája is, amely október hónapban átlagosan 125 százalékos teljesítményt ért el, ezzel segítve elő az üzem tervteljesítését. FILE ÉVA, Üt álcázó* újobb jormaja - (a, fraaxe tamilé 'c. kfUl a*M -Jt*J Párizs (MTI). Loustanau-Lacau Basses-Pyrénées megye parasztpárti képviselője kedden reggel módosító indítványt nyújtott be a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatnak a kormány által átdolgozott első cikkelyéhez. Ez a cikkely — mint ismeretes — Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséről és a nyugat-európai unió megszervezéséről szól. A módosító indítvány így hangzik: „A Németország új rafelfegy vérzésére vonatkozó jegyzőkönyvek ratifikációs okmányait addig nem helyezik letétbe, amíg a kormány a Szovjetunió kormányával folytatott tárgyalás alapján nem tudja a nemzetgyűlést és a köztársasági tanácsot a tartós béke felé vezető európai enyhülés reális lehetőségeiről kimerítően tájékoztatni.“ (MTI) Mozgalom Belgiumban Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Belgiumban napról-napra erősödik a dolgozók harca a párizsi egyezmények ellen, amelyeknek ratifikációs vitáját a balga parlamentben január közepére tűzték ki. Mint a „Drapeau Rouge" közli, országos mozgalom van kibontakozóban a párizsi egyezmények ellen. A belga hazafiak politikai meggyőződésükre való tekintet nélkül síkraszállnak a Nyugat-Németország remilitarizálását célzó tervek ellen és sorra írják alá a párizsi egyezmények elleni tiltakozó nyilatkozatot. (MTT)
