Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-29 / 307. szám
2 fiSZAKMAGYAKORSZÄG Szerda, 1954. december 29. ti A pártszervezet és a tanács együttműködésének szép példája A sátoraljaújhelyi járás legnagyobb községe Karcsa. Itt van a járás mezőgazdasági területének 25 százaléka és a lakosság 15 százaléka. Ilyen arányokban viseli a község a járás gazdasági terveinek súlyát is. Karcsa község dolgozó parasztsága a felszabadulás óta sok jót kapott népi demokráciánktól. Megkapta a nyugatra szökött grófok, bárók földbirtokát, kapott villanyt, iskolát apaállat-istállót és hangos- híradót. A járási tanács végrehaj főbizottsága most vette tervbe az orvosi lakás felépítését, hagy ne kelljen más községbe, vagy Sátoraljaújhelyre szállítani a betegeket. Karcsa község dolgozóinak legnagyobb része értékeli is államunknak ezt a nagylelkű gondoskodását és önként tesz eleget állampolgári kötelességének. Sajnos elég sok még azoknak a száma, akik örültek tiz-tizenkét hold földjuttatásnak, erősödő gazdaságuknak, de évek óta nem fizetik a csekély < >S^Z€!Í? • l megváltási árat, az adót, a kötelező biztosítási díjat. Hiba lenne, ha azt mondanánk, hogy ezek, az agrárproletárokból lett középparasztok most már ellenségei népi demokráciánknak és ezért húzódoznak az állampolgári kötelességek teliesítése 'élők Kern orról van szó. Hiányzik a nevelés a pártszervezet vészéről, sok esetben a kommunista példamutatás. A tanács nem tartott eleven kapcsolatot a lakossággal, a nevelés helyett szívesebben alkalmazta az adm:- hisztrativ intézkedéseket, amelyek természetesen nem vezettek eredményre.. November 23-án úi tanácsot választott Karcsa község dolgozó náoe. A falu új tanácsba vetett bizalma már az első hetekben megmutatkozott. Megvalósult az, amirje évek óta várt Karcsa: a helyi pártszervezet és a tanács szoros együttműködése. Ezen r. téren az elmúlt években sok hiba volt. ami káros hatását n község gazdasági terveinek teljesítésében is éreztette. Ahol nem érvényesül párt irányító, ellenőrző, segítő szerepe, ott bizony döcög a közélet. Az új tanács és a pártszervezet együttműködésének szép példáját láttuk az elmúlt rapókban. A tanács végrehajtóbizottságának új elnöke, Vűradi Miklós elvtárs látta, hogy a IV. negyedévi adóterv teljesítése hátralékos. A pénzügyi dolgozók hiába erőlködtek, az eredmény nem változott. Ezért új módszerhez folyamodott. Megkérte a helyi pártszervezet titkárát, Horváth Imre elvtársat és a pénzügyi állandó bizottság elnökét. Cinke Ferenc elvtársat, segítsenek neki ez adóbevételi terv teljesítésében. A bárom elvtárs összeült é-s behívatták a nagy hátrálékosokat, a „notórius'’ nemfizetőket, a saját hibájukon kívül elmaradottakat. könnyelműeket. Megmagyarázták, hogy’ f.z adófizetés törvényes kötelessége minden állampolgárnak. elmondták, miért kell adót fizetni, mit kannak vissza az adóból közvetlenül és közvetve az adófizetők. A helyi viszonyok ismeretében tanácsokat adtak külön-kiilürs mindegyiknek, hogy tudnak saját nehézségükön 'könnyíteni. Ez az új szellem, ez az úi fnódszer az, amelz előbbre viszi egy község gazdasási terveinek teljesítését. Ez az, amit az úi tanácsoktól elvár a dolgozó rén. ez az. amit mindenütt meg kell valósítani, ahol. eddig nem így volt MENYHÉRT ERNŐ járási pénzügyi oszt. vez. Válasz az Északmagyarország „Fény és árnyék“ című cikkére Óid, lludabánya és Diósgyőr figyelmébe! Az Északmagyarország december 1-r számában megjelent „Fény és árnyék“ című cikk bírálatot gya köreit többek között a MÄV munkája felett is. Erre válaszoljuk a következőket: A bírálat helytálló, amikor megemlíti a rudabányai vasércbánya kocsiszükscgleténck hiányos ellátását. Ez abból adódik, hagy nem áll rendelkezésünkre idejében annyi iireskocsi, amennyit bányáink, üzemeink igényelnek. így „ meglévő kocsikat az áruk sürgősségére való tekintettel osztjuk el. A MÁV munkája szoros összefüggésben áll a 'zál- lítóüzemek munkáiéval. Ha az üzemek nem rakják be, illetve ki a kocsikat r, rakodási idő alatt, ez kihatással van a MÁV munkájára is. Rudabányáva! kapcsolatban nem akarjuk magunkat azzal mentegetni. hogy naponta többszáz kocsi kirakatlanul marad Ózdon és Diósgyőrben. Azt sem akarjuk r « ségiil felhozni, hogy mozdonyaink nem tudják n maximális teljes' < nyt nyújtani éppen a rossz szén miatt. Egy kérdésben azonban feltétlenül kérjük r, szerkesztőség segítségét. Ózdon naponta 60—100 kocsit használnak minden tiltakozásunk ellenére belső áruk mozgatásához. Ugyanakkor a gyár többszáz kocsijából igen sok hetekig is kirakattanni áll. Ha Ózd ezt a tiltott és szabálytalan kocsi fel használást megszüntetné (ami egyébként kocsinként 2 ezer forint bírsággal jár), Rudabánya idejében több kocsit kaphatna. A jelenlegi hiányosságok pótlása végett már többször javasoltuk a rudabányai ércbánya vezetőségén élt, hogy ha esetleg az egyik héten valamilyen oknál fogva (mert nemcsak kocsihiány miatt történik elmaradás) lemaradás volt, azt a következő hét elején pótolják be, melyhez a MÄV a kocsikat minden esetben biztosítani fogja. A magunk. részéről továbbra is mindent megteszünk Rudabánya .zavartalan kiszolgálására. SZABÓ BÉLA inácsos. osztályvezető h. MÁV forgalmi osztály TÁVIRAT AZ ÉSZAKMAGYARORS7.AG SZERKESZTŐSÉGÉNEK, MISKOLC. örömmel jelentjük, hogy a 28. sz. Állami Építőipari Tröszt dolgozói éves tervüket december 24 re sikeresen 'befejezték. SZILAGYI IMRE párttitkár, KINTER. FERENC üb. elnök, VTNCZF, GÉZA igazgató. Az üzletek újév előtti és újévi árusítási rendje A belkereskedelmi miniszter a budapesti üzletek nyitvatartását szabályozta. Vidéken az üzleteik nyitvatartását a megyei tanács végrehajtóbizottsá- gánaik kereskedelmi osztálya ennek figyelembevételével állapítja meg. Minden üzlet köteles kifüggeszteni a fogyasztóközönség tájékoztatása céljából a nyitvatartás megváltozott idejét. — Az „Emberek! Ne engedjétek!” című új magyar kisfilmet több budapesti és vidéki filmszínházban játszik. A film — amelynek témája N yugat -N érne forsz ág felfegyverzésének problémáihoz kapcsolódik — tíz-húsz év előtti magyar és külföldi híradók felvételeit is felhasználja. XIII. Évekig dolgoztunk együtt és segítettünk egymásnak, ahogy csak testvér tud segíteni testvérnek, évekig ő volt első olvasóm és kriti- t kusom, és bizony nehezen ment az írás, ha nem éreztem kedves tekintetének biztatását, évekig álltunk egymás mellett a küzdelmekben, amelyekben nem szűkölködtünk, s évekig csatangoltunk egymást kézenfogva tájakon, amelyeket szerettünk. Sok viszontagságban és sok nagy örömben volt részünk, mert a szegények gazdag-:ágs volt a gazdagságunk. Az, ami az ember bensejében van. Gustina? Tudjátok milyen Gus- tina? Az ostromállapot idején történt, az elmúlt évben, június közepén. Először látott letartóztatásom óta, hat hét óta, először azok után a szörnyű napok után, amelyeken zárkájában egyedül töprengett a halálomról szóló híreken. Azért hívták, hogy megpuhítson. Beszéljen vele — mondta néki az ügyosztály főnöke, mikor szembesített vele — térítse észre. Ha már saját magával nem törődik, legalább magára gondoljon. Egy óra gondolkodási időt adok. Ha tovább makacskodik, este mindkettőjüket agyonlövetem. Érti? Mindkettőjüket! Gustina végigsimított tekintetével, és egyszerűen a következőket válaszolta: Biztos úr, ez számomra nem fenyegetés, ez az én utolsó kívánságom. Ha őt kivégzik, végezzenek ki engem is! Ilyen Gustina. Szeretet és szilárdság. Az életünket elrabolhatják, Gustina, de a becsületünket és szerelmünket ugye, soha. Ö, emberek, el tudjátok képzelni, bogy élnénk, ha újból viszontlátnánk egymást a me<rx*róbáltatások után? íla ismét együtt lennénk a szabad JULIUS F U C 1 K: üzenet az élőknek életben, a gyönyörű szabadságban es alkotó munkában? Ha majd meg- valósul mindaz, amire vágytunk, amiért dolgoztunk, s amiért most a halálba megyünk? De mi holtunkban is élni fogunk valahol, nagy boldogságotok egy kis zugában, mert ez volt életünk célja. És ez örömmel, tölt el minket most is, amikor szomorúak vagyunk amiatt, hogy válnunk kell. El sem búcsúzhattunk, azt sem engedték meg, hogy megöleljük egy mást, azt sem, hogy kezetszorítsunk. Csak a börtönközösség, mely a Károly teret a Pankráccal összeköti, tudósít bennünket egymás sorsáról. Tudod, Gustina. és én is tudom, hogy bizonyára soha többé nem találkozunk. És mégis, hallom, amint a távolból kiáltasz: viszontlátásra, kedvesem! Viszontlátásra, Gustinám! Végrendeletem. Nem volt. semmim, csak a könyvtáram. A Gestapo azt is megsemmisítette. Sok kulturális és politikai cikket írtam, riportokat, irodalmi és színházi tanulmányokat és beszámolókat, Sok az aznapnak sz,ólt csak. s azzal együtt meghalt. Ezeket hagyjátok! De vannak olyanok, amelyek megérdemlik, hogy tovább éljenek. Azt reméltem, hogy Gustina majd rendezi őket. Erre nincs sok remény. Megkérem hát Láda Stoll derék bajtársamat, hogy ő válogasson ki cs állítson össze öt kötotre valót írásaimból. 1. Politikai cikkek és vitairatok. 2. Válogatott hazai riportok. 3. Válogatott riportok a Szovjetunióról. 4. és 5. Irodalmi meg színházi cikkek és tanulmányok. Írásaim zöme megtalálható a Tvorbá-ban és a Búdé Právó-ban, a Dobá-ban, a Socialistá-ban, az Avantgárdá-ban és hasonló lapokban. Girgal kiadónál (akire szeretettel gondolok azért a magátólértetödő bátorságáért, amellyel a megszállás alatt Bozena Nemcová.ról írt tanulmányomat kiadta) kéziratban fekszik Julius Zeyerről írt tanulmányom. Valahol abban a házban, amelyben Jelinekék, Vysusilék és Suchánekék laktak — legtöbbjük ma már nem él — van elrejtve Sa- bináról írt tanulmányom és Jan Nerudáról írt megjegyzéseim egy része. Nemzedékünk regényének megírásához is hozzá,kezdtem. Két fejezete szüleimnél van, a többi valószínűleg elpusztult. Néhány elbeszélésem kéziratát a Gestapo aktái közt láttáim viszont. Az eljövendő irodalomtörténésznek a Jan Neruda iránti szeretetet hagyományozom. 0 a legnagyobb költőnk. aki túllát rajtunk, messze a jövőbe. É3 nines még njű, mely megértené és értékelné. Meg kell mutatni a proletár Nerudát. Boskatu- lyázfák a malá stranai idillek költőjének. s nem látják, hogy annak az „idillikus“, ódon Malá-Stranánák a. szemében „szegény ágrólszakadt“ volt, hogy Smichov szélén született, munkásoklakfa városrészben és hogy a „Temetői virágok“-ért a Ttinghof- fer művek telepét megkerülve kellett elmennie a malá-sfranai temetőbe. Márpedig cnélkül nem lehet megérteni Nernda fejlődését, a ..Temetői virágok“-tól az „1890 május 1“ című tárcájáig. Egyesek — még olyan jószemű ember is. mint Salda — Neruda költői alkotásának bizonyos gátját látják újságírói munkásságában. Ez badarság. Éppen Qhjiít Unit néhány elviárshoz A magyar párííörtcnetet tanul- Hiányozok konferenciája — amelyet Németh László elvtárs, a városi DISZ bizottság titkára vezet — megbízatást adott számomra: írjak nyílt levelet azon elvtársakho.», akik eddig egyszer sem jelentek meg e foglalkozásokon. Kérdezzem meg — mondták a konferencia hallgatói: miért nem tanulnak, s miért hanyagolják el marxista képzésüket. Nedves távollévő elvtársak! Bizonyára önök is olvastak már könyvelőt, amelyeknek írói el- mondták, hogyan tanultak és képezték magukat a cárizmus idején ■'?. orosz kommunisták. Valószínűleg arról is tudnak, miként tanultak az elnyomatás éveiben a magyar kommunisták. Nem volt akkor olyan egyszerű dolog. Titokban. hol itt. hol ott jöttek össze az elvtársak. Nem egyszer rajtuk ütött a rendőrség, sokan hosszú Ideig a börtönben sínylődtek, nem egy elvtársunk az életével fizetett azért, mert Marx, Engels, Lenin. Sztálin könvveit tanulmányozta. S mégis tanultak rendületlenül! Életüket áldozták, hogy a többi «ívtársuk tovább tanulhasson Ugye. óriási különbség van az akkori és a mai tanulás között? Lehet, hoerv most néhánvan félrehúzzák szabikat, s magukban azt gondol iák: már megint ezzel hozakodnak elő? Igen! Nem tudunk más példát elmondani. A múlt rendszerben roppant áldozatot kívánt a kommunistáktól a tanulás. Ma, szabad hazánkban pártunk mindenkinek módot és lehetőséget nynit arra, hogy mind többet elsajátítson ~ me.rxizmus-leninizmiss tanításaiból. Sőt a Szervezeti Szabályzat ezt egyenesen kötelezővé teszi. önöknek *— valljuk meg — van okuk a szégyenkezésre, a pirulásra, amikor ennek a kötelességnek fittyet hányva, ezer és ezer kifogással igyekeznek kibújni a tanulás alól. Hát a mártíroknak, a hősöknek az elnyomatás éveiben volt idejük tanulni? Amikor étel is ritkán jutott az asztalra, amikor elbocsátották a gyárból és lecsukták azt, akinél marxista könyvei találtak. S Önöknek nincs idejük tna a tanulásra?! Önök, Takács János elvtárs, a Közlekedési Vállalat igazgatója, Vadászi Elemérné, a Tejipari Vállalat dolgozója, Pozsonyi Sándor, Kármán János, Klein Andomé, a Magyar Távirati Iroda dolgozói. Kincs János, a Tejipari Vállalat dolgozója, Salamon Ferenc és Salamon Ferencné. a DIMÁVAG MEO dolgozója, önök elvtársak liberálisak önmagukkal szemben és kényelmesek. Kemény szavak ezek, de nem tudunk másként beszélni azokkal a párttagokkal, akik nem tesznek eleget kötelességüknek, melyet önként vállaltak, melyek teljesítésére fogadalmat tettek. Az a javaslatunk. hogy vegyék elő olykor-olykor párttagsági könyvüket, lapozzák fel és olvassák cl a Szervezeti Szabályzatot. Annak b. pontja kimondja: «. párttag kötelessége, hogy szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emeli« műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus.lcniniz- mus tanításait. Gondolkozzanak ezen egy kicsit, s erre a levélre az leaven a válaszuk, hogy a lcg);ö zelebbi konferencián önök Is köztünk lesznek, tanuknak velünk, pártunk, hazánk, mindannyiunk hasznára, javára, BODA ISTVÁN magyar párttörténet konf. hallgatói nevében A téli iskolai szünet a sárospataki gimnáziumban A tavalyihoz hasonlóan ebben az iskolai évben is hosszú lesz a téli szünet: majdnem egy hónap. Sokan azt gondolják, hogy ezt a széntakarékosság teszi szükségessé. Ez csak részben igaz. Komáromy Béln elvtárs, a sárospataki Rákóczi gimnázium, igazgatója kérdésemre elmondta, hogy szükségük van a* diákoknak a pihenésre. — Magasak a követelmények. Aki napról-napra el akar készülni, annak tanulnia kell reggeltől estig. Diákjaink megérdemlik a hosszú téli szünetet és remélem, hogy jól ki is fogják azt használni. — Mit ért igazgató elvtárs ezalatt? — A téli iskolai szünet nem egészen vakáció, a sok elfoglaltsággal küzdő diákoknak kevés idejük marad olvasásra, vagy a régebben tanultak átismétlésére. A szünidő alatt - ezt kell pótolniok. 4 Komáromy elvtárs elmondta, hogy a diákok -két hetet gondtalanul pihenhetnek, a másik két héten pedig minden tárgyból át kell ismételni az előre kijelölt anyagot. Még ez sem nem minden. — Csodálkozva hallottal#., — mondta —, hogy ezelőtt az ifjúsági könyvtár nem adott könyvet a vakációra. 'Mi vállaljuk a kockázatot, hogy egykét könyv elkallódik, s éppen ezért azt szeretnénk, ha egyetlen egy könyv sem maradna a polcokon. Az a könyv teljesíti hivatását, amelyik forog, s minél többen olvassák. A diákoknak tehát a pihenésen, szórakozáson kívül van mit tenniök. Akik Sárospatakon laknak, azoknak megszervezi az iskola a rendszeres mindennapi korrepetálást. azért tudott Neruda olyan nagyszabású műveket írni, mint a „Balladák és románcok“, vagy a „Pénteki dalok“, vagy az „Egyszerű motívumok“ legnagyobb része, mert újságíró volt. Az újságírói munka kimeríti az embert, talán el is aprózza, de szoros kapcsolatba hozza az olvasóval és megtanítja rá, hogy a költészetben is alkosson — persze csak, ha olyan becsületes újságíróról van szó, amilyen Neruda volt. Neruda, ha nem újságíró, talán sok kötet verset írt volna, de nem irt volna egyetlen olyat sem, amely túléli a századokat, mint ahogy vala mennyi alkotása túléli. Sabináról írt tanulmányomat talán befejezi valaki. Megérdemli. Szüleimnek szeretetükért és egyszerű nemességükért szerettem volna verőfényes őszt- biztosítani munkám, mai, mely nemcsak őket szolgálta. Ezt nem akadályozhatja meg a*, hogy én már nem leszek. „A munkás halandó, a munka él“, s a melegben és fényben, amely majd kő rülölcli őket, mindig velük leszek. Testvéreimet. Libát és Verkát arra kérem, hogy mamának és apának dalaikkal segítsenek áthidalni azt az űrt. amely családunkban támadt. Sok könnyet fojtottak magukba, mi kor meglátogattak a Petschek-palotában. Ám él bennük az öröm; ezért szeretem őket. ezért szeretjük egy mást. Az öröm magvetői ők — le gyének mindig azok. Az elvtársaknak, akik túlélik ezt a végső harcot s akik helyünkre lépnek, kemény kézszoritást küldök. A magam és Gustina nevében. Tel- jositettük kötelességünket. Mégegyszer ismétlem; az örömért éltünk, az örömért mentünk harcba éa az örömért halunk meg. Ezért sohase ébresszen gyászt a nevünk. 1943 május 19. v J. F. (Folytatjuk) — De a korrepetáláson kívül is diákjaink, ha bejönnek az iskolába, állandóan fognak találni egy jól be- fűtött szobát, ahol a vidékről bejövök megpihenhetnek, a helybeliek összejöhetnek olvasni, tanulni. — És a tanárok? Megtudtam, hogy rájuk nemcsak a korrepetálás vár. A tanároknak nagy gondot jelent az iskola fennállásának 425. évfordulója. Többek között évkönyvet pkamak kiadni, melynek egyes részeit más-más tanár készíti el. Többen foglalkoznak az iskola történetének különböző szakaszaival, mások híres tanáraik, diákjaik után kutatnak. Résztvesz- nek ebben a munkában a diáikok is. Ki-ki szülőfalujában kérdezősködik, gvüjti a falu és az iskola kapcsolatának nyomait, ismertté lett diákok után kutat. Gazdag programja lesz tehát ennek a vakációnak, s amikor a búcsúzás után a szemerkélő esőben végigmegyek az iskola udvarán, arra gondolok, hogy bizony pár centi hó sem ártana majd, hogy a program síeléssel, korcsolyázással is gazdagodjék. Mert a vakáció fogalmába ez is beletartozik: pihenés, sport, kikapcsolódás ! LÁZÁR ISTVÁN Sárospatak Utazó közönségünknek boldog újévet kívánunk. 36. sz. Autóközlekedési Váll. (MAVAUT) GŐZFÜRDŐNKET január 1-tól 4-én reggelig zárva tartjuk. Termál fürdőnket Tapolcán 1-cu zárva, 2-án nyitva tartjuk. December 31-én természetesen nyitva van. Miskolci Fürdő Vállalat.
