Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

r ÉSZ AKMAGY ARORSZA Vasárnap, 1954. november 7. M \ 4 Ünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján az Állami Operaházban (Folytatás az 1. oldalról.) ragyogja 'be, bizonyítva az atom­energia békés célokra való felhasz­nálásának lehetőségét, a szovjet tár­sadalom magasztos törekvéseit, bé­kés célkitűzését, a társadalomtudo­mányok terén ezévjsen is jelentős alkotások születtek. A szovjet nép harcedzett nagy pártjának kipróbált vezetésével, ere­jének tudatában biztosan halad Ok­tóber útján, a nagy Lenin útján — a kommunizmus ragyogó magaslatai felé. (Nagy taps.) A Szovjetunió vezette béketábor harcát nagy sikerek koronázták A Nagy Októberi Szocialista For­radalom nemcsak az elnyomott és kizsákmányolt dolgozók felszabadí­tásának, számukra emberhez méltó élet biztosításának forradalma volt, hanem ebből következően a béke forradalma is. Először az emberiség történetében olyan társadalom jött létre, amelynek lényegéből fakad a békéhez való ragaszkodás. A világ békéjéért folytatott törté­nelmi küzdelemben a Szovjetúnió- val együtt haladnak a Kínai Nép- köztársaság, a népi demokratikus országok. Az elmúlt évben a Szov- jetúnió önzetlen segítségével tovább erősödtek a népi demokratikus or­szágok és tovább mélyült ez orszá­goknak a Szovjetúnióval való test­véri barátsága. A Szovjetunió és Kína nagy barátsága olyan erővé vált, amilyet még nem ismert a vi­lágtörténelem. A Kínai Népköztár­saságnak különösen nagy történel­met formáló szerepe van Ázsiában, ahol Kína a szabadságukért és füg­getlenségükért küzdő népek táma­sza. Kiemelkedő szerepet játszik a háború ellen, a népek békés együtt­éléséért folyó küzdelemben India 360 milliós nagy népe. A Szovjet­unió által vezetett hatalmas béke- tábornak a népek közötti békéért és barátságéit vívott harcát komoly si­kerek koronázták. E harc világra­szóló eredménye, hegy a koreai fegy­verszünet után ez évben létrejött a genfi megegyezés és ennek nyomán megszűnt a vietnami háború is. A francia parlament a néptömegek nyomására elutasította az úgyneve­zett „európai hadsereg’* alakításá­nak tervét. Nagy jelentőséggel bír­nak a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából a Szovjet­uniónak az atom- és hidrogénfegyve­rek betiltására és a fegyverzet csök­kentésére vonatkozó javaslatai. A fegyverkezési hajsza a világ népeitől_ igen nagy anyagi áldozatokat köve­tel, ezért annak megszüntetése nap­jaink legsürgősebb feladata. A Szovjetunió többéves fáradozásának és a világ népei békeakaratának eredményeként létrejött az első meg­állapodás a Szovjetunió, az USA, Anglia, Franciaország és Kanada között ebben a fontos kérdésben. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben folytatott tárgyalások azt mu­tatják, hogy van remény megfelelő határozatok hozatalára a tömeg- pusztító fegyverek betiltása és a fegyverzet csökkentése ügyében. — A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója különös je­lent öaégű népünk számára. A Szovjet, unió vitéz katonái hazánk felszabadí­tásával lehetővé tették népünknek is, hogfy új hazá.t építsen a maga szá* mára, olyan hazát, mely szebb a régi­nél. Népünk a magyar kommunisták vezetésével élt a kapott lehetőségek­kel. Erről tanúskodnak eredményeink, melyeket nagy pártunk vezetésével az elmúlt tíz év során politikai, gazda­sági és kulturális téren elértünk. Hazánk ma már nem az imperialista nagyhatalmak függvénye, hanem független, szabad ország. Egységes nép, erős ország, szilárdan megalapo­zott függetlenség — ez lett Magyar- ország egy évtized leforgása alatt! — Amint azt Rákosi elvtára a III. párt- kongresszuson a Központi Vezetőség beszámolójában megállapította. — Minden kommunista büszke lehet az eredményekre, hiszen azokat nagy pártunk vezetésével értük el. Egész népünk áldozatos munkájának elisme­rését és megbecsülését látja ahimn, ha bátran aláhúzzuk az elért eredmé­nyeket, a valóságnak megfelelően be mutatjuk ország-világ előtt, hogy ti* év alatt milyen nagy alkotásokra volt képes a szabad magyar nép. Ahogy az építőmunkások a fundamentumra építenek, úgy az ország népe. a párt és a kormány az elért eredményekre épít. Eddigi munkánk eredménye ad ják meg az alapot további fejlődé sünk számára. Október messze sugárzó fénye a jövőben is mutatja a szocializmus épftésének útját Népünk nagy nemzeti összefogás jegyében ünnepli a Nagy Októberi Szocia’r+R T'n” -adsloni 37 évforduló ját. A Hazafias Népfront felhívása megtalálta az utat a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, kisiparosok és egyéb kisemberek millióinak szívéhez. Az öröm és lelkesedés, mely a Haza­fias Népfront kongresszusán megmu­tatkozott és a kormánynak adott őszinte bizalom azt tanúsítják, hogy népünk széles rétegei támogatják a kormányt nagy célkitűzéseink meg­valósításában. Népünk tömegemen mind szélesebben terjed történelmünk nagy tanulsága, mely szerint mindig akkor volt erős a nép, amikor össze­fogott, s akkor értő balszerencse, ha erejét a széthúzás és torzsalkodás alá­ásta. A kongresszus megmutatta, hogy népünk túlnyomó többsége egyetért a népfront fő célkitűzéseivel. „Az egy­séget az alapvető, fontos és lényeges kérdésekben nemcsak nem zavarja — mint Lenin tanítja —, hanem bizto­sítja a változatosság a részietekben, a helyi sajátosságokban". Az egyes megyék, városok, falvak népfront- bizottságainak programjai a maguk változatos gazdagságával ugyanazokat a nagy célokat szolgálják: a béke és szabadság védelmét, hazánk felvirág­zásának és népe boldogulásának ügyét. Október taníiása szerint nagy dol­gokat csak az egész nép egyesített munkájával és erőfeszítéseivel lehet létrehozni. A párt. meghatározta a fel­adatokat, kijelöli a felemelkedés útját. Minden lehetőség megvan arra, hogy hazánk minden hű fiát bevonjuk a,z előttünk álló nagy feladatok megoldó, sába. Most arra van szükség, hogy mindenki a maga posztján becsület­tel teljesítse kötelességét, hogy min­den kommunista, minden dolgozó sa­ját feladatkörében, mindennapi mun­kájában érvényt szerezzen a határo­zatoknak. Ismeretes, hogy Lenin nem egyszer kigúnyolta a fecsegőkot és ugyanakkor nagymértékeit« az egy­szerű, apró hétköznapi tetteket. A párt és az ország érdeke most azt kö­veteli, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatai egyszerű, hétköznapi tettek formájában valóra váljanak. Ezt kell elősegíteni minden erővel a gazda­sági vezetőszervekrek és őzen kell fáradozni minden kommunistának, minden dolgozónak. Milliós naptöme­gek apró cselekedetei összefogva ha­talmas alkotásokká válnak. Nincs gaz­dasági életünknek olyan területe, melyre no vonatkoznának a Központi Vezetőség határozatai, ahol n? volna tennivaló a határozatok vég-e’’ajtósa érdekében. Nincs olyan területe gaz­da sági életünknek, ahol ne tudnák elősegíteni a termelés emelésével, mi nőség javításával, fokozott takaró kossággal az életszínvonal további emelését. Munkásosztályunk a fórra, dalmi műszakok szervezésével példát mutatott, a Központi Vezetőség hatá­rozatai helyes értelmezésére. A forra­dalmi műszakok dicső napjai a ma­gyar munkaverseny-mozgalom leg­szebb fejezetei közé tartoznak. Köszö­net ezért hős munkásosztályunknak és műszaki értelmiségünknek. (Taps.) A Központi Vezetőség határozata és a lezajlott Hazafias Népfront- kengresszus tovább mélyítette a párt, a kormány és népünk közötti kapcso­latokat. A pá.rt és a kormány helyes politikája eredményeként olyan nem­zeti egység bontakozik ki hazánk­ban., amelyre eddig nem volt példa a magyar történelemben. Ezt az egysé­get erősíteni és fejleszteni nemcsak a kommunisták, de minden becsületes mzgyar hazafi szent kötelességének ke'l, how tekintse. A nemzeti egység­be -i rejlő hatalmas erő új, nagy sike­rek forrása. A párt. a kormány és a nép egy- °égö országunk további fölemelkedé­sének záloga. ! Dolgozó népünk ma a Nagy Októ­bert ünnepli, melynek mcsszesugárzó fénye világította meg eddigi utunkat. Ez a fény a jövőben Is mutatja a szó eializmns építésének útját., melyen nagy pártunk megingathatatlanul vezeti népünket'. Ünnepi ülén a Nagy Színháziban Moszkva (TASZSZ) November 0-án a Szovjetunió Ál­lami Akadémiai Nagy Színházában este hét órakor megkezdődött a moszkvai városi szovjetnek a párt­ós társadalmi szervezetekkel, vala­léivel együtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülése. Az ünnepi beszédet az Októberi ÍV uradalom 37. évfordulójáról M. Z. mint a szovjet hadsereg képvise- j Szaburov tartotta. (MTI) Díszelőadás a miskolci Dérvné színházban Szombaton este Miskolc dolgozói a Déryné Színházban díszelőadás keretében ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37-ik évfordulóját. Többszáz Ipari munkás, dolgozó paraszt, értelmisé­gi dolgozó gyűlt egybe az ünnep­ség alkalmából. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Prókaí István a színház művésze szavalta el Komját Aladár „November 7’’ című versét, majd dr. Sályi István, a Rákosi Mátyás műszaki egyetem rektora, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután Bodnár András elvtérs, a Magyar Dolgozóik Pártja miskolci pártbizottságának első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világra szóló jelentőségét, majd többek között a következőket mon­dotta: — Hálánk és köszönetünk első­sorban a Nagy Október ügyét dia­dalra vivő szovjet nép felé, a világ valamennyi: békeharcosa felé száll, hogy a mai ünnepet nagyszerű győzelmek birtokában, békében ün­nepelhetjük. Ez bizonyítéka annak, hogy a béke híveinek győzelme mindinkább legyőzhetetlen erővé válik. Bodnár elvtárs a továbbiakban arról a lelkesedésről beszélt, amely- lyel a magyar dolgozó nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és annak vívmányait fogadta. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal — mondotta — né­pünk az első pillanattól kezdve mély rokonszenvet tanúsított, támo­gatta, sajátjának érezte. Bizonyít-' ják ezt azok a követelések, ame­lyek az ország valamennyi dolgozói — köztük Miskolc, Diósgyőr, Ózd munkásai!, megyéúk dolgozó pa­rasztjai részéről 1917-ban elhangzót- tak. Emlékeztetett többek között Mis* kolc „vörös vasárnapjáraamikor — 1918 februárjában — 40,000 fnis-i kolci és diósgyőri munkás követel-' te, hogy Magyarországon Ss valósul­janak meg az októberi forradalom vívmányai. Végül Bodnár elvtárs az előttünk: álló kötelességekről, életszínvona­lunk emelésének feladatairól be­szélt. — Minden hazáját szerető ma­gyarnak — mondotta — ki kell vennie részét e feladatok, megoldá­sából. Erre kötelez bennünket az at barátság is, amely összefűz az októ­beri forradalom szülöttjével, a ha­talmas Szovjetunióval. Az ünnepi beszéd befejezéseként) éltette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egész világra szólő vív­mányait, s a magyar és a szovjet nép elszakíthatatlan barátságát. Az ünnepi beszéd után a Déryné Színház művészei, a Zeneművészeti Szakiskola tanárai és növendékei; valamint a Diósgyőri Ének-, Zene- és Táncegyüttes adott művészi kuV túrműsort. A Szíriái parlamenti vita Beirut (TASZSZ); November 4-én a sziriai parlament­ben vita folyt Farlsz el Hurl minisz­terelnök kormánynyilatkozata fölött. Haled Bagdas képviselő, a Sziriai Kommunista Párt főtitkára beszédé­ben részletesen elemezte Szíria és az arab Kelet politikai helyzetét. Haled Bagdas a következő szavak­kal fordult a miniszterelnökhöz: ön kijelentette, hogy kormánya nem köti az országot a nyugati ha­talmakhoz. Szerves része-e ez a ki* jelentés a kormányprogramnak? Erre a kérdésre Farisz et Huri így válaszolt: — Igen, szerves része. Farisz el Huri miniszterelnök több képviselő felszólalása után ismét fel­szólalásra emelkedett és kijelentet* te, hogy kormánya az imperialista tervek és katonai szövetségek ellen foglalt állást. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Bz „országosméretii elegedeilensßg“ választása Valóra váltak az előzetes jósolga- tások, igazolást nyertek a közvéle­ménykutatók százalékszámai. Az amerikai kongresszusi választásokon vereséget szenvedett Eisenhower és Dulles republikánus pártja, az előt­tünk álló két esztendőben a demo­krata párt ellenőrzi az Egyesült Ál­lamok törvényhozását. A hivatalos eredmények szerint a képviselőház­ban kétszázharminckét demokrata és kétszázhárom köztársasági képviselő lesz; a szenátusban 48 demokrata és negyvenhét köztársasági szenátor foglal majd helyet és az egyetlen pártonkívüli Morse szenátor is kije­lentette: a demokratákkal szavaz. Ha hozzátesszük, hogy a harminchá­rom állam kormányzójának újfává- lasztásánál is öt kormányzói tisztet vesztettek el a republikánusok, ve­reségük képe még teljesebb. Nem volt meglepetés. Annak elle­nére, hogy Eisenhower alig néhány órával a választások előtt bizony­gatni próbálta: a szavazók választá­sa nincs kapcsolatban a kormány po­litikájáról alkotott véleményükkel — a józanabb amerikai körök másként látják ezt. A kongresszusi választá­sok — írta a „Washington Star” cí­mű lap — az országos méretű poli­tikai elégedetlenség légkörében foly­nak majd le. Igaza volt. Az Egyesült Államok választóinak minden okuk meg volt arra, hogy elégedetlenked­jenek Eisenhower kormányának po­litikájával. Bz inségkonyhdk és a részvényszelvények Egészen a választási kampány leg- kezdetén Humphrey, Minesota állam demokrata párti szenátora egy fény­képet húzott ki zsebéből. „Idenézze­tek — mondta. — Ez a fénykép azt ábrázolja, amint a virágzó Ameri­kában másfél háztömb hosszúságú sor húzódik egy konyha előtt. A sor­ban álló emberek egy kevés, leves­nek nevezett löttyöt szeretnének kapni.” Talán mondanunk sem kell, hnsy a „löttyre várók” munkanél­küliek, azok közül valók, akik már nem kapnak munkanélküli segélyt sem és könyöradományért esedeznek, hogy megmeneküljenek az éhhalál­tól. Igen, az amerikai gazdasági vál­ság új jelenséggel is meglepte a munkanélkülieknek szinte állandóan növekvő seregét. A bányavidékeken különösen Kentucky, Nyugat- Virginia és Pennsylvánia államok­ban — számos munkanélküli már felemésztette nyomorúságos munka- nélküli segélyét és élelmiszeradomá­nyokra szorul. Ez azonban — amint az United Mines Workers Journal bányászszakszervezet! lap leszögez­te — még arra sem elég, hogy csil­lapítsa az állandó éhségérzetet. Tömeges munkanélküliség, kihűlt gyárkémények — ez az Eisenhower belpolitika egyik eredménye, de van ennek a dolognak egy másik oldala is. Amikor a mai Amerikában öt­millió munkás egyáltalán nem jut keresethez, tízmillió pedig itt-ott dol­gozik csak, a szelvényvágó ollók ví­gan csattognak. A General Motors, amelynek egyik legfőbb vezetője az az A. Wilson hadügyminiszter, aki a választási kampányban balkezesen kutyákhoz hasonlította a munkanél­külieket, fennállása óta 1954. első fe­lében seperte be legnagyobb hasznát. Az adók leszámítása után ez a tár­saság 1954. januárjától június vé­géig 452.2 millió dollárt könyvelt el haszonként, szemben a múlt év első felének 312.8 millió dollárjával, vagyis 36 százalékkal többet. Vagy idézzünk a Fortune című amerikai lap szeptemberi számából, ahol meg­írja, hogy 1954. második negyedében a repülőgéptársaságok nyeresége öt­ven százalékkal múlta felül az 1953. megfelelő időszakában elért nyeresé­get. limit Eisenhowerék sem tagadhatna? Nincs szükség különösebb képzelő­tehetségre ahhoz, hogy megállapít­hassuk: a fent vázolt helyzet meny­nyiben járult hozzá a republikánus voksok számának összezsugorodásá­hoz és mennyiben segítette a demo- kratanártiakat mandátumuk elnye­résében. Még világosabban látunk azonban, ha felmérjük az amerikai nemzetgazdaság másik jelentős ágá­nak, a mezőgazdasági farmoknak helyzetét. Az általános kép közis­mert. Az Egyesült Államok hatal­mas, eladatlan mezőgazdasági kész­letekkel rendelkezik. Az Eisenho­wer korrnány úgy igyekszik kilábol- nl a mezőgazdasági válságból, hogy egyrészt rendeleti úton csökkenteni akarja a vetésterületet, másrészt fe­leslegét rátukmálja „segélyezett” or­szágaira. De hogyan élnek a farmerek? Ma­ga az amerikai földművelésügyi mi­nisztérium mondja meg. Néhány napja csupán, október végén közle­ményt adott ki arról, hogy a farme­rek jövedelme az idén hat százalék­kal alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évben volt. Ezt a jövedelemcsökke­nést az okozza, hogy kevesebbet kap­nak terményeikért, de többet kell kifizetniük a gazdaságuk fenntartá­sához szükséges cikkekért. Ez a mai állapot. Ami pedig a jövőt illeti, az sem sokkal rózsásabb. Sőt a Journal of Commerce című gazdasági lap szerint egyes amerikai földművelés- ügyi minisztériumi szakértőknek az a véleményük, hogy 1955-ben to­vább csökken a farmerek jövedel­me. Már csak mint jellemző tényt említjük meg az alábbi adatot, amely a New-York Herald Tribune- ban jelent meg. Eszerint a gabona termelői ára 1948-hoz képest 32 szá­zalékkal csökkent, ugyanakkor a kenyér kiskereskedelmi ára huszon­három százalékkal magasabb. Megváltozik-e az amerikai politika? Ezek a tények, amelyek nem kis mértékben befolyásolták az ameri­kai választók hangulatát. Az Eisen­hower kormány politikája mérlegre tétetett és könnyűnek találtatott — az a tény viszont, hogy az amúgy is csekély számú választó, aki élt jo­gaival, a demokrata pártra szavazott, korántsem a demokraták népszerű­ségét bizonyítja: a demokrata kon­gresszus csupán a köztársasági párt népszerűtlenségének jelképe. Most már az a kérdés, hogy a republiká­nus vereségnek milyen hatása lesz az amerikai politikára, hoz-e valami változást,? Eleve leszögezhetjük, nem sokat, A jelenlegi választás eredménye nem. hat ki a kormány helyzetére, mert az amerikai alkotmánynak ez a sa­játossága. A kormány nem felelős a kongresszusnak. Hogy ki lesz kor­mányon, azt nem a kétévenkénti kongresszusi választás szabja meg; hanem a négyévenkénti elnökválasz­tás: a miniszterek az elnök pártjá­ból kerülnek ki. A jelenlegi repub­likánus ^ormány tehát még két esz­tendeig, a következő elnökválasztá­sig marad hatalmon, teljesen füg­getlenül attól, hogy a törvényhozás­ban a demokrata párté a többség. Ez a helyzet jogilag. De politikai­lag sem várható semmi különösebb változás sem. Az amerikai politika eddig is „két párti” volt, nincs szá­mottevő különbség a köztársasági párt és a demokrata párt között, egyik sem jobb a Deákné vásznáfeSl. Ha a választás előtti harcban szem­be is kerültek egymással, ha köl­csönösen kígyót-békát kiáltottak i* egymásra és jelöltjeikre, ha a de­mokrata párt bírálta is az Eisenho­wer kormány politikáját, ez koránt­sem azért volt, mert más politikát akart, hanem azért, hogy az ő htoei jussanak sok-sok profitot biztosító állami megrendelésekhez, támogatói pedig közigazgatási funkciókhoz. A választási harcban mindkét párt bő­ségesen élvezte a monopóliumok pénzbeli támogatását; Persze mégsem lehet azért ilyen sommásan elintézni a dolgot. A kon­gresszusban a választás eredménye­ként lesznek bizonyos személycse­rék, különösen a bizottságok élén. így várható, hogy valóra válik a „Joe must go" (Jóénak mennie kell) jelszó és McCarthy elbúcsúzik hír- hedt bizottságának vezetésétől. A szenátus külpolitikai álláspontjának meghatározásánál nem lesz olyan hangadó, mint eddig Willey és Know- land szenátor, a ' két szélsőségesen atomháborúra uszító köztársasági párti politikus. Előfordulhatnak még más, kevésbé fontos változások is. De a lényeg marad, Ahhog, hogy az Egyesült Államokban számottevő­en megváltozzék mind a belpolitika; mind a külpolitika, az amerikai népnek még igen keményen és ha­tározottan kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom