Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vaaáiaa», 1354, október 1T EGY TANTULSA'gOS ESET TANAtSTAGOK — A FALU PÉLDAKÉPEI AHtOGY NEM SZABAD NEVELNI Lmmha léptekkel, szomorúan fehorgasztott fejjel; ballagott haza­felé Sárazsadány “községbe Berkó Zoltán iparitanuló. --Azon töprengett.: mit is mondjon mnjd szüleinek? Különös érzés szorította össze tor­kát, s ahogy közeledett a szülői ház felé, eszébe jutott apja szigorú sza­va, amikor elengedte tanulónak: „Aztán nehogy szégyent hozz a fe­jemre, fiam; úgy tanulj, hogy jó mesterember legyen belőled, mert hanem, akkor „haza se gyere többé!'1 Hirtelen megállt, mintha gyökeret vert volna a lába.Mit is mondjak az apámnak? — gondolkodott. De nem támadt egészséges ötlete. — Igen. Megvan. Azt mondom majd, hogy szabadságra jöttem, — gondolta, s nyugatabban folytatta útját. Már a házuk éléiért, amikor még­is úgy határozott, hogy megmondja az igazat, úgy ahogy történt, hiszen 6 -nem tett semmi' rosszat, nem 6 a hibás. — Ha ihazudok, vúgyis rájönnek — töprengett — és akkor.S( Benyitott. — Jónapot » édesanyám — köszönt, amikor a szobába lépett. — Zoli fiam* hát hazajöttél? — ör­vendezett az anyja. — Igen — 'buggyant ki a száján a szó -— hazajöttem. Édesanyja egyhamar észrevette szomorú arcát és megkérdezte: mi történt veled, fiam? Miért vagy olyan .szomorú? Zoli , lehorgasztott fejjel válaszolt: — Elbocsátottak az intézetből... Az anyja nem akart hinni a fü­lének. — Mi\az, eTbocsájtottak? Szentis­ten, mi táptént? Csak nem valami baj? Beszélj már, — sürgette. — Elmondom, de édesapámnak nem kell tudni, mert akkor.., — Jól vari, jól, csak beszélj már. És Zolinak megeredt a nyelve, ősV.ritén elmondotta elbocsátásának tölt éne léi, -j v- V* ' w Csütörtök reggel 6 óra előtt a 116. számú MTH intézet tanulói meglehetősen jókedvűen mentek a stadionba tornászni. Sokan közülük túlzottan is vidáman hahotáztak, kacagtak. — Nem (tudtok iltfedelmesebben menni az utcán? — szólt rájuk Nagy András, a 100-as }MTH kovács­műhelyének mestere. Úgy mentek, akár a marhák. Megállította az egyik mellette el­siető fiatalt: — Hogy hívnak? Melyik intézet­hez tartoztok? Ki az igazgatótok? — tette fel a kérdéseket. — Miért tetszik kérdezni? — né­zett rá meglepetten .Berkó Zoltán. — Tulajdonképpen ki maga? — Ki vagyok? — vágta vissza kis­sé gúnyosan Nagy András. — Tes­sék, itf az igazolványom. Most az­tán igazold magad te is! — Berkó Zoltánnak hívnak. A 116-oshoz tartozunk. Az igazgató elvtárs neve Bujdos László. — Igazolványt kérek. — Azt nem tudom megmutatni, nincs nálam. — Ne hazudj! Mutasd meg az iga­zolványodat, — szólt erélyesebben Nagy András. —r De kérem, látja, tornaruhában vagyunk, s nincs nálam az igazol­vány. — Akkor jössz velem az igazga­tóhoz, — s karján megragadta Ber­kó Zoltánt. _■— Engedjen el, nekem tornára kell menni: Nagy András azonban továbbra is ráncigálta a fiút az intézet fe’é, de végül Berkó Zoltán kikapta karjat Nagy András kezéből és futásnak eredt. « — Még el akarsz előlem szalad­ni, haszontalan kölyök? No megalij! — kiabálta utána, s ő iá utána ira­modott. De alig ugrott kettőt-hár- mat, hasravágódott. Nadrágjának egyik szára cafatokban lógott róla, s alaposn megsebezte a térdét. Nagy András nehezen feltápász- kodott, s egyenesen az igazgatóhoz, Bujdos László elvtársihoz ment. A látvány annyira meghatotta az igaz­gatót, hogy azonnal intézkedett. Egy­két tanárral összeült s rövidesen megszületett az ítélet. — Azonnali hatállyal, fegyelmi úton eloocsátani a haszontalan köiykét — hangzott a vélemény. így is történt. Berkó Z titánról pár óra alatt lekerült a tanuló^ egyenruha. Hiába mentegetődzött, nem használt semmi, még csak szó­hoz sem hagyták jutni. Só; Gál Já­nos tanár ahhoz is jogot formált magának, hogy a tanteremben, az osztály előtt, s az igazgató szobájá­ban két-két nagy pofont mert Ber­kó Zoltán arcára. Végül is az inté­zet össues hallgatói előtt kihirdet­ték az ítéletet, amelyben többek kö­zött az volt, hogy az intézet vezetői az esetről tájékoztatják az ország valamennyi intézetét, nehogy vala­hol felvegyék Berkó Zoltánt. * Nem egyszerű eset ez, ér­demes közelebbről megnézni. Két­ségtelen, helyesebb lett volna, ha a tanulók szépen, sorban, fegyelme­zetten vonulnak a tornára — nem pedig kiabálva, kacagva; így el is lehetett volna kerülni az egész, ügyet". De ki ezért a hibás? Nyil­vánvalóan hibásak a tanulók, köz­tük Berkó Zoltán is. Igen sokszor tapasztalható, hogy a fiatalok míg­feledkeznek magukról, nemcsak az utcán, de még az intézetben is. Nem adják meg a kellő tiszteletet a ne­velőknek, az idősebb embereknek. Nem egyszer visszafeleselnek. A há­lószobában cigarettáznak, hancuroz- nak. De ezért elsősorban az igazga­tó, Bujdos László elvtárs és a. tanári kar felelős. Miért nem nevelik, ta­nítják a fiatalokat arra, hogy fe­gyelmezetten vonuljanak ki torná­ra, vagy bárhová, miért nem neve­lik őket tiszteletadásra, szófogadás­ra, kellő illemre? Sajnos, eddig az intézetben sz igazgató és a tanári kar iger sok­szor elnézték a hibákat és a fegyel­mezetlenséget. Ennek a mulasztás­nak tudható be lényegében az is, hpgy például" Kovács Gábor ipari tanuló megpróbálta kijátszani az igazgatót és a tanári kart. Orvosi igazolását meghamisította. Van azonban egyéb hiba is. A rendsze­res segítő ellenőrzés elhanyagolása odavezetett, hogy a tanulók nem egy esetben szembeszállnak, sőt meg is verik nevelőiket; Igen nagy hiba ez, ami elsősorban a helyes nevelés el­mulasztásából adódik. Rájöttek már erre a tanárok és az igazgató is. A mulasztást azonban úgy akarják pótolni, hogyha valamelyik tanuló hibát követ el, azt vagy megpofoz­zák, vagy elbocsátják az intézetből. — Nagyon jól jött Berkó Zoltán esete — mondja Bujdos László elv­társ, igazgató. így legalább tanul­nak belőle a többiek is. Igen. Kétségtelenül az elbocsátás­nak nagy hatása van. Okulnak is az esetből a fiatalok. De ez egyma­gában nem fog sikerre vezetni. S nem is ez az elsődleges módszer. Rendet, fegyelmezettséget teremteni, jó szakembereket nevelni csak ak­kor tudnak, ha nem feledkeznek Az ujdiósgyőri és a vasgyári kör­nyéki szülők azzal a kéréssel for­dultak szerkesztőségünkhöz, hogy az Iskola-utcai elbontott vasúti fe­lüljárót állítsák vissza, mert az arra járó iskolás gyermekek az ott lebonyolódó vasúti forgalom veszé­lyének vannak kitéve. Alig egy év alatt három olyan fran­cia filmvígjáíékot láttunk, amelynek cselekménye a középkorba viszi vissza a nézőt. Hősei a népből kerülnek ki, nagy célokat tűznek maguk elé s bo­nyolult helyzetek, vidám kalandok sorozatán, minden akadályt legyőzve érik el céljukat, vívják ki boldogsá­gukat. Egyik a sok sikert aratott „Királylány a feleségema másik a sok bírálatot kapott „Törvényenkivüli lovag“ s a harmadik a csütörtökön bemutatott Alexandre Dumas regénye nyomán készült ..Három testőr ' című film. Szemmellátható, hogy a francia filmművészet szívesen nyúl vissza témáért az elmúlt századokba. A „Három testőr“ cselekménye a XVII. században játszódik le. A feu­dális Franciaországot ebben az időben keresztül-kasul hálózták a politikai cselszövések. Titkolt, vagy nyílt harc­ban állottak egymással a földesurak s különösen nagy harc folyt a király és a bíboros között. Az események középpontjában d'Artagnan, a daliás, csélcsap, hirtelen természetű gascog- nei harcos áll. Tarka-pettyes lován mint egy Don Quijote indul el Páris- ba, hogy szerencsét próbáljon. Az a célja, hogy beáll á király teslőrségébe és rangot, címet szerez. Don Quijote a szélmálmot óriásnak, a birkákat hadseregnek nézte, d'Artagnan pedig minden mosolyt sértésnek, minden pil­lantást kihívásnak vett. Hirtelen tér mcszete a kalandok egész sorozatába vitte. D'Artagnan három testőr barát­jával, s kissé ütődött szolgájával ér­dek feszi tő bonyodalmak, nevetséges helyzetek, párviadalok egész során menti meg a királynő becsületéf. tör borsot a bíboros űr őeminenciájának orra alá és nyeri el a szép Constance meg az oktatói, nevelői munka sok más, helyes módszeréről. Az utóbbit azonban gyakran mellőzik a 116-os MTH intézetben; Ezért a mulasz­tásért a tanároknak és az Igazgató­nak vállalniok kell a felelősséget. Nem kismértékben azért is, mert a tanulók nevelése igen sok pénzbe kerül államunknak. Az elbocsátott Berkó Zoltánra is több mint 12 ezer forintot költött államunk, nem is szólva arról, hogy örökös pecsétet nyomtak életére. Jól meg kell hány- niok, vetniük tehát a kérdést q to­vábbiakban, ha valakit el akarnak ■majd bocsátani. ★ Berkó Zoltánt elbocsátot­ták és kihirdették, hogy az esetről tájékoztatják az ország valamennyi intézetét, nehogy felvegyék valahol. Vájjon miért? Olyan nagy bűnt kö­vetett el? Véleményünk szerint nem követett el súlyos hibát. Ki tilthat­ja meg bárkinek is, hogy kacagjon az utcán, s kinek van ahhoz joga. hogy erőszakkal ráncigáljon valakit karjánál fogva bárhova. Vagy mi­ért nem vehetik fel esetleg más in­tézetbe, mi akadályozza őt ebben'5 Talán osztályellenség Berkó Zoltán? Nézzük csak meg közelebbről. Magasnövésű fiatalember — a 18. évében van. Kilencen vannak test­vérek. Szülei öt hold földön gazdál­kodnak Sárazsadány községben. Amíg az intézetben volt, egyszer sem mulasztott igazolatlanul. Sőt. — Addig az osztályból sohasem távozott, míg engedélyt nem kért rá, — mondja Bátori László nevelő. — Minden feladatot igyekezett tehetsé­ge szerint végrehajtani. A tanulás­ban és a munkában az átlagosak közé számított. Nyilván fegyelmezett munkájáért vették fel a DlSZ-szer- vezet soraiba is. Véleményünk sze­rint tehát népi demokráciánkban őt senkinek nincs joga megakadályozni a tanulásban, a szakma elsajátítá­sában; A 116-os számú intézet ne­velői és igazgatója sokkal helyeseb­ben tenné, ha a mindennapi mun­kában alkalmazná a szocialista ne­velés igen sok jól bevált módszerét, s természetesen ha szükség van rá, alkalmazza a fegyelmi eljárást is, de csak úgy, ha a hibát alaposan elem­zik. Ha így járnak' el, akkor lesz rend és fegyelem az intézettjen, sok sok jólképzett szakmunkással segíthetik a szocializmus mielőbbi felépítését. $,t. ,*< TÖRÖK ALFRÉD A Lenin Kohászati Művekhez fordultunk az ügyben, ahol azt a választ kaptuk, hogy a felüljáró- hidat terven felül elkészítik, A hid elkészítésének összes költségeit vállalják és november 25-ig át is adják rendeltetésének. szerelmét. Fontos szerepet játszik a történetben az álszenteskedő, kép­mutató bíboros, aki szeretője segítsé­gével fondorlatos módon a királyt, ® királynő szembeállításával akarja a háborút kirobbantani Jelleg­zetes figura d'Artagnan szolgája, a magát ostobának mutató, de minden hájjal megkent flegmatikuson talpra­esett legény, akinek már megjelenése, esetlensége is nevetésre ingerli a nézőt. A film írói, rendezői és művészei kissé korszerűsítve dolgozták filmre id. Dumas regényét, mindamellett jól kihasználva a helyzetkomikumot, ka­cagtató vidám jelenetek egész során mutatják be a romantikus, érdek­feszítő történetet. Érdeme, hogy leleplezi az egymással szembenálló feudális hatalmasságok, a bíboros és a király, valamint az őket körülvevő léhűtők erkölcsi rom­lottságát, aljasságát, cselszövéseket, a selyemfiúkként élű, gazdag nők által pénzelt gárdisták és testőrök életét. A film írói, rendezői és művészei, amennyiben nevettetni, szórakoztatni akarták a nézőt, elérték céljukat. A nézőtéren gyakran hullámzott végig a szívből jövő vidám nevetés. S a jó­kedv, a nevetés hozzátartozik az élet­hez. Vidám, hangulatos film után, vidámabban, könnyebben megy a munka. Cs. B. Villamossági javítóműhelyemet óiból megnyitottam. Rádió, vasaló, rezsó, vi­lágítás javítást gyorsan, gondosan ké­szítek. Csőmércs. Vághelyi József (volt Dénes Rádió) 65-ösök u. 9. Rendőrség­gel szemben levő utca. Telefon: 16-346 Készülékek elhozataíát vállalom. DOBOS DÁNIEL, a taktaharkányi községi tanács elnöke, a tanácsok megalakulása óta dolgozik a község­ben. Jó munkájának megvan a gyü­mölcse. Többek között megépítették a faluban a kultúrházat. Nagy se­gítséget nyújtott a termelőszövetke­zetek megerősítéséhez Is. A tanács és a község lakói közötti szoros kap­csolatot legjobban mutatja, hogy a tanácsülések mindig népesek. TATÁR BÉLÁNÉ, a sátoraljaúj­helyi járási tanács pénzügyi állandó­bizottságának elnöke. Az ő lelkiis­meretes munkájának is köszönhető, hogy Sátoraljaújhely elsők között van az adóterv teljesítésében. Tatár elvtársnő rendszeresen kijár a köz­ségekbe, segíti a községi állandó­bizottságok tagjainak munkáját. A dolgozó parasztok ügyeinek elintézé­sében is közvetlenül segítséget nyújt. A Hegyközben — Pusztafalun és Nyiri községekben például rosszul ment az adófizetés. Tatár elvtársnő ellátogatott ezekbe a községekbe, ahol a dolgozó parasztok elmondot­ták, hogy szeretnék ha szállíthatná­nak fát a járási székhelyre is, mert akkor több lenne a pénzük. A járási pénzügyi állandóbizottság javaslatá­ra az elnökség engedélyezte a szál­lítást. GECSE JÁNOS középparaszt m fca. nácsok megalakulása óta tagja a kai rosi községi tanácsnak. Mint jó gaz4 da példát mutat az időszerű mezői gazdasági feladatok elvégzésében^ Szeretik is a községben, mert tapasza talatait átadja dolgozó társainak. Jól képviseli a község érdekeit a járási tanácsüléseken is, mivel tagja a já4 rási tanácsnak. K. KOZUP MIHÁLY a tiszakaó rádi mezőgazdasági állandóbizottság aktívája. Tanácsait sokan megfogadó ják, hiszen mintagazda kitüntetést is kapott, s termésátlaga magasabb volt mint a többi egyéni gazdáé* Egész évi beadását előre teljesítette* Gyakran tart kisgyűléseket is. BUTYKAI ANDRÁS fügödi ta-i nácstag, tagja a pénzügyi állandóbb* zottságnak is. Gyakran segíti haszó nos javaslataival a tanács munkáját. Megszervezte, hogy a községi legelő a lévő hidat társadalmi munkával kiJ javítsák. Ez 2 ezer forint megtakaríó tást jelentett a község számára. KUCSMÁR ANDRÁS középpaó raszt is értékes javaslatokkal segíti a tanács munkáját. Javasolta péU dául, hogy a legelő gyomos és ki-* száradt részeit szántsák fel és újból vessék be. A tanácsülés elfogadta jaó vaslatát és elhatározták, hogy a taó nácsválasztásig rendbehozzák a leó gelőt. I Bánjászok mozgalma a háztartások szt'nsxükségletéiiek kielégítésére Október 16-án nagyszerű mozgalom indult a magyar szénbányászató ban. Közeledik a tél. és sok háztartásban még üresek a szeneskamrák* Ezért úgy határoztak a bányászok, hogy az október 16-tól 24-lg termelt szénmennyiség jelentés részét a lakosság szcnszükségletének kielégítés sére fordítják. Minden bányában röpgyűléseket tartanak a bányászok és megbeszéó lik azokat a feladatokat, amelyeket a háztartások jobb szénellátása éró dekében meg kell oldaniok. Valamennyien tudják, mennyire fontos, hogy| minden háztartásnak jusson szén. j A kitermelt szénmennyiség növelése érdekében október 16-án éd 11-cn műszaki aktivaértekezleteket tartanak. Ezeken résztvesznek an elővájó és feltáró brigádok vezetői is. A bányák főmérnökei előadásokó ban ismertetik az elővájás fontosságát. Megbeszélik azokat a feladatokat* amelyek az elkövetkező év első negyedében megoldásra várnak. Oró mosbányán, Lyukóbányán és Albert telepen már meg is tartották ezeked a megbeszéléseket. Azzal, hogy előre megbeszélik a tennivalókat, biztoó sítani akarják a zavartalan átmenetet az 1954-es évről, az 1955-ös és( első negyedévére. AZ ÉSZAKMAGYARORSZA'G CIKKE NYOMÁN Az Északmagyzrrország szeptember Jw-i. száma. „Törődjenek jobban a Me- zőker vezetői az ózdi dolgozók friss zöldség és gyümölcs ellátásával" cím­mel cikket közölt arról, hogy az óz­di Mezőker késve ralkja ki a vasúti kocsikból a címére érkezett árukat. A cikkre a borsodmegyei Zöldség és Gyümölcsforgalmi Tröszt az aláb­bi választ küldte: Az ügyet kivizs­gáltuk és az illetékeseket felelősségre HÍREK ftszakai ügyeletes orvosi szolgálat t. Megye) kórháj (tel.: 38-383). 1 Ka­Jinczy o. 20. U5-032). S. UJdlósgyO I. a 4. sí. rendelő (31—287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszaka) készenléti szolgálat: Mis­kolc, Szabadság tér 2. sz. Matinovszklf m. 1 *}2ám. — Uldlósgvőr: Mar* X.árcly o. 38. sz. Hejőcsaba: Osabavezér o. 68. «zám. ÜGYELETES ÁLLATORVOS: Szombat déltől hétfő reggelig Ács Sándor állatorvos. Miskolc, Magdolna utca 6. sz. Telefon: 15—984. IDŐJÁRÁS Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, többfelé köd, néhány helyen köd- szitálás, mérsékelt déli. délnyugati szél, az éjszakai lehűlés nyugaton erős, keleten gyenge marad. A nappali hőmérséklet a maihoz képest alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: a legala­csonyabb hőmérséklet ma éjjel nyugaton 1—4, keleten 5—8. a legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap országszerte 15—18 fok között. A fűtés alapiául szolgáló várható középhő­mérséklet az ország egész területén tíz fok fölött. Felhívás Felhívjuk előfizetőink figyel­mét, hogy az újság előfizetési árát mindig a megelőző hó 28-ig fizessék ki a postás kézbesítő­nek, illetve az üzemi sajtófele­lősnek, mert ellenkező esetben, a posta a lap küldését megszün­teti. Kiadóhivatal. — Nagyteljesítményű fényképező­gépek kaphatók az OFOTÉRT-üzle- tekben. Őszi és téli fényképezéshez alkalmas nagyteljesítményű kes­keny- és rollfilmes fényképezőgépek kaphatók az OFOTÉRT-üzletekben. Bő választékban áll rendelkezést* Kijev, Zorkij, Taxona és Beltica rendszerű keskenyfilmes, valamint nagyteljesítményű Reflekta II. típusú rollfilmes fényképezőgép. A gépek Bitor, Tessar, Industar és Meritar lencsékkel kerülnek forgalomba. Kü­lön újdonság az SB izzó, amely ki­válóan alkalmas belső felvételek ké­szítéséhez. vontuk. Valóban megtörtént, hogy, az ózdi vállalat a zöldség s gyümölcs-) árukat az előírt 5 óra helyett 20, sőt) 40 óra alatt rakatta ki. A késedéi-) mes kirakás és egyéb hiányosságod sorozatos elkövetése miatt egy árué érkeztetőt és a kirakásért felelős dóié gozót a vállalattól elbocsátottuk és! intézkedtünk a többi hiányosságod megszüntetéséről, is. — A Békebizottságok Kiskönyvtáré ra sorozatban legutóbb Örkény Ist4 ván írása jelent meg „Hiszek a sza-4 badságban’1 címmel. Örkény István) könyvecskéjében Charlie Chaplin, 4 világhírű humorista, számtalan káé cagtató filmjáték szerzőjének és főé szereplőjének életét, küzdelmeit táré ja elénk. Chaplin nagyjelentőségű munkássága során képességeit mindé inkább az emberi haladás, a békéi ügyének szolgálatába állította. Al Béke-Világtanács ezért legutóbbi Nemzetközi’Békedíjjal tüntetté ki a! kiváló művészt és békeharcost. —■ A Mezőgazdasági Értesítő légé újabb száma közli, hogy a gazdasáé gokban foglalkoztatott építőmunkáé sok munkaideje napi nyolc, illetőleg heti negyvennyolc óra, s e munkáé időt egész éven át heti hat munkáé napra kell felosztani. E dolgozók réé szere szabad szombatokat kiadni^ vagy őket ötvenhat órás munkaidőé vei foglalkoztatni nem szabad. A Déryné Színház műsora Ma délután fél 3 órakor: Bújócska. Este 7 órakor: Csárdáskirálynó. A mozik műsora ; BÉKE. Október 14-27: Három testőr. Ui kezdés: 4. 6. 8 óra. — Vasárnap de.- elíítt 10 ólakor: Az asszony állia a szavat. KOSSUTH. Október 14-27: Fel a fejjel. Kezdés: fél 6. háromneeved 8. vasárnap: fél 4. háromneeved 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Ezer veszélyen at; FAKLYA. Október 16—18: Az ezred lánya. Kezdés hétköznap: fél 6. háromnegyed 8 Vasárnap: fél 4, háromneeyed 6 és 8 ót». 16-án 3 előadás: fél 4. háromnegyed 6 és 8 óra. Vasárnap matiné fél 11 órai kezdet­te1.: Asszo.nv állja a szavát. TÁNCSICS. Október 17-19: Fel a fejjel. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 3. 5. 7 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Október 17—19: Fi* garó házassága. Kezdés: vasárnap 5 és 7 hétköznap 6 óra; UJDIOSGYORI VASAS OTTHON. Október 16—17: Három testőr. Kezdés: 5 vasárnap: fél 3 fél 5 ói - HEJŐCSABA. Október 15-17: A kis /Muck története. UI kezdés: 7 óra. vasárnap: 3. egynegyed 6. fél 8 óra.-------------------. — -------------------------­LEVELEINK NYOMÁBAN... Helyreállítják a diósgyőri Iskola-utcai felüljárót-4^ MÄROM TESTÖV Színes francia filmvígjáték a miskolci Béke-moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom