Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-30 / 257. szám

Szombat, 1951. október 30. 2SZAKMAGYARORSZAG 3 Oktatási segédanyag A munkás-paraszt demokratikus diktatúráról A POLGÁRI demokratikus fórra, dalinak a marxizmus-leninizmus ta­nítása szerint különböznek egymás­tól. A forradalom jellegét az "hatá­rozza meg, hogy melyik osztály ve­zeti, milyen követeléseket valósít meg, a hatalmat melyik osztály ve­szi a birtokába. A polgári demokratikus forradal­mak a kapitalizmus legfelső fokéra, az imperializmus korára jellemzőek. Ellentétben a klasszikus kapitaliz­mussal, amelyben a polgári forra­dalom vezetője a liberális burzsoá­zia, az imperializmus korában a pol­gári demokratikus forradalom veze­tője a proletariátus, mert a liberá­lis burzsoázia elvesztette íorradal- miságát, megalkuvóvá vált, nem ér­deke a polgári demokratikus forra­dalom győzelme. Ezért a forradalom elére olyan osztálynak kell állnia, amely következetesen harcol a pol­gári demokratikus forradalom győ­zelméért, követelései megvalósítá­sáért és a forradalom továbbvite­léért. Ilyen osztály csakis a mun­kásosztály lehet. A polgári demo­kratikus forradalom vezető erejé­nek, a munkásosztálynak E feladata, hogy a parasztságot — amelynek szintén érdeke a földbirtokos rend­szer felszámolása — szövetségesként megnyerje, a burzsoáziát pedig tel­jesen elszigetelje a vezetéstől. Fon­tos feladat, hogy a tömegeket ki­vonja a burzsoázia befolyása alól és a maga oldalára állítsa. Ezt igazolják az oroszországi 1905-ös és az 19I7-es februári pol­gári demokratikus forradalmak, ahol a proletariátus volt a forradalom vezető ereje. MIÉRT A MUNKÁSOSZTÁLY a forradalom vezető ereje? Lenin elvtárs azt tanítja: először azért, mert a proletariátus helyze­ténél fogva előrehaladottabb, követ­kezetesebb, forradalmibb osztály. Másodszor azért, mert a proletariá­tusnak önálló, harcos pártja van, a kommunista párt, mely szervezett, egységes csapattá kovácsolja össze a munkásosztálytl Harmadszor: mert a proletariátusnak nagyobb érdeke a forradalom győzelme, a régi rend hatalmának teljes megdöntése. Ne­gyedszer: mert a proletariátus a polgári demokratikus forradalom­ban — és annak győzelme után — kedvezőbben harcolhat a szocialista forradalom feltételeinek megterem­téséért. Hazánk sajátos viszonyai között a polgári demokratikus forradalom a felszabadulással kezdődött és a for­dulat évéig tartott. Az átalakulás aránylag békésen, de kemény osz­tályharc árán ment végbe. Oroszországban a polgári demo­kratikus forradalmak, a fegyveres felkelések egész sorozata készítette elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Hazánkban a demokratikus forradalom a fel­szabadítással kezdődött, amikor a Szovjet Hadsereg szétzúzta a Horthy-fasiszta állam fegyveres alakulatait. Ennek alapján indulha­tott meg hazánkban a kommunista párt vezetésével, a munkásosztály tevékeny részvételével a polgári de­mokratikus átalakulás, a forrada­lom követeléseinek megvalósítása. MIT TANÍT a marxizmus-leni­nizmus a munkás-paraszt forradal­mi demokratikus diktatúráról? A marxizmus-leninizmus azt ta­nítja, hogy ez imperializmus korsza­kában a következetesen végrehaj­tott polgári demokratikus forrada­lom győzelme után, munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra jön létre. Ez azt jelenti, hogy a munkásosztály a pért vezetésével a demokratikus forradalmat győze­lemre viszi, s utána megteremti a forradalmi demokratikus diktatúrát. Lenin elvtárs azt tanítja: „Minden forradalom legfőbb kérdése az ál­lamhatalom kérdése". E lenini ta­nítás alapján harcolt a Magyar Kommunista Párt a hatalomban való részvételért, majd teljes meg­szerzéséért. A felszabadulás után a munkásosztály részese vojt a hata­lomnak. Rákosi elvtárs a III. párt­kongresszuson azt mondotta: „A munkásosztály résztvett a kor­mányban, s a harcot a forradalom továbbfejlesztéséért nemcsak alulról és kívülről a tömegek segítségével hanem belülről és felülről is foly­tatta:" E hatalomban résztvett a burzsoázia is. A munkásosztály és a parasztság igyekezett kezébe venni mindazokat a kulcspozíciókat, ame­lyek biztosították a hatalom teljes átvételét. Pártunk például az első perctől kezdve kezébe vette és mindvégig megtartotta az Államvé­delmi Hatóságot, a belügyminiszteri tárcát stb. Ez a hatalom nem volt szocialista íjellegű, intézkedései a forradalom jrivmarryamak megvédésére* » föld birtokososztály és a nagyburzsoázia felszámolására, a monopoltőke ha­talmának megdöntésére, a feudális csökevények felszámolására és a demokratikus szabadságjogok bizto­sítására — tehát a polgári demo­kratikus forradalom feladatainak megvalósítására terjedtek ki. MUNKÁSOSZTÁLYUNK a párt vezetésével valóraváltotta a paraszt­ság évszázados álmát, a földet ke­zébe adta. Megyénkben is megszűnt az az állapot, amely 1945 előtt a földbirtok megoszlásában fennállott. 1938-ban a föld 43.8 százaléka né­hány földbirtokosé volt; így például Patay Józsefnek Vilmányban 1200. báró Radvánszki Kálmánnak Sa,jó- kazán 5000, Fitok Jánosnak Fájban 1800 kataszteri hold volt a birtoká­ban és így sorolhatnánk tovább. Me­gyénk földterületének 21.9 százalé­ka kulá'k és 6.6 százaléka a papok ezén volt, ugyanakkor a paraszt­ság tízezreinek a földterületből csak 27.7 százalék jutott. A földosztás során 650 ezer pa-^ raszt jutott földhöz. A földosztássá'" létrejött a munkás-paraszt szövetség első szilárd alapja, mely egyre job­ban erősödött. Különösen akkor nőtt a kommunista párt tekintélye és be­folyása a parasztság körében, ami­kor megvédte a parasztságnak jut­tatott földet. a pártnak az volt a jelszava: „Földet vissza nem adunk!" A kommunista párt helyes politi­kája nyilvánult meg a forint meg­teremtésében. mely a párt mögé tö­mörítetté a dolgozó tömegeket. A tömegek mozgósítása s azok csatla­kozása biztosította, hogy a kommu­nista párt által vezetett munkás- osztály a polgári demokratikus for. radalmat tovább fejlessze. Előbb állami ellenőrzés alá helyeztük a bankokat, gyárakat, nagyüzemeket, később ezeket fokozatosan — szívós osztályharc közepette — állami ke­zelésbe vettük# a nép tulajdonává tettük. így kerültek megyénkben is a nép kezébe az ózdi, a borsodnédasdi üze­mek, a miskolci drótgyár, a sáros­pataki téglagyár, a sajószentpéteri üveggyár, az edelényi, diósgyőri bá­nyák, stb. Népi demokráciánk első szakasza, mely a felszabadulástól a fordulat évéig tartott, osztálytartalmát te­kintve lényégében a munkásság és a parasztság forradalmi demokrati­kus diktatúrája volt. A hatalom po­litikai alapja a munkás-paraszt szö­vetség, s fő ereje a munkásosztály vezette kommunista párt. Azzal, hogy a munkásosztály, a párt vezetésével kezdettől fogva ré­szese volt a hatalomnak, lehetővé vált olyan követelések megvalósítá­sa is, melyek lényegében a szocia­lista forradalom feladatköréhez tar­toztak volna. HOGYAN Nő ÁT a polgári de­mokratikus forradalom a szocialista forradalomba? Lenin elvtárs erről azt írta: „Mi a szakadatlan (permanens) forrada­lom mellett vagyunk. Nem állunk meg félúton, hanem a proletariátus szervezettségéhez ée öntudatához mérten a polgári demokratikus for­radalmat szocialista forradalommá fejlesztjük át.” A polgári demokratikus forrada­lom győzelme nem tudja megszün­tetni a kizsákmányolást. Ezért. a munkásosztály történelmi hivatása a kapitalizmus teljes megdöntése, a proletárdiktatúra kivívása, a ki­zsákmányolástól mentes, osztálynél­küli társadalom felépítése. Pártunk a polgári demokratikus forradalom­ban feladatának tartotta, hogy a munkásosztály döntő többségét meg­nyerje a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcra; hogy maga köré tömörítse a tömegek nagyrészét és megnyerje a dolgozó parasztságot, a falu és a város fél­proletár elemeit. A tömegek harca, a- munkásosz­tály vezető szerepe, a polgári demo­kratikus forradalomban elért sike­rei biztosították és eredményezték azt, hogy a fordulat évében áttér­tünk a polgári demokratikus forra­dalomról a szocialista forradalomra. Oroszországban fegyveres felkelés útján, véráldozattal jött létre a szo­cialista forradalom. Hazánkban sa­játos viszonyainknál fogva a kom­munista párt vezetésével, rögtön s felszabadulás után, a demokratikus forradalom célkitűzéseinek megvaló­sításával egyidőben' kezdtük meg a proletárdiktatúra előfeltételeinek megteremtését. Pártunk kezdeményezője és él­harcosa volt a földosztásnak, az új­jáépítésnek. a jó pénz megteremté­sének, a reakció elleni harcnak. Le­leplezte például az olyan ellenséges elemeket, mint Nagy Ferencet, Raj­kot, Mindszentit és a többieket, s így a dolgozó tömegek nagy többsé­ge előtt megnőtt tekintélye, befo­lyása. A két munkáspárt egyesülésével létrejött a munkásosztály egysége, megszűnt a szakadás a munkásosz­tályon belül. Népi demokratikus fejlődésünk első szakaszáról, a pol­gári demokratikus forradalomról a szocialista forradalomra való átté­rés minden megrázkódtatás nélkül t,örtén+. Ez nem köthető dátumhoz, mert a két szakasz feladatai egybe­olvadtak. Igv pl. a polgári demokra­tikus forradalomban végrehajtottuk az államosítást, ami pedig a szocia­lista forradalom feladata lett volna. Viszont nem valósítottuk m<£ az is­kolák államosítását, amit a polgári demokratikus forradalomnak kel­lett volna megoldani. A SZOCIALISTA forradalom győzelme után a munkásosztály megvalósítja saját hatalmát, a pro­letárdiktatúrát. A hatalom megra­gadása azonban csak a dolog kez­dete. Ezért a főfeladat a hatalmat megtartani, megerősíteni és legyőz- hetetlenné tenni. A propagandista és a hallgató elvtársak a kongresszusi anyag első témájához tanulmányozzák e cikket, az anyag elvi kérdéseinek tisztázá­sához. t/j ssovjet bányagép Jícippjt iiULz±ikáLá-cLai(%L& micppt (B& nő d—c^liauf—Űltm plín A felszabadulás tízéves évfordulója jelentős eseményekben gazdag év. Azzá teszi a Hazafias Népfront ala­kulása, a tanács választás, az első nagy magyar lírai költő, Balassi Bá­lint születésének 400-ik évfordulója és több más ünnepi alkalom. Ezt az esztendőt jelentőssé akarjuk tenni zenekultúránk fejlesztésének új feje zetével is. Dolgozóink ma már nemcsak a zene- művészeti élményeket igénylik, de követelik a zenetanulási lehetőséget ts. Erre bizonyíték a zenei intézmé­nyek felvételi vizsgáit ostromló ía nulnivágyók nagy száma. Amellett, hogy sokan tanulnak zenét, mozgalom indult, hogy kisebb csoportok helyett nagyobb zenei erőket vonjanak össze. IBS például Sárospatakon egy lelkes zenetanár, Tóth Károly 30 tagú szimfónikus zenekart, készít elő. Maga vállalja a munkát, a koltaolva- stis fáradságos tanításától kezdve a művészi beállításig. Az elmúlt évben kísérletképpen ala­kította Imog a megyei tanács a kar­nagyi munkaközösséget. Első feladata a borsodi központi kórus szervezése volt, amely október elsején 75 taggal kezdte meg a munkát. Tavaly a Ko­dály ünneplésére alakult Psalmust éneklő együttes nagy sikert aratott zenei szakemberek és hangverseny közönség előtt. Ezt á szép munkát folytatja dr Kiss Gézéné a borsodi központi kómmal, A kórus tagjai lel- kés miskolci dalosok. De részt vesznek benne az általános és középiskolák tanárai közül is sokan. A tagok sorá­ban szeretnénk még látni több régi, dalosnralttal rendelkező üzemi eivtár; sat is fizikai és szellemi dolgozókat egyaránt. A kórus minden hétfőn és csütörtökön este fél 6-tól fél 7-ig pró­bál a Zenepalota hangversenytermé­ben. Budapesten a népművelési minisz tórium engedélyével dallanialkotói munkaközösség alakult. Felszólítást, kaptunk, hogy a karnagyi munkaközösség foglal­kozzék azzal is, hogy szervezzük meg ennek borsodi csoportját. Célja az, hogy a kisebb zeneszerzők munkáit terjessze, a sikerült dalla­mokat hangszereli esse, segítséget ad- jón azoknak az őstehetségeknek, akik nck a múltban nem volt alkalmuk, hogy képességeiket magas fokig fej­lesszék. R'J-céljük, hogy fel fogjuk kutatni hamarosan az új borsodi zeneszerzőket, akik bizonyára bőven akadnak megyénkben. Sárospatakon él még Kovák Sándor, annak a fial­nak a szerzője, amelyet mindenki ku ruc dalként énekel: „Nagymajtényi síkon“. A jólismert „Zúg az erdő, zúg a nádas“ kezdetű dal szerzője is bor- sodmegyei; dr Görgő Tibor orvos. Ke vesen tudják azt is, hogy az ország egyetlen bányász népi- zenekarának vezetője, Maldnyi Jó­zsef is kitűnő dalkomponisfa, És még hányán vannak megyénkben olyanok, akikről nem tudunk! Őket kutatjuk, keressük. Kérjük, forduljanak hozzánk munkájukkal, hogy értékes műveik terjesztésében, kiadásában segítségükre lehessünk. Ha elgondolásaink megvalósításában lelkes segítőkre találunk, hamarosan eljön m Idő, hogy muzsikáló-daloló megvének nevezik majd Borsodét. ERDÉLYI LÁSZLÓN® A tulai „Scsekimigolj“-tröszt 12, száipű bányájában kipróbálták az 50 méter hosszú „SCs—52“ típusú új mozgatható fémpajzsot, amellyel a bányavágatofe biztosítását gépesítik. Ennek a pajzsnak a segítségével teljesen gépesíteni lehet a .szénbányászás minden folya­matát, úgy, hogy emelkedik a munka termelékenysége, jelentős mér­tékben csökken a szén önköltsége és a frontban végzett munka sok­kal biztonságosabbá válik. — A képen: L. Zigtin (baloldalon) és A. Giller bányamérnökök, a pajzs tervezői a bányában ellenőrzik a pajzsot munka közben. Öíszáz Ionná szenei laliürítaiiak meg a Lenin Kohászai! Müvekben A Központi Vezetőség októberi ha­tározata a fokozott takarékosságra hívta fel mindannyiunk figyelmét. A Lenin Kohászati Müvekben az energia és a gázgyár dolgozói meg­szívlelve a K. V. útmutatását, kü­lönböző intézkedéseket tettek, hogy mind több szenet, olajat, gázt és egyéb tüzelőanyagot megtakarítsa­nak. Megkezdték a martinacélműben a gáztüzelésű kemencét olajtüzelésre átalakítani. Több kemence már olajtüzeléssel dolgozik és ennek ré­vén ma a durvahengerdének 20 szá­zalékkal, a finomhengerdének és a nagykovácsműhelynek 15 százalék­kal több gázt tudnak adni. Igen jelentős az is, hogy a kohók­nál képződő kohógáz nagyrészét* mely eddig a levegőben elpárolgott* felfogják és villamosenergiaterrme- lésre felhasználják. Több újítást ia bevezettek a takarékosság érdeké­ben. Kerényi József, Lévai Rudolf és Szántó László elvtársak járnak ebben az élen. A jobb karbantartási munkálatokkal is a széntakarékos­ságért harcolnak. Az eddigi munka és fáradozás eredményes volt, mert jelenleg naponta 500 tonna szenet takarítottak .meg, közel 100 ezer fo­rint értékben. Rövidesen új kgzáil kezdi meg működését, ez is lehető­vé teszi, hogy a jövőben úgyszólván minden kohógázt felhasználjanak. A Lenin Kohászati Művek dolgozói ez­zel is az új szakasz célkitűzésének megvalósítását segítik elő. Felkészültek as autók is a télre Az. elmúlt hetekben a miskolci Autóközlekedési Vállalat kocsiszem­lét tartott annak érdekében, hogy az autók felkészülten várják a telet. A 31. számú miskolci Autóközlekedési Vállalat valamennyi dolgozója lelki- ismeretesen dolgozott a műszaki szemle sikere érdekében. Kijavítot­ták a kocsikat. Hasonló szemlét tar­tottak Mezőkövesden és Ozdon is. A miskolci Autóközlekedési Vállalat­nál kiváló munkát végeztek a szem­le előkészítésében Riczkó Ferenc, Majoros Béla, a kirendeltség veze­tői, Hegedűs Sándor, a központi rész­leg művezetője, Durdon István cso­portvezető, a gumiműhely dolgozói* Dicséretet érdemel Horváth Péter* Sári József, Hudák István, Duhalov- szky Mihály Slezők István, Csomós András, akik mindent elkövettek* hogy ne maradjon egyetlen kocsi sem kijavítatlanul. Firtko Sándor* Kiss György, Kiss Zoltán, Tóth Já­nos, Balogh Ándrás gépkocsivezetők is jó munkát végeztek. A műszaki szemle igen hasznos volt s a továbbiakban is arra van szükség, hogy még a hideg idő be­állta előtt minden autót rendbe hoz­zanak a zavartalan közlekedés biz­tosítása érdekében. Ä „hozomány€ TJ árom héttel ezelőtt lépett házasságra Lihi Gizella, a tűzálló - anyaggyár bérelszámo­lója és Deme Miklós elv- társ, a DIMÄVAG süly- lyesztékes kováesműhc- lyének művezetője. A iiatalok egyelőre ott ma radtak a mamánál, Lihi Bertalanná Diósgyőr Já- nos utca 4. szám alatti lakásában. Se lakásuk, se bútoruk nem volt még. — Nem baj kedves — vigas ztalta a fiatal- asszonyt a férje —, majd még jobban dolgozunk, hogy többet kereshes. síink és aztán lassankint megvásároljuk a bútort és lakás is majd csak kerül. Deme Miklós haza is hozta az első fizetést és megkezdődött a szorgal más spórolás, hogy hó­napok múlva a bútort megvásárolhassák. Ak. kor még nem is sejtet­ték. hogy néhány nap tmulva rájuk ragyog a szerencse. Pl eme Miklösné ép- pen vízért volt. amikor megérkezett az újság. Két kis húga iz­gatott olvasásba kezdett. Vájjon a második béke­kölcsön ötödik húzásán nyertek-c? S amikor Dcménó belépett a kony­hába, meglepődve látta, hogy táncolnak, ugrál­nak testvérei. Aztán nekirontottak: — Gizi! Tudod-e mt történt? 50.000 forintot nyertél. — Ej, ne bolondozza, tok! — szólt kissé ha­ragosan húgaira, akik minden húzásnál „be­ugratták“ nénjüket. Most sem akart hinni nekik. Addig addig erős- ködtek, hogy végül ke­zébe vette az újságot. Szinte táncolni kezdfek előtte a számsorok- aka ratlanul is felsikoltott, mert a 6148 0765 ös szá mű 100 forintos kötvénye 50.000 forintot nyert. Olyan öröm fogta el és olyan heves szívdobo­gás, hogy le kellett ül­nie. Majd mosolyogva, arra gondolt, hogy most már lesz bútoruk, majd besietett a kis szobába. A üg várta, hogy a ^ férje és édesanyja hazajöjjön — aki szin­tén a tűzállósnyag- gyárban dolgozik. Kellemes meglepetést akart nekik is szerezni, de ahogy bolépfek, sie­téstől kipirult arccal, már tudta, nem mond újságot. — Ügy meghatódtam — mondja gyanúsan csillogó szemekkel Lihi Bertalanná —, renikoe a gyárban körülfogtak a többi dolgozók. Mini denki mosolygott, neve* tett, ragyogott az arcuk és szorongatták keze-, met, hogy adjam át ne­ked üzenetüket: sok boldogságot kívánnak a nyereményhez. — Mondd, ügye na­gyon váratlanul' ért té­ged? — néz melegen fe­leségére Deme Miklós. — Nem tudom, — vá­laszol tétován az as­szonyka. — Amikor a kölcsönjegyzés idején 600 forintos fizetésemből 400 forintot jegyeztem — árulja el eddig eltitkol! gondolatait —, azér! tettem, hogy segítsek a* államon és arra is gon­doltain, milyen jó lenne* ha nyernék párezer fői rintot nászajándékkél- pen. És most itt ahozo*., mány. A te példádon is lát- ják — szói Deshe Miklós —, hogy legjobb befektetés a. békeköl­csönjegyzés. Nemcsak az országunkat gazda­gítjuk vele, hanem még hozományt is kapunk érte cserébe — teszi hozzá mosolyogva. Igen. a Deme család is a maga hasznára, a haza javára jegyezte a békekölcsönt. Úttörők! DISZ-W! Földoiövesszövetkezet« doloozók! A földművesszövetkezetek 1954. november 1—30-ig valamennyi köz­ségben vas- és fémgyűjtést rendeznek. — GyUjtsetek össze minden­nemű vas- “s fémhulladékot. A földművesszövetkezetek az átvétel alkalmával készpénzzel azonnal kifizetik. A vas- és fémhulladékok összegyűjtése nemzetgazdasági érdek. — Gyüjtsd a vasat és a fémet, átveszi a. szövetkezet!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom