Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-08 / 212. szám
Á diósgyőri vasúti k öcs{-temetőben, ahol havonta negyedmillió forint kórt okoznak Vita a tanácstörvény-tervezetről V __________________________é AZ MDP BOR SÓD-AB/ UJJ-ZE :mplén meg »Vei f 3ÄRTB I1ZOTTSAGÁNAK LAP3A X. évfolyam 212. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 8, szerda n JŰVŰÉVI El TERMÉSÉRI'n Még el sem múlt jóformán a gabonabetakarítás gondja, már is készülni kell az újabb feladatok elvégzésére. Soron következik a kapások betakarítása, a kukorica, napraforgó törése, a burgonya, majd a répa ásása. És itt van a szántás-vetés, az istállótrágya kihordásának ideje. Az őszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésével nagy lépést tehetünk előre a jólét felé vezető úton a párt és kormány határozatainak megvalósítására. Mindenki érdekelt abban, hogy a jövő évben még jobb termést takaríthassunk be. Nem mindegy tehát, hogy milyen földbe tesz- sztik őszi vetéseinket, mert a gabona csak akkor kel gyorsan és egyenletesen, ha alaposan előkészítettük a magágyat. Tudjuk, hogy az idejében, jól végzett őszi munka fokozza a föld termőerejét. Több búza, rozs, árpa és egyéb termés lesz a köHárom kiváló berentei bányász Virág Balázs berentei vájár a bányásznapra 166 százalékra, Drótos Anna földalatti szállító 121, Dankó András vájár szintén 166 százalékra teljesítette napi tervét. Az izsófalvi bányászok csatlakoztak a csolnokiak felhívásához November 7-re 1300 tonna szénatfósság törlesztését vállalták Mi, az izsófalvi bányaüzem dolgozói üdvözöljük a csolnok! elvtársak felhívását. Csatlakozunk a közel 300 ezer tonnás szénadósság törlesztéséhez, hiszen annak okozói többek között mi magunk is vagyunk. Most a párt és közvetlenül Rákosi Mátyás elvtárs figyelmeztetése döbbentett minket arra, ho gy lemaradásunkkal milyen hatalmas kárt okozunk népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. Most látjuk igazán, hogy partunk és kor mányunk. amely soha nem látott megbecsülésben részesít minket, ne m ezt várja tőlünk. De mást kíván tőlünk dolgozó népünk is. Hiszen a lemaradással mi akadályozzuk a* életszínvonal gyors emelkedését. Tudjuk, hogy népünk most a zt várja tőlünk, hogy teljesítsük a tervet, törlesszük tartozásunkat. J oggal várja tőlünk a nép, hogy a hűségjutalmat és a sok más eiis mérést és megbecsülést tervünk maradéktalan teljesítésével viszono zzuk. Atérezzük pártunk és országunk előtti felelősségünket és ezérl határoztuk el, hogy a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom évfordulójáig 1300 tonna szenet törlesz tünk adósságunkból. KÚPOSOK BÉLA párttitkár JUHASZ FERENC szaksz. üb. titkár BOROVICS FERENC igazgató BURKUS ISTVÁN sztah. vájár GVARM ATHV DÉNES főmérnök JÖZSA JÁNOS sztah. vájár Behozták lemaradásukat a diósgyőri hengerészek vetkező évben. A talaj szakszerű elkészítésében nagy feladat vár megyénk gépállomásaira, traktoristáira és szakembereire. Több gépállomás eredményes, jő munkát végez. Az újesanálosi és a hejőpapi gépállomások már hetek óta vetés alá szántanak, a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek földjein. A jó talajelőkészítés azért is fontos, mert ilyenkor minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnál összetorlódik a tennivaló. A kapásnövények betakarításával egyidőben esik a rozs. az ősziárpa és a búza vetése. Ezért gyorsán kell végezni a betakarítással, hogy a kukorica, vagy répa helyére a búza kerülhessen. A jó termés egyik legfontosabb feltétele, hogy idejében főidbe kerüljön a mag. Nagyon jól tudják ezt a tiszabábolnai, hejőpapi s a megyaszői termelőszövetkezetekben, ahol már megkezdték a vetést. Az őszi gabonák számára akkor kedvező a magágy, ha a magtakaró réteg alatt morzsalékos, egyre ülepedettebb z talaj. A jó gazda tapasztalata azt mutatja, hogy nemcsak a rozsot, hanem a búzát is ülepedett magágyba kell vetni. Előfordul, hogy megkésünk a szántással és hengerezéssel igyekszünk pótolni a talaj ülepedését. Ez azonban semmiképpen sem olvan jó. mint a természetes ülepedés. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, ahol kukorica után akarják elvetni a búzát, nagyon fontos, hogy a betakarítás után nyomban levágtál? a szárat, s azonnal szántsanak. Néhány helyen előfordul még termelőszövetkezetben is. hogy p.zon vitáznak: helyes-e az őszi gabonafélék alá istállótrágvát adni? A gazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok és a nagy termésátlagot elérő termelőszövetkezetek — mint például « taktabáii Béke. az emődi Szabadságharcos, a bor- sodivánkai József Attila és Petőfi tudják, hogy nemcsak helves, hanem a tápanyagban szegény földeken okvetlenül szükséges Is az istállótrágya. Nem szabad megfeledkezni mezőgazdasági dolgozóinknak arról sem. hogy az istállótrágyával együtt. megfelelő arányban műtrágyát is kell használni. A termelőszövetkezetek, s az állami gazdaságok csak akkor tudnak időben végezni az őszi mezőgazdaság? munkákkal, ha jó kapcsolatot teremtenek, közös terveket dolgoznak ki a gépállomásokkal. A tervszerű munka meghozza az eredményét. Az idő sürget. mindennap beköszönthet az esőzés, ami hátráltatja, megnehezíti a munkát. Ezért tehát gyorsítsuk meg a beérett kapások betakarítását, hogy utána azonnal elvégezhessük a jóminőségű szántást, idejében földbe tehessük a I magot. V _____________________J KAZINCBARCIKAI J ELEMES Rövidesen átadják a nyolcvan lakásos G-épUletet Kazincbarcika újvárosában rövidesen átadják rendeltetésének a 80 lakásos, öt szekciós G-jelzésű épületet. Az ipari tanulókból álló kőműves brigádok már befejezték a III. emeleti szint födémbetonozását, a belső vakolást, valamint a tető szerelését. Az épületet, az építőipari vállalat munkásszállónak rendezi be. Elkészült a negyedik bányász legényszálló Kazincbarcikán, a Tardona patak mellett még az elmúlt évben felépítették az első bányász legényszállót. Azóta újabb két épület készült el. A napokban befejezték a negyedik szálló építését is. Egy-egy legényszállóban 104 dolgozó nyert elhelyezést. Valamennyi legényszállóban társalgó és ebédlő van. A negyedik szálló műszaki átadása után csaknem 20 bányász dolgozó talál otthonra a Tardona melletti „Szállóvárosban A Lenin Kohászati Művek finom- hengerdéje szeptember 6-án 104.3 százalékra teljesítette napi tervét. Ezzel behozta a havi tervteljesítésben mutatkozó lemaradást. Méltóképpen vette ki a részét a A Borsodnádasdi Lemezgyárban hedd reggelre valamennyi üzemrész túlteljesítette napi előirányzatát. Az acélmű dolgozói 107.1 százalékra termeltek, a kikészítőműhely dolgozói pedig 106.1 százalékos szép eredményt értek el. A hengerészek ezen a napon is helytálltak, újra bebizoSzeptember 5-én ünnepelték a perkupái bányászok is a negyedik magyar bányásznapot. Az ünnepségeket a bányaüzem területén tartották meg. A község dolgozói is részt- vettek az ünnepélyen. A környező falvak- parasztjai és bányászai együtt szórakoztak, mulattak. A földművesszövetkezet biztosította a dolmunkában Négyesi István hengerészbrigádja, amely 126.6 százalékra teljesítette napi tervét. Leskó László hengerészbrigádja 122.6 százalékot ért el. Mázuk Pál hengerészbrigádja 111 százalékra termelt. nyitották, hogy adott szavukat va- lóraváltják. Megígérték, hogy a hónap minden napján 5 százalékkal túlteljesítik tervüket. Eddig 105.9 százalékra dolgoztak. A legjobb hengerészbrigád címet hétfőn Borkő Imre hengerészbrigádja érte el, 130 százalékon felül termelt. gozók jó ellátását. A sátrakban ételital állt az ünneplő közönség rendelkezésére. A bányásznapon egész napot betöltő műsor szórakoztatta a dolgozókat. Sajókazán is nagyszerűen érezték magukat az ünneplő bányászok. Kultúrműsor és tánc tette színessé a napot. Vasöniők versenye A diósgyőri vasöntödében eredmé- nyesen küzdenek a III. negyedévi terv teljesítéséért. Szombatom Zalai János és Rákos Ferenc öntők 180 százalékkal zárták a műszakot. Őri mos József magkészítő napi tervtel.* jesítése 211 százalék volt. Fazekas István öntvényfaragó 210 százalékra, termelt. Élenjáró termelő PETRI FERENC taktakenézi 9 ! holdas dolgozó paraszt példásan I gazdálkodik, 2000 négyszögöl ! szakszerűen megművelt földről 1 több mint 400 mázsa cukorrépá- ’ ra számit. Nagy János elgondolkozva feláll, mezítelen lábával óvatosan eltapossa az ujságpapirosba csavart cigarettavéget. — Hat nap ingyen — mormolja csendesen, maga elé bámulva. — De azt a kutya nemjóját, ez már mégis csak sok! Hát már az sem elég a nagyságos úrnak, hogy tizenegyedén aratunk, 3 V4 percentért csépelünk, s most ráadásul még ingyen dolgozzunk? — Ez bizony nagy baj, de ne mérgelődj János — csitftja felesége. — Taktabájon Patay József földbirtokos az úr, mi pedig senkik vagyunk, örülni kell, hogy keserves verejtékkel annyit kereshetünk, hogy éhen nem halunk. Baj lehet belőle, ha zúgolódsz és majd munkát se kapunk. , találjuk Takta„„-----------báj község dolgozou a 30-as években. A falu népének 80 százaléka a nagybirtokosok földjén nyo- morgott s időnkint ingyen dolgozott csak azért, hogy egyszer-egyszer fáradságos munkája után néhány fillért, vagy pár kiló kenyérnek valót kaphasson. Nem kellett azon gondolkozni cséplés után, hova teszik a terményt. Nem bizony, mert amit arattak, csépeltek, az mind-mind a Patay nagyságos úr magtárába került; azoknak, akiknek szinte minden szem gabonához a verejtékük tapadt, csak a morzsa és a szenvedés jutott. Egy olyan család például, mint Nagy János is, ahol a férfi asszonyával, gyermekével együtt dolgozott, aüg bírt 'annyit megkeresni, hogy a télirevaló kenyér meglegyen. A kifáradt, elcsigázott, sokszorosan kizsákmányolt szegény dolgozó parasztok álig hallatták szavukat. ellátogatunk a takta- báji dolgozó parasztok közé. Kérdezni sem kell, hogyan élnek ma. Szebbnél szebb családiházak sora beszél az emberek helyett a megváltozott életről. Kinl a földeken maguknak aratnak, a szérűkön maguknak csépelnek. MÍegszepült paraszti elet 19 tagja | van a tsz DISZ-szervezetónek. ' Az ifi munkacsapat derekasan dolgozott a cséplés ideje alatt. Mihalik Mária csak a júliusi hónap-i öan 48 muiiKacgvseget szerzett, de a többf fiatal sem vall szégyent mellette. 8zep és, vidám az életük. A napi munka után csak- nem mindig együtt vannak, táncolnak, szói rakoznak, rádiót hallgatnak. | _D_e nemcsak a fiatalok megváltozott életéről beszélhetünk, az idősebbek is ví- dám, mosolygó arccal beszélnek sorsukról* Idős Balta József 73 éves, de úgy dol-í gozik, mint bármelyik fiatal. Már 250 muiw kaegysége van, szeretik és nagyrabecsülik a, fiatalok. Gsugányi József, a tsz elnöke han-> goztatja; — Nálunk bizony nehéz volnál megmondani, kik a legjobbak, mert vala- mennyien egyemberként dolgoznak a tsz fejlesztéséért. Egyénileg is megtalálják valamennyien a számításukat. Nagy János például 15 mázsa búzát adott el szabadpiacon, az árát szobabútorra szánta. ilyen gondokban 1952 őszén több mint 100 ember elhatározta, hogy rálép a közös gazdálkodás útjára. Megalakították a termelőszövetkezeti csoportot. Kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Az ellenség, a falu ku- iákjai azon mesterkedtek, hogyan tudnák széjjelzülleszteni a szövetkezetét, hogyan tudnák letéríteni a dolgozó parasztokat a boldogulás útjáról. Néhány tagot sikerült megtéveszteniük. A múlt ősszel is kilépett közülük egy-kettő, többségük azonban szilárdan kitartott a szövetkezeti gazdálkodás mellett. A kommunisták álltak az élre, s nap mint nap nagyszerű eredményeket értek el. Ezen a tavaszon a kongresszusi versenyben országosan a második helyre kerültek. A sxfívet kexet tagjai, szamsze- rint csak 68-an vannak, a muúkában azonban több mint 100-an vesznek részt. Dolgoznak a családtagok is, úgy, mintha az édesapjuktól örökölt virágoskertet ápolnák. Nem kell senkit noszogatni a munkára, s az eredmény nem is maradt el, ezen a nyáron sem. Meg volt az elmúlt őszi jó munkának a jutalma. Árpából 14 mázsát arattak le egy holdról. Búza, rozs is volt bőven, a kukorica termés nagyobb lesz, mint bármikor. Elhatározták, hogy jövőre 250 hold búzát vetnek sűrű-sorosán, hogy 3 mázsával többet arathassanak le az ideinél Is. Kint a földeken már vetés alá szántanak a traktorok, október 20-ra földbe akarják tenni a magot. A tsz tagjai megadják a földnek ami kell, 150 holdra már kihord- ták az istállótrágyát. De még legalább 100 holdra akarnak hordani. A műtrágyát sem sajnálják a földtől. A gyengébb talajokra 100 kilogramm szuperfoszfátot szórnak holdarikint. tavasszal pedig pétisóval fejtrágyáznak. | Ilyen sikerek j után nem csoda* hogy Szaniszló Étidre, Ander István és Ander Lászlói egyéni gazdák kijelentették, a termelőszöi vetkezet elnökének, hogyha a tagság jóváhagyja, a legközelebbi taggyűlésen ők is belépnek közéjük. A termelőszövetkezet tag- iái, s az egyénileg dolgozók szoros kapcsolatban élnek egymással. Gyakran megbeszélik a termés növelésével kapcsolatos tennivalókat. Ez most mindannviuk érdeke, hiszen ma már maguknak dolgoznál^ nem tizedeli meg senki munkájuk gyümölcsét. Egyre szebb a taktabáji dolgozó pa- rasztok élete. A múltra, Patay József földbirtokos úr idejére csak mint rossz álomra emlékeznek. í RÓZSA JÓZSEFNÍ Újabb munkasikerek a Borsodnádasdi Lemezgyárban Perkupán is jól sikerült a bányásznap Mont uiból