Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

Á diósgyőri vasúti k öcs{-temetőben, ahol havonta negyedmillió forint kórt okoznak Vita a tanácstörvény-tervezetről V __________________________é AZ MDP BOR SÓD-AB/ UJJ-ZE :mplén meg »Vei f 3ÄRTB I1ZOTTSAGÁNAK LAP3A X. évfolyam 212. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 8, szerda n JŰVŰÉVI El TERMÉSÉRI'n Még el sem múlt jóformán a gabonabetakarítás gondja, már is készülni kell az újabb felada­tok elvégzésére. Soron követke­zik a kapások betakarítása, a ku­korica, napraforgó törése, a bur­gonya, majd a répa ásása. És itt van a szántás-vetés, az istállótrá­gya kihordásának ideje. Az őszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésével nagy lépést tehe­tünk előre a jólét felé vezető úton a párt és kormány határo­zatainak megvalósítására. Mindenki érdekelt abban, hogy a jövő évben még jobb termést takaríthassunk be. Nem mindegy tehát, hogy milyen földbe tesz- sztik őszi vetéseinket, mert a ga­bona csak akkor kel gyorsan és egyenletesen, ha alaposan előké­szítettük a magágyat. Tudjuk, hogy az idejében, jól végzett őszi munka fokozza a föld termőerejét. Több búza, rozs, árpa és egyéb termés lesz a kö­Három kiváló berentei bányász Virág Balázs berentei vájár a bányásznapra 166 százalékra, Drótos Anna földalatti szállító 121, Dankó András vájár szintén 166 százalékra teljesí­tette napi tervét. Az izsófalvi bányászok csatlakoztak a csolnokiak felhívásához November 7-re 1300 tonna szénatfósság törlesztését vállalták Mi, az izsófalvi bányaüzem dolgozói üdvözöljük a csolnok! elvtársak felhívását. Csatlakozunk a közel 300 ezer tonnás szénadós­ság törlesztéséhez, hiszen annak okozói többek között mi magunk is vagyunk. Most a párt és közvetlenül Rákosi Mátyás elvtárs figyelmez­tetése döbbentett minket arra, ho gy lemaradásunkkal milyen hatal­mas kárt okozunk népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. Most lát­juk igazán, hogy partunk és kor mányunk. amely soha nem látott megbecsülésben részesít minket, ne m ezt várja tőlünk. De mást kíván tőlünk dolgozó népünk is. Hiszen a lemaradással mi akadályozzuk a* életszínvonal gyors emelkedését. Tudjuk, hogy népünk most a zt várja tőlünk, hogy teljesítsük a tervet, törlesszük tartozásunkat. J oggal várja tőlünk a nép, hogy a hűségjutalmat és a sok más eiis mérést és megbecsülést tervünk maradéktalan teljesítésével viszono zzuk. Atérezzük pártunk és országunk előtti felelősségünket és ezérl határoztuk el, hogy a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom évfor­dulójáig 1300 tonna szenet törlesz tünk adósságunkból. KÚPOSOK BÉLA párttitkár JUHASZ FERENC szaksz. üb. titkár BOROVICS FERENC igazgató BURKUS ISTVÁN sztah. vájár GVARM ATHV DÉNES főmérnök JÖZSA JÁNOS sztah. vájár Behozták lemaradásukat a diósgyőri hengerészek vetkező évben. A talaj szakszerű elkészítésé­ben nagy feladat vár megyénk gépállomásaira, traktoristáira és szakembereire. Több gépállomás eredményes, jő munkát végez. Az újesanálosi és a hejőpapi gépállo­mások már hetek óta vetés alá szántanak, a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek földjein. A jó talajelőkészítés azért is fontos, mert ilyenkor minden termelőszö­vetkezetben, állami gazdaságban, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztnál összetorlódik a tenni­való. A kapásnövények betakarí­tásával egyidőben esik a rozs. az ősziárpa és a búza vetése. Ezért gyorsán kell végezni a betakarí­tással, hogy a kukorica, vagy ré­pa helyére a búza kerülhessen. A jó termés egyik legfontosabb fel­tétele, hogy idejében főidbe ke­rüljön a mag. Nagyon jól tudják ezt a tiszabábolnai, hejőpapi s a megyaszői termelőszövetkezetek­ben, ahol már megkezdték a ve­tést. Az őszi gabonák számára akkor kedvező a magágy, ha a magta­karó réteg alatt morzsalékos, egy­re ülepedettebb z talaj. A jó gaz­da tapasztalata azt mutatja, hogy nemcsak a rozsot, hanem a bú­zát is ülepedett magágyba kell vetni. Előfordul, hogy megkésünk a szántással és hengerezéssel igyekszünk pótolni a talaj ülepe­dését. Ez azonban semmiképpen sem olvan jó. mint a természetes ülepedés. A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, ahol kukorica után akarják elvetni a búzát, nagyon fontos, hogy a be­takarítás után nyomban levágtál? a szárat, s azonnal szántsanak. Né­hány helyen előfordul még ter­melőszövetkezetben is. hogy p.zon vitáznak: helyes-e az őszi gabona­félék alá istállótrágvát adni? A gazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok és a nagy termésátlagot elérő termelőszövetkezetek — mint például « taktabáii Béke. az emődi Szabadságharcos, a bor- sodivánkai József Attila és Petőfi tudják, hogy nemcsak helves, ha­nem a tápanyagban szegény föl­deken okvetlenül szükséges Is az istállótrágya. Nem szabad megfe­ledkezni mezőgazdasági dolgo­zóinknak arról sem. hogy az istál­lótrágyával együtt. megfelelő arányban műtrágyát is kell hasz­nálni. A termelőszövetkezetek, s az ál­lami gazdaságok csak akkor tud­nak időben végezni az őszi me­zőgazdaság? munkákkal, ha jó kapcsolatot teremtenek, közös ter­veket dolgoznak ki a gépállomá­sokkal. A tervszerű munka meg­hozza az eredményét. Az idő sür­get. mindennap beköszönthet az esőzés, ami hátráltatja, megnehe­zíti a munkát. Ezért tehát gyor­sítsuk meg a beérett kapások be­takarítását, hogy utána azonnal elvégezhessük a jóminőségű szán­tást, idejében földbe tehessük a I magot. V _____________________J KAZINCBARCIKAI J ELEMES Rövidesen átadják a nyolcvan lakásos G-épUletet Kazincbarcika újvárosában rövi­desen átadják rendeltetésének a 80 lakásos, öt szekciós G-jelzésű épüle­tet. Az ipari tanulókból álló kőmű­ves brigádok már befejezték a III. emeleti szint födémbetonozását, a belső vakolást, valamint a tető sze­relését. Az épületet, az építőipari vállalat munkásszállónak rendezi be. Elkészült a negyedik bányász legényszálló Kazincbarcikán, a Tardona patak mellett még az elmúlt évben felépí­tették az első bányász legényszállót. Azóta újabb két épület készült el. A napokban befejezték a negyedik szálló építését is. Egy-egy legény­szállóban 104 dolgozó nyert elhelye­zést. Valamennyi legényszállóban társalgó és ebédlő van. A negyedik szálló műszaki átadá­sa után csaknem 20 bányász dolgozó talál otthonra a Tardona melletti „Szállóvárosban A Lenin Kohászati Művek finom- hengerdéje szeptember 6-án 104.3 százalékra teljesítette napi tervét. Ezzel behozta a havi tervteljesítés­ben mutatkozó lemaradást. Méltóképpen vette ki a részét a A Borsodnádasdi Lemezgyárban hedd reggelre valamennyi üzemrész túlteljesítette napi előirányzatát. Az acélmű dolgozói 107.1 százalékra ter­meltek, a kikészítőműhely dolgozói pedig 106.1 százalékos szép ered­ményt értek el. A hengerészek ezen a napon is helytálltak, újra bebizo­Szeptember 5-én ünnepelték a perkupái bányászok is a negyedik magyar bányásznapot. Az ünnepsé­geket a bányaüzem területén tartot­ták meg. A község dolgozói is részt- vettek az ünnepélyen. A környező falvak- parasztjai és bányászai együtt szórakoztak, mulattak. A földmű­vesszövetkezet biztosította a dol­munkában Négyesi István henge­részbrigádja, amely 126.6 százalékra teljesítette napi tervét. Leskó László hengerészbrigádja 122.6 százalékot ért el. Mázuk Pál hengerészbrigádja 111 százalékra termelt. nyitották, hogy adott szavukat va- lóraváltják. Megígérték, hogy a hó­nap minden napján 5 százalékkal túlteljesítik tervüket. Eddig 105.9 százalékra dolgoztak. A legjobb hengerészbrigád címet hétfőn Borkő Imre hengerészbrigádja érte el, 130 százalékon felül termelt. gozók jó ellátását. A sátrakban étel­ital állt az ünneplő közönség rendel­kezésére. A bányásznapon egész na­pot betöltő műsor szórakoztatta a dolgozókat. Sajókazán is nagyszerűen érezték magukat az ünneplő bányászok. Kultúrműsor és tánc tette színessé a napot. Vasöniők versenye A diósgyőri vasöntödében eredmé- nyesen küzdenek a III. negyedévi terv teljesítéséért. Szombatom Zalai János és Rákos Ferenc öntők 180 százalékkal zárták a műszakot. Őri mos József magkészítő napi tervtel.* jesítése 211 százalék volt. Fazekas István öntvényfaragó 210 százalékra, termelt. Élenjáró termelő PETRI FERENC taktakenézi 9 ! holdas dolgozó paraszt példásan I gazdálkodik, 2000 négyszögöl ! szakszerűen megművelt földről 1 több mint 400 mázsa cukorrépá- ’ ra számit. Nagy János elgondolkozva feláll, mezítelen lábával óvatosan eltapossa az ujságpapirosba csa­vart cigarettavéget. — Hat nap ingyen — mormolja csen­desen, maga elé bámulva. — De azt a kutya nemjóját, ez már mégis csak sok! Hát már az sem elég a nagyságos úrnak, hogy tizen­egyedén aratunk, 3 V4 percentért csépelünk, s most ráadásul még ingyen dolgozzunk? — Ez bizony nagy baj, de ne mérgelődj János — csitftja felesége. — Taktabájon Patay József földbirtokos az úr, mi pedig senkik vagyunk, örülni kell, hogy keserves verejtékkel annyit kereshetünk, hogy éhen nem halunk. Baj lehet belőle, ha zúgolódsz és majd munkát se kapunk. , találjuk Takta­„„-----------báj község dol­gozou a 30-as években. A falu népének 80 százaléka a nagybirtokosok földjén nyo- morgott s időnkint ingyen dolgozott csak azért, hogy egyszer-egyszer fáradságos munkája után néhány fillért, vagy pár kiló kenyérnek valót kaphasson. Nem kellett azon gondolkozni cséplés után, hova teszik a terményt. Nem bizony, mert amit arattak, csépeltek, az mind-mind a Patay nagyságos úr magtárába került; azoknak, akiknek szin­te minden szem gabonához a verejtékük ta­padt, csak a morzsa és a szenvedés jutott. Egy olyan család például, mint Nagy János is, ahol a férfi asszonyával, gyerme­kével együtt dolgozott, aüg bírt 'annyit megkeresni, hogy a télirevaló kenyér meg­legyen. A kifáradt, elcsigázott, sokszorosan kizsákmányolt szegény dolgozó parasztok álig hallatták szavukat. ellátogatunk a takta- báji dolgozó parasz­tok közé. Kérdezni sem kell, hogyan élnek ma. Szebbnél szebb családiházak sora be­szél az emberek helyett a megváltozott élet­ről. Kinl a földeken maguknak aratnak, a szérűkön maguknak csépelnek. MÍegszepült paraszti elet 19 tagja | van a tsz DISZ-szervezetónek. ' Az ifi munkacsa­pat derekasan dolgozott a cséplés ideje alatt. Mihalik Mária csak a júliusi hónap-i öan 48 muiiKacgvseget szerzett, de a többf fiatal sem vall szégyent mellette. 8zep és, vidám az életük. A napi munka után csak- nem mindig együtt vannak, táncolnak, szói rakoznak, rádiót hallgatnak. | _D_e nemcsak a fiatalok megváltozott életéről beszélhetünk, az idősebbek is ví- dám, mosolygó arccal beszélnek sorsukról* Idős Balta József 73 éves, de úgy dol-í gozik, mint bármelyik fiatal. Már 250 muiw kaegysége van, szeretik és nagyrabecsülik a, fiatalok. Gsugányi József, a tsz elnöke han-> goztatja; — Nálunk bizony nehéz volnál megmondani, kik a legjobbak, mert vala- mennyien egyemberként dolgoznak a tsz fejlesztéséért. Egyénileg is megtalálják valamennyien a számításukat. Nagy János például 15 mázsa búzát adott el szabadpiacon, az árát szobabútorra szánta. ilyen gondokban 1952 őszén több mint 100 ember elha­tározta, hogy rálép a közös gazdálkodás út­jára. Megalakították a termelőszövetkezeti csoportot. Kezdetben sok nehézséggel kel­lett megküzdeniük. Az ellenség, a falu ku- iákjai azon mesterkedtek, hogyan tudnák széjjelzülleszteni a szövetkezetét, hogyan tudnák letéríteni a dolgozó parasztokat a boldogulás útjáról. Néhány tagot sikerült megtéveszteniük. A múlt ősszel is kilépett közülük egy-kettő, többségük azonban szi­lárdan kitartott a szövetkezeti gazdálkodás mellett. A kommunisták álltak az élre, s nap mint nap nagyszerű eredményeket ér­tek el. Ezen a tavaszon a kongresszusi ver­senyben országosan a második helyre ke­rültek. A sxfívet kexet tagjai, szamsze- rint csak 68-an vannak, a muúkában azonban több mint 100-an vesznek részt. Dolgoznak a családtagok is, úgy, mint­ha az édesapjuktól örökölt virágoskertet ápolnák. Nem kell senkit noszogatni a mun­kára, s az eredmény nem is maradt el, ezen a nyáron sem. Meg volt az elmúlt őszi jó munkának a jutalma. Árpából 14 mázsát arattak le egy holdról. Búza, rozs is volt bőven, a kukorica termés nagyobb lesz, mint bármikor. Elhatározták, hogy jövőre 250 hold búzát vetnek sűrű-sorosán, hogy 3 mázsával többet arathassanak le az idei­nél Is. Kint a földeken már vetés alá szánta­nak a traktorok, október 20-ra földbe akar­ják tenni a magot. A tsz tagjai megadják a földnek ami kell, 150 holdra már kihord- ták az istállótrágyát. De még legalább 100 holdra akarnak hordani. A műtrágyát sem sajnálják a földtől. A gyengébb talajok­ra 100 kilogramm szuperfoszfátot szórnak holdarikint. tavasszal pedig pétisóval fej­trágyáznak. | Ilyen sikerek j után nem csoda* hogy Szaniszló Étidre, Ander István és Ander Lászlói egyéni gazdák kijelentették, a termelőszöi vetkezet elnökének, hogyha a tagság jóvá­hagyja, a legközelebbi taggyűlésen ők is be­lépnek közéjük. A termelőszövetkezet tag- iái, s az egyénileg dolgozók szoros kapcso­latban élnek egymással. Gyakran megbe­szélik a termés növelésével kapcsolatos tennivalókat. Ez most mindannviuk érde­ke, hiszen ma már maguknak dolgoznál^ nem tizedeli meg senki munkájuk gyü­mölcsét. Egyre szebb a taktabáji dolgozó pa- rasztok élete. A múltra, Patay József föld­birtokos úr idejére csak mint rossz álom­ra emlékeznek. í RÓZSA JÓZSEFNÍ Újabb munkasikerek a Borsodnádasdi Lemezgyárban Perkupán is jól sikerült a bányásznap Mont uiból

Next

/
Oldalképek
Tartalom