Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

2 ffSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1954. szeptember 8, Az „Üj Kina“ hirügynökség kommentárja az amerikai SEATO tervezetről Peking Kiang Nan, az „Dj Kína“ hírügy­nökség kommentátora írja: Manilában hétfőn megkezdődött a nyolc nemzet értekezlete az agresszív ..délkelctázsiai szerződés“ megvitatá séra. A eajtójelentések szerint az ér­tekezlet az Egyesült Államok által javasolt szerződéstervezetet vitatja meg, amelynek teljes szövegét a „Ma- nila Bulletin“ már leleplezte. Az egész világ és különösen Ázsia közvéleménye már ismételten ráma látott, hogy az amerikai irányításai délkeletázsiai katonai tömb. amelyhez csupán három ázsiai ország hajlandó csatlakozni. — támadó jellegű. Az amerikai agresszív csoport nyíl vánvalóan előre látja, hogy ez az ágyútól telékckröl gondoskodó intéz kedés kétségtelenül a délkeletázsiai népek ellenállásába ütközik, a szer zödes-tervezet ezért megszabja, hogy a szerződő felek tartoznak ..együtte­sen“ és hathatós kölcsönös eegé’y nyújtás útján megakadályozni és le­küzdeni a különböző országokban jz lentkező úgynevezett, fo’forgr.ío tevé­kenységet. Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a gyarmattartó hatalmak, az Egyesült Államok közvetlen rész_ vételével csorbítanák a délkoletáz ia: országok szuverenitását. Amikor Eisenhower elnök hivatalba lépett, kijelentette, hogy az Egyesült Államok gondoskodik pénzről és fegy­verről az ázsiai országok pedig állít sák fel a hadseregeket. A délkelet ázsiai szerződé«-tervezet ezt most ha tározott formában fekteti le. Az pmerikai terv nemcsak Ázsia békéjét fenyegető háborús tömböt akar szervezni, hanem alá akar.ia aknázni az ázsia* országok békés egymásmellett élését is. Az amerikai, agresszív csoport ezzel a tervezetével azt is kimutatta, hogy további délkeletázsiai országokat is be akar vonni a tömbbe és ki akarja terjeszteni az ellenőrzés alá. vont tér­ségeket. A szerződés tervezetéből világosan kilünik, hogy az amerikai cél: az indokínai béke nláaknázása. A terve^ zet nyíltan a tömb „védelme“ alá helyezi Eaoszt. Kambodzsát és Dél- Vietnamot, ami V genfi értekezleten részt vett hatalmak álfa’ Indokína békéjéért, valamint az indokinai á’la mok egyesítéséért, függetlenségéért cs szuverenitásáért vállalt egvefemleges szavatosság megszegését jelentené. Az amerikai terv nyilvánvalóan megmutatja, hogy a délkeletázsiai katonai tömb a kommunistákkal akar elbánni, mindenekelőtt a hatszázmil Hős kínai néppel — ami világos jele a kínai nép ellen irányuló ellenséges szándékainak. Ez a szerződés szöges ellentétben áll az ázsiai országok és népek, vala mint minden békeszerető nép érdekei vei. Kétségtelen, hogy Ázsia újjáébredt népei sohasem engedhetik meg. hogy sorsukat az ádáz amerikai gyarmat, tartók alakítsák, elszántan szembe szállnak az amerikai gyártmányú dél keleté?«»! katonai tömbbel és minden rendelkezésre álló eszközzel mevhiú Sítjék mindazokat a kísérleteket, amelyek ezolgaságba akarják dönteni őket. (MTI) Terrorítéletek Francia Egrenlitfii Afrikában Páris (MTI) A francia demokratikus sajtó je­lentése szerint Francia Egyenlítői Afrika Oubangui Chari területének fővárosában, Berberatiban a francia gyarmatosítók bírósága három nap alatt 102 bennszülött fölött ítélke­zett és hetvenhat esetben hosszabb- rövidebb időre szóló szabadságvesz­tés büntetéseket mondott ki. Vala­mennyit azért mert a vádlottak resztvettek és felszólaltak egy nép- gyűlésen és ennek során szóvát,et­ték a francia gyarmati hatóságok túlkapásait. Árleszállítás a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa határozatot hozott az élelmiszereik, élvezeti cik­kek. és fogyasztási javak árának, valamint a posta- és távdrótlloté- k éknek jelentős leszállításáról Ezen intézkedések következtében az év végéig mintegy fiOO millió né­met márkával növekszik a Német Demokratikus Köztársaság lakos­ságának vásárlóereje. Az állami, szövetkezeti és a magán kiskeres­kedelmi árak tlz-ötven százalékkal csökkentek. Otto Grotewohl miniszterelnök ehhő', az alkalomból méltatta az ár- leszállítás jelentőségét és felhívta a Német Demokratikus Köztársaság minden polgárát, hogy a jövőben még nagyobb erővel dolgozzék a tervek teljesítéséért és túlteljesíté­séért Edouard Hsrrío! a Frj»ncl^?irs7á?ríít fenyeget vesréfyel?r8\ Páris (MTI) Lyon városában most vasárnap ünnepelték meg a felszabadítás tize­dik évfordulóját. Ez alkalomból nagyszabású emlékünnepség zajlott le, amelyen felszólalt Edouard Her- riot. a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke, aki sok évtizedé a város képviselője. Felszólalásában hang­súlyozta: Franciaországot most is­mét súlyos válság fenyegeti, ezért minden igaz francia hazafinak, poli­tikai nézetre és társadalmi helyzet­re való tekintet nélkül, össze kell fognia, hogy Franciaország megőriz­hesse helyét a nagy nemzetek so­rában. A brit szakszervizetek szövetségének kongresszusa Brigtoo (TASZSZ) Szeptember 6 án Brigtonban meg nyílt a brit szakszervezetek szövet ségének 85. évi kongresszusa s ezen Jack Tanner, a szakszervezeti szövet ség főtanácsának elnöke mondott megnyitóbeszédet, Tanner elégedetten beszélt a genfi értekezlet eredményeiről. ..Hőn. óhajt­juk — mondotta —. hogy a világ valamennyi országa kihasználja azo­kat az előnyöket, amelyeket a koreai és az indokínai fegyverszünet bekö­szöntése jelentett és felhasználja jobb megértés és megegyezés megteremté­sére. Meg kell előznünk a további, há­borúskodást és vérontást. „A béke fenntartására azonban — folytatta Tanner — nem elégséges c.supán » törekvés. A békét mindaddig nem le hét biztosítottnak vélni, amíg magas állami funkciókban olyan esztelen nézeteket valló egyének ülnek, mint Li Szin Man délkoreai elnök, vagy olyan széles nemzetközi tapasztalattal rendelkező emberek, akik a nemzet­közi nézeteltéréseket háborúval akar ják áthidalni.“ Tanner hangsúlyozta, igen súlyos dolog, hogy az amerikai kongresszus külön bizottsága, javasolta: kössön az Egyesült Államok olyan egyezménye­ket más országokkal, amelyek a ke­reskedelmi és diplomáciai kapcsola­tok megsjjiiT)tetését jelentenék „a kommunista világgal“. A főtanács beszámolója feletti vita a kongresszus szeptember 6 i esti ülé­sén kezdődött, meg. A. kongresszus küldöttei egyhangú­lag elfogadták azt a határozati javas­latot. amely követeli, hogy a kor­mány növelje az iskolák építésére előirányzott összeget. (MTI) 1 Siovletuniá üsszszövetségi mezőgazdasági kiállításán részlteit magyar hormányküldötiség beszámolója A Szovjetunió összszövetségi mező- gazdasági kiállításán résztvett ma­gyar kormányküldöttség vezetője: Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelés- ügyi miniszter és a küldöttség több tagja beszámolt a földművelésügyi minisztérium dolgozóinak a kiállítá­son látottakról. A gabonatermelés fokozásának módszerei központi helyet foglalnak el a kiállításon, — mondotta a töb­bi között. Az eredmények érzékelte­tik azt a hatalmas munkát, ame­lyet a kommunista párt és a szovjet kormánvzat vezetésével a Szovjet­unió dolgozói végeznek a magasabb gabonatermési eredmények eléré­séért. Mi gabonatermelésünket csak kis­mértékben fokozhatjuk, a vetésterü­let. növelésével. Ezért a magyar de­legáció elsősorban azokat a módsze­reket tanulmányozta, amelyek fo­kozzák a gabonatermés átlagait. Több olyan agrótechnikai módszert ismerhettünk meg, amelyekkel bizo­nyos mértékben ki lehet küszöbölni az időjárás befolyását, s állandó magas termésátlagokat lehet elérni. Ezután Hegedűs András a kuko­ricatermelő* fokozásának módsze­reiről szóit. A kiállításon kitűnt, hogv a Szovjetunióban a hibridizációt nagymértékben alkalmazzák a ku­korica termésének fokozására. A tudományos eredmények láttán a küldöttség levonta azt a tanulságot, hogy az eddigieknél nagyobb se­gítséget kell adni a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat területén dolgozó tudósoknak és szakembe­reknek, hogy a maguk elgondolásai alapján új eredményeket, módszere­ket hozzanak létre. A burgonya és cukorrépa négyze-i tes művelésének előnyei is bebizo­nyosodtak a kiállításon. Az ott be­mutatott kísérleti eredmények arról tanúskodnak, hogy a csokrosított — négyzetesen művelt cukorrépa termésátlaga meghaladja a sorosan művelt cukorrépa termésátlagát. Hasonló a tapasztalat a Durgonya fészkes művelésénél is. Megmutatkozott a kiállításon a gép és traktorállomások szerepe és jelentősége — a gépesítésen kívül a kolhoztermelés irányításában, a nagyobb terméseredmények eléré­sében Hegedűs András kiemelte a gép és traktorállomások munká­jának fokmérője a termésátlagok emelkedése, a kolhozok közös állat­tenyésztésének hozama. Nekünk is erre kell törekednünk. Befejezésül Hegedűs elvtárs is­mételten hangsúlyozta, hogy beha­tóan^ kell tanulmányozni a szovjet mezőgazdaság élenjáró tapasztalatait és a Szovjetunió mezőgazdasági tu­dományának az utóbbi időben elért eredményeit. (MTI) Az idén a kalászosok, főként az őszibúza magvai sokhelyütt meg­szorultak. Az ilyen kenyér és takar­mánygabona vetésre alkalmatlan. A földművelésügyi miniszter és a be­gyűjtési miniszter szabályozta a ve­tőmagcserét, hogy biztosítsa a ter­melőknek az idei, őszi vetéseikhez szükséges vetőmagot. Azokon a területeken, ahol szok- ványvetömagot minőségi vetőmagra cserélnek ki, a vetőmagszükségletet lehetőleg nemesített vetőmagból cse­re útján kell kielégíteni. Az ezen kívüleső területeken a megfelelő minőségű és mennyiségű szokvány­vetőmagról a termelők elsősorban a saját készletükből gondoskodjanak. Ezenkívül meg kell szervezni a ter­melők egymás közötti cseréjét. Ott, ahol a helyi készletekben nincs elég szokvány vetőmag, a mi­nőségi vetömagcsere alá nem eső területeken a begyűjtési miniszté­rium — cseretermény ellenében — szokvány őszi búza, rozs és ősziár­pa vetőmagot ad. Az igénylést — mellékelve a községi tanács igazolá­sát — a helyi terménybegyüjtőnél: ősziárpára szeptember 10-ig, rozsra szeptember 15-ig őszibúzára szep­tember 30-ig kell bejelenteni. A szokványvetőmagért az átvételkor azonos fajú terményt kell cserébe adni. Ha a vetőmag az igénylés he­lyétől tíz kilométernél nagyobb tá­volságra van, a szállításról a ter­ményforgalmi vállalat gondoskodik. A szokványvetőmagért a termelő mázsánkint hat forint kiosztási költséget fizet a begyűjtő szervnek. A MAGYAR RÁDIÖ szeptember 8-án, szerdán a Petőfi- adón 19.30 órától 20 óráig helyszí­ni közvetítést ad a Bp. Vasas—Sal­gótarjáni Bányász és a Szegedi Haladás—Bp. Dózsa bajnoki labda­rúgó mérkőzésről. Beszél Gulyás Gyula és Szűcs Ferenc. Szeptember 5-én este 7 órakor az izsófalvi kulturházban a film vásznán, visszafelé for­gatták az időt. s megelevenedett egy 22 hónappal ez­előtt történt izgalmas esemény, a szuhnkállói vízbe­törés. A filmbemutató meghívottjai: a 6 napig föld- alatt rekedt bányászok, a mentési munkálatokban résztvevők egy része, az író és a film' néhány sze­replője. lzsófalva. 6 óra, késő délután. A máskor eléggé csendes község most zajos, az utcákon sok a nép, az egyenruhás bányász. Az arcokon, a ruhákon is látszik, hogy ünnep van. Nem is akármilyen, hanem különösen kedves ünnep. De mást is elárul a kép. Azt, hogy ebben a kicsiny bányászközségben gazdagabbak lettek az emberek. Néhány óra alatt az egyik külön­böző ruhákkal és háztartási cikkekkel megrakott sá­torban 120 ezer forintot árultak. Asszonyok, férfiak, fiuk, lányok csoportokba verődve nézelődnek. A legnagyobb tömeg azonban a kulturhaz kornyé­kén álldogál. Majd mindegyik ugyanabban remenyke- dik: „hátha sikerül jegyet szerezni a bemutatóra . Az érdeklődés még nagyobb, amikor megerkeznek azok, akikről a film szól. Családosán jönnek gyere­kekkel feleséggel, egyenruhában, kissé buszke, vára­kozó arccal. Jöttek megnézni magukat. ★ A kulturház egyik termében hosszú asz]^* mellett ülünk. Itt, van majdnem mindegyik szuhaUl­lói bányászliős: Vrábik, Balogh, Barnóczki, Banoczi, a két Bakos, Kresák Magda és tos József, a tömzsi, ßoverkes Goldberl, 14-en jöttek el a tizenhét közül, ünneplőbe öltözve és me0hatódott arccal , A- fotóriporterek felvillanó elektromos lámpáinak íénvében próbálom emlékezetembe vésni, amit a lencse megörökít Az első kép: Boros János, a kedves, vidám, életerőtől duzzadó „Jancsi“ összehajolva, beszélget a film főmérnökével, Kovács Károllyal, aki CsekcL ala­kítja. Lám így az életben is nyugodtan elmondhatna magáról hogy főmérnök a foglalkozása, senki sem kételkedne benne. Nem szakmai dolgokról beszélnek, egyszerű hétköznapi dolgokról. Kedves érdeklődés csendül a művész szavaiból: ..Hogy van Boros elv- társ? Hogy megy a munka, kiváncsi vagyok majd a véleményére“. A másik kép: Kresák Magda férje mellett ül az asztalnál kedvesen és szerényen, csak a szeme csil­log. Vele átellenben Lakatos József —, „a kis Laka­tos“, ahogy hívják —, feleségével és két még kisebb Lakatossal. Horváth a fal mellett ül, nem messze honvédek, akik ott voltak a mentésnél, azután Loy Árpád arca tűnik fel. Kezelnek a miniszterhelyettes­sel, a fotósok helyezkednek, fény villan újra... Tardos Tibor, a szerző is itt' van, nagy vizsga lesz ez. érthető az izgalma. De mindenki elemében .van, Mire a mozihelyiség ajtaját szélesre tárják, meg-» történik az ismerkedés. Olyan jó nézni, hogy a minisz­terhelyettes, Czottner elvtárs a bányásszal, a színész a bányászfeleséggel, s a gyermekek a mentést végző ka­tonákkal mennek befelé. Az egyik gyermeket nézem, aki közben fel-felpillant a katonára, s ez a pillantás mintha köszönetét fejezne ki. Bánóczi és Borosné hir­telen felkiáltanak; ..Nézd, ott van az a rendőrhadnagy, aki nem engedett telefonálni“. Persze hogy nem — nem is lehetett. Fogytán volt a levegő odalenn, taka­rékoskodni kellett az erővel. Hogy értették volna meg ők ezt akkor? * x A fehér vászon alatt feldíszített asztal, ott foglalnak helyet a film alkotói, s a színészek. A bal­szélen Vrábik, a valódi párttitkár, a másikon Barsi Béla. aki a filmben alakítja a párttitkárt, A terem zsúfolt, s a csendben Vrábik beszél a barátokhoz, az elvtársakhoz. Köszönetét mond a filmért. Azután Tardos Tibor beszél hosszú hónapok munkájáról, a nehézségekről, az átvirrasztott éjsza­kákról és a kis szobáról, ahol megszületett a film, ahol az író átél 1 e a maga „Szuhakállóját“. Pereg a film, Az emberek, akik közvetlen részesei voltak a szerencsés kimenetelű drámának, itt ülnek a sötétben s önmagukban újra átélik a nehéz megpróbáltatások perceit. Valami olyat látnak, ami­ről eddig csupán olvashattak, vagy amiről csak elkép­zelésük lehetett. Látják a nagy-nagy szeretetet, amely ezekben a napokban feléjük fordult, a hatalmas erőt, amely kiragadta a halál karjai közül és visszaadta őket) a családnak, az életnek ... ... A tüdő zihál, a mellkas mintlia szét akarna pattanni, az arc veritékben fürdik, a test mozdulatlan. Mint vihardöntötte fák hevernek a bányászok. A frontfejtésen lámpa pislákol, a beszéd fárasztó, irtóza­tosan nehéz, súlya van, mint a gondolatnak. S ez a gondolat most ezerszeresen fáj, mert az anya, a hit­ves, a gyermek körül kering, a nap, az élet felé for­dul, amely most igen-igen messzi esik, noha csupán 30—40 méter választja el őket tőle. De tudják, — hi­szen a telefonon keresztül már eljutott hozzájuk a hír, a fiatal Borsa Pistától —, hogy „megmozdult az egész ország, megmentünk, ha a tíz körmünkkel ka­parunk is ki benneteket“. És a föld felszínén zuhogó esőben egész hadsereg dolgozik. Mérnökök, katonák, technikusok. A telefon- központokban csengenek a telefonok, Várpalota szi­vattyút, Komló kábelt, a minisztérium szakembereket küld s mindehhez az irányító erőt, a „bármi áron“ szót a párt adja. A katonák magukat' fogják a hámba, autót vontatnak fel a dombra1, majd egy tankot is be­vetnek a küzdelembe, A tankra és kezelő személyze­tére soha nem jutott emberibb feladat: a szovjet mélyfúróbe­rendezést a kijelölt helyre szállí­tani, életet menteni a békés alkotó munkához. A világ legszebb ütközete ez: harc a vak sors ellen, vissza­ültetni a békét, a boldog nappalok örömét az elcsüg­gedt hozzátartozók szívébe. A moziterem levegője meleg, nehéz. A dráma itt pereg a szemünk előtt, összesürítve alig két órába. A valóságban annak több mint százszorosa volt. Sutto­gást hallok, orrfuvogatásokat, valaki ezzel rejti, hogy könnyezik. Mellettem Loy Árpád ül feleségével. Csen­desen, alig hallhatóan magyaráz. Előttem Boros Já­nos szintén a feleségével; a sötétben alig-alig látom az asszony arcát, de a szeméből lepergő könny meg­csillan a vetítő fényében. A legnehezebb, a legborzasz­tóbb percek játszódnak le a vásznon, az utolsó akkor­dok . . . ... Gáz szivárog a frontié,jlésre. Nehezebb a le­vegőnél, így először a talpra ülepedik és úgy emelke­dik fokozatosan feljebb és feljebb. A csövön leeresz­tett Dawis-lámpa lángja egyre nyúlik és Ambrus, a párttitkár kiadja az utasításit: „álljunk fel“. Szó nélkül állnak fel a földkoporsó foglyai. Még néhány perc és görcsbe merevül az arc, megáll a szívverés... egy méternyire vannak a haláltól. .... Cseke a főmérnök. —• aki mintegy másfélórá­val ezelőtt olyan szívélyesen beszélgetett Boros János­sal —. kiadja az utasítást a mentőknek s a men­tők álarccal a fejükön megindulnak a 17 életért. Perc­nyi pontos munkára van szükség, a légjárati kapuk ké­sedelmes kinyitása életet pusztíthat. Halálos csend van a teremben. Most nem hallat­szik suttogás, csak a szívük dobog, talán olyan vadul és rendetlenül, mint odalenn a tizenhét embernek. És még valakinek, aki Pesten ezekben a napokban kiadta a parancsot, hogy „bármi áron meg kell menteni őket“. És megmentették. * A villany kigyúl, a taps felzúg, az arcokról lassan eloszlik az izgalom feszültsége. Újra 1954-ben vagyunk, 22 hónappal az események után. Hogy mit mond a filmről a szuhakállói „tizen­hét?“. Elég szűkszavúak. A szokásos „szép volt“, .,.jó volt“, ,,magunkra ismertünk“ jelzőkön kívül alig többet. Bóné, Boros sem igen mond mást. Sőt Vrábik Lajos a párttitkár tőlem kérdi: „Mit szólsz hozzá?“ Hanem a szem, a mosoly s némelyik bányászfele­ség szeme sarkában a még fel nem száradt könny mindennél többet mond s a többi meghívott bányász is, akik elismeréssel, forró baráti szeretettel szoron­gatják kezeiket. Talán a legtöbbet Horváth József mondja: „Bíztunk abban, ak'ivel Vrábik beszélt telefo­non, aki Pestről üzente, hogy „megmentünk benneteket elvtárs“, Ezzel megmondta úgy gondolom' ■—* mindany* ftyiok’ véleményét. H. Ji ISem szabad elvetni megszorult, alacsony hektoliter súlyú kenyér- és takarmánygabona vetőmagot AZ ÉLŐ HŐSÖK AZ „ÉLETJELVEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom