Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
tSZMMÄGMßORSZÄG X. évfolyam 228. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 26, vasárnap r---------------------^ I Ma avatják az új rendelőintézetet Gletiisky Ottó a kommunisták élére áll j r Dolgosó parasztságunk kövesse ^ munkásosztályunk dicső példáját Tj1 zek'ben a napokban munkásosztályunk ismét megmutatta, mennyire átérzi felelősségét az egész ország sorsáért, a nép államának erősítéséért. S az üzemek, gyárak, bányák dolgozói mellé most felsorakoznak a falu lakói is. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, traktorvezetők, állami gazdaságok dolgozói egyemberként felelnek kormányunk felhívására. Már a kölcsönjegyzés első napjában példásan vették ki részüket a békekölcsön jegyzéséből. Különösen jó példát mutatlak Dámóc község kommunistái, akik a kölcsönjegyzés megkezdésének szinte első perceiben felajánlották már forintjaikat. Ugyanilyen lelkesedéssel Nagyrozvágyon, az Ady termelőszövetkezetben Illés Béla 1000 forintot jegyzett a haza javára, saját hasznára. A falu dolgozói — a legjobbak példamutatása nyomán — értékelik mindazt, amit a falu a felszabadulás óta az államtól kapott. S a nagyszerű gondoskodás most a kölcsönjegyzéskor viszonzásra, tettekre kötelez minden becsületes embert. Van-e olyan dolgozó paraszt, aki ne emlékezne arra, hogy milyen volt a sorsa a felszabadulás előtt? Arra az időre, amikor a bizonytalan holnaptól szakadatlan rettegésben tengették életüket. Nagy kincs volt akkor a házban minden falat kenyér, melyhez keserves verejték árán jutottak. Az sem hozott örömet a házhoz, ha gyermek született. Számtalan szülő sóhajtott fel: ez is csak bajnak lett. Nem csoda, ha a születések száma állandóan csökkent. Egyik-másik szülő szinte megkönnyebbült, ha a gyermekek közül valamelyik meghalt, mert kevesebb lett a kenyérevő. Megdöbbentő és szomorú emlék ez a dolgozó parasztok életében. A múltban, különösen a 30-as években — évről-évre nőtt a foglalások, a végrehajtások, az árverések száma. Ezrek és ezrek mentek tönkre, váltak hajléktalanná, s mindezek tetejére a tudatlanság, a sötét reménytelenség borította a falu népét. A felszabadulással verőfényes, ragyogó reggel köszöntött a falura. Az a dolgozó paraszt, aki azelőtt embernek sem számított, hallgass volt a neve, beleszólási jogot kapott az ország ügyeinek intézésébe. Az ország gazdája lett, a munkásosztály hűséges szövetségese. Évről-évre jobban megtanult harcolni a nagyobb termésátlagok eléréséért s az időjárás viszontagságainak legyőzésével még az aszályos években is többet tud termelni az új agrotechnikai eljárások alkalmazásával, mint valaha. A falu dolgozói egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a jobb élet megteremtése, az éietszínvonal további emelkedése a jó munkától, a termésátlagok növelésétől függ. Tanulnak, fejlődnek még az idősebbek is, de még rohamosabban bontakozik ki a fiatalok tehetsége. Soha ilyen ragyogó jelen és a jelennél Is szebb jövő még nem állott a dolgozó parasztok ifjú nemzedéke előtt. A falusi iskolák nyolcadik osztályának tanterméből évről-évre több fiatal kerül ki, egyre több parasztszülőnek a gyermeke végez főiskolát. Számos mérnök, technológus, orvos, agronómus kerül ki a falu fiataljai közül. Mindez hű tükre a mai dolgozó parasztfiatalság boldog életének. i XT i ne gyűlölné hazája és a maga rab múltját, mostoha sorsát? Ki ne x tenne meg mindent azért, hogy minél erősebb, virágzóbb legyen drága, szabad hazáink, a munkások és a dolgozó parasztok állama. A most kibocsátott békekölcsön lehetőséget ad minden egyes dolgozó parasztnak arra, hogy forintjaival közelebb hozza azt az időt, amikor több traktor düböröghet a földeken és gépek végezhetik el helyette a nehéz, fárasztó munkát. Lehetőségét kap arra, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat gyors megvalósításához. A Lenin Kohászati Müvek dolgozói bebizonyították forró hazaszeretetüket: Elsőként az országban befejezték a békekölcsön Jegyzését A Lenin Kohászati Művek dolgozói büszkén jelentik pártunk Központi Vezetőségének, népköz- társaságunk kormányának, hogy 1954. szeptember 23-i felhívására válaszolva, az V. Békekölcsön jegyzését szeptember 25-én elsőként az országban, teljesítették; ö millió 576 ezer 350 forint kölcsönt jegyeztek s ezzel eleget tettek a haza, a nép iránti kötelességüknek. A békekölcsön jegyzésének nagy feladatából a Lenin Kohászati Művekben a párt, a szakszervezet, a DISZ, s a többi tömegszervezetben dolgozó kommunisták, valamint a műszaki dolgozók nagy többsége példamutatóan vette ki részét. Élenjárt mind a jegyzésben, mind pedig a tömegek között végzett politikai munkában. A gyár kommunistái, dolgozói e tettükkel is igazolták, hogy megértették a párt útmutatását, a kormány programját, példát mutatnak a békekölcsönjegyzésben és ugyanígy élen akarnak járni a termelésben is. A Lenin Kohászati Művek dolgozói e nagyszerű magatartásukkal bebizonyították édes hazánk iránti szereteteket. De a gyár kommunistái nem pihennek a babérokon, megszívlelve a megyei pártbizottság határozatát, a békekölcsönjegyzés politikai tö- megmunkájának tapasztalatait felhasználva, tovább harcolnak a tervek teljesítéséért, az adósság törlesztéséért. ..Kommunisták, ki a tömegek közé!“ — jelszóval vasárnap falura indulnak, hogy segítséget nyújtsanak a békekölcsön jegyzés sikeres lebonyolításához. Falun 200 kohász kommunista, a város területén pedig 100 diósgyőri kommunista indul harcba a feladatok végrehajtásáért. Az V. békekölcsönjegyzés befejezése alkalmából a Lenin Kohá- szati Művek felhívják a megye üzemeinek, hivatalainak dolgozóit, a falvak dolgozó parasztságát, hogy a gyár példájára késedelem nélkül teljesítsék a haza, a nép iránti kötelességüket. A megyei párt-végrehajtóbizotts ság a Lenin Kohászati Művek ösz-f szes fizikai, műszaki dolgozóit, kommunistáit hazafias példamutatásukért dicséretben részesíti. Előre Lenin Kohászati Művelt kommunistái, dolgozói a termelés frontján, a további sikerekért! MEGYEI PART-VÉGREHAJTÖ- BIZOTTSÁG Példamutató ItöicsSRjegyzak A borsodivánkai József Attila tsz elnöke, Olasz József elvtárs 500 forintos jegyzésével mutatott példát a csoport tagságának. Kiskinizs községben csütörtökön délig 18 dolgozó paraszt 5 ezer 900 forintot jegyzett. Sajóörösön Bókái Lajos 500 forintot, Cserépfalun Lukács Lajos 2 holdas dolgozó paraszt 250 forintot jegyzett. Királdi és Péch Anial-tárói bányászok példáin A királdi bányaüzemnél Pozsgai Károly vájár 1500 forintot jegyzett. Négy gyermeke van és amint hangoztatta, az ő jövőjük biztosítására jegyzi ezt az összeget. Élenjárnak még: Fónagy K. István 1500 forinttal és Kriston Vizi István 1400 forinttal, Betkovics Erzsébet külszíni- munkás 450 forint fizetése mellett 300 forintot jegyzett. A bányaüzemben eddig 181 ezer 440 forintot jegyeztek le. Péch Antal-táró sem akar lemaradni. Élenjárnak az üzemben" Kelemen József, aki 1500 forintot, Fehér Imre, aki 2 ezer forintot* Molnár Gyula, aki 1400 forintot. Fükő László, aki 1600 forintot jegyzett, A Péch Antal-tárói bányában eddig 236 ezer 250 forintot jegyeztek le, az átlag: 592 forint. Szívesen, lelkesen jegyeznek a mezőkövesdiek Mezőkövesden az I-es tipusu ter- nelőcsoport tagjai szorgalmas, dolgos emberek. Pénteken este azonban korábban abbahagyták a munkát. Megbeszélésre gyülekeztek. Az elnök rövidesen ismertette a békekölcsönjegyzés jelentőségét. Nem kellett sokáig beszélnie, hiszen már minden család megbeszélte, menynyit adjon kölcsön államunknak. Most a gyűlésen egymásután írták nevük mellé a jegyzési ívre a 400, 200 és száz forintokat, — ki hogyan vetett számot helyzetével. Tudják, hogy a pénzt, amit most adnak az államnak, sokszorosan visszakapják. A tagság nagy része már lejegyzett, amikor Hajdú János bácsi megérkezett. Az elnök, Káló József — aki 400 forintot írt neve mellé — megkérdezte: — János bácsi, menynyit jegyez? *— Kétszáz forintot fiam — mondja János bácsi. —* Ezt szívesen adom. A tsz-tagok példáját követik az egyénileg gazdálkodók. Kiss András 4 holdas egyéni gazda és Pólik Józsefné is lejegyzett már.-----------------— * ______________ Befejeztük a jegyzést A Borsod-Abauj-Zemplén-megyef Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói szeptember 25-én délelőtt 10 órakor befejezték a békekölcsön- jegyzést. 38 ezer 150 forintot jegyeztek. Aki megelőzte a jegyzésgyiijtöket Gyulai István abaujszántói dolgozó paraszt kora hajnalban, mielőtt elindult volna a mezőre, megbízta feleségét, hogy ne várja míg a népnevelők felkeresik, vigye be forintjaikat a tanácsházára, hogy kölcsönt adhassanak az államnak. Gyulai István így válaszol kormányzatunk felhívására. s megígérte, hogy a haza erősítéséhez nemcsak forintjaival, hanem jó munkájával is hozzájárul, A falu dolgozói mind világosabban látják, hogy aki nem veszi ki részét a mostani nagy nemzeti megmozdulásból, az ötödik békekölcsönjegyzésből — az a haza ellen, saját érdekei ellen vét. Eljátssza becsületét dolgozó paraszttársai, s az egész magyar nép előtt. Dolgozó parasztjaink napról-napra lát ják, hogy mindenfajta közömbösség, a k öl csőn j egy zéstől való távolmaradás az ellenségnek használ. Az ellenség most újból árgus szemmel figyeli, hogyan folyik városon és falun a békekölcsön jegyzése. Már az első napokban csatta- nós választ kapott az ország munkásaitól, az értelmiség tízezreitől, a dolgozó parasztok leg jobbjaitól. Válaszoljon most tettekkel, a békekölcsön lelkes jegyzésével megyén^ egész dolgozó parasztsága. TV' agyon jól emlékeznek arra a falu dolgozói, hogy az urak egy ' emberöltő alatt két háborút is zúdítottak a magyar nép nyakába. Azt is nagyon jól tudják, hogy az amerikai imperialisták újabb háború kirobbantására törekszenek, s a magyar dolgozó parasztok most. az ötödik békekölcsön példamutató jegyzésével válaszolnak a háborús gyujfogatoknak. Ezzel bizonyítják be, hogy nem akamak harmadik világháborút, s a jegy zésben való tömeges részvételükkel védik saját portájukat a körülötte settenkedő ellenségtől, erősítik a dolgozók országát és a béke nagy táborát. Az ötödik békekölcsön jegyzésének teljes győzelmére mozgósítsanak most falusi pártszervezeteink. Ennek érdekében mutassanak példát egész dolgozó parasztságunknak a falu kommunistái. A dolgozó parasztok már hosszú évek óta vezetőjüknek tartják a kommunistákat, követik példájukat, a kommunisták helytállása tehát a győzelem első feltétele. Ne legyen megyénkben egyetlen olyan falu, egyetlen olyan tanya sem, ahol ne tudná minden dolgozó paraszt: személy szerint is mit köszönhet az államnak. A jól jegyző dolgozó parasztok védjék azzal is a falu becsületét, hogy beállnak a népnevelők sorába, győzzék meg dolgozó társaikat, cáfolják meg a kulák- ság, az osztályellenség rágalmait. Az egyéni példamutatás mellett a •kommunista és a pártonkívüli népnevelők, s a kölcsönjegyzésben kitűnt dolgozó parasztok meggyőző, felvilágosító szava a győzelem második feltétele. Itt van az alkalom arra is, hogy a termelőszövetkezeti tagság meghálálja az állam szüntelen gondoskodását. P gesz dolgozó népünk most a falura tekint, várja, hogy a leg- jobbak példamutatása nyomán minden becsületes dolgozó paraszt tettekkel feleljen a haza hívó szavára. Jegyezzen hát kölcsönt a falu minden békeszerető dolgozója, legyen az ötödik békekölcsön jegyzése újabb lépés előre a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a kormányprogram megvalósítása útján, MOLNÁR SZ. LAJOS BÉKEKÖLCSÖNT JEGYEZ Amikor a Molnár-család össze- I ül, piros arcuk szőke és barna fejük, a szülők hófehér haja úgy fest, mint valami nagy virágcsokor. Molnár Sz. Lajos a családfő, alacsony, zömök, igazi magyar ember. Túl van már az ötvenen, de szemében fiatalos lűz lobog. Bégen volt már, amikor megkezdte az ózdi gyárban a munkát. Először mint kisegítőmunkás dolgozott, aztán hengerész, majd ke- mencés lett. Gyúrta a vasat, izzadt, dolgozott, sokszor alig állt a lábán, amikor letelt a 12—li órai munkaidő. A Rima urai észre sem vették szorgalmát, elsiklottak az ember felett. Nyolc gyermeke van Molnár Sz. Lajosnak, derék, egészséges mindannyi. A leányok már kirepültek a házból, Rózsi és Klári férjhezment —, Jóska a néphadseregben szolgál. Béla és Lajos együtt dolgozik apjával a gyárban. A többiek odahaza vannak, iskolások. Ilyenkor, amikor a család együtt ül, az arcok mosolyogva, érdeklődve tekintenek a családfő felé. Molnárné veszi át a szót, megkérdi férjét, hogyan dolgoztak, teljesítették-e a tervet ma a gyárban? Lajos felél rá, incselkedve mondja: — Lemaradt az „öreg11, nem teljesítette ma tervét. Molnárné összeráncolja homlokát: — Ez pedig nem illik háromszoros sztahanovistához, élmunkáshoz, kiváló dolgozóhoz és érdemes kohászhoz. Csípős volt a megjegyzés, de a családfő mosolyog. Feláll, s így válaszol: — Nem érted te ezt, nem egészen igy van ám! Az acélmű nem ad elegendő jóminőségű vasat, s hiába akarunk, mégsem tudjuk a tervet teljesíteni. Te sem tudsz rossz krumpliból jó nudlit csinálni! Az asszony nem hagyja magát: — Nektek kell ezen segíteni, ne várjátok az égből a jószerencsét! Cselekedjetek! Férje nem akar vitatkozni, felveszi kabátját s csak annyit mond, hogy átmegy a szomszédba, megiszik egy pohár sört. Molnárné elébe áll s csípőre tett kézzel szemébemondja neki: — Tudod-e, hogy holnap békekölcsönjegyzés lesz? S még azt sem mondtad, hogy mennyit akarsz jegyezni. Molnár Sz. Lajos gyengéden félretolja feleségét s az ajtóból válaszol: — Tudom a kötelességemet, majd meglátjuk, kinek lesz több a jegyzése. Másnap Molnár Lajos reggel öt órakor már a gyárban volt. Megvizsgálta a kemencéket, öntecseket kért az acélműtől, hogy mire a brigád bejön dolgozni, elegendő anyag álljon rendelkezésükre. Ezt a napot tervének maradéktalan teljesítésével akarta köszöntem. Úgy lesz a jegyzés teljesértékű, ha mind a két kézzel segítjük hazánk építését. Reggel 6 órát fúj a gyári sziréna, a brigád a verseny táblánál gyülekezik, hogy megbeszéljék Molnár elvtárssal a napi munkát. A csoport közé áll Óvári József fiatal mérnök is. kölcsön jegyzési ívvel a kezében. Molnár elvtárs felé nyújtja az ivet, ő a brigád vezetője, ő írja rá legelőször nevét, hiszen ezt várják a brigádtagok is. Molnár elvtárs a ceruzáért nyúl, de a levegőben megáll a keze. Nem ... nem, nem lehet ezt a riapot ilyen egyszerűen venni. Leereszti kezét, aztán beszélni kezd: — Ezen a napon forintjainkkal í* hitet tehetünk a béke mellett, a haza felvirágozása érdekében — kezdi sza-, vát, majd folytatja: — Könnyű össze, hasonlítani a régi Magyarországot és a dolgozók mai hazáját. A mulWan csak keserűség, nyomor jutott nekünk osztályrészül, ma szabad hazában boL dogan élünk. Az ózdi kenyérgyár, at napközi otthonok, az új iskolák mind azt bizonyítják, hogy a legjobb helyre tesszük pénzünket. Mi, a mélykemence dolgozói is lépten-nyomon érezzük államunk segítségét, látjuk az alkotás sokat, amelyeket forintjainkból épG tünk. A III. számú mélykemencedaru, az új szellőzőberendezés, amelyet iO ezer forintos költséggel szerettek fel. termelésünket, munkánkat segíti elő. Soha nem gondoltam volna, hogy a család jövedelméből 5000 forintot félre tudok tenni őszi ruházkodásra, hízó- nakvalóra. Az a megbecsülés, amiben pártunktól és kormányunktól részesü- lünk, csak olyan országban lehetséges, ahol a munkásosztály van halaimon. Nem elég tehát forintjainkkal segíteni épülő hazánkat, hanem tervünk maradéktalan teljesítésével, a minőség javításával, a gazdaságosabb termeléssel keli biztosítani a jólét további emelkedését. Brigádom nevében ezért versenyre hívom ki mindkét műszak dolgozóit, a napi 185 öntecs hengerléséért és arra, hogy az év végéig ki fog megtakarttani többet, jólétünk felemelkedéséért. Ezért írom most d jegyzési ívre egyhavi keresetemet, 2500 forintot, hogy továbbhaladjunk azon az úton. melyet mcgkezd'ünk. A brigád tagjai meghatottan hallgatták Molnár elvtárs szavait, majd valamennyien sorba Írták rá nevüket, az ívre: keresetük 75 százalékát ajánlották fel a hazának, a népnek. TÁLJÁN FAL
