Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Vasárnap, 1954. szcptembcv26. A D. ósgyőri Gépgyárban szombaton Jelig 3,100.470 forintot jegyeztek A DIMÁVAG Gépgyárban az íve­ken szinte percről percre szaporodik az aláírások száma. Az öntudatos munkások nagyszerű magatartása igaz hazaszeretetről tesz tanúbizony­ságot. A 3,100.470 forintban, amit eddig jegyeztek, kifejezésre jut aka­ratuk, hogy édes hazánk még erő­sebb, népünk még boldogabb le­gyen. Igaz, akad egy-két ellenséges elem a gyárban, akik máskor a termelés növelését célzó intézkedések ellen, s most pedig a kölcsönjegyzés ellen izgatnak. A DIMÁVAG Gépgyár bá­tor harcosai lépjenek fel az ellensé­ges romboló nézetekkel szemben. Nincs helye a becsületes dolgozók soraiban az olyanoknak, akik a nép jólétének növelése ellen izgatnak. \ diósgyőri durvahengermű péJdót mutat A Lenin Kohászati Művek durva- hengerművének dolgozói keményen harcolnak adósságuk törlesztéséért és azért, hogy megelőzzék régi ver­senytársukat, az ózdi hengerésze­ket. A hét elején megbeszélést tartot­tak a martinászokkal: azóta folya­matosan, melegen kapnak öntecse­ket. ök maguk is jobban ügyelnek a munkára; a gépi meghibásodáso­kat azonnal kijavítják. Mcgnüveke- riett a hengerészek munkakedve és a munkájukat megkönnyítő beruházá­sokra gondolva, megnövekedett köte- lcsségtudatuk is. Ebben az évben a melegüzemben új hevítő kemence épült, a karosda- fukba légzuhanyozókat szereltek, be­fejezés előtt áll a 80 személyes étke­ző épület, amelyek 3 millió 300 ezer forintnál is több költségbe kerültek, j Ezekben a napokban különösen a j triósori hengerészek járnak az élen a munkában, akik a sztfilinvárosi j 75-ös bugák hengerlésében a béke- kölcsönjegyzés óta — három nap alatt terven felül több mint 185 ton­nát hengereltek. De jól dolgozik az egész durvahengermű; e héten elő­irányzatukat túlszárnyalva, 733 ton­nát törlesztettek adósságukból és ez­zel erősen nyomukba szegődtek az ózdiaknak. A KÖLCSÖNJEGYZÉS HÍREI Minden zsuitai dolgozó paraszt iegyzett már Zsujta községben örömmel jegyez­nek békekölcsönt a dolgozó parasztok. A jegyzésnél a jegyzésgyüjtök mu­tattak jó példát, fírózser János, Bor­sodi Gusztávné, ifj. Brenczlik József, V. M. Kovács Béla dolgozó parasz­tok elsőnek jegyeztek. A község min­den egyénileg dolgozó parasztja jegy­zett békekölcsönt. Örömmel, szívesen adom kölcsön forinfjaimaf' Kilencen voltunk test­vérek, azt sem tudtuk, mire növünk fel, hiszen iskolázott emberek dip­lomával zsebükben ál­lás nélkül, még a téli hólapátolásnak is örül­tek. Hogyne ragadnám meg most ia az alkal­mat kölcsön jegy zésre, amikor magunk és csa­ládunk jövőjét biztosít­juk az államnak adott kölcsönnel. Eddig ig be­csülettel kivettem része­met minden évben a kölcsönjcgyzétsből. Eh tekintve a múlt évtől, minden évben fizetésem kétszeresét jegyeztem. Most, az ötödik Béke­kölcsön-jegyzésnél töb­ben megkérdezték tőlem, hogy 800 forintos fizető, sem mellett, miért jegy­zek 1000 forintot, hiszen tudtukkal még egyetlen kötvényem sem húzták ki a sorsolásnál. Hát én nem csupán azért jegy­zek, hogy nyerjek — bár nem tagadom, mindig figyelem a számokat a sorsolásoknál és nekem is jól esnék az a pénz, amihez igy jutnék hozzá. A jegyzésnél ar­ra gondolok, hogy ezt az összeget is felhasz­nálják iskolák, bölcső­dék, kórházak építésé­hez. Sajnos, az utóbbi években elé« gyakran voltain kórházban. Ma'.* gam tapasztaltam, hogv. államunk mennyit kö’t a betegek gyógyításéra, egészségük visszaadá­sára. Igen rosszul esett az. hogy akadnak még olyanok — igaz, elenyé­sző számban —, akik az e'lenség uszályába ke­rüive nem értik meg, milyen óriási jelentő­sége van a kölcsönjegy- zésnek, akik nem becsü­lik meg, hogy a demo­krácia munkalehetősé­get biztosít számukra és nem kell nekik he­tekig, sőt hónapokig üreg gyomorral, rongyo­sén az. üzemek kapuja előtt álldogálniok. hogy esetleg munkát kapja­nak. Örömmel és jószívvel adom kölcsön -forintjai- 'fhat bz' államnak s 'ez­zel saját magamnak, hiszen az életszínvonal további emelését segí­tem fezzel. Visszakapom én ezt az összeget álla­munktól sokszorosan, százféle formában. KANTOR .TÚLIA Hejőcsabai Cement- és Mészmű Mezőnagymihály dolgozó paraszt­jai eddig minden évben a kölcsön- jegyzéskor példát mutattak. Jelen­leg a termelőcsoport tagjai járnak az élen. Az Uj Élet tsz-ben Szabó József kommunista 400 forintot és a 66 éves Bakondi Imre 200 forin­tot jegyzett. Mindketten a megala­kulás óta tagjai a csoportnak, élen­járnak a munkában. * Az emődi körzeti földművesszö­vetkezet két DISZ-fiatalja, Dienes Imre és Bari Erzsébet jegyezíetők lelkes munkát végeznek. Dienes elvíárs most vásárolt motorkerék­párt. Mindketten példamutatóan jegyeztek. ★ A mezőkeresztesi MASZOLAJ dolgozói már az első nap nagyrész­ben lejegyeztek. A demjeni munka­helyen az éjjeli és nappalos mű­szak dolgozói mutattak példát. Mezőnagymihály on az állami gaz- daság dolgozói szép termelési eredmé­nyekkel köszöntötték a bckckölcsön- jcgyzés napját. Puk-l Gyula traktoros és váltótársa Korpás T.njos 150 száza­lékot érlek el az éjjeli műszakban. Az állami gazdaság dolgozói lelkesen je­gyeztek. Horváth István párttitkár és Balázs Pál S00 forintot adott kölcsön államunknak. A mezőkövesdi gépállomás dol­gozói szeptember 23-án a délutáni órákban már 39.500 forintot jegyez­tek. A derék traktorosok a munká­ban is élenjárnak, Koncz Andor, Mihály József, Lőrinc?. Ferenc va­lamennyien túlteljesítik tervüket. Galambos Lajos agronómus elsőnek jegyzett. Jó felvilágosító szóval ma­gyarázta dolgozó társainak az V. békekölcsönjegyzés fontosságát. * Tomaszentjakab dolgozói magu­kévá tették a tanács-végrehajtóbi­zottság kezdeményezését: annyi tervkölcsönt jegyzünk, hogy a köz­ségben maradt 25 százalékból új fürdőmedencét építhessünk. * Mezőkeresztesen a kommunisták járnak az élen a jegyzésben. Tóth János elvtárs, a Vörös Csillag tsz tagja, Kalló József a Táncsics tsz tagja és Okos Lajos egyénileg dol­gozó paraszt 300—300 forintot jegy­zett. A napokban többen kérték felvételüket a Vörös Csillagba: Pe-# te Károly középparaszt jelentke­zeti, a Béke termelőszövetkezetbe pedig Lénárí Dezső 14 holdas dol­gozó paraszt. A miskolci megyei kórház rendelő­intézet dolgozói közül többen túlje­gyezték fizetésüket. Tardos Kálmán a népköztársaság érdemes orvosa jelen­leg üdül s feleségét kérte meg, hogy távollétében jegyezzen helyette. Mo­gyorósi Kálmán szintén teljes fizeté­sét jegyezte. ür Ózd harmadik kerületében Bár­dos József és Bojki G. János egyé­ni dolgozó kommunista parasztok külön-küiön 800 forintot jegyeztek. Pozsgal Károly négy gyermekes királdi bányász 1200 forintos fize­tésére 1500 forintot jegyzett. Cserháti János nyugdíjas Bánré­ve községben örömmel fogadta a minisztertanács rendeletét a nyug­díjak felemeléséről. Most, hogy há Iáját kifejezze államunknak gon­doskodásáért, 400 forintot jegyzett. * A berenlei bányaüzemben Simkó József DISZ-brigádja keményen har­col az adósság törlesztéséért. Élenjár a munkában s a kölcsön jegy zésben is példamutatóan vette ki részét, 1500 forintot jegyzett, a brigádja összesen 12.100 forintot adott kölcsön államunk­nak. A Miskolci Vízmüvek igazgatósága jelenti A Miskolci Vízművek igazgatósá­ga az ötödik békekölcsön jegyzésben nagyszerű eredményeket ért el. A jegyzés előkészítésében egyformán résztvettek a műszaki és fizikai dol­gozók. A főmérnökök és segédmun­kások együttesen jó munkát végez­tek. Markó Jenő főmérnök, aki nem­rég jó munkájáért kormánykitünte­tést kapott, 1600 forintot jegyzett. Mint jegyeztető is jó munkát .vég­zett. Összesen 17.600 forintot gyűj­tött. Endrédi László főmérnök is példa­mutatóan vette ki részét a jegyzés­ből. Mint jegyeztető 14.200 forintot gyűjtött. Simon Mária DISZ-tag 800 forin­tos keresete mellett 500 forintot jegyzett. Szép példát mutatott Hodobai Gyula, aki négy hónapig beteg volt. A jegyzés napján bejött a vállalat-, hoz és minden felszólítás nélkül 300 forintot jegyzett. Szerencsi János kubikosbrigádja, amelynek tagjai a Miskolci Vízmű­veknél csak időszaki munkát végez­nek, fejenkint 200 forintot jegyeztek. A Miskolci Vízművek igazgatósá­gánál eddig 465 dolgozó összesen 98.600 forintot jegyzett. r^>------------------­A Magyar-Szovjet Társaság csatlakozása a Hazafias Népfronthoz A Magyar-Szovjet Társaság orszá­gos elnöksége szombaton délben ki­bővített elnökségi ülést tartott, hogy megtárgyalja a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívását. Az ülést Erdei Ferenc igazságügyminiszter az MSZT elnöke nyitotta meg. Amikor mi is csatlakozunk a ma­gyar társadalom legszélesebb, legát­fogóbb szervezetéhez —• mondotta Erdei Ferenc —, ez az MSZT mozga­lomban különböző módokon résztve­vő másfélmillió ember bekapcsolá­sát jelenti a népfront munkába. S ugyanakkor az MSZT-munkában a Szovjetunió ismertetésének, a ma­gyar hazaszeretet, a nemzeti hagyo­mányok ápolásának rengeteg új for­rását nyitja meg. Kelen Béla, az MSZT főtitkára ja­vaslatára az elnökségi ülés felhívást fogadott el. Jean Paul Sartre bécsi sajtókonferenciája Bécs (TASZSZ). Jean Paul Sartre francia író, aki azért érkezett Bécsbe, hogy megaka. dályozza egy;k darabjának előadá­sát, a Volkstheater színházban szep­tember 23-án sajtókonferenciát tar­tott. Sartre a sajtókonferencia eredmé­nyeit Összegezve, kijelentette: -meg­mondtam már, hogy azért ellenzem ----------------­a színdarab előadását, mert az a kommunistaellenes propagandát szolgálta. Én viszont a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béké­nek a híve vagyok. Hfszem, hogy a békét biztosítani lehet a békemoz­galom kiszélesítésével, a keleti or­szágokhoz való közeledéssel és a kölcsönös megértés megteremtésé­vel.» Kitüntették a mezőgazdasági kiállításon résztvevőket és a kiemelkedő munkát végző dolgozókat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon és NEMZETKÖZI SZEMLE Ä nyugati diplomatáknak sie. tős a dolguk. Már csak egy-két nap választ el a szeptember 28-i londoni kilenchatalmi értekezlettől —amely­nek a nyugatnémet felfegyverzés kérdését kell dűlőre vinnie — és még koránt sincs minden egyenes­be, még szélesek a szakadékok, ame­lyek áthidalásra várnak. A wa­shingtoni, londoni, párisi, bonni kül­ügyi hivatalokban éjjel-nappal lázas buzgalommal folyik a munka, a saj­tó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések. A -ki­bontakozás* várható módjai. Ismert az Eisenhower—Dulles-diplomácia legrégebbi keletű terve a német mi- !tarizmus feltételnélküli és korlát­lan visszaállításáról, ismert Eden újabb eredetű elgondolása az elmúlt héten került nyilvánosságra. A Mendes-France-féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdésé­ben. A francia miniszterelnök az úgynevezett Európatanács tanácsko­zó közgyűlésének strasbourgi érte. kezletén fejtette ki elgondolásait, amelyeknek lényege: ö is helyesli a bonni Wehrmacht létrehozását és felszerelését. Persze, ha ennyiben elintéznénk a problémát, túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgokat. Men- des-France tervének részletei is varinak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A strasbourgi tanácskozóteremben ez a terv röviden összefoglalva a kö­vetkezőképpen hangzott el: Nyugat- Németországnak a nyugati -véde. lem* keretében teljes egyenjogúsá­got kell kapnia, nem lehet része megkülönböztetésben. A bonni had­sereg felfegyverzésének kerete — ahogyan azt Eklen javasolta először — a brüsszeli szerződés, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olasz­országgal. Mendes-France azt java­solja, hogy a brüsszeli szerződésnek Valamiféle különleges szervét hoz­ták létre és ez szabja meg, hogy a faktumban résztvevő országok ma­ximális mértékben milyen és meny­nyi fegyverzetet tarthatnak, milyen létszámú katonaságot szerelhetnek fel és mennyi hadianyagot gyárthat­nak. -Ha ezt a megoldást elfogad­ják — mondotta Mendes-France — remélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most Nyugat-Néffnetországnak az Északatlanti Szövetségbe való fel­vételét fogadják.» A francia miniszterelnök terve több kérdést vet fel. Ezek kö­zül is a legelső, hogy ez a koncep­ció mennyiben különbözik az eddigi francia kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van kü­lönbség. Amíg Reynaud, Pinay, La- niel és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte, addig Mendes-France tervéről nem mond­ható el ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden meg­különböztetés elvetését Ígéri Nyu. gat-Németországnak, kétségen kívül eredményt jelent a washingtoni el­képzeléseknek. Ott azonban már egészen szembetűnő az eltérés, aho­gyan a francia terv Bonn és az At­lanti Szövetség viszonyát felfogja. Az Egyesült Államok a nyugatné­met felfegyverzést a NATO keretei között akarják végrehajtani, a fran­ciák a brüsszeli szerződés égisze alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az At­lanti Szövetségben Washington a prímhegedűs és — ha bevonják — mindenekelőtt Nyugat-Németország- ra akar támaszkodni. Vagyis a né­met militarizmus feltámasztása NATO-keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szaoad kezük lesz, valamennyi partner feje fölé nőnek, a Mendes-France-féle brüsszeli elgondolás esetén a párisi kormány nemcsak szemmel tudja követni: mi történik Bonnban, ha­nem — legalább is a féancia mi­niszterelnök úgy véli — érvényesí­teni tudja szavát is. Technikailag Mendes-EYance terve ezt úgy fejezi ki, hogy amíg az Atlanti Szövetség a résztvevő országok számára a fegyverkezés alsó határát szabja meg, addig a brüsszeli paktumban a “»----------------------------------------------------­felső határt írnák elő. Ez lenne te­hát az a bizonyos biztosíték, amely- lyel a jelenlegi francia kormány megnyugtatni igyekszik saját ma­gát és a francia közvéleményt, hogy a nyugatnémet hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hogy Mendes-Fran- cemak Strasbourgban ismertetett el­gondolása Washingtonban hűvös, sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Reston, a The New York_ Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve nem felel meg Dulles külügyminiszter reményei­nek «és hogy a francia javaslatok* nem keltettek lelkesedést az ameri­kai fővárosban. Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozta nyomatékosan a brüsz- szeli szerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államoknak Németország felfegyverzésével kap­csolatos jövő tevékenységét... Gon­zalez, az United Press hírügynökség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a fran­cia miniszterelnök «lehetetlen fel­tételeket támasztott*. Az" Egyesült Államok — írja Gonzalez — aggo­dalommal nézi Mendes-France kor­mányfő szerepét. Hivatalos szemé­lyiségek kijelentették, ha nem dol­goznak ki kielégítő tervet Németor­szág felfegyverzésére, akkor az Egyesült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet. Az angol fogadtatás lényege­sen barátságosabb. De még emel­lett is a washingtoni és londoni re­agálásnak van egy közös vonása. Az aggodalom és bizonytalanság amiatt, hogyan fogadják Franciaor­szágban nem is annyira . Mendes- France tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett James Reston nem kis kétkedéssel veti fel a kérdést: Vájjon a francia nemzetgyűlés, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadja-e azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés keretében alakít­sák meg a német hadsereget? Szin­te szószerint ugyanazok a gondok bántják az angol Daily Telegraph and Morning Post-ot is, vájjon Mendes-France rá tudja-e venni a francia nemzetgyűlést az általa észszerűnek tartott terv elfogadá­sára? És hadd mondjuk meg, hogy ezek az aggodalmak távolról sem alapta­lanok. Hiszen ha a dolgok mélyére hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök feltételek megszabásával, úgynevezett biztosi, tékokkal bármennyire is szépítgetni igyekszik a dolgokat, a lényeg egy marad: helyesli Nyugatnémetország felfegyverzését. Az is világos, ha Mendes-France szépítgetni igyek­szik, annak egy oka van: a francia pép az EVK elutasításával nemcsak egy halvaszületett szerződést vetett el, hanem magát az «eszmét», a re- militarizálást. Senki sem gondolt egy pillanatig sem arra, hogy a nemzet- gyűlés történelmi jelentőségű dön­tése után a francia nép harca alább, hagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzése bár­mennyire is igen komoly pozitív do­log, még nem oldotta meg teljesen a problémát. Európának katonai paktum nem kell, de biztonságra szüksége van. Ezért a franciaországi harc fokozódott. Bizonyítják ezt a növekvő nézeteltérések a francia szocialista pártban, de még jobban bizonyítja a népi békeszervezetek kiszélesedése, tevékenységük még- nagyobb fokú aktivitása. A hét kö­zepén jelent meg a L’Humanité-ban Pierre Courtade szenvedélyes hangú cikke, amelyben kifejti: nem kell brüsszeli paktum, nem kell maxi­mális korlátokat szabni a nyugat­német felfegyverzésnek. Maga a fel­fegyverzés nem kell. Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akarja megte­remteni, olyan rendszert, amelyben Németország nem kacsingathat sem keleti, sem nyugati területek felé, hanem békében együtt él Európa valamennyi népével és gyümölcsö­zően fejleszti gazdasági és kulturális kapcsolatait. Vásáron kimagasló eredménnyel résztvevőket és a kiállítás megszer­vezésében kiemelkedő munkát vég­zett dolgozókat kormánykitüntetés­ben részesítette. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, szombaton délben a parlament épületében ün­nepélyesen adta át. A szocialista munkáért érdemér­met kaptak Borsod megyéből Ba­konyi József, a Tokajhegyaljai Álla­mi Gazdaság vezető szőlésze, Kiss Antal, a borsodivánkai Petőfi tsz el­nöke, Balogh Sándor, a karcsai Dó­zsa tsz sertésgondozója, Bándi Sán­dor, a klementinái állami gazdaság vezető agronómusa. (MTI) A RÁDIÓMŰSOR technikai okokból maradt ki lapunk­ból, így azt ezen a héten naponta közöljük. gyannekhashajtó MIM BABT! RÉGI KÖNYVEKET, KÖNYVTARAKAT vásárol az Állami Könyvterjeszt Vállalat antikvár könyvesboltja Véteti Eladási Miskolc, Déryné u. 2. Te!.: I«?—871.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom