Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-03 / 208. szám

* ESZAlvMAG V AWUKSZAG Péntek, 1954. szeptember 3. Megkezdődött a manilai Sealo-értehezíet szakértőinek tanácskozása Mint a sajtójelcnlérck hírül adják, szerdán délután Manilában megnyílt a Seato-értekezlet szakértőinek ta. náeskozása. A szerdán megnyílt szakértői ta­nácskozáson — akárcsak a szép1 ember B án kezdődő hivatalos értekezleten — nyolc ország küldöttei vesznek részt. Ez a nyolc ország: Az Egyesült Államok, Kagy-Britannia, Franciaor­szág, Ausztrália, Uj-Zéland, Fülöp- szigetek, Thaiföld és Pakisztán. Noha a hivatalos értekezlet csak a jövőhét elején kezdődik meg, a részt­vevő hatalmak előtt máris alapvető nehézségek merültek fel. Ismeretes, hogy a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok arra töreked­tek, hogy a délkeletázaiai paktumban résztvegyen e térség valamennyi va­lóban jelentős országa, tehát India, Indonézia, Ceylon és Burma is. Az erre irányuló kieérletek kudarcot val­lottak. Ezért a későbbiekben azzal az érveléssel igyekeztek rávenni a fent rmlíiett országokat, az értekezleten va­ló részvételre, hogy ott elsősorban nem katonai kérdésekről tárgyaljanak majd, hanem „a délkeletázsiai orszá­gok számára nyújtandó gazdasági se­gítségről“. A londoni rádió kommen tárja, amelyet a ,.Spectator“ című konzervatív hetilap szerkesztője írt — hangoztál ta: „A gazdasági segítség jelszava sen eléggé csábító a délke letázslal országoknak. Ezek az orszá gok minden szempontból teljesen sza­badok akachak iennl. ho>;v raját útju­kat járhassák és éppen őzért bizonyos bizalmatlanságot tanúsítanak még a külföldről jövő gazdasági segély iránt is... Ezt a tényezői egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, mi­vel alapvető fontosságú az ázsiaiak szemében és egy olyan gazdasági se gélytől, amelynek gyarmatosító színe­zete van... jobban félnek, mint a kommunizmustól Ez a félelem és gyanakvás... megvan és igen erős té­nyező. Kellemetlen tényező az értekezlet ihlető! számára az angol külügymi­niszter távolmaradása. Ismeretes, hogy Londonban közölték: Eden külügymi­niszter „a francia nemzetgyűlés dön­tése miatt“ nem megy el személyesen Manilába, hanem lord Heading vezeti a brit küldöttséget. Ezzel kapcsolatban az „AFP“ ma­nilai tudósítója megjegyzi: „Edenuek az a döntése, hogy lord Boadinggel helyettesíti magát, nagy csalódást okozott az értekezlet köreiben. Általá­nosságban megértik a hivatalos oko­kat, amelyekkel indokolják a brit kül­ügyminiszter döntését, de egyes meg­figyelők felvetik a k'-rdest, vájjon Londonban nem vették e tekintetbe Indiának a Seato-értekezlet ellen meg­nyilvánuló ellenséges álláspontját! Ugyanez az „AFP” jelentés arra is rámutat: „másrészt számítani iehet arra. hogy lord Heading az értekez­let során élénken tanácsolja majd kollégáinak, hogy kerüljék az olyan intézkedések ajánlását. — még a gaz-* dasásri jellegűeket is —, amelyek in gcrelhctik a Colombo-hatalmak érzé­kenységét. mert e hatalmak politikai összetartását London a lehető tegna gyobb mértékben meg akarja őrizni.“ (MTI) A bonni kormány nyilatkozata következtében tovább romlik a francia—nyugatnémet viszony (MTI) A francia sajtó ellen­érzéssel fogadja a bonni kor­mány ismeretes közleményét, amely sürgeti Nyugatnémetor­szág megkülönböztetés nélküli részvételét és felfegyverzését az atlanti lomb keretében s ugyan­akkor amerikai-angoi-nyugatné- rnet tárgyalásokat kíván a nyu­gatnémetországi megszállócsa­patok státusának szabályozá­sára. Az ,,AFP“ lapszemléje sze­rint az Adenauer-féle kérelem meglepetést kelt a párisi újsá­gokban, amelyek megállapítják, hogy Franciaország neve nem is ‘-'érepei Bonnak abban a .javas­latában. hogy új szerződéseket kössenek a Szövetségi Köztársa­ság területén tartózkodó meg­váltó ,csapatok státusára vonat­kozóan. A jobboldali ,,L’ Aurore“-t s zeni mell áthatóan nyugtalanítja a nyugatnémet-francia viszony kiéleződése. * Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője —‘ mint a londoni rádió jelenti — rámutatott arra- hogy az Egyesült Államok és Anglia, előrehaladnak azzal a tervükkel, hogy teljes szuveréni- tást adjanak Nyugat-Németor- szúgnak és a német csapatokat beillesszék a NATó erőibe. * Több londoni lap foglalkozik a nyugatnémet kormány szerda es­ti közleményével, rámutatva ar­ra, hogv ez „fricskát ad“ Fran­ciaországnak. amennyiben „lát­szólag kizárja Franciaországot a nyugati hatalmakkal javasolt tár­gyalásokból“. A londoni rádió párisi jelen­tése szerint: francia diplomáciai megfigyelők helyeslik a nyolc­hatalmi értekezlet összehívására irányuló angol javaslat időzítését és úgy vélik, hogy az angol ja­vaslat választ ad a nyugatnémet kormánynak arra az indítványá­ra, hogy Németország és a nyu­gat viszonyának jövőjét liéthataÜ- mi megbeszélésen rendezzék, ami Franciaország kizárását je­lentené. (MTI) flz igazságos és tartós béke egyetlen útia az európai kollektív biztonság megszervezése A Francia Kommunista Párt felhívása Páris (MTI) A „L> Humanité“ „A békéért a kollektív biztonság útján“ cím­mel közli a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának felhívását. A felhívás utal a Szovjetunió augusztus 4-én tett javaslatára- hogy hívjanak össze négyhatalmi értekezletet, majd így folytatja: Egy ilyen tárgyalás eredménye a nemzetközi feszültség döntő módon való enyhülése lenne. Ezzel szemben Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzése és az atlanti katonai tömbbe való bekap­csolása ismét kiélezné a fegy­verkezési versenyt a világban és végzetszerűen ilyen versenyt szülne Franciaország és Német­ország között is az atlanti koalí­ció kebelében.' A béke érdekében Franciaor­szágnak kezdeményeznie kell. hogy a négy hatalom azonnal kezdjen újból tárgyalásokat. A Francia Kommunista Párt — ma, akárcsak tegnap —• kész­nek nyilatkozik arra, hogy az or­szágban és parlamentben egyaránt, közösen lép fel mind­azokkal együtt, — bárkik is le­gyenek — akik végleg el akarják hárítani a német militarizmus veszélyét és tárgyalások útján biztosítani akarják a világ bé­kéjét. (MTI); Vita a tanácstörvény-tervezetről A községi tanácsok kéthavonkint tartsanak ülést! Az új tanácstörvény-tervezet sok jelentős módosítást tartalmaz, ame­lyek megvalósulásuk után biztosít­ják tanácsaink további egészséges fejlődését. Szerintem helyes lenne, ha a tanácstörvény-tervezetet úgy módosítanák, hogy a községi taná­csok kéthavonként tartanák meg üléseiket. így a községek életében sokkal nagyobb jelentőségű lenne» egy-egy tanácsülés. Különben is* elég gyakoriak az értekezletek. Ha sürgős probléma akad, rendkívüli tanácsülést is lehet összehívni. VÉKONY ERNŐ személyzeti oszt. vezető Az országgyűlési képviselők is tanácskozási joggal vehessenek részt a tanácsüléseken A tanácstörvény tervezethez sze­retnék én is hozzászólni. Vélemé­nyem szerint a tervezet 11. para­grafusának első bekezdésében a köz­ségi tanácsra vonatkozó részt he­lyes lenne úgy módosítani, hogy a községi tanács legalább kéthavon­ként köteles ülésezni. Az eddigi sűrű ülésezéseknél azt tapasztal­tuk, hogy a határozatoknak a megvalósítására sem jut idő. A gya­kori tanácsülés a tanácstagok egy részéből bizonyos fokú érdektelen­séget váltott ki. Ez a tanácsülések látogatottságának a rovására ment. A törvénytervezet 15. paragrafu­sát Helyes lenne a következőkkel ki­egészíteni: „A tanács ülésein a te­rület országgyűlési képviselője és a jelsőbb tanácsok tagjai tanácsko-i zási joggal, meghívás nélkül részi- vehetnek.“ A felsőbb tanácsok tagjainak ezt a jogát ugyanis a tervezet 26. pa­ragrafusa biztosítja. Ha pedig, ai felsőbb tanács tagja megjelenhet az alsóbb tanácsok ülésein meghívás nélkül is, tanácskozási joggal, aki kor a rendelet szelleméből adódik, korín a legfelsőbb államhatalmi szerv, az országgyűlés tagjai isi résztvehessenelc saját területükön4 tanácskozási joggal a tanácsülésen, KUREK JÓZSEF , vb. ti'kár. Szikszó Az amerikai kormány haladéktalanul változtassa meg; álláspontját Az amerikai kommunista párt betiltása megdöbbenést és felhábo­rodást váltott ki minden dolgozóból. Azt a pártot tiltották be az impe­rialista-fasiszta körök, amely egyedül harcolt az amerikai dolgozók érdekéért. Az amerikai kormány ezzel az intézkedéssel bebizonyította, hogy Hitler nyomdokait követi, a fasiszták útjára lépett. Ezen a lejtőn azon­ban nincs megállás, az amerikai imperialisták éppen úgy örvénybe sod­ródnak, mint a német, vagy a magyar fasiszták. Mi, magyar dolgozók azt üzenjük az amerikai kommunistáknak] az ügy, amiért harcoltok, győzni fog. Elvtársak, veletek vagyunk nem­csak mi, hanem az egész világ minden békeszerető népe, a Szovjetunió­val az élen. Megfogadjuk, hogy jó munkával, olcsóbb és jobb terme­léssel segítjük harcotokat, a béke megvalósítását. Segít ebben az egész világ minden becsületes dolgozója. Követeljük, hogy az amerikai kor­mány haladéktalanul változtassa meg döntését. A fasizmus Európára mérhetetlen szenvedést zúdított. Ezt akarják Amerikában is? Emelje fel ez ellen tiltakozó szavát minden békeszerető ember. J SZALAI ti bob Diósgyőr. Tiltakozó mozgalom Braziljában az államcsíny ellen A brazil sajtó közli, hogy az országban széleskörű tiltakozó mozgalom folyik az államcsíny ellen. Rio de Janeiróban, Sao Pauioban, valamint Rio Grande de Sül és Minas-Gerais ál­lamokban és másutt, tiltakozó gyűléseket tartottak nagy töme­gek részvételével. A gyűlések résztvevői követelték, hogy biz­tosítsák a demokratikus szabad­ságjogokat és október 3-án tart­sanak szabad választásokat. Hangsúlyozzák, hogy a brazíliai államcsínyt az amerikai trösztök hajtották végre és az államcsíny a nép ellen irányult. Sano André (Sao Paulo ál­lam) dolgozói tiltakozó sztráj­kot tartottak az alkotmányos jo­gok ellen elkövetett merénylet miatt. A sztrájkkal egyúttal az október 3-i szabad választások megtartására irányuló követelést is alá kívánták támasztani. A vá­rosban tüntetések folytak ezzel a jelszóval: „Amerikaiak takarod­jatok haza Brazíliából“. Sao Pauioban körülbelül nyolc­vanezer dolgozó sztrájkolt, főleg az amerikai vállalatok alkalma­zottai. (MTI) ny­it Egy óra az újdiósgyőri II. kerületi tanács elnökénél NEM VALAMI köny- nyű dolog bejutni a nácselnök elvtárs irodá jába. No, nem azért, mintha bezárná a panaszkodók előtt az ajtaját, hanem azért, mert naponta so-kan keresik fel, s aki egyszer bejut hozzá, az nem jön ki dolga- végzetlenül. A várakozók az előszobában ideges­kedve topognak, s bizony majd felszúrják sze­mükkel azt, aki egy kicsit tovább tartózkodik bent a tanácselnöknél. De az. aki kilép az ajtón, mit sem törődik a szúrós szemekkel, s a dolgát jól végzett ember nyugalmával és fölényével tá­vozik. A tanácselnök elvtárs elintézte ügyét. El bizony, éspedig nem akárhogy, ö nem az a ta­nácselnök, aki csak úgy kutyafuttában beszélget az emberekkel, ő az alaposság embere — s ez időbe kerül. Hát legyünk kérem türelemmel az előszobában! Ilyen és hasonló gondolatok motoszkáltak a fejemben, míg végre rám került a sor és meg­nyílt előttem az ajtó. őszhajú, barátságos arcú ember fogadott: Dromblikovics István, a II. ke­rületi tanács elnöke. Egyszerű, ízléses bútorzaté iroda, barátságos, mentes minden rideg hivatali jellegtől. Soha nem jártam itt, mégis otthonosan éreztem magam már az első pillanatban. — Sajnálom, hogy az előbb fültanuja volt annak a kellemetlen kis jelenetnek — mondta, miközben kezetnyujtott. Meglepődtem, hiszen alig egy félórával azelőtt történt a dolog. Ugy- látszik mégsem olyan nehéz bejutni hozzá a pa­nasszal. Az történt Ugyanis, hogy Mészáros Jó- zsefné 60 kilométerről utazott ide «paksusért» — mint mondta. Igen ám, csakhogy a paksus elfo­gyott S az íróasztal mögött ülő elvtársnő «kerekpe­rec»- kijelentette, hogy most nincs, jöjjön délután akkor lesz. Úgy ám, ha olyan könnyű lenne a vonattal ide-oda szaladgálni. Mészárosné persze, meg a többiek is, méltatlankodtak, hogyhát az idő pénz, annyi pénzük pedig nincs, hogy min­dig paksus után szaladgáljanak. Paksus meg kell, mert anélkül nem lehet eladni a malacot a vásárban. Szó szót követett, az irodai elvtárs­nő «dühbeguruit» és kijelentette, hogy neki nincs száz keze, de ha volna, még az is kevés len­ne. s ha nem hagyják békében «bezárja a bol­tot» és elmegy. Aztán hogy s mint történt a dolog, nem tudom, de a végén mindenki meg­kapta a paksust. EZ TÖRTÉNT egy félórával előbb — s a ta­nácselnök elvtárs már tud is róla. És most, nem mentegetőzve, de kissé restelkedve beszél róla, mintha legalább is ő követte volna el a hibát. — Igen — mondja —, a fiatalabb elvtársak néha megfeledkeznek arról, hogy a tanács van a dolgozókért és nem megfordítva. Igaz, ma mór mind ritkábbak az ilyen és hasonló esetek. Nem úgy, mint 1950—51-ben, a kezdet kezdetén. Akkoriban elnökhelyettes voltam. Bizony, sok volt a gondunk, bajunk, járatlanok voltunk a közigazgatásban ... És mesél hosszasan, szinte akarata ellenére emlékezik vissza a négy év előtti küzdelmekre. Arcán négy esztendő harcainak árnya suhan át. Azlán felsóhajt. — Ma már könnyebb, sokkal könnyebb, de a tanácsválasztások után még könnyebb lesz. Sok hiba van még, ezeket kell megszüntetni, íme a legsúlyosabbak: Nagyobb önállóságra van szüksége a II. kerületi tanácsnak. És segítségre. Mert bizony, eddig jött a bírálat innen is, on­nan is, jött az «elvi» segítség és a sokféle «szem­pontba» az ember bizony olykor belezavarodott. — Egyik intézkedés keresztezte a másikat. Főleg az volt a baj, hogy a városi tanács külön­böző osztályai szinte versenyeztek egymással a házirendeletek gyártásában. A párt Központi Vezetőségének határozata óta javult a helyzet, de nem csak javulásra, hanem gyökeres válto­zásra van szükség. Az új tanácstörvény azt a célt szolgálja, hogy növelje a tanácsok önállóságát az irányí­tásban és szervezésben, emelje a tanácstagok tekintélyét, munkájuk jelentőségét. A TANÁCSTAGOK nagy része az üzemek­ben dolgozik. Ennek alapján arra lehetne szá­mítani, hogy az üzemek dolgozóinak és vezetői­nek segítségét igénybevegyék. Ami a dolgozókat illeti, nincs is httm. A vezefök némelyike viszont nemhogy segítené, de akadályozza a tanácsot. Több vezető nem engedi el a tanácstagokat a tanácsgyülésre. sőt még arra sem hajlandó, hogy a műszak cserét engedélyezze. Nagyot sóhajt Dromblikovics elvtárs, ciga­rettára gyújt és tovább sorolja a hibákat: — Tanácsunknak eddig nem volt elég anya­gi fedezete a különböző kiadásokra. Hová for­dultunk volna segítségért, ha nem üzemeinkhez, Sokszor bizony süket fü­lekre találtunk. Ott van például Hirt elvtárs, a könnyűgépgyár vezetője; «Nincs, nem tudok adni» — ez az ő szavajárása. Egyedül a kohászat segítségére támaszkodhat­tunk mindenkor. A Gépgyár és a Tanintézet még ma is adósa a kerület gyermekeinek két játszótérrel. Igaz. most megígérték, hogy a bá­nyásznapra felépítik. Csak nézem és hallgatom az őszhajú ta­nácselnököt. Indulat nélkül beszél, de meggyő­zően, s szinte sajnálom, hogy nem hallják azok, akiknek a nevét említi. Rádöbbennének, meny­nyire igaza van. Neki van igaza például a lakás­kérdésben is. A dolgozók azt mondják: azért választottunk tanácsot, hogy segítsen bajainkon. Soknak lakás kellene. De honnan?! A félszaba­dulás óta a II. kerületben körülbelül 6500 la­kás épült, s ebből a tanács mindössze 15-öt ka­pott! A tanácsot ma már annyira mellőzik a la­káskérdésekben, hogy az üzemek még a lakás­cserékhez sem kérnek a tanácstól engedélyt, megoldják a kérdést önhatalmúlag, «rugal­masan». SZERETTEM VOLNA, ha a szülők is hall­ják Dromblikovics elvtársat. Ezúton tolmácso­lom az elnök elvtárs üzenetét: Sok a gyerek a II. kerületben. Ez nem baj, sőt ez a jó. A baj ott van, hogy kevés az iskola. Tavaly a Fadrusz- utcai és Sztálin-úti iskolában 2—3 turnusban ta­nítottak a pedagógusok, ami annyit jelentett, hogy az 50 perces tanórákat 30—35 percre kel­lett csökkenteni — a tanulás rovására. Ugyan­ekkor a vasgyári kétezernyi befogadóképességű fiú- és leányiskolában mindössze 1200 gyermek tanult. A zsúfolt iskolákból ebben a tanévben ideirányították a tanulók egyrészét. A szülők ezt sérelmezik. «Messze van, nagy a forgalom» — mondják. — Nyugodjanak meg a mamák — mosolyog az elnök elvtárs. Az utak mellett jelzőtáblák fogják figyelmeztetni a járművek vezetőit a las­sított forgalomra, a felüljáró hidat megcsinál­ják, az utakat is lesalakozzák addig, amíg beton alá nem kerülnek. Órájára néz. Két óra, időnk lejárt. Az el­nök elvtársnak sietnie kell a pártbizottságra. Utánanézek, most száll fel a zsúfolt villamosra. Helyet szorítanak neki a perronon, s ősz feje el­vegyül a tömegben. CSALA LÁSZLÓ fl belga külügyminiszter Nvugat-Némelország NBTO-tagsága mellett London (MTI)] A londoni rádió jelentése sze« rint Spaak belga külügyminisz­ter szerdán este sajtótudósítók­nak kijelentette: „Nyugat-Német- országnak az Atlanti Szövetség­be való felvétele az európai vé« delmi probléma egyedüli logikus megoldása lenne...“ ((MTI) Idejében rendeljük meg as oktatási anyagokat Az oktatási év sikeres beindításá­nak egyik fontos feltétele, hogy » megfelelő oktatási anyag idejében ren­delkezésre álljon a propagandisták nak Ó3 hallgatóknak. Ezért felhívjuk! a párt-végrehajtóbizottságok és alap-, szervezetek, valamint a DISZ Bízott-, ságok és alapszervezetek figyelmét, hogy oktatási anyagszükségletüket idejében rendeljék meg. A Propagan­daanyag Terjesztő erre a célra külön megrendelő lapokat küldött az illeté­kes szervekhez. Szükséges, hogy al megrendelési határidőt mindenhol pon­tosan betartsák, mert csak Így tudják elérni, hogy a szükséges oktatási anyagok idejében a propagandisták és a hallgatók rendelkezésére álljanak. * TÁRSADALMI SZEMLE augusztus szeptemberi kettős szám.» szeptemberben jelenik meg. Megjelent a Pro pagan dl sitt legújabb száma A Propagandista most megjelent augusz­tusi száma Jelentős segítséget ad a propa­gandistáknak a kongresszus anyagaiból va­ló Jobb felkészüléshez. A lap ..Készültünk az új oktatási év nagy feladataira” c. első cikke a propaganda- munka megnövekedett Jelentőségével foglal­kozik az új szakaszban. Az MDP III. kongresszusa anyagainak ta­nulmányozásához közli a folyóirat: Csikós György cikkét: ..Pártunk harca a szocializ­mus alapjainak lerakásáért hazánkban”. A cikk elemzi azokat az eseményeket, amelye­ket e téren eddig elértünk, s részletesen fog­lalkozik azokkal a legfőbb feladatokkal, amelyek a szocializmus alapjainak lerakása terén az űí szakaszban előttünk állanak. Huszár István: ..A szocialista Iparosítás az új szakaszban” c. cikkében azokat a sajátos vonásokat elemzi, amelyek iparosításunkat ma Jellemzik. Nagv Ida: „Az államapparátusban meglé­vő bürokrácia néhány kérdéséről” című írásá­ban elemzi, miért szükségszerűen érdeke a szocialista államnak a bürokrácia irtása. Válasz a propagandista kérdéseire rovat­ban Raranvi Gvula: „A népfront szerepe a népi-nemzeti egvség megszilárdításában” c. cikke történelmileg vizsgálja a népfront- mozgalom kialakulását és fejlődését. Több fontos cikket közöl a folyóirat a* 1954—55-ös pártoklatásl év előkészítéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom