Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-03 / 208. szám

ESZAKMAGYARORSZAG f ^ Egy óra az újdiósgyőri II. kerületi tanács elnökénél Ősziéii alá szántanak már az ujcsanálosi traktorosok AZ MDP BOR SOD-A BAUD -ZEMPLÉN MEGYEI PART BIZOTT SAGANAK LAP3A X. évíolyam 208. szám Xra 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 3, péntek Olcsóbb termelés, növekvő jólét «A DOLGOZÓK, elsősorban a z ipari munkások anyagi életszín­vonala emelésének legfontosabb esz köze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség»- — állapítja meg a Köz­ponti Vezetőség kongresszusi beszá mólója. Hatalmas perspektívát nyitnak előttünk ezek a szavak, az árak további rendszeres csökkentését Ígéri pártunk. Ehhez azonban elenged­hetetlenül szükséges a dolgozók aktív támogatása. Világos, hogy ha drágán termelünk, nem vásárolhatunk olcsón az üzletekben. így tehát valamennyiünk érdeke az árleszállítás, ezért egy emberként, minden­kinek részt kell vennie az önköltség csökkentéséért folyó harcban. De hogyan? Mivel tudják elősegíteni az egyszerű dolgozók tíz­es százezrei az olcsóbb termelést? Ennek nagyon sok módja van, különösen nálunk, Borsodban. A kohászatban, a bányászatban, az építőiparban szinte kimeríthetetlen le­hetőség nyílik az önköltség csökkentésére, a rejtett tartalékok feltárá­sára. A SZÉNBÁNYÁSZATBAN például hatalmas mértékben csökkent- hetnénk az önköltséget, ha növelnénk a szénfalnál dolgozók és ugyan­akkor csökkentenénk az improduktív munkaerők számát. A kohászat­ban az anyagköltség csökkentésére kell elsősorban törekednünk, mert itt ez jelenti a termékek önköltségének túlnyomó részét. Az anyagfel­használás fokozottabb ellenőrzésére más munkaterületeken is szükség van. Általános hiba üzemeinkben, hogy hiányzanak az anyagnormák. Ahol mégis megvannak, azok többnyire csak tapasztalati normák, ame­lyek csak regisztrálják a fogyasztást, de nem serkentik takarékosságra a dolgozókat. Építkezéseinken — főleg az építkezésekhez vezető utakon min­dennapos látvány az olyan téglahalmaz, amelybe a féltéglákat, törme­lékeket dobálják össze. Vájjon gondol-e, minden építőmunkás arra, hogy azt a téglát, amelyet hanyagságból, felelőtlenségből használha­tatlanná tesz, az állam kifizette és az is növeli az építkezés költségét? Nem, nem gondol erre. És ezért hevernek törött tégladarabok ezerszám a mi megyénkben is. SOKSZOR még az értékesebb anyagok sorsával sem sokat gon­dolnak dolgozóink. Drága gépek várnak sorsukra — gyakran már rozs­dásan — gyáraink, üzemeink udvarán. A másutt hiányzó alkatrészek elhányódnak, taposnak rajtuk, megfeledkeznek róluk. A tervszerűbb, gondosabb anyagfelhasználás nagyon komoly mértékben csökkenthetné az önköltséget. Ugyanígy áll a helyzet a minőség javításával, a selejtkárok el­leni küzdelemmel is. Egyedül az ózdi és a diósgyőri kohászatban az első negyedévben 20 millió forint veszteséget okoztak a selejtgyártók. Ez a 20 millió forint persze a jó minőségben elkészült gyártmányok árát is terheli, hiszen erre is kifizették a dolgozóknak a munkabért és a rezsi- költségeket, az anyagot. És ha már a bérkifizetéseket említjük, érde­mes meggondolni azt is, hogy az önköltség csökkentésének egyik módja éppen itt adódik, a becsületesen elvégzett munkáért becsületes fizetés .jár — ez nálunk alapelv. De sajnos, még mindig nem szűnt meg me­gyénkben sem az a liberalizmus, amellyel sok helyütt a béreket keze­lik. Sok-sok millióra rúg az az összeg, amelyet olyan bérekre fizetnek ki, amelyek mögött nincs termelés. Nem egyszer előfordul, hogy lelki- ismeretlen emberek ugyanazt a munkát kétszer elszámolják, hogy tár­saikkal bélyegeztetik le órakárty.áikat és közelébe sem mennek mun­kahelyüknek. Ezek a becstelen^ eléggé el nem ítélhető lógósok azzal, hogy jogtalanul veszik fel fizetésüket, növelik a termékek önköltségét. Egyszóval: lopják a nép vagyonát. ÉS ITT KELL szólnunk a nép vagyon egyéb tékozlóiról, köztük a tolvajokról, akik egytől-egyig meg érdemlik, hogy lesújtson rájuk a dolgozó nép ítélő keze. Csavart, szerszámot, bányafát, motort lopnak ezek az elvetemült gazemberek, ha a becsületes dolgozók túlnyomó többsége nem vigyáz elég éberen a nép vagyonára. Sokszor a vezetők is szemet hunynak a kisebb tolvaj lások fölött. Az ilyen vezető maga is bűnrészesévé válik a tolvajoknak, akadályozza az olcsóbb termelést. Távolról sem szabad azonban arra gondolnunk, hogy csak a se­lejtgyártók, a hanyagok, a tolvajok akadályozzák a népjólét program­jának gyors valóraváltását. Ezer és ezer becsületes ember vált az utóbbi időben saját akaratán kívül előrehaladásunk fékjévé. Az üzemek, vál­lalatok, intézmények irodáiban, az államapparátusban komoly mérték­ben felduzzadt a hivatalnoki létszám. Volt olyan hely, mint például a 34-es Építőipari Tröszt, ahol ezer produktív termelő mellett ötszáz nemtermelő dolgozót alkalmaztak. AZ ILYEN és ehhez hasonló jelenségek persze óriási mértékben akadályozzák a munkát, lassítják az ügyintézést, napról-napra szülik a bürokráciát és emellett hallatlanul drágítják a termelést. Éberebben kell őrködnünk a jövőben, nehogy ismét elszaporodjon az íróasztalok, az aktagyártók száma, ami «igazgatási»-, «regie» és «egyéb» költség cí­men duzzasztja, növeli az önköltséget. Az életszínvonal emelése, az árleszállítás, a népjólét növekedése valamennyiünk ügye. Fogjon össze ezért minden dolgozó, őrködjön min­den nap, minden órában az önköltség alakulásán. Ne menjünk el kö­zömbösen kicsinek látszó hibák mellett, mert kicsiből lesz a nagy. A jobb életért vívott harc eredményes lesz, ha valamennyien szívvel- íélekkel küzdünk az olcsóbb, gazdaságosabb termelésért. iíien a munkában és a köte!ességtelies|té«ben Juhász József ^ holdas legyesbényei dolgozó paraszt az élen­járó gazdák közé tartozik. Alighogy learatta gabonáját, nyomban el­végezte a tarlóhántást és a másod vetést is. Gabonabcadási kötelezettsé­gét a gép alól teljesítette, egyéb államiránti kötelezettségét is mindig példamutatóan teljesíti. Mintagnzdajelvénnyel tüntették ki. A BÁNYÁSZNAP TISZTELETÉRE Egyre több borsodi bányász teljesíti tó! széntermelési tervét A borsodi bányákban az ünnepre mind többen a terv túlteljesítését je­lentik. A frontbrigádok versenyében szeptember 1-én Lyukóbányán Ká­roly Gyula brigádja 134.8 százalékkal az élretürt. Berentén Varga Géza és brigádja 123.5 százalékkal, a rudolfte- lepi bányában Kubaszeg Imre és Ju hász Lajos brigádja 106.6 és 108.8 szá zalékkal a legjobbak közé küzdötték fel magukat. Sajókazán Szűcs Béla 17 tagú frontbrigádja 109 százalékot ért el. A legszebb teljesítménnyel a kurityáni frontfejtők büszkélkedhet­nek. Csorba Ferenc brigádja 146.7 szá- zalékot, Kónya Pál brigádja 148.5 százalékot, Kovanyecz János brigádja pedig 139.2 százalékot jelentett. Különösen jó munkát végeztek a fejtési csapatok. A sajószentpéteri ak­nában Szloboda Károly 4 tagú fejtési csapata 389 százalékra, Szőlősi István 3 tagú fejtési csapata pedig 321 szá,- zalékra teljesítette tervét. Élen jár a termelésben a felsőnyárádi bányából Cs. Nagy Ferenc 2 fős fejtési csapata is 203.2 százalékos eredménnyel. Öt kiváló berentei bányász A berentei bányaüzem 5 kiváló dolgozója, aki augusztus hónapba« a bányásznap tiszteletére kiválóan jó munkát végzett. Gál Lajos vájár és Bozsán József csillés 140, Bukovenszki Ilona szállító 103, Budai György és Szegyko István vájár pedig 130—130 százalékot teljesített. A sajószentpéteri bányászfiatalok az ünnepre készülnek A CSliiek egy percre megáll­nak « sajószentpéteri Tl-es és III- as akna körzetében. Nem üzemza­var állította meg őket. Váltás van. Kemény kézfogással üdvözlik egy­mást a bányászok. Valamennyiük arca büszkeségtől ragyog. Meg is van erre minden ok. Az ünnepi ké­szülődés mindennapján túlteljesítik a tervet. Szeptember 6-át új sikerek­kel akarja megünnepelni öreg és fiatal Sajószentpéteren. Különösen nagy eredményeket érnek el a bányászfiatalok. Megígérték, hogy a bányásznapra több szenet adnak a hazának, törlesztik az adós­ságot. Adott szavukat becsülettel teljesí­tik. Mint valami szép csokor, ra­gyog a nagy nap előestéjén hat fia­tal sajószentpéteri bányászbrigád eredménye. Verebélyi Károly a frontfejtésen 197 százalékkal zárta augusztus hónapot. Szöllősi István és fiatal társai 188.1 százalékra tel­jesítették havi tervüket. Eredmé­nyeik dicsérik lelkes munkájukat. Igazi mozgató rugói a több szénért folyó csatának. S n fiatalos hév ma­gával ragadta a sajószentpéteri bá­nya egész kollektíváját. Ezek a hős bányászfiatalok a párt neveltjei. Nem ismernek aka­dályt, nehézséget, de nem tűrik ma­guk között a fegyelemlazítót sem. Úgyszólván ismeretlen köztük a ki­maradás. Jóleső érzés, öröm tölti el az ember szívét kiváló eredményeik láttán. Méltán lehetünk rájuk büsz­kék. Borsod megye legjobb bányász- fiataljaiként emlegetik őket. A bá­nyásznap tiszteletére párosversenyre hívtak ki minden borsodi bányász- fiatalt. Nem kis bátorság kellett eh­hez, de helytállnak a csatában, mert szilárd akaratú emberek. A ver­senyben élenjárnak, elsők, — D1SZ- fialalok. Míg a bányában egymás után tel­nek a csillék, s mind,több kerül fel­színre az életet, a fényt, a meleget adó szénből, addig Sajószentpéteren ügyes kezek már az ünnepre díszít- getik a fejlődő, szépülő jövő kisvá­rosát. Szeptember 4-én, szombaton este fáklyák fénye világítja majd be a főutcát. Tábortüzei, tűzijátéko­kat rendeznek. Késő este a bányász- zenekar zenés köszöntővel üdvözli lakásukon az élenjárókat. Az MND- SZ asszonyok tűzpiros szegfűcsokro­...—»»»»»■■"« i kát készítenek — a hősöket fogják köszönteni az ünnep napján. Szeptember 5-én, vasárnap regget zenés ébresztőre virradnak majd a sajószentpéteri bányászok. Az utol­só műszak harcosait már ünneplő sereg fogja körülvenni. Ezután dí­szes felvonulást rendeznek a Sza­badság-kertben megtartandó ünnep­ségre. Itt veszik át a megérdemelt hűségjutalmat is. Kulhtrműsor, sportműsor egymást, váltja, ezekre meghívják bányásza­ink a falu élenjáró dolgozó paraszt­jait is. Augusztus 20-án is együtt ünnepellek, most, szeptember 6-án is együtt akarnak örülni. A munkás-paraszt szövetség jegyében ismét összefonódnak a ke-, mény bányászkezek a kapától, ka i szálól kérges kezekkel, s a hű szö­vetségesek baráti beszélgetések so­rán újból megtárgyalják, ki mit akar tenni a maga frontján a békéért, hazánk felvirágoztatásáért. A fiata­lok pedig táncraperdülnek. A Szöllő­si DISZ-brigád egészen bizonyos itt is friss lesz, s a példamutatással itt sem lesz hiba, bíró Péter Uj belépőkkel erősödött megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom A párt- és kormány határozatai­nak megjelenése óta új fordulópont­hoz értek megyénk termelőszövet­kezetei. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik, hogyan gazdálkodnak a szö­vetkezetek tagjai, hogyan nő család­juk jövedelme, jóléte. Egy-két gyengébben dolgozó csa- port kivételével, elmondhatjuk, hogy nagy, mint nap vonzóbbá, erő­sebbé, gazdagabbá válnak termelő- ""’jzövetkezeteink. Legtöbbjük jóval magasabb termésátlagot takarított be gabonából, mint az egyénileg gazdálkodók. A termelőszövetkeze­tek nagy részében az egy munka­egységre eső kenyérgabona részese­dés 4—5, de sok helyen a 8, 10, 12 kilót is eléri. Ennek láttán egyre több egyéni dolgozó ismeri fel, hogy a szövetkezetben könnyebb munká­val jóval nagyobb jövedelemre tehet szert, a jobb és boldogabb életet tehát csakis a nagyüzemi közös gaz­dálkodás útján tudja családja szá­mára biztosítani. Megyénk termelőszövetkezetei jú­lius 1 óta 58 új taggal erősödtek, de egyre több azoknak a száma, akik bejelentik elhatározásukat, hogy be­lépnek a termelőszövetkezetbe. Az elmúlt héten 23 egyénileg gazdál­kodó paraszt írta alá a belépési nyi­latkozatot. A hejcei Alkotmány tsz- nél 5, a gönci Uj Barázdánál 2, az ároktői ■ Vörös Csillagnál 2, a tisza- oszlári Haladónál 2, a kisrozvágyi Petőfinél 2 új belépő van, de hosszan sorolhatnánk még azokat a termelő- szövetkezeteket, amelyek új tagok­kal erősödtek, helyes gazdálkodásuk­kal magukra vonták az eavéni dol­gozók figyelmét. Kílűnő eredmények az ózdi kohóknál Az ózdi nagyolvasztómű III. számú kohójának dolgozói kitűnő ered­ményt jelentettek a napokban. Megelőzően tervszerű kohójavítás volt, me­lyet Fitos M. Garda és Pethő Imre elvtársak brigádjai három nap helyett két és fél nap alatt végeztek el. , A II. kohónál Mustos Pál brigádja augusztus havi tervét 105.1 szá­zalékra teljesítette. Az általuk csapolt nyersvas 64.6 százalékos I. és II. minőségű volt. Mészáros László brigádja augusztusban 105.1 százalékra tel­jesítette tervét. A Váradi brigád 102.6 százalékot, jelenteit, 84.9 százalékos minőséggel. Az ózdi kohászok most azon iparkodnak, hogy megelőzzék a diósgyőrieket és az országos versenyben is az elsők legyenek. A diósgyőri martinászok a terv túlteljesitésérel kezdték a hónapot KOR 41 VETÉS - BŐ TERMÉS A szentistvániak már szántanak Szentistván község határában zúg nak a traktorok, a termelőszövetke­zetek földjén vetőszántást végeznek. Az egyéni dolgozó parasztok föld­jén is folyik a munka. Ök is a jövő- évi bő termés megalapozásán fára­doznak. Tudják: korai vetés, bő ter­més! Jó példával jár az élen minden munkában a Béke termelőszövetke zet, amelynek tagjai az aratás meg kezdése előtt sem feledkeztek meg arról, hogy az állatok téli takar mányellátásáról gondoskodjanak. Közel 200 köbméteres silót készítet tek, s most megkezdik a másod veté­sű növények és egyéb takarmányfé i leségek besilózását. Példáját öröm I mel követi a falu valamennyi gaz-1 dálkodója. Szeptember I-én nagyszerű munkagyőzelem született a Lenin Kohászati Művekben. A martin- acélmű dolgozói napi tervüket 102.2 százalékra teljesítették. A IV-es kemencénél dolgozó Konc Márton olvasztár brigádja már napok óta tartja magas eredmé­nyét és 132 százalékot ért el szep­tember elsején is. FöJdesi Lajos olvasztárbrigádjának 122.5 százalé­kos eredménye szintén kitűnő tel­jesítmény. Az I-es kemencénél Szabó And­rás olvasztár brigádja jár az élen, 113.8 százalékos eredményével. A dolgozók csökkentették a, berakási időt, a hulladékot a kemencében egyenletesen osztották el — ez tette lehetővé a nagyobb teljesítmény elérését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom