Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

___Szerda, 1954. szeptember .A eSZAKMAGYARORSZAG A DIÓSGYŐRI VASUT1K0CSI-TEMETŐBEN, AHOL HAVONTA NEGYEDMILLIÓ FORINT KART OKOZNAK Van e olyan -vállalat, ahol már tel­jes erővel és tudatosan takarékoskod­nak? Sajnos, ilyen még nagyon kevés van; egy-egy felesleges telefonálás, kiutazás, anyag- és cnergiapocsékolás még olyan helyen is előfordul, ahol egyébként vigyáznak a nép vagyo­nára. Helyesebb lenne azonban így fel­tenni a kérdést: Melyik az a vállalat, ahol a kom­munisták ölbe tett kézzel szemlélik a pazarlást? Ez a vállalat a Lenin Kohászati Művek és a vele összedolgozó MÁV forgalom. A pazarlás itt olyan móré leket öltött, hogy az már tűrhetetlen. Ha valahol milliókat lehetne meg­takarítani, akkor ebben a gyárban lehetne. A vasúti kocsik rongálásáról van szó. Kevés a jő vasúti kocsi, [■’ pedig egyre több kellene. A Miskolci Járműjavító Vállalat állandóan küldi a forgalomnak a ki javított kocsikat, mégsem tud eleget adni. Nemcsak azért nem győzi a ja­vításokat, mert nincs hozzá mindig megfelelő mennyiségű anyag, szegecs, csavaranya, kerék és vonókészülék stb.. hanem azért is, mert a megengedettnél sokkal több kocsi rongálódik meg. Ez a kifejezés, Hogy rongálás, tulajdon képpen nem is fejezi ki a valóságot, mert a Lenin Kohászati Müvekben szinte már nem rongálják, hanem egyenesen pusztítják a vagonokat. Nézzük meg. hogy történik ez. A gyár területén az úgynevezett csengeri és a téli tárolóhely csonka- vágányán az ércet daruval rakják ki a kocsikból. A markoló olyan „gyen­géden“ végzi eit a műveletet, hogy a vagonok 60 százaléka sérülten kerül ki vasmarka alól. Kezelője úgylátszik nyugodt ember, nem sokat törődik azzal, hogy szakad a fenék, törik az oldalajtó. A pályafenntartás egyik vágányán egy olyan kocsi áll több tonna súlyú salakcipóval megrakva, amelyik csak 1954 július 23 án hagyta el a miskolci járműjavítót, s máris elhajolt vasból készült fékállásvéctő- lemeze egy négytonnás bugától. Mel­lette egy 60 tonnás, csaknem új. spe­ciális kocsi áll hasonló sérüléssel. Utána néztünk vájjon hány vasúti kocsi megy így tönkre a gyár területén? Hány ezer forintba kerül kijavításuk? felkerestük a diósgyőri fű tőház kocsi javítóműhelyét. Nem kellett sokáig kutatni. A mű­hely vezetői jó nagy köteg papírt terítenek elénk, amely száz meg száz kocsi töréséről, javítási költségéről tájékoztat. Találomra kihúztunk egyet az iratcsomó közül, a 87.558-as számú kocsi jegyzékét! Ez áll rajta: „Egyik hossztartója eltörött — javítási költ­sége 2875 forint.“ Egy másikon: „Az egyik hossztartó középen eltörött — javítási költsége 2860 forint.” Egy harmadikon: Egy oldalajtó és két padlódeszkahiány, ennyi, meg ennyi forint; és így to­vább, a negyedik, ötödik, tizedik, századik kocsiról szóló jegyzéken. Egy-egy pillanatra abba kellett hagy nunk a számolást, mert szinte bele­szédültünk és alig hittünk a szemünk­nek. Dehát itt van a sok-sok bizonyí­ték, s a műhely vezetői sorra szedik elő, mutatják a rengeteg, összetört kocsiról szóló papírt. Valamennyi írá­son ilyen magyarázat található a rombolásra: Oka: „kíméletlen, durva rakodás“, „égés“, „kisiklás“, „egyen­lőtlen terhelés“. Az egyik vagon tö rését például ísry indokolták meg: -.A darulánc elszakadt, a buga ‘vissza­esett a kocsira". Rövid számítás után kiderül, hogy: iavítási megsérült költség fo’-int. 462 vagon 225.297 belepi a tengelyek végét, s ha későn veszik észre, berágódik a csapágy. Az ilyen „hőnfutott" kocsi miatt a forgalomban levő szerelvényt szét kell szedni, s a sérült kocsiból ki kell rakodni. Ha egy személy- vagy rendező- pályaudvaron történik az ilyen ron­gálódás, akkor a felelősségrevonást alkalmazzák a kár okozójával szem­ben. De szinte csodálatos, hogy a gyár területén előforduló ilyen károkért a felelösségrevonás elmarad. így aztán nyilvánvaló, hogy tovább rongálják a vagonokat’, gondolva, hogy úgy sem görbül meg a bajuk szála sem érte. Nemcsak a gyár, — de a MÁV kártevőit sem veszik elő, akik egyéb- ként a gyár területén végzik felada­tukat. így aztán a rongálás olyan mére tekbon folyik a Lenin Kohászati Mű­vekben. mintha az államnak két fil­lérbe kerülne egy-egy vasúti kocsi. Kétségtelen, hogy néha kikerülhetet­len egy egy karambol. De ennyinek mint most, mégsem lenne szabad elő­fordulni^. Sokszor szinte úgylátszik, liogy szánt-szándékkal történik a her­dálás, a tékozlás. Csupán július hó­napban négy darab bugaszállító, vasból készült kocsit vagdaltak össze oxigénnel és olvasztottak he a martinkemenoébe „ismeretlen tettesek". Igen, ismeret­len tettesek, mert keresték, kutatták ugyan őket, de állítólag nem találták meg a kártevőket. El lehet fogadni ezt az állítást? Természetesen nem! Ez éppen olyan hihetetlen, mintha például azt mon­danánk, hogy Miskolcon szétbontottak egy házat — ismeretlen tettesek. De mit szólnak ehhez a Lenin Ko­hászati Művek kommonistái, a párt- bizottság, a MÄV, az Anyag- és For galomirányító Szolgálat? Hogyan tűr hetik el ezt a garázdálkodást? A kommunisták, akik elsősorban felelősek mindenért ami a gyárban történik, — nem járhatnak tovább be­hunyt szemmel a milliós károk mel­lett. Mondják el minden dolgozónak, hogy nem lehet addig az önköltséget csökkenteni, amíg ilyen anyagpazar lás drágítja a Vas és acél termelését. De nemcsak a termelést nem lehet így olcsóbbá tenni, de az élelmiszer­árakat sem lehet csökkenteni, amíg nem mutatkozik javulás, csökkenés az önköltségben. Ezek a milliós károk elkerülhetők! Csak az kell hozzá, hogy minden da­rus, rakodómunkás, vasutas dolgozó, minden vezető megértse a kímélete­sebb rakodásnak, a vontatásnak, az űrszelvények, a tiszta, jól karbantar­tott pálya biztosításának. — egyszóval a becsületes jó munkának hatalmas jelentőségét. ^ *■> ■ Törődjenek többet az ifjúmunkásokkal Kazincbarcikán Kazincbarcika gyors felépítése országos ügy. A DISZ felhívása eljutott hozzánk, a 116-os MTH- intézetbe is. 34-en keltünk útra, hogy segítsük a Bekeváros felépí­tését. Augusztus 2-án kezdtük meg a munkát és már az első nap szép eredményt értünk el. Panaszunk van azonban az ellátásra. Az ebédlő és környéke piszkos, elha­nyagolt. Étkezés közben kutyák, sertések járnak az asztalok körül. Törődjenek többet az ifjúmunká­sokkal Kazincbarcikán! POROS IMRE A tokaji szőlőtermelők is készülnek az országos mezőgazdasági kiállításra Haisel József és Tóth Ferenc tokaji egyénileg dolgozó parasztok furmint és hárslevelű zamatos szőlőjükkel, saját termésű borukkal készülnek az országos mezőgazdasági kiállításra. A két szőlőtermelő gazda evek óta nagyszerű eredményeket ér el a szőlőtermésben. Szak­szerűen, gondosan kezelik a szőlőket. Ezen a nyáron négyszer kapáltak és többször permeteztek. Szőlőjükben az időjárás sem okozott kárt. Haisel József 25—30 hektolitert vár holdankint, Tóth Ferenc ugyanilyen bortermésre számít. > A jó tanulással is a békéért harcolunk De nemcsak a diákok számára kezdődik az új tanév. A mi hazánkban a felnőtt dolgozók is tanulnak. Esténkint az iskola padjaiban helyün­ket felnőttek foglalják el. Munkások, tisztvise­lők, mérnökök, tanítók képezik magukat to- vább. Hazánk minden hű fia harcol a békéért, amit magasabb tudással akc­runk megvédeni. Béke nélkül elképzelhetetlen a nyugodt építés. Csak békében valósíthatjuk meg az új városok, új üzemek felépítését, csak a béke alkalmas arra. hogy a városok, a tájak arculatát megváltoztas­suk. Tanulunk, hogy megvédjük szabad, szo­cialista hazánkat. LUKACS MIKLÓS Széphalom Vita a tanácstörvény-tervezetről Javaslatok a tervezet módosítására VASAS JANOSNÉ (ALACSKA). I GOOTS JENŐ (ENCS, JÁRÁSI TANÁCS). Vannak olyan kisebb taw nácsok, amelyekben a tanácstagok száma 11, így több állandó bizottság megalakítása nem lehetséges; javas­lom ezért, hogy ahol a lakosság szá­ma nem éri el az 1000-et, ott egy közös mezőgazdasági, begyűjtési és pénzügyi állandó bizottságot ala­kítsanak, s egy másikat, amelyik, ellátja a kulturális, szociális, okta­tási és kereskedelmi feladatokat. NYAKAS ZOLTÁN (RICSE, JÁ­RÁSI TANÁCS). Szerintem helyes lenne, ha a községi tanácsok há- romhavonként tartanának üléseket, így a végrehajtó bizottságoknak módja lenne az állandó bizottsá­gokkal többet foglalkozni. Az ál-i landö bizottságok kéthetenként tartsanak ülést. Helyes lenne, ha a járási tanács 4 havonként ülésez­ne. így bőven lenne mód beszámol­ni az elmúlt három hónap munká­járól. Emellett ez többszáz forint megtakarítást is jelentene. A ter­vezet 39. paragrafusa I. bekezdésé­nek c. pontját javaslom úgy módo­sítani, hogy a járást tanácsoknál a végrehajtó bizottság tagjainak szá­ma 7, legfeljebb 11. így elkerüljük, hogy a tanácstagok fele vb-tag le­gyen. Helyes lenne, ha a rendelet meghatározná azt is, kik lehetnek vb-tagok, mert a járási tanácsokon: a vb-ülések sokszor osztályvezetői értekezlet jellegét vették fel. Ez abból adódott, hogy minden mi­nisztérium követelte, hogy saját igazgatási szervének vezetője vb- tag legyen*. SZABÓ LÁSZLÓ (MEGYEI KÖNYVTÁR). A tanácstörvényter­vezet foglalkozik a tanácsvezetők szakképzettségének kérdésével is. Szükséges lenne, hogy minden ál­landó bizottsági tag számára köte­lezővé tegyék a szakmai képzést. Az új tanácstörvény nagy segítsé­get nyújtana, ha meghatározná azt is, hogy a helyi tanács milyen pro­blémákat oldhat meg saját hatás­körében.----------------* ^ 1 — Egyéni gazdák látogatása a göncruszkai tsz-ben Az abaujszántói járás élenjáró egyénileg dolgozó parasztjai szep­tember 5-én látogatást tettek a göncruszkai Szabadság termelőszövetke­zetben. A vendégek saját szemükkel győződhettek meg azokról a nagy­szerű eredményekről, amelyeket a tsz. tagjai szorgalmas munkájukká elérték Kurucz Mihály tehenész elmondotta a látogatóknak, hogy 8 mázsa búzája van még a tavalyi jövedelemből. Arról is beszélt, hogy a tsz. tagjai gabonarészesedésüket csak a zárszámadáskor viszik haza, mer mindenkinek van még kenyérinek valója a tavalyi termést.-J, Helyesnek tartom, hogy a vb-ülések csak kéthetenként lesznek, de ugyancsak helyesnek tartanám azt is, ha a tanácsüléseket is kéthavon- ként hívnák össze. Indokolt esetben úgy is össze lehet hívni rendkívüli tanácsülést. Javaslom, hogy a köz­ségi tanácsoknál a vb-tagok száma ne legyen több 3—4-nél. NAGY LAJOS (BORSODSZIRÁK) A tanácstörvénytervezetet nagyon töm őrnek találom, összevontan tár­gyalja a megyei, járási, városi és községi vb-elnökök, titkárok fel­adatait. Ezeknek a tanácsoknak a munkája egyöntetű ugyan, de a gyakorlatban más feladata van a községi és más a járási tanács el­nökének. A községi tanács végre­hajtó szerv is. Véleményem szerint a községi végrehajtó bizottságok vb-elnökök és titkárok feladatait külön s részletesebben kellene ki­dolgozni. A helyes munkamegosztás érdekében szükséges lenne szabály­rendeletet alkotni arról, hogy a köz­ségi tanácsoknál ki milyen munkát köteles elvégezni. DOMONKOS ISTVÁN (SZE­RENCS, JÁRÁSI TANÁCS). Javas­lom, hogy a községekben a tanácsok legyenek gazdái a termelőszövetke­zeteknek. A termelőszövetkezetek vezetői a vb-üléseken számoljanak be gazdasági eredményeikről, terv- teljesitéseikről. Véleményem sze­rint ez is egyik alapja lenne terme­lőszövetkezeteink további megszilár­dulásának, melyhez nagy segítséget tud adni a községi tanács végrehaj­tó bizottsága. BODNAR JÁNOS (ALSÓTELE- KES KÖZSÉGI TANÄCS). A tör­vénytervezet II. fejezetének 35. pa­ragrafusát jó lenne kiegészíteni az­zal, hogy az adók kivetése és besze­dése is a községi tanács hatáskörébe tartozzon. Helyeslem, hegy kéthe­tenként tartsunk vb-üléseket, így többet tudunk majd foglalkozni az I állandó bizottságokkal. Súlyos károkat okoznak gondatlanságukkal a miskolci Kokev-telep vapnkirakodúi Bánréve határállomás. A hazai export-áru itt lépi át a határt Lengyelország, Németország, Cseh­szlovákia és a Szovjetunió felé. Ugyancsak ide érkezik ezekből az országokból az import-áru, töb­bek között az arfnyira fontos és UN vagon y “~8 öiJ vagon .7 1954 januárban A gyár hibájából A MÄV forgalom hibájából összesen: Több mint egyncgyedmillió forint egyetlen hónapban! Pedig ebben csak azok a kisebb javítások szerepelnek, amelyeket a fiókmühelyben végeztek el. A súlyosabban sérült kocsikat csak gördülővé teszik és a Miskolci Járműjavító' Vállalatnak küldik át javításra. De nemcsak a daruk és a helytelen rakodás miatt keletkeznek ezek a súlyos károk. Másik nagy hiba az, hogy a vágány és a rakodótér között nam építik meg az úgynevezett űrszelvényeket. A szabályzat pedig kimondja, hogy a vágányok közepétől számítva 1500 mm helyet kell biztosítani. Ebben az ipartelepeknek még könnyítést is ad­tak, megelégednek 1200 mm távolság­gal is. de még erről sem gondos­kodnak. A kisiklások is emiatt kelet kéznek, amelyek minden alkalommal kocsisérüléssel párosulnak. Ugyan­akkor olyan következménye is lehet az űrszelvény elhanyagolásának, hogy például a sín mellé lerakott homok Pártélet k Pártszerveretek az élenjáró munkamódszerek terjesztéséért A kommunista párt mindig a legnagyobb fi- gyelemmel kíséri az új kezdeményezése­ket s a pártot jellemző lendülettel terjeszti az új munkamódszereket a dolgozók milliói között. Az “új munkamódszerek propagálásával különösen nagy felelősség hárul az alapszervezetekre. Az alapszervezetek állnak ugyanis legközelebb a ter­meléshez, nekik van a legtöbb alkalmuk arra, hogy minden értékes újítási kezdeményezésre azopnal felfigyeljenek és a párttagokat a hasznos újítás támogatására mozgósítsák. Az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak az élenjáró munkamódszerek terjesztésére a fa­lusi pártszervezetek. Uasznos tapasztalatokat szereztek ezen a té­-*“*• ren a kurgáni terület pártszervezetei, amelyek kitartóan propagálják Malcev elvtárs­nak, a „Lenin végakarata“-kolhoz Sztálin-díjas növénytermesztőjének új talajművelési rendsze­rét. A Malcev-fóle módszert a kerületi pártbizott­ságok teljes ülésein és a pártnapokon is megvi­tatták. Az élenjáró talajművelési rendszer ter­jesztésében sok népnevelő, mezőgazdasági szak­ember, értelmiségi vesz részt. A sadrinszki kerü­letben például hét népnevelői megbeszélésen foglalkoztak a Malcev-féle módszerrel. A párt- szervezetek kezdeményezésére az összes kerüle­tekben olvasókonferenciákon vitatták meg T. Mal­cev „A tapasztalattól a tudományig“ című köny- yét. Az új módszer propagandájának ez a formá­ja jól bevált. A kerületi újságok és a helyi rádió­adások is segítették a pártszervezeteket az új mód­szer elterjesztésében. A gépállomások, a szovho- zok, a kolhozok dolgozói, mezőgazdasági szak­emberek, pártfunkcionáriusok és népnevelők gyakran látogatnak el a „Lenin végakarata“-kol- hozba s visszaérkezve munkahelyükre- részlete­sen beszámolnak' a tapasztaltakról. Az új módszer kitartó terjesztésének az eredménye már meg is mutatkozott a te­rületen. A Kurgán-területi kolhozok és szovho- zok az elmúlt 4—5 év alatt kétszeresére emelték a gabonatermést. Nagy szerepük van a mezőgazdasági tudo­mány vívmányai és a legjobb munkamódszerek terjesztésében a kerületi pártbizottságok gépállo­mási instruktor-csoportjainak. E téren figyelem­reméltó a vologdai gépállomás instruktor­csoportjának munkája. Az instruktorok 24 agro- nómust, 23 zootechnikust. 10 állattenyésztőt és számos népnevelőt vontak be az élenjáró állatte­nyésztési munkamódszerek elterjesztésébe. Részt- vesznek ebben a munkában a legjobb lejönök is. akik gyakran látogatnak el a környező kolho­zokba, hogy a gyakorlatban is tanítsák az állat- tenyésztőket. így például Korihalova elvtársnő, a „Vörös lobogó“-kolhoz fejőnője, aki tavaly 4.836 literes fejési átlagot ért el a gondjaira bizott teheneknél, többször ellátogatott a „Sarló és Ka­lapács“ és a „Sztálinszki.l Udárnyik“-ko!hozba s közvetlenül a munkahelyeken tanította az állat­gondozókat a munka jobb megszervezésére, az ál­latok gondos ápolására. rTöbb élenjáró fejőnő népnevelői értekezlete- ken és az instruktor-csoportok tanácsko­zásain számol be munkamódszeréről. Az instruk­torok és a népnevelők rendszeresen folytatnak be­szélgetéseket a legjobb állattenyésztési módsze­rekről a kolhozokban. A gépállomás körzetébe tartozó 6 kolhozban naponta jelenik meg a fali­újság s a cikkek gyakran foglalkoznak az állat- gondozók munkájával, módszereivel. A vologdai génállomáshoz tartozó kolhozok­ban állandóan emelkedik az állattenyésztés hoza­ma « jó munkájuk eredményeként a kolhozok legjobb állatgondozói résztvehetnek az összszö- vetségi Mezőgazdasági Kiállításon, A népnevelő számára a legjobb munkamód­szerek^ ismertetése és elterjesztése a legmeg- tisztelőbb és legfontosabb feladatok egyike. nélkülözhetetlen kohókoksz is. A vagonok a be- és kilépésnél meghatározott ideig tartózkodhat­nak az állomás területén, de sok­szor a legjobb igyekezetünk neb lett sem tudjuk betartani az elő­írt időt. Nap-nap után ugyanis 5 —10 vagonból kell kiseperni * bennehagyott kokszot vagy koksz­port, holott a kocsikat a szerződés szerint tisztán kell átadni. Nem egy esetben félig kirakott vago­nok érkeznek vissza, ami 50—60 óra kiesést idéz elő, pénzösszeg­ben pedig komolv károkat okoz gazdaságunknak. Évek bosszú so­ra óta a bánrévei állomás szinte szemétteleppé változott. A vago­nokból kisepert szemét gátolja a közlekedést, sőt sokszor a kocsi- rendezők élete is veszélyben van emiatt. Különösen a diósgyőri és miskolc-repülőtéri «Kokev^-telep dolgozóit kérjük, hogy javítsák meg munkájukat, mert lehet, hogy tervüket teljesítik, de ugyanak­kor máshol — kárt okoznak. Amit tehát megtakarítanak a réven — kidobják a vámon. JÁVOR LÁSZLÓ Bánréve fi sárospataki iárás íöidmüvesszövelkezetei iú!i8!ie$ítettá!( mákcu'ió'isgvüitési teivüke A mákgubó begyűjtési terv telje­sítésének érdekében a tiszakarádi föld mívesszövetkezet felvásárlója versenyre hívta ki a megye vala­mennyi szövetkezetét. Meg is mutatkozik a szép ered­mény, már 80 mázsa mákgubót gyűjtöttek be felvásárlóink, így te­hát a tervet 140 százalékra teljesí­tették. A járás 7 földmívesszövetkezete 127 százalékra teljesítette tervét. Ha azonban a kenézlői és a tolcsvai szövetkezetek jobban belekapcsolód­tak volna a munkába, még szebb eredményt érhettünk volna el. ■ CSEHI SÁNDOR Sárospatak, i Az általános iskola elvégzése után közép­iskolában folytatom a tanulást. Ojból kezembe veszem régi barátaimat, a könyveket, füzeteket. Üjra összekovácsolódik a DISZ-szervezet, hogy tíz hónapon át harcol­jon az egyesek és a ket­tesek ellen, hogy lendí- tőj'e légyen a tanulás­nak. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom