Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
Szerda, 1954. szeptember í* ÉSZAKMAG YARORSZÁC 3 Váll-váll mellett küzdenek a rudolftelepi bányászok a több9 jobb és olcsóbb szénért A télre való felkészülés nagy feladatot jelent minden gazdasági vezető számára, különösen a bányászatban. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk tehát, hogy ennek a követelménynek eleget tegyünk. Sajnos, a rudolftelepi bánya dolgozói a legutóbbi időkig még a napi tervüket sem teljesítették. Napról- napra nőtt szénadósságuk, amely már elérte a 16 ezer tonnát. Ilyen nagymennyiségű adósság letörlesz- tése csak úgy lehetséges, ha a műszaki és a fizikai dolgozók összefognak és minden erejüket a nagy cél elérésére fordítják. De vájjon megvannak-e a feltételek és az eszközök arra, hogy adósság nélkül zárjuk az évet? Igen, megvannak a feltételek ahhoz, hogy saját erőnkből, a dolgozók aktivitására támaszkodva, minden adósságot letörlesszünk. A több és a jobb minőségű termelésnél olyan kiváló dolgozókra támaszkodhatunk, mint Prókai Gyula vájár, s ifjú munkacsapata, amely a bányásznap tiszteletére indított munkaversenyben 136.2 százalékos eredményt ért el. Ugyanilyen jó példát mutat Krisztián Ferenc ifjúsági csapata, amely 115 százalékos teljesítéssel dicsekedhetik. Mindkét csapat jóminőségű szenet küld a felszínre és a munkafegyelemben ts példát mutat. Résztvesznek a pén- tek-mozgalómban és a melegcsá- kányváltásban, valamint az egyesülés mozgalomban is. Krisztiánék a bányásznap* tiszteletére 96 tonna szén kitermelését vállalták terven felül. Augusztus 27-ig 24.2 tonnát már teljesítettek. Rajtuk kívül még jónéhányan vannak, akiknek becsületes Aunkájára számíthatunk. A dolgozók bátor helytállására támaszkodva, értük el legutóbbi szép eredményünket is. Augusztus 15— 27-ig 91 százalékra emelkedett a termelés, sőt a legutóbbi napon az üzem már 107 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Még jobb eredményt is elérhettünk volna, ha az üzemvezetőség előrelá- tóbban szervezte volna meg a munkát és jobban bízik a dolgozókban. Augusztus 26-án például 70 vagon helyett csak 50 vagont rendelt és ez megakadályozott bennünket abban, hogy 120 százalékra teljesítsük a napi tervet. Kemény, megfeszített munkával, a párt és a szakszervezet segítségével már sikerült elérnünk a 100 százalékot, de tovább küzdünk, szívós nevelő munkát folytatunk azért, hogy üzemünk minden becsületes dolgozójával megértessük: a tervteljesítés, az olcsóbb termelés az élet- színvonal további emelkedésének előfeltétele. Természetesen a napi terv teljesítéséhez a műszaki feltételek biztosítása is szükséges. Ezeket megteremtettük üzemünkben. A feltárással is jól állunk. Több mint egy évre előre biztosítottuk a fejtési lehetőséget és van elég munkahely, ahová jól termelő bányászokra van szükség. Gyenge oldalunk azonban a karbantartás, s most azon vagyunk, hogy ezt a feladatot is megoldjuk. Célunk az, hogy el tudjuk érni a teljes karbantartás színvonalát. Ehhez persze szükséges, hogy megfelelő munkaerőket tudjunk biztosítani. Bízom benne, hogy a fenntartást is megjavítjuk s akkor minden erőt a széntermelésre fordíthatunk. A terv teljesítésével és túlteljesítésével is csökkenteni fogjuk az önköltséget. Ezenkívül minél több improduktív munkaerőt termelőmunkára állítunk be. Hogy azonban feladatainkat meg tudjuk oldani, segítségre van szükségünk. Azt kérjük a borsodi széntröszt vezetőségétől, hogy a csille- park helyes elosztásával juttasson számunkra 70 darab csillét. A közlekedési minisztériumtól pedig azt kérjük, hogy két váltó beiktatásával küszöböltesse ki a tolópadot a rakodóból, hogy zavartalanul rendezhessük a vagonokat az osztályo- zónál. Egy évvel ezelőtt is kértük mór ezt, sajnos hiába és ezért két hónapig teljesen leállt a munka. Bár már sokan leutaztak hozzánk, tervet, majd költségvetést is készítettek, semmi sem történt a megoldás érdekében. Pedig ha kérésünket teljesítik, napi tervünket rendszeresen túl fogjuk szárnyalni. A békés termelőmunkát néhány notórius lógó akadályozza: olyanok mint Varga Pál és Godó Gusztáv is, akik hónapok óta nem végeznek termelő munkát, állandóan italosak. Nem tudom, miből telik nekik. Furcsa egy kicsit, hogy -valaki nem dolgozik és mégis bőkezűen költekezik. Emellett a becsületes dolgozók között igyekeznek bomlasztani a fe gyeimet. A vezetőségnek gond.n ' lesz rá, hogy ilyen emberek még a telepen se maradjanak meg. Olyan hangulatot teremtünk, hogy jó kedvvel menjen a munka és minden ember tudja, hogy miért, dolgozik. A lógósokát, a naplo- pókat eltávolítjuk. DUZSIK JÓZSEF ^ igazgató, Rudolftelep * EG YÜTT A TAGSÁGGAL, ~~ EL,NŐK ELVTÁRS! HARMINC "tagja van a halmaji Kossuth tsz uek, akik 1949 óla dolgoznak a közösben. Üt év nem nagy idő, do egy termelőszövetkezet életiben sok minden történik ezalatt. Már ötször vetettek és aratlak együtt. A termés egyszer jobb, máskor gyengébb volt, de azért őszre minden tagnak tele lett a kamrája. A régi, 1949 os gondok: honnan szerezzünk lovat, szekeret s egyéb felszerelést — ma már a múlté. Ma olyan gondjai vannak a tsz tagságának, hogy nagyobbítani kellene az istállókat, be kéne fejezni a juhhodály építését, bővíteni mindent. Szűk lett nekik a hely. Terjeszkednek. Az istállóban 11 fejőstehén, növendékállatok, 8 pár szép ló, az ólban 73 darab sertés és 19 anyakoca, a hodályban több minit 260 darab juh, ami csak ezév- ben 21 ezer forinttal gyarapította a jövedelmet. S mégis olyan hangokat hallani a tsz-ben: — ha így megy tovább, kilépünk. Igaz, erről nem beszélnek nyíltan, de egymás közt annál többet. Az egyénileg dolgozó parasztok meg, akik élénken figyelik a szövetkezet életét, gyakran mondják: volna Üt a faluban több belépő is a tsz-be, ha más volna a vezetőség. Van ugyan közöttük jó néhány, aki már három évvel ezelőtt is így beszélt, — amikor még nem K. Tóth János volt az elnök. Ennek ellenére a jelek arra mutatnak, hogy a halmaji Kossuth tsz-ben nem megy minden rendjén. KÜLSŐ UíSZaiRfl nincs különösebb hiba, a szövetkezet irodájában három versenyzászló is van. Kettőt a xnultévben kaplak jó munkájukért, a harmadikat pedig az idén, mert elsőnek teljesítették a járásban gabonabeadási kötelezettségüket. Ugylátszik ebből, hogy a halmaji Kossuth tsz a szikszói járás egyik legjobb termelőszövetkezete- De a látszat néha csal. Van, aki azt mondja, biztosan azért van baj a tsz-ben, mert valaki hajtogat, Mivel lehetne azonban felbujtani az egykori cselédeket a jó élet ellen? A községi tanácselnök elvtárs azt möndja: — A vezetés körül nincs baj. Mutasson valaki a járásban még egy szövetkezetét, ahol ilyen eredményeket értek el, mint itt. Hol osztottak ki munkaegységenkint 8 foi-lntot előlegnek? Vegyes terményekből is csaknem 4 kiló jut munkaegységenkint. S ez részhen így is van. A járásban kevés tsz dicsekedhet ilyen eredmé nyekkel. HU BESZÉLÜNK a tagokkal, ha mar megoldódik a rejtély... Régen befejezték már a oséplést, de a tagság még most sem tudja, hogy menynyi volt a cséplési eredmény, mennyit adtak az államnak, mennyi gabona maradt. Ez pedig nagy hiba. Sokan megkérdik az egyéniek közül a tsz tagokat: — Mennyi gabonátok tér mett? — Az elnök tudja, őnála van felírva. — Csak ezt válaszolják. De így van ez sok minden egyébbel is. Az elnök mindent egyedül Intéz, ő szaladgál minden után. Vezetőségi ülés pedig féléve nem volt. A beszélgetések során elmondják, hogy egy augusztusi tíapon Zsarnal Aladár sertésgondozó csaknem sírva jött be a tsz-be, mert az elnök minden ok nélkül összeszidta, lehordta mindennek és azonnali leváltással A- nyegetto mog. Sokat beszélnek arról is, hogy a cséplés idején, amikor minden mg a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozott, az elnök elvtárs a korcsmából irányította a munkát ilyenkor aztán, ha ki is ment a határba, legtöbbször fellángolt a vita, a veszekedés. K. Tóth János elvtárs bizony kissé elfeledkezett magáról, túlbecsüli magát és a dolgozók keze nyomán születő eredményeket saját személye eredményének tulajdonítja. Ilyen vezető aztán így gondolkodik: — jobban tudom én mi kell neki!—S ha valaki mást gondol, ráförmed: „hogy merészel. PEDIG HZ ELNÖK elvtárs jó szervezö, ügyes, tehetséges ember. Ezt a tagok is elismerik. Azt is elismerik, hogyha kell, éjt-nappá tesz, hogy a szövetkezetnek megszerezze amire szüksége van. Csakhogy ez nem elég. A tartós eredményeket a vezető ügyessége, s a tagság szorgalma teszi lehetővé. A Kossuth tsz belső életében azon- ban súlyos bajok vannak: a gazdag zárszámadás, a sok pénz és termény mellé — igazé szövetkezeti demokrácia is kell, Tóth olvtársról kevés tag mond jót, noha olyan gyarapodó szövetkezetét még senki sem látott, ahol az elnök csak rosszat csinálna. Tóth elvtárs tehát magára vessen ezért a rossz hangulatért. Ennek ő maga az oka. Távol tartja magát a tagoktól, így ne csodálkozzék, ha azok nem látják munkáját és nem értékelik benne, ami jó. Ez a visszája a dolgoknak. Mindenki csak az elnök hibájáról beszél, magukat, meg egymást viszont nem bírálják a tagok. A fegyelmezetlenségről — ami bizony még itt- oU előfordul — nem beszél senki. így van ez, ha az elnök kizárja a tagságot a vezetésből és a tagság nőm segít fegyelmezni. Pedig a tagság bizalma nélkül az elnök, a szövetkezet vezetősége sem vezethet. Erről van itt szó. Senkisem tudja a tagok közül, hogyan áll a szövetkezet pénzügyi helyzete. Arról tudnak, hogy az elnök az elmúlt hónapok alatt közel 8 és félezer forintot vett fel különböző elmen. Hogy elszámolt-e ezzel, vagy sem, azt nem tudják, Ez az- amin változtatni kell. Többen mentek már panaszra a járási tanács mezőgazda- sági osztályára és kérték: — jöjjenek ki hozzánk, segítsenek, beszéljenek az elnökkel. A választ már minden tsz- tag ismeri: — Igen, tudunk róla. pillanatnyilag nem tudunk mit csinálni. KÉTSÉGKÍVÜL a szövetkezetben a rendet elsősorban a tagságnak kell megteremtenie, de nem árt, ha ebben segítenek a felsőbb szervek Is. Egy olyan termelőszövetkezetről van szó, amelyik már öt éve fennáll, öt éve dolgoznak egyilHes erővel a boldogabb holnap kialakításán. Ebben segíteni kell nekik. Tuláljon egymásra a szövetkezet vezetősége és a tagság, hogy együtt inehessenek tovább előre a felemelkedés útján. Tóth Bertalan Megint?!!!! az eljárás a beadás! szabotáló kutak ellen Ifj. Bene József ónodi kulák szabotálta gabonabeadási kötelezettségét, ezért a helyszínen elszámoltatták. Az elszámoltatást végző megbízottaknak ifj. Bonc József kulák arcátlanul kijelentette, hogy a terményt nem adja be. s már el is adta. Az elszámoltató bizottság azonban megtalálta a padláson, a széna alatt, a hordókban, fürdőkádban és a zsákokban elrejtett gabonát, amit azonnal lefoglaltak és az állami raktárba szállíttattak. A kulák ellen megindult az eljárás. 220 köbméter szerfát és tűzifát raktak Augusztus 20-án, a munkás-paraszt találkozó alkalmával az egri erdőgazdaság központi dolgozói elhatározták, hogy a tűzifa és szerfa ellátás megjavítása érdekében a cserépfalui erdészet egyik rakodóján társadalmi munkában gépkocsira rakják a kitermelt fát. Az elhatározást tett követte és a cserépfalui erdészei helyettes vezetőjével, Csermák Jánossal az élen mint. egy 110 központi dolgozó látott munkához. 13 kocsiból álló autókaraván vonult fel a fuvarozáshoz. Megállás nélkül, szinte szalagrendszerrel végezték a rakodást és 220 köbméter szerfát és tűzifát fuvarozlak el rendeltetési helyére. TÓTH GYULA ilb. elnök Eger Előre az első tíz közé a begyűjtésben ! Megyénkben eddig négy járás: a ricsei, mezőcsáti, sárospataki és a mezőkövesdi járás dolgozó parasztjai tettek 100 százalékig eleget kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüknek. E négy járás dolgozó parasztjai megértették, mi a hazafias kötelességük, megértették, hogy hazánknak, dolgozó népünknek szüksége van a bőséges, zavartalan kenyérellátásra. Megértették, hogy a kormányprogram, a kongresszusi határozatok végrehajtása, a jobb, gondtalanabb élet megteremtése csak úgy lehetséges, ha mindenki becsülettel teljesíti kötelességét. Ha az ipari munkás az üzemben és a dolgozó paraszt a földjén egyaránt helytáll, akkor gyorsabban emelkedik az életszínvonal. Természetesen a többi járás — a szerencsi, miskolci, encsi járás — dolgozó parasztjainak legnagyobb része is cséplőgép alól, azonnal teljesítette beadási kötelezettségét. Akadtak azonban olyanok is, akik késlekedve teljesítették beadásukat, vannak, akik még most is várnak, sőt nem egy helyen spekulálnak. Ez eredményezte, hogy megyénk eddig az utolsók között volt az országos begyűjtési versenyben. De rz utóbbi napokban a termelőszövetkezetek és a becsületes dolgozó parasztok példamutatása. a község! pártszervezetek, tanácsok jó felvilágosító munkája eredményeként megjavult » begyűjtési teljesítés. A Földművelés-i ügyi Minisztérium legutóbbi érté- kelése szerint megyénk a tlzenket-i tedik helyet foglalja cl az orszá-1 gos begyűjtési versenyben. Büszke, jóleső érzés ez megyénk minden dolgozója számára ... Lehet-e más célunk most, mint még odaadóbb munkával, a kötelezettségek azonnali teljesítésével harcolni a párt megyei végrehajtó bizottsága által elénk tűzött feladat eléréséért, azért, hogy a megye az országos begyűjtési versenyben bekerüljön a legjobb 10 megye közé. Nem vagyunk messze a céltól, nem vagyunk messze attól, hogy megyénk dolgozó parasztsága teljes mértékben bebizonyítsa: megértette a párt szavát, a dolgozó nép kérését, megértette, hogy » jobb, boldogabb élet megteremtése csakis úgy lehetséges, ha hazánk minden megyéjében, járásában, minden községében mindenki becsülettel teljesíti kötelezettségét. nem marad adósa államunknak. Ez most a feladata minden termelőszövetkezetnek. minden egyénileg dolgozó parasztnak és elsősorban a falu minden kommunistájának. Megvan hozzá a lehetőség, hogy az elsők közé kerüljünk. A eé! annál inkább elérhető, mert a Begyűjtési Minisztérium a verseny határidejét szeptember 4-lg meghosszabbította. Előre tehát a begyűjtésben az első 10 megye közé-. Vita a tanácstörvény-tervezetről Biztosítsunk több cselekvési lehetőséget a tanácstagoknak Hivatali beosztásomnál fogva, négy éve közvetlen kapcsolatban vagyok a dolgozó nép küldötteivel, a tanácstagokkal. Éppen ezért az ű.i tanácstörvény tervezetnek azt a részét tanulmányoztam a legbehatóbban, amely a tanácstagok jogairól és kötelességeiről szól. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanácstagok nagyrésze eleget Is tesz a dolgozók bizalmából rája háruló feladatuknak. Azonban — különösen az utóbbi időben — gyakran találkoztunk olyan sajnálatos jelenséggel, hogy egyes vállalatok, üzemek, akadályozzák a tanácstagokat kötelezettségük teljesítésében. Gazdasági okokra hivatkozva — amely szerintük felette áll a tanácsok feladatainak — megakadályozzák, hogy a tanácstagok résztvegyenek a tanácsüléseken, megtarthassák beszámolójukat. Sokszor adminisztratív utón kellett „kikérni“ a tanácstagokat, hogy részt vehessenek az üléseken. Ez növelte a bürokráciát, s egyáltalán nem lehet összeegyeztetni a tanácsdemokrációval. Helyes lenne beiktatni a tanács- törvénybe egy olyan paragrafust, amely kimondaná, hogy minden egyes gazdasági és hivatali szervnek kötelessége a tanácstagokat támogatni feladataik teljesítésében. JELŰNEK FERENC y - Miskolc I. kerületi tanács adminisztratív előadó. R tanácstagok fokozottabb aktivitása érdekében Az első tanácsválasztás óta eltelt négy év alatt a golopi tanács szép eredményeket ért el. A községbe bevezették a villanyt, átalakították az iskolát, mozit is kaptunk. Örömmel fogadtuk a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága által vitára bocsátott tanácstörvény tervezetét. Reméljük, hogy ezután még eredményesebb, még jobb lesz a helyi tanácsok munkája. Igen helyesnek tartom, hogy az előkészítő bizottság « dolgozó nép elé tárta a törvénytervezetet. A tanácstagok fokozott aktivitása érdekében javaslom, hogy a 29-ik paragrafust a következő ponttal egészítsék ki: „ha a tanácstag egymás Után több alkalommal nem jelenik meg a tanácsüléseken, visszahívható. RUSZKAl JÓZSEF vb. titkár, Golop Ne alkalmazza a megyei tanács a régi rossz módszert Helyi tanácsaink létrejötte óta több esetben előfordult, hogy hibák voltak a törvényesség betartásában. A kormányprogram óta a tanácsok munkájában is jelentős változások történtek. Részben már megszűnt az a lehetetlen állapot, hogy felsőbb tanácsszervek, a helyi tanácsok véleményének megkérdezése nélkül döntöttek helyi ügyekben. A borsodmegyei tanács mezőgazdasági osztályának földbirtokrendezési csoportja azonban még most is alkalmazza ezt a régi rossz módszert. Már kétízben előfordult, hogy semmibe vette a révleány- vári községi tanács helyi vonatkozású határozatát, egyszerűen elutasította azt. A községi tanács végrehajtóbi- zottsága fellebbezést nyújtott be, erre a csoport nem is válaszolt. A megyei tanács illetékes osztálya tőlünk pontosan elvárja a jelentéseket, mi is elvárjuk, hogy az általunk beküldött levelekre legalább válaszoljanak. ISKI BERTALAN vb. elnök, Révleányvár HÍREK tanácsaink életéből Az ózdi járási tanács szakszervezeti bizottsága a tanácsválasztás tiszteletére vállalta, hogy a felhalmozódott, elintézetlen aktákat a tanácsválasztásig feldolgozza. * Miskolc város I. kerületi tanácsának egészségügyi állandó bizottsága filmvetítéssel egybekötött egészség- ügyi előadást tartott a népkerti szabadtéri színpadon. Rácz Béláné tanácstag, az egészségügyi állandó bizottság elnökhelyettese és KrauSz Jenőné tanácstag tartottak beszámolót a kerületi tanács egészség- ügyi állandó bizottságának négyesz- tendő's munkájáról. Nemecskai Tivadar dr. kiváló orvos, a Semmel- weiss-kórház szülészeti osztályénak főorvosa, a legújabb szülészeti eljárásokról tartott igen értékes előadást. Az értékes előadásokat filmvetítés követte. 5 minisztertanács határozata az általános és küzépisholák 1954—55. évi tanévének időtartamáról A minisztertanács határozatban szabályozta aZ általános és középiskolák 1954—55. évi tanévének időtartamával kapcsolatos kérdéseket. A határozat kimondja, hogy a tanév 1954 szeptember 1-én kezdődik és 1955 június 20-án ér véget A téli szünet december 20-tól január 16-ig tart. A módosítás nem vonatkozik a dolgozók általános iskoláira, a szakérettségire előkészítő tanfolyamokra és gyakorló gimnáziumokra. A tanulók megfelelő szünet! foglalkoztatása céljából az iskolai napközi otthonok, továbbá a szükséghez képest iskolánként egy-egy "tanterem fűtését a téli szünet a'att is biztosítani kell. (MTI)
