Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

2 KSZ AKMAGY AROR8ZAG Kedd, 1954. szeptember £8. Közel 3 és félmillió forintot jegyeztek le hétfő délig a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói A DIMÁVAG Gépgyár kommunistái nemcsak a termelőmunkában járnak az élen, hanem a békekölcsönjegyzésben is. Nagy József elvtárs párttag az elsők között írta alá a gyüjtőívet, 1100 forintos jegyzésével járult hozzá népjólétünk emeléséhez. Emellett jó agitáclós, felvilágosító munkával is segítette a kölcsönjegyzés sikerét. Jól segítették a kölcsönjegyzés sikerét a gyár diszistái. A kerékpár­üzemben dolgozó Világi János betegszabadságáról jött be, hogy 1000 forintos jegyzésével példát mutasson az üzem fiataljainak. A süllyeszté- kes kovácsüzemben Varga István diszista szintén 1000 forintot, Ho­moki Gyula ifjúmunkás 100 forintot, Markovics József rugóüzemi DISZ- titkár szintén 100 forintot jegyzett. — A kölcsönjegyzés jó befektetés számunkra — mondotta Bereg­szászi János, a hidegüzemi tömb villanyszerelő részlegének dolgozója. Örömmel jegyzek 1000 forintot, mert meg vagyok győződve, hogy forint­jaimmal a kormányprogram valóraváltását segítem elő. Szalai Tibor köszörűs a szerszám és készüléküzem dolgozója szin­tén boldogan ad kölcsön államunknak 100 forintot, mert, mint mon­dotta: „Békés, boldog, megelégedett életet akarok élni, ■ ezért forint­jaimmal hozzájárulok a boldog jövő építéséhez. Tudom, hogy minden kölcsönadott forint a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedé­sét szolgálja."’. Hasonló gondolatokkal írta az ívre 1200 forintos jegyzését Bánfalvi Béla a süllycsztékes kovácsüzemben. A betegszabadságról bejött Kovács Béla 500 forintot, Zsiros Béla kovácsüzemi dolgozó 600 forintot, a ke­rékpárüzemben Rehóczki Béláné darukötöző 500 forintot, az asztalos­üzemben Fogarasi József 800 forintot ajánlott fel. A DIMAVAG Gépgyárban hétfőn délig a dolgozók 95 százaléka jegyzett békekölcsönt 3.451.400 forint értékben. .Sokat kaptunk, most szívesen adunk" A messziről szembetűnő hatalmas csarnok árnyékában dolgozik a diós­győri kohászaiban Nagy Tiborné és Kovács Lajosné segédmunkás. Ami­kor a jegyzésgyüjtö hozzájuk ért. megálltak a munkában, megtörölték kezüket és jóformán mielőtt a nép­nevelő szóhoz jutott volna — 1000— 1000 forintot írtak az ívre. — Nem lesz ez sok? — tette fel a kérdést a népnevelő. — Nem bizony — felelték. — Tud­juk, mivel tartozunk a hazának. Egy fillérrel se írunk kevesebbet ennél. Gyermekem a bölcsődében jó helyen van, mi nuugodtan dolgozhatunk, szívesen adjuk az államnak, amit adunk, hiszen az állam is sokat ad nekünk és gyermekeinknek — mond­ták. Egyszerű történet, de a két asz- szony szívének minden melege, sze- retete benne van a haza iránt. Rendelések a miskolci új és régi rendelöintésetben A miskolci új rendelőintézet hét­főn megkezdte működését. Az SZTK rendelések sorrendje tehát a követ­kezőképpen változott: A Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőintézetben a megye területén la­kó vidéki dolgozók részére, a bel­gyógyászaton 8—14-ig, bőrgyógyá­szaton (átköltözött az új rendelőbe), elektrokardiograf (új rendelőben), fizikoterápia 8—12-ig, fogászat 8— 14-ig, fül, orr, torok, gége 7.30 perc­től . 10 óra 30 percig, gyermekgyó­gyászat 8—10-ig, onkológia (új ren­delőben), ortopaed (új rendelőben), nőgyógyászat 8—10-ig, sebészet 8— 14-ig, szemészet 8—12-ig, urológia (új rendelőben) tartanak rendelést. Az új rendelőintézetben belgyó­gyászati rendelés 8—20 óráig, bőr­gyógyászat 8—19 óráig, fizikoterápia rendelés 12—20 óráig, fogászati 8— 20 óráig, fül- orr, torok, gége ren­delés 11—13 óra 30 percig és 14— 20 óráig, gyermekgyógyászati 14— 17 óráig, onkológia (a helyszínen lé­vő külön tájékoztató szerint), orto­paed rendelés 14—17 óráig, ideg­szakrendelés 12—18 óráig, nőgyógyá­szat 8—11 óra 30 percig és 15—20 óráig, sebészeti 8—20 óráig, szemé­szeti 11—17 óráig, urológiai 8—14 óráig, az elektrokardiografiai rende­lés pedig 8—10 óráig tart. Mindkét rendelőben a rendelések helyét a számosztók közük a bete­gekkel. A szakrendeléseken csak ér­vényes biztosítási igazolvánnyal le­het megjelenni: a számosztónál sor­számot kell kérni. Sorszám nélkül nem fogadnak betegeket. minisztertanács rendelete a tanácsok tagjainak választásárál AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Az Északmagyarországban szep­tember 10-én cikk jelent meg «A sajóbábonyi utasok megelégelték- címmel. A cikkben megbíráltuk Be­leg Lenke MAVAUT kalauz tűrhe­tetlen magatartását. Cikkünkre a 36. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatója és ügyésze levélben kö­zölte, hogy vizsgálatot indítottak, s megállapították: Beleg Lenke való­ban felháborító magatartást tanúsí­tott az utasokkal szemben, s ezért fegyelmi eljárást indítottak ellene, s fegyelmileg elbocsátották a válla­lattól; A Magyar Közlöny, legutóbbi szá­ma közli a minisztertanács rendele­tét a tanácsok tagjainak választásá­ról. A választási elnökségnek a rende­let értelmében október 18-ig a fővá­rosban és a megyékben hét tagú. a járásokban, városokban, városi ke­rületekben és a községekben öt tagú választási elnökséget kell alakítani. Az elnökség tagjait a Hazafias Nép­front helyi szerve jelöli és a tanács végrehajtóbizottsága hagvja jóvá. Az elnökség feladata, hogv őrköd­jék a választás törvénvessége felett és felügyeletet gyakoroljon a válasz­tás levezetésére alakított választó- kerületi bizottságok működése felett. A többi között az elnökség feladata, hogy elbirália a választókerületi bi­zottság működésével kapcsolatos ki­fogásokat, közzétegye a ielöltek ne­vét. biztosítsa a szavazólapokat, el­lenőrizze és nyilvántartsa a válasz­tási eredményeket. Az elnökségek­nek községekben, városokban és vá­rosi kerületekben november 14-ig meg kell alakítaniok a szavazatszedő bizottságokat és gondoskodnunk kell a választási hirdetmény elkészítésé­ről és közzétételéről. Választókerületi bizottságok A választókerületekben október 18-ig kell megalakítani a választó­kerületi bizottságot, amely p fővá­rosban, a megyei és járási választó- kerületekben öt. a városi kerületi és községi választókerületekben három tagból áll. A tagokat szintén a Ha­zafias NéDfront jelöli és a tanács végrehaitóbizottsága erősíti meg tisztségükben. A választókerületi bi­zottság vezeti le a választást. Dönt a Hazafias Népfront által bejelentett jelölt elfogadásáról, elbírálja a rza vazatszedő bizottság munkája ellen emelt kifogásokat, megállapítja r> vá­lasztás eredményét és a megválasz­tott tanácstagnak kiadja a megbízó­levelet. Szavazókörök, szavazat­szedő bizottságok Ä szavazóköröket október 5-ig kell kialakítani úgy. hogy abba egy vagy több községi, illetőleg városi (városi kerületi) választókerület teljes te­rületével beletartozzék és az egyes szavazókörökre mintegy hat-hétszáz választó jusson. A szavazás lebonyolítására szava­zókörönként szavazatszedő bizottsá­got kell alakítani, amely elnökből, titkárból és három tagból áll. a bi­zottság tagjait a Hazafias Népfront jelöli és a választási elnök hagyja jóvá. A bizottság elnöke november 27- én a tanács végrehajtóbizottságától veszi át a választók névjegyzékét, a szavazólapokat és az egyéb nyom­tatványokat. A választás napján a bizottság vezeti le a szavazást. Meg­állapítja annak eredményét és az erről készített jegyzőkönyvet a kü­lönböző fokú választókerületi bi­zottságokhoz továbbítja. A jelölés Ä tanácsok tagjainak választását jelölés előzi meg, amely választóké. rületenként történik. A Hazafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bi­zottságok segítségével, a tanácsok végrehajtóbizottságainak támogató­sával október 15 — november 7 között gyűléseket szerveznek az egyes vá­lasztókerületek lakossága részére, a gyűlések által javasolt személyek közül az egyes választókerületek je­löltjét a népfront helyi szerve no­vember 8-ig jelenti be a választókerü­leti bizottsághoz, amely dönt a je­lölt elfogadásáról. A községi és a városi (városi ke­rületi! választási elnökség novem­ber 17-én közzéteszi a választási hirdetményt, amely a választás nap­ját a szavazás kezdetének és befe­jezésének időpontját, a szavazókö­rök sorszámát, a helyiségek pontos megjelölését tartalmazza. A szavazás Ä szavazatszedő bizottságok elnökei november 27-én veszik át a szükséges nyomtatványokat a tanács végrebajtó- bizof faágától. A szavazás szavazó helyiségekben történik, amelyeket a tanács szerel fel. Minden szavszóhelyi- ségben legalább két szavazófülkét kell felállítani, a bizottság asztalára pedig egy vagy több lepecsételt urnát kell állítani. A szavazás a választás napján — november 28-án — reggel 7 órától 20 óráig tart. Ha 20 óráig a névjegyzé ken szereplő választók egynegyede, vagy ennél több szavazó még nem szavazott, a szavazás idejét két órával meg lehet hosszabbítani. Ha a név­jegyzékbe felvett választók valameny. nvien leszavaztak, a szavazást 20 óra előtt is le lehet zárni. A szavazó- helyiségben a hivatalos személyeken, valamint a népfront és a sajtó igazol­vánnyal ellátott megbízottam kívül egyszerre legfeljebb 10 szavazó tar fózkodhat. A rend fenntartásáért, a titkosság megőrzéséért a szavazat­szedő bizottság elnöke felel. A szavazás szavazólapokkal förté nik. A fővárosi és megyei tanácstag jainak választására kékszínű. a járási, városi és budapesti kerületi tanács választására világosbarna színű, a miskolci városi kerületi és a községi tanácsok tagjainak megválasztására fehérszínű szavazólapok késziilnok. amelyek a Hazafias Népfront választó­kerületi jelöltjeinek nevét is feltünte­tik. . - - ­A szavazás módja Á. választók érkezésük sorrendjében szavaznak. A szavazatszedő bizottság — hivatalos igazolvány alapján meg állapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepei-e a névjegyzék­ben. A bizottság elnöke ezután át adja a szükséges nyomtatványokat és megmagyarázza azok kitöltésének módját. A szavazó a fülkében szavaz, majd a szavazólapot az urnába helyezi el. A szavazás megtörténtét a bizottság a névjegyzékben megjelölj. A bizott­ság legalább két tagja egy urnával lakásukon keresheti fel a fekvő be­tegeket. A szavazás titkosságát ebben az esetben is biztositaniok kell. A szavazatok összeszámlálása A szavazás lezajlása után a bizott­ság felbontja az urnákat és összesjám-. lálja a szavazatokat. Választókerüle- tenkint csoportosítja a szavazólapokat és megállapítja, hogy a leadott sza­vazatok száma megegyezik-e a név­jegyzékben megjelölt választók szá­mával. Ezután különválasztja az ér­vénytelen szavazatokat. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le. Ha a szavazó a lapon több jelölt nevét hagyja meg, a sorrendben elsőként feltüntetett je­löltre leadott szavazatnak számít. A bizottság megállapítja, hány szavaza­tot adtak le a jelöltre, majd a szava­zásról és annak eredményéről jegyző­könyvet készít, amelyet azonnal to­vábbit a választókerületi bizottság, nak. Az egyéb iratokat az ismét le­pecsételt urnában eljuttatják a tanács végrehajtóbizottságához. A választás eredményét a választó- kerületi bizottság állapítja meg a szavazatszedő bizottságok jelentése alapján. Az eredményről jegyzőköny­vet készít, A megválasztott tanács­tagnak átadja a megbízólevelet, majd a jegyzőkönyvet továbbküldi a vá­lasztási elnökségnek, amely összesíti a választókerületi bizottságok jelen­tései alapján a választás eredményét. A megválasztott tanácsok december 1—5 között tartják meg alakuló ülé­süket. Pótválasztás Abban a választókerületben, amely­ben a jogosultak felénél kevesebb sza­vazott le, vagy amelyben a jelölt néni kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, két héten belül pót- választást kell tartani. Egyéb rendelkezések A választás napjáig törölni kell * választók névjegyzékéből azt a sze­mélyt, aki meghalt, aki más névjegy­zékben is szerepel, vagy aki választó- jogosultságát a névjegyzék összeállí­tása után elvesztette. Aki választó­jogosultságát igazoltan a névjegyzék összeállítása után szerezte meg, azt) pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az a választójogosult,-aki a—válasz­tás napján állandó lakhelyétől távol van, kérheti felvételét az ideiglenes lakása szerint illetékes választókerü­let névjegyzékébe. Ehhez be kell mu­tatni ideiglenes lakásának bejelenté­sét, valamint a tanúsítványt arról, hogy állandó lakóhelyén felvették « névjegyzékbe. A tanúsítvány kiadását a választók névjegyzékébe fel kell tüntetni és a választó nevét állandó lakóhelyén a névjegyzékből törölni kell. A választót ideiglenes lakóhelyén! pótjegyzékbe veszik fel és ennek alap •. ján szavazhat. (MTI) „Kommunisták azélre! Kom­munisták a tömegek közé!’" — ezt a jelszót tűzték zászlajukra nemrégi­ben a harcokban edzett diósgyőri kommunisták. S amióta hozzáfogtak megvalósításához is, azóta javul a termelés, most szeptember 25-én pe­dig büszkén jelentették: a Lenin Kohászati Művek dolgozói az or­szágban elsőként befejezték a V. Békekölcsön jegyzését. AZ egyszerű hír mögött kitartó, fáradhatatlan felvilágosító munka, sok-sok lelkes beszélgetés, kommu­nista mozgósítás, példamutatás rej­lik. Nemcsak egyszerűen annyi történt a gyárban, hogy szeptember 23—25. között sok ezer ember aláírta nevét a kölcsönjegyzési ívre. Ennél sokszo­rosan nagyobb jelentőségű az, hogy a kohász, martinász, hengerész kom­munisták elbeszélgettek a" gyár va­lamennyi dolgozójával, megismerték problémájukat, válaszoltak kérdé­seikre. Szinte egyetlen dolgozó sincs, aki ne érezné jóleső melegséggel: jó helyre adtam forintjaimat! E két nap alatt mindenki elkészített két számvetést: Az egyik a családé: mennyit adhatok az államnak? A másik az államhatalomban részes dolgozóé: mennyi kell ahhoz, hogy több jusson minden egyes család­nak? Habár két nap nem hosszú idő, a Lenin Kohászati Művek kommunis­tái jó tömegmunkával, lelkes példa- mutatással elérték, hogy ez idő alatt többezer munkás és értelmiségi dol­gozó felelőssége tudatára ébredt. Sok közöttük csak most, a kommu­nistákkal való beszélgetés során döbbent rá: én is sokat tehetek a haza ügyéért. Forintjaimra és mun­kámra egyaránt számít az ország és ggj^t családom is. DIÓSGYŐRI KOMMUNISTÁK Misloczky Mátyás nevét nemcsak a gyárban ismerik. A kivá­ló elektroacél olvasztár nevét az egész országban tisztelettel említik: Kossuth-díjjal is kitüntették már. Mislóczky elvtárs mindig az elsők között van a munkában és a példa- mutatásban. Most is az elsők között volt, háromezer forintot tett le az ország asztalára. Példája nyomán az üzem dolgozói egymásután tettek eleget hazafias kötelességüknek. •* A nagyolvasztóműhen is sok követője akadt a kommunista példamutatásnak. Bahor Gyula alap­szervi párttitkár után P. Szabó La­jos, Székely Bertalan, Antal István és még sokan, többet jegyeztek, mint fizetésük 75 százaléka. P. Szabó La­jos a jegyzési ív aláírásakor azt mondta: nem elég csak forintokkal segíteni az országot. Több vajra is szükség van. Tegyünk róla, hogy ab­ból is több jusson a népgazdaság­nak! Hr Az acélöntődében is sok baráti-elvtársi beszélgetés zajlott le az utolsó napokban. Bóta Ferenc, aki betegszabadsága után szeptember 25-én ment először dolgozni, azonnal megkérdezte, hol lehet jegyezni. Ál­talában 1300 forintot keres, de most a betegség meglátszik a borítékon is. És mégis, ezer forintot jegyzett. — Sok lesz az. Birja-e majd? — kérdezte a párttitkár. Bóta Ferenc csak annyit mondott: — Ha a gyógyüdülést bírtam, ezt is birom. * Bárány Pál is többet adott, i mint amennyit .vártak tőle társai* Amint mondja, kétszer ad, aki gyor­san ad és ezért egész csoportjával már csütörtök reggel fél 7 órára be­fejezték a jegyzést. Csizmarik József szintén az acél­öntődében dolgozik, ö azért adott többet, mert nemrég nyert a béke­kölcsön húzáskor és most ismét nyerni akar. * A finomhengermű kommu­nistái azt számolgatták a bizonytalan­kodóknak, hogy. ha csak egy-két szá­zalékkal növelik a termelést — ami­re pedig minden egyes dolgozónak módja van —, alig érzik meg a béke­kölcsön havi részletének levonását. Havasi Lajosné hengerdei darus sokáig töprengett: mennyit is adjon? Először 12Ö0 forintot írt az ívre, ké­sőbb azután még hozzátett 300-at. — Hogy még több lakás épüljön — mondta magyarázatképpen. * A nagyk ov ácsműhely­ben Lengyel Ferenc és Zaly András brigádja mutatott követendő példát a jegyzésben. Sajnos, akadtak köztük egységbontók: Lövei Ernő és Aleva Pál kereken kijelentették: «nem jegyzőnk«-. A brigád tagjai igyekez­tek meggyőzni őket, de hiába. Ak­kor ők is kereken megmondták: nem tűrjük a szégyent, amit a bri­gádban ezzel okoztok, nem dolgo­zunk tovább veletek. * A mechanikai javító nem nagy üzem. Szép számmal dolgoz­nak itt mégis olyan emberek, akik nagy tettekre képesek. Tóth István iíjúmuilkíts-~aZ' -elsők között jegyzett. Erejéhez, tehetsé­géhez mérten adta forintjait a ha­zának. De nemcsak ezt adta. Pén­teken reggel neve alatt a verseny­táblán ez állt: 420 százalék. Sok olyan dolgozó van még a gyárban, aki a békekölcsönjegyzésen kívül a termelés növelésével is napról-nap- ra bebizonyítja hazaszeretetét. A középsori csarnok építkezésénél dolgozik Berkes József DISZ-tag. Amikor a békekölcsön-jegyzési ív­vel felkeresték, először 500 forintot írt be, majd később. — anélkül, hogy bárki is említést tett volna érről — még 500 forint kölcsönt jegyzett. Ugyanitt dolgozik Zizosz Krisz- tosz görög menekült is. Míg hazá­jában a fasiszták igájában nyögnek a dolgozók, addig ő több menekült­társával együtt áldozatos munkával járul hozzá hazánk építéséhez. Tud­ja, hogy ezzel honfitársai harcát is segíti. A munkában is kiválik, s most 1000 forint békekölcsönt jegy­zett. * De sorolhatnánk szinte vég nélkül azoknak a becsületes, egyszerű dolgozóknak a nevét, akik szívesen, örömmel adták forintjai­kat az V. Békekölcsönre. Az, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozói az országban elsőként fejezték be a kölcsönjegyzést, azt bizonyítja, hogy megkezdődött a fordulat, kezd érvé­nyesülni a kommunisták új mun­kastílusa. Bebizonyosodott, hogy helyt tu­dunk állani az előttünk álló fel­adatok megoldásában, ha követke­zetesen megvalósítjuk a jelszót: Kommunisták az élre! Kommunis­ták -a tömegek fcözéf kezdődő kilenohatalmi értekezlettel kapcsolatban. A nyilatkozat megálla­pítja: Adenauer, kancellárnak nincs joga és felhatalmazása arra, hogy á nyugatnémet újraíelfegyverzés kérdé­sével fogl atkozó konferencián a német nép nevében beszéljen és Németor­szág, vagy akár Nyugat-Németország számára is kötelezettségeket vállal­jon. A _ külügyminisztérium nyilatkozata ezután a következőket hangsúlyozza: Nemcsak a Német Demokrat ifeuá Köztársaság népe, hanem Nyugat-Né­metország lakosságának többsége is a leghatározottabban szembefordul Ade­nauer politikájával, amely akadályoz­za Németország újraegyesítését és új háború kirobbantásával fenyeget. A német nép számára életbevá­góan fontos, hogy a német kérdésben újra folytassák a megszakított négy­hatalmi tárgyalásokat és összeurópai biztonsági rendszer létrehozásával kiküszöböljék azt a veszélyt, amelyet nyugatnémet revansvágyó hadsereg felállítása jelentene — hangoztatja a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata Az amerikaiak súlyosan megszegték a koreai fegyverszünet feltételeit A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság szeptember 24-én jelentést tett a katonai fegy­verszüneti bizottságnak a katonai személyek leváltásáról és a hadianyag Koreába való behozataláról 1954. áp­rilisában. Ez a jelentés, amelyet á semleges felügyelőbizottság csehszlo­vák, lengyel, svéd és svájci tagja egy­aránt aláírt, azt mutatja* hogy az amerikai fél továbbra is a megenge­dettnél több hadianyagot szállított Koreába. A jelentés megállapítja* hogy az amerikaiak által megadott számada­tok nem feleltek meg azoknak az adatoknak, amelyeket az ellenőrző csoportok megállapítottak. A Német Demókratikuls Köztársa­ság külügyminisztériumai nyilatkoza­tot tett közzé a Londonban kedden # Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a londoni értekezletlei kapcsolatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom