Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-28 / 229. szám
Kedfgi 1931, szeptember 28» ÉS2AKMAGYAR0RSZÁG 3 Ünnepélyesen áladták rendeltetésének as új miskolci szakorvosi rendelőintézetet — Az ötéves terv egyik jelentős alkotása, amelyet ma átadunk rendeltetésének, a népről való gondoskodás szimbóluma. — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Iván István elvtárs, a megyei tanács elnöke a miskolci új szakorvosi rendelőintézet átadási ünnepségét, a hatalmas, modern épület előcsarnokában. Résztvettek az ünnepségen a megye kiváló orvosai, egészségügyi dolgozói, a párt, a megyei és városi tanács képviselői. Az egészség- ügyi minisztérium képviseletében Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes elvtárs jelent meg és mondott ünnepi beszédet. — Ez a rendelőintézet — mondotta többek közt •— több mint 14 milliós forintos beruházással létesült, s naponta 1800 járóbeteg szakorvosi ellátására alkalmas. ■Felszerelése is jó néhány millióba került. De bármennyire korszerű az új intézet, önmagában csak keret, melyet szocialista tartalommal az intézet orvosainak és egészségügyi dolgozóinak kell megtöltenie. Borsod megye orvosai és egészségügyi dolgozói már eddig is bebizonyították, hogy többségükben megértették az új szakasz politikáját, a dolgozókról való fokozott gondoskodás jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy a megyék egészségügyi osztályai között folyó versenyben ez évben a vándorzászlót és a velejáró 10 ezer forint pénzjutalmat Borsod megye egészségügyi osztálya kapta meg. A vándorzászló az eddig végzett jó munka jutalma, ugyanakkor azonban kötelezi a megye egészségügyi dolgozóit a további fokozott jó munkára. — A jobb egészségügyi helyzet megteremtéséhez — hangsúlyozta — széleskörű felvilágosító munkát kell végezni a dolgozók között, hogy aktívan résztvegyenek saját és környezetük egészségvédelmének biztosításában. Hangoztatta Drexler elvtárs, az egészségügyi állapotok fejlődéséről szólva, hogy: a csecsemőhalandóság a felszabadulás előttinek a felére, a tuberkulózis halálozás pedig az 1938. évinek egyötödére csökxem. Az ötéves terv alatt több mint 5 ezerrel bővítettük a gyógyítóintézetek ágyainak számát, több jól felszerelt rendelőintézetet létesítettünk. A bölcsödéi férőhelyek számát 17 ezerrel, a szülőotthoni ágyak számát 400-al növeltük. A szakorvosi munkaórák száma ez időszak alatt 6400-al emelkedett. Tudományos intézeteinket, kórházainkat bővítettük. A kutató és gyógyító munka is komoly fejlődést mutat. Az eredmények mellett beszélt a nehézségekről is: — Népgazdaságunk, főleg iparunk gyorsütemű fejlődésével az egészségügyi fejlődés nem tartott lépést a, biztosítottak száma a felszabadulás óta háromszorosára emelkedett. De emelkedett a dolgozók igénye is. Nagy a zsúfoltság a kórházakban és a rendelőintézetekben. Hiányosságok mutatkoznak, még az egészségügyi szervező munka területén is. Az új tanácstörvény szellemének megfelelően jobban számításba kell venni a tanácsok öntevékenységét, önállóságát, valamint a helyi adottságokat. Beszélt a miniszterhelyettes az állami és gazdasági vezetők felelősségéről, a jobb egészségügyi viszonyok megteremtésével kapcsolatban. Hangsúlyozta az egészségügyi hálózat, a körzeti és üzemi orvosi szervezet erősítésének szükségét. A körzeti orvosok lakás- és közlekedési problémájának megoldásában csak a kezdő lépéseket tettük meg. Sokat segíthet azonban ebben a megyei tanács is. — Kórházainkban, rendelőintézeteinkben sok még a jogos panasz a betegek és hozzátartozóik részéről, a figyelmes bánásmód hiánya miatt. Sok még a felesleges várakozás és küldözgetés — mondotta. — Az intézetekben csendet, rendet, tisztaságot és figyelmes bánásmódot kell meghonosítani. A megye nagy utat tett meg az egészségügyi fejlődés terén az elmúlt években. Az új ózdi kórházon, a tapolcai éjjeli szanatóriumon kívül szülészeti, gyermekgyógyászati, onkológiai, traumatológiai, tbc. osztállyal gazdagodott. Uj bölcsődék, szülőotthonok, körzeti rendelők jelzik a fejlődés útját. Ezután a miniszterhelyettes a munkafegyelem megszilárdításának fontosságáról, valamint a táppénzhelyzetről beszélt. — A lazaságot nem tűrő jó üzemi, körzeti, szakorvosi és ellenőrző orvosi munka előfeltétele a táppénzhelyzet megjavításának. Ameny- nyire fontos, hogy a valóban beteg dolgozó mindent megkapjon ahhoz, hogy egészségét, munkaképességét hamar visszanyerje, ugyanúgy fontos az is, hogy leleplezzük az álbetegeket. a táppénzcsalókat. Az illetéktelenül felvett táppénzek ösz- szegéből évente több kórházat, rendelő- intézetet tudnánk felépíteni A táppénzkérdésben az igazságos, keményen helytálló orvosokat a párt és tanácsszérvek, a szakszervezettel együtt támogatni fogják. A miniszterhelyettes végül elismeréssel nyilatkozott a rendelőintézetet építő vállalat dolgozóinak munkájáról, akiknek munkahőstetteit az épület falán elhelyezett márványtábla örökíti meg. A Semmelweis-kórház dolgozói nevében dr. Kopári József vette át a rendelőintézetet, s tett ígéretet, hogy Semmelweis szellemében minden erejükkel és tudásukkal fognak küzdeni. Az új szakorvosi rendelőintézet ünnepélyes átadása után Drexler Miklós miniszterhelyettes átadta rendeltetésének a Bacsó Béla utca új bölcsödét, a miskolci városi kór ház új 40 ágyas szülészeti osztályát valamint a kazincbarcikai újváros ban létesített új 60 ágyas kórhá zat is. Képek -dz új modern rendelőintézetről Ebben a teremben gyógyítják fény- és hőkezeléssel a reumatikus betegségeket. (Erdődi János felvételei) Jó munkával köszöntsiik november 7 ünnepét és a tanácsválasztásokat-* A MÁ VA G dolgozóinak felhívása A geleji népnevelőknek egy a szava és a tette Bana Bertalan párttitkár az V. Békekölcsön jegyzéséről beszél a népnevelőkkel. Szavait mindany- nyian nagy figyelemmel hallgatják. — Eddig is sokat kaptunk már népi államunktól — mondja. — Valamennyien jól emlékezünk még a sok rossz, düledező vályogviskóra, községünk felszabaduMselőtti szegényes képére. Azóta megváltozott, szebb lett községünk arculata. Csak az elmúlt két-három évben 30 új, egészséges családi ház épült állami kölcsönnel a faluban. Megvalósult a geleji dolgozó parasztok régi nagy vágya is: villanyt és autóbuszjáratot kaptak; Több mint negyedmillió forintos költséggel most építik a betonjárdát és fúrják már a két artézikutat is. A Csincse-patak áradása sok geleji családot tett már hajléktalanná Most megkezdték a patak szabályozását . • Van tehát mivel érvelniük a geleji népnevelőknek. Ez a néhány kiragadott példa is ékesen bizonyítja, hogy sokszorosan visszatérülnek a dolgozók kölcsönadott forintjai. Az ötödik békekölcsön jegyzés minden eddiginél jobban szolgálja a falu, a dolgozó parasztság érdekeit. Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése a népjólét emelése, s ennek érdekében a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése. A dolgozó parasztok kölcsönadott forintjai most azt segítik elő, hogy még több gép, ipari termék, közszükségleti cikk jusson a falunak. Nagyszerű érvekkel indultak harcba a geleji népnevelők a bé- keköksönjegyzés sikeréért. De tudták, hogy a dolgozók nemcsak azt figyelik, hogy mit mondanak, hanem azt is, hogy mit cselekszenek. Bana Bertalan párttitkár elsőnek írta nevét a gyüjtőívre — 600 forint békekölcsönt jegyzett. Példáját követték Derekas Sándor, Szabó József, ifj. Kun Bertalan népnevelők is, akik 3—400 forint kölcsönt jegyeztek. Szabó József népnevelő, amikor aláírta 300 forintee-j-. jegyzését, a következőket mondotta: — Szívesen adom kölcsön forintjaimat az államnak. Tudom, hogy jó helyre kerülnek. Én is építkezni szeretnék a közeljövőben. Azt akarom, hogy még több építőanyagot; téglát, cementet tudjon adni államunk a falu dolgozóinak, Hasonlóan gondolkodik és cselekszik még igen sok geleji dolgozó paraszt. B. Szomodi Károly 8 holdas gazdát éppen akkor keresték fel a népnevelők, amikor hazaérkezett a határból egy szekér kukoricával. Maguk a népnevelők is segédkeztek a lerakodásban. Egyikük a bekötözött zsákokra mutatva meg is kérdezte: — Ezt már a beadásra készítette ki Károly bácsi ? — Igen. Már csak ennyi híjjá van, hogy kukoricából is teljesítsem évi beadási kötelezettségemet. Hízottsertésből, vágómarhából, kenyérgabonából, tojásból és baromfiból már eleget tettem ezévi beadási kötelezettségemnek. — Szép dolog. Es békekölcsönt jegy ez-c Károly bácsi? — Jegyzek bizony. Mint ahogy a beadásban sem szeretek hátul kullogni, a kölcsönjegyzésben sem akarok lemaradni. Még minden évben jegyeztem békekölcsönt, most is jegyzek 300 forintot. Ha nem volnék rokkant ember, még többet is jegyeznék. Csillik Károly 7 holdas dolgozó paraszt már várta a népnevelőket. A beadásban és adófizetésben versenyezni szoktak Szomodi Károly- lyal. ö is eleget tett már mindenből évi beadási kötelezettségénel érthető tehát, hogy a népnevelők hoz az volt az első szava: — Hát a versenytársam mennyi jegyzett? — 300 forintot, Csillik bácsi — hangzott a válasz. És maga menynyit jegyez? — Hát én sem akarok alábbma radni versenytársamnál, a 300 fo rintot én is lejegyzem. A népnevelők felvilágosító szavo nyomán eddig már közel 10.000 forint békekölcsönt jegyeztek a faluban. Az élenjáró dolgozók mellett azonban akadnak olyanok is, akik az első szóra még elzárkóznak a kölcsönjegy- zés elöl. Így tett Pónus Pál 8 holdas gazda is. Az ilyen és hozzá hasonlókat keressék fel újból 'a népnevelők. Beszéljenek velük mégegyszer, hiszen Pónus Pál is bizonyára szereti a békét és azt akarja, hogy még több gép, nemesített vetőmag, műtrágya és iparcikk jusson a falunak. Meggyőző, nevelő munkával értessék meg a népnevelők minden dolgozó paraszttal, hogy a kölcsönjegyzés — akárcsak a mezőgazdasági termelés fellendítése — személyes érdeke, elsősorban magán segít az, aki békekölcsönt jegyez. H. M. Társadalmi tulajdont fosztogató MEZOKER-vezetők ellen nyújtott be vádiratot az ügyészség Pál János, a megyei zöldség-gyümölcs felvásárló és értékesítő (#!■:■ ZÖKER) vállalat pálházi nosztró (begyűjtő) telepének vezetője 1953 őszén és 1954. elején az almafelvásárlások során jelentős értékű árut és készpénzt sikkasztott el. Sikkasztásai leplezésére a felvásárlások alkalmával sok esetben egyáltalán nem tűntette fel az átvett alma minőségét, más esetekben pedig a valósa,gnád magasabb osztályúnak minősítette az almát. A termelőnek gyakran nem adott vételijegyet azért, hogy működését ne lehessen ellenőrizni. Gyakran a felvásárlási jegyek meghamisításával va,gv fiktiv vásárlási .jegyek készítésével tévesztette meg vállalatát. A társadalmi tulajdon fosztogatásában Pál János bűntársa volt Rostás Magda adminisztrátor, Bodnár Antal volt nosztró-telepvezető, Drotár János és Oláh István raktáros. Bűntársai hamisításokkal és egyéb visszaélésekkel segítették és leplezték Pál János telepvezető sikkasztásait. f' bűnszövetkezet garázdálkodását Vágási Antaií, a vállalat volt igazgatójának bűnös hanyagsága, az ellenőrzés teljes elhanyagolása tette lehetővé. A bűnösök államunknak több mint 3UO.OOO forint kárt okoztak. A borsodmepvei ügyészség Fai Jánost és Bodnár Antalt letartóztatta és vatamenb-'-i fosztogató ellen vádiratot nyújtott be a bírósághoz. (MTI) MÖTRÄGYÄVflL FOKOZZUK II TALAJ TERMŐKÉPESSÉGÉT A BÚZA ÉS ROZS NÉLKÜLÖZHETETLEN ALAPTRÄGYÄJA A SZUPERFOSZFÁT ÉS KÄLIS0. Beszerezhető: A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEKBEN, ÁLLAMI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN ÉS A VETŐ MAG BOLTOKBAN. Forgalomba hozza: A MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDÖSZERÉRTÉKESITÖ A Szovjetunió népei és velük együtt az egész világ haladó emberisége november 7-éh ünnepli meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját. A nagy ünnep napját mi, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár dolgozói azzal akarjuk köszönteni, hogy még odaadóbban harcolunk népi demokratikus rendszerünk erősítéséért, a népjólétért, a mi forrón szeretett pártunk és kormányunk által megjelölt nagy célok megvalósításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója és a tanács- rálasztások tiszteletére a következőket ígérjük I 1954. első félévében 79 millió J * forint értékű gyártmánnyal maradtunk adósai államunknak, népünknek. Ebből a Hl- negyedév folyamán 37 milliót törlesztettünk. A IV. negyedév végéig a még hiányzó 42 milliót pótoljuk, sőt mind a teljes, mind a befejezett termelési tervünket december 24-ig teljesíteni fogjuk és kivívjuk a büszke élüzem címet. Évi exporttervünket teljesítjük. 2 Az első félév végjén fennma- * radt hiteltartozásunkból a III. negyedév folyamán 30 milliót kifizettünk, az év végéig további 30 millió hitel kifizetését vállaljuk. Q Az első félévben 34,176.000 fo- rinttal elmaradtunk nyereségbefizetési tervünktől. A III. negyedévben olyan önköltségcsökkentési intézkedéseket tettünk, amelyekkel az előirányzatot teljesítettük. Ugyanezt vállaljuk a IV. negyedévre is. A Üzemünk az első félévben 5.5 millió forinttal lépte túl béralapját. Vállaljuk, hogy az év végéig az első félévi túllépés összegének 25 százalékát megtakarítjuk. C A teljes létszámra vonatkozta- tott 1 főre jutó termelési értéket az első félévben elért eredményhez viszonyítva a második félévben átlagosan 10 százalékkal emeljük, ó Csökkenteni akarjuk gyárt- mányaink önköltségét. Ezért elhatároztuk, hogy a teljes vállalati fajlagos közvetett költséget a második negyedévi tényleges költséghez viszonyítva 15 százalékkal csökkentjük. H Az év végéig megvalósítjuk * • valamennyi munkavédelmi beruházásunkat. A második félévben 25 százalékkal többet fordítunk szociális, kulturális és sportszükségletekre, mint az előző félévben. ELHATÁROZTUK, HOGY NOVEMBER 7-IG AZ ALÁBBIAKAT VALÓSÍTJUK MEG: 1 November 7-ig elkészítünk öt -*• • 424-es típusú koreai exportmozdonyt. O A Péti Nitrogénművek részére novemberi tervünkben szereplő GKV 5/6 kompresszor géprészét november 7-re elkészítjük, Pétre szállítjuk és ott megkezdjük a szerelést. O A szerszámhiány enyhítésére felkutatjuk felesleges heverő szerszámainkat. A Mezőgazdaságunk további megsegítésére november 7-ig tanműhelyünk fiatal dolgozói elkészítenek 10.000 kukoricadarálót, kovácsológyárunk tűzi- és préskovács dolgozói pedig 600 szekértengelyt. Az általunk eddig is patronált gépállomásokat és termelőszövetkezeti csoportokat az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával az eddigi' nél fokozottabban segítjük politikai* lag és gazdaságilag. c; i *-'• Jól felkészülünk a télre. Mi, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár dolgozói, ígérjük pártunknak, hogy fegyelmezetten fogunk dolgozni. Az első félévhez képest az egésznapos mulasztások miatt elvesztett időt az év végéig öt százalékkal> havi 650 munkanappal csökkentjük. A gyáregységek és a műhetyek egymásközt is versenyeznek, hogy való* ra váltsuk ezt az igeretünket. H6- napról-hónapra teljesíteni akarjuk az élüzem cím elnyerésének feltételeit — fogadjuk, megszerezzük a büszke címet. Felhívjuk Budapest és az egész ország üzemeinek dolgozóit: kövessék példánkat! Budapest, 1954. szeptember 23. Az üzem dolgozói nevében: FröschI Gusztáv igazgató; Füstös Ferenc főmérnök; Szendrődi Rudolf a párt-végrehajtóbizottság titkára. Meghalt dr. Lengve! Sándor miskolci tisztíffiorvos Dr. Lengyel Sándor tisztifőorvos szeptember 26-án, 59 éves korában meghalt. Halála súlyos veszteséget jelent Miskolc társadalmának, mert fáradhatatlan, önzetlen dolgozója volt közegészségügyünknek. Áldozatkész, fáradságot nem ismerő munkájáért kormányzatunk -Érdemes orvos» címmel tüntette ki. Dr. Lengyel Sándort szeptember 29-én délután 14 órakor temetik ’ a Szent^jánna^temető^avatMo^ójáb^ Kútgyűrű, betonkád, betonvályú, betonfödém-gerenda minden mennyiségben, a lakosság részére szabadon beszerezhető a Tüzép Vállalat, Miskolc, József Attila u. 49. sz. alatti telepének utalványa alapján.
