Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

« ÉSMMGMRORSZffi ........................................................—^ Ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új miskolci szakorvosi rendelőintézetet A geleji népnevelőknek egy a szava és a tette AZ MDP X. évfolyam 229. szám mmm mmm m. ■ » . a a mm A " m ’ Maik Mm ml / ET IV 1DI CT M MC CVCI DA DT P CACAI £. Cl 1 IKLtIN rlt ül t! KAK I ti 1 VmÍÍf 1 -v |. ­0MV7M1 Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 28, kedd Kommunisták az élre! Kommunislák o tömegek közé! TVT egyedik napja folyik a bé- kékölcsönjegyzés. A Lenin Kohászati Művek dolgozói büszkén jelentették pártunknak szeptember 25-én, hogy elsőként az országban befejezték a jegyzést. A diósgyőri kohászat kommunistáinak példamu­tatása teljes sikert hozott., a kom­munista aktívák meggyőzték a dol­gozókat a jegyzés helyességéről és személyes példamutatásukkal adtak súlyt szavaiknak; Az emberek sze­me a kommunistákon van: hogvan jegyeznek? Előihaladnak-e, van-e ki után menni? A személyes példa- mutatás és a meggyőző szó volt a Lenin Kohászati Müvek országra- szóló sikerének kulcsa. Most vasárnap megyénkben ezer és ezer népnevelő kereste fel dolgo­zó társait azért, hogy a felvilágosító szó ereje nyomán mindenki meg­értse: a népjólét emelésének egyik útja a kölcsönjegyzés is. ^Nyilvánvaló, hogy a kölcsönjegy­zés átmeneti áldozatot követel. De kitől várja a párt, ha nem tagjaitól, hogy elsőként hozzanak áldozatot? A kommunisták példamutatásából megérti minden becsületes magyar ember és hazafi, hogy aki hazáját szereti, attól idegen a félrehúzódás, a kényelmeskedés, a szűklátókörű önzés. Azokban a falvakban, járásokban és üzemekben, ahol helyesen meg­szervezték a vasárnapi agitácios munkát — a siker nem maradt el. Ahol a kommunisták és a vezetők példát mutattak, csaknem kivétel nélkül mindenki jegyzett. Gémesi Károly elvtárs, a fooldvai pártszer­vezet népnevelője, kiváló munkát ■végzett. Azokat a lakóterületeket vállalta, ahol a leggyengébb a poli­tikai munka. Alaposan felkészült és házról-házra, egyszerű, világos sza­vakkal mindenütt elmondta, mit fejlődött a község a felszabadulás­tól napjainkig. Ugyanakkor a dolgo­zó parasztok eddigi eredményeit is felsorolta és tényekkel bizonyította he, hogy a jegyzés hazafias köteles­sége, saját érdeke minden dolgozó parasztnak. Meg is volt az eredmé­nye mindenütt a jó népnevelő mun­kának. Számos községben vasárnap jó­val többen és magasabb összeget je­gyeztek, mint az előző három napon együttvéve. így történt ez például Aibaujszántó községben is. Számos dolgozó paraszt a jegyzés után ön­ként jelentkezett népnevelő mun_ Icára, ilyen volt Nagykinizs község­ben Hadházi Pál. Kéked községben Mitrik Lajos — aki 500 forintot jegyzett —, kérte: bízzák meg őt is jegyzésgyüjtéssel. A hazaszeretet nagyszerű példáját mutatta meg vasárnap Igrici községben Hajdú János, ak; 1000 forintot jegyzett. Jól sikerült a vasárnapi agitációs nap Zemplénagárdon és Dámóc köz­ségben. Nagyrozvágy községben va­sárnap estig kétszerannyit jegyez­tek le, mint tavaly. A sátoraljaújhe­lyi járásban Filkeházán hat család kivételével mindenk5 eleget tett már hazafias kötelességének. A kommunisták és a jegyzés- ** gyűjtők példamutatása nyo­mán vasárnap új, nagyszerű ered­mények születtek szerte a megyé­ben. De nem így azokon a helye­ken, ahol a példamutatás elmaradt, ahol nem készültek fel a vasárnapi agitációra. Ilyen község volt Kisroz- vágy, ahol a párttitkár elvtárs aznap elment a községből. Móricz elvtárs, a iácacsékei. községi párttitkár vál­lalta, hogy felkeres több dolgozó paraszt családot, mégis kiment a mezőre, ott volt egész nap. Ebben a községben egyáltalán nem érvé­nyesült a «kommunisták az élre, kommunisták a tömegek közé» jel­szó. Ennek következménye, hogy a községben csak öt párttag jegyzett eddig. Szabó Károly volt községi párttitkár kereken ki is jelentette, hogy nem hajlandó jegyezni. Arrc hivatkozott, hogy «nincs miből». Ugyanakkor padlása majd leszakad a sok tengeritől, hízója az ólban hízik. Egy gyermeke van — Cigán- don a mezőgazdasági osztályon dol­gozik. Tóth Ferenc cipész pedig, aki 1000 forint kölcsönt kapott ah­hoz, hogy mint kisiparos meg tudja kezdeni munkáját, azt mondotta, hogy »ő még semmit sem kapott a demokráciától». T öbb helyen tapasztalható volt még vasárnap is, hogy a ve­zetők nem vettek részt az agitáció- ban, a jegyzésgyüjtésben, hanem bennmaradtak irodájukban és ott beszélgettek. Érthető, hogy az ilyen helyeken lanyhán halad a kölcsön- jegyzés. Szükséges, hogy az ilyen ve­zetők mielőbb megértsék: csak ak­kor végezhetnék jó munkát, ha mi­nél kevesebb időt töltenek az író­asztal mellett, ha a dolgozók között tartózkodnak, beszélgetnek velük. Fontos feladat most. hogy elter­jesszék a helyes népnevelő módsze­reket. Igen tanulságos például, ami Láeacséke községben történt. Ko­vács József dolgozó paraszt azt mon­dotta, hogy nem fog jegyezni. Papp elvtárs népnevelő elment hozzá, be­szélgetés közben megdicsérte, hogy milyen jő bort termel, milyen ügye­sen gazdálkodik, az állam hogyan akarja továbbra is segíteni a mező- gazdaságot s Kovács bácsi azonnal jegyzett. — Kulcsár András dolgo­zó paraszt eddig még egyszer som jegyzett kölcsönt. A népnevelők megdicsérték, milyen példásan tel­jesítette beadási kötelezettségét, mi­lyen jól gazdálkodik, aztán to\ráhfo beszéltek a békekölcsön céljáról és Kulcsár András is jegyzett. Töb­bek között elmondta a népnevelők­nek, hogy őt még mindig csak bí­rálták eddig, dicséretet soha sem kapott, most nagyon jól esett, hogy megdicsérték; A z ózdi fmomhengermfvben a ** drótsor egyik műszakján nem érvényesült eléggé a kommu­nista példamutatás. A másik soro­zatról átküldték hozzájuk a legjobb kommunista,, jegyzőket s ők el­mondták: nagy hiba, amit az. ott dolgozó kommunisták tesznek, s lel­kesítették őket. hogy a finomhen­germű jó hímevét mielőbb vissza­szerezzék. Igen helyes kezdeményezés, hogy az edelény; járásban vasárnap min­den községben kisgyűléseket tartot­tak. Az eredmény nem is maradt el. Rácsén pedig rendkívüli tag­gyűléseket tartanak a kölcsönjegy- zés sikere érdekében. Alsómérán, az Uj Barázda terme­lőszövetkezetben pedig Bacskó Jó­zsef elvtárs, párttitkár és Molnár János elnök elvtárs arról beszélget­tek a dolgozókkal, hogy a jegyzett összeg 25 százaléka ittmarad a köz­ségben, amiből két hidat akarnak megjavítani. A tsz tagság ezt igen helyeselte és valamennyien 100—150 forint békekölcsönt jegyeztek. Helyes, hogy a dolgozók sok he­lyen most már keményen fellépnek az ellenség aknamunkájával szem­ben. A párt politikája helyes, a nép érdekeit szolgálja; Bizonyítják ezt a tavaly június óta eltelt hónapok, is. Helyes, hogy elkezdtük a mező- gazdaság fokozott fejlesztését — hadd legyen több kenyér, több és olcsóbb hús, tej, textilnyersanyag. Helyes, hogy az üzemek több köz­szükségleti cikket gyártanak. Hadd legyen több áru a boltokban. He­lyes, hogy a kormány felszámolja a pazarlást, lefaragja a túlzott kiadá­sokat. Ne folyjanak el terméketle­nül, feleslegesen milliók a nép pén­zéből. Népünk mindezt helyesli. Ezért követelik a dolgozók: távolít­sák el az üzemből a demagógokat, akik most a kölcsönjegyzés ellen agitálnak, egyébkor is mjnden tény­kedésükkel akadályozzák a népjólét emelését. Ezért távolították el az Ózdi Kohászati Üzemekből Rá- pánszki Béla revizort. A herbolyai és a kondói bányaüzemekben az öntudatos bányászok kiközösítettek soraikból öt személyt — volt csend­őröket, kulákot, notórius kimaradó- zót — akik a kölcsönjegyzés ellen izgattak. Helyes, ha Zubogy község becsületes dolgozó parasztjai meg­mondják a magukét Elek Bálint­nak, aki ez év tavaszán nyert 50 ezer forintot, hat holdon gazdálko­dik és csak többszöri rábeszélés után jegyzett 200 forintot. Szükséges, hogy a továbbiakban az agitációs munkába bevonják a jegyzésben kitűnt pedagógusokat, annál is inkább, mert maguk igény­lik ezt, ahogyan például Üveges Sándor elvtárs, Iácacsékei pedagé- gus szóvátette. jVT épünk odaadásukért, előrelé­■i~ fásukért tiszteli a kommunis­tákat; Egy-egy korszakra visszate­A diósgyőri kohászok nyílt levele az ózdi kohászokhoz Kedves elvtársak! Nap mint nap figyelemmel kísérjük munkátokat, mp mint nap tudjuk, hogyan álltok a terv .teljesítésével, a mindennapi feladatok végrehajtásával. Úgy gondoljuk, ti is így figyeltek bennünket, hiszen régi versenytársak vagyunk. Kétségtelen tény, hogy volt időszak, amikor ti jobban dolgoztatok, mint mi. Ezt bizonyítja a legutóbbi kon­gresszusi versenyben elért sikeretek is, amikor a Köz­ponti Vezetőségtől dicsérő oklevelet kaptáitok, de előző­leg a II. kongresszus idején is elnyertétek a Központi Vezetőség versenyzászlaját. E nagy kitüntetés több, jobb munkára kötelez benneteket. Kötelez arra, hogy most, az 5. bókekölcsönjegyzés idején ugyanúgy becsülettel helyt­áll jatok. Úgy hallottuk, hogy a jegyzésben jelenleg nem álltok úgy, mint amire eddigi eredményeitek alapián számítani lehetett. Azt hittük, hogy ebben is méltó ve* télytársak leszünk. Nem igy történt. Az első helyet ne* künk sikerült megszerezni, hiszen szombaton üzemünk dolgozóinak 06-százaléka az országban elsőként teljesí­tette hazafias kötelességét, s összesen 9 millió 576 ezer 350 forintot jegyzett. Ózdi elvtársak, dolgozók! Ne engedjétek, hogy a kohászok, <s a megye becsü­letén csorbái essék. Legyetek rajta, hogy késedelem nél­kül nálatok Özdon is mindenki eleget tegyen haza iránti kötelességének. Arról szeretnénk ezután hallani, hogy nem maradtatok el mögöttünk sem a jegyzésben, sem a termelésben. Jó munkát, sok sikert kívánunk! LENIN KOHÁSZATI*MÜVEK DOLGOZÓI A néphadsereg-műszakon teljesítette III. negyedévi tervét a diósgyőri elektróacéímű A Lenin Kohászati Művek elektróacélművének dolgozói 1.230 fo­rintos átlagjegyzésükkel példamutatóan teljesítették hazafias kötelessé­güket. De a termelő munkában is megnyilvánul a párt és a haza iránti szeretetük: nap, mint nap túlteljesítve előirányzatukat, éveleji adóssá­gukból, hétfőn reggelig'» 2103 tonna acélt törlesztettek. Vállait önköltség­csökkentési tervüket két hónap alatt — több mint 915.000 forinttal túl­teljesítették. Hétfő reggel az elektróacéímű olvasztárai, műszaki vezetői a szo­kottnál korábban érkeztek munkahelyükre. Jóval műszakkezdés előtt röpgyülést tartottak, amelyen Szedlé.k Dezső acélgyártó mester, ..kiváló kohász" vitte a szót: — ... Békekölcsön jegyzésünkkel a békére szavaztunk, tervünk túlteljesítésével pedig azért harcolunk, hogy új házak épüljenek, új traktorok dübörögjenek a magyar földeken — mondotta. — Erre a bé­kére, erre a szép életre vigyáznak népünk fiai: a néphadsereg harcosai. Ebben a hadseregben üzemünk több dolgozója tiszti vállpántot visel, ezért javaslom, hogy a néphadsereg napja tiszteletére az elektróacéímű hétfőn és kedden tartson néphadsereg-műszakot... Még be sem fejezhette a mondatot, felcsattant a taps, jelezve, hogy az üzem dolgozói magukévá tették a javaslatot. És még ottan, a röpgy ülésen kérték, hogy az üzem vezetősége az ünnepi műszakra hív­ja meg a miskolci helyőrség tüzéreinek küldötteit. A dolgozók elhatározták, hogy a néphadsereg-műszak mindkét napján száz százalékos programszeriiséggel selejtmentes munkával, tervük túlteljesítésével köszöntik szeptember 29-ét. Mozgalmas élet kezdődött az elektróacélműben. Ezen a napon nemes, lendületes verseny indult a kernencesor, a hulladéktér és az öntőcsarnok dolgozói között. A 14. sz. „Honvéd" ke­mencénél Györki Imre olvasztár brigádja nemsokkal 10 óra után már örömmel jelentette: csapolásra készein áll. Tíz óra húsz perckor — csaknem két órával a szokásos csapolás ideje előtt már ömlött a fehéren, sárgásán szikrázó acél a hatalmas csapoló üstbe, s még 11-et sem mutatott az óra a Honvéd kemence ol­vasztóra! már 111 százalékos eredményt értek el. Ezzel a kemence nem­csak az első műszakra előirányzott normáját teljesítette túl hanem be­fejezte III. negyedévi tervét is. A negyedév alatt csaknem 300 tonna jóminőségű elektróacélt adott terven felül a hazának. Az elektróacéímű dolgozóinaknagyszerű munkája eredményeként p. hétfői három műszakon még három kemence fejezte be szeptember havi tervét és ezzel az egész elektróacéímű 3 nappal a határidő előtt, hétfőn teljesítette III. negyedévi előirányzatét. Vasutas dolgosok szép példája A miskolci MÁV Igazgatóság dől« gozói valamennyien lelkesen jegyez* tek békekölcsönt. Forintjaikkal is, meg akarják hálálni államunk gon- dós kodás át, többek között azf is, hogy legutóbb rendezték fizetésüketl Kiemelkedő jegyzési eredmények is voltak. Említésre méltó Farkad János osztályvezető, három gyerme­kes családapa kétezer forintos jegy* zése. Antal Mihály főírvtéző 1400 fo­rintos fizetése mellett ezer forintot jegyzett. Valamennyi vasutas dolgo­zó lelkesen, tiszta szívből ajánlotta fel forintjait kölcsönképpen a hazá­nak. Élenjáró bótai és upponyi dolgozók Széles István bótai dolgozó paraszti 300 forintot jegyzett. A község dol­gozóinak eddig 65 százaléka ajánlot­ta fel forintjait a békekölcsönre; Özdon a MÁV közlekedési üzem far- kasiyuki kirendeltségének dolgozói 800 forintos átlagjegyzést értek eh Végh Jenő 900 forint kölcsönt aján­lott fel. Borsodnádasd község dolgo­zói ezideig 8 ezer 300 forintot je­gyeztek. Uppony községben Kémjén Dezső alkalmi munkás jár élen ai kölcsönjegyzésben, ezer, Koricskat Gábop alkalmi munkás pedig 500 forintos jegyzéssel. Mező Bálint dol­gozó paraszt 250 forintot jegyzett; Uppony dolgozóinak eddig 60 száza­léka jegyzett le. A község lakói ősz-' szesen 15 ezer forintot ajánlottak! fel kölcsönképpen a hazának. Teljesítették e haza iránti kötelessége! A diósgyőri vendéglátóipari válla­lat dolgozói szeptember 23-án déli 12 óráig lejegyezték a békekölcsönt, összesen 126 ezer 50 forint kölcsönt ajánlottak fel. Egy főre ebből átlag 395 forint jut. A párt alapszervezete az agitációban kiváló, jó munkát végzett, az aktivált lelkesen végre­hajtották a feladatokat. Legesen {’egyeznek a föEdmüvesszövetkezeti dolgozók Földművesszövetkezeti dolgozóink átérzik a békekölcsön jegyzés fontos­ságát, nagy lelkesedéssel ajánlják fel forintjaikat kölcsönképpen az államnak. A Mészöv 53 dolgozója összesen 35.500 forintot jegyzett, de a helyi földművesszövetkezetek dol­gozói is az elsők között haladnak a jegyzésben. A putnoki földművesszö­--------— ■ i ii tJv. .11. -■ I. » vetkezetnél Lehóczky Istvánná éá Smítz József példamutatása nyomán a szövetkezet dolgozói 17.300 forintot jegyeztek. Bányai Jenőné 500 forin­tot, Lőcsös István pedig 600 forintot jegyzett. Szép eredményele születtek a mezőkövesdi és az olaszliszkai földművesszövetkezetek dolgozói kö­zött is. ÖZV. KEKSZ ISTVÁNNÉ ISMÉT AZ ELSŐ Iiuvos a reggel, fel kell venned a meleg mackó­ruhát — biztatja kisfiát özv. Keksz Istvánná, mezőayá- rádi dolgozó parasztasszony. Aztán gyorsan rendbeteszi laikusát s elsiet a tapácsháza felé. Útközben ismerősök­kel találkozik. Barátságosan elbeszélget velük pár per­cig; jól esik egy-két percre megállni, mert beteg szívé­nek árt, ha 6Íet. A múlt átkon nyomora fiatalon szinte rokkanttá tette Keksz Istvánnét. De most annál lelkesebb, öntudatosabb asszony. Me- zőnyárád dolgozó parasztijai között — mint az elmúlt években — most is — ő az. első a békekölcsön jegyzésben. 650 forint kölcsönt ajánlott fel a nép államának, melynek olyan sokat köszönhet. — Jó helyre adom forintjaimat — mondja. Tu­dom. hogy gyermekem jövőjét alapozom meg vele és ma­gam is élvezem mindazt a jót, melyet államunk a kölcsön adott pénzből közvetlenül vagy közvetve visszaad. Meg yan rá a lehetőségem, hogy forintjaimmal én is hozzá­járuljak ai boldog jövő megteremtéséhez. Ezt örömmel is teszem. Ha arra gondolok, milyen volt az én gyermek­sorsom és milyen a mai fiataloké, még többet is szeretnék jegyezni... Tizenkét éves koromban már sommásnak mentem. Az édesanyámmal együtt sírtunk, de el kellett menni, mert édesapám munkanéllkü! volt, s kenyérből sem volt elég a háznál. Még a félelem is szorongatta szike­met, hogy visszaküldenek, el sem fogadnak munkába, így szót sem mertem emelni azért, hogy csak félbért kap­tam, pedig ugyanannyit dolgoztam, mim a- felnőttek. AZ EN gyermekeimnek ma már boldog, szép az életünk. Ha bét éves Flóri fiam kér valamit, meg tudom venni neki. István fiam négy éve a perecest bányában dolgozik, szépen keres; boldog., gondtalan családi életpt él. László fiam a néphadseregben szolgál. Mindhármuk­ra ragyogó jövő vár s az én életem is megszépült, özve­gyi sorsomat könnyebb így elviselni. Szinte árad a szó özv. Keksz Istvánná ajkáról. Hosz- szan és szívesen beszél megváltozott életéről. Szép csa­ládi otthonát új bútorral akarja csinosítani, ötezerötszáz forintért rendelte meg a szobabútort. — Valarmkor nem gondoltam volna, hogy nekem, akinek a sors csak a summás munkát szánta, szőnyege? szobám, otthonom lesz. Csak az a baj, hogy a múlt tönk­retette az egészségemet. Beteg a szívem, nem dolgozha­tok úgy, ahogyan szeretnék. A sok nyomor, nélkülözéi testvéreimtől is megfosztott. 15 éves öcsémnek azért ke'- lett meghalnia, mert a nagv szegénységben még orvost sem tudnunk hívni hozzája. Hogyne adnám ma forintjai­mat annak az államnak, amely megszüntette a dolgozó ember nyomorát és minden fillért a jobblét megteremté­sére fordít! A múltban, amikor 6 hónapra elmentünk su mm ásnak és kora tavasztól őszig haza ssrn jö­hettünk, az állatokkal! közös istállóban, sokszor még annál is rosszabb helyen tanyáztunk. Ma kényelmes autó­busz hordja az embereket munkáiba. A legnagyobb boldogság számomra az is, ;—; mondja tovább — hogy bármikor és bármilyen problé­mával nyugodtan mehetek a tanácsházára, ott találom dolgozó társ almait, akik szívesen intézik ei ügyes-bajos dolgaimat. Valamikor bizony kilökött a főjegyző- mert kéréssel mertem menni a községházára. — Na, de — nyújtja kezét barátságosan, — ma még meg akarom látogatni egy pár ismerősömet, elbeszél­getni velük a békekölcsön jegyzésről. Engem szívesen látnak minden háznál, jó! ismer mindenki, s nem is keli szégyenkeznem, hiszen emlékeznek rá, hogy az elmúlt években , is szíves örömest jegyeztem békekölcsönt. ; Kintve. azok felé fordul elismerés­I ssl, akik a nehézségek, a téves né­zetek, az ellenséges zavarkeltés kö­zepette mutatták a világos utat. Most a helyes út az új Szakasz politikája, s a békekölcsön jegyzése újabb lé­pés ezen az úton. Gondoljon me­gyénk minden kommunistája, min­den vezetője és jegyzésgyüjtője ar­ra, hogv példamutatása nem egy ember ügye — az új szakasz célki­tűzésének megvalósítását segíti vele.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom