Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁL Szerda, 1954. szeptember 1. Legmélyebb íelbáborodásunkat fejezzük ki az Amerikai K ommunisla Párt betiltása miatt A DIIY3ÁVAG Gépgyár dolgozóinak távirata az Amerikai Egyesült Államok Elnökéhez: «Mi, DIMÁVAG Gépgyár dolgozói legmélyebb felháborodásunkat fejezzük ki az Amerikai Kommunista Párt betiltása miatt, mert ez az amerikai nép szabadságjogainak teljes elvesztését vonja maga után. Amerikai burzsoá vezetők ezzel a ténykedésükkel meg akarják felemlíteni a demokratikus érzelmű választókat, fokozzák a dolgozó tömegekkel szemben a terrort és a kizsák niányolást, amely veszélyezteti a világ békéjét is. Önök azt hirdetik, hogy országukban szabadság, függetlenség, béke és jólét van, ugyanakkor a Kommunista Párt betiltására terrertür- vényt vezettek be, amely lehetőség et nv,,jt n szólás-, sajtó és szervez- kedesi szabadság hitleri módszerekjíe( történő megsemmisítésére és a dolgozók jogainak sárbatíprására. H„ríhv és Hitleréit is hoztak törvényi a kommunista, pártok betiltására, a fasizmus bevezetésére, a dolgozók kizsákmányolására, a történelem azonban megmutatta, hogy elbuknak, akik » népek szabadságára törnek. Amerika vezető körei a hábovlj fejé igyekeznek sodorni a világot c- salát hazáiukban a fasizmus száljáscsinálóivá válnak. Ebből a szabadság- és békeellenes lépésből a viijj^ összes békeszerető népe lálhatia. hegy a Wall Street hogyan akarja megvédeni a civilizációt. A világ dolgozói élesen emlékezetükbe vésték, milyen sorsot szánt nekik a fasizmus barbarizmusa, s mivé lesz az az ország, amelynek vezetői kiszolgáltatják nénüket o fasizmusnak. Mi, DIMAVAG Géngyár dolgozói eredményeink továhbfokozásá- v»l fejezzük ki szolidaritásunkat ez emberi haladásért, függetlenségért. a béke ilgvéért harcoló Amerikai Kommunista Párt mellett, amely a béke, szabadság, demokrácia és nemzeti függetlenség zászlaja alatt harcol a demokratikus vívmányok védelméért finnen ezért erélyesen tiltakozunk és köycteljük az alkotmány- és népellenes törvény hatálytalanítását. a nárt vezetőinek szabadonbocsátását. n nárt legalitásban va'ó működésének engedélyezését, hogy tovább folytathassák harcukat a demokráciáért, a nép jólétéért, a világbéke megőrzéséért. DIMAVAG GÉPGYÁR DOLGOZÖI» LEVELEINK NYOMÁBAN Kitűnt eev út? „Most nem csekélyebb dologról írok, mint a Lórántffy utcai lakók egészségéről. Habár gyéren lakott terület, de minden embernek kötés lessége (ha lehet) egészségét védeni. Ebben az utcában ez viszont lehetetlen. A nagy forgalom következtében az út teljesen tönkrement. Az útnak nincs gazdája, valamilyen semleges zóna vált belőle. Az egyik szerv a másikra hárítja az útjavítás «jogát» és mi nyeljük a töméntelen port.'“ Ezt a néhány sort Tamási Jánosné hozzánk küldött leveléből idéztük és hogy mennyire igaza van, bizonyítja a következő eset: A levelet augusztus 9-én elküldtük — mint legilletékesebbhez — a kerületi tanácshoz. Nemcsak azért, mert a tanács a kerület gazdája, hanem azért is, mert tudnia kell, hogy az út hova, kihez tartozik. Ugylát- szik még is tévedtünk, mert augusztus 26-ón, a közlekedés- és postaügyi minisztérium miskolci közúti kirendeltség válaszának másolatát, a városi tanács panaszirodájától kaptuk meg amely szerint „a kirendeltAz Egyesült Államokban jogerőssé vált az Egyesült Államok Kommunista Pártja betiltásáróLszóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat elfogadását féktelen kommunistaellenes uszítás kísérte. A hét folyamán amikor mind a szenátusban, mind a képviselőházban folyt a törvényjavaslat vitája, a kongresszus tagjai, gazdáik az amerikai monopóliumok tulajdonosainak akaratát teljesítve, majd kibújtak bőrükből, úgy igyekeztek egymást túlszárnyalni az uszításban, amely mindaz ellen irányult. ami az országban haladó, élenjáró. Demokraták és köztársaságiak egymást túllicitálva, módosításokat és kiegészítéseket javasoltak a reakciós törvénytervezethez. egymással vetélkedtek az amerikai nép polgárjogai egy részének eltiprásá- ban. A törvénytervezet vitája folyamán sutbadobták a legelemibb parlamenti ügyrendi szabályokat is. Az amerikai törvényhozók annyira siettek e reakciós törvénytervezet elfogadásával, hogv amikor a képviselőház összeült a kommunista párt betiltásáról szóló törvénytervezet első változatának megvitatására, a képviselők még n törvénytervezet szövegét sem kapták kézhez." A törvénytervezet végső változatát augusztus 19-én, minden megvitatás nélkül bocsátották szavazásra a képviselőházban és ugyanilyen hisztérikus. lázas kapkodással fogadták el a törvényjavaslatot az Egyesült Államok szenátusában is. Az amerikai kongresszus e legújabb «törvényhozási aktusa» valóban megdönti a törvénytelenség és az önkény minden eddigi rekordját. Ezt kénytelenek elismerni még egyes kongresszusi tagok is. «Országunk története folyamán — mondta Kefauver szenátor — eddig még soha senkit sem helyeztek törvényen kívül politikai meggyőződéséért ...» Cellar, a képviselőház egyik tagja a törvényjavaslat elfogadásával kapcsolatos hisztériás légkört jellemezve, azt mondta, hogy ez a légkör «a rendőrállam psziho- lógiáját» tükrözi. «Ha a hatalmon lévő párt betilthatja a kommunista ség előtt e néven úthálózatba vett út nem ismeretes." A továbbiakban megírták, hogy Ujdiósgyőrben három útvonal tartozik az állami úthálózatba. Amennyiben az említett utca azonos az újdiósgyőri—bükk- szentkereszti úttal, akkor a portalanítást csak locsolással lehet megoldani. ami városi feladat. Miután a városi tanács panaszirodája minden kommentár nélkül továbbította címünkre a választ, fel kell tételeznünk, hogy egyetért az írottakkal és úgy gondolja, nincs itt már semmi teendő. Nem tudják az út kihez tartozik, kész, el van intézve. A Lórántffy utcai lakosok pedig nyeljék tovább a port. A lakók véleménye — és tegyük hozzá a mi véleményünk is — azonban más. Van még egy pár szerv megyénkben, ahol útjavítással, útépítéssel foglalkoznak, ezenkívül van a tanácsnak közlekedési osztálya is, próbáljanak érdeklődni, hátha valahol mégis tudnak az út létezéséről és gondoskodnak karbantartásáról is. (Gémesné) A francia képviselők a Marseillaise eténeklésével köszöntötték az EVK elvetését Paris (MTI) Amidőn a francia nemzetgyűlés hétfő esti drámai ülésén a zsúfolásig megtelt ülésteremben Le Troquer elnök bejelentette a szavazás eredményét, amely szerint a nemzetgyűlés 310 szavazattal 204 ellenében megszavazta a „vita előtti halasztó határozatot“ és ezzel visszautasította az EVK ratifikálásáról s^óló törvényjavaslatot, az EVK-t ellenző képviselők hatalmas tapsviharba törtek ki, majd elénekelték a francia nép nemzeti himnuszát' a Marseillaise-t- Az MRP képviselők és az EVK más lifvei lehetetlen dühükben elkezdték padjaikat csapkodni. A Marseillaise szárnyaló hangjai azonban elnyomták az MRP képviselők okozta lármát, kommunisták és szocialisták, radikálisok, függetlenek és volt gaplle- isták, mindazok a képviselők, akik nemet mondtak az EVK-ra, egy szívvel-lóiekkel harsogták a francia nép diadalmas himnuszát. Velük együtt énekelt Men- des-France és a kormány többi tagjai is. Az MRP képviselők és társaik egymásután kullogtak ki az ülésteremből: a diadalmas erővel feltörő Marseillaise kikergette őket. Kisvártatva azonban ismét visszatértek, élükön Paul Reynaud-val és Georges Bidault- val, (Bidault ez alkalommal mutatkozott első ízben a ratifikációs vita megkezdése óta). Paul Reynaud a szónoki emelvényre lépett és a képviselők tiltakozása ellenére beszélni akart. Többször is nekikezdett beszédének, de szavait minduntalan elnyomta a képviselők tiltakozása. Végül is, nagy zaj közepette jelentette ki: „első ízben történt meg a francia parlament történetében, hogy egy szerződést elutasítottak anélkül, hogy annak szerzője és aláírója szót emelhetett volna védelmében. (Paul Reynaud azonban megfeledkezett arról, hogy épp az EVK híveinek a vita elhalasztására irányuló mesterkedése váltotta ki az Aumeran-féle indítvány beterjesztését.) Ezután viharos jelenetre került sor- amelynek során Dubois szocialista képviselő, aki az EVK híve, csaknem ölrement egy volt gaulleista képviselővel, úgyhogy a teremőrségnek kellett közbelépni. Végül újból felhangzott a teremben a Marseillaise és az ülést berekesztették. (MTI) A párisi szavazás első nyugati visszhangja Eisenhower elnök a „Európai védelmi közösség'1 elvetését Dulles külügyminiszterrel folytatott tanácskozása közben tudta meg. James Ha- gerty, a fehérház sajtótitkára megszakította az elnök és a külügyminiszter tanácskozását és tudatta velük a párisi hirt. Eisenhower elnök kijelentette: „Az európai védelmi közösségnek a francia nemzetgyűlésben történt elvetése hatalmas kudarc a nemzetközi kommunizmus elleni harcban. Az elnök hozzáfűzte: „Kudarcot szenvedtünk, de nem kell elcsüggednünk. Az Egyesült Államok sohasem fog lemondani egy olyan dologról, amely számára és a világ számára egyaránt jó... ‘ Mffyen legyen az új angol döntés? A „Reuter'1 beszámol arról, hogy a francia nemzetgyűlés döntésének hírét azonnal továbbították Churchill miniszterelnöknek és Edén külügyminiszternek, akik mindketten vidéken töltik szabadságukat. Az „AFP'1 francia hírügynökség londoni jelentése beszámol a párisi döntés brit körökben keltett visszhangjáról. „Sem a brit kormány, sem a brit nép nem fogja soká gyászolni a párisi szerződést, — mondja a jelentés. — Churchill és Anglia álláspontja ebben a kérdésben különbözik Eisenhowerétől és az Egyesült Államokétól. Az EVK elutasítása nem jelent kudarcot az angol kormány számára, bár tanácsolta és kétségkívül óhajtotta a szerződés ratifikációját. Nagybritanniát a továbbjutás szükségessége most sokkal nehezebb helyzetbe fogja hozni, mint az Egyesült Államokat... Anglia most döntés előtt áll. El kell döntenie, hogy Nyugat-Németország az Atlanti Szövetség új tagja legyen-e, vagy pedig jobb. ha egy szükebbkörü szövetségbe lép. amelynek Anglia Is tagja lenne és amely átmeneti megoldást jelentene az EVK és a NATO között. Az „AFP'' londoni jelentése a továbbiakban ezeket mondja: „A brit kormánynak tanácskozásokat kell kezdenie Franciaországgal é3 az Egyesült Államokkal, hogy > értékeljék a francia parlament szavazásának következményeit és hogy tanácskozzanak a végső célról: hogyan lehet megoldást találni a Nyugatnémet Köztársaság szuverénitása, valamint a nyugati védelemben való részvétele kérdésében. A Franciaországgal való előzetes tanácskozás után szó lehet négy—nyolc, vagy tizennégyhatalmi értekezlet összehívásáról." A londoni rádió értesülése szerint az angol kormány előreláthatólag minisztertanácson tárgyalja meg az EVK elutasítása után előállott helyzetet. Anglia és az Egyesült Államok rövidesen megkezdik tanácskozásaikat a bonni egyezmény életbeléptetésének kérdéséről. Bonnban megdöbbenés és új követelések Bluecher nyugatnémet alkan- cellár a szabadságon lévő Adenauer helyett nyilatkozott az EVK elvetéséről. Bluecher kijelentette, hogy „csalódott és megdöbbent a szavazás eredménye hallatára.'1 Az „AFP" beszámol a bonni véleményről. „Bonni politikai körökben nem jelentett meglepetést a francia nemzetgyűlés döntése, mert a brüsszeli értekezlet kudarca óta nem ringatták magukat illúziókban, az EVK esélyeit illetően, — mondja a jelentés. Bonni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy nem Nyugat- Németországnak kell alternativ megoldást javasolnia. Hangsúlyozzák továbbá, hogy Nvugat-Németország a maga részéről az utolsó pillanatig kitartott az EVK terve mellett.'1 Az «AFP» • jelentése utal arra is, hogy bonni politikai körökben 8 párisi szerződés elvetése folytán «idejétmúltnak» tekintik a bonni .szer-1 ződés bizonyos cikkelyeit. «Bonnban úgy vélik — mondja a jelentés —, hogy az EVK elutasítása most már nem jelentheti egyszerűen és simán a bonni egyezmények életbeléptetését, mert ezek szorosan kapcsolódtak a párisi szerződéshez és elavulttá váltak azáltal, hogy a francia parlament ezt a szerződést elvetette. Ebből azt a következtetési vonják le. hogy a német szuverenitást olyan alapokon kellene megteremteni, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. Ezeknek sz alapoknak a meghatározása a négy érdekelt állam részvételével a közeljövőben összehívandó értekezlet feladata lehetne.» Max Reimann nyilatkozata a „Freies Vo!h“-ban A „Freies Volk“, a német kommu nista párt központi lapja hétfőn közölte Max Reimannak, a német kommunista párt elnökének nyilatkozatát, — amelyet a lap egyik munkatársáAZ FASISZTA ÖNKÉNY AMERIKAI EGYESÜLT AlLIMOKR IIX pártot — mondta —. úgy a hatalmon lévő köztársasági párt betilthatja a demokrata pártot». Barden, a képviselőház egyik tagja, aki a törvénytervezet ellen szavazott, elmondta, hogy ez a törvény- tervezet «elvileg helytelen». «Olyan út ez — mondta —, amelyet a fasiszták használtak volna ...» A «Chicago Daily News» című újság közölte, hogy a most elfogadott törvényjavaslat nyilvánvalóan megsérti az Egyesült Államok alkotmányát. Ezt elismeri az Egyesült Államok burzsoá sajtójának néhány más szerve Is. A törvény szerint mindenki, aki tagja a kommunista pártnak, az 1950. évi úgynevezett «belső biztonságról» szóló törvény szerint büntetendő. Ez a profasiszta törvény, amely a McCarran-törvény név alatt ismeretes, legelemibb állampolgári jogaiktól fosztja meg a kommunistákat, többek között attól, hogy olyan vállalatnál dolgozzanak, amelynek a hatóságok szerint védelmi jelentősége van. Megfosztja a kommunistákat attól a jbgtól, hogy állami intézményeknél teljesítsenek szolgálatot, hogy útlevelet kapjanak, stb. A McCarran-törvény arra kötelezi a kommunista párt tagjait és azoknak a szervezeteknek a tagjait, amelyeket a hatóságok «kommunista jellegű szervezeteknek» nyilvánítanak, hogy vétessék magukat nyilvántartásba az igazságügyminisztériumban. Aki ezt a rendőrségi követelést nem teljesíti, azt ötévi börtönnel és jelentős pénzbüntetéssel sújtják. A kongresszus nem érte be a McCarran-féle törvény eddigi változatával, most felújította ezt a fasiszta törvényt, még jobban fokozta reakciós jellegét. Az új törvény egyik fejezete megtorló intézkedéseket tartalmaz az amerikai szakszervezetekkel szemben. A fejezet szerzője Butler köztársaságpárti szenátor, aki már tavaly is egy szakszervezetellenes törvényjavaslatot terjesztett a szenátus elé. Az új törvény szakszervezetellenes cikkelyei feljogosítják az úgynevezett felforgató tevékenységet ellenőrző hivatalt arra. hogy bármely szakszervezetet megfosszon attól a jogától, hogy tárgyalásokat folytasson a vállalkozókkal a munkafeltételekről, megfosztja a szakszervezeteket attól a jogtól, hogy kollektív szerződéseket kössenek a vállalkozókkal és számos más olyan jogtól, amelyet az amerikai munkásosztály a burzsoázia ellen folytatott sokéves kitartó harcban vívott ki. Mindehhez elegendő, ha a hatóságok «felismerik», hogy valamely szakszervezetbe «kommunisták hatoltak be». A haladó amerikai sajtó rámutat, nem véletlen, hogy a Butler-féle törvényjavaslatot egybekapcsolták a kommunista párt betiltásáról szóló törvény javaslatával. Ez azt bizonyítja, hogy a kommunistaellenesség jelszava alatt tulajdonképpen hadjárat folyik az amerikai szakszervezeti mozgalom ellen is. «A kommunistaellenes hadjárat egyik célpontja — írja a «Daily Worker» — az amerikai szakszervezeti mozgalom, a «kommunista vadászat» ürügyével ez a kommunistaellenes és szakszervezetellenes tervezet súlyosan korlátozza minden amerikai szakszervezet jogait... Felhatalmazza a kormányt, hogy ellenőrizze a szakszervezetek felfogását a szociális és gazdasági kérdésekről». Miközben 3 kongresszusban a kommunistaellenes és szakszervezetellenes törvénytervezel, vitája folyt, az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot adott kb amelyet William Foster, a párt elnöke, valamint Elisabeth Flinn és Pettis Perry, n párt országos bizottságának tagjai írtak alá. A nyilatkozat az új törvénytervezetet «törvényhozási hitlerizmusnak» minősíti és «hatalmas lépésnek a fasizmushoz vezető úton». — A kommunista párt — hangziU tovább a nyilatkozat — nem hagyja, hogy megsemmisítsék ennek az alkotmányellenes profasiszta törvénynek az elfogadásával. Az új fasisztajellegű törvénytervezet elfogadása felháborodást keltett az Egyesült Államok legkülönbözőbb társadalmi köreiben, mert ezek a körök úgy látják, hogy az új törvény az egész amerikai nép állampolgári jogait veszélyezteti. Az amerikai munkáspárt nyilatkozatot adott ki, amely a kommunistaellenes és szakszervezetellenes törvényt jellemezve, kijelenti, hogy az Egyesült Államokban hitlerista «munkafront»-tipusú álszakszervezetek létrehozására irányul. Baldwin, az Egyesült Államok haladó pártjának titkára Eisenho- werhez intézett táviratában tiltakozott a reakciós törvény ellen és kijelentette, hogy «országunk az egész világ szemében nevetség tárgyává válik.» Hasonló követelményt támasztott Eisenhower elnökkel szemben a húsipari dolgozók chicagói gyűlése is. De olyan szervezetek is bírálják a törvényt, amelyek szemben állnak a kommunista párttal. A Polgár; Szabadságjogok Védelmének Szövetsége r kongresszushoz Intézett levelében kijelentette, hogy az elfogadott törvény «súlyos csapást mér a polgári szabadságjogokra az AR>e- rikai Egyesült Államokban». Az Egyesült Államok főiskolai hallgatóinak legnagyobb liberális politikai szervezete táviratot intézett Eisenhower elnökhöz s kijelentette. hogy «tiltakozik az olyan törvényhozás ellen, amely közvetlenül vagy közvetve betiltja bármely csoport békés politikai tevékenységét.» A «Daily Worker» vezércikke hangsúlyozza, hogy a törvény nemcsak a kommunisták és az amerikai szakszervezeti mozgalom ellen irányul, hanem mindazok ellen az amerikaiak ellen, akiknek a nézeteik nem egyeznek McCarthy és más amerikai reakciósok nézeteivel. nak adóit Reimann a többi közöH hangsúlyozta: A szövetségi ügyészség vizsgál óbí rája letartóztatási parancsot adott ki ellenem. Dr. Adenauernek a bonni és párisi szerződésekkel kapcsolatos politikája egyre inkább zsákutcába kerül. E politika kihatásai napról-nap ra érezhetőbbé válnak, a nyugatnémet lakosság, mindenekelőtt pedig a munkásosztály szempontjából. Éppen ezért a munkáitok és alkalmazottak milliói bér- és fizetésemeléseket köve telnek. A német kommunista párt szilárdan a munkások és alkalmazottak mellett áll és képviseli jogos bér és fizetésiemelési követeléseiket. Ez az egyik oka. amiért letartóztatják a német kommunista párt funkcionáriusait. A nyugatnémet munkásosztálynak, népünk legnagyobb és legjobban szervezett osztályának — mondotta a továbbiakban — szilárdan össze kell fognia és bátor SEn)idaritá«sal k! kell vívnia igazságos bérköveteléseinek teljesítését. Ezzel egyidejűleg tiltakoznia kell demokratikus sztrájk- és szakszervezeti jogainak mindennemű csökkentése ellen. A nyugatnémet lakosság egységes és eltökélt harca demokratikus jogainak és szabadságának fenntartáséért, harcot jelent a bonni és párisi háborús szerződésiek ellen, amelyek a legnagyobb szerencsétlenséget jelentik nemzetünk számára. (MTT) flz árvízkárosultak részére főivé nénzgviiités eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyüjtés augusztus 29-én estig megyénként a következőképen alakult: Borsod-Abauj-Zemplén 3,646.314 forint. A pénzgyüjtés eredménye országoson augusztus 31-én délben 54.151.970 forint. (MTI) II magyar rádió miskolci stúdiójának műsora A miskolci stúdió összeállítást közöl a munka borsodi frontjáról, majd közkívánatra megismétli Völgyi Béla: Mesél a Szinva című zenés irodalmi riportját. A híreken és a humoros perceken kívül hangképeket hallhatnak a Vámos Ilona-gimnázium tanévnyitó ünnepélyéről, Beszél: Ruttkay György.
