Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-18 / 195. szám
,§áa. í attguszftB^is^ wy'>' • » Összpontosítsunk minden erőt a™szénbányászat lemaradásának gyors behozására Nógrádi Sándor etvtárs felszólalása a megyei aklivaéríehealeten A megyei aktivaértekezleten a párt-végrehajtóbizottság beszámolója után — amelyet keddi számunkban ismertettünk — több hozzászólás hangzott el. A vitában felszólalt Nógrádi Sándor elvtárs, aki a párt Központi Vezetőségének képviseletében vett részt az értekezleten. Tolmácsolta a Központi Vezetőség üdvözletét, majd így folytatta: — Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Borsod-Abauj-Zemplén megyei pártszervezetek, kommunisták megállják helyüket a beszámolóban megjelölt feladatok végrehajtásában, kijavítják a hibákat azokon a területeken, amelyeken jelenleg lemaradás mutatkozik. Felszólalásomban csupán egyetlen kérdéssel — a széntermelés kérdésével — kívánok foglalkozni. Ez rendkívül fontos, nemcsak a megye, hanem az egész népgazdaság, az egész ország további gazdasági fejlődése szempontjából. Állandó politikai felvilágosító, nevelő munkát A legutolsó jelentések szerint a megye szénbányászati trösztjei ebben az évben 120 ezer torma szénnel maradtak adósai népgazdaságunknak. Ez a mennyiség nagyon jelentős része annak, amivel az egész ország szénbányászata elmaradt termelési előírása mögött. Feltétlenül szüksé. ges, hogy a szénbányászat lemaradását behozzuk. Emlékeztessünk minden bányászdolgozót arra, milyen bajokkal kellett megküzdenünk az elmúlt télen. Világítsuk meg, hogy az áram- korlátozás mekkora kiesést idé. zett elő egy sor ipari üzem — közöttük közszükségleti cikkeket gyártó üzem — termelésében. Az életszínvonal emeléséhez megfelelő árualapot kell biztosítani, ez. pedig csak akkor lehetséges, ha szénbányászatunk maradéktalanul 1;eljesíti termelési tervét. Nérposak arra van szükség, hogy minden üzem száz százalékban eleget tegyen tervének, ezenfelül biztosítani kell a lemaradás behozását is. Csak azok a bányászdolgozók mondhatják el, hogy jól harcolnak az. életszinvonal folyamatos emeléséért', akik megértik ennek nagy jelentőségét és mindent megtesznek megvalósí. tásáért. Egyetértek' azokkal az elvtársakkal, akik a hibák okát a párt- szervezetek, a szakszervezet, a DJSZ munkájában, a műszaki ve- zetép részéről a termelés nem megfelelő színvonalú megszervezésében keresik. Véleményem szerint hangsúlyozni kell azonban, hogy a lemaradásért nem elsősöíban a szénbányászok, vagy a műszaki vezetők felelősek. A hiba elsősorban abban van, hogy a mi bányász pártszervezeteink nem azzal foglalkoz. nak, amivel foglalkozniuk kell. Sok helyen szinte kicsavarják a műszaki vezetés kezéből a gazdasági kérdések irányítását. Itt van a fő hiba. Persze, kényelmesebb a bányafa, a sodronykötél, csille, vagy munkaerő után szaladozni, mint óráról órára megmagyarázni a bányászoknak, hogy miért annyira fontos a 480 perc legjobb kihasználása, miért kell többet és jobban termelni, hogyan függ össze a bányászok és a műszaki dolgozók jó munkája az ország egész gazdasági életével és ezzel kapcsolatban az ország politikai és honvédelmi erejének további növelésével. Bányászok és műszakiak szoros összefogása Bányász pártszervezeteink zöme az említett és hasonló gazdasági kérdésekkel foglalkozik, együtt panaszkodik egyes gazdasági vezetőkkel amiatt, hogy nincs elegendő munkaerő, csille, stb. ahelyett, hogy saját feladatait látná el. Magyarázzák meg pártszervezeteink a bányák műszaki vezetőinek, hogy jobban kell megszervezni a munkát, hogy a műszaki vezetők jó szervező, tervező munkája nélkül a bányász nem tudja teljesíteni tervét.” Ugyanakkor magyarázzák meg a bányászoknak, hogy a mű. szaki vezetéssel a legszorosabban összefogva kell harcolniok azoknak a célkitűzéseknek eléréséért, amelyeket a párt és a kormány a bányászok elé tűzött. Ez a feladata a bányász pártszervezeteknek! A műszaki vezetésnek, az egész műszaki munkának, a széntermelési terv teljesítéséért folyó harcnak, mint az életnek a napfényre, olyan szüksége van a kommunistáknak állandóan folyó politikai felvilágosító munkájára. A bányákba sok új bányász került, tehát újra és újra meg kell magyarázni, hogy jó munkájuk nélkül lehetetlen elérni az életszínvonal emelését. Je. lentsen ez az aktivaértekezlet nagy lépést abban az irányban, hogy bányaüzemi pártszervezeteink áttértek a politikai szervező és felvilágosító munkára és így nélkülözhetetlen támaszaivá válnak a műszaki vezetésnek, a bányász dolgozók részéről a terv teljesítésére irányuló erőfeszítéseknek. A műszak; vezetők feladatai a munkafegyelem megszl lárd ításában A műszaki vezetők ne tűrjék’ el a lógást, a szimulálást, táppénz- csalást, s egyéb hasonló visszaélést az elmaradott rétegekhez tartozó dolgozók részéről. Vessenek véget az opportunizmusnak, a megalkuvásnak! Ebben a munkájukban a pártszervezetek támogassák a legmesszebbme- nően a műszaki vezetést. A műszaki vezetés érezze magát erősnek, érezze, hogy a párt és szakszervezet mögötte áll azoknak a rendszabályoknak foganatosításában, amelyekkel véget vetnek a munkafegyelemmel kapcsolatban tapasztalható tarthatatlan állapotnak. Több helyen tartott vizsgálat megállapította, bogy a mulasztott munkanapok 30 százaléka szimulálásból ered, a táppénzes dolgozó nem beteg, hanem az állam pénzén él. Sok helyen megengedhetetlenül pocsékolják a bányafát, egyes helyeken bányafát tüzelőnek visznek el. Tudnunk kell, hogy a bányafáért aranyat fizetünk, mert nincs annyi fenyőfánk, hogy valamennyi bányánk szükségletét ki tudnánk elégíteni. A pazarlás megnyilvánulása az is, hogy nem használják ki megfelelően a gépeket. Vannak bányász dolgozók, akik a műszakból még bét, vagy hat órát sem dolgoznak. Ha a bányaüzemekben csak egy órával többet hasznosítanának termelésre a műszak idejéből, túl is teljesítenék a tervet. Szigorú rendet és fegyelmet a termelésben A pártkongresszus határozata kimondta: ideje, hogy az üzemi vezetők, a kommunisták szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben. A párt- és szak- szervezet, a gazdasági vezetés ilyenirányú munkája csak a lógó. sok előtt népszerűtlen, de feltétlenül népszerű a becsületes munkások előtt, akik ebben a megyében is a bányászok legalább 98 százalékát teszik ki. Bányász párt- és szakszervezeteink felada. ta, kötelessége, hogy maradéktalanul végrehajtsák a kongresz- szusnak ezt a határozatát. Emellett — ahogyan elsősorban elmondottam — a legnagyobb gondot kell fordítani az állandó politikai felvilágosító munkára. Ha így dolgoznak bányász párt. és szakszervezeteink, egészen bizo. nyos, hogy minden bányász és műszaki dolgozó megérti a felvilágosító, nevelő szót és ennek eredményei jelentkeznek is. összpontosítsuk a lehető ösz- szes erőt a szénbányászat lema-. radásának gyors behozására, — ez a döntő kérdés. Ha erre mozgósítjuk a párt erejét a járásokban, a bányaüzemekben, megoldjuk ezt a feladatot és ezzel együtt a többi problémát is. A vitában elhangzott további felszólalások ismertetésére visz. szatérünk. AHOL A TOKÉ AZ UR Vasrácsok zárják el az elítélt kommunistákat Newyorkban. -— Rabszállíto kocsi viszi a törvényszékről a börtönbe a politikai foglyokat. John Patrick amerikai állampolgárt a rendőrök elhurcolják és őrizetbe veszik, mert a haladó párt elnökének közelébe akart jutni. A marshallizált napról-napra nő Franciaországban munkanélküliség cs a drágaság. Az emberek ezrei nyomorúságban tengetik életüket. — Ké i pünkön egy munkanélküli, aki elaludt a párisi Metró egyik padján. j NE FELEJTSD A MÚLTAT! j A ,-Magyar Jövő“ 1925 január 14-i számából: A m. kir. állami munkaközvetítő hivatal jelenítse szerint 4432 munka erőre 600 munkahely jut. Legkedvezőtlenebb a munkapiac: 1. Debrecenben: 100 munkahelyre 1360 munkakereső jut. 2. Budapesten: 100munkahelyre 1120 munkakereső jut. 3. Miskolcon: 100 munkahelyre 830 munkakereső jut. 9 A „Magyar Jövő“ 1926 augusztus 29-i számából: A szanálás válságos helyzetbe kergette a miskolci üveggyárat. A gyár ninitniiiHiiiiniiiiiiiiiimiHiiiiiimmiiiiiiiiiiiniiiiuiiiiimiiiiiii ...................................................................................................................................................................................................................................................mi...........................nimm A HARACSOLO KÉKEDI BASA Kéked község az abaujszántói járás legészakibb részén fekszik. Szalmatetős házacskák, girbe-görbe utcák mutatják, hogy a kékediek sorsa is súlyos és szomorú volt a múltban. Egy évtized alatt azonban sok minden megváltozott Kékeden. Módos, pirostetejű házak épültek, s újjáépítették az iskolát is mintegy 30 , ezer forintos költséggel. Államunk félmillió forintot ruházott be a községben levő fürdő rendbehözására, amely már ■ évek óta romokban hevert. A fürdő környékének parkírozására újabb 32 ezer forintot kaptak. Megváltozott Kéked község lakóinak élete. Nem kell már robo- tolniuk látástól vakulásig a hírhedt Melczer Lilla földbirtokosnak. 94 család a párt segítségével földet kapott és most magának termel, saját boldogabb jövőjét építi. Becsülettel helytállnak az állampolgári kötelességek teljesítésében is. Eddig minden évben elsők voltak a járásban az adófizetésben s a beadás teljesítésében. Egy. azonban még mindig nagyon bántja a kékedi dolgozó parasztokat — ez pádig Négyesi Pál, a községi tanács vb. titkárának — a volt körjegyző úrnak — magatartása,-'básáSkodása a község felett. A volt körjegyző a tanácsválasztás előtt a szomszéd községben, AbaujVáron dolgozott. Áthelyezésekor több mint 100 elintézetlen ügyet adott át utódjának, az elve» hogy; az »akták maguktól is megérnek«. Emlegetik is miatta az abaujvári dolgozó parasztok! Kinyilvánították vele szemben elégedetlenségüket akkor is, amikor a tanácsválasztásra került sor. az abaujváriak nem választották be a tanácsba. Ismerték már abból az időből, amikor 1946- ban a kisgazdapárt főkortese volt, s nem átallotta, hogy a tisztelendő úr a templom szószékéről adakozásra szólította fel híveit Négyesi családja számára. Szokássá vált az ajándékozás Abaujváron. Ha valaki azt akarta, hogy ügyét gyorsan elintézzék, akkor kosárral kellett beállítania Négyesiékhez. Kéked községben Négyesi —mint tanácstitkár — három és fél éven keresztül arra használta fel funkcióját, hogy tovább harácsoljon. »■Az ajándékozás kötelességére« igyekezett rászoktatni a dolgozókat. Aki nem volt hajlandó erre, gondja volt rá, hogy megbánja az illető. Kretovics András elmondotta, hogy évek hosszú során tőle is árpát, búzát és más egyebeket kért, s ezekért soha nem fizetett. Négyesi földjét fel kellett szántani, termését be kellett takarítani és ezt mind „szívességből" kérte. Az idén tavasszal Kretovics nem tudta teljesíteni Négyesi követelését; nem volt miből ajándékoznia, s ezért — ha bement a tanácsházára valami panasszal, vagy kéréssel — nem intézett el neki semmit. Kretovics évek óta 13 hold és fi négyszögödön gazdálkodik» Boi» det nem vett. Ezévben meglepetten értesült arról, hogy beadási lapján 19 kataszteri hold szerepel, ezután kell beadását teljesítenie. Természetesen ebbe nem nyugodott bele, elment a tanácsházára, hol hosszas vita után a vb. titkár 17 holdat akart beírni. Négyesi Kovács József felsőkéke- di lakosnak is »szívességből« 150 kilogramm búzáért intézte hivatalos ügyeit Ugyanakkor a kulákság védőt talált Négyesi személyében. Rus- csák Lajosnak annakidején szét- iratta földjét, hogy ne kerüljön a kuláklistára. Ezért Ruscsák a mai napig is ingyen szántja, veti Négyesi földjét, vetőmagot, kenyér- nekvalót ad neki. Négyesi közel 6400 négyszögöl földet használ. Emellett kevés ideje jut a tanácstitkári teendők ellátására. Félnapokat várhatnak rá a tanácson, mert addig ő senki ügyét el nem intézi, míg a maga dolgával nincs rendben. Négyesi nem teljesíti beadási kötelezettségét sem. Megcsalja az államot. Csak egy holdra állapította meg magának a beadást, s azután sem teljesített semmit, csak hatósági felszólításra adott be az elmúlt télen 50 kilogramm terményt. Az apaállatok területéből is elvett földet. Uton-útfélen kijátszotta az államot. Azt az utasítást adta például komája, Filczer József abaujszántói tejkezelő útján Bodnár Istvánnak, g kékedi iejkezelönek, hogy 40. ü» tér tejet írjon be neki úgy, mintha teljesítette volna beadását. Amikor Bodnár elvtárs ezt nem volt hajlandó megtenni, behívatta magához a tanácsházára. Leszidta, felelősségre vonta. Bodnár elvtárs azt válaszolta, hogy nem írhat be olyan tejet, amit nem adtak be. Ennek az lett a következménye, hogy -Bodnár Istvánt leváltotta munkaköréből. Kerekes Lajos elvtárs, a helyi pártszervezet titkára és a pártvezetőség gyakran figyelmeztette Négyesit hibáira, visszaéléseire. A vb. titkár — aki még a pártba is befurakodott — mindig »önkritikát« gyakorolt, de utána nem történt semmi változás. Ezekért és egyéb régebbi viselt dolgaiért felelnie kell Négyesinek. De felelős a járási és a megyei tanács is azért, hogy Négyesi szabadon garázdálkodhatott. Szinte érthetetlen, hogy miért tűrték Négyesi basáskodását, kiskirályosko- dását. És ahelyett, hogy intézkedtek volna leváltása felől, a megyei tanács 32 ezer forint hosz- szúlejáratú kölcsönt biztosított neki kislakásépítésre. Négyesi korrupcióit jól ismerik Kéked dolgozó parasztjai, akik élesen elítélik magatartását. A kékedi pártszervezet és a járási nárt-végre-hajtóbízottság Négyesi Pált a pártból kizárta. Nem tűrünk magunk között olyat, akihez a korrupciónak még- csak az árnyéka is fér és gondoskodunk róla, hogy a magyar közéletet is áthassa a korrupció elleni harc — ez pártunk álláspontja. T. A, megszüntetésével 100 munkáscsalád maradna kenyér nélkül. A „Magyar Jövő" 1925 augusztus 28-i számából: Sajószentpéteren 2 dijnoki állásra 300-an, a MÁV-nál 50 dijnoki állásra 1000-en pályáztak. A „Magyar Jövő“ 1925 október 23-i számából: Maturált fiatalemberek százai tengődnek munka, kereset és kilátások nélkül Miskolcon. A „Magyar Jövő“ 1921 június 4-i számából: Az építőipar pangása miatt 478 épí-, tőmunkás, köztük 345 családos — kereset nélkül van. Szentpály polgármester kijelenti, hogy nincs módjában a városnak segíteni, mert a pénzügyminiszter személyesen közölte vele, hogy a középítkezések újrafelvételét nem bírná el az államháztartás. o Ä „Magyar Jövő“ 1921 május 20-1 számából: Ne velős Lajos tanfelügyelő jelentőse a nyomári, hangácsi, damaki, hegy-, megi, laki, balajti, ládbesenyői, szalonnái, szendrőládi, martonyi iskolák látogatásáról: Az iskolaépületek rossz karban vám nak. bedőléssel fenyegetnek: a nyo-, mári iskola kilakoltatását kéri. A „Magyar Jövő“ 1921 november 19-1 számából: Dr Katona József vármegyei főorvos a megye területén lévő iskolák állapotáról, egészségügyi szempontból szomorú képet tár fel. Egy tanteremben 200—400 tanuló van összezsúfolva. A gyermekek seprik az iskolát, kút nincs. A „Magyar Jövő“ 1925 február 21-1 számából: A miskolci nyomor aránylag vete-. kedik a budapestivel. Johnson Wallace amerikai misszió képviseletében most Miskolcon van. Érdeklődéssel tárgyaltak a szeptemberben Budai pestre került Johnson Wallaceről, aki elmondotta, hogy a lengyelországi nyomor igen nagy. Azonban amit Budaoesten tapasztal, az szóval ki nem fejezhető. Szomorúan tapasztalta, I hogy a miskolci nyomor aránylag vetekedik a budapestivel,
