Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-05 / 184. szám
r Csütörtök, 1954. augusztus 5. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Védd a nép vagyonát — a magadét védeti! KELLEMETLEN TAPASZTALATOK A SZÉP MISKOLC-TAPOLCÁN Az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy kétheti üdülésre Miskolc- Tapolcára utaltak be. Sokat hallottam emlegetni a fürdőhely szépségeit, de a valóság legszebb elképzeléseimet Í3 felülmúlta. A jól ápolt park festőművész ecsetjére kívánkozik, s az ízléses, csinos üdülőkről csak a legteljesebb elragadtatás hangján szólhatok. A Lenin Kohászati Müvek üdülőjének vendége vagyok, s alig tudom szavakba foglalni, milyen meghitt otthont, kitűnő ellátást nyújtanak, milyen figyelmességet tanusíta nak az üdülők iránt. Vannak azonban feltűnő visszásságok is. Képtelen vagyok megérteni — és velem együtt sokezer itt üdülő — miért kel! a szakszervezet á.Ha.l beutalt dolgozóknak 3 forint 10 fillért fizetni termál- vagy a tavi íördfijegy ért, miért veszti érvényét az úgynevezett ,,bérletjegy", ha nem használjak folyamatosén? Miért kerül félórái csónakázó« 5 90 foriniba? Miért kény leien a dolgozó magas árakat fizetni akár az ,.,\nná“ han, akár a ..Kis vadász”-ban egy fröecsért, vagy egy féldeciért? Miért nincs megfelelő italáru az olcsóbb ,,Rózsakert"-ben? Szembeötlő a fürdőtelep és a faltt lakóinak hiányos egészségügyi els látása is. Az elmúlt éjszaka az üdülőbe hazatérve a strandfürdő és a Hejő-patak közötti fasor elején a vak sötétségben megbotlottam a csatornanyílást fedő és a földből jó magasan kiálló vaslapban. Jókorát estem s az éles köveken mindkét kezem súlyosan megsérült. Másnap reggel felkerestem a falu- és fiirdőtelep egyetlen orvosát, aki a legnagyobb előzékenységgel fogadott és tetanus.1 injekciót adott. Do ugyanakkor láttam, hogy az orvosi rendelő és a várószoba berendezése és felszerelése milyen kezdetleges. Nyilvánvalóan nem az orvos hibája, az sem, hogy Ilyen körülmények miatt a higénia szinte elképzelhetetlen. Emellett az orvos által felírt s a házi- gyógyszertárból hiányzó orvosságért a beteg kénytelen Miskolcra utazni, mert az ország egyik első fürdőhelyének és népes falvának nincs gyógy, szertára. TÓTHI JÄNOH Készítsék el az ónodi Sajó-hidat Ónod község egyénileg dolgozó parasztsága és tsz. tagsága napok óta csépel. Legtöbb helyen már zsákba Is tették a szemet. Ducsai János 4 holdas, id. Tóth Lajos, ifj. Tóth Lajos, Kosács István egyénileg gazdálkodók a cséplőgép alól tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. A Rákóczi tsz. tagsága is már elcsépelt, s eleget tett beadásának. Tíilfelíesftstiék napi tervüket a pótműszakon A boldogkőváraljai kőbánya dolgozói pótműszakot tartottak és a műszak keresetét felajánlották az árvízkárok helyreállítására. A pótműszakon nagy lelkesedéssel végezte minden bányász munkáját. Ennek eredményeként az átlagnormát 28 százalékkal, napi tervüket pedig 12 százalékkal teljesitették túl. JUHÁSZ JÁNOS Boldogkó'váralja A kasza nyomán ekét akasztottak a földbe Szemére község határában már csak imitt-amott látható egy-cgy tábla zab. Az aratást befejezték és augusztus 1-én gyors ütemben megkezdődött a hordás és a cséplés. Elsőnek Kallók Béla 11 holdas és Dobos János f holdas dolgozó paraszt teljesitette gabonabeadási kötelezettségét. Példájukat sokan követték, többek között Kerekes János, Szénási Imre, Zsebik Lajos, Cserepes András, Árkai József. Pecsenye Mihály, Pecsenye Pál és Nagy János a jövő évi Útépítők nagy sikerei A miskolci útfenntartó vállalat dolgozói lelkesen adták forintjaikat az árvízkárosultak megsegítésére. Tóth Ferenc nagyhomoktanyai lakos, 11 gyermekes családapa havi fizetéséből 200 forintot ajánlott fel. A vállalat dolgozói a termelő munkában is helytállnak, példásan teljesítik augusztus 20-ra tett vállalásukat. Cseri Lajos 14 tagú kubikos brigádja az edelényi út építésénél júliusban 180 százalékot ért el. Derekas Sándor 11 tagú hengerlő brigádja a kisterenye-bánrévei bányaut korszerűsítésénél júliusban 170 százalékot teljesített. Tálján Imre és Mikó János szta- hánovista útőrök átadják munka- módszerüket a fiatalabbaknak. Segítségükkel a bodrogkereszturi munkálatoknál a dolgozók 100 százalékon felül teljesítették tervüket. Köszönjük a szövetkezetünknek nyújtott nagyszerű segítséget Hátráltatja a munka folyamatos, gyors elvégzését, hogy a készülő Sajó-hidhoz még most sem érkezett meg a szükséges pallódeszka. Emiatt nem tudjuk a Sajón túli földekről behordani a terményt. Kérjük az illetékeseket gondoskodjanak a hid mielőbbi befejezéséről. HARANGI MIHALVNÉ Ónod. A kimagasló termelési eredmények alapján a bányaüzem a havi tervteljesítésben 162 százalékot ért el. A termelőmunka mellett a bánya dolgozói forintjaikkal is segítik az árvizsuj- totta lakosságot. termésre gondoltak, amikor a kaszrt nyomán ekét akasztottak a földbe. A szemereiek örömmel fogadták, hogy a mérai gépállomás Dull István fulókércsi DISZ-frakforost küldte csépelni, aki a múlt évben lelkiismeretes, gondos munkájával kiérdemelte a falu dolgozóinak bizalmát. VANYAI LÁSZLÓ kultúrotthon igazg. Szemere Lukács János tardi útőr szintén segíti munkatársait, rendben tartja a hozzátartozó útszakaszt, ugyanakkor elsőnek aratott le, csépelt el és adta be a terményt a községben. Az aratás után önként jelentkezett a perecesi út munkálataihoz és abban tevékenyen résztvett. Boldvai József hejőcsabai lakos, útőr augusztus 20-ra vállalta, hogy a hármas jelű útszakaszát rendbehozza. Vállalása teljesítésében szép eredményt ért el. Pomaj László aggteleki útőr az aggtelek—színi útszakaszon végzett jó munkát. A felhőszakadás következtében megrongált útszakaszt gyorsan rendbehozta — és ezzel biztosította a bányásziáratok és az Aggtelekre kirándulók zavartalan közlekedését. VIDA JENŐ párttitkár. I télt a nép bírósága. Szabó István és néhány hozzá ha- ísonló elvetemült tolvaj — mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla *— a bíróság előtt felelt súlyos bűn- cselekményeiért. Motorokat, golyós- csapágyakat, fogaskerekeket, szerszámokat és műszereket loptak a DIMÁVAG Gépgyárból — 67.000 forint értékű kárt okoztak a gyárnak, a dolgozó népnek. Szabó Istvánt 6 évi börtönre, 3.000 forint pénzbüntetésre, az okozott kár megtérítésére; bűntársai közül Kol- cza Józsefet 15 százalékkal alacsonyabb bér mellett végzendő javítónevelő munkára; ifj. Fűrész Jánost 9 hónapi börtönre, Bene Lászlót 1 évi börtönre és 1.000 forint pénz- büntetésre ítélte a bíróság. „A bűnösök elmélkedhetnek majd büntetésük ideje alatt arról, hogy meglakol, aki a népvagyonban kárt okoz” — írta szerkesztőségünkhöz küldött levelében Szalai Tibor elvtárs, gyári dolgozó, aki végighallgatta. a Dimávagban tartott nyilvános- tárgyalást. • TM ás gyárban is előfordultak LT± hasonló esetek, a „Diósgyőri Kohász” legutóbbi számában arról ad hírt, hogy azonnali hatállyal elbocsátották a Lenin Kohászati Mű- Vekből Juhász Józsefet, az épület- karbantartó üzem addigi vezetőjét. Juhász a dolgozóknak kiosztandó prémiumból elsikkasztott 600 forintot, ellopott és kicsempészett a gyárból 2 köbméter új deszkát, 3 tábla fehér horganylemezt. Tapolcán házat akart építeni, — a szállítmányozási és raktározási vállalattól az üzem terhére igényelt gépkocsival szállított a házhelyre téglákat. Mindezeken felül az üzemben modern konyhabútort készíttetett magának, amit szintén kilopott a gyárból. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodvidéki Gépgyár öntudatos dolgozói kiközösítettek soraikból cgy-egy leleplezett tolvajt, ugyanilyen sorsra jutott az Ózdi Kohászati Üzemek egyik tisztviselője is, i aki az utiszámláknál követett el visszaélést. Jónéhány más eset is arra mutat, hogy megyénkben több helyen akadnak még olyanok, akik nem értették meg, hogy szocializmust építő államunkban a társadalmi tulajdon, a nép vagyona — szent és 6érthetetlen. Több bányában valóEággal „szokásjoggá” vált, hogy a fürészelés után kikerülő hulladék bányafa-darabokat hazaviszik és ezen a „jogcímen” egynehánvan több méteres bányafát kis darabokra fűrészeltek, hogy elvihessék. A kazincbarcikai és tiszapalkonyai óriási építkezések környékén a nem megfelelően őrzött téglák, más építkezési anyagok egy részének „lába kelt", s megtalálható — újonnan épült családi házakban. Az állami erdők környékén itt-ott feltűnően sok fa áll egyes házak udvarán. Lopott fa. Kazincbarcikára sok új munkás érkezik, megkapják a munkaruhát, de nem sok idő múlva odébb állnak és a munkaruhát „elfelejtik” visszaadni. e A reakciósok, a nép ellenségei *”*■ leírhatatlan örömmel hallana^ az ilyen esetekről és szeretnék mindezért a felelősséget a népi demokrácia rendszerének nyakába varrni. Szeretnék úgy beállítani a dolgokat, mintha az ilyen esetek általánosak volnának, mintha elburjánzott volna a nép vagyonának eltulajdonítása. Hazugság ez, az ellenség ezzel is rombolni, destruálni akar. Ha előfordulnak is az említett jelenségek, ugyanakkor a dolgozók tíz- és százezreinek öntudatát, becsületes, odaadó munkáját bizonyítja, a párt és a népi demokrácia iránti szeretetét és bizalmát tükrözi —* sok más tény mellett —, hegy a DIMÁVAG Gépgyár és a miskolci vasúti csomópont dolgozói országraszóló sikereikkel elnyerték a kongresszusi versenyben a Központi Vezetőség zászlaját, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek és egyik építkezésünk dolgozói elismerő oklevelet kaptak iá kongresszustól. A magyar dolgozók, a borsodmegyei dolgozók szocialista építőmunkájának, szorgalmának és tehetségének acélba és betonba öntött hirdetője Kazincbarcikán a szívet-lelket gyönyörködtető, lenyűgöző méretű sok új gyárépület, lakóház. • A reakció az ilyen esetekben ar- ^ ról is szívesen terjeszt mérgező szándékú híreket, hogy „íme, a szoros norma miatt, a munkás nem tud keresni, lopni kényszerül”. Nos, cáfoljanak a számok. A Lenin Kohászati Művekből eltávolított Juhász József havi keresete 1.714.—* forint volt, ehhez kapott még 20—25 százalék prémiumot, együttvéve havonta tehát több, mint 2.000 forintot. A DIMÁVAG Gépgyárban Bene gépkocsivezető májusban 2225, júniusban 2448, júliusban 2547 forintot keresett. Szabó István átlagos keresete az elmúlt hónapokban átlagosan 1.366 forintot tett ki. Kolcza József júniusi keresete 1.432. júliusi keresete 1.296 forint volt. A bűn- szövetkezet egy másik tagja, Ma- csek István az utolsó hónapokban átlagosan 1 265 forint, keresethez jutott. Es tegyük mindjár', hozzá, hogy munkaidejük jókora részét a lopások előkészítésére, a gyár anyagából kicsempészésre szánt alkatrészek készítésére fordították. Felszámoltuk a munkanélküliséget, mindenki dolgozhatok és munkája, teljesítménye arányában jut keresethez, jövedelemhez. Aki nem így akar élni, aki munka nélkül akar élősködni, az magára vessen! Érthető, hogy a reakció támogatja az ilyen szabó is tvánoka'. A tárgyaláson kiderült, hogy Szabó István „bevételi könyvet" vezetett és ebben a naplójában olvasható volt az amerikai és madridi magyarnyelvű rádióleadások időpontja. A reakciónak kedves gyermeke Ben© László gépkocsivezető, akit most ugyan csak egy évre ítéltek el, de két évig lesz börtönben, mert tavaly az amnesztia folytán — feltételesen — elengedték egy évi büntetését. Ifjabb Fűrész Jánosnak a 3 hónapon felül még 6 hónapot kell börtönben töltenie, ezt a 6 hónapját szintén elengedték — feltételesen — a kormányprogram utáni amnesztia során. Azt hitték ezek a tolvajok — és velük együtt más ellenséges elemek —, hogy a kormányprogram után megjelent számos intézkedés, az új szakasz szelleme a népi hatalom gyengeségének jele. Saját kárukon megtanulták, hogy tévedtek. S ugyanígy kemény tanulságban részesülnek azok, akik hasonló tévhitben ringatják magukat. & íyf itsem törődve a reakció fecse- gésével, hazudozásaival — nekünk fel keli tárnunk és a nyilvánosság elé kell vinnünk minden olyan cselekményt, ami károsítja a nép vagyonát. Az említett esetekből' le kell vonnunk" a tanulságokat. Erre kötelez minket a pártkongresz- szus határozata, amely többek között kimondja: „Minél egységesebb és szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szűkebb területre szorulnak össze a megvert régi, tőkés rend olyan maradványai, melyek nem tanulnak a fejlődésből és változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: volt gyárosok, bankárok, nagykereskedők, spekulánsok, kulákok, kártevők, a népvagyon meglopó!, a szocialista építés szabotáló!. Ezek az elemek itt nyüzsögnek köztünk. nem tették le a fegyvert... De a népi demokrácia növekvő ereje óvatosságra kényszeríti őket: sokan közülök már elhelyezkedtek a különböző intézményekben, vállalatoknál, az építkezéseken, az állami gazdaságokban, s onnan folytatják, most már mint „dolgozók”, szívósan, alattomosan aknamunkájukat a népi demokrácia aláásására. A kongresszus határozata hangsúlyozza: „A nép anyagi jólé'ének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezése is." & IV emcsak lopásokkal lehet azon- ban megrövidíteni a nép vagyonát. Az életszinvona1 emelését, nagyszerű terveink megvalósítását gátolja a pazarlás, pocsékolás, a nép vagyonának felelőtlen kezelése, elherdálása is. Egyetlen jellemző példát említünk: Még 1949-ben történt, hogy a diósgyőrvasgyári erőműnél 3 009 tonna szenet a vagonokból közvetlenül a sinek mellé szórtak, mert a széntároló bunkerek telve voltak. Gulyás elvtárs, az erőmű dolgozója — igen dicséretes módon — hírt adott erről szerkesztőségünkhöz küldött levelében és ennek alapján a szén túlnyomó részét a Lenin Kohászati Művek el is szállíttatta. Az erőmű szene — kb. 5.000 mázsa — továbbra is ott maradt. Építkezést kezdtek, a kavicsot is a vagonokból szórták le a sinek mellé — a legnagyobb felelőtlenséggel — az ottmaradt szén tetejére. Eltemették a szenet. Gulyás elvtárs a napokban újból írt szerkesztőségünknek, s közbelépésünkre az illetékes vezetők ígéretet tettek, hogy felszedetik a szenet. EnneTc javarésze azonban már tönkrement, az ottheverő szén kb. 50 százalékos fűtőértékü csupán. Csak megemlítjük itt <—* amiről egyébként nem lehet eleget és elég gyakran beszélni a mindennapi népnevelő, felvilágosító munkában — mekkora pazarlást jelent anyaggal, munkaidővel, energiával — a selejt- gyártás, Beszélhetünk arról is, mennyi téglát törnek össze az építkezéseken. A nép államának megkárosítását, a becsületes dolgozók közösségének megkárosítását jelenti azonhan a nyári időszakban most különösen elharapózott táppénzcsalás, amikor jónéhány „kétlaki” dolgozó betegséget szimulál és az állammal, a dolgozó néppel fizetett napszámbért azért, hogy saját földjén arat, más mezőgazdasági munkát végez. 0 A nép vagyona — minden be- csületes dolgozó vagyona. Ezért teszi fel a kérdést hozzánk küldött levelében Szalai elvtárs: „Hogyan lehetett az, hogy a ÓLMA* VAO-ban ez a bűnszövetkezet 1951 - tői 1954. május közepéig lophatott? Hol volt. itt az ellenőrzés és az éberség!?” Vájjon olyan magától értetődő-e, hogy a Lenin Kohászati Művek egyik üzemében — konyhabútort készítettek? Hol volt a dolgozók szeme? Miért nem jelentették be az esetet? Nagyon helyes, hogy Gulyás elvtárs hírt adott a pusztuló 3.000 tonna szénről, de hány százan mentek el mások is ugyanott naponta, mégsem háborodtak fel eléggé ezen a mérhetetlen pazarláson, mégsem tették szóvá, vagy írták meg. Nem tudatosítottuk eléggé, nem beszéltünk és irtunk eleget arról, hogy minden dolgozó egyéni érdeke megköveteli a lopás, a pazarlás azonnali leleplezését, kérlelhetetlen üldözését. Nem kérdeztük meg a munkást, az értelmiségi dolgozót: ha észreveszi, hogy az üzlet előtt megtámasztott kerékpárját el akarja valaki lopni, szó nélkül fogja-e hagyni, elfordítja-e a fejét, vagy pedig elfogja a tolvajt? Ha otthon a gyerek eltör egy kávéscsészét, ha betöri az ablakot, ha fölöslegesen ég a villany a szobában, míg a család a konyhában tartózkodik, ha nyitva- hagyott vízcsapok miatt meg kell fizetni a túlfogyasztás díját, ha fával tüzelnek, amikor szenet is lehetne tenni a konyhai tűzhelyre, — sok szó esik arról, hogy minek ez a felesleges pénzkidobás, milyen kára „yap. ebből a családnak, emiatt nem lehet ebben a hónapban megvenni a tervezett szandált a kisfiúnak és a nyári ruhát a kislánynak. És amikor a nagy család, a nép vagyonáról van szó, ma még igen sokan közömbösen mennek el a pazarlások mellett, nem gondolnak arra, hogy ezzel milyen kár éri a nagy családot és így személy szerint az illető dolgozót is, aki emiatt bosz- szankodik esetleg azon, hogy kevés gyermekszandál van a boltban, vagy. hogy miért nem lehet már ma olcsóbban vásárolni. Senki nem hagvja tárva-nyitva lakása ajtaját, amikor elmegy hazulról, hiszen nem akarja, hogy lopjanak tőle. És a gyárban? az építkezésen? az állami gazdaságban? a hivatalban? Pedig itt ugyanúgy őt, személy szerint őt, magát is meglopl^tják. p ótoljuk, amit mulasztottunk Hívjuk csatasorba az öntudatos, becsületes dolgozókat a maroknyi, de igen veszélyes kártevő csoport elleni harcra. Hívjunk fel minden dolgozót, hogy ne tűrje a pazarlást, a tékozlást, a felelőtlenséget a nép vagyona, azaz: saját vagyona kezelésénél hanem lépjen fel keményen minden ilyen jelenséggel szemben, tegye azonnal szóvá, írja meg az újságnak, leplezze le. Ez a harc csakis a dolgozók tíz- és százezreinek bekapcsolódásával vezethet sikerre. Tartsuk szem előtt, amit Lenin tanított: „Kizárólag a munkások és parasztok tömegeinek önkéntes és lelkiismeretes. forradalmi lelkesedéssel teljesített közreműködése a gazdagok, a tolvajok, a naplopók. a garázda elemek nyilvántartásában és ellenőrzésében, kizárólag ez az. amit az átkozott kapitalista társadalomnak e maradványait, az emberiségnek ezt a söoredékét, e reménytelenül megrothadt és elsorvadt elemeket, ezt a járványos nyavalyát, pestist, fekélyt, amit a szocializmus a kapitalizmustól kapott örökségül, le tudja győzni... Nincs kegyelem a nép ez ellenségei, a szocializmus ellenségei, a dolgozók ellenségei számára. .. A gazdagok és a tolvajok — ez ugyanannak az éremnek két oldala, ez a kapitalizmus által hizlalt élősdieknek két (©fajtája, ezek a szocializmus fő ellenségei. ezeket az ellenségeket, az egész lakosság különös felügyelete alá kell helyezni, s ha a szocialista társadalom törvényeit és szabályait a legcsekélyebb módon is megsértik, könyörtelenül végezni kell velük. Minden gyengeség, minden ingadozás, minden érzelgősség e tekintetben a legnagyobb bűntett volna a szocializmussal szemben.M Termelőszövetkezetünket az ózdi finomhengermü dolgozói patronálják Nem is tudom elsorolni mi minden ben voltak már eddig is segítse giinkre. Nekik köszönhetjük, hogy az aratást határidőre befejeztük. Két roncs gépiinket úgy rendbehoztak, hogy amikor átadták nekünk, azt hittük, új gépeket hoztak. Még tartalékaikat részekről is gondoskodtak. Villany darálónkat átszereltók, új hálózattal látták el. Igen sokat köszönhetünk Csimrák párttitkár elvtársnak, aki a népnevelő munka mellett példát mutatott az aratásnál. Sokat segít nekünk a kul túrmunkában is. Gyakran jár ki hozzánk a ilyenkor megtárgyalja a helyi pártszervezet vezetőségével, a csoport elnökével a legközelebbi fontos teen dőket, s azt. hogy hol és milyen segítségre van szükség. Köszönettel tartozunk a határőröknek is. kik na ponta segítségünkre voltak ott. ahol szükség volt rá. Nem is tudom, mit tettünk volna az ő segítségük nélkül, hiszen az ózdi gépállomásról küldött aratógép még két holdat sem túiíott learatni. Az elmúlt héten ünnepélyes közös vacsorát, rendeztünk, amelyen részt vettek a patronálok is. Szövetkezetünk az árvízkárosultak részére 6 mázsa búzát, két mázsa árpát, két mázsa kukoricát, két juhot. 100 tojást és 500 forintot ajánlott fel. GÖRGET BARNA párttitkár, Susa Korszerűsítik berendezésüket a Jöldmüvesszövel kezetek A földművesszövetkezeti boltok és vendéglátóipar' helyiségek berendezésének. felszerelésének megjavítására ezer új gyorsmérleget. 400 tizedes- mérleget. több sonka vágó és szeletelőgépet. pénztár- és fagylaltgépet, továbbá ifalpnltokat és nagy tűzhelye két adnak át az idén. Ezek jelentős részét a SZÖVOSZ már eljuttatta ren ieltetési helyére. (MTI)
