Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-21 / 171. szám
ÉSZ&KMAGYARORSZffi r fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről sl.- ■ T.'jL 'Zi—LXr■' h.'”•' •öli-/ ■ ' .. >~XÍ&uékSÜ-t» ^ •‘év,• -v,x-eyvi •;: -- ■ tS f •# *# 'V *v'v;r »' •'•> 'i •-. SÓD-ABAU3-ZEMPLEN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAP3A X. évfolyam 171. szám Ära 50 fillér Miskolc, 1954 iulius 21, szerda MÉLTÓ VALASZ... K e,nyer .kel1 32 országnak, sok ■mint kenyér. Annyi és olyan jó, c,dd!g meS soha- A kenyér ■ fU?’ Zs,r’ teJ és tengernyi zöldségféle. Jól akarunk élni, bőségesen táplálkozni, erős, egészséges nemzedéket nevelni gyermekeink! WI Egyszer £ mindenkorra száműzzük a kenyérszűkét, a múlt e keserves velejáróját. Nekünk teli ka- marakra van szükségünk, amelyből naV es. ann^lt veszünk magunk- nak, amikor és amennyi szükséges ahhoz, hogy gondtalanul dolgozhas- ™löbbet termelhessünk, meg jobban élhessünk. » ?5-Utat tárjuk most, a ma- SÍtU|ít’..a magunk érdekében, t-eiunk közös es csakis közös erővel egvene -f ’ Ug.y’ ha a Pártmutatta 2,ff UJ°n váU ván mellett, halad munkás, dolgozó paraszt és értelmiül' nlu!Pfr keveset ér mezőgazda- • ag nélkül, a mezőgazdaság ipar nélkül. Gépesítés teszi lehetővé P a t mezőgazdaságot, a gépi mun- xa eredményezi a több kenyeret A Sí eS£eZ VÍSZOnt a Vas és a szán me lett kenyér kell, hús kell, érő munVáhmUn|á®°SZtálynak a termelőunkahoz. Ezért a kenyérért. az ormoff |',fge! e‘tátásáért fáradozik ™erit i Parasztságunk olyan kedvvel, olyan lelkesedéssel, ami- -- meg soha eddig nem volt Nf kel1 messze mennünk, _ .ogy összehasonlítást tegyünk, nyivel több kenyerünk, több mezogazdasagi terményünk lesz az ^den, mmt az eddigi években. Nem ueI1 messze mennünk, hogy lemérhessük, mennyivel nőtt meg dolgozó Parasztságunk munkakedve, önbizalma az elmúlt esztendő alatt. Elé® íf'ÍneZr!unk a magunk portáján“ megyénk területén. Az előző években notton nőtt a tartalékföldek te- b, ',.8.8 megmaradt gazdaságokloln mLntha CSak a2ért fáradoztak ^olna hogy eppen a mindennapi belt!- ,faIatUnk meglegyen. Míg a gyárakban, üzemekben, szénbányákban egyre emelkedett a termelés, ogyre gyorsult a munka lendülete, a?nd‘8 fabjn v«ntatott volt a fejlődés üteme. Hiányzott a kormány hatha- °s támogatása. Hiányoztak a feltétlenül szükséges beruházások, építkezések. S éppen ennek következté- ™»baj ,VOlt aZ áIIam 'ranti köte- lezettsegek teljesítésével is Kevés volt városon a hús, a zsír, még ak- kor is, ha több volt, mint két- narom évvel előbb. J]sy esztendő telt el a Központi Vezetőség határozata, az új szakasz kezdete óta. Egy esztendő- ' ei e2efőtt vizsgálta meg annyi győzelmet és dicsőséget szerzett pártunk népgazdaságunk helyzetét. Mint mindenkor, most is meglátta az elkövetett hibákat, s a hibákból okulva, ismét helyes utat mutatott. Hogy mennyire az egész dolgozó nép szíve szerint intézkedett, azt fényesen bizonyítják legújabb eredményeink. A párt határozatai és a kormányprogram gyökeresen megváltoztatta egész mezőgazdaságunk helyzetét. «Nagyobb gondot a mezőgazdaság fejlesztésére. Több segítséget az egyénileg dolgozó parasztságnak, több segítséget a termelőszövetkezeteknek, s minden téren alkalmazni kell a legfejlettebb agrotechnikát. Javítani a föld termőerejét, kihasználni minden talpalatnyi földet. Több gépet, jó gépeket a mezőgazdaságnak”. Ezek a jelszavak minden dolgozó paraszt szíve vágyát kifejezik, örömmel fogadták termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink a beadási kötelezettség egészséges mérséklését, a gépi mun- ka díjának csökkentését, az olcsóbb és több műtrágyát, az új szakemberek segítségét. Ilyen segítségre várt már évek hosszú sora óta dolgozó parasztságunk. Ilyen segítségre volt szükség ahhoz, hogy megkétszerezzük az ország kenyerét, hogy felhasználjunk és jól használjunk fel minden talpalatnyi földet boldogulásunk érdekében. Nehéz lenne felsorolni mindazt a támogatást, amelyet pártunk és kormányunk az elmúlt néhány hónap alatt a mezőgazdaságnak nyújtott. Nehéz lenne felsorolni, de nem is szükséges, hiszen részese ennek a szocialista szektor minden dolgozója, minden dolgozó paraszt. Olyan „adjon isten” volt ez, amilyenre csakis a legszívesebb „fogadj isten” lehet a felelet. Dolgozó parasztságunk válasza — méltó válasz volt .a kedvezményekre. IVf egyeszerte aratunk. Gazda1 gabb a termés, mint az eddigiek és vidámabb a hangulat. Község a községgel, termelőszövetkezet a termelőszövetkezettel versenyez, ki arat le hamarabb, k; használja ki eredményesebben a napsütéses órákat. Mert az idő bizony nap mint nap szorongat. De hiába szorongat, mert ha nem bírja a kasza, segít a kombájn, az aratógép, s ha az aratógép, kombájn valami oknál fogva nem arathat, száz és ezer üzemi munkás, városi dolgozó siet bará- tian, testvériesen a dolgozó parasztság segítségére, a közös cél érdekében. Ahol cséplésre kerül a sor, termelőszövetkezetnek, egyéni gazdának első dolga szekérre rakni, amit az állam kér. hogy legyen kenyere a munkásosztálynak A napokban Zalkod, Károlyfalva, Hercegkút. Végardó község dolgozói örömmel közölték megyénk minden dolgozójával, hogy elsőnek a járásban keresztberakták gabonatermésüket, hamarosan megkezdik a esép- Tést, első dolguk lesz teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. Legye? - bényéről Bató István tanácselnök az egész község nevében közli, hogy befejezték az aratást, kétszázötven holdon már elvégezték a tarlóhán- tást és hetvenöt holdba másodvetésű növényt tettek, hogy több legyen n takarmány. A sárospataki, szerencsi járás dolgozói — ha az idő engedi — kora hajnaltól, késő estig aratnak, hogy mielőbb kamarában tud- iák a terményt. Az aratás után mindjárt hántiák a tarlót; készítik az újabb vetéshez. Amelyik földtáblán nem sárgul az érett gabona, ott kövér kukorica, répa. krumpli kecsegtet bő terméssel. Híre-nyoma sincs ma a tavalyi bevetetlen tartalék-területeknek. Gazdagabb a termés, mint az elmúlt években. Gazdagabb, mert dolgozó parasztságunk elfogadta és iől hasznosította a párt- és kormánynvuitotta segítséget. Korán vetett, trágyát, műtrágyát. adott a földnek. Fogasolt, hengerelt, acatolt. ahol szükség volt rá. Termelőszövetkezeteink mindegyike örömmel fogadta, kérte a gép- állomások segítségét. Négyzetesen vetett, géppel kapáltatott, géppel arattat. A községek legelőin megszaporodtak a csordák, nyájak. Megszaporodtak az értékes növendékmarhák. egértette dolgozó parasztsá- T gunk, hogy jobb, boldogabb életét, az életszínvonal emelését csak úgy valósíthatjuk meg, ha munkás és dolgozó naraszt egvaránt becsülettel helytáll a munkában. Csak megyénk területéről ezer és ezer olyan egyénileg dolgozó paraszt nevét lehetne megemlíteni, aki már az év első hónapiában eleget tett egész évi beszolgáltatási kötelezettségének, nem beszélve termelőszövetkezeteinkről, az olyan községekről, mint Fancsal és Fügöd. amelyek dolgozó parasztjai nemes versenyben teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. Mi ösztönzi őket a becsületes, odaadó munkára? Az, hogy elfogadták, magukévá tették a párt, a kormány határozatát. Helyesnek tartják, s harcolnak azért, hogy azok megvalósuljanak. Dolgozó parasztságunk válasza olyan válasz, amilyent pártunk, kormányunk várt: méltó válasz! Jó munkával, pénzzel, élelmiszerrel segítik az árvízkárosultakat megyénk dolgozói „A mentédben résztvevő bányászlársaink munkáját is igyekszünk pótolni“ Napok óta aggodalommal figyelem az újságban és a rádióban a híreket: mi van a Dunánál, hol lépett ki medréből a hatalmas folyam* s milyen károkat okozott. Vasárnap délután megbeszéltem a feleségem-* mel, hogyan tudnánk segíteni a károsultakon. EIhatároztuk,«hogy a jú- husi fizetésem 3 százalékát felajánlóm részükre; Úgy érzem, köteles« ségem anyagilag is segíteni a bajbajutottakon, Nemcsak én, bányásztársaim is' hasonlóképpen gondolkodnak; Hétfőn délben rövid megbeszélést ta rtottak, amelyen a délutáni műszak dolgozói egyemberként ajánlották fel havi fizetésük 2 százalékát. A fel-« ajánlott összegen kívül azzal 1s segíteni akarunk az árvízkárosultak-» rak, hogy a mentésben résztvevő bánvásztársaink helyett is helytállónk. k- alkotmány tiszteletére indult munkaversenyben úgy fogunk dolgozni, hogy minél többet pótoljunk a mentésben résztvevő társaink •kiesett termeléséből. BÁNÓCZI JÓZSEF vájár, Annabánya Elfi« a munkában és a Irslvérz segítségnyújtásban Pás?tori János elvlárs példája — Minden dolgozó szíve együtt dobban ezekber a napokban az árvízkáro subákért, — mondja Pásztori János villanyszerelő, a Lenin Kohászati Mű vek dolgozója. — Velük érez. értük aggódik, segítségükre siet mindenki, hogy minél könnyebben elviselhessék a csapást, lín magam is családos cm bér vagyok, r tudom, hogy az árvíz sújtotta dolgozók között is sok-sok családapa és családanya van. Kor mányzatunk mindent el fog követe' megsegítésükre, de nekem is jólesne, ha ilyen helyzetben további testvér) segítséget kapnék. Ezért járókám hozzá én is forintjaimmal, munkám mai az árvízkárosultak támogatásához. Pásztori elvtárs az elmúlt vasé.rnap önkéntes műszakot teljesített, brigád .iával 120 százalékot ért el s aznapi keresetét — 85 forintot — felajánlotta bajbajutott testvérei javára. A kommunista kezdeményezés híre futótűzként terjedt el az tizemben. Lapsánszki .Tenő, Varga Lajos, Blázsi József csoportvezetők és Zavadovics László követte a példát. Még aznap négy újabb felajánlás született. Számos dolgozó műszak után részt- vesz a készáru kiszállításban is, ami ugyan nem szakmunka, de helyette siti vele azokat a segédmunkásokat, akik most az aratásban vesznek részt. Valamennyien felajánlották túlmunkával szerzett keresetüket az árvíz- károsultak segítésére, A Lenin Kohászati Művek karbantartó gyárrésziego villanyszerelő üzemének dolgozói világos választ adnak arra a kérdésre, hogy mit tehetnek azok. akiket nem érintett közvetlenül az árvízveszély. A megyei pártbizottság határozata alapján az újesanálosi gépállomás vezetősége, szerelői* brigádvezetci és kihelyezett agronómusai megbeszélték, hogyan tudják legjobban segíteni az árvízsujtotía területek lakóit. Vállalták, hogy a még hátralévő területen szemveszteség nélkül aratnak, a tarlóhántást és a másodvetést azonnal elvégzik, a beadásnál és cséplésnél maximális segítséget adnak a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A körzeti szerelők az esetleges hibákat azonnal kijavítják. Jó munkájukon kívül anyagi segítséget is adnak. Elsőként Kovác3 József igazgató ajánlotta fel fizetésének 10 százalékát, 220 forintot, utána minden jelenlévő megtette felajánlását. Gedeon Ernő vezető agronómus 180, Büdi László vezető mechanikus 160, Rési Vince vezető könyvelő 150, Török Sándor kihelyezett agronómus 125, Szilágyi József 130, Stra- kon István segédkönyvelő 105 forintot ajánlott fel. Kilenc dolgozó fizetésének 5 százalékát juttatja a2 árvízkárosultaknak. A DIMAVAG GÉPGYÁRBAN „Az árvíz okozta károk hclyreálli- Uísa, az árvizsujtoUa lakossáy támogatása további hazafias telteket követel megyénk minden kommunistájától, pdrtonkiviili dolgozójától, a menye egész lakosságnál“ — hangzik a megyei pártbizottság határozata, A DIMÄVAG Gépgyár dolgozói ma gukévá tették ezt a haíározatot. Hét főn délután műszak váltás előtt a gyár valamennyi üzemében röpgyülésekre jöttek össze a dolgozók s megbeszélték hogyan segítsék az árvi»sújtotta területek dolgozóit. Mintegy 1600 dolgozó telt vállalást arra, hogy fizetésének cgyrészét felajánlja a: árvizsujtoUa lakosság javára. Az anyagi támogatásokon felül a röpgyüléseken fogadalmak születtek, hogy többel, jobban, olcsóbban fognak termelni az üzemek dolgozói. A híd- és vasszerkezeti gyáregység ben Hubai Dániel brigádja vállalta, hogy az árvízkárosultak megsegítő sere terven felül egy 24 kalapácsos darálót készít. A kalapácsüzem dolgozóinak röpgyűlésén Bagoly István elvtárs kijelentette: „Szívesen adjuk forintjainkat az árvizsú.itotta lakosság tómogaíására. Felajánlásunk összege külön külön nem sok.de együtt leien tűs értéket je’ent.“ A röpgyülésen megfogadták: minden erejükkel bar colnak az önköltség csökkentéséért, a fermelékenvség emeléséért és azért, hogy esedékes havi tervüket túlszár nyalják. A szerszám- és készüléküzemben ugyancsak lelkes röngvjPéoen Tóth Tstván DISZ fiatal vá'lalta. hegy te1 jesítményét 3 százalékkal fog;a nő vélni. Berónyi elvtárs arra tett foga dalmat. bőgj' a jövőben még derekasabban helyt áll « munka frontján és a jelenlegi 1Í2 százalékról 160 százalékra emeli teljesítményéi. A röpgyülésen egymásután hangzottak el a felajánlások. Kacs Dez^ő vállalta. hogy 5 százalékkal növeli tér melésí eredményét. Buíykó Szilvesz tér. Németh Imre. Orosz János pedig bejelentette. hogy« vasámaponkint résztvosznek az. aratásban. A molcgmecmunkáló gyáregység műszaki irodájának do’gozói Maján lották fizetésük egy százalékát az árvízkái-osnltaknak és megfogadták, hogy ők is kollektíván részt vesznek a vasárnapi aratási munkában A reezelőváaró gyáregység röpgyülésen ugyancsak több dolgozó önként jelentkezett. hogy részt ve«z az arafá.sban. A röipgyülésen a dolgozók vállal- ták, hogy helyettük is elvégzik a munkát, s az előirányzott tervet így is túlteljesítik. Az új hivatalház műszaki és adminisztratív dolgozói röpgyülésen ezin tén megfogadták, hogy a napi műn kájuk pontos elvégzése mellett szabadidejükben segítik a dolgozó pa rasztokat az aratási csatában. Mausz Péter, a vállalat főmérnöke pénzbeli felajánlása mellett elvállalta, hogy tíz gyermeke mellett még két olyan gyermeket is családja körébe fogad, akiket otthonukból kiűzött a Duna. ADIMÁVAG Gépgyár dolgozói tud ják. hogy az elemi kár. ami orazá gunkat sújtotta, az ő ügyük is. azért hareoinak lelkesen a tervek teljesítő sóért, adják fizetésük egyrészét az árvízsujtotía területek dolgozóinak megsegítésére (T. A.) Miskolc lakóiban is mély részvétet keltenek azok a hírek, amelyek az árvízsujtotía területekről érkeznek. Akik nem tudnak másként segíteni. forintjaikkal igyekeznek támogatni a bajbajutottakat. A heiő- csabai cementipari gépjavító vállalat párt- és szakszervezeti vezetőségének tagjai átlag 250—300 forintot ajánlottak fel. A vállalat dolgozó! közül eddig huszonkilencen 5.777 forintot adományoztak. A XVI. számú autójavító vállalat dolgozói fizetésük 4 százalékát ajánlották fel. A miskolci téglagyár dolgozói 6 ezer darab szivacstéglát gyártanak terven felül, amely egy új családi ház építéséhez elegendő. A játékipari ktsz és a háziipari szövetkezet dolgozói 1245 forintot juttatnak az árvízkárosultaknak. A miskolci ruházati ktsz tagjai 4100 forintot adnak, s elhatározták, hogy szombati szabadnapjukon aratnak. mert tudiák, hogy amikor a Duna mellett kereszteket rabolt el a víz. minden szem gabonára szükség van. Ezenkívül 2500 forint értékben ruhaanyagot küldenek. A miskolci Táncsics termelőszövetkezet Diósgyőr kohászai szívvel, lélekkel segítenek A Lenin Kohászati Művek martinászai, kohászai, hengerészei és műszak] dolgozói voltak az elsők megyénkben, akik anyagi támogatást ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. Hétfőn délelőtt röpgyűlést tartottak az üzemekben, amelyen több mint 14 ezer dolgozó vett részt. Rövid idő alatt 1400 dolgozó 36.638 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak segítésére. A finomhengerműben kormos Lajos, Négyesi István és Járó Pál hengerészek 80, illetve 1Q0 forintot adtak. Kormos elvtárs a röpgyülésen elmondotta, hogy szívük minden melegével együttérez- nek a dunai . árvíz károsultjaival; Valamennyien szívesen segít!k elő forintjaikkal, hogy a bajbajutottak minél előbb boldogan, nyugodtan élhessenek. mázsa takarmánygabonát juttatnak az árvízkárosultaknak. A cipészipari ktsz dolgozói 50, a vezetőség tagjai 100 forintot küldenek a bajbajut*— taknak. Kopácsi Kálmán sztahánovista, a drótgyár dolgozója fizetésének 30 százalékát ajánlotta fel. A borsodi vízművek dolgozói vállalták, hogy több árvízkárosult család gyermekét eltartják néhány hónapig. A Déryné Színház dolgozói a esik- törtök] előadás teljes bevételét, az asztalos ktsz tagjai 6510 forintot ajánlottak fel az árpusztította terület lakójnak. A Borsodi Szénbányászati Tröszt központjában Kovács Gábor versenvfelelős 300, a többi dolgozó 100. 60 és 50 forintot adott. Zsíros Józsefné kétgyermekes anya 50 forintot ajánlott fel. mert mint mondotta, neki is jólesne, ha dolgozótársai hasonló helyzetben támogatnák. A sajóvölgyi vendéglátóipari vállalatnál Dorogi László és Simándi Pál 200—200 forintot adományoztak. A vállalat valamennyi dolgozója szeretettel, szívesén segíti az árvíz- károsultakat. tpgíai 5 mázsa kenyérgabonát és 2 I Egyre növekszik a segitőkészség Miskolcon is
