Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-23 / 173. szám
\ f \ A megyei pártbizottság ülése Újra a termelőszövetkezetben X. évfolyam 173. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1954 julius 23, péntek A NAGY TÖRTÉNELMI NAP J úlius 21-én hajnalban megszületett az az egyesség, fcmely Vietnamban, Indokínában végetvet a vérontásnak, a nyolc éve tartó háborúnak. Felmérhetetlen jelentősége van ennek a történelmi napnak, amikor a béke folyton duzzadó erői hosszú, kitartó, semmi nehézségtől vissza nem riadó küzdelem után fényes győzelmet arattak a háborús politika egyre zsugorodó erői felett. Már a berlini, most pedig a genfi tárgyalások eredményei bebizonyították, hogy nincs az a vitás kérdés, amit ne lehetne tárgyaló- asztalnál elintézni, ha a szembenálló felekben megvan az őszinte hajlandóság arra, hogy kölcsönös engedmények árán megtalálják a békés megegyezés útját. lyfegvolt-e ez az őszinte hajlandóság a genfi tárgyalások résztvevőiben? A kérdésre nem egyszerű a felelet, ha visszagondolunk a majdnem három hónapig tartó megbeszélések kezdeti szakaszára, amikor Dulles amerikai külügyminiszter egyenesen az értekezlet fel- robbantásának szándékával utazott Ggnfbe. Amikor még a békepolitika hatalmas szószólói, a Szovjetunió és Kína küldöttei — az amerikai háborús politika járszalagjára fűzött Laniel-kormány külügyminiszterével állottak szemben, a genfi békecsata alatt az amerikai hadiipar érdekeit képviselő háborús politika — még az. utolsó percekig is — minden tőle- telhetőt elkövetett, hogy a tárgyalásokat zsákutcába juttassa; vagy olyan „megegyezést” csikarjon ki. amely nyitva hagyja az ajtót a háború újjáélesztésére, sőt kiterjesztésére. Amikor pedig azt látta, hogy a francia nép akarata elsöpörte .a megegyezés elől minduntalan kisikló Laniel-kormányt és olyan kormány ült helyébe, amely programjába vette 3 békekötést, Dulles és fegyvertársai nem riadtak vissza a zsarolási kísérletektől sem. Nem felejthetjük el, hogy az amerikai háborús politika hívei éppen a genfi tárgyalások idejét látták alkalmasnak a csendesóceáni hidrogénhómba kísérletekre. Nem felejthetjük el a tárgyalások kedvező menetének megzavarását célzó washingtoni és párisi különtanácskozásokat sem. e amíg ezek — az amerikai diplomácia szemmértéket Vesztett — zavaró kísérletei folytak, a béke erői sem maradtak tétlenek. Az a politika, amely a béketábor India és Burma többszázmilliós népével való megerősödéséből azt a következtetést vonta le, hogy „itt az ideie a délkeletázsiai paktum gyors nyélbeütésének”: amely a francia nép békés megegyezést követelő hangulatából azt szűrte le, hogy nincs időszerűbb követelmény, mint az „európai védelmi közösség” ratifikálása — ez a politika csődöt mondott a béke erőinek kemény helytállásán, az emberiség zömének nevében tárgyaló államférfiak böl- csfesegén, higgadtságán és kitartó harcán. Vietnam hős népe a genfi értekezlet időszaka alatt egyik ragyogó győzelmét a másik után aratta és kétségtelen, hogy a dien-bien-phu-i csata diadalmas kimenetele, a néphadsereg lendületes előretörése nagy súlyt adott a vietnami küldöttség szavának, megegyezésre irányuló javaslatainak. A megegyezés létrejöttében nagy érdemei vannak a francia nemzet legjobbjainak is, akik hosszú évekig tartó küzdelem után ki tudták kényszeríteni olyan kormány alakítását, amely ellent tudott állni az amerikai politika minden zsaroló kísérletének. Mendes-France a francia nemzet érdekeit szem előtt tártva, c megegyezés őszinte szándékával ült a tárgyalóasztalhoz és őínaga a megegyezést a józan ész és a béke győzelmeként méltatta szerda esti rádióbeszédében. Tj’bben a győzelemben része van az egész emberiségre kiterjedő békemozgalomnak, az aktív békeharcosok sokmilliós hadseregének, a békeszerető emberek százmillióinak. Része van a Francia Kommunista Pártnak, amely a vietnami háború kitörése óta követelte ennek az igazságtalan, a francia nép anyagi erejét kimerítő háborúnak befejezését. A genfi megegyezéssel a párt egyik legfontosabb követelése vált valóra. A békecsata sikerében azonban a legnagyobb érdeme vitathatatlanul a békéért vívott küzdelem élenjáró nagyhatalmainak, a Szovjetúniónak és Kínának, e két hatalmas ország kiváló diplomatáinak, bölcs állam- férfiainak van, akik a legnagyobb nehézségek között Is kezükben tartották a kezdeményezés szálait. A szovjet és a kínai nép vezetői ezekben az időkben egy pillanatra sem szűntek meg építeni a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a nyugati államokkal és amíg Dullesék hidrogén bomba-kísérletekkel támasztották alá diplomáciai harcukat a béke ellen, azalatt a Szovjetunió példát mutatott az atomerő békés célokra való felhasználásával, az első atomerőműtelep üzembehelyezésével. A megegyezést kétségtelenül előmozdította az indokínai háborúban közvetlenül érdekelt felek megegyezési készsége mellett az angol politikusok egyrészének és magának az angol népnek az amerikai háborús politikával való éles szembenállása, továbbá az angol hivatalos politikának néhány jelentős kérdésben a Dulles-féle politikától eltérő vonása. Amíg Dullesék mereven elutasítják még ma is Kína felvételét az Egyesült Nemzetek Szövetségébe, az angol kormány, legalább elvben Kína felvétele, a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése mellett tör lándzsát. Kína egyébként hatalmának megfelelő • súllyal vette ki részét a fegyverszüneti egyezmény kiharcolásában és nemzetközi tekintélyének hatalmas megnövekedésével, győztesen került ki a genfi csatából. Ezzel bebizonyította, hogy a népek nagy családjában, a nemzetközi életben olyan helyet foglal el, amilyen megilleti — függetlenül attól, hogy a rövidlátó háborús politika bajnokainak tetszik-e Kína társadalmi rendszere vagy nem. A genfi tárgyalások izgalmas ^ időszakában tanúi voltunk annak, hogy amíg a békéért következetesen harcoló Szovjetúnió és Kína nemzetközi tekintélye óriási módon megnőtt és a hatalmas béketábor köré újabb százmilliók tömörültek, addig a háborús uszítok befolyása egyre szűkebbre határolódott el. A fegyverszünet aláírása a békeerők eddigi legnagyobb győzelme a világháború befejezése óta, de nem jelenti még, hogy amikor az utolsó nyilt háború tüzét elfojtották, a béke harcosai is letehetik fegyverüket. Nem jelenti a béke végleges győzelmét, mert nem valószínű, hogy azok, akik a háborúkból búsás üzleteket csináltak, csak úgy máról- holnapra békegalambokká szélidül- nek. A genfi határozatok jószándékú végrehajtásáért, a háborús politika megszállottjainak zavartkeltő kisérletei ellen — okulva a koreai tapasztalatokból — még kemény küzdelmet kell folytatniok a béke híveinek, éberen őrt kell állaniok a népeknek, amelyeknek önbizalmát a genfi győzelem megnövelte. A genfi győzelem nagy történelmi napján Vietnam hős népével együtt örült a világ minden becsületes embere. A győzelem fényénél világosabban kellett látnunk azt az igazságot, hogy ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét és mindvégig híven kitartanak mellette, együttes, elszánt akaratuk meghozza a győzelmet a háború gonosz erői felett. 125 holdat aratott eddig Hacskó Lajos, a bodroghalmi gépállomás aratógépvezetője learatta az alsóberecki tsz búzáját, utána a ti- szakarádi Táncsics földjére ment aratni. Most a karcsai Dózsa tsz földjén dolgozik. Eddig már 125 holdon vágta le a kalászost. Mspétszeteilék az alkotmány tisztelőiére tett felajánlásokat a BsBSÉádssdi Lemezgyár dolgozói (Tudósítónktól.) A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói fizetésük 1—2 százalékát ajánlották » vízkárosultak javára. Ez körülbelül 30—35 ezer forintot tesz ki. 8 brigád vállalta, hogy vasárnap is dolgozik és aznapi keresetüket teljes egészében felajánlják. Ugyancsak elhatározták, hogy felemelik az Alkotmány Ünnepére tett vállalásukat is. A második fel“ áiánlás — egvmillió 189 ezer 754 forint — értékben, majdnem kétszerese az első vállalásnak. Igen értékes a hengerészek vallalasa: 100 tonna alapanyag megtakarításra tettek Ígéretet és ebből 70 tonna finomlemezt készítenek terven felül. Kormos Lajos sztahánovista hengerész brigádja csütörtök reggel rekordidőt ért el a hengercserélésnél. Az átlagos másfélórás szerelem időt helyes szervezéssel, jó műszaki segítséggel 45 p|rc^® cs°^ ®n, ' A Kormos-brigád vastagméretű lemezeket gyártott^és délelőtt 11 óráig egész napi tervét teljesítette. A lemezgyárban minőségi brigádok alakultak. Főleg a DISZ-fiatalok követik ezt a példa't. Érsek Gyula Ko- suth-díjas hengerész brigádja után Bóta Lajos sztahanovista és Kormos Ferenc DTSZ-brigádja minőségi brigáddá alakult. A technológiai fegyelem megszilárdításával máris komoly eredményeket emekel. KORMOS ZSIGMOND • fr'i'tfrr - 5 Borsodnádasd , Kesznvéteni kommunisták az árvízkárosultak megsegítéséért A kesznyéteni pártszervezet vezetőségi ülésén Vitéz Miklós elvtárs, a pártszervezet titkára beszámolt arról, milyen hatalmas károkat okozott az egész országnak az árvíz. Hangoztatta, hogy az üzemi munkásak ezekben a napokban még fokozottabban dolgoznak a terv túlteljesítéséért, ugyanakkor anyagi erejükhöz mérten fizetésük egy részét felajánlották az árvízkárosultak megsegítésére. Bejelentette, hogy 100 forintot ajánl fel a károsultak részére. ; É. Nagy Sándor, a Szabadság tsz brigádvezetője a következőket mondotta: __ Meg kell gyorsítani nálunk is a munkát, hiszen a Duna mentén sok-sok mázsa gabona ment tönkre az árvíz miatt. Úgy igyekezzünk, hogy szemveszteség nélkül takarítsuk be a gabonát. Volt idő, amikor minket is fenyegetett a Sajó vize. Tudjuk, hogy milyen érzés az, amikor a község apraja-nagyja figyeli, mikor lép ki a folyó a medréből. Én is 100 forintot adok az árvízkárosultak meg-egítésére. V. Nagy János, az I. tipusú tsz tagja ugyancsak 100 forintot ajánlott fel. Fekete István vb. elnök 150, Lugosi István vb. titkár 100, Veress Ferenc 50, Munkácsi József 50, Lázár Jánosné 20 forintot ajánlottak fel. Ifj. PETŐ MIHÁLY járási párt-végrehajtóbizottság 300 eke augusztus 1-re (Tudósítónktól.) Az árvízkárosultakkal való őszln- te együttérzés nyilvánult meg a DIMÁVAG Gépgyár reszelővágó üzemének röpgyűlésén. A dolgozók lelkesen ajánlották fel forintjaikat az árvízsujtotta terület lakóinak megsegítésére. Ezenkívül elhatározták: még jobban helytállnak a műn-* kában. A reszelővágó üzem mezőgazdasági részlege azért harcol, hogy au- gusztus 1-re háromszáz darab ekét' adhasson a mezőgazdaságnak. Ezekkel az ekékkel nemcsak megyénk dolgozó parasztságának, hanem a Duna-menti falvak dolgozó parasztjainak is segítséget adnak. Példamutató szövetkezet A tiszakarádi Táncsics termelőszövetkezet tagjai elsőnek fejezték be az aratást. Nyomban., hozzáláttak a hordáshoz, és a csépléshez. Gabona- beadási kötelezettségüket a gép alól 100 százalékban teljesítették. „Egy napi keresetünket ajánljuk az árvízkárosultaknak A miskolci MÁV. Járműjavító Vállalat dolgozói egyemberként ajánlották fél segítségüket az árvízsujtotta lakosság megsegítésére. Nap, mint nap figyelemmel kísérik a Duna partjáról érkező hireket. Elszorul a szivünk, amikor a hajléktalanokra, a termés elpusztulására gondolunk. Átérezve a Duna-mentiek súlyos helyzetét, dolgozóink egynapi keresetüket ajánlották fel megsegítésükre. ígérjük, hogy ez eddigieknél még keményebben harcolunk tervünk teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. BERZI BÉLA Járműjavító. tarlóh/íntás Csurkó József 15 holdas legyesbényei dolgozó paraszt élenjárt az aratásban. Egy percet sem késiek edik a tarlóhántással. Alighogy keresztberakta a gabonát, máris hozzáfogott a szántáshoz, s már 800 négyszögöl másodvetése van. „Az első gabonát a hazának“ A mezöcsáti Szabadság termelőizöyeikezetben is megkezdődött a-csépiét. A beadási kötelezettség teljesítésére már egy vagon gabonát vittek a begyüjtóhelyre. A csoport tagjai úgy határozták, hogy szombatig még egy vagon gabonát adnak az államnak. A keselyühalmi állami gazdaság dolgozói is az első gabonát a hazának adják. Szombat estig négy vagon gabonái akarnak vinni a begyűjtő- helyre. , Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak versenyvállalása augusztus 20-ra Augusztus 20. ünnepének közeledése a magyar munkások száz és százezreit lelkesíti arra, hogy kifejezzék forró köszönetüket, hálájukat az alkotmányért. Az ózdi kohászok tudják, hogy nincs értékesebb, iga- zabb köszönet a munkához, művelődéshez, a pihenéshez való jogért, a nők és ifjak egyenjogúságáért, a dolgozó nép hatalmáért, mint a szocialista versenyben terven felül adott vas, acél és hengereltáru. Ezért elhatároztuk, hogy július 20 és augusztus 20 között versenyt indítunk az alkotmány tiszteletére. Ez alatt az idő alatt az alábbiakat valósítjuk meg: 1. Mennyiségi tervfeladataink túlteljesítésével 1.3C3 tonna martinacélt és 900 tonna hengereltárut termelünk terven felül. 2. Munkánk minőségének további javításával a megtűrt selejthez viszonyítva az acélműben 200.000, a durvahengerműben 60.000, a finomhengerműben 40.000 forint értékű selejtkárcsökkentést erűnk el. 3. A tervszerűség megjavításával az előírt nyersvas analizis határokat 70 százalékban, martinacél gyártmányaink programszerüségét 92 százalékban betartjuk. 4. A gazdaságos munka érdekében önköltségünket a II. negyedévhez viszonyítva, augusztusban 5 százalékkal csökkentjük, ez 4.200.000 forint megtakarítást jelent. Versenyben aratnak a bánrévei dolgozó parasztok Szép vetélkedés indult meg a bánrévei dolgozó parasztok között abban — ki arat le hamarabb. A rossz időjárás nem veszi el kedvüket. Ruzsinszki Imre, Bárdos Károly és Hendrik Lajos jár élen. A gyári és vasutas dolgozók is mindent elkövetnek, hogy a földeken ne peregjen ki a búza. Kovács József és családja egy nap alatt ezerhat- száz négyszögölt aratott le és rakott keresztbe. A dolgozó parasztok megfogadták, hogy kedvező időjárás esetén nyolc nap alatt befejezik az aratást. BALOGH ISTVÁN Bánréve. Ifjúmunkások vállalása A Borsodvidéki Gépgyár Gábor Áron és Béke-brigádjának ifjúmunkásai az alkotmány ünnepének tiszteletére versenyre hívták a gyár és Miskolc ifjúmunkásait. Elhatározták többek közt. hogy első félévi 8 százalékos selejtjüket 5 százalékra csökkentik. A mezőgazdaság! gépekhez szükséges öntvényalkatrészeket két nappal a határidő előtt elkészítik és az ifjúsági brigádban megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat.
