Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-12 / 138. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1954. júniusit. AZ ÖREG TANÍTÓ A SŰRŰ FELflOy végre keresztül töri magát a napfény és végigsímo- ro ?aV.n a fádét. A község jelöl vidám nőt aszót hoz a szél, az iskola énekkara köszönti a pedagógusokat- Az iskolában & katedrákéit szinte körülövezi a sok’sok frÍM lyág. mc-it** mi vtnt a fiatalok hálás szeretette. Itt a peda­gógus nap ünnepségei Uiikvkxrzujik * kó legidősebb tanító járni, Dorcsák Jó­zseffel. ő már nem üvar. ki.Mzw, 72. étét tapossa, de amikor reggelenkint . cJ- m-egy rtz isrcoui eiötU állh*ttja 'neg, hogy egy pillantást ne vessen arrafelé, hiszen úgy érzi. hogy « már .sok fKatón ölökre szívéhez nőtt. Most is ott sétát az iskola előtt. ószh'boiuU lejéi meg-megbiccenti, amikor a mellette tihaladó fiatalok ndvötzk. r„ , Megszólítják s »Ibeszélgetőnk. Eleinte szűkszavú, de amikor o múltra, az O tanítói mustjai a fordul a szó, árad belőle a beszéd, mint zápor után a patak. Valahonnan régielsárgult írás kerül elő, 28 évvel ezelőtt írta ezt a dk- f1 Kaotikus Tanítóegyesületek Országos Szövetsége hivatalos lapjának. Em­lékéi között lassan dereng a múlt, miközben együtt olvassuk a megfakult be~ tűket. »Nem tagadom*. — hangzik a a cikk — bi­tanyát bennem, pedagógiai la- ol­zonyos irigység üt amikor egyes pókban a fogalmazás tanításáról vasok és látom, hogy ebben és ab­ban az iskolában milyen szép ered­ményt érnek el e téren. A kartársak be is mutatnak a gyermekek által készített fogalmaz­ványokból egy csokorra valót. Elol­vasom őket, kétszer, háromszor is Nem kevés meglepetéssel állapítom meg, hogy a fogalmazványok való­ban mind jók és sikerültek. Elgon­dolkozom és összehasonlítom ezeket a fogalmazványokat azokkal, amiket az én zsellérgyerek tanítványaim készítettek. És őszintén be kell val­lanom, hogy az én tanítványaim által készített fogalmazványok meg sem közelítik ezekét. Jóllehet foglal­kozom velük, az eredmény — sze­rintem mégsem kielégítő. Hol lehet itt a hiba? Ha vizsgálgatom, hogy a fogal­mazványokat készítő gyermekek a társadalomnak melyik rétegéből, me­lyik osztályából valók, hát bizony érdekes felfedezésre jutok. Olvasom a dolgozatok íróinak a nevét: Elvira, Évi, Olivér, Zsazsa, Lali stb. Az egyiknek az apja törvényszéki bíró, a másiknak városi tanácsos, a har­madiknak rendőrkapitány és így to­vább. Na, itt lesz a rejtély nyitja — gondolom magamban. Az én isko­lámban nincsen Évi, Tibi, Fifi, Pi­pi, hanem csak amolyan Jancsi, Pista, Gyurka, Kati, Borcsa. Az ap­ja sem törvényszéki elnök, hanem béres, kocsis, bakter, öilfavágó, vagy szénégető, aki a családi körben csak szombaton este szokott megfordulni, mert máskor a foglalkozása nem engedi. Szombaton este, ha nagy fá­radtan hazatér, nem az a legfőbb gendja, hogy a gyermekével bíbe­lődjön, hanem, hogy megvacsorázzék és lepihenjen. Az én tanítványaimat nem a nevelőkisasszonyok vezetik kézenfogva az iskola előszobájáig, hanem maguk ballagnak oda szegé­ny ek sáron, vízen, fagyon, szakadó esőben és hózivatarban. Az én fa­lumban nincsen óvoda. Pedig holt bizonyos, hogy az ilyen helyekre kellene ez a hasznos intézmény. anyagot, de hozzáteszem, hogy nem a falusi gyermek! Mert hogy a gyer­mek magával hozhassa az anyagot, annak első feltétele, hogy ott, ahon­nan jön — a családban — ellássák azzal a bizonyos anyaggal. Hogy ez pedig nincs így, fentebb kimutattam. Ha az iskolai év első felében meg­kérdezzük az elsőosztályos gyerme­keket, hogy hány lába van pl. a ló­nak, a fele valószínűen helytelen feleletet fog adni, pedig mindennap lát lovat. | Minden falu»i | A Jaluti magyar adója. Na meg aztán a tanító sem ezermester, a semmiből ő sem csi­nálhat valamit. Hogy pedig a saját­jából áldozzon, senkisem kívánhatja, de nem is teheti, hiszen a mai fi­zetése még a betevő falatra is ke­vés. Mellékfoglalkozása van, de mellékjövedelme nincs. reggel 8 órakor Egy várnai lantló intelligens ember tudja, hogy népünknél ez a jelszó: „gyer­meknek suton van a helye“. Oda is húzódik szegény a hosszú téli esté­ken a búbos kemence mellé és ren­desen ott is alszik. Ha érdeklődik valami iránt, ha kérdezősködik, a szülők nem a legszebb szavakkal némítják el és fojtják bele a szót: *,hagyj békén, nem érek rá, majd megtanít a tanító az iskolában.'“ En­nek szomorú következményeit érzi is a falusi iskola hosszú ideig. Ha a gyermekből kitör néha a magyar virtus, az eperfán összetépdeli ru­hácskáját, rendesen azzal ijesztik: v,megállj, majd ad neked a tanító, ha felviszlek, az iskolába.“ Ennek szomorú eredményét tapasztalhatja minden falusi tanító a szeptemberi beiratások alkalmával, sőt még az­után is pár hónapig. Hogy mennyi fáradságba és időbe kerül itt a szó­lásra ébresztés, azt jól tudja min- d m falusi tanító. Tessék csak szám­ba venni, hogy a beiratáskor a gyer­mekeknek hány százaléka tudja megmondani a nevét. Arról nem is beszélek, hogy meg tudná mondani, mikor született, hány éves, milyen vallású?! Hiszen arra az egyszerű kérdésre, hogy mikor született, nem ritkán komikus feleleteket ka­punk magától az édesanyától is: babéréskor, krumplikapáláskor. Vagy: „Nem is tudom én, pedig ott­hon fel van írva a gerendára'“. És ezek a gyermekek az év közepén már írnak és olvasnak. Óriási mun­ka, nagy teljeeítmény! Bevallom őszintén, hogy a tan­tervben előírt I. osztályos anyagot csak úgy vagyok képes elvégezni, hogy a többi osztálytól lopok el hol több, ho) kevesebb időt. Hogy ez a lobbi osztálynak nem válik javára az természetes. De más megoldási mód nincs. Nem állhat meg az a kijelentés, amit egy elég hírneves tanár mon­dott, hogy a népiskola első osztályá­ba lépő gyermek már készen hozza magával az anyagot, melynek bőví­tése, öntudatossá tétele lesz majd az általában szűksza­vú. A színdarabokban, novellákban kipellengérezett, hosszú lére eresz­tett paraszt beszédnek megvan a magyarázata. Ha a magyar paraszt nekimelegedik a beszédnek, akkor győzi szusszal, de csak ha előtte kedves dologról van szó. Beszél a lováról, pipájáról, botjáról, kaszájá­ról órák hosszáig, de egyébként szó­fukar. Ha a magyar juhászt meg­kérdezzük, hogy melyik út vezet, eb­be vagy abba a községbe, a botjával az illető irány felé bök és ezzel a dolog el van intézve. Nem más ter­mészetű a falusi gyermek se. A ma­gyar tanítónak pedig a keze kötve van, neki a tantervben előírt anya­got el kell végeznie, akár tetszik ez a gyermeknek, akár nem. A gyermek az árnyékban ül. Meg­kérdezem barátságosan. Fiacskám, miért ülsz itt? A felelet rá: „azsé“. Azt akarja mondani, azért. Van-e édes­anyád? Hát. És így tovább, pár hó­napig. Természetesen csak azokról a falusi iskolákról beszélek, amelyek­ben eddig már megfordultam, de ha ezekben így van, így van a többiek­ben is. Más a gondolkozása, a tempera­mentuma, modora más a városi és más a falusi gyermeknek. A városi gyermek bátrabb, beszédesebb, a falusi félénkebb, szótalanabb. Reggel van, minden osztály meg­kapja a maga dolgát, az I. osztál­lyal kezdek foglalkozni. A kis Borcsa elkezdi a sírást. Ennek okát meg kell tudnom, mert síró gyermektől nem kívánhatom, hogy rám figyeljen. Fél­órái vallatás után sikerül megtud­nom, hogy éhes. Elfecséreltünk egy félórát, az anyagot nem végezhettük el. De a haladási naplóba csak nem írhatom be az igazi okot, hogy Bor­csa éhes volt. Palatáblát elő, palavesszőt kézbe! Megteszik, egy kivételével. A Pista gyerek jól bent lakik az erdőben, délben nem jár haza, csak este. Az anyja meghagyja neki, hogy vigyen a boltból egy kg sót. Igen, de a pénzt elvesztette és csak most vette észre, mikor zsebében a pala vessző irányá­ban kotorászott. Következik a sírás, a tanítás megakad, az anyag nincs elvégezve. A többi, ehhez hasonló tanítási akadályt minek soroljam fel, úgyis tudja minden falusi tanító. bemegy az iskolájába és munkakedv­vel, vidáman dolgozhat azokkal a gyermekekkel, akik már otthonról hoztak tetemes beszédbeli készséget és nem kell attól tartania, hogy ava­tatlanok megzavarják. Az iskola- szolga a tanterembe a tanítás alatt nem enged be senkit. A falusi tanító reggel 8 órakor — télen — meg sem kezdheti a munkáját. Ugyan honnan is tudhatja az a kis falusi gyer­mek, hogy hány óra; mikor óra sincs a háznál és így az anyja sem tud­ja. A falusi ember felkel, amikor virrad és lefekszik akkor, amikor besötétedik. Városon üt a torony­óra, harangoznak, kürtői a gyár. Ha el is kezdi a munkáját, nem tudjá, mikor zavarják meg, mert hol ez kopogtat be hozzá, hol az. Az illetőt el sem kergetheti, egy pár szót kell váltania, de már akkor megszakad a tanítás fonala. Ezt a tanításfonalat könnyű felvenni a tanítónak, de an­nál nehezebb a 6—8 esztendős gyer­meknek. Zárójelben mondom, a za­varóktól magamat megkímélendő, egy figyelmeztető felírást függesz­tettem ki az iskola ajtajára és az eredmény az, hogy azóta többször megzavarnak. Ha más nem is, de a sok képügynök, könyvügynök, fényképész, színész. vándorkomé­diás biztosan bekopogtat a falusi is kólába. Ezek is nagyon sok időt el rabolnak a tanítótól, amit sokkal hasznosabb munkára fordíthatna. Visszatérve a cikk elején mon­dottakra, bizonyos levertség fog el, amikor egy fogalmazási tanításról olvasok. Mert tegyünk különbséget városi és falusi iskola között. A fa­lusi iskolától ne várjunk annyit, mint a városi iskolától. Eljön-e még az az idő, mikor a falusi iskola majd versenyt tart a városi iskolá­val, nem tudom, de azt a falusi kar­társaim nevében mondhatom, hogy ennek mi örülnénk a legjobban, mert ennek hasznát vennénk mi, de hasznát venné a haza és az egész tár­sadalom. Idegeink meg lennének ki­méivé, kevesebb energiát fogyás*-1 tahánk és a megmaradt többi ener­giát jobban értékesíthetnénk más úton. A nemes versenyben örömmel venne részt minden falusi tanító, de mindaddig, míg a verseny körülmé­nyei, a verseny anyaga egyenlőtlen, addig nem lehet egyenlő a verseny eredménye sem. Ez a célunk, ez a vágyunk és erre a legsivárabb kö­rülmények között is törekedni fo­gunk. Ma a végső eredmény pedig az, hogy a törvényszéki bíró fia jobban fogalmaz, mint a kocsisának a fia, mert azzal foglalkoznak, szeretettel nevelik a bölcsőtől kezdve, míg en­nek csak szidalom az osztályrésze. Azt nevelik, oktatják, ezt pedig ki­lökik libát őrizni.“ HÍREK Éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat I. Megvet körháj (tel.: 36-3631. S. Ka- Ätnczv u. 20. ( 15—032). 3. Uldiósevőr l. u 4. sz. rendelő (21—287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó étszakai szolgálat: Miskolc. Sza­badság tér 2. sz. Mallnovszkll a. 2. szám. Uldiósgvőr: Marx Károly u. 38. Helócsaba: Csaba vezér u. 68. sz. Ma Diósgyőrött az Aroád utca 12. szám alatti gyógyszertár tart élszakai szolgálatot. IDŐJÁRÁS Várható időjárás szombat estig: Felhős idő. többfelé még eső, keleten zivatarok. Mérsékelt, időnkint élénkebb szél, a hőmér­séklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szombaton regg^U^TS^-Tö'.'délben 21—24 fok között. I — Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet ’ fogszakcsoportja június 13-án. vasárnap délelőtt háromnegyed 9 órai kezdettel to­vábbképző ülést tart a közgazdasági techni­kum (Hősök tere 4. sz. postaépülettel szem­ben) II. emeleti kultúrtermében. Dr. Adler Péter egyetemi tanár ..A fogsebészet kér­dései” és dr. Kemény Imre Kossuth díjas főorvos „Protétikai problémák” címmel tart előadást. A szakcsoport tagjait és az érdek­lődőket meghívja és várja a vezetőség. — A BTA közli: Moszkvában tárgyalások folvtak a Szovjetunió külkereskedelmi mi­nisztériuma és Bulgária külkereskedelmi küldöttsége között. ti tárgyalásokon az 1955—57 évekre vooatkozó kölcsönös áru- szállítási kérdéseket, valamim a Bulgáriá­nak szállítandó gvéri berendezések kérdését vitatták meg. A barátság ét a Kölcsönös megértés szel lemében leícívt tárgyalások' 1954. június 7-éri hosszúlejáratú egyezmény aláírásával fejeződtek be. Ma nyílik meg négy miskolci festő grafikai kiállítása A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége borsodmegyei munkacsoport­jának rendezésében ma, szombaton dél­után 6 órakor nyílik meg a miskolci Herman Ottó múzeumban Csabai Kálmán, Felcdy Gyula, Lukovszky László és Seres János festőművészek grafikai kiállítása. Az ünnepélyes megnyitáson Bencze László Kossulh-dijas festőművész, a képzőművészeti főiskola tanára mond megnyitó beszédet. Belépés díjtalan. A kiállítás — hétfő kivételével — hétköz­napokon délelőtt 10-től délután 6 óráig, vasárnapokon délelőtt 10-től 13 óráig tekinthető meg. SPORT ÉS TESTNEVELÉS A vasárnap sportja A faluéi gyermek I f'gyelő- -----------------" képesse­ge nagyon gyenge lábon áll, de any- nyi bizonyos, hogy a rosszat köny- nyebben megfigyeli mint a jót, de ezt hamarabb felejti, mint a rosszat. Tudom, hogy minden tanító lelkiis­meretesen elvégzi kötelességét és a műveltségnek legalább azt az alap­ját rakja le, amelyre később építeni lehet. Mégis mit tapasztalunk? A katonasághoz került volt tanítvá­nyaim leveleiket ma is így kezdik „Kelt levelem hála Istennek egészsé­ges vagyok, amit magoknak is kí­vánok'“. Pedig annak idején az isko­lában több levelet fogalmaztak. Hol van tehát a hiba? Bizonyára a régi meggyökeresedett rossz szokásban, amelynek kiirtására az iskolának sok időre van szüksége. A városi és falusi iskola eredmé­nye nagyon különböző a városi is­kola előnyére. Ott más az ember­anyag, mint itt. Még inkább szem­betűnő ez az előny, ha figyelembe vesszük a falusi iskola felszerelését, ami sok helyen egyenlő a semmivel. Egy ódon, fakó térkép, egy törtlábú számológép, tábla, több semmi. Szemléltető eszközöket a tanító ma­ga is készíthet — halljuk több ol­dalról. Készít is, amit tud. De vég téré is ma már a tanító nemcsak ta nítói. hanem kántor; ileventeoktacó, énekkarvezető, szövetkezeti könyve­lő, olvasókör és ifjúsági egyesület vezető, tűzoltóparancsnok, azután a askoif- Magával hozza az *»ép»»űv<yéGi taeíelyajnnals -az eiő-. A% utolaó sorokat már alig latja, __________ mert szemei előtt ösz­sze futnak a betűk. Nagyot sóhajt, punt aki most érkezett meg messzi útjáról. Igen, gondolatai már itt járnak a jelen­ben. A régen csak álmodott és most megvalósult óvodán, a karcsú villanyos?“ lopokon, a kultúrházon, mozin, az u] munkás szállító autókon, na és at egykori grófi kastély komorságát felváltó mo­solygó, játszadozó gyerekeken. Ma mar nem kell a felsőbb osztályosok kárára megrövidíteni az órákat, hogy jusson a kis elsősöknek. Szilvásváradon már 11 pedagógus tanít. Dorcsák Józsefnek es sok-sok idős falusi tanítónők teljesült régi lágya. Akiknek apját lalamikor ki­lökték a legelőre libát őrizni, ma ott ülnek az iskola padjaiban és éppen olyan szép dolgozatokat fogalmaznak, mint a városi gyerekek. Hát csoda? Nem! Hiszen ma már van miről ír­niuk. Jövőre még többet tanulnak, az­után néhány év múlva, talán éppen az ö soraikból kerülnek ki az új tanítók, a dolgozó nép pedagógusai. Az iskolában már megkezdődött a pe­dagógus ünnepség. Virágcsokorral a ke­zében éppen most fut el előttünk az iskola felé két kis elkésett úttörő pajtás, de futás közben még visszafordulnak 'í köszöntik az öreg, őszhajú tanítót: Előre! SZABÓ FERENC Gépállomásaink országszerte megünnep- lik a traktoros napot, melyet szórakoztató műsorok és sportversenyek tesznek ünne­pélyesebbé. Megyénk gépállomásai és a TSB-ok mindenütt biztosítiák, hogy a dolgo­zók az ünnepély napján a sportversenyek­be is bekapcsolódhassanak. A falusi dolgozók 111-ik szpartakiádiának döntői tovább folynak. Megyénk területén több mint 40 falusi sportkör rendez szparta- ktádot a labdarúgásban. A Diósgyőri Vasas a Bp Vörös Lobogót, a Miskolci Lokomotív a Debreceni Lokomoti- vot, Sajószentpéter a Perecesl Bányász csa­patot fogadja vendégül. A Miskolci Epftők a Bp. Postással, az Ózdi Vasas csapata a Gödöllői Dózsa csapatával fog idegenben mérkőzni. A megyei bajnokság I. o.-ban az őszi for­dulóból előrehozott mérkőzések kerülnek le­bonyolításra. Ebben a fordulóban Putnok és Borsod- nádasd találkozója ígér nagyobb küzdel­met. Miskolc város lövész válogatott csapata Nyíregyháza válogatottjával találkozik. a megyei atlétikai válogatott pedig Szolnokon hat megye találkozóián vesz részt. Tokaiban több mint 300 általános iskolai tanuló rész­vételével vándordíjas atlétikai versenyt, sportünnepélyt rendeznek. Ma. szombaton a diósgyőri stadion torna­termében rendezi meg a SZMT az alapfokú tornászcsapat-bajnokságot a patronált isko­lák részére, melyre 24 csapat nevezett. A bajnokság szombaton délb.en 12 órakor kez­dődik, LABDARÚGÁS Vasárnap délután 16 órai kezdetlel a diós­győri stadionban kerül megrendezésre a Di. Vasas—Bp. Vörös Lobogó NB I. barát­ságos jellegű labdarugó mérkőzés. NB II.: Miskolci Lók.—Debreceni Lók. 18. Lók. pálya. Sajószentpéteren a Pereces: Bá­nyász mérkőzik. Az Ózdi Vasas a Gödöllői Dózsához, a Miskolci Építők a Bp. Postás­hoz, a Miskolci Honvéd pedig a Debreceni Honvéd csapatához utazik. Megyei bajnoki mérkőzések: M. V. Meteor -Sárospataki Dózsa 16 órakor. Lók. pálya. M. Haladás—M. Dózsa 18 órakor. Népkert. Sauihelvi Szpartakusz—M. Traktor. Mezőke­resztes—Szerencs. Drótgyár—Encs, Szikszó— Saul helyi Lók. Vasas V. Cs—Mezőkövesd Diósgyőr 17.30 órakor. Barcika—Ormosbá­nva. Kurityán—Edelény, Di. Bányász—Királd Diósgyőr 15.30 órakor, Di. Gépgyár—Sajó- szentpéteri Építők Vasgyár 17.30 _ órakor. Putnok—Borsodnádasd, Ózdi Építők—Som- sály. A miskolci városi bajnokság I. oszt.-ban az őszi fordulóból előre hozott mérkőzések első fordulója kerül lejátszásra. RÖPLABDA Miskolci Lók—Debreceni Dózsa (OB) Lók pálva 15. Megyei bajnoki mérkőzések: Férfi: 100 MTSK—Abauiszántói Traktor, Vasas V. Cs.— Ózdi Vasas. M. Lokomotív—Sauihelvi Loko­motív. Miskolci Előre—Di. Vasas. Farkas­lyuk— Saióbáborryi Szikra. Saujhelyi Vörös Meteor—Miskolci Haladás. Női mérkőzések: Szerencsi Kinizsi—Sze­rencsi Vörös Meteor. Szikszó—Ózdi V. Me­teor. Miskolci Lók.—Sátorall auihelvl Petőit, Miskolci Előre. Di. Vasas Kohászat. Miskolci Dózsa—Miskolci Építők. Dl. Vasas Kossuth— Miskolci Haladás. ATLÉTIKA Borsod atlétikai válogatott csapata Szol­nokon vesz részt hat meeve találkozóján. Megyénk csonka csapattal vesz részt a 1a­®SZ A KM AGY A RORSZÁO A Maevar Doltmzfll Párti* Megyei Blzolfsflgának nantl*o1a Szerkeszti» . *zerbesttffhlzotf*(K. Felelő* kiadd! Kováé* István. SZFRjrrcPZTOSÉQr Miskolc Rzéchenv1 o K0. relefonszámok» 16—018. 16—016 16—011. KTAnOHTTATAL­Miskolc. Széchenyi n S0 Telefon! 15—90? Uns'«**»- 114 ßoreodmegye- Nyomdaipar» Vállárát. Ml skole ­Felelőt - ^ ImT-OnA lálkozőn, mivel a közép és az általános Is­kolák tanulóit az évvégi vizsgák lefoglalják de így is ió szereplést várunk. SPORTLÖVÉSZET Miskolc város válogatott csapata Nyit egy háza válogatott csapatával találkoz k vasár­nap. A két város válogatott versenyére a Lokomotív lőtéren vasárnap reggel 6 órakor kerül sor. SZFABTAKXADOK A falusi dolgozók III. szpartakiádlára ké­szülnek megvénk falusi dolgozói. Vasárnap több mint 40 falusi sportkör mintegy 1000 sportolója áll rajthoz, hogy megszerezze a közsée legjobb sportolója címet és kiválo­gassák azokat, akik a látási döntőkön kép­viselni fogják a község színeit, TORNA. Vasárnap déli 12 órai kezdettel a vasgyári stadionban rendezi meg az SZMT a patro­nált középiskolák tanulót részére az alapfo­kú tornászbalnokságot. 40 patronált iskola növendékei tesznek vizsgát arról, hogyan használták fel a felkészülés időszakát. A diósgyőri MTSK férfi, női. ifjúsági és felnőtt csapata Budapesten az MTSE orszá­gos bajnokságon vesz részt. Az eddigi ered­mények és a szorgalmas eló'készüietek azzal biztatnak, hogy az országos bajnokságon;«« fővárosi versenyzőkkel egyenrangú félként indulnak. A mozik műsorai BÉKE. Június 8—IS:. Aa ezred lánya. Június 13-in délelőtt 10 órakor: Sport­becsület. Június 14—16: Twist Olivér. Kezdés: 8. egynegyed 9. vasárnap: 4, A eevneeved 9 óra. KOSSUTH. Június 10-15: Tilos a Játék. Kezdés: fél 6, háromnegyed 8. vasárnap fél 4, háromnegyed 6. 8 óra. FÁKLYA. Június 12—14: Ezüstszínű por. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8. vasárnap: fél 4, háromnegyed 6, 8 óra. Június 13-án délelőtt 10 órakor 1 forintos helyárak mellett: Sportbecsület. — Jó paj­tások. UJDIOSGYORl VASAS OTTHON. Június 12—13: Tilos a láték. Kezdés: 5, vasárnap 3. 5 óra. Június 13-án délelőtt 10 órakor 1 forintos helyárakkal: Ui tanító. HEJOCSABA. Június 11—15: Rákóczi had­najfya. Kezdés: fél 6. fél 8. vasárnap: fél 4. há­romnegyed 6. 8 óra. TÁNCSICS. Június 12—14: Az ezred lánya. Kezdés: 5. 7, vasárnap: 3. 5. 7 óra. népkerti szabadtéri színház. Június 12—13: Rigoletto. Június 15: Királylány a feleségem. Kezdés: 9 óra. UJDIOSGYORl BÉKE. Június 14-15: Visszatért szerelem. Kezdés: 6. 8 óra. Június 13-án az előadás elmarad. A Déryné Színház mai műsora Délután fél 3 órakor:- Csárdáskirálynő. József Attila bérlet. Este 8 órakor: Bujócska. 8. sz. bérlet. APRÓHIRDETÉSEK Teljesen új hármas szék- Eladó fél hálószobabútor, rénv eladó. Megtekinthető asztal. 2 szék és szekrenv. Pázsit u. 11. éste 6—9 kö- Borbély u. 5. 1975 zött. 1985 Háznál mosást vállalok. vt.w.s-n., * — Dankó Pista u. 31. sz. 1931 chenyi u. 43. sz. összecsukhatós székeket vennék. Piva cukrász. Szé- 1966 Keményfa íróasztal, szek­rény. 2 ajtós jégszekrény eladó. Fábián Károly Sze­rencs. Rákóczi u. 62. sz. 1893 Eladó fonott kerti asztal, székek. Arany János u. 7. földszint 2. 1906 Eladó jókarban lévő 175 cm* Zetka motorkerék­pár. Mezőkövesd. II. Lajos köz 6. Lázár. 1064 Akváriumok állvánnyal és halak eladók. Lehel u. 8. sz. I. em. 1900 Sötét jó állapotban lévő. teli tiálószobabútort ven­nék. Kun József u. 30. Il-ik emelet. 1896 Botond u. 19. sz. kertes családi ház eladó. Háröm- szobás komfortos. részben beköltözhető. 1969 Beköltözhető 2 szoba konyha, speizos. kertes ház eladó. Somogyi B. u. 32. 1950 Mosást vasalást ruhajavl- tást vállalok. Dr. Kaáli Gé­za körorvos özvegye. Ede­lény. 1938 Betegtoló kocsi eladó, özv. dr. Kaáliné. Edelény. 1938 Tökéletes berendezéssel röntgennel, kvarccal ellátott orvosi rendelő kiadó. özv. A*, Kaáliné, Edelény,; v 593$ A 36. sz. Aköv. (MÁV- ALIT) kalauznőket. motor- szerelőt. villanyszerelőt, la­katost és accumulator ke­zelésben jártas szakmunká­sokat felvesz. Jelentkezes: Besenyei u. 3. sz. 1054 Segédmunkásokat és fő­tőket azonnali belépésre felveszünk Miskolci Gáz­gyár. József Attila u. 24. sz. alatt. 1050 A Borsodvldékl Gépgyár export gépek festésére azonnal felvesz festőket. 1048 Mindazoknak, akik fér­jem. illetve édesapánk temetésén megielenlek, ravatalára virágot hoz­tak, ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez­utón mondunk hálás kö­szönetet. Baxtha család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom