Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-04 / 104. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1954. május 4* ' A miskolci felvonulás (Folytatás az 1. oldalról.) gömb, tetején fehérruhás, hosszú szőkehajú leány pálmaágat tart a magasba. A Szabadság-szobor élő másának tapsolnak az ünneplő dol­gozók. „Köszöntjük nehéziparunk lelkes harcosait, a Lenin Kohászati Mű­vek dolgozóit!'' — hangzik az üd­vözlés, s a hős kohászok, martiná­szok, hengerészek emelt fővel vo­nulnak el az emelvény előtt. Elől mennek a gyár büszkeségei, a Kos- suth-díjasok, kitüntetettek­A kohászokat a bányák dolgozói kö­vetik. A 104-es MTH. bányaipari tanulóintézet egyenruhás fiataljai tanulmányi eredményeket mutató táblákkal, a bányászok a „május 1‘‘ műszakok termelési eredményeit hirdető feliratokkal jönnek. A diósgyőri gyárak, s a bányák dolgozói már elvonultak, ■' s még mindig többezres csoportok állnak a Béke-téren, felvonulásra készen. Ilyenkor látja az ember, hogy mennyi gyár, vállalat, üzem van ebben a rohamosan fejlődő város­ban. Jönnek {a tanácsok, a ládi fű­részüzem, a miskolci üveggyár, a Közért, a 28/9. szakipari vállalat, a diósgyőri papírgyár, az erdőgazda­ság, a lillafüredi vasút, az élelmi­szerkiskereskedelmi vállalat dolgo­zói, majd a MÁV. miskolci igazga- tóságártak egyenruhás vasutasai. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói, gépkocsin hozott földbe állított vezetöoszloppal jel­képezték, hogy elviszik a legtávolab­bi faluba is a fényt. A drótgyáriak emelkedő termelési grafikonja nyi­lat szegez a háborús uszítok mellé­nek. Négybokrétás'^T^ virágokkal díszített kocsiját, majd a kórház, s a borsodi nyom,da dolgo­zói után a postások jönnek; akik az új miskolci telefonközpontot február 20-ra átadták rendeltetésének. Fehérruhás csoportokat látunk ez. után. Az üzemélelmezési vállalat, a tejüzem dolgozói, — majd nagy de­rültség közepette a gépkocsiközleke­dési vállalat zsúfolt autóbuszai. Mi jellemezhetné jobban a m^gnöveke- dett város lüktető gyors vérkerin­gését, mint a felvonuláson is zsúfo­lásig megtömött autóbuszok? A legifjabbak körében különösen nagy tetszésre talált a játékgyártó ktsz, szines játékokkal megrakott forgókereke. Közben fekete felhők gyülekez. nek a Bükk felől, de a felvonulás tart tovább. Jönnek a miskolci Tán­csics termelőszövetkezet, az állami áruház, a ruházati bolt dolgozói, s mikor a Mezőker csoportja ér a tri­bün elé, megered a tavaszi zápor. Az emberek nevetve integetnek egy­másnak, a vonulók éneklő oszlopa tovább halad, mintha mi sem tör­tént volna. A Mezőker dolgozói nem haragszanak a májusi esőre. Ara­nyat ér annak minden cseppie! Május elsején a Rákóczi várak tövében..* XT óra hajnalban esett, s most az ^országút végtelen kígyója úgy csillog, mint sebesfolyású hegyipa- tak. A napsugarak nehezen törik át a lágyan gomolygó fellegeket, de azután győzedelmeskednek. A fel hők vattája tovaúszik, mintha félne, hogy lángralobbantja a tüzes ko­Már dél is JóvaI eknult- ami‘ murueiis kor végetért a {el_ vonulás. A szemet, lelket gyönyör­ködtető. káprázatos hullámzásban ott feszült a munkásosztály, a dolgozók legyőzhetetlen ereje. A miskolci fel­vonulás is a dolgozó nép hatalmas seregszemléje volt, harcos demon­stráció a béke és a szabadság mel­lett. D; Kulturesemények Miskolcon A ’.árat legjobb kultúrmunkásai már hetek\ti ellőtt készültek a május l"i ünnepségre. Sz’ses népviseletbe öltö­zött kiútúrtsoportjaűk egyrésze már reg­gel ine» is kezdte munkáját. A béke* téren feiállhett szabadtéri színpadon egymást vili irhák a dalosok, muzsiku­sok, táncosok, hogy szórakoztassak a felvonulásra gyülekező dolgozókat. * D.'tutüi k’ssC szeszélyes volt az idó. Egyik percben esett, utána kitisztult az cg, a báiányfelhőkön áttört a májusi napsugár, s az utcára csalogatta az ünneplő dolgozókat. Nem sok idő telt cl s már újból cseperegni kezdett az eső. F.z bizcnv megzavarta a szabadtéri programot. A dolgozók azonban szóra­kozni, a művészeti csoportok szerepelni akartak s így hamar megtelteit a kuk lúrotthonok, ahol vidáman pereglek tovább a műsorok. * Délután 3 óra után egy Ikarus auto-^ busz indult el a Déryné színház egyik művész brigádjának tagjaival a göröm- bölyi kultvi rótt honba. Néhány perc múlva már megtelt a kultúrotthon lel" kés, jókedvű nézőikkel, akik több mint egy órán át változatos műsorban gyö­nyörködhettek. A görömbölyi szereplés után a müvészbrigád Hejőcsabára ment. A kultúrotthonban éppen úttörő pajtá­sok tartottak előadást. Utánuk a mű­vészbrigád tagjai léptek a színre, a hejőcsabai dolgozók nagy örömére. A Déryné színház másik brigádja Lillafüredre látogatott el, ahol a szál-1 lóban üdülő dolgozókat szórakoztatta műsorával. * A .Népkert előtt autóbusz állt meg. Kövér, jól megtermett férfi szállt le róla. Könnyű, fürge léptekkel kerül­gette a tócsákat, s szeme fürkészve ku­tatott a sátrak között sétálók között. Az egyik sátor előtt néhány kultúr- munkást látott. Sörözgettek. Egyenesen feléjük tartott. — SzrÜbadsáe elvtársak! A várost ta­nács népművelési osztályától jövök. Szirma dolgozói számára kellene mű­sort adni. Úgy volt, hogy a 100-as ipari tanulóintézet kultúrbrigádja jön, de megáztak. Nem tudnának maguk el­jönni. A fiatalok szeme egymásra villant. — Megyünk! — S már rohantak is az autóbusz felé. A kuttúrmunkások — akik egyébként a 28/1■ sz. Építőipari Vállalat dolgozói — nemsokára meg is kezdték műsoru­kat a szirma'' kultú-otthonban. Egyikük székely népballadát szavalt el, majd mozgalmi indulókat énekeltek. A tehet­séges Labanc Ilonka eredeti népdalo­kat énekelt. A táncosok párostáncot mutattak be. így pergett a kedves, vidám műsor a hálás szirmai közönség előtt. Az esti órákban zsúfolásig megtelt a nézőtér az újdiósgyőri Vasas otthon- lián. A Diósgyőrvasgyári Ének-, Zene* és Táncegyüttes adott műsort. Az elő­adást a szimfonikus zenekar nyitotta meg, a „Denevét" című operett nyitá­nyával. Utánia a 100 tagú vegyeskar, majd a tánckar előadása gyönyörköd­tette a jelenlévőket. Éppen most érte újabb szép kitünte­tés a Diósgyőrvasgyári Ének-, Zene- és Táncegyüttest. A magyar—szovjet liarátsági hónap ideje alatt végzett jó kultúrmunkája elismeréseképpen az MSZT országos központja az együttest aranykoszorúval, az együttes titkárát, Kovács György elvtársat aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki. A koszorút és a jelvényt Németh József elvtárs városi MSZT titkár nyújtotta át. A 100-as számú ipari tanulóváros előtt az esti órákban az autóbuszok egész sora állt s a vasgyári dolgozók nagy csoportokban haladtak D tanuló• város kultúrterme felé. A terem Zsúfo­lásig megtelt nézőkkel, úgyannyira hogy sokan kint is rekedtek. Az ipari tanulók négy éve alakult m,K6zr>onti Ének-, Zene- és Táncegyüttesé szebbnél szebb számokkal szórakoztatta az egybe­gyűlteket, A 30 tagú népi zenekar Sivó József, a 20 tagú harmonika- zenekar pedig Bánki László vezényleté­vel, a 60 tagú népi tánccsoport és a 100 tagú énekkar sok kedves percig 'és tűzpiros zászlók. A kerítésen zöld szerzett az egybegyűlteknek, akik dü­börgő tapssal köszönték meg az együk tes játékát• Dulles hétfőn délben elutazott Genf bői Az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: A genfi értekezlet hétfőn kezdődő második hetének első eseménye Dulles amerikai külügyminiszter el­utazása a tanácskozások színhelyé­ről Vasárnap Genfbe érkezett Luce asszony, az Egyesült Államok római nagykövete, aki elkíséri Dullest Mi­lánóba és résztvesz az amerikai kül­ügyminiszter és Scelba olasz mi­niszterelnök rövid megbeszélésén. E tanácskozások tárgya laptudósitók szerint az „európai védelmi közös­ség“ olaszországi ratifikálása és ez­zel kapcsolatban a trieszti kérdés. Dulles, aki Bedel-Smith külügy­miniszterhelyettesnek adta át az ér­tekezleten résztvevő amerikai kül­döttség vezetését, délben elutazott Géniből. Dulles távozásával össze, függésben- a „Neue Zürcher Zeitung“ „Dulles külpolitikájának kudarcá­ról" ír, míg a Basler Nachrichten és a La Suisse megállapítják, hogy az amerikai külügyminiszter „teljesen elszigetelődött és magányos ember­ré vált Genfben."* A zürichi Die Tat ezzel kapcsolatban „a nyugati hatal­mak Washington által oly nagy buz­galommal kovácsolt egységfrontjá­nak bomlásáról ír és azt hangoz­tatja, hogy az amerikai politikával szemben egyfajta “európai izolacio- nalizmus" fejlődik ki, amelynek az az egyetlen feltűnő jellemvonása, hogy ázsiai kérdés, az indokínai probléma váltotta ki. Svájci sajtóvélemények szerint Washington Indokinával kapcsola­tos agresszív tervének kudarca min­den bizonnyal hatékonyan befolyá­solja majd az úgynevezett európai védelmi közösség létrejöttét is. rong. A látóhatárt szivárvány öleli át. Szép ünnepünk lesz. A gépkocsi kerekei halkan susto rognak a nedves betonon. A kanyar gó Hernád völgyében parti füzek nézegetik magukat a selymes víz­tükörben. Jobbra büszke vár: Bol dogkő-vára. odább a hegytetőn a re géci rom. Az öregek úgy beszélik valaha alagút kötötte össze őket Ez a föld maroknyi történelem. Min den hajlat, hegyhát, szurdok, vagy csapás, s a vén kövek a história édes. vagy keserű emlékeit idézik. Vetés zöldéi az út két oldalán, de néhány évszázada talán éppen itt e búzatábla helyén Esze Tamás ro­hamozott talpas seregével, s erre vonult egykor Vak Bottyán hada vár felett, a hegy gerincén most nyitott az ég. s lila párák lopakod nak tova. Égvkor Rákóczi pihent párducbőrön a falak köz-ött. Azelőtt meg Bocskai hajdúinak lova ficán költ a falvakban. Forgott tovább a történelem kereke. Peregtek a na pok az idő végtelen orsóján, évekké évtizedekké öregedtek, s a gyűlölt Windischgraetz herceg ispánjai me részkedtek a nagyságos fejedelem földjére. Sanyargatták az amúgy agyongyötört népet. most nem Idézzük a keserű múltat — ami elmúlt s nem tér vissza soha — hiszen május el sejel körúton vagyunk a Rákóczi várak tövében. Lágy tavaszi szél simogat végig duzzadó rügyeken és a fák sorfala között falvak tűnnek elő. Itt még csak ébred a falu. Emitt már indulót röpít tova a hangszóró ott gyülekeznek az iskolások, kér- gestenyerű parasztok, amott vidá­man szárnyal a dal: a DlVSZ-induló. De menjünk sorjában- Itt állunk Szikszón, a Köztársaság-téren. A díszemelvényen szorgos kezek iga­zítják el az utolsó ráncot is. Egy­másután nyílnak a kapuk. Siető em­berek ... Gyülekező . • • Távol már megmozdul a tömeg, megindul az emberáradat. Kendők, zászlók lo­bognak. Most béke „szobor“ tűnik fel. Fiatal lány pálmaággal- , >. a „pillér" 8 fehérruhás férfi. — Béke... béke... — hangzik ütemesen. A békét nemcsak akarni kell, hanem harcolni is kell érte. Erre emlékeztet „Samu bácsi'1. Puskaporos hordón ül, vérrel, gyásszal fenyegeti a vi­lágot. Az arcok elkomorodnak, a sze­mek szikráznak, amikor a menetben megjelenik a gyűlölt imperializmus jelképe. Fiúk, lányok, asszonyok és gyerekek, öregek és férfiak lépése dobban a kövezeten. Csattog a lo­vak patája. Nyalka magyarruhás le gények érkeznek. A diczházi és on- gaujfalusi áNami gazdaságok dolgo­zói köszöntik Szikszón a tizedik szabad májust. Még alig viszi lova a fel-felélénkülő szél a dobogást, amikor 20 motorkerékpáros gépe püfög el az emelvény előtt­Ozép ez a májusi béketüntetés! J Kifejezője, hogy egyet aka­runk a világ százmillióival: a terem­tő, alkotó békét. Nincs idő az elmélkedésre. Menni kell tovább, hiszen minden kis falu­ban, tanyán ünnepelnek. Aszaló, néhány kilométerrel ar­rébb Csobád. A gépállomáson vígan csattognak a szélben a nemzetiszínű gallyak. A vörös szalagok most ke­rülnek ki az ablakokba. Keresztül­robogunk Forrón. A zászlókkal dí­szített tanácsháza előtt gyülekeznek a dolgozók. Megérkezünk Encsre Napok óta készültek itt is május elsejére. Most sárosak az utcák, a gépkocsi is nehezen halad. Nem is lesz emiatt felvonulás, de azért a dolgozók ugyanolyan lelke­sen ünnepelnek, mint ahogyan szí­vük teljes melegével készültek rá. A kultúrotthon pompásan feldíszítve. Gcm Ferenc országgyűlési képvise­lőt várják, ő mond majd ünnepi be­szédet. A kis úttörők és a DISZ- fiatalok arca már piros az izgalom­tól. Hogyne, hiszen ők adják a kul­túrműsort az ünnepség után. Szinte a pergő film gyorsaságával rögződ­nek bennünk ezek a képek, amikor mindenhová bekukkantunk, hogy minél többet lássunk. TVT ovajidrány. Most gyülekeznek a falu dolgos gazdái- Az is­kolából zárt sorokban indulnak el a gyermekek. A kicsiny kezekben vö­rös zászlócskák, táblák. A bábját­szócsoport büszkén viszi a „kis mű­vészeket", a bábfigurákat. Garadna virágdíszbe öltözött. A község főút­vonalán minden villanypóznán vö­rös zászlócskák lobognak. Hidasnémetiben, a határmenti községben nagy a készülődés. Odább, a ködbenúszó hegyek lábá­nál — már csehszlovák területen -— tisztán látszanak a falvak, ott is zászlókat lobogtat a szél. Cseh é; szlovák testvéreink szintén ünnepel nek, ugyanúgy szabadon és boldo­gan, mint mi. Szárnyalnak a gondolatok, képze­letünk végigszáguld a gyarmati or­szágokon, c a tőke igájában sínylő- dőkre gondolunk. A párisi dolgozók­ra. akik most — vállalva a börtönt, a kardlapot, dacolva az önkénnyel — a városkörnyéki erdőkbe vonul­nak, hogy ünnepielhessenek. A pári­si felvonulást betilthatták, de a munkások békeakaratát, szabadság- harcát megtörni nem lehet. Talán éppen most csendül fel soraikban a Marseillaise és röppennek magasba a vörös zászlók. Május elseje van, a béke, a szabadság, a nemzetközi proletariátus ünnepié. Vasúti őrház mellett kapasz­kodunk fel a dombra- Elénk tárul a gönciek felvonulása. Három traktor dübörög a menet élén, az egyik ekét, a másik vetőgépet vontat, a harmadik után kapcsolt laposkocsin gépállomás vidám kovácslegényei ütik a piörölyt, élezik az ekevasat. Cseng-bong az acél s pengése egy­bekapcsolódik a zenekar hangjaival. A dal utolsó foszlányai is régen el­szálltak már, a sor vége is elkanya­rodóit, de mi még állunk s magunk előtt látjuk a megkapó béketünte­tést. T smétlésekbe bocsátkoznánk, ha részletesen beszélnénk a göncruszkai, vilmányi, vizsolyi, vagy abaujkéri ünnepségekről- Mindenütt egyforma volt a lelkesedés, a vi­dámság, a szabad május elsejéhez méltó jókedv. Ezek az ünnepségek szabad ország, szabad fiainak sza­badság ünnepiét tükrözték ... Mégis álljunk meg néhány percre Abaujszántón. Több, mint háromezer ember fejezte ki béke­akaratát a felvonulás vörös zászlói és színesen megrajzolt transzparen­sei alatt. Együtt menetelt a sorok­ban munkás, paraszt és értelmiségi. S egyre több ember, dolgozó pa­raszt csatlakozik a menethez. Az út­testen és a járdákon nagy. színes forgatag, ujjongó tömeg. Lelkesen éljeneznek a mezőgazdasági techni­kum fiataljai- Most hosszú szekér­sor dübörög végig az úttesten, a tsz felvirágozott szekerei, pompás lovai. A termelőszövetkezet dolgozóival együtt vonulnak fel az egyénileg dolgozó parasztok, ők kérték, hogy itt menetelhessenek a májusi sereg­ben, mert — mint mondották — úgy érzik: nekik is ott a helyük, hiszen valamennyien a még szebb, gazda­gabb életet akarják. A nap delelőn áll. amikor az ódon Rákóczi-várak tövében pihenő kis falvakban befejeződnek a felvonulá­sok. Itt-ott tavaszi zápor pásztázta végig a falvakat, azután az is elállt. Csend lett, csak az ereszek beszél­getnek csobogva s a házak dús ün­nepi lakomával megrakott asztalai mellett koppan a kanál, a kés. CT azafelé tartunk. A nap már lebukott, utolsó sugara még odacsókol a várak omladozó bás­tyáira. A Hernád felett piára remeg nótát sodor ide a szél. Minden faluban vigalom. Egykor tárogató hangja szállt, most énekelnek az országépítő magyarok. A nóták ösz- szefolynak s az érces hangokban, a víg mulatozásban érezni a dolgos, sikeres holnap biztosítékát­(r. gy.) Már Színes, szép ünnep M.ezokövesden J7| piroslik a hajnal, de a öltözve szines, kedveg csokrot al- _I várost még halvány kod takarja. A korareggeli szellő vi­dáman játszik a „lányos házak“ előtt titokban felállított májusfa szines szalagjaival, bokrétáival. Innen-onnan csöndes muzsikaszó hallatszik. Régi szokás szerint május első reggelén a legények dallal, cigányzenével ébresztik választottjaikat. Május van, má­jus elseje, a béke és a szabadság ünnepe. Mezőkövesd is, mint ha­zánk minden városa, községe, ezen a napon ünnepi díszbe öltö­zött. Az ablakokból, háztetőkről neinzetiszinü és piros zászlók köszöntik az ünnepet. A főutcán gyermekjátékokkal és csecsebe­csékkel teli sátrak vonzzák a já­rókelőket. Kora reggel van még. de már forgalmasak az utcák. Az üzemek, vállalatok, földmű­vesszövetkezetek dolgozói igye­keznek a vásártérre, ahol a fel­vonulók gyülekeznek. Az átalakított emeletes tanács­ház előtti tér lócáin ifjú mamák ülnek, karjukon kicsinyeikkel, kik örömujjongva, repdesve kap­kodnak a színes léggömbök után. Az öregebb nénik, bácsik a temp­lom forraszának kőkorlátjára könyökölve élvezik a színes nép­forgatagot. a felvonulást1. "j kanyargó oszlop J ólén a Petőfi 4 hoatman termelőcsoport dolgozói halad­nak. Az uj Zetor traktoron vo­nulnak ki, amelynek ormán ha­talmas csillag díszük. A vontató­kocsi zászló és zöldgaly erdejé­ből vidám szövetkezeti parasztok integetnek. Gyönyörű hátaslova­kon a miskolci honvéd sportolói következnek a menetben. A re­pülő szakosztály kis úttörő tag- . ai modelljeiket hozzák. Kis paj­tások piros zászlócskákkal jön­nek, kis lányok egy csoportja sárga-kék pillangónak, virágnak kot. A Petőfi úttörő csapat dala már messziről hallatszik. „Bé­két akarunk“ hirdeti táblájuk. A gimnazisták fegyelmezett sora is szép látványt nyújt. A földmű-* vesszövetkezeti dolgozókat5 ci­gányzene kiséri. A kisipari szö­vetkezet dolgozói között a cipé­szek, szabók, asztalosok ötlete­sen díszített kocsija halad. A ma* tyóház dolgozóinak pirosruháí csoportja, a fehérbe öltözött pékek, . szülőotthon dolgozóinak kék-fehér ruhája válik ki a tar­kaságból. A vaatfímmgeikkgyártó vállalat dolgozói képviselik a ma- tyőváros vásiparát. Hatalmas! teherautón ásókat, lapátokat cH egyéb gyártmányokat hoznak ma­gukkal. Kocsijuk oldalán hatal­mas felirat: „Jobb minőségű szerszámot a dolgozó parasztok­nak". A hosszan kígyózó sorokat 3 gépállomás dolgozói zárják be* „Éljen a munkás-paraszt szövet­ség“ i—i hirdeti táblájuk. A felvonulók' serege a' vásár­térről végig a főutcán, egész 3 gimnáziumig vonul. A piactéréit Prieszol József elvtárs, minisz­terhelyettes tartott ünnepi beszé­det. órákban még- jobban meg« A délutáni | növekszik a forgalom a főutcán, A „lacikonyhát“ a jó falatod kedvelői rohamozzák meg. A já- ték-pavillonok előtt gyerekek ha­talmas serege ujjong. A sótálótí csoportjai egymást érik. A sport­kedvelők a vásártérre igyekez­nek, ahol lóversenyt láthatnak. Mások a inatyó múzeumot láto­gatták meg. Mindenki megtalálja) a magának való szórakozást ezen a boldog, vidám ünnepen. Széleskörű kampány Angliában ax atomfegyver betiltásáért London (TASZSZ) Angliában egyre szélesebb mérete, két ölt a tömegpusztító fegyver be­tiltásáért folyó kampány. Nemrégiben bizottságot alakítottak egy petícióra történő aláírásgyűjtés megszervezésére. A petíció hangoz­tatja, hogy meg kell szervezni Ang­lia, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kormányfőinek találkozóját annak érdekében, hogy újra megvi­tathassák a fegyverzet csökkentésé­nek és ellenőrzésének problémáját. A Royal Albert-Hallban április 30-án tartották meg a bizottság első nyilvános ülését­Az ülésen Doughty a gépipari éá hajóépítő műszaki rajzolók szak­szervezetének főtitkára kijelentette] „Törvényen kívülinek kell nyivá- nitanunk az atombombát s ezzel együtt azokat a politikai személyi­ségeket, akik az atombombát a meg­félemlítés céljaira akarnák felhasz- nálni". Ezeket a szavakat lelkei taps követte. u (MTI) {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom