Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1954. május 29. A Magyar Dolgosok Pártja JJJT. kongresszusának tanácskozása Tisztelt Pártkongresszus! A döntő győzelemért, amelyet pár­tunk vezetésével a munkásosztály a teljes hatalom megszerzéséért foly­tatott, nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom te­rén teremtett, népköztársaságunk alkotmánya rögzítette le, amikor alaptörvényünkbe iktatta, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Ma­gyar Népköztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé“' (Taps). Alkotmá­nyunk eme megállapításában benne van szocialista típusú államunk egész lényege és az a gyökeres kü­lönbség, amely a régi államrendszer­től alapjában megkülönbözteti. Népi demokratikus államrendsze­rünk hatalmas lehetőségeket terem­tett népünk, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk képességeinek kifejtésére, az állam építése, a köz- ügyek ’ intézése, az ország vezetése terén. Felszabadultak azok az erők, amelyek népi demokratikus álla­munk sziklaszilárd alapját alkotják. Ez a magyarázata annak, hogy a régi népelnyomó állammal szemben, amely évszázadokon át alakult ki és erősödött meg, az alig három és fél esztendős múlttal' rendelkező zsenge tanács szervezetünk egy új “ársada- lom építésének nehéz és bonyolult feladatai közepette hűséggel és be­csülettel, odaadással és eredménye­sen szolgálja népünk, hazánk fel­emelkedését, a szocializmust. (Taps.) A régi világban, ahol az állami ügyek intézése kevesek, a vagyono­sok kiváltsága volt, a dolgozókat az­zal zárták el az állami ügyek inté­zésétől, hogy ahhoz egyszerű embe­rek nem értenek. Tanácsaink három és félesztendős működése elegendő volt ahhoz, hogy szertefoszlassa ezt a hazugságot, dolgozó népünk meg­alázását és becsmérlését. Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiai­nak tíz- és százezrei vesznek részt. Hivatottságukról, rátermettségükről, a legbeszédesebben azok a nagysze­rű eredmények tanúskodnak, ami­ket új szocialista társadalmunk épí­tésének minden terén, a gazdasági, politikai, kulturális és nevelőmunka terén elértek. Mielőtt bárki pálcát törne tanácsaink munkája felett, mielőtt Ítéletet mondana tanácsaink vezetőinek, tagjainak és munkatár­sainak tevékenysége fölött, erre kell gondolni. Áldozatkész, fáradtságot nem ismerő munkájukat, a szocia­lizmus ügye melletti -helytállásukat, eredményeikkel és hibáikkal együtt csak megbecsülni lehet. (Taps.) Ezt a megbecsülést juttatja kifejezésre az is, hogy Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa, a kormány előterjesz­tésére a mai napon a helyi taná­csok több mint kétszáz dolgozóját állami kitüntetésben részesíti, népi demokratikus államunk megszilárdí­tása terén kifejtett odaadó, becsüle­tes munkájukért. (Hosszantartó taps.) Á helyi tanácsok létrehozásával, olyan államszervezetet építet­tünk fel, amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, el tudja látni a proletárdiktatúra funkcióit. A helyi tanácsok a demokratikus centralizmus elvei szerint működ­nek és területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. Munkájukban közvetlenül a lakos­ságra támaszkodnak és mint a dolgo­zók széles tömegszervezetei mozgó­sítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység­ben való fokozottabb részvételre- Az új államgépezet, a helyi taná­csok szervezete létrehozásánál azon­ban nem kellő elvi alapossággal és körültekintéssel jártunk el. Nem vittük át a tanácsi szervezetbe azo­kat a tapasztalatokat és módszere­ket, amiket a népi bizottságok a tömegek mozgósítása terén már ki­alakítottak, amivel megfosztottuk az új államgépezetet, elsősorban helyi tanácsainkat, a tömegek sáját tapasz­talataiban rejlő hatalmas erőforrás­tól, amit az állami munka terén a múltban már megszereztek: nem al­kalmaztuk következetesen a demo­kratikus centralizmus elvét, ami odavezetett, hogy helyi tanácsaink, főképpen gazdálkodás Terén keve­sebb önállósággal rendelkeztek, mint a volt önkormányzatok: nem eléggé gondosan és körültekintéssel készí­tettük elő a helyi tanácsok szerve­zését és megfelelő felkészültségű ve­zető funkcionáriusokkal való bizto­sítását. Bizonyos elferdülések, a tanácsok helyes működési elvétől való eltéré- ‘ sek, tevékenységük más területen is megmutatkoztak. A szocialista állam­nak döntően közre kell működnie a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásában. Ugyanakkor azonban, hatalmas egyéb társadalmi, politikai, kulturális és szociális feladatai is vannak. Ezek a feladatok azonban eléggé háttérbe szorultak helyi ta­nácsaink munkájában, amely egyol­dalúan, a gazdasági tevékenységre összpontosult. Ebből adódott, hogy lebecsültük a tanácsok tömegszerve- zeti jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség és általában a dolgozó tö­megek szerepét a politikai életben, főképpen a forradalom döntő kérdé­sében: a hatalom “és az új állam- rendszer megszilárdításában A munkásosztály tevékeny rész­vétele a hatalom gyakorlásában egész szocialista fejlődésünk leg­döntőbb kérdése. Pártunk halaszthatatlan, életbevá­gó feladata, a proletárdiktatúra meg­szilárdításának elsőrendű feltétele, a munkásosztály aktivizálása, minden irányú tevékenységének fokozása az államhatalmi szervekben. Pártunk ú.i politikája, az új sza­kasz célkitűzései és pártkongresz- szusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremtik az államhatalom és igazgatás megszi­lárdításának, a helyi tanácsok fel- élénkülésének, melynek kezdeti eredményei már is mutatkoznak. Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a ter­melőszövetkezeti tagság, valamint a dolgozó parasztság, főképpen a kö­zépparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőtelje­sebb politikai felvilágosító és neve­lő munkát, követel, amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást, a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus épí­tésére irányítsa, hogy a parasztság, főképpen a középparasztság politikai ingadozását csökkentse és a termelő­szövetkezeti tagsággal együtt foko­zottabban bevonja a néDi hatalom és igazgatás helyi szerveinek mun­kájába. működésében, államhatalmi funkciód juk gyakorlásában a tanácsülésnek döntő szerepének kell lennie Az eddi-* gi gyakorlat szerint azonban a ta* nácsülések íöbbnyire reprezentatív és formális megnyilvánulások, A tanácstagoknak az ülések' nem kellő előkészítése miatt, sem módjuk, sem idejük nincs arra, hogy alaposan, elmélyülten elemez­hessék a végrehajtó szervek munká­ját. A tanácstagokat nem ritkán munkahelyük vezetői is gátolják ta­nácstagsággal járó funkcióik ellátá­sában, ami a tanácsi munka megeri- ' gedhetetlen lebecsülésére vall. A ta­nácsülések sok helyen még ma sem kollektív megnyilvánulások, munká­jukban sem a kollektív vezetés, sem a tanácstagok egyetemleges felelős­sége nem jut kellően érvényre. A ta­nácsnak, mint választott szervnek, vagy tömegszervezetnek, a problé­mái nem igen kerülnek napirendre. A dolgozókat közvetlen érintő kér­dések, mint a kereskedelem, az ok­tatás kérdései, vagy a szociális- ügyek, a tanácsüléseken háttérbe szorultak. Egyrészt ez, másrészt az ülések formális, tartalmatlan volta, csupán a lakosság kötelezettségeit tárgyaló napirendek okozzák, hogy a tanácsok tagsága nem eléggé ak­tív, nem veszi ki részét a tanács munkájából, amit a tanácsülések látogatottsága világosan matat. A hiányosságok főképpen a ta- nácsdemokrácia sorozatos meg- ; sértéséből fakadnak. Gyakran előfordul, hogy a végre­hajtó bizottság indokolatlanul és törvényellenesen leváltja a megvá­lasztott tanácstagok egy részét, néha nagy részét. Erre vall az is, hogy a végrehajtó bizottságok számos he­lyen nem számolnak be a tanács­ülésnek, aminek kirivó esete mu­tatkozott meg az elmúlt esztendők­ben Békés megyében. A tanácstagok elköltözése, más te­rületen történő elhelyezkedése ese­tén a visszahívásnál, vagy kooptá-' 1 ásnál is gyakran megsértik a ta­nácsdemokráciát. önkényesen jelöl­nek ki új tanácstagokat, vagy régie­ket egyszerűen póttagnak minősíte­nek. Nem ritka eset, hogy a kijelölt tanácstagot hónapokig nem választ­ják meg, vagy pedig a VB-nak olyan elnöke és titkára van, akit a tanács meg sem választott, Az állanahivatali feladatok jó ellá­tása érdekében elsődleges feladat a : tanácsülés, jó megszexyegése, élőké- - szításé, a tanácstagok aktivitásának biztosítása, á kollektív vezetés, a - kollektív munka és felelősség elvé­nek alapján. Feltétlenül biztosítani kell a tanácsülésnek, mint a helyi hatalmi szerv legmagasabb megnyil­vánulásának tekintélyét és félsőbb- ségét á végrehajtó bizottsággal szemben, amelyet alája. kell rendel­ni és biztosítania a tanácsülés hatá­rozatainak maradéktalan végrehaj­tását. A tanácstagoknak a tanácsülése­ken való kollektív munkája mel­lett egyénj feladataik is vannak, elsősorban a tanácsok és töme­gek közötti minél jobb és szoro­sabb kapcsolatok kifejlesztése érdekében. Ezt kellene szolgálniok a rendszere­sített beszámolóknak és fogadóórák­nak. Azonban eddig sem a helyi ta­nácsok, sem maguk a tanácstagok — kevés kivételtől eltekintve — nem fordítottak erre kellő gondot A beszámolók, amelyek pedig a lakosság legszélesebb érdeklődésé­re tarthatnának számot, nem rend­szeresek, nem kötelezők, sok esetben egyáltalán nincsenek. Számos helyen a tanácstagok bizonyos százalékát, máshol kiválogatva a képzettebbe­ket, „ütemezik“' be beszámoló tar­tására. Szempontok, irányelvek megadása nélkül. Az ilyen beszá­molókban nincs sok köszönet, nem. keltik fel a lakosság érdeklődését, nem szolgálják a tanácsok és a dől-, gozók kapcsolatainak kifejlesztését,, nem érvényesülhet a tanácsok felé a választók alulról jövő ellenőrzése . és kezdeményezése. Előfordul persze az is, hogy a tanácstag azért nem tud beszámolni, mert mint tanács­tag nem felt ki tevékenységet. S ha a nép küldöttei, a tanácstagok nem végeznek a dolgozók között felvilá- . gosító, nevelő, társadalmi és politi­kai munkát, a tömegek önmaguktól nem kapcsolódnak be az államügyek helyi intézésébe. Nagyobb gondot és figyelmet kell tehát fordítani a ta- . nácstagok beszámolóira és fogadó­óráira, több felelősségei ke,ll azo- . kát. az illetékes tanácsi szerveknek, de maguknak a. tanácstagoknak is. szervezni, előkészíteni és. lebonyolí­tani. A helyi tanácsok éltető ereje: tö­megkapcsolataik fejlesztése. Ilyen­irányú tevékenységük igen fontos eszköze; az állandó bizottságok. Ezen a téren is számos megoldatlan kérdés van. A legnagyobb hiányos- • Ság abban van, hogy az 'állandó bi­(Folytatás ft 3, üldftlon4 (Folytatás az 1. oldalról.) szövetség, melynek a szocializmus | tevékeny részesei. Aktív közremü- epitésében közreműködő értelmiségi, I ködésük nélkül nem lehet a szoclal- kispolgári, nem proletár rétegek is | izmust felépíteni. Új, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni Tlj, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell lét­rehozni. A népi demokrácia viszonyai kö­zött a népfront az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a munkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többsé­gét. A népfront a kifejezője a népi egységnek,- az összes dolgozó osztá­lyok és a munkásosztály szövetségé­nek. Szervezettségénél, harcedzettsé­génél, nagy tapasztalatainál és ön­tudatosságánál fogva ennek a nagy népi egységnek, a forradalmi marxis­ta párttal az élen, a munkásosztály a vezető ereje. Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen széles alapo­kon nyugvó demokratikus népi egy­ségnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és az értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt, se a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. Ezt a szerepet csak a pép- front, vagy népfront jellegű mozga­lom képes betölteni. A Magyar Dol­gozók Pártjának programnyilatkoza­ta az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzé­sére, amikor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokra­tikus pártok eddigi töb'oé-kevésbé laza koalíciója helyett, a népi egy­ség politikai tömegszervezetének, az új függetlenségi frontnak megterem­téséért szállt síkra- .A programnyilat­kozat megállapítja, hogy a független­ségi front: a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, Ma­gyarország minden haladó hazafias elemé szoros harci és építő szövetségé­nek egységes tömegszervezete. A célkitűzés azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Pedig a szocializ­mus építésének jelenlegi szakaszán, amely nagyobb tömegerők mozgósí­tását és szélesebbkörű politikai ak­tivitását követeli, a népfront szere­pe, jelentősége és feladata lényege­sén megnőtt. A kongresszus feladata, hogy le­vonja ebből a megfelelő politikai ;,!tö- vetkeztetést, A párt és a kormány ereje, a tömegekkel .való .szoros. ,kapr. csoíatában van, .., Ezt szem előtt tartva, népköz- társaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek és a szocializmus építése platform­ján új függetlenségi népfrontot kell létrehozni, melynek mint széles népi társadalmi és politi­kai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie. Országos és helyi szervekkel, me­lyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömegkezdemé- nyezésnek és a hagyományos for­mák, gazdakörök, olvasókörök fel­elevenítésének. Az új népfrontnak szélesebbnek és demokraták'ísabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy az új népfront ne politikai pár­toknak, vagy töredékeiknek legyen az egyesülése, hanem pártunk rész­vételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömeg­szervezeteké és népi bizottságoké, melyben helyet foglalnak a szakszer­vezetek, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége. a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bi­zottságok, termelési bizottságok, la- kóbizotíságok, az állami, társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így to­vább. Pártunk Központi Vezetősége nevé­ben javaslom, hogy a kongresszus bízza meg a megválasztandó Köz­ponti Vezetőséget, hogy a tömegszer­vezetek és népi bizottságok széleskö­rű bevonásával mihamarabb dolgoz­za ki az új népfront működési felté­teleit, formáit, célkitűzéseit. Pártunk népfrontpolitikájában szemelőtt kell tartani azt, hogyha azt akarjuk, hogy az új népfront valóban a népi demokrácia legátfo­góbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebbkörű tevékenységet kell kifejtenie a kö­zéprétegek körében, a városi kispol­gárság tömegeiben, értelmiségi és tisztviselői körökben, melyeknex ko­moly társadalmi súlyuk van és meg­nyerésük a népi demokrácia számá­ra a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fon­tos feltétele. Az új népfrontnak nemcsak épí­tő, de harcos mozgalomnak kell lennie, valóban frontot kell al­kotnia népi demokratikus vív­mányaink, szabadságunk, függet­lenségünk és nemzeti szuvereni­tásunk védelmére, a belső- és külső reakciós-imperialista el­lenséges törekvések és akna­munka ellen. A béke védelmére, a háború ellen. Az új népfront akkor lesz eme nagy célokért folyó küzdelem hadserege, ha mélyebb gyökerét ereszt a ma­gyar nép tömegeibe. Gazdagítani kell az új népfront eszmei tartalmát. A függetlenség és szabadság eszméjét, sokszázados nemzeti hagyományain­kat, melyeknek hatalmas tömegmoz­gató erejük van, eggyé kell ková­csolni a demokrácia és a szocializ­mus eszméjével. A népfront társa­dalmi és politikai tömegmunkájá­ban, a hazafiság és a népek barát­ságának eszméjét nagyobb súllyal kell kiemelni. Szélesebben és bát­rabban, mint eddig, fel kell elevení­teni az ellenállási mozgalom hősi <:se)ekedeteit. és g függetlenségi front antifasiszta, hagyományait is. í Népi demokratikus' rendszerünk ' ál­lamhatalmi és igazgatási szervei an­nak idején a népfront jegyébéri jöt­tek létre, az országgyűlést és a he­lyi tanácsokat a Függetlenségi Nép­front listáján választották meg, s a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szi­lárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront politika bátor kibonta­koztatásával tovább kell erősíteni. Pártunk új politikája, az új sza­kasz célkitűzéseinek következetes megvalósítása. gazdaságpoliti­kánk átállítása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb ki­elégítésére, népünk fokozódó bi­zalma és szeretete a párt és a kormány iránt és most pártkon­gresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfront politika sikeres kibontakozásá­nak. Ennek érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Nép- köztársaság erejének, a párt, a kor­mány és a nép egységének, a haza­fias, demokratikus és békeszerető erőknek hatalmas megnyilvánulása legyen. (Lelkes taps.) Új államhatalmunk — a nép hatalma Tanácsaink váltanak valóban helyt, hatalmi és tömegszervezetekké A középrétegek politikai aktivitá­sa komoly lendületet 'adhat a helyi­tanácsok sokoldalú tevékenységének. Ugyanakkor ez a körülmény feltétle­nül szükségessé teszi a termelőszö­vetkezeti tagságnak' és a krsphrászt- ,'fälü pfofe'lár és' íéTproiéíáé rétegeinek' a .helyi tangcso'kba való erőteljesebb bevonásai és aktivizá­lását a társadalmi, gazdasági és po­litikai tevékenység minden fonto­sabb területén. Tanácsaink válja­nak valóban helyi, hatalmi és tö­megszervezetekké. Népi demokratikus allamszcr- vünkben a tanácsok kettős, ál­lamhatalmi és államigazgatási feladatokat látnak eL Az ál­lamhatalmi szervek vezetik, irányítják az állam és szervei működését, az államigazgatási szervek megvalósítják, végre­hajtják az államhatalmi szervek határozatait. A helyi tanácsok szervezete e két­irányú állami tevékenység egységét teremti meg. Az államhatalmi fel­adatokat a választott tagokból álló tanács van hivatva . helyi vonatko­zásban ellátni, melynek során a dol­gozó tömegek széleskörű és tevékeny közreműködését kell biztosítania, ami világosan mutatja, nogy taná­csaink, mint helyi államhatalmi szer­veknek, széles tömegszervezeteknek is kell lenniök. Visszapillantva helyi tanácsaink több, mint három esztendős működé­sére, arra a következtetésre kell jut­nunk, hogy az elért nagy és komoly eredmények ellenére, e kettős fel­adatuknak nem mindig tudtak kel­lően megfelelni, nem váltak minden tekintetben népi államunk valósá­gos helyi hatalmi és tömegszerveze­teivé. Szocialista tipusú állam szervezé­sének alapelve. hogy a tanácsok, mint államhatalmi szervek irányítá­sát legfelsőbb fokon csak államha­talmi szerv, nálunk az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács láthatja el, mégpedig közvetlenül, olyan formá­ban, hogy maga vitatja meg és ad­ja ki a tanácsok legfelsőbb irányítá­sával kapcsolatos határozatokat és maga gondoskodik azok végrehajtá­sának ellenőrzéséről. Helyi tanácsaink államhatalmi fel­adatainak ellátását megnehezítette, hogy működésükben nem az ország- gyűlésnek, vagy az Elnöki Tanács­nak voltak, sőt vannak még ma is alárendelve, annak ellenére, hogy alkotmányunk erre kifejezetten utal, hanem államigazgatási szervek­nek, legfelsőbb fokon a miniszterta­nácsnak. Amellett, hogy ezzel meg­sértettük a szocialista államszerve­zés egyik fontos elvét, amely a ha­talmi szerveket helyezi az igazgatási szervek fölé és nem megfordítva, súlyos csorbát ejtettünk a tanácsok­nak, mint .a hatalom szerveinek te­rendkívül korlátoztuk a tanácsok hatalmi ■ körét és jogát- Pedig a ta­nácsoknak a proletárdiktatúra rend­szerében, a népi demokrácia viszo­nyai között is . a munkásosztály által ráxuhá^qtt, té]j^_h^tglomipM és te- fiiiítéliyei kell rerideDíeZniok és an­nak gyakorlásához számukra minden szervezeti, politikai és egyéb feltételt biztosítani kell. (Lelkes taps) Csak így szilárdul meg népi demokratikus államunk, így számoljuk tel taná­csaink gyengeségét. Meg kell változtatnunk, helyi ta­nácsaink felső irányításában eddig követett gyakorlatot és ennek szer­vezeti és politikai következményeit egységes tanácsszervezetünkön kö­vetkezetesen keresztül kell vinnünk. Ezt célozza az a javaslatunk, hogy a tanácsoknak, mint államhatal­mi és tömegszervezeteknek leg­felsőbb irányítását az országgyű­lésnek, illetve az Elnöki Tanács­nak kell ellátnia, hogy ilyen mó­don az Elnöki Tanács az állam- hatalomban betöltse, alkotmá­nyunkban is lerögzített szerepét. ' Helyi tanácsaink államhatalmi működését ma is akadályozzák egyes minisztériumoknak, sőt magának a minisztertanácsnak a szocialista ál­lam működési elveit gyakran sértő intézkedései, amikor választott ha­talmi szerveknek egyszerűen utasí­tásokat adnak. A földművelésügyi, a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a város- és községgazdálkodási minisz­térium, de gyakran más miniszté­rium is, hogy a tanácsoknak, hol a végrehajtó bizottságoknak adnak szigorú utasításokat bizonyos fel­adatok végrehajtására. A példa ragadós, aminek az a következménye, hogy nemcsak a minisztériumok, hanem aláren­delt szerveik is utasítgatják a tanácsokat és végrehajtó bizott­ságaikat. Jellemző erre a esongrádmegyei begyűjtési hivatal esete, amely má­jus első hetében utasította a já­rási tanácsok végrehajtó bizottságai­nak elnökeit egyes begyűjtési felada­tok végrehajtására, azzal a figyel­meztetéssel, hogyha nem hajtják végre a megyei begyűjtési hivatal, a a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga és a megyei ügyészség felé meg­torló lépéseket tesz. (Élénkség). Nyil­vánvaló, hogy az ilyenfajta helyte­len eljárásnak yéget kell vetni. De módosítani kell majd azokat a jog­szabályokat is, amelyek szerint a minisztertanács megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja a helyi állam- hatalmi szervek által hozott határo­zatokat: Ezt a jogot az Elnöki Ta­nácsnak kell majd átadni, annak kell majd gyakorolnia. Helyi tanácsainkat, a működésük­ben megnyilvánuló hiányosságok,, rendellenességek és lazaságok is aka­dályozzák abban,, .hogy tevékeny szervei . legyenek az államhatalom kintélyén és ami a legsúlyosabb, gyakorlásának; Helyi tanácsaink I

Next

/
Oldalképek
Tartalom