Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
Az MDP III. kongresszusának határoznia A magyar Dolgozók Pártiának III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta a Központi Vezetőségnek Rákosi mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára által tartott beszámolóját a Központi Vezetőség tevékenységéről és a párt előtt álló feladatokról. A kongresszus a következő határozatot hozta: A IVIagyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusa jóváhagyja a Központi Vezetőség politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. A Központi Vezetőség beszámolójában meghatározott politikai, gazdasági és pártéprtés I feladatokat a Magyar Dolgozók Pártja egész további tevékenységét meghatározó irányelvnek kell tekinteni. ■ ■ ■ " A' ---------------------------I kongresszus csütörtök délutáni és péntek délelőtti ülése A délutáni ülést négy órakor nyitotta meg Hidas István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Kovács Rudolf elvtárs, a vasmegyei pártbizottság első titkára után Pór Bertalan elvtárs, Kossuth-díjas festőművész szólalt fel, majd Hidas István elvtárs felolvasta a Koreai, Munkapárt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő táviratát. Ezután Balogh Dezső elvtárs, a zalamegyei Garabonc község párttitkára szólalt fel. Bedri Szpáhiu elvtárs, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Ezután Szabó Ferenc elvtárs. Kos- súth-díjas zeneszerző, majd Fekete Bertalan elvtárs, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet párttitkára szólalt fel. Robert Stewart elvtárs, az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja mondott ezután üdvözlő beszédet. Ezután szünet következett. Szünet után Stefán László elvtárs, veszprémmegyei DISZ-titkár és Korbély Lajos elvtárs, az RM Művek pártbizottságának első titkára szólt hozzá a Központi Vezetőség beszámolójához. Martin Malmberg elVtárs, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözlő beszéde után Balogh Sándor elvtárs. a hejőpapi gépállomás traktorosa szólalt fel. Hosszantartó lelkes taps fogadta Enrique Lister elvtársnak, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottsága üdvözlő beszédét. Felszólaltak még: Hajdú József elvtárs, a nógrádmegyei pártbizottság első titkára és Tóth László elvtárs, bácsmegyei küldött, a Szocialista Munka Hőse. Az elnöklő Hidas István elvtárs bejelentette a kongresszusnak: a budapesti és több megyei küldöttség javaslatot tett a kongresszus elnökségének, hogy az első napirendi pont feletti vitát zárják le. A javaslatot a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A kongresszus csütörtöki ülése háromnegyed 8 óra után pár perccel ért véget. A kongresszusi versenyben élenjáró üzemektől, intézményektől, falvaktól és iskolákból eddig 1150 üdvözlő távirat érkezett a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusához. (MTI) * A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa pénteken folytatta tanácskozásait. A délelőtti ülést Zso- íinyecz Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg 9 óra után néhány perccel. A kongresszus megkezdte a második napirendi pont: ,,AZ államigazgatás és a tanácsok feladatai“ megtárgyalását. A második napirendi pont előadója Nagy Imre elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnöke volt.' Beszámolóját a küldöttek hosszantartó nagy tapssal fogadták. Ezután ebédszünet következett. As államigazgatás és a tanácsok feladatai Nagy Imre elvtárs beszámolója Tisztelt Pártkongresszus! Kedves elvtársak! Pártunk II. kongresszusa óta eltelt több, mint három esztendő tapasztalatai szükségessé tették, hogy pártunk legmagasabb fórumán napirendre tűzzük és megvitassuk államigazgatásunk és helyi tanácsaink legfontosabb kérdéseit. ' Pártunk Központi Vezetőségének múlt évi június 28-i határozatai kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a párt a kongresszus által meghatározott irányelvek és a kijelölt fő célkitűzések alapján, kiküszöbölve a hibákat, megszilárdítsa népi demokratikus államunkat, megjavítsa az állami vezetést és a helyi tanácsok munkáját, továbbfejlessze társadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget és to vább erősítse a párt, a kormány és a nép egységét. A. kérdés felvetése mutatja, hogy pártunk milyen rendkívüli jelentőséget tulajdonít helyi tanácsaink munkájának és tevékenységének, milyen gondoskodássá; övezi a dolgozó nép köréből tanácsi munkába felemelt egyszerű emberek állami tevékenységét. Kongresszusunk a maga útmutatásaival és határozataival, bonyolult, nehéz feladataikhoz, szilárd helytállásukhoz nekik kíván főképen hathatós segítséget nyújtani. A helyi tanácsok létrehozása történelmi jelentőségű a magyar nép életében A helyi tanácsok létrehozása történelmi jelentőségű a magyar nép életében. Tisztelt elvtársak! Közel tiz esztendővel ezelőtt a ma gyár nép, évezredes messzeségbe visszanyúló történelmének a nemzet életére sorsdöntő fordulatához érkezett. A második világháborúban, a Szovjet Hadseregnek a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme nyomán a Hitler- fasizmus oldalán, annak utolsó csatlósaként elszenvedett katonai vereség következtében összeomlott a horthysta úri Magyarország, felszabadult a magyar nép. (Nagy taps.) Az elmúlt tíz esztendő eseményei egyrészt országunk társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életében végbement gyökeres változások, a szocializmus építése terén elért sikereink, a Szovjetunió és a körülötte tömörülő népi demokratikus országok nemzetközi súlyának nagyarányú növekedése, a Szovjetúnió vezetésével az emberiség békéjéért világszerte folyó hatalmas küzdelem eredményei, másrészt az amerikai imperializmus háborús erőfeszítései és a reakciós népellenes ellenforradalmi erőket támogató politikája napnál fényesebben feltárta népünk előtt nagy történelmi jelentőségét annak, hogy hazánkat a Szovjetúnió fegyveres erői szabadították fel. (Nagy taps.) Ez döntően meghatározta az ország egész jövő fejlődését. Ennek köszönhetjük, hogy visz- szanyertük az ország függetlenségét, a nemzet szuverenitását, hogy annak aláásására irányuló külső imperialista törekvések növekvő veszélyével szemben biztonságban munkálkodhatunk hazánk felvirágoztatásában, hogy Magyarország tiz esztendővel ezelőtt a népi demokratikus fejlődés útjára léphetett és történelmileg alig mérhető rövid idő alatt, ma már a szocializmus építésének szakaszában tart. Ennek köszönhetjük, hogy a belső reakciós fasiszta erőket a demokratikus népi erők szétzúzták, s ezzel megmenekült az ország a polgárháború súlyos megpróbáltatásaitól. A felszabadított kelet- és délkeleteurópai országokban a dolgozó nép hatalomrajutása, népi demokratikus állami és társadalmi rendszer megteremtése, a népi demokratikus országok közötti szoros testvéri kapcsolatok és kölcsönös segítség is komoly biztosítéka volt és marad továbbra is népi államunk megszilárdulásának, országunk békés fejlődésének, a szocializmus építésének. Felszabadult munkásosztályunk a Magyar Kommunista Párt vezetésével a nemzet minden erejét a demokratikus, antifasiszta, németellenes, hazafias erőket átfogó hatalmas egységbe, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörítette, amelynek zászlaja Magyarország demokratikus újjáépítésének és fel- emelkedésének programja volt. Visszapillantva az elmúlt időkre, megállapíthatjuk, hogy a magyar munkásosztály a párt vezetésével rendkívül bonyolult társadalmi és politikai viszonyok között egyre éleződő, a hatalomért folyó mind elkeseredettebb osztályharcban, amely kezdetben a demokratikus földreform, majd az államosítások körül lángolt magasra és ellenforradalmi sszeesküvésekbe torkollott, képesnek bizonyult nagy történelmi küldetése teljesítésére, az ország és népe sorsának irányítására, a népi demokrácia kiharcolására és megvédésére. Az 1945—1950. éviben a Kommunista Párt növekvő befolyásának, a tömegek alulról jövő nyomásának, a reakciós erők és pártok fokozatos felszámolásának eredményeképpen a helyi tanácsok megalakulásáig az államapparátust és a közigazgatást sorozatos reformokkal alakítottuk át. így jutottunk el a helyi tanácsok létrehozásáig, amely hatalmas lépés volt a magyar munkásosztály államszervező munkája terén. A régi államgépezet maradványait a helyi tanácsok létrehozásával számolta fel teljesen és véglegesen a népi demokrácia. Ezzel dolgozó népünk életéből teljesen és örökre eltűnt emberi és állam- polgári jogainak és szabadságának egyik legnagyobb akadálya a nagybirtokos-burzsoá állam- gépezet. A helyi tanácsok létrehozása tehát nagy és győzelmes ütközet volt a múlttal való végleges leszámolás és a dolgozó nép felszabadítása terén- (Taps.) Az új néphatalom, melynek fo államalkotó ereje kezdettől fogva a munkásosztály volt, a munkásság és a parasztság szövetségén nyugvó széles nemzeti egységre támaszkodva, győzelemre vitte a demokratikus átalakulást, biztosította a forradalom magasabb, szocialista szakaszába való átfejlődést és ezzel szilárd alapot teremtett a szocializmus építésének hazánkban. Elvtársak! Az elmúlt több mint kilenc esztendő, a maga értékes tapasztalataival’ az államépítés terén nagy iskola volt pártunk és munkásosztályunk számára. Különösen a helyi tanácsok megalakulásától eltelt több, mint három év nyújtott sok tapasztalatot, melyekből most igyekszünk leszűrni azokat a tennivalókat, amelyek államhatalmi és igazgatási szerveink munkájának gyökeres megjavításához szükségesek. Helyi tanácsaink létrejöttének és fennállásának puszta ténye, hatalmas sikere pártunk és munkásosztályunk államszervező munkájának, nagy lépés előre a népi állam kifejlesztésének útján. Vannak hibák, hiányosságok, gyengeségek? Igen vannak! Ennek ellenére nelyi tanácsaink az állam új típusát testesítik meg és segítségükkel az államot a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellenére igazgatjuk. (Taps.) Helyi tanácsaink rendkívüli feladatokat oldottak meg, hatalmas teljesítményt nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren a szocializmus építésében, melynek eredményeiben oroszlánrészük volt. Tevékenységükön keresztül , valósultak meg, ha hibákkal is, hol túlkapások, hol lazaságok mellett azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival messzemenően előmozdították a szocializmus alapjainak lerakását. Helyi tanácsaink történelmileg nem is mérhető három és fél esztendő alatt érték el ezeket az eredményeket. S ha figyelembe vesszük, hogy saját szervezetük kiépítése, belső ügyvitelük megszervezése, demokratikus működési elveik gyakorlati megvalósítása, felsőbb és alsóbb szerveikkel, valamint a dolgozók legszélesebb tömegeivel való kapcsolataik megteremtése közben, mindezzel egyidejűleg kellett a rájuk háruló hatalmi és igazgatási feladatokat ellátni — akkor tudjuk csak valójában értékelni tanácsaink hősies munkáját és igazán megbecsülni azokat az embereket, akik vezető helyen, vagy egyszerűbb munkakörökben népi államunk építésének fáradhatatlan. önfeláldozó úttörői voltak. (Taps.) Nagy Imre elvtárs ezután népi demokráciánk fejlődéséi elemezte, majd így folytatta: Pártunk bebizonyította: nemcsak harcolni, kormányozni is tud Pártunk bebizonyította: nemcsak harcolni, kormányozni is tud. Népi demokratikus rendszerünk, egész társadalmi és állami életünk vezetőereje a párt. A reá háruló hatalmas feladatot a párt azért tudja sikerrel elvégezni, mert a munkásosztály élcsapata és az osztályharc tüzében megedződve, magában egyesíti mindazokat a nagy és értékes tapasztalatokat, amelyeket hosz- szú évtizedek folyamán a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott áldozatos harcokban szerzett. A pártra, annak vezetésére az ország és népe jövőjéért, a szocializmus sorsáért rendkívül nagy felelősség hárul, aminek megfelelni csak úgy tud, ha a párt vezetése megbonthatatlan elvi egységen alapul, ami képessé teszi arra, hogy marxista előrelátással világos és helyes irányelveket adjon az állami és társadalmi élet minden területén, gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A párt a munkásosztály élén a hatalom meghódítása után az új munkás-paraszt államot, mint az osztáiyharc hatékony eszközét, mesz- szemenően felhasználja a volt uralkodó osztályok és maradványaik teljes felszámolására. A párt alulról a tömegek erejével, felülről az állam hatalmi eszközeivel biztosítja a munkásparaszt hatalom megszilárdulás sát és kifejlődését. Ä párt vezetésével jöttek létre az új népi hatalom első csirái, a nemzeti bizottságok, amelyek a nép kezdeményezésére alakultak meg. Körülöttük jelentékeny feladatkörrel felruházva, a népi bizottságok sora működött. Dolgozó . népünk tíz- és tízezreit tömörítették a földigénylő bizottságok, a termelési bizottságok, az üzemi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságokkal karöltve, rövid idő alatt is történelmi jelentőségű feladatokat oldottak meg a népi demokratikus rendszer gazdasági és politikai alapjainak lerakása és megszilárdítása felé. A párt keltette új életre és irányította a nemzeti egység széles tömegszervezetét, a fasizmus elleni elszánt harcok tüzében kialakult magyar front örökségét — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Amikor a koalíción belül a reakciós jobboldali erők külső imperialista segítséggel a demokratikus népi erők leverésére szövetkeztek, pártunk hívta éle trees vezette a demokratikus erők tömörülését, — a baloldali blokkot, amely nehéz és eredményes harcok után lépésről-lépésre kiszorította az országgyűlésből és a kormányból is a reakciós tőkés osztályok képviselőit. A reakció elleni harcot, amelyben az államgépezetnek a munkásosztály kezében lévő egyes kulcsszerveire támaszkodhattunk, a párt a néptömegek széleskörű mozgósításával kapcsolta össze, a hatalmi viszonyoknak a munkásosztály javára való megváltoztatása érdekében. Ezekben a harcokban pártunk bebizonyította dolgozó népünk előtt, hogy nemcsak harcolni, de kormányozni tud. A demokratikus népi erők döntő győzelmének alapja az volt, hogy a legszélesebb néptömegek helyeselték a párt politikáját, magukénak tekintették és harebamenie* érte. A párt és a néptömegek szoros kapcsolata volt és marad továbbra is pártunk sikereinek záloga.^ (Taps.) Pártunk sikereit öregbítették azok nagyszerű eredmények, amelyeket a fordulat éve óta, a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása, az ország iparosítása, a mezőgazdasag szocialista átszervezése és államszervezése terén elértünk. Ugyanakkor azonban pártunk Központi Vezetőségének multévi június 28-i határozata rámutat arra, hogy a párt általános politikájában elkövetett hibák, amelyekkel a Központi Vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett jelentése részletesen foglalkozik, a párt államépítő munkája, az állami szervek irányítása, a párt és az állam viszonya terén is megmutatkoztak. Az utóbbi években a párt politikájában a munkásosztály és a széles néptömegek újból és újból való megnyeréséért, nap mint nap folyó harc háttérbe szorult, s a politikai tömegmunka helyét mindinkább adminisztratív eszközök foglalták el. A párt és az állami szervek feladatai sok esetben összefonódtak, aminek az lett az eredménye, hogy a párt nemcsak vezette, hanem gyakran helyettesítette is az állam hatalmi és igazgatási szerveit, ami csökkentette az államhatalmi és igazgatási szervek önállóságát, tekintélyét és felelősségét, ugyanakkor megnehezítette az állami és tanácsszerveknek a párt részéről való tényleges politikai vezetését. Állami szerveink és helyi tanácsaink nehézségei, amelyekkel küzködnek, jórészt erre vezethetők vissza. A helyes vezetés megvalósítása érdekében feltétlenül érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség júniusi határozatának a párt és az állam kölcsönös viszonyában. Éppen ezért a pártunk előtt álló egyik legnagyobb jelentőségű feladat, népi demokratikus államunk hatalmi és igazgatási szervei erejének, szervezettségének, továbbá tömegbefolyásának és tekintélyének minden irányú növelése. Elvtársak! Népi demokratikus államunk alapja a munkás-paraszt szövetség. Nép- köztársaságunkban a társadalmi rendszer e két osztály együttműködésén nyugszik. Ennek az államalkotó szövetségnek a fő ereje, a ha-í talom birtokosa a munkásosztály, amely a szocializmus építése során számban lényegesen megerősödött, a nagyipar fejlődésével erősen koncentrálódott, a párt és a szakszervezetek nevelő munkájának eredmé- nyeképen öntudata megnőtt. A szövetség másik pillére a dolgozó parasztság, melynek szociális viszonyaiban népi demokratikus rendszerünk • agrárpolitikája, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében lényeges változások mentek végbe. A munkás-paraszt szövetség a népi demokráciának, mint a proletár- diktatúra válfajának, társadalmi és politikai alapját képezi, a proletárdiktatúra osztálytartalma azonban ennél sokkal szélesebb. Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus építése folyamán a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szociális természete megváltozik, megszűnik az, ami azelőtt elválasztotta őket és így ezek a szociális csoportok gazdasági, politikai és szellemi vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami már a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb népi egység kialakulására mutat. A proletárdiktatúrát tehát nem lehet a munkás-paraszt szövetségre korlátozni. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztály- (Folytatás a 2. oldalon.)
