Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1954 áprfHs 1. íz ózdi bányászok vezetnek a trösztök városversenyében Aaózdiés a borsodi szénbányá­szati trösztök üzemeinek dolgo­zói fej-fej mellett harcolnak a itorv teljesítéséért. A március 30—i eredmények alapján ismét az ózdi tröszt került az élre 101.8 Szép műnk agy őzei mek Annabányán Annabánya dolgozói március 25-én fejezték be első negyedévi tervüket. A bányászok elhatároz­ták, hogy felszabadulásunk 9. évfordulóját, méltóképpen, ter­melési győzelmekkel ünnepük. Jtöpgyüléseken beszélték meg a feladatot és elhatározták, hogy tervüket március 31-re 114 szá­zalékra teljesítik. A dolgozók ke­ményen megfogták a csákány nyelét,' s terven felül 1395 tonna szenet küldtek felszínre. Ezzel vállalásukat túlteljesítették, 115 százalékot értek el. Mátyási István csapata elha­tározta, hogy 132 tonna terven felül kitermelt szénnel ünnepli április 4_ét. A csapat március I így eddigi eredményük 590 tonna. den tagja odaadóan dolgozott s Ünnepélyesen nyitották meg a vasgytíUő hónapot a miskolci úttörők Szerdán délután Miskolcon a Béke- téren többszáz úttörő gyűlt össze, ahol ünnepélyesen nyitották meg az április 1-én kezdődő vasgyüjtő hónapot. A pajtások között röplapokat osztottak szét, melyen a „pontverseny“ feltéte­leit ismertették. A városi úttörő titkár rövid beszéd­ben lelkes munkára buzdította az út* törőkét, járjanak élen a gyűjtésben, hogy minél többen elnyerjék a „kiváló fémgyüjtő“ címet. Az úttörő zenekar indulókat játszott, százalékos havi tervteljesítéssel. A borsodi tröszt dolgozói 100.4 százalékot értek el. A felszabadulás 9. évfordu­lójának megünneplésére új ered­ményekkel készülnek. 30-ig 411.1 tonna szenet adott, havi tervét 192.7 százalékra tel­jesítette. Nagy Lajos II. csapata 66 ton­na terven felüli szén kitermelé­sét vállalta. Az izzó lelkesedés, a jó munka eredményeként válla­lásuknak 253 százalékra tettek ßlßff 6t Czeíláth István DISZ-brigádja 504 tonna terven felüli szén ter­melésére tett felajánlást. Telje­sítményük március 30-ig 565 tonna volt. Valter István MSZT-brigádja ugyancsak 504 tonna szén kiter­melését vállalta. A csapata min­mikor megérkezett az első, piros dra­périával és feliratokkal díszített kocsi. A vasgyári fiúiskola úttörői küldték ei az első 20 mázsa összegyűjtött vasat. Még az ünnepség alatt megérkezett « hejőcsabai cement és mészmú feldíszí­tett tehergépkocsija. Negyven mázsa ve Kit, hozott, amelyet az üzem DISZ- flataljai gyűjtöttek. A Kossuth-utcai általános iskola úttörőinek első gyűjté­sét 5 kispajtás hozta el kézikocsin. Ezenkívül az ünnepségen résztvevő út­törők mintegy másfél mázsa vasat gyűjtöttek. A minisztertanács határozata „fémgyüjtő hónap“ szervezésére A minisztertanács határozatot ho­zott április 5-től május 5-ig tartó fémgyüjtő hónap szervezésére. A kampány megszervezésével a minisz­tertanács a kohó- és gépipari mi­nisztert bízta meg. A fémgyűjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben és lakóház­ban, városban és községben egy­aránt meg kell szervezni. A fém­gyüjtő hónap tartama alatt az összes üzemekben ..gyártakarítást*1 kell ren­dezni és a feltárt hulladékot a be­gyűjtő vállalatok rendelkezésére kell bocsátani. A házkezelőségek és ház- felügyelők gondoskodjanak a lakó­házak közös helyiségeiben található hulladékok felkutatásáról és átadá­sáról. A minisztertanács figyelmeztette a gyűjtést lebonyolító szervek veze­tőit: gondoskodjanak arról, hogy a kampány során a gyűjtők a lakossá­got ne zaklassák. Utasította a helyi tanácsok végrehajtóbizottságait, hogy nyújtsanak támogatást a begyűjtő vállalatoknak és szövetkezeteknek. A határozat gondoskodik arról is. hogy a gyűjtésben legjobb ered­ményt elérőket kormánykitüntetés­sel, illetve a kiváló fémgyüjtő jel- j vénnyel tüntessék ki, vagy pénzju­talomban részesítsék. A minisztertanács felkéri a tömeg, szervezeteket, elsősorban a DISZ-t és a szakszervezeteket, hogy munká­jukkal segítsék elő a gyűjtés sike­rét. Felhívja az ifjúmunkásokat, ipa­ri tanulókat, parasztfiatalokat, a tanulóifjúságot és az úttörőket, hogy a gyűjtésben való részvételükkel já­ruljanak hozzá az 1954. évi népgaz­dasági terv sikeres megvalósításá­hoz. (MTI) Üzletek és piacok nyitvatartása április 4-én A bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium közli: Április 4-én, a felszabadulás ün­nepén a tejboltok, tejetárusító élel­miszerüzletek a vasárnapi nyitva­tartási rend szerint tartanak nyit­va. Április 4-én az összes iparcikke­ket árusító boltok, továbbá a csar­nokok és piacok zárva lesznek. Vidéken az üzletek nyitvatartá- sát a megyei tanács vb. kereskedel­mi osztálya a fentiek figyelembe­vételével állapítja meg. (MTI) A diósgyőri Molnár brigád cgv műszak alatt 141 öntecset hengerelt ( T udósitónktól.) Március 30. A diósgyőri áurvahcngerde blokksorán a délelőttös műszakon lázas munka folyik. Mol­nár Ferenc elvtárs hen- gerészbrigádvezető korát meghazudtoló fürgeséggel mozog, irányítja a brigá­dot. Figyeli az öntecs­szállító daru munkáját, hogy kellő időben érkez­tek a meleg öntecs a hengersorhoz. Ezen a dél- előttön az öntecsek kellő időben, és folyamatosan érkeznek a martiniból, jó az anyagellátás. ■ Délelőtt 10 órakor Mol­nár elvtárs kijelenti: a mai műszakon 153 önte­cset hengerlünk. A brigád minden tagja lelkesen dolgozik, a kihengerelt öntecsek egymásután hagyják el az üzemet. Déli egy óra. 122 öntecs készült el; félkettőre 132. A hengerészek türelmet­lenül tekintgetnek az órá­ra. Mennyi idő van még hátra? Az üzem minden dolgo­zója feszülten figyeli mun­kájukat. Vájjon mi lesz az eredmény? A műszak végére kitudódik: 141 ön­tecset hengereltek ki, — győztek. Ezzel az ered­ménnyel a brigád a leg­nagyobb teljesítményt érte el márciusban az üzem­ben. Eredményükkel elősegí­tették, hogy az üzem. az első negyedévi tervén jelül március 30-ig gyár­tott 115 tonna hengerelt anyagmctinyiséget tovább növeljék. FILE ÉVA A háború utáni hetedik árleszállítás a Szovjetunióban Mosikva (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának az élelmi­szerek és iparcikkek állami kereskedelmi árának újabb leszállításáról szóló hatá­rozatát. A határozat értelmében április 1-től leszállítják különböző élelmiszerek és iparcikkek árát. Olcsóbbak lesznek: a kenyér és a sütőipari áruk, néhány gyar­matáru, « selyem- és pamutszövet, a kész­ruha, a kötött- és szövöttánik, a lábbeli, a díszműáruk, a porcellán-, fajansz- és üveg­cikkek a háztartási cikkek, az építőanya­gok, a gyógyszerek és más cikkek. A kenyér ára további öt*nyolc százalékkal, a tea ára tiz százalékkal, a kávé és kakaó ára 15 százalékkal, a selyemszövet ára tíz százalékkal, a pamutszövet ára 15—20 százalékkal, a lábbeli ára 7—20 százalékkal, a díszműáruk ára 10—15 százalékkal, ez ékszerek ára átlagban 10 százalékkal, a szappan és az illatszerek ára 10—20 százalékkal, az építőanyagok ára 10—20 százalékkal, a háztartási villa- moskészülékek ára 10 százalékkal, sport-* felszerelések ára 5—10 százalékkal, a gyógyszerek ára 15 százalékkal, a gép-* kocsibenzin ára 44.5 százalékkal, a petró­leum ára 38 százalékkal csökken. A háború befejezése óta a Szovjet­unióban ez a hetedik árleszállítás. (MTI)’ Árleszállítás Csehszlovákiában Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága március 29-én teljes ülést tartott. A plénum megvitatta és jóváhagyta azt a párt­ós kormányhatározat-tervezetet, mely az élelmiszerek és iparcikkek kiske­reskedelmi árainak harmadik csök­kentésére vonatkozik. A kérdéssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány határozatát az 1954 április elsején életbelépő újabb ár­leszállításról. Az ötvenháromezer áru­cikkre vonatkozó árcsökkentés ered­ményeként a lakosság egy év alatt 5.6 milliárd koronát takarít meg. Az élelmiszerárak — ezen belül a ke­nyér, a dara, a tej és a tejtermé­kek, a tojás, a cukor és a cukrá­szati készítmények ára — nyolc—* huszonöt százalékkal, az iparcikkek ára — ezen belül a szövet — a ci­pő stb. ára kilenc—negyvenöt száza­lékkal csökken. (MTI) R Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságának május elsejei felhívása a világ dolgozóihoz Bécs (TASZSZ) A Szakszerveaeti Világszövetség végrehajtóbizottságának záróülésén elfogadták az egész világ dolgozói­hoz május elseje, a szakszervezet: jogok védelmében, illetve azok kiví­vásáért folyó harc nemzetközi napja alkalmából intézendő felhívást. A felhívás szövege a többi között így hangzik: A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus határozatot hozott, hogy 1954 május elsején széleskörű nem­zetközi mozgalom induljon a szak- szervezeti jogok és demokratikus sza­badságjogok védelmében, illetve e jogok kivívásáért. Különböző politikai meggyőződésű és különböző szakszervezetekhez tar­tozó dolgozók aktívan veszik ki ré­szüket e nap előkészítéséből és meg. ünnepléséből. Ünnepeljük 1954 má­jus elsejét annak demonstrálásával, hogy egységesek vagyunk abban a harcban, amely a jobb életért, szak- szervezeti jogaitokért, a békéért fo­lyik. A népek állhatatos akciói lehető, vé tették olyan nagy sikerek kiví­vását, mint a koreai fegyverszünet, a berlini tanácskozás összehívása, a fegyverzet csökkentésére irányuló tárgyalások szükségességében tör­tént megegyezés és a genfi tanács­kozás összehívása a koreai kérdés békés rendezése, valamint az indo­kínai béke megteremtése végett. Csak tőletek függ, csak a ti együttes akciótok és éberségetek ré­vén hiúsulnak meg a fegyverekkel kufárkodók tervei. Előre elvtársak, béretek emeléséért, az életszínvonal növeléséért és mun­kához való jogotok védelméért, a társadalombiztosítás kivívásáért és védelméért. Minden ország dolgozó férfial és női! Terjesszétek ki és erősítsétek az akcióegységet, győzelmeitek zálogát! Előre elvtársak, a jólétért, a sza­badságért, a békéért és a nemzeti függetlenségért. (MTI) .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................... I. Tizenöt évvel ezelőtt, 1939 április 1-én ragadta el váratlanul, alkotó tevékeny­sége teljében a halál Anton Szemjono- vics Makarenkót, a szovjet pedagógia kimagasló egyéniségét, ezt a kivételes tehetségű, nagyszerű embert. 1888-ban született az ukrajnai Bjelcr poijeban. Vagongyári mázolómester fia volt. 1903-ban kis kétosztályos falusi iskolában kezdi meg az ember nevelésé­nek gyönyörű munkáját s ebben három és fél évtized alatt csodálatosat alkotott. Két évvel később, az első oroszországi forradalom évében kerül a krjukovói iskolába, amely abban az időben a helyi forradalmi tevékenység központja. A dél­oroszországi vasúti munkások körében ismerkedik meg a marxizmus eszméivel, amelyeknek alkotó felhasználása élet­művét jelenti. »Pedagógiai hősköltemény“ az „Uj emher kovácsa“ eredeti címe. Ez, a pe^ dagógia történetében új korszakot nyitó hősköltemény 1920—27 között játszódott le a Gorkij nevét viselő munkatelepen, ahol az Októberi Forradalom éltető leve­gőjében kibontakozik Makarenko kivéte­les pedagógiai tehetsége. öt=záz elzüllött kis csavargóból nevel szívével és tehet­ségével „igazi embereket" — ahogy írja. Munkája nyomán a lelki-testi pusztulás felé haladó fiatalokból a szovjet haza odaadó, erkölcsös, munkás fiai és leánya! nevelődnek. Maxim Gorkij nevének és személyének nem kis szerepe volt ebben a munkában. A gorkijisták hosszú időn át leveleztek névadójukkal, aki a Szovjetunióba vissza­térve meg is látogatta őket. ő íria egy levelében Makarenkonak: „Csodálatra* méltó ember ön, Anton Szemjonovics. Abból « fajtából való, amelyre Orosz­országnak a legnagyobb szüksége van.“ ís ez a nagyszerű fajtájú ember, a Gorkii-telep sikerei után fáradhatatlanul dolgozik tovább. 1928-tól 35-ig vezetője <i Dzerzsinszkijről elnevezett ifjúsági kommunának, ahol maeasfokú erkölcsi és anyagi feltételek között nevelődnek új emberek százai. 1935-től Makarenko — Gorkij régi, sürgető ösztönzésére is — végleg a peda­gógiát szolgáló irodalmi tevékenységé­nek szentel; magát. Ekkor fejezi he — tiz évi munka után — az „Uj embet kovácsá"-t, ezt az életörömöt, az ember­be vetett hiteit sugárzó gyönyörű alko-1 fást, amelyben magas művészi színvonalon fcd képet élete céljáról és tartalmáról: ez embernevelésről, Gorkij ezt 9 jn AKARENK0 könyvet a szovjet szépirodalom egyik legkiválóbb alkotásának nevezte. Jelen­tőségét nehéz felmérni: hány nyelven szól ma már milliókhoz az emberi élet szépségéről, hányezer ifjú és megifjodott nevelőnek adott és ad erőt munkájához! Két évre rá jelenik meg a „Szülők könyve*“, egy négy kötetre tervezett sorozat első kötete. E müvében ismét új­törő munkát végez: sokéves tapasztalaté­val a szoii'alista társadalom család; éle­tének, a gyermek nevelésének problémái­hoz ad felbecsülhetetlen értékű tanácso­kat. Halála előtt egy évvel lát napvilágot az „Igor és társai“, Dzeizsinszkij-kom- muna hol kacagtató, hol a meghatottság könnyeit fakasztó története, a szovjet pedagógia tapasztalatainak újabb kin­csesbányája. A nagyobb lélegzetű művek mellett fáradhatatlanul ír a lapokba, előadásokat tart a rádióban, beszélget emberek aaival, hogy minél többet tegyen azokért, akiket mindennél jobban szeret — a szovjet haza embereiért. IT. Makarenko pedagógiai módszere, amely a Szovjetunió és a szocializmust építő népek emberformálásának alapja — nem valami különleges módszer, ő maga is hangsúlyozta: módszere Marx—Engels Lenin—Sztálin tanításaiban gyökerezik, az Októberi Forradalom, a szovjet peda­gógia vívmánya, amely a polcári és kis­polgári nevelési elméletek elleni állandó harcban született meg. Pedagógiai rendszere három alaptéte­len nyugszik. A nevelő első feladatának a közösség megteremtését tartja, — a kö­zösség ereje hat az egyénre a legerőseb­ben. Háromezer fiatalt nevelt „igazi em­berré“ közösségeiben, — számosán az építőmunka vezető posztjaira kerültek, okán hősiesen helytálltak a honvédő háborúban, bizonyságaként a közösségi nevelés erejének. A nevelési tevékenység másik alapeleme Makarenko életében és tanításaiban a munka. Örömteli tevékenységnek, az egyéniség, tehetség legfőbb megnyilvá­nulási formájának tartja és gyakorlat­ban bizonyságát adta, hogyan formál­hat át embereket a szeretett és a jól Rendszerének harmadik sarkalatos pontja a fegyelem, amely a szocialista társadalomban gyökeresen más tartalmat kap, mint a polgáriban. A szocialista em­ber fegyelme a kötelességtudás, becsü­letérzés, az akarat kifejlesztője. Előbb eredménynek nevezhetjük — később esz­közzé válik, melynek segítségévet az em­beri helytállás olyan páratlan példái szü­letnek, mint Zója, Matroszov, az Ifjú Gárda hősei — és hozzájuk hasonló ezrek és ezrek. Művésze a pedagógiának, nem tűri a sablont, az átlagot éa élesen ki-kd az ellen, hogy módszerét „receptként* használják. Harminchatéves pedagógiai tevékenysége rendkívül széles területet fog át. Foglalkozik az esztétikai neve­lés kérdéseivel, azt tartja, hogy a zene, az irodalom, a színház- és filmművészet, a képzőművészet szépségein tűi sajátítsa el a szocialista ember a ruházkodás, a beszéd, a mozgás a magatartás, a munka és a pihenés szépségeit is. Az esztétikai nevelés a szocialista ember erkölcsi arcu­lata kialakításának fontos része. A kommunista nevelés mindent legyőző ■ mizmust tartja a nevelő munka alapkővé-* nek is ,,Az élet nehéz, de megörvendez­teti azokat, akik a nehézségeket el tud­ják hárítani“ — tanítja. A pedagógus munkája nehéz, de „boldogsággal teli’* munka. Ezt a boldogsággal teli munkát az ő példája nyomán sokan választották hivatásukul, az ő tanításaival gazdagodva végzi munkáját a szovjet haza és a népi demokráciák — köztük hazánk — sok- ezer pedagógusa is. Pedagógiai hagyat éa kának tanulmányozására intézet alakult a Szovjetunióban, müvei tucatnyi nyel­ven szolgálják az új ember nevelésének nagyszerű ügyét. Abhan, hogy az „ember“ sző űj, gyö­nyörű értelmet kapott — nem csekély része van Anton Szemjonovics Makarem* Mi lett a sorsa az erejébe vetett hitével a szocialista opti- | kónak. Új ember kovácsa“ egyik hősének 99 ' védett munka* A távolkeleti rádióadóállomás egyik' munkatársa a következő levelet küldte a „Komszomolszkaja Pravda“ szerkesztőséi gének. A „Komszomolszkaja Pravda“ olvasóihoz! Bizonyára sokan jól ismerik Anton Szemjo- novics Makarenko, a híres szovjet pedagógus az „Uj ember kovácsa“ című könyvét. Én nagyon jól emlékszem a könyv minden egyes hősére: Zado- rovra, Karabánovra, Bratcsenkora, Versnyevre, Volohovra, stb. Ezek nem kitalált alakok hanem élő emberek, volt hajléktalan gyerekek *— a Gor­kij munkatelep neveltjei. T» izonyára emlékeznek arra, hogy a könyvben -*-* szerepel egy szeleburdi kisfiú: Kolja Vers- nyev. Kolja annyira szerette a könyvet, hogy éjjel-nappal olvasott. Barátjával, Bjeluhinnal együtt került a munkafelepre és 'a két fiú egv^ más mellett dolgozott a kovács műhelyben. Míg Bjeluhin az üllő mellett dolgozott, Kolja Vers- nyev a fujtatóval élesztette a tüzet, Kolja azért szerette ezt a munkát, mert közben szabad bal­kezében könyvet tarthatott. Egyik év mult a má­sik után és a két jóbarát kitűnő kovács lett. De a kultúra és a tudomány szenvedélyes szeretető egyre előbbre vitte a fiúkat. Bizonyára emlékez­nek még rá, hogyan utaztak el néhányan a város­ba, hogy tovább tanuljanak. Kolja is'köztük volt. Emlékeznek Zadorov levelére, amelyet a mun­katelep neveltjei gyűlésükön felolvastak. Zadorov pontosan beszámol arról, hogy ki mit és hogyan tanul; többek közt: „Yersnyev folyton nyög, azt' mondja,-semmiféle orvosi tudomány itt a fechni-i kumon nincsen a nyelvtant' meg már unja. írjátok meg neki, hogy ne bízza el magát“. És a munkaleiep neveltjei gyűlésükön határö.. lő6Íoi hoztaiu „Meg kell írni Versnyevnek, hogy ne bolond dozzon“, A z „UJ ember kovácsa" cfmfi Könyvet MaKa* renko úgy fejezte be, hogy a Gorkij mun.» katelep neveltjeinek történetét nem mondta el végig. Pedig nagyon érdekes lett volna megtudni e remek könyv hőseinek további sorsát! Antou Szemjonovics Makarenko azonban korán elhunyt, s könyvét az élet irta tovább. Nemrégiben az amurment! KomszomölszK városban találkoztam Kolja Versnyewel. A sze.* leburdi kisfiú megnőtt, megférfiasodott, neve Nyikolaj Frolovics Sersnyev. A Versnyev nevet Makarenko adta neki könyvében. Mint kiderült, a munkatelep neveltje elvégezte a technikumot és megszerezte az orvosi diplomát is. Sersnyev doktor előbb a hadseregben szol« gált, most már évek óta Komszomolszk városán ban él. Résztvett a város, felépítésében, jelenleg a' város legnagyobb kórházának röntgenorvosa és igazgatója és a város egyik legjobban megbecsült polgára. ("’sakis a mi szovjet hazánkban történhetett ^ meg egy emberi életnek ilyen csodálatos alakulása. Kolja Sersnyev Il_ik gyermek volt a családban. 1918-ban, amikor 9 éves volt, hajlék.* tálán kis utcagyerek lett belőle. 13 éves korában a bűnözők listáján szerepelt. A forradalomelőtti Oroszországban bizonyára börtönben fejezte volna be életét, vagy a mezítlábasok éjjeli menedék.* helyén töltötte volna életének nagyrészét. A Szovjetunióban a hajléktalan kisfiú sorsa egészen másképpen alakult. Az ország örökbefo« gadta, keblére ölelte, s a kis csavargóból a tára» tételem bftsggoc ét »4gbi£&öV feste &tj&

Next

/
Oldalképek
Tartalom