Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1954. märclus T7. A Szovjetunió segítsége a koreai népgazdaság helyreállításának lésének fontos tényezője es A Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közt kö­tött gazdasági és kulturális együtt- működésről szóló szerződés aláírásá­nak ötödik évfordulójára. A z északkoreai újságokban és 'r*~ folyóiratokban gyakran lát­hatunk fényképeket. Az egyik kép vasúti állomást ábrázol, ahol ép­pen a Szovjetunióból, érkezett ipa­ri gépeket rakják ki. a másik ké­pen a koreai paraszt'A; megsegíté­sere küldött elsőrendű' mezőgazda­sági gépek sorakoznak- fel, a har­madik kép a koreai uteúkön közle­kedő kényelmes „Zisz'1 .autóbuszo­kat mutatja be. Sok cück a gyá­rak, hányák, erőtelepek és a ko­reai városi lakóházak helyreállítá­sában és építésében résztvevő szovjet szakemberekről számol be^ A koreai‘nép, amely hvttalmas lendülettel számolja fel a pusztító háború következményeit, .állan­dóan érzi a győzelmes szocializmus országának baráti segítséget A Szovjetunió a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság megszületé­sének első percétől fogva támogat­ja az országot gazdasági és kultgi- rál-is elmaradásának leküzdésébe*! és a sokévi japán gyarmati uralom átkos- következményeinek felszá-^ múlásában. Éppen ebből a célból írták alá 1949 március 17-én a Szovjetunió és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság ikcjzt tíz évre kötött gazdasági és kulturális együttműködésről szóló szerződést- A szovjet-koreai együttműködés jótékony hatása rövidesen megmutatkozott. Már a .szerződés érvényének első évé­ben négy és félszeresére, 1950-ben pedig tízszeresére növekedett a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió közötti áru- fórgalom az 1946. évi áruforgalom­hoz viszonyítva. A háború megszakította a bé- kés ' építést Koreában. A koreai nép felbecsülhetetlen káro­kat szenvedett. A Szovjetunió a demokratikus tábor többi országai­vá! együtt a megpróbáltatás súlyos éveiben hatalmas segítséget nyúj­tott ä koreai lakosságnak: élelmet, cipőt, ruhát, gyógyszert és egyeb fogyasztási cikkéket küldött. A hadműveletek befejezte után a koreai nép azonnal erélyesen hoz­záfogott a háborús sebek begyógyí- tásához. Az ország nehéz feladat előtt állott, helyre kellett hozni a közlekedést, az ipart, a közüzeme­ket, á kulturális intézményeket és a lakóházakat, amelyeket a háború majdnem teljesen elpusztított. A Szovjetúnió azonnal segítsé­gére sietett a koreai népnek. Műit év augusztuséban á szovjet kor­mány bejelentette azt az elhatáro­zását, hogy egymilliárd rubelt jut­tat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szétrombolt gazdasá­gának újjáteremtésére. Közvétle- nül á bejelentés után a szovjet j kormány és a koreai kormánykül- j döttség közti moszkvai tárgyaláso-j kort kidolgozták & segélyrtyujtás; részletes programját. A Szovjetúnió, valamint a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus országok hatalmas baráti segítsége és támogatása új erőt öntött a koreai népbe és fo­kozta a, koreai hazafiak munka­lendületét. Az egész nép bekap­csolódott- az újjáépítésbe. A hábo­rút követő hét hónap alatt több­száz kilométer szétrombolt vasúti vonalat, rengeteg alagutat és hi­dat állítottak helyre. Észak-Kórea főbb vasúti vonalain megindult a rendszeres személyforgalom. Nagy ütemben emelkedik a teherárufor- galom is. Júliushoz képest szep- t emberben harminckét százalék­kal. októberben hetvennyolc száza­lékkal, novemberben kilencvenkét százalékkal növekedett. TVr.agy lendületet vett az ipar-1-” újjáépítése. 1953 végéig két­szeresére növekedett a szénkiter­melés, helyreállították a kanszeni- namphoi és a ,.Kím Csak ‘ koho- műveket. számos új építési anya­got előállító nagyüzemet építettek, köztük a hatalmas szinhori ce­mentgyárat. Üzembehelyezték a phenjani textilgyárat, az óriási hinnami műtrágyakómbinátót. Megkezdte áramszolgáltatását a szubhuni vízierőmű, Korea legna­gyobb erőmüve. Ezeket és sók más üzemet szov­jet gépi berendezéssel szereltek fel. A Szovjetunióból rendszeresen érkeznek a tökéletes szerszámgé­pek. generátorok- a különböző ké­szülékek és anyagok. A koreai pa­raszttok a Szovjetúnióból; soiktizezer < tonna műtrágyát, nemesített, vető­magot, tenyészállatot, mezőgazda- ksági gépet kapnak. Nagy segítsé­gei nyújt a Szovjetúnió a könnyű­ipari üzemek építésében is. A népgazdaság helyreállítésá- ban elért eredmények lehe­tőt V teszik, hogy a Koreai Népi Dci pokratikus Köztársaság kormá­nya gíllandóan emelje a lakosság életsV.íhvonalát. 1953-ban három­szor szállították le a közszükségle­ti cikkek, árát. Ez év februárjában a KN^DK minisztertanácsa elren­delte, kogy a munkások, mérnö­kök t/V'hnikusok és alkalmazottak bérét huszonöt százalék pótlékkal egészítsék ki. A lakosságnak ipari és élelmiszercikkekkel való ellátá­sát úgy kívánják javítani, hogy .1954-ben. négyszáz új állami és Százötven szövetkezeti áruházat, valamint: ezerkétszáz állami eláru­sító bódét nyitnak. Nagy segítséget nyújt az állam a .kormai parasztságnak is. A parasz­tok «mentesültek a természetbeni adóháVtrafékok és az állammal szemben fennálló egyéb tartozások alól. Ctezdaságaik fejlesztése céljá­ból kö.Vsönöket bocsátottak a pa­rasztok .rendelkezésére. Ebben az évben aj parasztok Ismét ezerki- lencszázifüllió von állami kölcsönt kapnak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban ma lüktet, az élet. Az újjáépítés tulajdonké­nen csak most indult meg. A ko­reai nép érzi az egész demokrati­kus «tábor hatalmas segítségét és bizalommal tekint jövője elé. Ä9 iskolai év második f elének uj beosztása A rendkívüli téli szünet Szük­ségessé tétté, hogy az oktatás­ügyi miniszter módosítsa a tan­év második félévének beosztását. Ennek értelmében a hatr.após ta­vaszi szünetet egy napra csök­kentették. ez a szünnap április 5. A harmadik negyedév április 10-ón .fejeződik be. . Az utasítás intézkedik az osz- t á I v v i z s g a _ t á r gya k számának csökkentéséről is. Az általános gimnáziumokban csak magyar­ból, matematikából és a harma­dik osztályban földrajzból, az ál­talános iskolákban csak magyar, ból és matematikából vizsgáznak a tanulók. " A tanítási1 időt egy bét tel meg- hosmbbftják. Eszerint az utolsó tanítási nap a. középiskola. TV. osztályában május 8., az általá­nos iskola nyolcadik osztályában és a középiskolák I—Itt. osztá­lyában június 5., az általános is­kola I-YIT. osztályában június 1 2. Az évvégi összefoglalókat a középiskolák IV. osztályaiban má­jus 10—-12-én, az általános is­kolák Vm. osztályában és a kö­zépiskolák I—III. osztályaiban június 7-*-0. és az általános is­kolák T-—VJI. osztályaiban június 14—17_én tartják. A vizsgák ideje is módosul. Az írásbeli érettségi vizsgák május ti- Ifi., a szóbeliek pedig június l^_3ft_ig lesznek. Az általános iskolák VIII. osztályosai és a kö­zépiskolák I—‘ITT. osztályosai ré­szére az osztály-vizsgákat' június I4-—17-ig rendelik. Az általános és középiskolai bizonyítványost- (ás. illetve fanévzáró ünnenélvek időpontja június .23. (MTI)' Az édesipar készül húsvétra Az édesipar húsvétra sztanielbj csoma­golt nyúl-, tojás. As csirke alakú csokrr iádéfijrurákas készít. A budapesti és a szerencsi caelcMádegyár k<it-kétszázezer darabot állít elő. Színes cukortoiás-draZséh/i! háromezer mázra készül. Ezt a Budapesti Keksz- ég Ottva gyár gyártja. ÍMTI) április 7-re halasztották a miskolci opera-operettestet ■ Az Országos Filharmónia miskolci ki- rendeltsége értesíti a dolgozókat, hogy a március 17-re tervezett Melódiák szárnyán című őpéra* operett estet április 7-én tartják meg este 8 órai kezdettel a szakszervezeti kultúr otthonban. Március 27-én kezdődik az ötéues tervkölcsftn 8. sorsolása remény kerül 'kisorsolásra. Min­den olyan kötvéjny nyer, amelynek sorozatszáma a .kihúzott sorozjat- számmal megegyezik, sorszámmá pedig a kihúzott soirozatszjám mellett feltüntetett százas szám.: csoport (pl. lOlJj'ÓO-ig vagy 7(01,. 800) határán belül! esik. A húszon.* ötezer, tízezer és cStezer forint* ér^ tókű nagynyeremé'oyeket, a há­romszáz forintos nyeremények sorozathuzásával sorsolják ■'Oly­képpen. hogy a háromszáz íotrin- tos nyereménnyel kisorsolt (száz kötvény közül a második kjerék igénybevételével egy kötvénypzá^ mot határoznak meg. Ez a sfcám nyeri a nagy nyerleménytj, a többi kilencvenkilenc pedig há­romszáz-háromszáz íorintojt. A törlesztéses visszafizetéseket mind sorozathuzással sorsolják ki. A sorsolás eredményeit a sjajtó naponta gyorsli3távaí közli. A hivatalos nyereményjiegyzék ápri­lis I-én jelenik meg. A kisorsolt kötvények beváltása is ezeiji a napon kezdődik. A háromszáz, ötszáz, ezer fo­rintos nyereményeket a postahi­vatalok is kifizetik április f_től. Az ezer forintnál nagyobb nyere­ményeket pedig ez Országos Ta­karékpénztár fiókjában lelhet felvenni, a százezer forintos fő- nyereménv átadására Budapestien az Országos Takarékpénztár központjában kerül sor, (MTI)! Az 1950. szeptemberében meg­tartott első államkölcsön_sorso_ lás óta 16 sorsoláson 610.2 mil­lió forintot nyereményekben, 345.5 millió forintót pedig tör­lesztésekben adott vissza álla­munk a kölcsönjegyzőknek. Az ötéves tervkülcsön március 27- től 30_ig tartó 8. sorsolásán újabb 76.500 kötvényt több mint harminc és félmillió forint érté­kű nyereménnyel sorsolnak ki. Törlesztésre és kamatozó kötvé­nyek visszafizetésére pedig 72.7 millió forint kerül. Az ötéves tervkölcsön 8. sorso_ lása Budapesten a fémmunkás kuffurotfhonbán (XIII. kerület, Frangepán utca 16.) március 27-én egy órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik. Ez alkatommal egy darab száz­ezer forintos főnyereményt, 12 drb. ötvenezer forintos, 25 drb. huszonötezer forintos, 64 drb. tízezer forintos, ií>0 drb. ötezer forintos nagynyereményt, vala_ mint négyezerháromszáz drb. ezer forintos, kilencezernégyszáz drb. ötszázforintos és hatvankét- tőPzerötszáznyole drb, háromszáz forintos nvereményt sorsolnak ki. Az ezer, ötszáz és háromszáz forintos nyereményeket, és a 20f) forintos törlesztéseket sorozat- húzással sorsolják ki. Ezeknél egv.egy húzással száz darab nye­A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa Varsó (TASZSZ) A Lengyel Egyesült Munkás­párt II. kongresszusának március 15-1 délelőtti ülésén befejeződött a vita ,.A hatéves terv utolsó két évének (1954—55.) főbb gazda­sági feladatai“ című harmadik napirendi pont felett. Valameny- nyi felszólaló hangsúlyozta, hogy a Párt és a kormány által megtett intézkedések megfelelnek az egész lengyel nép érdekeinek. A megvi­tatott kérdéssel kapcsolatban egybehangzóan határozatot hoz­ták. A határozatban megjelölték az ipar továbbfejlesztésének, a mezőgazdaság míndenlrányú fel­lendítésének és a városi, vala­mint a falusi dolgozók életszín­vonala mielőbbi növelésének programját. A kongresszus ez­után áttért' „A mezőgazdaság 1954—55. évi fejlesztésével kap­csolatos feladatokról és a me­zőgazdasági termelés növeléséhez elengedhetetlen eszközök biztosí­tásáról“ című negyedik napiren­di pontra. E kérdéssel kapcso­latban Leon Nowak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja tartott beszámolót. Magyar-szovjet bará Tbiliszi (TASZSZ) Március I5-én Tbilisziben, Grúzia fővárosában ünnepi est volt a mngvar-szovjet barátság hónapja alkalmából. Az estet a VOKSZ helyi tagozata, a köz­társaság kulturális ügyeinek mi­nisztériuma és a Grúz írók Sző­Betörőket vett őrizetbe a rendőrség: A B. M- Borsod-Abauj-Zemplén megyei főosztályának rendőri szer­vei őrizetbe vették Miskolci János- Pálenik Rezső, Prókaj Sándor, Hé* ni* Zoltán, Homonnai Gábor, Koly- vek István, Szabó Mária és Nánási Bök József többszörösen büntetett előéletű személyeket, mert Miskol­con és a megyében társadalmi tu­lajdon és személyi tulajdon sérel­mére több betöréses lopást követtek el. Átadták őket a megyei ügyész­ségnek bírósági felelősségrevonás végett. tnagt esi Tbilisziben vétségé rendezte. Ä RusztaveH drámai színház nagytermében munkások, tudósok. írók és mű­vészek gyűltek össze. A. Horava, a Szovjetunió Sztá- lln-dfjas népművésze tartott előadást „A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság népeinek barátságáért“ címmel. Az est befejezéseképpen nagy­szabású hangverseny volt, ame^ lyen orosz, grúz és magyar zene­szerzők műveit adták elő. A szín­ház előcsarnokában kiállítás nyílt meg, amely ismerteti a né­pi demokratikus Magyarország eredményeit a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. [(MTI)" 1944 dde emberének utolsó n« pjaiban bezárultist \ szovjet csapatok gyűrűje Bu­dapest kárul. A szovjet hadvezetóség parWneivtert küldött a fasiszta csapatok parancsnokához, hogy felszólítsa a város feladására- A magyar származású Stein­metz Miklós kapitány volt az egyik par­lamenter. A fasiszták aljas módon meg­gyilkolták a küldötteket. Steinmetz ka­pitány utolsó napjainak rövid története ez a könyv-, amely az Ifjúsági Köftyv- kiadófliál jelent meg. A mű egy része a magyar nép és a magyar ifjúság hálájá­nak é.s emlékezésének azok iránt, akiknek életünket és szabadságunkat köszönhet­jük. A regény befejező részét itt közöl­jük: Már I túlhaladtak azon a ponton, I ahol a német hadvezetőség kiküldötteinek fogadnia keltett volna a parlamenten. A kapitány tudta, ezt- .,Nyugalom“ •. , intette magát. Ülve maradt. Fagyos tekintettel figyelt előre, ajkát keskeny vonallá préselte. Érezte, hogy elsápad Odaszált KolipanOvnal nélküt, hogy hozzáhajolt vagy feléjordult volna: ' s\ ■ — Ee*i J.Y’:*'•*'**! ■*!*'« Csak ennyit mondhatott. Val ah onnét, egész közelről, rejtett ágyútorokból füst és láng csapott elő, A leskelödö, foj­tott gyűlölet felvillanó kígyónyelvei, sziszegve, zúgva, csattanva szálltak a szovjet parlamenter gépkocsija felé. A heves tüzérségi fűz dördüléseibe puskák, csattanó gépfegyverek kereplő hangja vegyült. Kolivanov ösztönös mozdulattal előre, hajolt, az ülés alá akart nyúlni gép- pijsztolyáért. De máris eszébe villant — hiába, fegyvertelenek; Ők becsületeden betartották a szabályokat. Nem torol­hatják meg a gaztettet. „Bizony nagy baj ez“ — gondolta — s csaknem ugyanabban a pillanatban. halálrasebzetf tettel dőlt el az ülésen. Barát Endre: cA PARLAMENTER Steinmetz kapitány erős ütést érzett a vállán — egy szilánk kulcscsontja felett étté. Az éles, hasító fájdalom s a tudat, hogy jelittlaitk nem teljesít­hette, vad keserűség érzését keltette szívében. Tekintete elborult. Ugyan­akkor valami különös, gyermeteg büsz­keséggel, diadalérzéssel töltötté el a bizonyosság, hogy megsebesült. Tudta, hogy meg kell halnia; a fa­siszták áruló fegyverei kioltják életéi. Társa, az ülésről lecsúszott Kolivanov jelé nyúlt. Az örvezető halott volt már. | 17/ és ú j I robbanások rázták meg ' . - .1 * levegőt, hogy tölcsé­reket kavarjanak az országút felett. A parlamenternek még volt annyi ereje, hogy kinyissa a kocsi ajtaját s kilép­jen. Elesett. Erőlködve felült az autó melletti síkos kövezeten. Több sdbből vérzett már. De még öntudatnál volt, szemét nyitvntartotta, éles tekintete messzire hatolt. Megvillant előtte a város, a fekete falak, a kémények er­deje. De révedező szeme többet is lá­tott; az Országházat, a Nemzetit, a Városligetet — mindazt, amiről az édesapja mesélt. Most már soha nem juthat el oda. Sok-sok ezer kilométer után éppen let, az annyi sgór álmodott, vágyott Budapest határában kell meg­halnia. Fiatalón, ilyen jiattlóh , , , De a többiek, bajtársai, akikkel együtt jött a végtelen menetelések út­jain, az elaknásított mgzökqn, mocsa­rakon és folyókon át, azok a harcosok, akiknek boldog társa lehetett — elér­nek Budapestre . . • Felszabadítják a várost s lakóit. Az egész magyar népet. Kialvó öntudata még egy utolsó ké­pet idézett fel. A moszkvai katonaiskola dísztermét. S hangtalan szavakkal a katonaiskola végzett növendékeinek fogadalmát, húségesküjét idegié. „Esküszöm, hagy becsületes, bátor, fegyelmezett harcos leszek. Esküszöm, hogy utolsó Ichelletemig odaadással szolgálom népemet, szovjet hazámat és szovjet kormányomat. Életemet, vére­met sem kímélve . . .“ „Életemet, véremet sem kímélve“ — visszhangzott benne újra. És még egy mondat, egy fehérhajó asszonyé, kinek nyugtalan anyai szíve súgta tán akkor U: „Nem alszol még. fiam?“ út felett. 'Amikor már a füst 'gyász- fátyla széjjelfoszlott a ködkoszorús téli nap sugarai kiégett gépkocsivázat világítottak meg. Körülötte nagy szaka­szon felolvadt, lucskos lett a dérlepte út. Két méternyire feküdt a parlamen­ter holtteste. A fehér vászon félig el­égett, kormos, véres rongya különös* képpen a válla alá került,.» Eursverre. Hátradőlt. ■Egyetlen mozdu­lata volt még. Elgurult sapkája után nyúlt, meg is érintette — tan éppen a csillagot. A vörös csillagot, melynek sugaránál ta­nult meg becsületesen élni, dolgozni. Amelynek fénye alatt, Flint annyi szov­jet ifjú, küzdött, „életét, vérét sem kí­mélve1’ a szabadságért . . . Egy telitalálat az utolsó gondolat­szikrának is véget vetett Nyikolaj Sztye- panovtes Steinmetz meghalt. Társa. Juríj Szergcfevics Kolivanov örvezetS, akinek életét már az első sérülés kioltotta, porridgett a felrob­bant gépkocsi lángjergetegében. Némaság dermedt a tájra. Hosszú percekig vastag, fekete füst úsgott az mint amikor a karmester beint egy hatalmas zenekarnak — felszakadt a csönd. Egy egész, hatalmas nép kiál­tása harsogott a szovjet fegyverek fel- dörrenő össztüzében. S a fegyverek égzengésénél is erősebb volt az ezer es százezer harcos felháborodása, az elször- nyedés, a harag érzése. A gaztett iránt érzett irtózat szőtt Ah ben a hangban, mely elszorította a harcosok mellét s forró lelielletként lebegett a csapatok felett. A sok lelkes, ládám és forró szív­ben féktelen, irgalmatlan gyűlölet éledt. Az ellenség tűzfészkei egymásután semmisültek meg, omlottak ronccsá a megtorlás mennydörgésében, az ágyúk s katyusák villámcsapásai alatt. A felröppenő sztálini sólymok su­hanva szelték a levegőt s Ve-lecsapva, géppuskafűzzel árasztották el n hitszegö fasiszták állásait. A támadás, n döntő roham lázában leszámolásra készüllek a csapatok. De a várospuszthó, nagyméretű, bom­bák mégsem hullottak alá az égből. 4 messzehórdá áeyúk nagykaliberű csövei hallgatva vártak, nem süvítetlek belőlük gránátok a magyar főváros jelé. parancsa, a legfelsőbb hadvezetőség utasítása Sztálin megkímélte Budapestet. A szovjet har­cosok életük kockáztatásával, lépésről lépésre, házról házra harcolva szabadí­tották fel Steinmetz kapitány a páré lamenter szeretett városát . t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom