Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

V Kföszatri vezetik, fizikai dolgozik, báládé értelmiségiek, a kongresszusi versenyben a termelés növelésével, ______a technológiái fegyelem megszilárdításával erősítsétek drága hazánkat, védiétek a békét! ____ DISZ-ELET------------------------!---------------------------­Á Lenin Kohászati Művek fiataljai a kongresszusi versenyben A Lenin Kohászati Művek ifjú­munkásai az elmúlt év második fe­lében végzett jó munkájukért el­nyerték a DISZ Központi Vezetősé­gének vörös vándorzászlaját. Az ünnepélyes átadáson a fiatalok meg­fogadták: a továbbiakban még job­ban dolgoznak. Két hónap telt el az ünnepség óta, ■s ezt az időt a fiatalok jól kihasz­nálták. E két hónap alatt zajlottak le a DISZ vezetőségválasztó taggyű­lések is. Ezeken határozatok szület­tek arra vonatkozóan, hogy a III. ■pártkongresszus tiszteletére indult versenyben úgy dolgoznak a fiata- 1 k, hogy a mi gyárunk nverje el a párt Központi Vezetőségének kon­gresszusi zászlaját. A nagyüzemi DISZ-bizottság arra b zott határozatot, hogy a politikai munka megjavításával 20 százalék­ául növeli az ifjú sztahánovisták számát, és 50 százalékkal csökkenti i-7. igazolatlan mulasztások számát a fiatalok körében. A Lenin Kohászati Művek fiatal­jai e határozatok szellemében láttak munkához. A nagyolvasztó ifjúmunkásai az utóbbi időben állandóan 105—110 százalékos eredményt érnek el, s ez­zel elősegítik a gyárrészleg tervtel­jesítését. A hat kiváló és érdemes ko- iiászdolgozó mellett több ifjúsági brigád ért már el kiemelkedő ered­ményt. A Bodovics ifiŰKáoi brigád tagjai közül négy fiatalt most ter­jesztettek fel sztahanovista oklevél­lel történő kitüntetésre. Az országos ifjúsági hengerész- versenyben a februári eredmények a1apján a Lenin Kohászati Művek hengerész ifibrigádjai a következő helyezést érték el: Első: Nagy Gáspár durvahengerdei brigádja, februári tervét 799 tonná­val teljesítette túl. Második: Rimán János brigádja, februárban 225 ton­nával termelt többet. A harmadik helyre nem diósgyőri brigád került. A negyedik helyen Mislóczki Sán­dor ifjúsági sztahanovista brigádja ájí­Lelkesen dolgoznak a terv telje­sítéséért a' „Meresztett'1 valamint a •.Petőfi1' ifjúsági üzem fiataljai. A nagykovácsműhelyben Braun István brigádja március 8-ra tervét már 150 százalékra teljesítette. Hosszan sorolhatnánk még azoknak a lelkes fiataloknak nevét, akik keményen küzdenek vállalásaik maradéktalan teljesítéséért. A III. pártkongresszus tiszteletére alakult brigádok közül az acélöntő­dében a „Ságvári‘‘ és a ..Dózsaa törőműben és az elektróacélműben dolgozó brigádok is kitettek ma­gukért. A martin hulladékterén Márkus elvtárs DlSZ-tltkár vezetésével ala­kult legutóbb egy brigád, amely vál­lalta, hogy műszakonként 10 tonna hulladékanyagot biztosít az üzem­nek. Általában 15-—20 tonnát gyűj­tenek össze egy műszak alatt. A Lenin Kohászati Művek fiatal­jai mindjobban megértik az áram- általában az energiatakarékos­ság jelentőségét. 25 DlSZ-brigád alakult, ezeknek el­sőrendű feladata, hogy harcoljanak az energiatakarékosságért. Gondol­nak a fiatalok az önköltségcsökken­tésre Is. A motorjavítóban Szadai József vezetésével az ifik, a bulla- dékanyag észszerű felhasználására alakítottak brigádot. Eddig 3700 fo­rint megtakarítást értek el. Az ózdi és diósgyőri ifimunkások között folyó párosversenyben a ko­hóknál a diósgyőriek kerültek az első helyre, a martinacélműben azonban az ózdiak törtek az élre. Ennek oka, hogy sem a nagyüzemi DISZ-bizottság, sem pedig a gyár­részleg DlSZ-bizottsóoo nam segítet­te kellően a martinban dolgozó DISZ-fiatalokat. Ez figyelmeztetés a DISZ-vezetők számára. Annál is inkább, mert. a gyárban még akadnak ifjúmunkások, akik nem tettek felajánlást a kongresz- szus tiszteletére. A munkafegyelem­ben is mutatkoznak még lazaságok. A DISZ-bizottság elsőrendű köteles­sége, hogy a hibák okait megkeres­se és á hibákat kijavítsa. Az ifjúmunkások körében ural­kodó lelkes hangulat biztosíték ar­ra, hogy a terveket és vállalásokat maradéktalanul teljesítjük. Az ifik a kongresszusi versenyben akarják be­bizonyítani, hogy az adott szó ná­luk egyet jelent a tettel, s ki akar­ják érdemelni a párttól azt a meg­tiszteltetést, hogy elismeriék: a kon­gresszusi versenyben „rohamcsapat- ként'- dolgoztak. GÁCSI FERENC Lenin Kohászati Művek DlSZ-bizottságának titkára Példát mutatnak a kon*rreH*%u»i vpmvnvben SCHÖN GYULA íkétsaercs sfctaTiáno- visfa »épkor,st vehető kongresszusi íéL ajánlását túlteljesíti. KARDOS IMIIK Máv. mii szaki hidász- tiszt Irányításával brigádja Sátoralja­újhelyen 6 nappal bftmatább teljesí, IrAn crrncl f a! II i!ln 'í'.j I A BÉKEMOZGALOM EREJE ÉS IGAZSÁGA ■ A békemozgalom megyénkben is egyre jobban erősödik. Békebizott- t;ágaink kihasználva a téli hónapok nyújtotta lehetőségeket, nap-nap után ismertették a békemozgalom magasztos céljait, feladatait. Meg­magyarázták a dolgozóknak a ber­lini tanácskozás eredményeit, a béke világmozgalmának újabb sikereit. Ez a felvilágosító munka azóta is mind szélesebb körben folyik. Békebizottságaink tagjai békebe­szélgetéseken, békeesteken tájékoz­tatják dolgozóinkat a Szovjetunió következetes békepolitikájáról, ar. lói, hogyan védelmezi a szovjet kor­mány, a szovjet nép, az emberek legmagasztosabb ügyét, a békét, Ezeken a beszélgetéseken sok probléma felmerül. Putnokon dr. Bende Sándomé és Kovács Mihály békebizottsági tag legutóbb arról beszélt, hogyan lehetne még jobban ki­szélesíteni a békemozgalmat. Mások, — többek között Rózsa Kálmán alsózsolcai l egyénileg dolgozó paraszt — a tavaszi me­zőgazdasági munka gyors és jó elvégzését kapcsolta össze a bé­ke ügyével. Felmerülnek a beszélgetések során olyan kérdések is, hogy milyenek a békemozgalom kilátásai, meddig ter­jedhet a békemozgalom hatósugara mai viszonyaink között. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk állapítani, minde­nek előtt világosan látni kell, hogy a békemozgalom nem tömegszer­vezet, hanem demokratikus tömeg- mozgalom, amelynek részese hazánk minden becsületes fia. Békemozgal­munk demokratizmusát elsősorban a mozgalom célja határozza meg, — ez a cél a béke védelme. Ismeretes, hogy a háborús gyúj­togatok szeretnék a békemozgalmat kizárólag szocialista mozgalomnak feltüntetni. Ezzel azt akarják elhi­tetni, hogy a béke csak a kommu­nisták ügye, a kommunisták érdekét szolgálja. Ezzel próbálják elidegení­teni a béke ügyétől azokat, akik nem tették magukévá a szocialista eszméket, de feltétlenül hívei a bé­kének. i A békemozgalomban száz és százmillió ember vesz részt. Hazánkban a kommunista párttagok száma nem 7 millió, de a stockholmi békefelhívást A jeienlegi békemozgalom a külön­böző osztályok és társadalmi réte­gek háborúellenes szövetsége. Tömö­ríti, — tömöríteni tudja — társa­dalmi helyzetre, pártállásra, vallási meggyőződésre, világnézetre való te­kintet nélkül — mindazokat, akik a háború ellen és a béke mellett van­nak. A békemozgalom nem meddő sóhajtozással, hanem aktív harccal, a néptömegek egyesítésével akarja megakadályozni a háborút. Hatalmas vonzóerő ma már a bé­kemozgalom, amely lehetővé teszi nemzeti és nem­zetközi vonatkozásban olyan szilárd egység kialakítását, ami­lyenre még nem volt példa a történelemben. Ezzel lehetővé válik, hógy a békéért vívott tör­ténelmi harcba bekapcsolódja­nak azok a tömegek is, amelyek eddig nem vettek részt a béke­mozgalomban. A békemozgalom szükségszerűen felvet olyan kérdéseket is, mint a nemzeti függetlenségért indított harc, az életszínvonal leszorítása ellen indított küzdelem, a béketábor országaiban pedig a szocializmus építésének kérdése. Míg a tőkés és a gyarmati országokban a békeharc a hadigépezet gyengítésében jelent­kezik, a béketábor országaiban a béke bástyájának, a béke frontjának erősítésében. A háborús gépezet gyengítése és a békefront erősítése azonban ugyanazt a célt szolgálja: az új háború megakadályozását. Világosan látszik ebből, hogy a bé­kemozgalom harci formái lehetnek különbözőek az egyes országok adottságainak, társadalmi rendsze­rének megfelelően, do célja és jelle­ge egyforma az egész világon. A békemozgalom célja az új há­ború megakadályozása. Ebből kö­vetkezik. hogy a békemozgalomtól csak a háború tudatos hívei — az osztálycllenség — a béke megrögzött ellenségei maradnak távol. Ki kell szélesíteni, el kell mélyí­teni tehát a békemozgalmat min­denekelőtt a munkások és az egyé­nileg dolgozó parasztok, az értelmi­ségiek és az asszonyok s a városi kispolgárság körében is. — Olyan helytelen nézet is akad, amely szerint a békemozgalom ki- szélesítését az Osztályellenség irá­hogy a békemozgalom demokratiz­musának széleskörű értelmezésével a kulákokat, mint osztályt is be­vonhatjuk a békemozgalomba. Ez helytelen álláspont, mert az osztály- ellenség éppen abban reménykedik, hogy az esetleges világháború vissza­állítja a megsemmisített rend­szert, visszaadja elvesztett hatal­mát, a munka nélkül szerzett jövedelmet, amelyre a múltban a dolgozó nép kizsákmányolása útján tett szert. Akinek pedig nem érdeke a béke, akinek a háború az érdeke, az nem von­ható be a békemozgalomba. Hazánk békemozgalmának demo­kratikus célját legjobban azzal szol­gálhatjuk, ha valóraváltjuk pár­tunk II. kongresszusának határoza­tát, amely szerint „a békemozgalmat általános népmozgalommá kell fej­leszteni, amelyben résztvesz hazánk minden becsületes polgára.‘‘ A békemozgalom kilátásait meg­értjük, ha figyelembe vesszük azt a lenini-sztálini tanítást, hogy a két rendszer békésen megférhet egymás mellett. Békemozgalmunk azt vall­ja. hogy minden vitás kérdést meg lehet oldani tárgyalások útján. Ezt legutóbb Malenkov elvtárs így fejez­te ki: — „Nincs jelenleg olyan vi­tás, vagy megoldatlan kérdés, ame­lyet ne lehetne békés úton megolda­ni az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján '“ — Ennek az eszmének diadala volt a koreai fegyverszünet megkötése, a nemzet­közi békemozgalom egyik legna­gyobb sikere, valamint a berlini ta­nácskozás is. A nemzetközi béke- mozgalom több mint ötéves törté­nete azt bizonyítja, hogy hatalmas erővé nőve, már eddig is fékezően hatott az Imperialistákra és több te­rületen visszakozásra kényszerítette őket. Mindezek a sikerek bizonyságul szolgálnak arra, hogy tévednek azok. akik lebecsülik a néptömegek erejét, kétségbevonják, hogy ered­ményesen szembe lehet szálíni a há­borús gyujtögatókkal. A békemozgalom ereje, igazsága győzedelmeskedett, amikor a Szov- jetúnió javaslatára 1951 nyarán az amerikaiak kénytelenek voltak leül­ni a tárgyalóasztalhoz. Ugyanez az érő kónyszerítette az amerikaiakat arra, 7, millió magyar irta alá nyaban szintén szorgalmazni kell, hóig proyekációik után 1933^ júliusán A ^íemsetközi ^Nőnap Sárospatak dolgozó asszonyai és leányai nagy örömmel készültek a Nemzetközi Nőnapra■ A házakat fellobogóziák, az álletek kirakatait jelmondatokkal látták el. Az ünnepi nagygyűlést a Rákóczi- moziban tartották. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. A termelő- csoportok asszonyai kocsin érkeztek és együtt ünnepeltek az üzemek asszonyaival és a nő pedagógusokkal­Kovács Istvánná járási MNDSZ-titkár sárospataki ünnepségei ünnepi beszéde után az élenjáró dolgozó asszonyoknak kiosztották az MNDSZ emléklapokat és ajándék könyveket- Az ünnepélyt kultúrműsor követte, me­lyen Sárospatak minden kullurgárdája réspHeti. A műsor keretében jellépett az elsöosztályasok tánccsoportja is, me­lyet nagy tetszéssel jogadtak a jelen­lévők. ■ , ; RUBICSEK LÁSZLÓ * Sárospatak A miskolci Déryné ezíniházb&n megtar­tott ünnepségen lien ke Valéria, az Országos Béke-tanács titkára (jobbról a- második) és Vadassá Elememé ország­gyűlési képviselő, Köteles Sándomé élenjáró tapolcai egyénileg dolgozó iparasztasszonnyall és Kosik Józsefné hét- gyermeke* szén drői asszonnyal beszélget. Vadászi Elememé sZéklüt nyújt át asszonyt äreai na k. Az miskolci állami zeneiskola központi úttörő kórusa dalok, kai köszöntötte «z ünnepségen megje­lent dolgozó nó'kct. (Erdődi János jelt.) Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent februári sáma Sztálin elvtárs emlékének szenteli vezércikkét. Földvári Rudoli ban aláírják a koreai fegyverszüne­tet. S a békemozgalom ereje és igaz­sága kényszerítette az imperialistá­kat arra is, hogy ezév januárjában ismét leüljenek Berlinben a tárgya­lóasztalhoz. Az egyszerű emberek tárgyalást követelő szava ma már olyan erős, hogy még a béke ellenségei sem bír­nak kitérni előle. A háborús uszítok ma már nem mernek nyillan a béke ellen beszélni. A békemozgalom erejére jellemző, hogy a béke ellenségei is ugyanazt a hangot próbálják használni, mint a béke hívei. Még a legmegátalko- dottabb háborús uszítok — Eisen­hower. Dulles, Adenauer — is átvet­ték a békemozgalom szavait, s arról beszélnek, hogy tárgyalásokra van Szükség a vitás kérdések megoldá­sára. Természetesen világosan látni kell, hogy a háborús farkasok nem változnak egyik napról a másikra szelíd bárányokká. Egyszerűen félre akarják vezetni, be akarják csapni az embereket, ezért orozzák el a bé­kemozgalom szavait. Tetteik azon­ban szavaik ellen tanúskodnak, az­zal, hogy a tárgyalások hangoztatá­sa kapcsán előzetes feltételeket szabnak. Ezzel leleplezik magukat, mint olyanokat, akik a tárgyalásról szavalnak- de netn akarnak meg­egyezést. Molotov elvtársnal/ a berlini ta­nácskozáson a nemzetközi feszültség enyhítésére tett számos javaslata és lépése azt bizonyítja, hogy a béke híveinek ereje fokozato­san nő és visszakozásra tudja kényszeríteni a háborús agresz- szorokat. Minden előrehaladás ezen a lércn, minden eredmény abban a kérdésben, hogy a há­borús megoldás helyett a tár­gyalás szelleme érvényesüljön a békeharc kilátásait növeli, a háború elhárítását, elodázását szolgálja, a haladó emberiség ügyét segíti. Ebben a perspektívában megtalálha­tók egyszersmind a békemozgalom kilátásai is, amelyek abban foglal­hatók össze, hogy a békotábor ere­je, erkölcsi fölénye, a békemozga­lom igazságainak vonzóereje, a bé­kemozgalom kiszélesítésének lehető­sége azt a reményt Oltja az emberek szívébe, hogy nemcsak a jövőben, hanem már most is sikerrel meg le­het védeni a békét. GYÖNGYÖSI DANIEL’ a megyei békebizottság titkára elvtárs « káder-munka. kérdéseiről írt cikkében a káderek elosztásának és ne­velésének kérdéseivel foglalkozik. Komái János elvtárs a kongresszusi mim ka ver­senyről írt Ciliket. „Az állami központo. sit-ás és a t-a.nácsönikormányzart kérdései­hez“ című cikkben Halász József elvtárs a lan ácsok és a. központi állami szervek közötti helyes viszony kialakításának, * túlzott állami központosítás megszünte­tésének és a tanácsönkormányzat kifej­lesztésének problémáit tárgyalja. Somos András elvtárs a mezőgazdasági ni dóm á. reyok előtt álló feladatokat elemzi szoda- lista építésünk új szakaszában. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek bér. iini értekezletéről Kende Péter elvtárs írt cikket. „Filozófiatudományunk hely­zete és feladatai" című cikkében Hava« Ernő elvtárs hozzászól a „Filozófiai év­könyv" körül folyó vitához. A „Szemle" rovatban Apró Éra elv- társnő a politikai gazdaságtan egyetemi és főiskolai oktatásának kérdéseivel fog. lalkoz.ik. Bodnár Gyufa elvtárs cikkében Sésze- foglalja az európai népi demokratikus országok intézkedéseit és eddigi eredmé­nyeit az életszínvonal fokozott növelése terén. Bíró Lászlón! elvtársnő cikkének címe; Japán: az Egyesült Államok távolkeleti agressziós terveinek legfőbb támasza. A „Könyv isme etetés''-rovatban az ille­gális „Szabad Nép" című gyűjteményes kötetet Máté György elvtárs ismerteti. Mankója Imre elvtárs „A tanacsdemo- krácia kérdéseiről" című tanulmányköt«* tét bírálja, Karinthy Ferenc Budapest? tavasz" című könyvét pedig Erdei Sár.dc< elvtárs értékeli. (MII)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom