Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-03 / 52. szám
ESZÄKMÄGMBORSZSG AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 52. szám Ara 50 fill*»___________________Miskolc, 1954 március 3, szerda yyeprlneer »irtára látogató*» Ómdmn óm Me»» UOrenden I sárospatakiak gtfztok a csehszlovák és magyar traktorfsták párosversenvéhen Vemteneh végei a megnyugrátnale,' rm. mnpfínnMSOfc Poníos tervkészítéssel a virágzó termelőszövetkezetekért! A mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt_ és kormányhatározat hatalmas távlatokat nyitott meg a mi megyénk dolgozó parasztsága, termelőszövetkezetei előtt is. Nem kevesebbről vara szó, mint arról, hogy a fejlett agro- és zootechnika, a mezőgazdasági szakemberek,, agronómu- sok, főként pedig pártunk és kormányunk állandó segítségével már ez évben jelentősen emelnünk kell falun az egyes termények termésátlagát, az állatok ter- «nékihozamát. A mezőgazdaság fejlesztése, a jobb terméseredmények biztosítása mindannyinrrk közös, nagy ügye. Ennek végrehajtása nélkül nem valósíthatnánk még olyan mértékben életszínvonalunk további emelését, amilyen mértékben azt pártunk, kormányunk tervezi. Ahhoz azonban, hogy a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek már ez évben is jelentősen többet és jobbat termeljenek, feltétlenül változtatnunk kell az eddigi termelési módszereken. Jobban kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló földterület«^ jobbam ki kell használnunk minden talpalatnyi termőtalajt, tudományos alapon, okosan kell gazdálkodnunk. Ehhez viszont gondosabban kell terveznünk s fokozottabban kell alkalmaznunk az élenjáró termelési módszereket. Termelőszövetkezeteink most készítik, mutatják be és gyűléseiken megvitatják éves tervüket. A tervek alapjáp gazdálkodik, dolgozik majd a termelőszövetkezetek tagsága. A tervszámok alapján már most. az év első hónapjaiban világosan látja a termelőszövetkezeti tagság, miből mennyit termel, hogyan gyarapszik gazdasága ebben az esztendőben, miből mennyi részesedésre számíthat a zárszámadáskor. A termelőszövetkezet terve tehát az egész tagság áttekinthető nagy munkalapja. A termelési tervvel egyidobé* készülő költségvetési terv — lehet mondani — egész évi munkájuk s már eredményeik előremutató tükre. C óba nem volt még olyan alkalmuk ^ termelőszövetkezeteinknek arra, kiagy bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemivel szemben, mint az elkövetkezendő időben. Sehol nem alkalmazhatók úgy, a termelés tudo_ Hiányos alapon megállapított leghelyesebb módszerei, -mint éppen a termelőszövet- közetekbe!), a nagyüzemi gazdaságokban. Sehol nem nyílik olyan alkalomra sokoldalú gazdálkodásra, mint éppen termelőszövetkezeteinkben. Tern)elószüvet_ kezeteinknek már most űgv kell kidol- gozniok az éves tervet, hogy be is bizonyíthassák: tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel. A termelőszövetkezetek vezetősége, tagsága világosan látja, milyen adottságai vannak, mennyi munkaerővel rendelkezik. Ennek alapjára tehát úgy kell elkészíteni az éves tervet, hogy minden adottságot,, minden erőt kihasználva a lehető legmagasabb terméseredményt érjék el, a lehető legmagasabb részesedést kapjanak az éwégi zárszámadáskor. zott párt- és kormányhatározatot. Mező- gazdaságunk fejlesztésének éppen abban kell megnyilvánulnia, hogy az élenjáró termelési módszerek alkalmazásával, a növények gondosabb ápolásával, a helyes trágyázással — felül- és fejtrágyázással — jelentősein többet termelünk, mint az elmúlt esztendők bármelyikében. A termelőszövetkezeteknek pedig megvan minden lehetőségük arra, hogy mindezeket alkalmazzák. Néhány helyen távolról sem a jó gazda módján készítették el az éves tervet. Néhol például tervbevették a sertésszaporulat szoptatás utáni azonnali eladását. Helyes-e ez? A hízottsertés ár.a elég magas. Nem lett volna-e jobb úgy tervezni, hogy hizlalásra állítják be a szaporulatot? Nyilván jobb lett volna! A hízottsertések eladása jelentősen növelné a tagság jövedelmét. Másutt tartózkodóan tervezték az állatállomány növelését, mondván: — hogy tervezzünk mi tra- gyobbmérvü növelést, amikor kevés a takarmányterületünk? Nem lesz elég takarmányunk és csak sajátmagunknak okozunk kárt, gondot ... — De bevette-e tervébe az ilyen szövetkezet vezetősége a másodvetést, amely biztosítaná az állatállomány fejlesztéséhez szükséges nagyobb takarmányin ertnyiséget ? Nem terveztek másodvetést, pedig ha minden erre alkalmas területet felhasználnánk, az így nyert takarmánymenwyiséggel könnyen 50 százalékkal több állatot nevelhetnénk, teleltethetnénk át mint jelenleg. Tartózkodtak egyes termelőszövetkezetek a baromfitenyésztés tervezésétől is, holott ezzel biztosítanák tojás- és baromfibeadásuk időbeni teljesítését, továbbá a baromfinak, tojásnak elég magas a szabadpiaci ára, egész évben „pénzelhetnének" ezekből, jutna előlegfizetésre. Ugyancsak alacsonyra tervezték egyes szövetkezetek az ál lat tény ejtési szaporu. lat mutatóit is, holott éppen az elmúlt év eredménye bizonyítja, hogy ha akarunk, jelentős szaporulatot tudunk biztosítani jelentéktelen százaléknyi elhullással. Jónéhány termelőszövetkezet nem ismerte fel a szerződéses termelés nagy hasznát. Pedig ez is szép jövedelmet hozna a konyhára. Tgén jó^ tervet készített a toktwbáii Béke * termelőszövetkezet. Tervük szerint egy-egy munkaegységre 6.18 kilogramm búzát, 1.91 kilogramm árpát, ugyanennyi kukoricát, 1-68 kilogramm burgonyát, 37 dekagramm cukrot* 1.90 kilogramm szálastakarmányt, 8 dekagramm mákot, 0.06 liter olajat és 16.50 forint készpénzt kap majd a tagság zárszámadáskor. Az ilyen terv láttán telve bizalommal, jókedvvel lát munkához a tagság, hiszen ismerve adottságaikat, tudják és látják, hogy a tervezett jövedelem biztosított, ha lelkiismeretesen dolgoznak. Egész biztosan jól fognak dolgozni, mert ki ne szeretné, ha a tervezett részesedés még emelkedik. Ennek pedig a becsületes), észszerűen végzett Termelőssővethezeteiiok -nagy segítséget kaptak pénzügyi, gazdasági szakemberekben, a gépállomások vezetői, agronó- musai személyében ahlioz, hogy éves tervüket a lehető legreálisabban készítsék cl. Mégis megyénk néhány termelőszövet, kezetéuek éves terve azt mutatja: nem kívánják teljesen felhasználni boldogulásukra a rendelkezésükre álló számos jó adottságot. A harsányi Kossuth termelő- szövetkezet elnöke például panaszkodott, hogy egyedül képtelenek elkészíteni a tervsémát, segítséget pedig nemigen kap_ nak semrr a járási tanács mezőgazdasági osztályától, sem a gépállomástól. A sárospataki gépállomás körzetében pedig éppen a gépállomás agronómusai voltak azok, akik akadályozták a termelőszövetkezetek reális, jó tervezését. Az elérhetőnél jóval kevesebbet terveztek egy-egy terménynél, mondván, hogy: — ha a tervet túlteljesítjük, prémiumot kapunk. — így kevesebb terményt s ezáltal természetesen a tagok számára kevesebb jövedelmet terveztek, holott nyilvánvaló, hogy ez egyáltalán nem hat serkentőleg a tagságra. Egy.egy termelőszövetkezet tervkészítő munkabizottsága viszont — bár adottságaik megvannak — nem mert bátran az elmúlt évinél magasabb terméseredményt, több jövedelmet tervezni, mondván: „ha nem tudjuk teljesíteni, abból hiba lehet. Terveztünk Inkább kevesebbet s ha több terem, több lesz a jövedelmünk, úgyis a miénk marad“. — Az ilyen terv azonban nem reális, nem mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló adottságok jó kihasználásával, mennyivel növelhetné a tagság a szövetkezet gazdag, ságát, mennyivel részesedhetnének magasabb jövedelemben munkaegységeik alapján. mint az elmúlt évben. TJ1 gyes termelőszövetkezetekben péí_ * J dául a holdankinti termésátlagot a tavalyi termésátlag alapján tervezték. Az ilyen szövetkezetek vezetősége, tervkészítő munkabizottsága figyelmen kívül faagyte « mezőgazdaság fejlesztésére fco» munka az alapja. Természetesen a reálisnál magasabb átlagok tervezése is helytelen és káros. A tervek megvalósítása nem megy magától. Keményen meg kell küzdenie a szövetkezetek tagságának az eredményekért, különösen, ha a reálisan elkészített tervet még túl is akarja szárnyaim. Éppen azt kell megmutatni, hogy a most tervezett egy-egy munkaegységre eső részesedés igenis növelhető, ha a termelőszövetkezet tagsága munkaszervezésében megerősödik. A termelési terv alapján elkészített brigád és munkacsapat terve, két úgy kell felbontani, hogy minden tag ismerje egész évi feladatát, s azt, hogy ha tervét túlteljesíti, hozzájárul a szövetkezet és s maga jövedelmének emeléséhez. A hhoz viszont, begy minden termelő- szövetkezet éves terve valóban reális legyen, minden termelőszövetkezeti tagnak jól széjjel kell néznie a közös portán. Egyetlen adottságot. lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni, melynek segítségével többet termelhet, gazdagodhat a szövetkezet. Ugyanakkor sokkal több segítséget kell nyújtania a szövetkezetek tervkészítéséhez a gépállomások vezetőségének, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. Senkinek nem lehet közömbös ebben az országban — aki becsületesen él, dolgozik —, hogy termelőszövetkezeteink kevesebbet avagy többet termelnek maid mint eddig bármelyik évben. A termelőszövetkezetek elkészített és bemutatott terveit gyűléseken vitatja meg, fogadja el a tagság. Ezeken a gyűléseken, ha szükségesnek látszik, bátran kérj« a tagság a terv módosítását, hogy olyan tervvel rendel- kezten a szövetkezet, amelynek teljesítésével a napnál világosabban megmutatkozik « nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás fiüáago» .: la» A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A Borsodnádasdi Lemezgyár műszaki vezetői segítik a minőség megjavításáért küzdő hengerészbrigádokat Hz épitőgépkarbantartó dolgozóinak jó munkája gyorsítja a lakásépítkezést (Tudósítónktól.) A miskolci építőgépkarbantartó vállalat minden dolgozója értékes felajánlást tett a pártkongresszus tiszteletére. A felajánlások még jobb munkára serkentik őket. Igen fontos, hogy most tavasszal minden építőipari gép üzemképes állapotban álljon az építők rendelkezésére. Ezt tartják szem előtt a vállalat dolgozói. A brigádok közül kiemelkedik Istóczki József javító brigádja. Az elmúlt hónapban 181 százalékot értek el. Kelemen Sándor brigádja 178, Budavári Antal brigádja pedig 165 százalékot ért el. A brigádok a munkaidő minden percének kihasználásával érték el eredményüket. Jő munkájukkal lehetővé tették, hogy több betonkeverőgép, fögémda- rú, habarcskeverő és szállítószalag gyorsítsa meg a lakásépítések ütemét, 1 A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói örömmel értesültek arról, hogy a kohászati üzemek között első helyen állnak a kongresszusi versenyben. A jó hír fokozta a dolgozók versenylendületét. Elhatározták, hogy márciusban a mennyiségi terv teljesítése mellett az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a minőség megjavítására. A műszaki vezetők közül Gyárfás Gyula, a hengermű üzem- főnöke párosversenyre szólította Kummer Ferencet, a kikészítő üzem vezetőjét. A verseny feltétele a minőségi munka megjavítása, a selejt csökkentése, s a két üzemrész közötti együttműködés kiszélesítése. A két üzemfőnök versenyéhez csatlakoztak a művezetők és más üzemrészek műszaki vezetői is. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére eddig tett felajánlásukon felül a hengermű további három százalékkal, a kikészítő üzem pedig öt százalékkal csökkenti a selejtet. A hengermű műszaki vezetői vállalták a hengerészbrigádok patronálását is. Gyárfás Gyula üzemfőnök Bóta Lajos és Kormos Ferenc hengerészek megsegítését vállalta. Elhatározták, hogy az egy mázsa készlemezre eső felhasználást az eddig vállalt egy kilogrammal szemben két kilogrammal csökkentik. A két brigád által így megtakarított alapanyag márciusban 122 kilogrammot tesz ki. Hasonló vállalást tettek a hidegüzemek műszaki vezetői is. Különösen a mezőgazdasági gépgyárak részére szállítandó anyagok határidő előtti kikészítését tartják szem előtt. Március 1-én sok kiváló eredmény született mindkét üzemrészben. Sike Ágoston hengerész brigádja 1571 százalékos tervteljesítést ért el, s a megengedett selejthatár alatt dolgozott. Kelemen Miklós hengerész brigádja 145 százalékos tervteljesítést ért el. A hengerészek kiváló minőségű lemezt hengereltek. A kedd reggel végétért három műszakon egyetlen selejtvisszajelentés sem ér kezett a MEO-tól. Äx ósdi hohássolt és bányászok as élen Március első napján hosszú idő óta először az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói kerültek az élre a versenyben. Az ózdi nagyolvasztómű 100.1 százalékra, a martin 102.3 százalékra, a durvahengerde pedig 100 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Ugyanezen a napon a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójában 114 5 százalékos termelési győzelem született. A martin 100.1, az elektróacélmű pedig 100 százalékra teljesítette előirányzatát. Lemaradtak a versenyben a diósgyőri hengerdék. A durvahengerészek 93-6, a finomhengerészek pedig 96-5 százalékra termeltek. >;.**.*•. <’-vrrt a w 1*1-1 Március elsején az Ózdi Szénbányászati Tröszt 100.9 százalékra teljesítette napi előirányzatát. A som- sályi vállalat dolgozói 105-7 százalékos, a farkaslyuki vállalat dolgozói pedig 1051 százalékos tervteljesítéssel mutattak példát. A királdi bányák 1.9 százalékkal szárnyalták túl napi előirányzatukat. Továbbra is az egercsehi vállalat rontja az ózdi tröszt napi átlagtermelését. Március elsején is csak 71 százalékot ért el. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vállalatai közül ’csak Diósgyőr és Kurityán dolgozói teljesítették előirányzatukat. A diósgyőri vállalat 101, a kurityáni vállalat 1001 százalékra termelt. Valamennyi többi vállalat 100 százalék alatt teljesítette tervét. Leggyengébb a' lyukói vállalat: 70-5 százalékkal. Az egész tröszt napi átlagtermelése 89.4 százalék, .......................... ..... Cserépváraljai dolgozó parasztok a felajánlás teljesítéséért Cserépváralja dolgozói szorgalmasan készülnek a tavaszra. Igen sokan tettel felajánlást a III■ pártkongresszus tisztéletére, megfogadták, hogy a tavaszi s az ezt követő soronlévő munkákat időben elvégzik, beadási kötelezettségit., két határidő előtt teljesítik. Szavukat valóra váltják. Az Uj Alkotmány termelőszövetkezet tagjai első negyedévi hízottsertés beadásukat már teljesítették. Ezzel nemcsak a zsír» és a hús árának leszállítását segítik elő, hanem maguknak is nagy hasznot hajtottak. A seép példát az egyéni dolgozó parasztok is követik. Molnár András 9 holdas gazda már egész évi, sőt már az 1955 első negyedévi baromfibeadáa. kötelezettségét is teljesítette• Molnár Andrásáé 7, Sz, Molnár József 7. Szalui József 5, Takács János 9. Kocsis Jánosáé 3 holdas gazda a baromfibeadás teljesítése mellett első félévi hízottser- tcs beadásának is eleget tett. Bőven lesz friss zöldség a miskolciak asztalán I A* áradó Sajó I kavargó, sárgás víztömege ölelt II 1 -■ 11 körül a miskolci repülőtér mögött a 300 holdnyi kertészetet. Néhány nappal ezelőtt még téli csend, méltóságteljes nyugalom uralkodott itt. de amióta a föld kibújt a hótakaró alól és szinte ásítpárázik — élénk mozgolódás támadt a vasúthoz közeli üvegházban és a mellette lévő melegágyak között. Úgyszólván pirkadatkor kezdődik az élet, a munka. Szenmerenz Tódor kertészet! brigádvezető is már kora reggel a melegágyak felé igyekszik. Habár a nap még gyenge, már megcsillan a fénye az ablaksoron, amiről a brigádvezető felgöngyölíti a gyékénytakarót. Óvatosan, egyenként emelgeti az ablakkereteket, bekukucskál a gyöngyöző üveg alá. Elégedetten mosolyog, amikor látja, hogy az alig egy-két napja kipalántáit saláták katonásan állnak. — Ravasz a tavasz, de mi túljárunk az eszén — gondolja: lám a korábban kiültetett salátapalánták már bontogatják harmatos levélkéiket. I 4 melegágy mór | végén felemelkedik, s elgonI— .... ■ I dolkozva nézi az előtte lévő sorokat. 1500 ablakalja várja még új lakóit. 30 ezer kis növényke már be is költözött a kényelmes, szel- lős, új otthonba, de még 20 ezer saláta várja, hogy kiköltöztessék testvérei mellé. Szinte egymást túl- ágaskodva szoronganak a magkeltető ládikában. A brigádvezetőt lármásan közeledő tarka lánycsoport ébreszti fel merengéséből. <—* Ejnye Tódor bácsi —s kiáltják oda vidáman a lányok —■, tán csak nem a palántákkal aludt? — De igen, még be is takargattam a kicsikéket — érti el a tréfát Tódor bácsi. Aztán számbaveszi őket- — Megvagytok-e mindnyájan? •— kérdi és egyenkint sorolja a nevüket: Csege Jolán, Illés Katalin. Kaza Margit, Illés Éva, Ruslánszki Erzsébet és Illés Borbála. Itt vannak valamennyien. — Ti ketten — szól a legközelebb álló két lányhoz — a melegházból hordjátok a palántákat, mi meg ültetjük. Szaporán járjon ám a kezetek, mert ha már mind a földben lenne, sem volna baj 1 A lányok I értik, mire gondol brigádvezetőjük, I I aki régi „bulgárkertész“ és igen sok tapasztalata van a zöldségtermelésben. Tudják, hogy minél korábban ültetik ki a növényeket a melegágyba, annál korábban kerül a friss, korai csemege a piacra, a vitamindús zöldség a dolgozók asztalára. A két kertészlány óvatosan, szorgalmasan jár-kel a palántákkal a magkeltetőházban, ahol már nemcsak a saláták mozgolódnak, hanem a retek, paprika, paradicsom is ágaskodik * nap felé, Hosszú polcok egész sorát tölti meg a kétezer cserépben kelő tökmag és az 500 cserépbe ültetett uborka. Kis, sárgás csirájuk már ledobta magáról a földet. A nagy keltetőház tele van palántákkal. amelyek a szellős melegágyakból megerősödve kerülnek ki a jól előkészített talajba. Kulcsár István főkertész irányításával még az őszszel, mélyszántás előtt 1200 vagon istállótrágyát szórtak szét a földön. És már megkezdték a palánták ápolását, hiszen tavaly is a föld és a növények nagyszerű gondozásával tudták évi tervüket 130 százalékra tel- jesiteni. E* érben! még több' zöldségfélét akarnak adni------------1 Miskolc dolgozóinak. Több mint 3Ö8 vagon zöldáru kitermelését vették fel a tervbe. Elsősorban zöldbabot, borsót, burgonyát és sokfajta egyéb zöldségfélét termelnek. Hogy tervüket valóra tudják váltani, jól kijavították a nagyteljesítményű szivattyúkat, amelyek a Sajó vizéből látják el a kertészetet. A munkagépeket is rendbehozták. Körösi János vezetőgépész szaktudásával tűnt ki a javítók közül. A férfiak szorgalmát a jól elkészített melegágyak, a kijavított szerszámok dicsérik, a lányok ügyességéről pedig az üdén, frissen zöl- delő palánták tanúskodnak. Mindez azt bizonyítja, hogy nem ültek ölhetett kézzel a tél folyamán a miskolci állami gazdaság kertészetének dolgozói. I A svorgoB munka | után azonban jutott idő a '----------------------------1 szórakozásra is, a hosszú téli estéken Nem igen vágytak el a kis telepről, mert a rádióval felszerelt meleg, tiszta munkásszálláson jól érezték magukat. Hetenként még mozielőadásokat is tartottak. Akkor mozdultok csak ki a telepről, ha bevásárolni kellett. Ruslánszki Erzsébet — az egyik legjobb munkacsapatvezető — konyhabútort vásárolt. Vőlegénye az egyik legjobb traktoros — rövidesen megesküsznek. A szobaberendezést is eltervezték. Nemrégiben szép pamkgot veitek, két fotőjt pedig lefoglalóztok a bútorüzletben. Jól keresnek, van mire alapítani jövőjüket, havonta 1000—1500 forint körül van a fizetésük- De még több is lenne, ha rendszeresen megkapnák a megérdemelt prémiumot. Remélik, hogy a vezető elvtársaknak lesz rá gondjuk, hogy jogos illetményüket megkapják. Ez még jobban fokozná munkakedvüket. De így is példát mutatnak a kertészeti dolgozóknak, mindent elkövetnek, hogy segítsék a brigád kongresz- szusi vállalásának teljesítését: megtartsák. ez évben is az elsőséget a gazdaság üzemegységeiben folyó nemes vetélkedésben. (Bs P*
