Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

immmmsim Hruscsov elvtárs beszéde Egymilliárd 20 millió forintot fordítanak ezévbsn megyénk fejlesztésére V*.. AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 57. szám Ära 50 fillér Miskolc, 1954 március 9, kedd Nagyobb figyelmet a dolgozók alkotó kezdeményezéseire RAGYOGÓ JÖVŐNK építésének legyik legfőbb hajtóereje a szo­cialista munkaverseny, amely­nek során milliók kapcsolódnak aktívan az új élet megteremté­sébe. A munkaverseny a munka termelékenységének emelését, az új alkotások határidőelőtti el­készültét segíti és eközben újjá­formálja magát a dolgozó embert is. Kitágítja a dolgozók látókö­rét, amelyben addig esetleg csak egy munkapad, vagy egy üzem­rész problémái fértek el. A mi dolgozóink ma már mesz- Sze tekintenek. A gazda szemével mérik fel az üzem, a gyár és íegész iparágak területét. Ezt a fejlődő felelősségérzetet — amely egész népünk jövőjéért hatja át dolgozóink legjobbjait |— nekünk minden erővel támo­gatnunk kell. Olyan nagyszerű kezdeményezések születtek már ebből az új érzésből, a szovjet dolgozók lelkesítő példája nyo­mán, mint a Gazda-mozgalom, amelyet Gazda Géza, az R. M. kiváló művezetője, vagy az 550 órás mozgalom, amelyet Szalai István, a DIMÁVAG Gépgyár Esztergályosa indított el. Bányá­szaink is ragyogó kezdeménye­zések egész sorával bizonyítot­ták be: felelősnek, gazdának ér­zik magukat az ország szénellá- Jásában. Erről tanúskodik a „Termelj ma többet, mint teg- nap“_mozgalom, a „Minden nap égy csille szenet terven felül“, Vagy a „péntek“_mozgalom. AZ OZEMI PARTSZERVEZE­TEK nagy feladata, hogy veze- itoi, propagandistái legyenek a boldog holnapért folyó e lelkes küzdelemnek. A szakszervezetek megtisztelő feladata pedig, hogy szervezzék, szélesítsék, terjesz- szék el üzemeinkben a szocializ­mus építésének e kommunista módszerét. Ahol az üzemi párti és szak- szervezetek helyesen értékelik e mozgalmak jelentőségét, ott a politikai munka eredményeként a terveket túlteljesítik. Példa erre a DIMÁVAG Gépgyár nagy eszter­gaüzeme, amelynek esztergályo­sai csaknem valamennyien csat­lakoztak az 550 órás mozgalom­hoz. Nem véletlen, hogy az ott dolgozók februári átlagteljesít­ménye 134 százalék volt. Legszemléltetőbben azonban a Borsodi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó Barossakna példája mutatja: milyen hatalmas lehe­tőségek rejlenek e szocialista munkamozgalmakban. Baross­akna 1953-ban egyetlen hónapban nem teljesítette havi előirányza­tát. A múlt óv végén a meg. javult párt- és szakszervezeti felvilágosító, illetve versenyszer, vező munka eredményeként a sze- nelők 70 százaléka bekapcsoló doth a „póntek“-mozgalomba. Az 54_es év fordulót' jelentett Barossakna dolgozóinak életé ben. A „péntek“-mozgalomban való részvétel, a nemes vetélke­dés nagyban hozzájárult ahhoz hogy a barossaknai bányászok januárban 109.3, februárban 111.5, márciusban eddig esedé­kes tervelőirányzatukat pedig 105.4 százalékra teljesítették. Ha a műszaki vezetőket is bevonnák a szocialista munkaversenybe, Barossaknán még ennél is szeb­bek lennének az eredmények. A SZÉP EREDMÉNYEK mel­lett azonban komoly hiányossá­gok is mutatkoznak a dolgozók kezdeményezéseivel való foglal­kozásban. A „Termelj ma töb­bes-mozgalom ‘—< amelyet Toy Árpád elvtárs, a Szocialista Mun­ka Hőse, a mi megyénkben, az alberttelepi bányában indított el — megengedhetetlenül elsik. kadt. Amellett, hogy a bányaiize, mekben nem foglalkoznak kellően a Loy_mozgalom szélesítésével elterjesztésével, szinte érthetet­len, hogy Alberttelepen is majd nem feledésbe merül e ragyogó kezdeményezés. A számok pedig világosan beszélnek. 1953. feb ruárjától októberig az albertte. ' ' bán jászok állandóan feüjtefai jesítették havi előirányzatukat. Átmeneti visszaesés után ez év januárjában is több mint 10 szá­zalékkal túlszárnyalták tervüket. De amilyen mértékben feledésbe merült a „Termelj ma többet“- mozgalom, ugyanolyan mérték­ben visszaesett a bánya dolgozói­nak tervteljesítése is* A kommu­nista példamutatás és a szocia­lista munkaverseny januárban arra sarkalta a dolgozókat, hogy legyőzve a nagy hideg és a hófú­vások által támasztott valamennyi nehézséget necsak teljesítsék, de túl is szárnyalják előirányzatu­kat. Februárban azonban a ne­mes vetélkedés háttérbe szorulá­sa is okozója volt a mindössze 84.9 százalékos termelésnek. Ahol csökken a dolgozók aktív te­vékenysége a nehézségek leküz­désére, ahol lanyhulóban van az akarat, ott különböző nehézségek gátolják a termelést. így történ­hetett, hogy március 5-ig az al­berttelepi bányászok, — akik a mostaniaknál már sokkal na­gyobb nehézségekkel küzdöttek meg sikeresen, — esedékes havi előirányzatukat mindössze 70 százalékra teljesítették. Beszél­hetnénk Szuhakállóról is, ahol a helyi szakszervezet gyenge ver­senyszervező munkáját tükrözi a következő eset is. Bóni Kálmán és Boros János, akik állandóan 100 százalék fölött termelnek, még nem tehették meg kongresz- szusi felajánlásaikat, mert nem találták meg a kongresszusi ver­seny szervezőjét. Az élenjárók munkamódszerének' terjesztésével pedig a szakszervezet nemcsak . avíthatná az elmaradók munka- „át1, hanem elősegíthetné, hogy egyre több bányász kerüljön a tervüket állandóan túlteljesítő, jó! dolgozók közé. A SZEBB ÉS BOLDOGABB jö­ő építése állandó feladatunk. ÁT landónak kell lennie tehát egyik legfőbb hajtóerejének a szocia­lista munkaversenynek’ is. A dol­gozók e versenyben felszínre ke­rülő alkotó kezdeményezéseit nemcsak' felkarolni, de széles körben elterjeszteni — köteles­ség. Érjük el, hogy a fizikai dol­gozók mellett a műszaki dolgo. zók ■— a termelés parancsnokai is egyre aktívabban és egyre nagyobb számban vegyenek részt1 a munkaversenyben, legye­nek az új kezdeményezői. Olyan feladatok állnak ezzel kapcsolatban szakszervezeteink előtt’, amelyeket végrehajtva, va­lóban jó gazdáivá Válhatnak a szocialista hazát építő munkaver­senynek. ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Vasárnap délelőtt as ósdi kohássat minden gyárrésslege túlteljesítette előiránysatát (Tudósítónktól.) Vasárnap kitettek magukért az ózdiak. A nemes vetélkedésben az első helyet az olvasztómű dolgozói szerezték meg. Minden kohász ma­gasan túlteljesítette esedékes elő­irányzatát. A kohászbrigádok verse­nyében Mustos Pál brigádja ragadta magához az első helyet, 118.3 száza­lék teljesítménnyel. Második Fitos Balázs brigádja 114.2 százalékkal harmadik Váradi Zoltán ifibrigádja lett 112.3 műszakteljesítménnyel. Az ózdi nagyolvasztómű ezen a napon 107 százalékot ért el. A martinban az acélgyártók és olvasztárok új lendülettel vezették be a — minden műszakon csapolni — mozgalmat. A kemencék versenyében az első helyet a III. kemence martinászai szerezték meg, akik 4 adag lecsapo- lásával 146 százalékos eredményt értek el. Kiváló munkáról tanúsko­dik az V. kemence 108-9, a VI. kom- szomol kemence 125.5, a IX. 140.9 és a X. MSZT kemence 141.4, végül a XII. kemence olvasztárbrigádja 105.88 százalék eredménye. A marti­nász brigádok vetélkedéséből a XII. kemencénél dolgozó Badeczki Ferenc sztahánovista olvasztár kollektívája került ki elsőnek 152 százalék műszak­teljesítménnyel. A martinászok len­dületes munkája vasárnap 101.2 szá­zalék napi teljesítményt hozott, mely több mint 20 tonna jóminőségű acélt jelent terven felül. Kemény küzdelem folyt a durva- hengerdénél is. A sorozatok vetélke­déséből elsőnek a tartóssoriak ke­rültek ki 103.6, másodiknak a blokk­soriak 103-5 százalékkal. A hengeré­szek versenyében Bredán János szta­hánovista kollektívája 144, Békés Gyula 136 és a lemezsorozaton a Toldi-brigád 127.5 százalékos ered­ményt ért el. Egész negyedévi anyagtakaiékossági vállalásukat teljesítették a borsodnádasdí hengerészek A Kurtán Ignác ifi brigádve- zető által elindított „Megtakar rított anyagból teljesítjük túl a tervet“_mozgalom soha nem látott eredményeket hozott a kongresszusi verseny időszaká­ban. A technológiai fegyelem megszilárdításával az egész negyedévre vállalt kétszázöt tonna alapanyag megtakarítás­sal szemben március l_ig mán 222 tonna alapanyagot takarí­tottak meg a hengerészek 246.500 forint értékben. Ezzel egész negyedévi vállalásukat két hónap alatt túlteljesítették. Különösen jó eredményeken értek el a DISZ-brigádok. Kur­tán Imre sztahánovista henge­rész DISZ-brigádja vállalását több mint háromszorosára tel­jesítve, február végéig 24.500 forint értékű alapanyagot taka­rított meg. Uj munkavédelmi beruházások a diósgyőri acélöntődében (Tudósítónktól.)’ Á diósgyőri acélöntöde dol­gozói sokat panaszkodtak amiatt, hogy a gázoktól és por­tól fáj a fejük. A kormányprogram megvaló- sftásával a Lenin Kohászati Művek 2.2 millió forint póthi­telt kapott munkavédelmi és szo­ciális beruházásokra — így le­hetővé vált a panasz orvoslása. A budapesti Szellőzőberendezé­sek gyára el is készített Diós. győr számára, több mint 20 da­rab különböző méretű ventillá­tort’. Néhánf nappal ezelőtt meg­érkeztek a szellőzők. A szerelő gyárrészleg dolgozói azonnal hozzá is fogtak felszerelésük­höz. Pásztor Ferenc 11 tagú szerelő brigádja szédítő magas­ságban, tetőgerincek ormán ké­zi erővel emeli a többszáz kiló súlyú ventillátorokat. A diós­győri acélöntöde tetején rövide­sen felzúgnak a gáz- és porel­szívó ventillátorok motorjai, biz­tosítják a jó munka feltételeit. A boldvai állami gazdaság főagronómusának verseny vállalása Okulva a múlt év hibáiból, az idén jobbat és többet akarunk termein A téli gépjavítás után fokoz­zuk a tavaszi gépjavítás ütemét, úgyhogy május 20. hely'M már­cius 15_re befejezzük ;> .unkát. A többtermelés érdekében min­den munkát megelőzve elvégez­zük a simítózást. Szántóterüle­tünket szakszerűen mütrágyáz. zuk és fejtrágyázzuk. A növény- ápolást időben, gonddal végez­zük. Pótbeporzást alkalmazunk, a cukorrépát csokrosítjuk. Biz­tosítjuk a takarmányfélék időben való betakarítását. Élre törnek a diósgyőri Meresziev ifjúsági üzem fiataljai A diósgyőri Mereszjev ifjúsági üzem fiataljai is elhatározták, hogy több és jobb munkával ün­nepük a párt III. kongresszusát. Lelkes felajánlások, példamutató kezdeményezések születtek az üzemben. Nem sok idő telt el a felajánlások megtétele óta, az eredmények azonban máris arról tanúskodnak, hogy az üzem if­júmunkásai állják szavukat. Rapcsák József sztahánovista sajtoló március első napjaiban is jóval 150 százalékon felül telje­sítette tervét, március 5-én már i ■■■IIHI« --------­175 százalékos kiváló teljesít­ményt ért el. Détéri József saj­toló ugyanezen a napon 135 szá­zalékos eredményt mutatott fel. Vannak az üzemben olyanok is, akik hiányos szakképzettségük miatt nem tudják tervükét telje­síteni. így Galamb Bertalan és Bay János 90, illetve 75 száza­lékra termel. Az üzem kiváló dől gőzéi nyújtsanak segítséget a norma alatt teljesítőknek, hogy az üzemben egyetlen dolgozó se legyen, aki 100 százalék alattiéi jesíti tervétl. AZ ELSŐ CSÄPOLAS (Tudósítónktól.)] K ét fiatalember siet' végig műszakváltáskor az ózdi kemencesoron. Az idősebbik — Farkas elvtárs —- jókedvűen szól ifjú társához, Lengyel Tiborhoz: t— Gyerünk barátom, ma me­leg nap lesz. Az alig 19 éves adagkószítő segéd nevetve vála­szol: — Nem baj, legalább megszá­radok. Alaposan megáztam, míg ideértem. Ahogy végighaladnak’ a ke­mencék előtt, innen is, onnan is hangosan köszöntik őket. Az egyes kemencénél az olvasztár jelent Farkas elvtársnak: <—t nem tudtunk időben leércelni, mert felhabzott az acél. A két fiatalember egymás- ra néz. Egyszerre gon­dolnak arra 1— valóban meleg nap lesz. Négy kemence vár egymásután csapolásra. Len­gyel Tibor mintha örülne is en­nék. — Legalább most én is csapolhatok — szól mesteréhez. i— Várj csak még. Lesz még alkalmad, ne félj! Te is tudod mit vállaltam. A kongresszusi verseny végére acélgyártó lesz belőled. A fiatal mesterjelölt büszkén néz széjjel. Vájjon hal­lotta-e valaki, a neki nagyon so­kat jelentő szavakat. Uj próbát vesznek a I. kemencéből és Far­kas elvtárs határozottan mond­ja: — 20 perc múlva kezdhet­jük a csapolást'. t— Nézz széjjel Tibor, rend­ben van-e minden. — Nem is kell ezt kétszer mondani. Len­gyel elvtárs szalad, intézkedik, minden mozdulatán és minden szaván érezni, valami nagy do­logra készül. Farkas István újabb utasítást ad: <— Végy próbát a VT. kemen­céből. Az lesz a következő. ll/l iközben Farkas elvtárs el- lenőrzi a csapoló csator­nát, az ötvözőanyagok egymás mellett sorakozó halmait, gon­dolkozik, minden együtt van-e a csapoláshoz. Február 1—tői még nem csapolt programszerütle- nül, eredményét hosszú ideig tartani akarja. Hiszen nemcsak Lengyel Tibor tanítását, de azt is vállalta a III. pártkongresz- szus tiszteletére, hogy csak program szerint csapol. Közben visszaérkezik Tibor is és Far­kas elvtárs nagyjelentőségű megbízást ad az alig 19 éves fiatal olvasztárnak, ■= Menj vissza a VI. kemencéhez, csa pold le! Tibor csak néz egy darabig, szinte el sem hiszi, hogy elér kezett az a pillanat, amelyre olyan régen várt. Azután — ne. hogy Farkas elvtárs meggon­dolja magát — elszalad, hogy végrehajtsa az utasítást. t— Még 200 mangánt' bele! 20 lapát bauxitot a tetejére! i hangzik máris, talán egy kicsit hangosabban is a kelleténél, VI. kemencénél. Kék szemüve­gén keresztül kutatóan néz a kemencébe és határozott han­gon kiáltja: — Csapolás! ■R/r illió szikrát szórva ömlik az acél. Farkas István és Lengyel Tibor egymás mellett állva nézik a csillogó sugarat Boldogok, mert a jól végzett munka jóleső örömet szerez és mert mindkettőjükben meg van az a képesség, hogy a formát­lan, folyékony acél helyébe máris elképzeljék a traktorokat és szerszámokat, a mozdonyt, autókat, vagy mást, amelyet szorgalmas munkáskezek for­málnak majd az ifjú mester el­ső adagjából, A talajerő pótlására bevezet­tük a táblán való szakszerű nyersfoszfátos istállótrágya ke­zelést. Eddig 1200 mázsa trágyát hordtunk össze olyan helyekről, ahol különben elpusztult volna. Ezt a trágyamennyiséget 2500 mázsára emeljük. Az önköltséget! a múlt évihez viszonyítva 18 ezerj forinttal csökkentjük. Évi tervünk két a növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben 105 százalékra) teljesítjük. Munkaköröm teljes ellátása mellett vállalom, hogy segítsége# nyújtok a helybeli Kossuth tsz- nek. Szaktanáccsal és a lehető­séghez képest munkagépekkel támogatom munkáját, hogy ez­zel is hozzájáruljak szocialista mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Ezúton hívom fel versenyre a| megye összes állami gazdaságá­nak vezető agronómusát a nagyi cél érdekében. JELENIK JÓZSEF vez. agronómus, boldvai állami gazdaság. Ósdi dolgosó nők a kongresszusi versenyben (Tudósítónktól.)] Leiner Ernőné és Sáfrány Er­zsébet, a durvahengermű dolgo­zói, a kongresszusi emléklapra) ráírták, hogy mit vállalnak a III, pártkongresszus tiszteletére. „Havi tervünket 102 százalék­ra teljesítjük, munkahelyünkön példás tisztaságot tartunk, pon­tos méretbetartással segítjük a minőség javítását. A kihengerelt lemezeket 100 százalékosan fel­dolgozzuk.“ A női brigád fogadalmához hí­ven dolgozik. Még ki sem hűi jó­formán a lemeztábla, máris ráraj­zolják a rendelés szerinti mére­tet., s vigyáznak, hogy a méretek milliméter pontossággal megfe­lelőek legyenek. A kemény munka mellett' nem feledkeznek meg vállalásuk 2, pontjáról sem: A munka apróbb szüneteiben seprik, takarítják a munkaterületet, a ruhaszekré­nyeket szép tisztára mossák, bel­sejüket képekkel díszítik. Jó munkájuk eredményeként februári tervüket Kutter László vezetésével 105 százalékra telje­sítették. Leiner Ernőné azonban nem elégszik meg ezzel. A többi dolgozó nő is tovább harcol a kongresszusi verseny sikeréért, azért hogy március 15-ig túlszárnyalja februári eredményét, elhagyja párosver­senytársát, a Talján-brigádot, amely most 108 százalékos terv- teljesítéssel vezet. Tsrv akarják ki- venni részüket ;• ' versenyből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom