Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

Bányász iiatiiok, ifi lendülettel váljatok a tervteljesítés rohamcsapatává a kongresszusi versenyben! Egy milliard 20 millió forintot fordítanak exévben megyénk fejlesztésére A megyei tanács megtárgyalta a költségvetést és az egységes megyei tervet A megyei tanács pénteken rendkívüli ülést tartott. Iván István elvtárs meg­emlékezett népünk nagy barátjáról, Lenin halhatatlan ügyének folytatójáról, J. V. Sztálinról. Az ülés résztvevői egyperces felállással adóztak Sztálin elvtárs emlé­kének. Nagy László, a pénzügyi osztály veze­tője terjesztette elő az 1953 évi zár­számadást és az 1954. évi költségvetést. Az elmúlt évi költségvetési feladatok végrehajtásában a legjobb eredményt a piezőcsáti' járás érte el 99.4 százalékkal. Sikeresen gazdálkodott az ózdi és sáros­pataki járás is, leggyengébb volt a mun­ka ezen « tére.n az edelényi járásban. Az ezévi költségvetés, amelynek összege 377 millió a legkövetkezete­sebben érvényesíti pártunk, kormá­nyunk célját, a dolgozókról való még fokozottabb gondoskodást. A július 4-i kormányprogram ót.a is már nagy feladatokat hajtottunk végre megyénkben többmillió forintos póthitelt állítottak be a dolgozók növekvő szük­ségleteinek fokozottabb kielégítésére. Jelentős összegeket fordítottak a nép­művelési intézmények fejlesztésére, isko­lák és nevelői lakások rendbehozatalára, utak építésére, javítására, lakások tata­rozására. Az állandó bizottságok szerepe a költségvetés elkészítésében A dolgozók igényelek és javaslatai­nak messzemenő figyelembevételével ké­szült az ezévi költségvetés. Az előző évek gyakorlatától eltérően most valamennyi intézmény, gazdálkodási egység maga ké­szítette el költségvetését. Nagy szerep jutott a tanácsok állandó bizottságainak, amelyek helyi ismereteik alapján igen értékes javaslatokat, tanácsokat adtak. Különösen hasznos munkát fejtett ki a mezőcsáti, sátoralja­újhelyi és ózdi járási, a heiőkürti, bor- sodnádasdi, tállyai, füzerradványi és más községi tanács pénzügyi állandó bizott­sága. Géléi község pénzügyi állandó bi­zottsága többek között vállalta ,a köz­ségi átereszek kijavítását, a kultúrott- honhoz vezető út kavicsolását. Minden területen emelkedés mutatko. zik a költségvetésben, így például a népművelési célokra fordítandó kiadások összege 14 százalékkal magasabb az előző évinél,. Ugyanakkor az igazgatási költsé­gek az 1952. évi 25 százalékról immár 20 százalékra csökkentek. Ez a közigaz­gatás egyszerűsítésének köszönhető. A továbbiakban a pénzügyi osztály ve­zetője részletesen ismertette a költség- vetés adatait. Fokozottabb gondoskodás a dolgozó emberről .Az 1953. évi tervteljesitésről és az ezévi egységes megyei tervről Fekete László elnökhelyettes számolt be. A be. ruházási tervek összeállításában is hat­hatósam közreműködtek állandó bizottsá­gaink, tömegszervezeteink. Az 1953. évi megyei egységes tervün­ket általánosságban teljesítettük. 100 százalékon felüli eredményt ért el a helyi ipar, szocialista és íöldmüvesszövet. kezeti kereskedelmünk, vendéglátóipa­runk, helyi közlekedési és szolgáltató vállalataink. Egyik.másik helyi iparág­ivan azonban, mint a vastömegcikk-gyár. tásban, elmaradás mutatkozott. Nem volt kielégítő az eredmény a téglagyártásban sem. Lassú ütemben fejlődött a mész- égetés. Elhanyagolták a faipar fejlesz­tését, nem gyártottak kielégítő mennyi, ségben háztartási és ipari fatömegcikke­ket, valamint mezőgazdasági szerszámokat és eszközöket. Nagyobb gondot kell for­dítani az egykor híres gönci hnrdókészítő ipar fejlesztésére, aminek különösen a szőlőtermelés szempontjából van jelen­tősége. A kulturális, szociális, egészségügyi tervek végrehajtásában is mutatkoztak hibák az igen jelentős eredmények mel­lett. Tanácsaink nem gondoskodtak az állandó és idényjellegű bölcsődék kellő kihasználásáról, egyik-másik ilyen böl­csödében nem volt kielégítő az ellátás és gondozás. A lakásépítési program végrehajtásában különösen Miskolc vá­ros maradt le­A megyei egységes terv összege egymilliárd 20 millió forint. Ennyi jut Borsodban a nehézipar, bányá­szat. könnyűipar, kereskedelem, mezőgazdaság, népművelés, szociáL politi/ca és egészségügy fejlesztésére. Majd 100 millió forintot fordítunk orszá­gos jelentőségű szénbányászatunk további korszerűsítésére, fejlesztésére, 370 millió forintot a kazincbarcikai erő. és vegyi­művekre. Az összeg nagyobb hányada a műtrágyagyártás., tehát mezőgazdaságunk fejlesztését, segíti elő. A diósgyőri, ózdi és borsodnádasdi kohászati üzemek fej­lesztésére további 200 millió forint jut. A beruházások segítségével a nehézipar mellett bőségesebben jut majd szén a dolgozóknak. Az erőmüvek munkábaállí. tása biztosítja a falvak fokozottabb ütemű villamosításához szükséges ener­giát !|j A nehézipari: Szemek fejlesztésépe fordított összegek elsősorban azt eredményezik majd, hogy ezek az üzemek nagydbb mennyiségben gyárthatnak mezőgazdasági gépeket, eszközöket, ekéket, boronákat, ásót, kapát, kaszát, kéziszerszámokat. A hejőcsabai kohósalak-cementgyár és a mészkőbányák fejlesztésével bőségeseb­ben áll maid rendelkezésre cement és mész .a lakásépítkezésekhez. így szolaál- já-k a nehézipari beruházások a kormány- program meigvalósítását: a mezőgazdaság termelékenység emelését, a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítését. Négy és félmillió forint a helyi iparnak Négy és félmillió forintot irányoztak elő a helyi ipar fejlesztésére. 24 millió forint jut a kazincbarcikai kenvérgvár, a miskolci húskombinát és hütőház em­lősére, az ózdi kenyérgyár építésének be­fejezésére. 6 millió forinttal szerepel a beruházási tervekben a vasút és posta fejlesztése. 13 millió forintot fordítanak sajószentpétei—kazincbarcikai korszerű betonút építésére. Egérben átadják rendeltetésének a diósgyőri 600 szemelves éttermet és nénbülfét. A miskolci új szálloda és áruház építé­sére ezévben egymillió forintot irányoz­nak elő. 2 millió forintos költséggel ren­dezik be az Eszakmeevaror'zági Üzem- élelmezési Vállalat ózdi és diósgyőri konyháit. Miskolcon és környékért. valamint Ka.zindbarcikán 20 élelmiszerboltot. 14 vegyesipari üzletet. 4 ruházati boltot és 7 rendéglátőipari üzem­egységet. létesítenek, összesen 6 mil­lió forintos beruházással. A továbbiakban Fekete László részi"' ■ lesen ismertette a többi terület fejlesz­tésének terveit. A nagv érdeklődéssel hallgatott két beszámolót számos hozzászólás követte. A mg-gyei tanács tagjai megállapították, hogy ,a költségvetés és a megyei terv pártunk határozattal, a kormány pro­gramja szellemében készültek, középpont­jukban a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás áll. Galkó Lajos rámutatott arra. hogv n tervteljesítés sikere jelentős mértékben függ a tavaszi munkák példás elvégzésé­től. Moravszki Antal a helyi erőforrások felhasználására hívta fel a figyelmet. Simon Sándor a bányászok lakásépítke­zéseivel foglalkozott, sürgette a diósgyőri utcák rendezését és az épületek tataro­zását. Nagy János a hernádszentandrási híd építésére hívt,a fel a figyelmet. Használjuk fel a költségvetés isrrertetését a tanács és a tömegek kapcsolatának erősítésére Gvárfás János felszólalásában megálla­pította: a költségvetés és a terv szám­adatai tükrözik a dolgozókról való gon. doskodást, a tanácstagok feladata epeknek széleskörű ismertetése, hogy a még szebb jövőnket magukban foglaló számok mozgósító erővel hassanak a termelésben. A beszámolókat nem hatotta át ,a kri­tika szelleme, pedig az elmúlt eszten­dőben nem volt minden rendjén. Sok­helyütt nem használták fel az előirány­zott összegeket, másutt nem t.akarékos- kodiak- Elsősorban azoknak a községek­nek kell juttatni .a beruházási összege­ket, amelyek hecrülete*en teljesítik az. állam iránti kötelességeiket. Nagv gondot he1! fordítani falusi is­koláinkra, a községi napköziottho­nokra, a; utakra és kutakra. Nagyon elhanyagoltak a közművek Mis­kolcon. Egyik-másik kisioari termelőszö­vetkezet nem veszi fizvelembe a lakos­ság igényeinek kielégítését. A falusi helviipart el kell látni nyersanyaggal. A továbbiakban n tavaszi mezőgazdasági munkákkal foglalkozott. Használjuk fel a költségvetést és a megyei terv ismertetését — mondotta—a tanács és a tömegek kapcsolatának, a munkások és dolgozó parasztok szövet­ségének erősítésére­•Veres István a községi iskolák és ne­vel.'-; lakások építésinek kérdéseivel fotr- 1::! ko»»tt. Békési Ferencné Bánszállás dolgozóinak kérését tolmácsolta a víz­szolgáltatás megjavítására. Az előadók válasza után a megyei tanács mind a költségvetést, mind az egységes megyei tervet egyhangúan el­fogadta. A minisztertanács határozata a tudományos dolgozók hozzátartozódnak nyugellátásáról díjon felül az elhunyt férj által az Akadémiától halála előtt élvezett tiszteletdíj, illetve illetménykiegé­Pártunk és kormányunk a múlt­ban soha nem tapasztalt megbecsü­lésben részesíti a tudományos dolgo­zókat. E megbecsülés kifejezésekép­pen államunk már eddig is mentesí­tette tudósainkat a napi anyagi gon­doktól. Az állami gondoskodás nem­csak tudósaink munkájának közvet­len segítségére, hanem hozzátarto­zóikra is friterjed. Ezt bizonyítja a minisztertanácsnak az a legújabb határozata, amelyet az elhunyt tudó­sok hozzátartozói nyugellátásáról hozott. A határozat értelmében ren­dezik a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes és levelező tagjai, vala­mint a tudományok doktorai és szitás fele összegét is folyósítják ré­szükre. Az árvák ellátását és a ke­resőképtelen szülők nyugdíját is a felemelt özvegyi nyugdíj alapján kell megállapítani. A minisztertanács határozata a tu­dósok hozzátartozói nyugellátásának rendezéséről újabb bizonyítéka an­nak a szerető gondoskodásnak, amellyel pártunk és kormányunk a magyar tudomány felvirágoztatásán, a dolgozó magyar nép életének bol­dogabbá tételén munkálkodó tudó­kandidátusai özvegyeinek nyugellá- .saink tevékenységét segíti és jutal- tását. A társadalombiztosítási nyug-1 mázzá. (MTI) A Demokratikus If júsági Vitágsxövelség felhívása (TASZSZ). A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség titkársága a március 21-én kezdődő világifjúsági héttel kapcso­latban felhívással fordult a világ if- jaiboz és leányaihoz. A világifjúsági hét megünneplésé­nek — hangzik a felhívásban — ösztönzésül kell szolgálnia az ifjúság aktivitásának fokozására abban a harcban, amely az összes vitás nem­zetközi kérdések békés megoldásáért, a jelenleg folyó háborúk megszünte­téséért és a tartós béke megterem­téséért folyik, amely az ifjú nemze­dék számára a szehb jövő biztosítá­sának legfőbb feltétele. (MTI) A Francia Kommunista Párt június 3-tól 7-ig tartja XIII. országos kongresszusát Parisban A Francia Kommunista Pórt Köz­ponti Bizottsága március 5-én és 6- án Arcueil-ben tartott ülésszakán el­határozta, hogy június 3-tól 7-ig tartja XIII. országos kongresszusát Párisban. f A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok főbiztosához Március 12-én és 13-án lesz a gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa 1954 március 12-re és 13-ra összehívja a gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozását. A tanácskozáson megvitatják a Központi Vezetőség és a miniszter- tanács mezőgazdasági termelés fej­lesztésére vonatkozó határozata alap­ján a gépállomások előtt álló fel­adatokat. (MTI) Kitüntetések A nemzetközi nőnap alkalmából az Elnöki Tanács kitüntetéseket adományozott. A Szocialista Munkáért érdem­érem kitüntetést kapta: (Borsodban) Komár Viktorné tanító (Özd-Sajó- várkony). Munka Érdemérem kitüntetést kapott: Lengyel Istvánná egyéni dolgozó parasztasszony (Csenyéte). (MTI) Amerikai tanítók sikeres sztrájkja Newyork (TASZSZ)- Lap jelentések szerint a Néw- Jersey-államban lévő Bayonne vá­rosban a tanítók és az iskolai sze­mélyzet sztrájkja győzelemmel vég­ződött: a hatóságok kielégítették a sztrájkolok béremelési követeléseit. Berlin (TASZSZ)­V. Sz. Szemjonov, a Szovjetúnió németországi főbiztosa március 6-án levelet intézett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok németorszá­gi főbiztosához: „Igazolom, hogy megkaptam az ön 1954 február 22-én kelt levelét, amelyben javasolja," hogy a négy ha­talom németországi főbiztosa vizs­gáljon meg néhány kérdést, amely a német lakosságnak a Nyugat- és Kelet-Németország közötti demarká­ciós vonalon át való utazásával és a teherforgalommal, valamint a Né­metország két része közötti gazdasá­gi és kulturális kapcsolatokkal függ össze — hangzik a többi között a levél —. Szükségesnek tartom kije­lenteni a következőt: Kelet- és Nyugat-Németország kap­csolatában sok fontos kérdés van, amelyek megoldása a német lakos­ság halaszthatatlan ügye. A német lakosságnak érdeke Nyugat-Németor­szág és Kelet-Németország közeledése, a Német Demokratikus Köztársaság j a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és kulturális kapcsolatai­nak fejlesztése. A szovjet kormány — figyelembe- véve ezt a külügyminiszterek berlini értekezletén — miután kiderült, hogy lehetetlen összeegyeztetni az érte­kezlet résztvevőinek álláspontját ; Németország egyesítésére és a béke- szerződés megkötésére vonatkozó lé­nyeges kérdésekben — javaslatot terjesztett az értekezlet elé arról, hogy ajánlják Kelet- és Nyugat- Németország megfelelő szerveinek: Alakítsanak össznémet bizottságot a kereskedelemmel, pénzügyi elszá­molásokkal, a közlekedéssel, a ha­tárforgalommal és más gazdasági jellegű kapcsolatokkal összefüggő kérdések összehangolására. Alakítsanak össznémet bizottságot a kulturális, tudományos és sportkap­csolatok elmélyítésére. Az említett össznémet bizottságok megszervezése fontos hozzájárulást jelentene Nyugat- és Kelet-Német­ország közeledéséhez, elősegítené kedvezőbb feltételek megteremtését Németország egyesítése szempontjá­ból. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya hivatalosan kijelentet­te, hogy hajlandó azonnal tárgyalá­sokat kezdeni az össznémet bizottsá­gok megalakításáról. A szovjet ha­tóságok pedig készek mindenben elő­segíteni az említett össznémet bi­zottságok megalakítását és tevékeny­ségét." (MTI) Te mond eaak. ige ti nagy mtrikus a iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiHiiiiiiniiiiiiiiii iMiiiiiHiiinmimuiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiniiiHiiiiiiiiiiiiiiimiiuiMniiiniiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Csak küldje hozzám mielőbb azt a darabot, ha jó, nem szabad hevertetni. Sokat hangoztatta egyébként is ezzel kapcsolatos véleményét: buzdítani kell — úgymond —, akiben tehetség van, reánk nézve kötelesség is, öröm is szár­nyakat adni az új színműíróknak. milyen em_ bér ez a Szigligeti? — hangzott el a kérdés a műk század hetvenes éveinek elején a „Csokonai'‘-ba,n az egyik asztalnál. A társaság egyik idősebb tagja fel­pattant: — Megmondom én két szóval — nagy intrikus. A társaságban ült Vadnai Károly, aki később Jókai svábhegyi nyaralójában találkozott vele és szeretett volra meg- győződni a korábban hallott vélemény­ről. — Fényes fekete haja és szakálla volt — írta később erről a találkozás­ról. — Derült arca és jóságos tekintetű szeme, arcának folytonos mosolya, be. szedjenek szívélyessége szeretetreméltó- .ságot árult el. Az irodalomra terelődött a szó kö­zöttük és Szigligeti megdicsérte egyik novelláját. — Fel kellene dolgozni szín. padra — mondotta Vadítóinak, mire az azabódott, mondván nincs olyan kész­sége e téren, mint Moliérenek. — Nekünk kiterjedt hazai irodalom kell — csattant fel Szigligeti —, mely nem állhat mind lángelmékből, jó ha minél többen vannak lelkiismeretes, buzgó tehetségeik, kik hatni bírnak a nemzetre könyvben, lapban és főleg színpadon. Szigligeti TEL cl i ;L kát kap Petőfi nézete: a népet ural. kodévá kell tenni az irodalomban, hogy uralkodhassék a politikában is, amely­ben elevenen hat már Vörösmarty köl­tészete is és amelyben Kisfaludy Károly már életet teremtett a létéért küzdő nemzeti szíhpadon és a magyar élet eleven rajzát kezdte adni. Szigligeti ébren tartotta, sőt fokozta a magyar közönség érdeklődését drámai költésze. tünk iránt. Színművei a nemzeti lelket ébresztik, táplálják és hatalmas közön­séget biztosítanak a korábban tönk szélén állá magyar színháznak. Meg­teremti a népszínművet, amelyben fő­hőssé lép elő az egyszerű nép fia, a csikós, az arató nép. a földesúrnyúzta jobbágy és lelepleződik n kizsákmányo­lok aljassága, a hatonafogdosás lélek- telensége. az uzsorások sötét lelkülete. elsősorban a „LiIiomfi“-t — ma is szí­vesen látjuk színpadjainkon. Szereplői a haladó eszme erőteljes hősei, akik megvívják harcukat a maradiassággal, a földesúri zsarnokság és az uzsorások aljassága ellen. Ebben rejlett nagy si­kereinek titka a nép között s ezért kísérelték meg befeketíteni öt a bécsi udvar hívei, no meg kortársai közül a gyengébb tehetségüek. akiket bántott Szigligeti kirobbanó sikere. Ők akarták elhitetni, hogy Szigligeti intrikákkal akar egyeseket távoltartani attól, hogy darabját előadják, pedig nem Sziglige­tiben, hanem saját darabjaikban volt a hiba. Saerette őt a nép A „nagr intrikus* .4 nép körében E» Sxigligetl Ede munkájában vaskövetke­zetességgel segítette a hazai drámairo­dalom fejlődését Negyven év alatt 103 darabot írt s hogy ez mit jelentett, arra egy példa: a Nemzeti Színház a megnyitástól (1837) 1867-ig 2465 ere. deti drámai előadást tartott, s ebből 842 előadást Szigligeti Ede darabjaiból. A kor, amelyben írói működését meg­kezdte, a nemzet öntudatra ébredésé­nek kora, Petőfi, Vörösmarty, Kis­faludy Károly kora, amelyben szárnyas hatalmas síken arattak ezek a darabok: ötvenezer, százszor is előad­hatták legtöbbjét s a siker joggá] vál­totta ki a bécsi udvar híveinek ellen­szenvét, akik szívesebben látták volna,, ha csak Becsből importált darabokban „gyönyörködik“ a magyar. Felbecsülhetetlen szolgálatot „ tett Szigligeti a magyar színjátszásnak. Da­rabjaiban nemcsak az egyszerű nép szólalt meg, de ott volt az alföldi táj és felhangzottak a magyar népdalok is- Magas fokra fejlesztette a dráma technikáját a vígjátékokban is. Az egy­helyben álló cselvetéseken, vagy félre­értéseken alapuló komikum helyett mozgalmassággal, lüktető élettel, küz­delmekkel teli mindegyik Szigligeti vígjáték, amelyek közül néhányat —* nemcsak írásaival szolgálta a magyar színpadot, de mint a Nemzeti Színház dramaturgja, maid igazgatója, a fiatal írók felkarolásával is. A fiatal drámaírók egész sorát szó­laltatta meg. Szenvedélyesen kereste az új darabokat, a jó darabokat és támo­gatta a fiate.l tehetségeket. F. óvszer Szé­kesfehérvárra utazott s egvik barátin útközben megjegyezte: talált egy elő­adható jó darabot. — Derék, ha talált — mondotta Szig­ligeti — új írótól van? — Kezdőtől — No az még derekabb. Akkor a mű nemcsak haszon, hanem egyúttal ki­látás — kérem, mihelyt hazaérünk, küldje el hozzám, hadd olvassam el. Vidám másfél napot töltöttek Székes- fehérváron. Volt szónoklat, szavalat, zene. kerti mulatság — lakoma délben, este, de Szigligeti napjában többször is odasodródott barátja mellé és figyel­meztette:. már fiatat Ion, alig huszonnégy éves korában tagjai sorába fogadta az első magyar tudományos in­tézet, a Magyar Tudományos Akadémia is. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. Dicsőség övezte — valóra váltak a kis diák álmai, mert már diákkorában cso­dálatos érdeklődéssel fordult a színészet felé. Ap|a házának padlásán fabrikálta össze esténként a műkedvelő előadá­sokhoz szükséges jelmezeket, vagy pró­bálták a következő darabot. Az előkelő várad! ügyvéd nem nézte jó szemmel fiának ilyen irányú szárnybontogatásait és úgy látszott, hogy győz is az atyai szigor: tizennyolc éves korában mér­nöki pályára lépett, sőt két évvel ké­sőbb Pestre jött tanulmányait be. fejezni —. de a vér nem válik vízzé: Budára látogatott egyszer a magyar színtársulat. Kopott, szegényes volt* De a fiatal Szigligeti átszellemült arc­cal nézte az előadást és nem törődött az apai örökséggel, a biztos megélhe­téssel kecsegtető mérnöki pályával —• mindkettőt felcserélte a magyar színész akkor még bizonvtsLn jövőjével. Atyja tájtékzott a méregtől, amikor fia el­határozásáról értesült és még a Szath- máry nevet is megtagodta tőle. Ekkor vette fel a Szigligeti nevet. A színészi»! csakhamar író lett s az akkor „sérthetetlen" névre már nem igen emlékszünk — míg Szigligeti ne­vét megbecsüléssel és büszkén említjük ma is — születésének 140. évfordulóján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom