Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

ligyiMUSOBzi, a iensressziisi verseny győzelmével segítsétek elő a béke megőrzésének ügyét! \ Qzemi dolgozóink a mezőgazdaság fejlesztéséért Kismalmok egész sora készült már el a D1MÁVAG hídműhelyében Ezüstül adar as DIMÁVAG cí­merrel díszített, zöldre festett darálómalmok egész sora áll a diósgyőri Kidműhelyüzem szerelő részlégében. Még a pincében is ezekkel a vaskos talpakon álló kismalmokkal találkozunk — el­lenőrzés végett kerülnek ide. Az ellenőrzést a „kiegyensúlyozó­gép“ végzi. Ez állapítja meg, hogv egyenletesen, jól működik-e a daráló szerkezete. Szállítás előtt minden egyes gépet kipró­bálnak. A kismalom óránkint 16 mázsa szemes-, vagy szálastakarmányt darál meg és villanymotorral, traktorral is hajtható. Huba Dániel 19 tagú szerelő- brigádja, G. Tóth János és Kő­vári Zoltán 24 tagú előkészítő- brigádja. Novak Pál, Fehérvári József öntvény-beszerző s a kis üzemrész minden műszaki dolgo­zója jó munkát végzett. A szer­kezetileg erős. csinos kivitelű univerzális darálóból már 70 ké­szült el. 19_et rendeltetési helyé­re szállítottak, a többi a pódiu­mon várja, hogy Szalai Pál szál­lítóbrigádja vagonokba rakja és a termelőcsoportok, állami gaz­daságok műhelyeibe küldje. Ugyanakkor nem hanyagolták él a minőséget sem. Hubai Dániel brigádvezető elmondja, hogy a pártkongresszus tiszteletére fő­ként minőségi munkára tettek vállalást. — Jó gépeket akarunk adni a mezőgazdaságnak, hogy ' minél jobban segítsük a magasabb ter­méshozam elérését. Segédmun­kásokat is betanítottunk az üzemben, hogyha a szakmunká­sok közül valaki betegség, vagy egyéb ok miatt távol maradna, az ne okozzon kiesést. Igv sikerült elérnünk, hogy határidő előtt 70 darálómalom készült el. — Rövidesen újabb darálóti- pusok gyártását kezdjük meg — mondja Török Lajos üzemve­zető. — AD 24_es tipusu dará­lóból 310, a D 12-esből pedig 150 készül el szeptemberig. Min­den darálóhoz pótalkatrészeket is készítünk, hogy a géphibákon azonnal tudjanak segíteni. Re­méljük, hogy a falusi dolgozók olyan szeretettel fogadták gépe­inket, amilyen gondossággal és szeretettel mi készítjük azokat. Reszelők és kések a cipészeknek és a háztartásoknak A reszelőüzem dolgozói is az elsők között vállalkoztak arra, hogy mezőgazdasági és közszük­ségleti cikkek gyártásával segít­sék a kormányprogram mielőbbi megvalósulását. Kellemes neonfénnyel világított műhelyben dolgoznak, a bosszú asztalon kész és félkész konyha­kések sorakoznak. Árvái Gergely és Szakács Kálmán DISZ-t'iatalok gyártják a különböző nagyságú Késeket. Széesi Gyula lakatos ta­nácsaival segíti a fiatalokat. Széesi elvtárs a pártkongresszus tiszteletére tett .vállalásának teljesítésében is példát mutat. Februárban 5 százalékos terv- túlteljesítést. vállalt, havi átlaga azonban 185 százalék volt. Egy másik világos, szellős mű­helyben a cipészek számára ké­szülnek a reszelők. Dienes Ferenc, Viola Gyula és Gergely Kálmán nagy szakérte­lemmel munkálják a kis reszelő­vasakat, amelyek pontos munkát igényelnek. Nemcsak a két üzemrészben, de az. egész üzemben lelkiisme­retesen dolgoznak. — Ez tette le­hetővé — mondja Kasza Sándor elvtárs, négyszeres sztahanovista» kormány-kitüntetett gyárrészleg­vezető -7—, hogy eddig már 1200 cipészkést és reszelőt, valamint 000 konyhakést szállítottunk le. E hónap 25_ig 5000 cipészkést.és reszelőt, 2000 börráspoiyt, 000 lemezlyukasztót, 000 laposvágót és 1000 háztartási kalapácsot adunk át a megrendelőknek. Je lentőseri túlszárnyaljuk tehát el­ső negyedévi tervünket. Ezután megkezdik a II. eke gyártását. Az ekefajta első min­tadarabját már megkapta az. üzem. ősszel, mire u mélyszántás megkezdődik, 2000 ilyen eke ké­szül el. Igen sok dolgozó paraszt már új ekével szánthat. Rövidesen gépi fűrészeket is gyártanak az északmagyarorszá­gi fűrésztelep részére. Ő50 darab készül, ebből azonban az erdő- gazdaságok is kapnak. A gépi fű­rész megkönnyíti az erdőmunká­sok feladatát.­Megyénk üzemei kövessék a hidműhelv és reszelőüzem dolgo­zóinak nagyszerű példáját, gyor­sítsák meg a mezőgazdasági fel­szerelések és közszükségleti cik­kek gyártását! A száll Idejekorán munkához látott Mezőcsáton a termelési bizottság tanácsteremben jócskán pipafiist — azt mutatja, hogy nagy a figyelem. Fontos do- logi’ól tárgyalnak. Éppen az el­nöké a szó. Komolyan, megfontoltan mond­ja • — Itt az ideje, hogy létrehoz­zuk a bizottságokban a szakcso­portokat és pontos feladattal bíz­zunk meg minden termelési bi­zottsági tagot. Szavára egyhangú helyeslés a válasz, hiszen csak napok kérdé­se és megkezdődik a tavaszi szántás-vetési munka.. Sorra hangzanak el a javasla­tok, hogy kit válasszanak meg a növénytermelési, a szőlő- és gyümölestermelési, valamint az állattenyésztési szakcsoportok vezetőjének. Nagy feladat ez, hi­szen a mezőváros 10 termelő- szövetkezetének és számos egyé­nileg dolgozó paraszt munkájá­nak elősegítéséről van szó. A több mint 60 tagot számláló bi­zottságban a tapasztalt idősebb gazdák mellett vannak fiatalok is. A. termelési bizottság tagjai egy­től egyig mesterei a földműve­lésnek, mégis nagy kérdés, hogy kit tegyenek meg egy-egy szak­csoport vezetőjének. Az 'egész embert és eddigi munkáját is meg kell nézni, hogy valóban ér- demcs-e erre a fontos megbíza­tásra? így esett! választás Horváth Lajos 14 holdas gazdára, akit a növénytermelési. szakcsoport élé­re állítottak. Ifj. Kerékgyártó La­jos a szőlő- és gyümölcstermelé­si csoport, ifj. Arnót János pedig az állattenyésztési csoport veze­tője lett. Jól választottak ä mezőcsáti gazdák, a szakcsoportok elnökei példás gazdálkodásukkal valóban megérdemelték, hogy őket vá­lasszák meg * fontos pozíciók betöltésére. A szakcsoportok mindjárt inunkához is láttak. Legelőbb a növénytermelési szakcsoport, amelynek tagjai sorban felkeres­ték a dolgozó parasztokat, s megkérdezték, kinek hiányzik a tavaszi vetőmagja. Megszervez­ték a vetőmagcserét. Ennek ered­ménye nem is maradt el. A Sza­badság III. tipusu termelőszö­vetkezet is sok vetőmagot aján­lott fel cserébe az I. tipusu cso­portok tagjainak1 és az egyéni­leg dolgozó parasztoknak. Megállapították, hogy Körülbelül 50 gazdának van szüksége tavaszi búza és árpa vetőmagra. Hiba azonban, hogy a felsőbb (szervek nem intézkedtek gyorsan nemesített1 vetőmag beszerzésé­iről. Az állattenyésztési szakcsoport fagjaj is munkához láttak. A gazdáinál tett látogatások során-, kiderült, hogy az állatállomány számára elegendő takarmány van a kihajtás idejéig. A szakcsoport legtöbb feladata az állatállomány minősége feljavításának elősegíté­se. Szarvasmarhából például több olyan fajta van a községben, amelynek továbbtenyésztése, a helyi adottságokat figyelembevó- ve, nem ajánlatos. A vidék főleg az alföldi fehér magyar szarvas- marha fajtának kedvező. Ennek megfelelően szereznek majd be apaállatokat is. A silány és gyen­ge minőségű korcs szarvasmar­hákat folyamatosan kicserélik. A szőlő- és gyümölcstermelési szakcsoport a védő és permetező szerek, valamint a szőlőoltványok és gyümölcsfa csemeték beszer­zéséről gondoskodik. Emellett a szakcsoport tagjai tanácsokat is adnak a gazdáknak arra, hogv a helyi adottságoknak megfelelően milyen nemesített szőlő- vagy gyümölcsfajtákat termeljenek. így dolgozik a mezőcsáti ter­melési bizottság, amelynek mindenre kiterjed a figyelme. Már a község tavaszi munkai ér­vét is elkészítette, hogy minden termelőszövetkezeti tag és egyé­nileg dolgozó paraszt idejében tudja: mit keli tennie, milyen munkát kell a leghamarabb meg­kezdenie. Most már csak a me­zőcsáti dolgozó parasztokon mú­lik, hogy a szép tervekből való­ság legyen és szorgalmas mun­kával még nagyobb termésered­ményekre, egyéni haszonra te­gyenek szert. .(H. M.) Szépen teljesítik beadási előírásukat a sárospataki dolgosó parasztok Megyénk dolgozó parasztsága kö­zül egyre többen ismerik fel a be­adás határidőre való teljesítésének jelentőségét. Volán Pál 12 holdas, id- Kertész János 8 holdas és Demeter Pál sárospataki dolgozó parasztok évi sertésbeadásuknak február 22-én eleget tettek. A sárospataki dolgozó parasztok között többen is példásan teljesítik állam iránti kötelezettségü­ket. A tavaszi munkára való felké­szülés mellett, a beadás jó teljesíté­sével is lelkesen készülnek a párt­kongresszus tiszteletére. Szűcs István 13, Márton József 4. Szűcs Ferenc 10 holdas dolgozó parasztok évi vá gómarhaelőírásukat teljesítették. Végső Andrásné 3 holdas dolgozó félévi tojás- és baromfi-, Hauser Jó­zsef 11 holdas középparaszt negyed­évi tojás- és baromfibeadásának tett száz százalékig eleget. Nem mondható ez azonban min­den egyes termelőről. Kövessék az elmaradók az élenjárók példamuta­tását, a beadási tervek teljesítésének sikeréért. Helyesen szervezi munkáját a szegilongi mezőgazdasági állandó bizottság Helyesen szervezte meg munkáját a szegilongi mezőgazdasági állandó bizottság. Gondosan irányítja a bi­zottság tagjainak munkáját Krega János, a bizottság elnöke. Kisgyűlé- seken magyarázták meg a falu dol­gozó parasztságának a tavaszi mun­kára való jó felkészülés jelentősé­gét. A felvilágosító munka eredmé­nyeként a mezőgazdasági szerszá­mok, kisgépek kijavítva várják a tavaszi munka kezdetét. Az igavonó állatok jó takarmá­nyozásáról sem feledkeznek meg. A szegilongi gazdák számításba vették, hogy a jó kondícióban lévő állatok­kal gyors és eredményes munkát végezhetnek. A tél folyamán tisztara takarították a gazdasági udvarokat, az istállótrágyát kihordták a földek­re. Hornyák András büszke 9 má­zsás ökreire, melyekkel saját mun­kája mellett gazdatársainak is se­gítséget 'tud nyújtani. Csorna János 14 holdas középpa­raszt, aki úgy beadásban, mint a mezőgazdasági munkálatokban élen­jár, javasolta, hogy 25 hold őszi ve­tést trágyázzanak felül. Javaslatát a község dolgozói örömmel fogadták s megkezdték az érett istállótrágya kihordását. HUSII Hl fttiffj miM/jji/jí sí Kreybig Lajos Kossuth-dijas akadémikus tanácsai a nitrogén tejtrágyázással kapcsolatban Őszi vetéseink a kedvezőtlen őszi és téli időjárási viszonyok miatt so­kat szenvedtek. Azonkívül őszi veté­seinknek egy része rossz elővete- mény után került a földbe, mint­hogy talajaink nitrogénutánpótló ké­pessége általában csekély, megfelelő őszi gabonatermésre csak abban az esetben számíthatunk, ha minél ki- terjedtebben és okszerűbben végez­zük a nitrogén fejtrágyázást. Ezért kívánom azokat az irányelveket kö­zölni, amelyek a nitrogénadagolás ér­vényesülését a legbiztosabban elő­segítik. Amikor a főid már annyira szik­kadt, hogy a csizma nem lesz sáros, vagy amikor a föld fagyos, első teen­dőnk legyen azonnal megkezdeni a fejtrágya kiszórását. A rendelkezé­sünkre átló nitrogén műtrágya hatá­sát fokozhatjuk azzal, ha teljeseit érett istállólrágyával, vagy kom- posztszerü anyaggal keverve szórjuk ki. Érvényesülése rövidesen látható­vá válik, amint a növény életfolya­mata megindul, de a tulajdon kepe ni nagy hatás akkor fog mutatkozni majd a legjobban, amikor a szárba- indulás és virágzás már folyamatban van. Különösen felhívom a termelők fi­gyelmét arra. hogy a rossz elóvete- mények után majd erősen megnyil­vánul a nitrogén műtrágya kedvező hatása. Ezért főleg a kukorica és ré­pa után vetett búzáknál a nitrogén- fejtrágyázás feltétlenül szükséges. Nitrogénműtrágya alkalmazása nél­kül megfelelő termésre a termelők az ilyen területen nem igen szá­míthatnak. KREYBIG LAJOS Kossuth-dijas akadémikus Közel 7500 mázsa pétisót rendeltek eddig a tavaszi fejtrágyázáshoz a borsodmegyei egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok Borsod megye termelőszövetkezeti csoportjai jól felkészültek, hogy gyenge ' őszi gabonavetésüket fejtrá­gyázzák. Valamennyi termelőszövet­kezet beszerezte már az összes őszi­búza vetésére szükséges pétisót. Szá­mos helyen hozzá is kezdtek a fej­trágyázáshoz. A bodroghalmi Győze­lem tsz már negyven hold őszi veté­sén szórta el a műtrágyát. Nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyénileg gazdálkodó parasz­tok is meggyőződtek a műtrágya használatának eredményességéről- Már az ősszel is igen nagymennyisé­gű műtrágyát használtak fel. Nyíri községben nem egy gazda akadt, aki öt-hét mázsa műtrágyát vásárolt. Vetésük most sokkal szebb, fejlet­tebb, mint azoké, akik nem szórtak műtrágyát a talajba. A dolgozó pa­rasztok ezt látva, most tavasszal pótolják a munkát. Már háromszáz mázsa pétisót vásároltak a földmű­vesszövetkezetben. Tolcsva község­ben is háromszáz mázsa pétisót vet­tek az egyénileg gazdálkodó parasz­tok az őszibúza fejtrágyázására. Megyeszerte eddig összesen hét- ezernégyszázkilencvenhárom mázsa pétisót rendeltek meg, ami mintegy 3.746 hold őszi gabonavetés íejtrá- gyázáséra elegendő. Ha holdanként csak másfél mázsával terem több a fejtrágyázott területen, Borsod me­gye egyénileg gazdálkodó paraszt­jai ennek a műtrágyamennyiségnek felhasználása után több mint ötven­hat vagon őszi kenyérgabonával ter­melhetnek többet. A magánfogyasztásra kerülő sertés, marha, borjú és juh levágásának szabályozásáról A begyűjtési miniszter rendeletet adott ki a magánfogyasztásra kerülő sertés, marha, borjú és juh levágá­sának szabályozásáról. A rendelet szerint magánfogyasztás céljaira vá­gási engedély alapján sertést kor­látlan mértékben vághatnak azok az egyénileg gazdálkodó termelők, akik az arra a naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüket tel­jesítették, valamint a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső állattar­tók vagy vágatók. Az egyénileg gaz­dálkodó termelő beadásának teljesí­tése előtt egy hízottsertés levágására kaphat engedélyt, amennyiben a vá­gás idején sertésbeadási hátraléka nincsen. Hátralékos termelő nem kaphat vágási engedélyt. Társulás esetén, ha a beadás teljesítésére megállapí­tott határidőt a sertésbeadásért fele­lős termelő elmulasztja, vágási en­gedélyt a beadásra társult termelők részére sem szabad mindaddig kiad­ni, amíg a hátralék fennáll. Ha a termelő hátraléka harminc kilónál kisebb, egy sertés levágására az en­gedélyt ki kell adni, de ebben az esetben a hátralékot a termelőnek öt napon belül sertészsírral kell telje­sítenie. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tagjai háztáji gazdaságukból származó sertések levágására korlát­lan mértékben kaphatnak engedélyt. Ugyanúgy korlátlanul kaphatnak en­gedélyt a termelőszövetkezetek is a beadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mennyiségen felül hízóba állított sertésekre, amennyiben a vá­gás időpontjáig esedékes kötelezett­ségüket teljesítették. Malacot, süldőt magánfogyasztás céljára levágni nem szabad. Minden magánfogyasztásra levá­gott sertés után zsírbeadást kell tel­jesíteni. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők és a sertésbe­adási kötelezettség alá nem eső egyéni állattartók zsírbeadási köte­lezettsége azonos a tavalyival. A rendeletben meghatározott zsír­mennyiséget a vágást követő öt na­pon belül kell beadni. A magánháztartásban kényszerle­vágott minden olyan sertést, amely­nek tulajdonosa, mint hátralékos, sertésvágási engedélyt nem kaphat, közfogyasztásra kell bocsátani. A magánháztartásban felhasznált kényszervágott sertés után ugyan­olyan mennyiségű zsírt kell beadhi, mint az egyébként levágott sertés után. A nyolcvan kilón aluli súly­ban, hatósági állatorvosi ’igazolás alapján kényszervágo.tt sertés után a zsírbeadást el lehet engedni. A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó termelők és egyéni állat­tartók a kényszervágott szarvas- marhát és borjut, az állategészség­ügyi szabályok figyelembevételével, a földművesszövetkezetek útján köz- fogyasztásra kötelesek bocsátani. Te­nyésztésre, vágj’ lovábbtartásra al­kalmatlan selejtjuhra, valamint há­rom éven felüli ürüre a juhtartó ter­melők, termelőszövetkezetek, vala­mint a beadási kötelezettség alá nem eső juhtartók korlátlanul kaphatnak vágási engedélyt. A beadásra köte­lezett termelők részére a juhvágásí engedélyt az évi szabadválasztású húsbeadási kötelezettség teljesítésé­től függetlenül ki kell adni, , A vágási engedélyek kiadására jogosult a lakóhelj’ szerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága. A vá­gatok vágási engedélyt csak akkor kapnak, ha marhalevél felmutatásá­val igazolják, hogy a vágásra szánt állat a tulajdonuk. A második és minden további sertés levágására engedély csak akkor adható, ha az előző vágások után előírt zsírbe­adásnak a vágatók eleget tettek, A vágási engedély csak egy állat levá­gására jogosít és a kiállítástól szá­mított öt napig érvényes. A termelők és állattartók bármi­lyen súlyú sertést, marhát és juhot eladhatnak és továbbtartás, valamint tenyésztés céljából saját szükségle­tük mértékéig szabadon vásárolhat­nak. Hízottsertést levágás céljából az e rendeletben felsorolt személyek sza­badon vásárolhatnak. Sertést, szarvasmarhát és juhot az egész ország területén minden teher­szállításra alkalmas közlekedési esz­közön, az állategészségügyi korláto­zások szemelőtt tartásával, szabadon lehet szállítani. Feketevágásért jogerősen elítélt, illetőleg a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a feketevágás napjától számított egy évig nem kap­hat vágási engedélyt. (MTI) «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom