Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

' Kivessétek az áh’am iránti kötelezettség teljesítésében az élenjárók példáját a III. pártkongresszus tiszteletére! II megyei pártbizottság felhívása ft Felkérjük a járási pártbizott­ságok és pártszervezetek veze­tőit, hogy a jövő hét folyamán minden községben, termelőszö­vetkezetben, állami gazdaságban és gépállomáson szervezzenek minél több kisgyülést, amelyen megtárgyalják a tavaszi mező- gazdasági munkák időben törté­nő megkezdésének és gyors befe­jezésének kérdéseit. A kisgyülé- seken beszéljenek a miniszterta­nács most megjelenő határoza­táról. Irodalomtörténeti előadás a Megyei Könyvtárban A miskolci Megyei Könyvtár iro­dalomtörténeti előadássorozatának legközelebbi előadását niárcius o-án délután 6 órai kezdettel rendezik a Meggyei Könyvtár előadótermében/ Nagy Kálmán gimnáziumi tanár Ccr- vant es~röl és világhírű müvéről, a Don Quijote című regényéről tart ismertetést. Az előadás keretében Vágó Zoltán ad elő részleteket a nagy spanyol író klasszikus munká­Gyorsíróverseny Miskolcon Az országos gyorsíró és gépíró ver­senybizottság április 25-cn Miskol­con megjiei gyorsíróversenyt rendez. A megyei'- versenyfelelős felhívja az üzemek, vállalatok, hivatalok gyors­íróit, hogy időben kezdjék meg a ver- sényre való- felkészülést és minél nagyobb számban jelentkezzenek a versenyre, A dolgozók részére a ver­senyfokok: 300, 250, 200, 150. Díj­mentes gyalporlióórák és a verseny­nyel kapcsoSatas felvilágosítások az állami gyorsíró és gépíró szakiskolá­ban (Hősök tereié.) Telefon: 15—643. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Jóból. TRUBADÚR A Déryné Színház operatársulatának első bemutatója Miskolc színházi kultúrájának törté­netében emlékezetes dátum marad 1954 február 26. Ezen a napon mutatkozott be először a Déryné Színház fiatal, -alig háromhónapos operatársulata Verdi Tru­badúrjával — azzal az elévülhetetlen ér­tékű, romantikus operával, amelyet kere­ken száz évvel ezelőtt mutatott be magyar színpadon elsőízben a pesti Nemzeti Szín­ház. A műsor stílusos megválasztása foly­tán így esett egybe két jelentős kultúr­történeti, esemény: egv százéves évforduló és egy ..születésnap’1. Ezen a napon látott napvilágot az az operatársulat, amelyet immár magukénak nevezhetnek Miskolc dolgozói. A bemutató úgy hatott, mint szép álom beteljesedése. A közönség örömmel látta, hogy kultúrforradalmunk újszülötte erős és egészséges: életrevaló. Amikor Muna Péter karnagy pálcájá­nak* intésére felcsendültek a nyitánynak a cselekmény alaphangulatát megteremtő akkordjai, minden figyelem a színpad felé fordult s már az első percekben jóleső érzés tükröződött a várakozással teli arco. kon. A zenekar kristálytisztán infonál, finoman árnyal és pillanatok .alatt érez­zük, hogy biztos kézben van. Mura Péter filigrán alakja,' mintha megnőne, amikor a maga nyugodt derűjét átsugározza a zenekar tagjaira és a színpadra, hogy el­oszlassa az első percek izgalmas lámpa­lázát. Tagadhatatlan, hogy a fiatal éneke­sek, kiknek ez az első nyilvános szerep­lése ilyen nagy feladat keretében, kezdet, ben alig tudják leküzdeni belső izgalmu­kat. De éppen ez az istkolásgyerekes izga­lom az. ami őket emberileg közvetlen közel hozza a nézők szívéhez. Hiszen nem "is volnának művészek, ha nem éreznék át minden idegszálukkal,; milyen nagy és döntő fordulat, ez az ünnepi est művészi pályájukon. ★ Lepereg 'az első felvonás első képe, — az a tömegjelenet, amely a zenekar, a kórus elővizsgája és az öreg Ferrando spe_ repét éneklő Fehérpataki Ervin basszusá­nak jöáriája — a középkori történet bo­nyodalmának csirája. Mindjárt kellemesen lep meg a fiatal énekesnek az a törekvése, hogy világos 'szövegkiejtésével minél ért­hetőbbé tegye meséjét. Az elbeszélés raP- szódikus dallama ízelítőt ad Fehérpataki hangjának erejéből, kultúrájából, majd a reagáló férfikórus hanggazdagságából. A biztató tapsok még várakozást fejeznek ki. A második képben már részben kielégül a; a kíváncsiság, amely elsősorban a fősze­replőkre, Leonórára, Manricora és Luna grófra irányul. Herédv Éva Leonórája külsejében is vonzó jelenség. Elhiteti, hogy a két jérji — Manrico és Luna — életre-haláíra sze­relmes fjeié. Sírna szopránja még nem bon­takozott ki teljes erejében, de kiegyen­súlyozott kiművelt, szép hanganyag, amely egyöntetűen érvényesül az alsó és felső regiszteredben, a fortékban és pianókban. Pálos Imre (Manrico), a társulat szép jövőt ígérő tenoristája első jeleneteiben még érezhetően küzködik belső szorongásá­val, de a közönség bíztató tapsai nyomán már a kővetkező képben feloldódik elfogó­dottsága és egyre inkább a szerep átélése lesz árrá játékában és énekében egyaránt- Amikor a Castellor várabeli szerelmi ket­tőse és a kar bekapcsolódása után a ,.Látom a máglyát“ áriára kerül sor, a viharos taps ■ és a kikövetelt ismétlés igazolja, hogy a fiatal tenorista megnyerte első csatáját. A toronyáriában és- a börtönjelenet tenorszóla­mában: Pálos Imrét már'anagy zeneórám a hiteles hőseként ün­nepli a ■ közönség. Vele együtt nőtt a már kezdetben bizton­ságosabb jellépésű Herédv Éva a bemutató előadás során fokról-jdkra teljes illúziót keltő Leonó­rává és érdemelte ki az előadás értékeire igen helyetsen reagáló közönség rokonszen- vét, szeretettét. Mindkettőjükben meg van az alap: a • szép, csiszolt hanganyag és a kiegyensúlyozott énekkultúra, amihez hozzájárul fejlett alakítókészségük és át­élésük meggyőző ereje. Littay Gyula (Luna) eléggé dinamikus baritonja nem annyira szólóénekében (2. kép), mint in- kátíb a duókban, triókban (jökép a bör­tönjelenetben) mutatja meg színességét. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy Littay színpadi mozgása még bizonytalan s ez visszahat éneklésére is. Erősebbnek érzi magát, ha szólama alátámasztást kap szereptársaitól, vagy a kórustól. A na­gyobb színészi gyakorlat az ének és mon­danivaló pontosabb összehangolásában fog gyümölcsözni Littay számára. Király Mária (Azucena) már a harmadik képbeli nagy áriájával együk megalapozója az együttes sikerének. Éneke együtt szár­nyal szenvedélyességével, drámai kitöré­seivel s ugyanúgy simul elhalkuló össze­omlásaihoz, emésztő lelkiismereti urdalá_ savhoz. Kész énekes és kész alakítómű- vészként jelenik meg a színpadon. Fehér­pataki Ervin (Ferrando) érőben lévő szép basszusa, énektechnikájának tovább­fejlesztésével sok művészi élményt ígér. Kovács László (Ruiz), Bánó Pál (öreg cigány), Bánfalvi Ernő (Hírnök) apró szólószerepeikkel is1 érzékeltetik, milyen jó erői vannak a férfikarnak. * Az opera módot ad a kórus női és férfi részlegének nemes vetélkedésére s ebben a versenyben kétségtelenül a férfikaré az elsőbbség, amely jobban válogatott énekes érőkkel rendelkezik és így tökéletesebb összehangoltságot ér el. Gondolunk itt a zárdajelenet női- kórusának és a torony- jelenet férfikórusának összhang-különb­ségére, A két részlet közötti nemcsak árnya­latnyi, hainam eléggé érezhető szintkülönb­ség azonban elmosódik a cigány-tábor vegyeskórusában, amely egészében egysé­ges, összebangzó harmóniává olvad. A férfikarnak azonban ezelőtt is, azután is (L és 5-, 6-, 7., 8. kép) alkalma nyílt, hogy erős oldalát, tömör egységét meg­csillogtassa. Az előadás legfőbb értéke az, hogy az új operatársulat szívvel-lélekkel tolmá­csolta a nagy olasz szerző remekművét. Azt a romantikus középkori történetet, amely Verdi szenvedélyes népszeretete tüzében nőtt számunkra is sokatmondó, izgalmas, gyönyörű zenedrámává. Az a kimeríthetetlen zenei kincsesbánya, ame­lyet Verdi hagyott az emberiségre, lelkes fiatal bányászokra talált a miskolci új operaegyüttes művészeiben, s a kezdeti kisebb-nagyobb hiányok ellenére a be­mutató azt igazolta: van egészséges opera­társulatunk. Uj, nagy vívmánya ez kul- túrforradalmunlknak! * Tisztelet és dicséret az áttörő munka hőseinek, akik a: új operatársulatot össze­kovácsolták! Mura Péter karnagyé az érdem az új kibővített zenekar lelkes munkájáért, összhangjáért, fegyelmezett­ségéért, a zenekar és színpad jó együtt­működéséért. Szotyori Zoltán karigazgató­ra az a jeladat hárult, hogy a kórus éne­kes erőinek alaposabb válogatásával, csi­szolásával, esetleg selejtezésével a leg- kielégítöbb színvonalra emelje az egész kart. (Egy-két karénekes hiánya nem üt­közik ki annyira, mint egy-két silány hang közreműködése. Legyen egyelőre in­kább a hanglétszám kisebb, de a szín­vonalból ne engedjünk.) Külön érdeme Orosz György rendező­nek, hogy a máról holnapra összeverődött együttes az ö kitartó munkája eredmé­nyeként igazi együttessé kovácsolódott s a helyenkint megmutatkozó hiányosságok, bizonytalankodások ellenére egységes, szín­vonalas volt az előadás. Alapos munka a cigánytábor mozgalmas. élettel telített jeleneteinek megrendezése s a többi tö- tnegjelenet megelevenítése mellett ap egyes énekesek színészi játékának kicsiszolása. Az előadásból mindvégig kidomborodott az a törekvés, hogy a szereplők minél jobb szővegkiejléssel tegyék érthetővé a cselekményt. Ez a helyes törekvés a jövőre nézve is hasznos lesz. Ami a még nem említett fogyatékos­ságokat illeti, többször előfordult, hogy a Zenekar elnyomta az énekeseket. Ez két okból ered. Egyik: a fiatal énekesek hangdinamikájának korlátozottsága• A másik — és talán döntő ok — a kibő­vített zenekar egyenetlen elhelyezkedése, aminek következtében a földszinti pros­cenium páholyokban lévő fúvóshangsze­rek a drámai jortisszimókban nemcsak az énekeseket, hanem a mélyebben elhe­lyezett vonósokat is tálharsogták. Ezen egyelőre a fáváshangszerek tompításával lehetne segíteni. Nem kis érdeme van az első önálló operabemutató sikerében Ütő Endrének, a színpad méreteihez szabott korhű dísz­letek tervezőjének és Márk Tivadarnak, a •jelmezek Kossuth-díjas tervezőjének. Az a tény, hogy fiatal kezdő opera­énekeseink énekben is, játéktudásban is várakozáson jelül megállották a helyüket, dicséretére válik kor szerű színésznevelé­sünknek. Az operatársulat első nagy sikere biztosítéka annak, hogy a társulat jelentős szerepet jog betölteni Miskolc és me­gyénk zenei életének fejlődé­séiben, a dolgozó tömegek zene­kultúrájának emelésében. HAJDÚ BÉLA Jelenet az első felvonásból. Pálos Imre (Manrico), Fehéfpataki Ervin: Ferrando Herédet Éra (Leonora), Littay Gyula (Luna gróf). Király Mária: Azucena. . CErdődi János felvételei;* Az „Ezüstszínű por“ (Színes szovjet film a miskolci Béke filmszínházban Az „Ezüstszínű por1' című színes szovjet film cselekménye Ameriká­ban játszódik. Egy tudós hadifon­tosságú találmánya, az ezüstszínű por megszerzéséért két tröszt ver­senyezik egymással. Az új háború ki­robbantásán fáradozó imperialisták a találmányt a profitszerzés érdeké­ben egész népek elpusztítására sze­retnék felhasználni. Kiválóan meg­felelne aljas céljuknak, mivel a por olyan veszedelmes vegyi anyag, amelyből egy milligramm elegendő egy hektárnyi területen minden élő­lény kipüsztítására. Miután kifejtet­ne pusztító hatását, nyomtalahul el­tűnik. Ez az, ami megnyugtatóan hat a hadsereg — és egyben a trösztök — képviselőire. A por pusztító erejét eddig csak állatokon látták. Most szinte hihe­tetlenséggel határos gonoszsággal a békegyűléseken letartóztatott s ha­mis vádakkal halálraítélt négereken akarják kipróbálni, hogyan hat em­berekre. Pusztító hatását azonban nem a négereken, hanem a tudós fiának halálánál látjuk. A fiú egyik tröszt megbízottja, egy volt gestapó ezredes rábeszélésére a találmány leírását szeretné megszerezni, helyet­te a négerek pusztítására elkészített port találja meg, amely őt öli meg. A tudós saját fia halála nyomán döb­ben rá, milyen veszélyes az emberi­ségre találmánya, s titkát nem árul­ja el, sírba viszi. A film meggyőző drámai erővel mutatja be, s egyúttal leleplezi a tő­kések Amerikájának, a háborús uszítóknak igazi arcát. Megmutatja a dolgozó nép Amerikáját is, a bé­keharc egyre növekvő erejét, a bé­keharcosok munkáját, akik — mint a filmben is — lefogják a tőkésék kezeit, meghiúsítják a háború em­bersakáljainak szörnyű terveit. Jelenet a filmből MISKOLCI BOSSZÚSÁGOK A Szemere utcát a multévben sok költséggel és fáradsággal fásították. Ez igen helyes és örvendetes do­log, nincs azonban rendjén, hogy egyes lelkiismeretlen emberek a gyenge csemetefákat kicsavarják, letörik tönkre teszik. Védőkorlát­tal kellene megóvni a gyenge fáes- kákat a barbár kezektől. Miért van az, hogy italboltban egy üveg szódavíz 1.50 forintba, két liazzal odébb a népboltban csak 1.10-be kerül. Több munkát vagy kezelést igényel talán a szódás­üveg az italboltban, mint a nép­Sokezer ember mérgelődik na» ponta a vasgyári, úgynevezett pos* ta-megállónál. Télen a hó és fagy miatt síkos járda veszélyezteti a testi épségüket. Ma már nincs há de van helyette bokáig érő sár. 1’’. Érthetetlen, hogy miért nem for* dítanak az eddiginél sokkal na» gyobb gondot a gyalogjáró rendbe» hozására, kiszélesítésére. Diósgyőr ipari gócpont, de a megállónál uralkodó állapotok egyáltalán nem mutatnak erre. Úgy kerülünk ha» za a gyárból, mintha legalább is falun, felszántott földeken járnánk, Miért nem ellenőrzi a rendőrség a gyalogjáró tisztántartását? NÁTAFALUSI LAJOS Ismerd meg megyédet! A rejtvénypályázat II. részére adott helyes válaszok 1. kérdés Mivel táplálkozott a Bükk­iben élő ősember? Felelet: Az ősember általában a ter­mészet által nyújtott ennivalókat fo­gyasztotta. Főtápláléka a vadhús, például barlangi medve, olykor mám műt és más növényevő állat húsa, tűzön kissé meg­sütve. Ehhez járult néhány növény ehető gyökere,, bogyója. 2. Hol és mikor találták meg a mú­zeumban lévő óriási mammutagyart? — Miskolcon a MÁV fütőház mellett 1900-ban. 3. Kik verték Miskolc környékén az első pénzt? — A kelták cotinus nevű törzse a drachma mintájára verte e Diósgyőr fö­lötti Nagysánc nevű telepén. 4. Milyen lovas népek laktak Miskol­con a honfoglalás előtt? — Szkithák, húnok és avarok. 5. A honfoglaló magyarok milyen népet találtak Miskolc területén? — Avar és szláv néptöredéket. 6- Hány vízimalom volt a Szinván és ma miért nincs? — A Szinván a XV. században 3, a XIX. században már 9 vízimalom volt, ezek közül 3 kendertörő és kalló. Mivel árvizeket okoztak, az 1878—i nagy árvíz után mindegyiket lebontották. 7. A Herman Ottó Múzeumnak, melyik a legősibb része? — A két irodai szoba a XV. századi építkezés idejéből maradt meg. 8. Hol és mikor szállott meg Kossuth Miskolcon? — 1840 .augusztus 16-án a Három Rózsa fogadóban, a mai Széchenyi- és Kazinczy-utca sarkán levő épületben. 9. Miről nevezték el a Forgó hidat? — A Forgó-családról. A híd t. i. a tekintélyes Forgó-család telke mellett létesült először a XVIII. században. 10. Meddig élt Munkácsy Miskolcon? — Mint kisgyermek 1848—50 között. * 11. Miért nevezzük Rákóczi-háznak a Sötét-kapu melletti házat? —. A hagyomány szerint Rákóczi ott szállott meg 1704 januárjában. 12. Mióta vannak az Avason bor gin* céh ? — Amióta az Avas-tetőt betelepítet­ték szőlővel^ tehát a XIV-—XV. század óta. 13. Melyek voltak az első munkásszer- vezetek M iskolcon ? — 1892-ben az asztalos segédek és építőmunkások szakszervezetei. 1906-ban már öt szakma száznál több szervezett tagot számlált és még több kisebb lét­számú szakszervezet is működött Miskol­con. 14. Hol voltak az első munkásgyűlések Miskolcon? — A MÁV pu. melletti Bunkóban, a vasgyári ú. n. Lovardában (később ez mozi lett) a Rákóczi-utca közében és az Arany János-utcán lévő munkás helyi-» ségek ben. Kisebb szakszervezeti helyisé-^ gek még többfelé voltak a városban. 15. 1914-ig hol folytak le a munkás- mozgalmi tüntetések? ■— Legtöbb tüntetés a Tetemvárról és az Arany János-utcáxól indult ki. Sok tüntetés zajlott le a ,,négyes lámpánál a Városház téren. Összeállította: Marjalaki Kiss L* A II. rejtvénypályázat nyertesei. Az I. díjat, egy Ljubitel fénykén pezőgépet Szabolcs László, (Magyar Nemzeti Bank), a II. díjat Szabó Béla (Magyar Nemzeti Bank), a HL díjat, egy utazóbőröndöt Oravszki Rezső, (Megyei Tanács), a IV. díjat, Petőfi összes verseit Fekete Károly, az V. díjat, egy villanyfőzőlapot Bene Sára, (Vámos Ilonka girruiá^ zium), a VI. díjat, egy kompótos készletet Zámpori Vilma (I. kér. Ta** nács) nyerte. Oklevelet kapott: Perjéssy Márta* Kun Dezső, Kovács György, Fékés- házi Géza, Baditz Pál. Dicséretben részesült: Somos Bph§ és Kacska Ilona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom