Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-07 / 56. szám
Borsodi bányászok, adjatok mindennap 1 csille szénnel többet a hazának! Vita as indokinai kérdésről a francia nemsetgyülésben Páris (MTI) A francia nemzetgyűlésben pénteken délután kezdődött meg az indokínai kérdés vitája. A vitát nagy érdeklődés előzte meg, hiszen Franciaországban egyre szélesebb rétegek követelik az indokínai konfliktus békés megoldását. Maurice Fab ry, az AFP kommentátora már csütörtökön azt hangoztatta, hogy „a hangulat igen kedvező a békés megoldásra, azt lehet mondani, hogy a közvélemény várja, követeli a békés rendezést' A felszólalók valóban kifejezést adtak ennek a hangulatnak. Giovoni kommunista képviselő rámutatott arra, hogy a kormány retteg a békétől, s hol azt hangoztatja, hogy azért nem lehet tárgyalásokat kezdeni, mert „a hadműveleti helyzet kedvezőtlen*' az expediciós hadtest számára, hol pedig azt, hogy „most lehetetlen tárgyalni, mivel a hadműveletek egyhelyben topognak.“ Giovoni után Gilbert De Cham- brun haladó képviselő szólalt fel. Kijelentette, hogy még a genfi értekezlet előtt létre kell hozni Indokínában a tűzszünetet. Ezután Laniel miniszterelnök mondott beszédet. Laniel — bár igen óvatosan nyúlt a kérdéshez — a közvélemény nyomására kénytelen volt elismerni, hogy Indokínában elkerülhetetlenné vált a béke megkötése. Laniel bevallotta, hogy ma már teljesen céltalan az indokínai konfliktus erőszakkal történő megoldására törekedni és közvetve beismerte, hogy a francia kormány effajta próbálkozásai kudarcot vallottak. A francia miniszterelnök ugyanakkor — figyelmen kívül hagyva a katonai helyzetet és a reális erővi szonyokat — már előzetesen mész szemenő követelményeket támasztott a tűzszünettel kapcsolatban. Laniel után Daladier lépett a szónoki emelvényre s úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök szavai „csalódást keltettek*' benne. Daladier azonnali tárgyalásokat követelt a tűzszünet megkötése érdekében. Daladier után Fédéric Dupont volt gaulleista képviselő szólalt fel, aki ismertette, milyen súlyos katonai erőfeszítésekkel jár Franciaonszág számára a vietnami háború. A vietnami néphadsereg osztagai sikeres rajtaütéssel nagy károkat okoztak Hanoi egyik repülőterén kétmil Páris (MTI) A vietnami néphadsereg osztagai a március 3-ról 4-re virradó éjjel Hanoi egyik külvárosának repülőtéren sikeres rajtaütést hajtottak végre és a francia expediciós hadtest több szállítórepülőgépét elpusztították. A francia hatóságok becslése szerint az okozott kár liárd frankra tehető. A francia gyarmatosítók között nagy idegességet okozott ez a váratlan rajtaütés. A városban nagyszabású razziát tartottak és mintegy kétszáz vietnamit letartóztattak. Az olasz liépviselőházban az ellenzék képviselői a sorozatos botrányok miatt támadják a kormányt Az olasz képviselőházban folyó bizalmi vitában a kommunista és szocialista képviselők keményen bírálják a kormányt. Belpolitikai vonatkozásban különösen azokkal a bot rányokkal kapcsolatban intéznek heves támadásokat a kormány ellen amelyek az utóbbi napokban szinte megtöltik a lapokat. A botrányokban magasállású burzsoá politikusok neve is szerepel. Mint ismeretes, Gaspare Pisciotta szicíliai banditát egy hónappal ezelőtt a palermói börtönben megmérgezték. A napokban ugyanabban a börtönben szinten mérgezés áldozata lett Giuliano bandájának egy másik tagja, Angelo Russo is. A banda börtönben lévő hét másik tagját mérgezési tünetekkel kórházba kellett szállítani. A Giuliano-banda tagjait nyilván azért tették el láb alól, nehogy vallomást. tehessenek a banditák és a keresztény-demokrata politikusok titkos kapcsolatairól. A kommunista képviselők a palermói börtönben lejátszódott titokzatos bűnesetekkel kapcsolatban interpellációt terjesztettek a képviselőház elé. A másik botrányos ügy az úgynevezett Montesi-eset. Az ügy tárgyalása pénteken kezdődött. A Montesi- ügy iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a tárgyalótermet a közönség zsúfolásig megtöltötte. A hatóságoka tárgyalást igyekeznek a lehető legrövidebb úton lefolytatni. Annak az újságírónak a védőügyvédéi, aki elsőnek bolygatta meg az ügy hátterét, kijelentették: elhagyják a tárgyalótermet, amennyiben továbbfolytatódnak a tárgyalás vezetésében eddig megmutatkozó Szabálytalanságok. A Montesi-ügybe, mint ismeretes, bele vannak keveredve többen a római arisztokráciából, a jelenlegi kormány külügyminiszterének fiával, Pietro Piccionival együtt. Külpolitikai vonatkozásban az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy Trieszttel kapcsolatban egyáltalán nem védelmezi Olaszország nemzeti érdekeit, viszont az imperialista háborús politika érdekében sürgősen ratifikáltatni akarja az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést, amivel ellentétbe kerül nemcsak a nép érdekeivel, hanem Pellának, Saragatnak, de még magának De Gasperinek is a június 7-ét követő időkben elhangzott bizonyos kijelentéseivel. (MTI) Bírósági ítélet A miskolci megyei bíróság háromévi börtönre Ítélte Aljer Gusztáv foglalkozásnéLküii munkakerülőt, aki 1953. végén és 1954. elején több helyen betöréses lopást követett el. Legutoljára Sály község földművesszövetkezeti bolthelyiségét törte fel és onnan mintegy kettőezer forint értékű árucikket lopott. Egy lermelöszifvetkezeti asszony Kovács Józsefné a mezőkövesdi Petőfi termelőszövetkezet tagja az elmúlt évben 300 munkaegységet szerzett. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat nagy lendületet adott munkájának. Mint MNDSZ tag, állandó felvilágosító munkát végez. Ebben az évben ő maga is csatlakozott a „200 munkaegység" mozgalomhoz, melynek célkitűzését most is jóval túl akarja szárnyalni. A termelőcsoport MNDSZ asszonyainak megbízásából részt- vett az országos nökonferencián s hazajövetele óta még nagyobb szeretettel és odaadással igyekszik részt- venni a termelőmunkában. Akik az erdőmunkában is megállták helyüket özvegy Kun Ferencné és Ba- rancsi Erzsébet, a nyékládházi Csemetekert állandó dolgozói, a kemény téli hónapokban a miskolci Fáskertben a sarangolás- ban, a közelítésben, a hasogatás- ban és a rakodási munkában is derekasan megállták helyüket a férfiak sorában. Kun Ferencné paint élmunkás, a nehéz munkától sem retten vissza. Harcos kitartással, a munkaidő alapos kihasználására törekedett. Munkahelyéről egyetlen percet sem késett, ezzel szintén jó példát mutatott dolgozó társainak. Gombár István farkaslyuki vájár méltó akar lenni a párttagságra (Tudósítónktól.) Pár héttel ezelőtt Kazínczi László sztahanovista vájár felhívással fordult az ország valamennyi bányászához. Ez a felhívás egy csille szénnel többet kér műszakonkint minden bányásztól. A felhívásnak azóta számos követője van. A farkaslyuki bányaüzemnél legelőször Gombár István csatlakozott a mozgalomhoz és azóta műszakonkint egy csillével többet is termel. Nem régen kérte felvételét a Magyar Dolgozók Pártjába. A tagság kiváló munkájáért javasolta is tagjelöltnek. A napokban megtartott, taggyűlésen kapta kézhez Gombár István tagjelölt könyvét. Öröme és lelkesedése határtalan volt. Határtalan örömét hozzászólásában jutatta kifejezésre. Vállalta, hogy műszakonkint nem egy, hanem 2 csille szénnel fog többet termelni. Kérte elvtarsait is, hogy csatlakozzanak felhívásához. Bízunk benne, hogy Gombár István farkaslyuki vájár adott szavát valóra is váltja és kemény harcot indít, hogy jó munkájával segítse elő az üzem tervének maradéktalan teljesítését. FARKAS SÁNDOR. Jól végezték a gépjavítást a léhi állami gazdaság dolgozói A léhi állami gazdaság udvarán a kijavított traktorok, munkagépek és fogatok sorakoznak. Nagy segítséget nyújtott a javításhoz az állami gazdaság fömechanikusa Bárdi Lajos elvtárs, akinek vezetésével és a dolgozók lelkiismeretes munkájával sikerült a gépeket egy nappal a határidő előtt rendbehozni. A boldvai állami gazdaság dolgozói elvtársias segítséget nyújtottak azzal, hogy saját gépeik rendbehozása után a léhi állami gazdaság két erőgépét is kijavították. Jó munkájával különösen kitűnt Kotai József, Balogh Ferenc, Kóta Ambrus és Sebők József fögépesz. Dicséretet érdemel a gagyvendégi üzemegységben dolgozó Vászi Gábor kovács, aki egymaga 36 levél mag- takaró boronát javított ki. A léhi állami gazdaság igazgatója 1600 forint jutalmat osztott ki a gépjavításban élenjáró dolgozóknak, Jelenleg a fűkaszát, az arató és cséplőgépeket javítják. Ebben versenyre- hívták az ongai állami gazdaságot- s vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére április 10-ig megoldják ezt a feladatot is. SZALMA SÁNDOR Az „Egy hét a Szabad Földcrttt-yerseny állása Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozata az eddigieknél még nagyobb feladatok elé állítja megyénk népnevelőit. A falvakban javítani kell a felvilágosító munkát és ehhez nyújt segítséget népnevelőinknek a pártsajtó. A dolgozó parasztok az újságból megismerhetik a határozatot s annak minden pontját. A falvak lapja a Szabad Föld. Ezért a megyei pártbizottság határozata alapján Szabad Föld terjesztési verseny indult a járások között. Ennek a versenynek az eredménye, hogy a megyében többezer dolgozóhoz jutott el pártunk lapja. A Szabad Föld nagy segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak úgy a politikai, mint a mezőgazdasági kérdések megismerésében. Igen sok dolgozó paraszt növelte termelési eredményét a Szabad Földből tanultak alapján. A járások közötti versenyben a járási pártbizottságok segítségével szép eredményeket értek eJ a pártszervezetek sajtóaktivái. NEMZETKÖZI SZEMLE A* európai védelmi közösség sorsa forog kockán Dulles amerikai külügyminiszter és társai aggodalommal figyelik a „hidegháború“ hőmérőjét. Ijedten látják, hogy a higanyszál a berlini értekezlet óta egyre magasabbra emelkedik, világszerte olvadozik az a jégpáncél, amelybe a békés tárgyalások gondolatát akarták befagyasztani, s ezzel együtt mindinkább meglazul a talaj az amerikai politika európai és ázsiai háborús építményei alatt. * Dulles és nyugati csatlósai, ha a népek békeakaratának nyomására le is ültek a berlini tárgyalóasztalhoz, az értekezletet arra akarták felhasználni, hogy a tárgyalások meghiúsításával közelebb hozzák az „európai védelmi közösségről * szóló szerződés ratifikálásának időpontját, s bebizonyítsák, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a legtágabb teret kell biztosítani a hírhedt „erő-politika" va- lóraváltásanak. Ezzel magyarázható a nyugati külügyminiszterek, — elsősorban Dulles — makacs, elutasító magatartása minden szovjet javaslattal szemben. A berlini értekezlet lefolyása és eredményei az imperialista, szándékok kudarcát jelentik: Az európai védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálásának közelebbhozása helyett — a ratifikálás bizonytalanná vált és mindenképen távolabbi időpontra tolódott ki. Eisenhower az amerikai kongresszus márciusi ülésszaka elé már tarsolyában a ratifikált „védelmi közösséggel" akart, lépni — most azonban az ellenkezőjét kell tudomásul vennie: Európában elmélyültek az ellentétek a ratifikálás és a nyugatnémet felfegyverzés körül, s a mérleg nyelve az újrafelfegyver- zég ellenzőinek oldalára billent. Nagy-Britanniában az alsóházban lezajlott a külügyi vita, amelynek során napvilágra kerültek az Angliát megosztó mély ellentétek. A munkáspárt parlamenti csoportja kis különbséggel j.13 szavazattal 104 ellenében — szavazta csak meg a pártnak a német új rafelfegyvérzést helyeslő nyilatkozatát, s amint Attlee mondotta: „Ez, a munkáspárton belül jelentkező őszinte véleménykülönbség a német felfegyverzéssel kapcsolatban, egész Angliában tapasztalható". Ez az ellentét nem korlátozódik a munkáspártra, hanem megosztja a konzervatívok sorait is. Ha pedig e pártok vezetőségében ilyen a hangulat, világos, milyen ellenzéssel találkoznak az amerikai háborús tervek az egyszerű angol dolgozók millióinak körében. Franciaországban az jellemzi a helyzetet, hogy — bár Bidault külügyminiszter szeretné sietve elérni a ratifikálást, — a francia nemzet- gyűlés az erre vonatkozó vitát előreláthatóan a genfi értekezlet utáni időre fogja halasztani.Nos, erre üzembehelyezték az amerikai csel- szövevények szervezetét. Adenauer meglepő módon — haladéktalan tárgyalásokat javasolt e napokban a Saar-kérdésről. A jelenleg francia igazgatás alatt álló Saar-vidék gazdag iparvidék, amelynek kincseiért hosszú idő óta folyik a harc a német és a francia imperialisták között. A Saar-vidék szén- és acéltermelése olyan tényező, amelynek birtoklása döntő módon befolyásolná a két ország erőviszonyait. Mi áll Adenauer tárgyalási készsége mögött? A jobboldali „Le Figaro'* helyesen tapint rá a lényegre, amikor azt írja, hogy Adenauer akciójában „benne van *Dullcs keze". A lap emlékeztet arra, hogy Dulles amerikai külügyminiszter a berlini négyhatalmi értekezletet követően a szövetségi kancellárral Kölnben folytatott megbeszélése során megvitatta az európai egységtörekvések. útjában álló nehézségeket. Ezekután a kancellár „szükségét látta annak, hogy gyorsan visszatérjen a Saar- kérdésre és megkísérelje a francia ellenállás felszámolását '. Adenauer tárgyalási készsége tehát semmi mást nem rejt, mint a Saar-kérdés- ben adott várható német engedményekkel port hinteni a franciák szemébe, elérni a „védelmi közösség ratifikálását" — hiszen a nyugatnémet militaristáknak mindez semmibe sem kerül. Ha a ratifikálás után fegyverben áll majd a tizenkettő német hadosztály, úgyis ők diktálnak Nyugateurópának ... A szitán azonban keresztül látnak a népek, s amint Berlinben, úgy ezután is diadalra viszik az erő politikájával szemben a tárgyalások eszméjét. A „Reuter'* Iroda kommentárja is úgy rajzolja meg a való helyzetet, hogy az „európai védelmi közösség tervének sorsa forog kockán", mert „a német úji'af elf egy vérzés kérdésében felmerült ellentétek a jelek szerint elmélyültek a nyu- gateurópai országokban". A népek tárgyalásokat követelnek és érvényt is szereznek a tárgyalások gondolatának. Nem úgy az imperialisták, akik Berlinben vereséget szenvedtek a genfi értekezlet összehívásának kérdésében is. Az amerikai politikusok beszédei és irányított sajtójuk hangja azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok agresszív körei továbbra is akadályokat szándékoznak gördíteni a nemzetközi feszültség enyhítésének útjába. Ezért van az, hogy az amerikai reakciós kommentátorok szántszándékkai kétséget keltenek a genfi tanácskozás sikerét illetően. Walter H. Judd amerikai szenátor például nyíltan kijelentette, hogy nem örül az értekezletnek és úgy véli, hogy az „lélektanilag rossz eredményt" fog hozni. Az „United Press'* hírügynökség már a berlini értekezlet befejezése utáni napon igyekezett borúlátást kelteni és egy február 19-1 tudósításában hangoztatta, hogy „a jelek egyáltalán nem mutatnak sikerre". Könnyen látható, hogy ezek a szavak azoknak az amerikai köröknek a nevében hangzanak el, amelyek félnek attól a lehetőségtől, hogy Koreában a fegyverszünetet békeszerződés követi és Indokínában megteremtik a békét. Minthogy azonban az imperial istáknak most már mindenképen el kell menniök a genfi értekezletre —- a maguk amerikai módján legalább is megkísérlik a genfi tanácskozás „előkészítését'*. Fokozzák a nyomást a közelés középkeleti országokra, Pakisztánt szerződésileg hozzáláncolják támadó támaszpont-sorozatukhoz, Vietnamba hadianyagot és embert küldenek, Li Szín Man délkoreai bábelnökkel provokáló nyilatkozatokat tétetnek — egyszóval: Előzetes mesterkedésekkel kátyúba akarják szorítani a genfi értekezletet, meg annak megnyitása előtt. Politikájuk kudarcai azonban azt is bizonyítják, hogy a népek nem amerikai módra akarják megoldani a kérdéseket. Nehru Indiai miniszterelnök minapi nagyjelentőségű nyilatkozata, amelyben elítélte a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai segélyt és visszautasította az Indiának felajánlott „segélyt", ebből a forrásból táplálkozott. Nehru az indiai nép követeléseinek tett eleget, a nép hangjának adott kifejezést. „Az Egyesült Államok politikája — mint ezzel kapcsolatban írta a Daily* Worker — leplezetlen imperialista készülődés amerikai támadásra és amerikai uralomra a Kelet felé. És ha helyes dolog, hogy Nehru elutasítja a szövetséget Amerikával Keleten, mennyivel helyesebb lenne végetvetni az amerikai szövetségnek Nyugaton is. Ezt követelik a népek, ilyen a népek akarata, amely az imperialistákat a berlini tárgyaló asztalhoz kényszerítette s a zöld asztalhoz ülteti őket Géniben is, Az ózdi járásban például több mint 800, a mezőcsáti járásban pedig több mint 700 dolgozóval emelkedett az olvasók tábora. Az eredmények mellett azon.» ban hiányosságok is mutatkozz riak. Az abaujszántói és a mező* kövesdi pártbizottságok elha^ nvagolták a Szabad Föld terjeszt tését, nem adtak támogatást a sajtóaktiváknak. Megyénkben még sokan nem olvasnak rendszeresen pártsajtót< A megyei pártbizottság éppen ezért felszólít minden pártbizotfj srgot, pártszervezetet, aktívát _és népnevelőt, hogy a pártsajtó {erjesztését tekintse pártmegbi-. zatásnak. A pártbizottságok és pártszervezetek keljenek nemes versenyre a III. pártkongresszus tiszteletére, hogy büszkén jelent-, hessék: Végrehajtottuk a párt-s sajtó terjesztésében reánk bizotti feladatokat. Az Egv hét a Szabad Földért“ járások közötti verseny sorrend.» je a következő: 1. ózdi. 2. mezőcsáti, 3. szerencsi, 4. putnoki, 5. encsi, 6. saujhelyi, 7. sárospataki 8. edeiényl, 0. szikszói, 10. miskolci, 11. ricsei, 12. abaujszántói, 13. m.-kövesdi. Három éves a miskolci fényképész szövetkezet Szombaton este közgyűlésen ünnepelte meg fennállásának harmadik évét a miskolci fényképészszövetkezet. A szövetkezet vezetősége a dolgozók igényeinek kielégítésére korszerűen berendezte üzemeit. A szövetkezet elmúlt évi tervét 101.3 százalékra teljesítette. Kiemelkedő munkát végeztek Feledi Ferenc, Klein József, Boratkó Rezső, Rach- lovics Gézáné, Szenes Antalné és Harsányi András. A szövetkezetben évi átlagos osztalékként egy-egy dolgozó közel 1200 forintot kapott- A szövetkezet dolgozói azért harcolnak, hogy a jövőben még jobb munkát végezzenek. ‘TAVASZI VETÉSHEZ CSERÉLI ^VETŐMAGOT a terményforgalmi vallalat vagy a föJdmüvesszövctkezct telepen«
