Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

4

TsmKmütsmnszke

Vasárnap, »54. február 1.

A miskolci Mezőker knltúrgárdájának tánccsoportja lelkesen készül a kulturversenyre.

| i (Erdőd! János leivétele.)

,,^/ítese a juhászról, AKI ÉRTETT AZ ÁLLATOK NYELVÉN"

T

rofim bácsi, teljes »evén Matyi Trofim most 72 éven. örökifjú. Régen, a legkedveltebb hívogatok és nagyvőfélyek közé tartozott, híres jó táncos, mókás, nőt ás eraber volt. Iskolába keveset járt. Ahogy ö mondta, már újévkor elvitték a tehenek mellé. Imi, olvasni mégis megtanult.

Annyi nótát, verset, mesét, táncot még talán egy ember sem ismer a faluban, mint ő. Hogy hol tanulta, kiktől hallotta ezeket, azt csak 5, vagy talán ő sem tudná megmondani.

1951-ben, amikor tánccsoportunk megalakult, Trofim bécsit is felkerestük, hogy tanuljunk tőle. Szívesen jött. Bemutatta a régi táncokat, rigmusokat mondott a lakodalmasunkhoz, később pedig, amikor Pestre meghívtak bennünket, velünk jötit, velünk táncolt és azóta is tagja a csoportnak. Sok szereplésünkön segített már a sikerhez bennünket az 5 tánca.

Matyi Trofim a járási kultúrversenyen egyéni számmal, mesemondással is szerepel- Az itt közölt mese az 5 előadásmódját igyekszik visszaadni. Egyébként ez a mese szerintem sikerük változata az Illyés versének: „Mese a juhászról, aki értett az állatok nyelvén.“

Most pedig hadd jöjjön a mese:

1 Hol vöt, hol nem vöt, az Óperenciás tengeren is túl vöt, még egy tejbejött kásahegyen is túl, ahon a pájinkát kis- pénzér árulják, de nagy csuporba adják, ott vöt egy juhász. Ahogy a mezőn a Ibirkák után sétált, hát eccer egy nagy köre tanál. Megnézi, hát látja, hogy rá van vágva: „Szerencsés lesz, aki a más ódalamra átfordít!" Háromszor is neki- gyűr között a juhász, míg átfordította a követ■ De nem vöt az alatt semmi kincs, csak egy kígyó. Csodálkozott osztón, mikor a kígyó megszólalt: „Mit kívánsz érte, hogy levetted rólam ezt a terhel?“ *— Gondolkozott a juhász kicsit, azután azt kérte, hogy értse meg minden állat nyelvét„Jól van“ — azt mondja a kígyó — „de ha egt valakinek is megmondod, azon nyomban meghalsz!“

Mán megvolt a juhásznak a tudománya, hogy minden állat nyelvét megértette, mikor eccer arra kérte a felesége, hogy menjenek el meglátogatni a szüleit A juhász beleegyezett, mondta a feleségének: „No ötözz fel, készülj, elme gyünk“

Vöt neki két csacsija. (De nem azért, liogy vele együtt hárman legyenek, he már értette is a nyelvöket.) Felült a juhász a méncsacsira. a felesége a vem- hére. Alig mennek egy darabkán, a vembe mán elmaradozott. A méncsacsi hátranéz, elordítja magát, hogy: „Ne mara- dozzatok, gyertek jobban!" A vemhe meg visszaordít: ,,Könnyű neked, másodmagaddal mégy. én meg negyedmagam- mat!“ (Állapotos volt az asszony is, a vemhe is-)

Erre a juhász elnevette magát. A feleségének feltűnt a dolog. Mikor osztón hazaértek a szüleiktől, a juhászné igen

Régi könyveket, könyvtárakat

vásárol

az Állami Könyvterjesztő Vállalat Antikvár Boltja

Miskolc, Déryné u. 2. Telefon: 21-58

erőszakolta az urát, hogy árulja el, mit kacagott, milcor a szamár összebőgött.

A juhász azt mondta, hogy azt nem lehet megmondani, mert ü akkor meghal, de a felesége azt jelelte: „Halj meg, de mondd meg • ..„No, jó. Akkor készíts egy ravatalt

Felállított az asszony két széket, egyiket a tükör fele, másikat az ajtó fele. Arra rátett egy deszkát, letakarta, majd 'ódig crö lepedővel. Ráfeküdt a férje. ..No, — azt mondja az asszony —mondd meg

„Híjd mán le elébb a kutyámot, és adj neki enni, hagy lássam mégcccer, hogy előttem jóllakik “

A kutya Ibejött, megszagolta az ennivalót, és otthagyta. Aláment a ravatal alá, odafeküdt. Azt mondja az asszony: „Jól van lakva, nem eszik.“ „Híjd be a macskát, adj annak is!“ A macska is megszagolta az ételt, az is elment, lefeküdt a ravatal alá- „No most, híjd be a tyúkokat I“ Befútta az asszony a tyúlcokat, szórt nekik ennivalót. A tyúkok kapkodták, a kokas is. De a kokas mindig a tyúkok körül kokogott. Vidámul ettek.

Eccer azt mondja a kutya a tyúkoknak: „De jó kedvetek van! Nem látjátok, hogy a gazdánk a romfalon fekszik?“ Nagyot kacagott a kokas:

„Hát ha olyan buta. hogy egy asz- szonnyal se bír! Mi lenne vele, ha annyi felesége vóna,. mint nekem?“

A juhásznak se kellett több■ Felkelt, lekent az asszonynak jobbrul, balrul egyet: „Ezt nevettem előre, mikor a szamár elbögte magát, ezt a csárdást, amit kaptál“

így osztón máig is élnek tán még, ha meg nem haltak.

PATAKI SÁNDOR

Mikóháza.

MÓRA FERENC

(1879—1934)

Az Országos Filharmónia 5-ös bérleti hangversenysorozatának második előadását igen nagy érdeklődéssel várja a miskolci közönség. Február 10-én, szerdán este 8 órai kezdettel a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében ZathuMÓRA FERENC írásait olvasod — szinte fogad között érzed a végtelen magyar Alföld finom porát, szemedben vakítóan vibrál a tikkasztó nap, látod a paraszt napszítta, cserzett bőrét és úgy érzed, hogy a te arcodról is lassan pereg a veríték — öntözve a millió titkot rejtő jóidét.

A parasztról írni nagyon nehéz. Évszázados küzdelem a földdel, az úrral, az adóval, a nincstelenséggel és a tudatlansággal, a városi ember előtt érthetetlenné és nagyon sokrétűvé tette a magyar parasztot. A föld iránti szerelme, fanyar humora, sajátos erkölcsi- sége, büszkesége és ravaszsága, öröme és bánata nehezen önthető szavakba. Kevés Írónak sikerült ez, de Móra Ferenc ezek közé tartozik.

Móra írásaiban Mikszáth és Tömörkény hagyományainak továbbfolytatója

a népies elbeszélésben. De azért mégis más, mint nagy elődei- Mikszáth írásaiból könnyebben kiolvasható a tanulság, Tömörkény vaskosabb és életszerűbb. Móra stílusa azonban kétségtelenül odahelyezi öt a magyar nyelv legnagyobb művészei közé. Móra nem volt forradalmár, de írásaiban rengeteg a leleplező erő. Sokszor még akkor is, amikor felületesen olvasva, csak halkr szavú mesemondó — akkor is vádirat az írása. Vádirat, amelynek minden mondatát személyes élmény igazsága hatja át. írásaiban benne van saját keserű múltja, gyermekkorának fojtogató nyomora és a szegénységtől megszabadult, de a földnélküli Jánosokat igazán ismerő és megértő mély emberi érzés.

MÓRA SOHASEM felejtette el a

szelet kenyér utáni vágyat, a keserű „szeptemberi emléket“, ez iskola paradicsomából kikergetett tízéves gyermek fájdalmát- Móra Ferenc akkor sem felejtette el a kiskunfélegyházi szegény sorsot, ahol született, amikor a Szegedi Napló munkatársa (1902), majd főszerkesztője lett (1913), vagy amilcor már a szegedi múzeum igazgatója. Évekig járta, mint régész a Szeged-környéki tanyákat, régi római temetőket, pénzeket keresve. És amit a régész nem látott meg azt meglátta az író- Miközben a föld mélyében kutatott, meglátta a nyolcvan filléres napszámot, meglátta, hogy az cgyi-lcétholdas bérlők,

kisparasztok hiába öntözik saját verítékükkel a mostoha jóidét, a termés csak elmegy adóba, ugyanúgy, ahogy elmegy a tehén, meg a disznó is, sőt még a tábla szalonna is, hogy „megmentse az államot“. Novelláiban, regényeiben ez a visszatérő motívum. A felelettel néha adós, de aztán kimondja ezt is — a rendszer ...

MÓRA BEFELÉ SIRÓ EMBER, de

keserűsége igen sokszor elárasztja a teleírt lapokat. Olyan ember, aki együttérez a „földhözragadt ]ánosék“-kol, Ezekben a novellákban a legnagyobb■ Itt látni legjobban, hogy jelül tudott emelkedni korának erkölcsein, amikor ezekről a kisemmizett parasztokról ír. Megérti a parasztot, aki felgyújtja kéz- kezével összelcapart tanyáját, mert a biztosítótól pénzt akar kihúzni, hogy kiházasítsa lányát Megérti, mert közülük való. És amikor gondolataiban visszaszáll a római korba, hogy megírja nagy regényét Diocletianus császárról (Aranykoporsó), akkor is félbeszakítja munkáját, hogy még a regény megjelenése előtt, kiszakadm a letűnt világból — beszéljen azokról, akik közit1 való, azoknak, akik közé küldték, minden cifrázás, minden szépítés nélkül.

Móra Ferenc írásainak jórészét t®4 szik ki kultúrpolitikai cikkei, hiszen Móra kultúr politikus is volt. Nemcsak mint a szegedi múzeum és könyvtár őre, illetve igazgatója, hanem mint író, újságíró is. Ilyen írásai (A herepfedény, A csaló) a felvilágosult, a fiatalokat szerető pedagógus maradandó művei. És amikor „A kalcinált sződd1 című novelláját olvassuk, az egykori inasoktatásról, mi is vele együtt megsimn- gátjuk a naponta negyedtfél órát alvó, gyulladásos szemű 14 éves pékinas kócos haját.

MÓRA FERENCNEK nem SoS elismerésben volt része életében. De munkája müveiben tovább él. Él a szegedi múzeumban, ahová messzi tanyáiéról is bejárnak az egyszerű emberek, hagy egy kis tudományt szívjanak magukba. Él regényeiben, novelláiban és ifjúsági könyveiben. Él stílusában, nyelvében, amelynek ápolása, tanulmányozása a mai írók jeladata, mert Móra Ferenc minden szava igazi zene, a magyar paraszt és a magyar föld szívbeli szeres tete.

Zathureczky Ede Kossuth-díjas kiváló művész vendégszereplése Miskolcon

reczky Ede Kossuth díjas hegedűművész ad hangversenyt. Jegyek korlátolt számban még kaphatók az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségénél. (Miskolc, Széchenyi u. Székeíykerttel szemben.)

Az olasz nők „egyenjogúsága

A »Serono« római gyógyszerészed vállalat igazgatósága úgy találta, hogy felesleges fényűzés a munkások számára az a \evés demokratikus szabadságjog is, a.ml még megmaradt Olaszországban. Uj belső rendtartást vezetett be, amely megfosztja a munkásokat a gyülekezési és szólásszabadságtól és a sztrájkjogtól. Az igazgatóság kötelezte a művezetőket hogy szaglásszanak a munkások után, A munkásnőknek

megtiltotta >— a férjhe-menéstf a

»rendtartást i7, cikkelye Így hangzik! »11a a munkásul! férjhezmegy , , , automatikusan megkapja a felmondólevelei«.

A »Serono« vállalat munkásat, trft

a »L’Vne.ta« című lap, felháborította ar igazgatóság önkénye. Erélyes harcot. Indítottak a szégyenletes »rendtartást ellen.

„Bankrablási rekord'

A New York Herald Tribune a kövei kezei Washingtoni hírt közli;

A szövetségi nyomozóiroda (FBI) közölte, hogy az elmúlt évben olyan sok bankrablás történt, amilyenre még nem volt példa a3 Egyesült Államok bűnügyi krónikájában. A bankrablások száma a3 elmúlt években állandóan emelkedett. Az FBI adatai szerint 1953.ban a bankokban 418 rablás, betörés és lopás történt, ami 27 százalékos növekedést jelent 1952-vel szettben. 248 esetben hajtottak végre bankrablást, ami 45 százalékos emelkedés 1952-höz képest. Ezenkívül 154 betörés és 16 lopás történt a bankokban és ezek közölt még nem Is szerepelnek a bankalkalmazottak sikkasztásai.

Az FBI adatai ugyanakkor csak azok. ra a bankokra vonatkoznak, amelyek a Federal Reserve Bank hálózatába tartoznak.

IQMFDrS^OI/ A FII MX/ÁSZNON (Január 11-én mutatják be Miskolcon

IOI 1 1— KUOW I I L- I I v i N a „Rákóczi hadnagya“ című filmet)

Még nyáron történt. Az augusztusi nap bőségesen ontotta sugarát a Széohenyi-utcára. Az emberek igyekeztek;, hogy mihamarább árnyékos, hűvös helyre érjenek. Egyszeres ik autóbusz gördült a Kossuth-szálloda ele. Ebben még nincs semmi különös, ezért még senki sem állna meg ilye t rekkenő melegben. Ebből a buszból azonban külön is utasok léptek ki. Az egyik zsinóros dolmányt és bársonynadrágot, a másik fekete, térden felül érő csizmát, fehér zubbonyt és akkora sisakot viselt, mint régen a tűzoltók. Volt, aki őszülő bajuszt tartott kezében, szomszédja fáradt mozdulattal feljebb tolta göndör, fekete fürtjeit, s ezek alól szőke haj csil- lant ki. E különös utasok kedvéért aztán már megálltaik a miskolciak. Sovány, tarkaruhás leány, tágra- meredt szemmel nézte őket.

— Kik ezek? — kérdezte kíváncsian egy pöttömnyi ipari tanuló.

— Tudja az ördög — húzta fel vállát egy aktatáskás férfi.

— Hiszen ez Pethes Ferenc — bökte meg társát a tarkaruhás leány.

A különös utasok közben már be is tértek a sörözőbe. Elég furcsa látványt nyújtott a nyalka, nagybajszú, bársonysapkás harcos, kezében nagvkorpó habzó sörrel. Az aprócska ipari tanuló udvariasan oda állt Pethes Ferenc elé:

Feri bácsi, hogy kerültek ezek ide, honnan jöttek?

Pethes Ferenc aztán megoldotta a „nagy talányt“. Kiderült, hogy Jávor- kútnál akkoriban folytak a ,,Rákóczi hadnagya“ című film felvételei s onnan szaladtak be — a nagy munka közben — egy kis frissítőre.

•

4zo^’ nyáron meglepődve nézték e „feltámadt ősökéit“, vagy reggelen.

kint gyönyörködtek a városon keresztül nyargaló daliás kurucokbom, ezen a héten viszontláthatják őket a filmvásznon. Csü törtöktől kezdve játssza a Kossuth-mozi ént a nagyszerű, színes filmet. Ismerős tájakat örökített meg az operatőr: Jávorkút környékének pompás erdőit, az élén kiöld, selymes fővel borított réteket. * «esélyesen kanyargó keskeny utakat, • HerntSd lassan hömpölygő rézé*. A «Avészek közt is találunk olyanokat, akiken gyakran láttunk már a Déryné Színház, ban: Pethes Ferencet, Patassi Tibort, Farkas Endrét és másokat.

Lesznek nézők, akik magukra ismernek majd egy-egy markotányosnő. merészen nyargaló kuruc, vagy lóhalálában menekülő labanc alakjában. A hámoriak ugyanis nemcsak házigazdái voltak két hónapon keresztül a film többszáz szereplőjének és technikai munkatársának, hanem maguk is szerepelnek benne. A kunié és labanc katonákat pedig a miskolci huszárok „alakították”.

•

Sok érdekes történet fűződik ezekhez a felvételekhez. A legtöbb nehézségeit az a jelenet okozta, amikor a kurucok átúsztaCiiak egy folyón. A Hernádi

vize ugyanis nagyon alacsony volt. A rendező az eget: zuhogna már, hadd duzzadjon a folyó, «míg végre megeredtek az ég csatornái. Az eső után aztán igyekeztek is ki a Hernádihoz. Megindultak a felvételek- A víz azonban gyorsan apadt s mire a legizgalmasabb jelenetre — a lovak átusztatására — került volna a sor, csaknem száraz volt a meder. Ezt a részletet végül is a váci Dunaágban kellett felvenni.

A jávorkúti hegyoldalakon készültek az izgalmas csata jelenetek is. Ezekben kitűnő öttusázóink — köztük Hegedűs Frigyes és az olimpiai bajnok Szondi István — ültek a vadul vágtató lovakon s ugrattak keresztül ágyúkat.

®

Uj filmet mindig érdeklődéssel vár a közönség. A „Rákóczi hadnagy«“ történelmünk egyik legszebb részét, a hősi kuruc kort eleveníti meg. Központi alakja Bornemissza János, a jobbágy-fiú, akit vitézsége jutalmaként hadnaggyá tesz a vezérlő fejedelem: Rákóczi Ferenc. Kíváncsiságunkat az új magyar filmalkotás iránt növeli az, hogy ismerős tájakat és Tawrós embereket varázsol majd élénk a fümsasailag- G. Gv.

munkatársai napokig lesték