Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

ÉSZAKMAGYARCmSZÁG Szerda, 1954. Január 27. A Hizpssti Statisztikai Hivatal jeientése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) A miskolci villamosipari technikumban Bódogh Ibolya 11. évfolyamú tanVi’á, az osztály példaképe, műhelygyakorlat köz­ben. Bodonyi Ilon* és Vancsó Éva, III. év, folyami! tanulók, a* o; zcilloszkóp összot állításán dolgoznak'. Szintén kiváló tanu- lók* Dolinka János II. évfolyamú tanuló műhelygyakorlat köz­ben. Tanulótársai- nak sokat segít, pél­dát vehetnek róla. ERDŐDI JÁNOS FELVÉTELEI Fogadás Nyikoláj metropolita tiszteletére vényápolási munkák elvégzésénél, A gépállomások mélyszántisi tervüket nem teljesítették és a.z egyénileg dol­gozó parasztok számára még mindig keveset szántottak. 1953-ban százhúszon négy ezer kai. bőid erdőt telepítet lök többet, mint az előző évben. Az állami erdőgazdasá­gok az elmúlt évben mintegy tizen­egyezer vrgon íilzifával l'ibbet adlak a népgazdaságnak, mim 1952-ben. Közlekedés A vasú* 1953-ban 12.7 százalékkal több árut szállítóik, mini az előző év­ben. Az őszi csúcsforgalomban a ko- •siforduló átlagos ideje fél nappal rö- Vjdebb volt, mint a megelőző évben. A bajon szállított áru mennyisége 13 százalékkal volt több mini 1952-ben. Tehergépkocsin 1953-ban 41.1 száza - ‘ókkal több árut szállítói lak mint egy évvel azeiütt; a gépkocsiállomány egy év alalt 13 százalékkal emelkedett. Vasúton 1953-ban két százalékkal sűbbem utaztak, mint 1952-ben, távolsá­gi autóbuszon 37 százalékkal többen. Az autóbuszállomány az előző évhez képest 33.5 százalékkal emelkedett, nőtt a vasúti személykocsik száma is, mindamellett a szeméiyszáliHs terén a helyset nem kielégíts. * Aruíorfírqiom A párt és kormány határozatai alap­ién a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a beadási kötelezettség •sökkentése, a július 1-i és a szeptem­ber 6-i árleszállítás a békekölcsön ala­csonyabb összegben történt kibocsátá­sa, valamint a régebbi államkölcsönök tyyrc nagyobb összegű törlesztése, stli. jelentősen növelte a lakosság vá­sárlóerejét. Ennek folytán a kiskeres­kedelmi eladási forgalom 1953-ban 10.2 százalékkal nagyobb volt az elő­ző évinél. A romosabb élelmiszercikkek eladá­sa 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: A cukoré 18 százalékkal, a zsiré 24 százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalékkal, a húsé 23 százalékkal, a főbb iparcikkek közül férfíkabátbél 23.C százalékkal női ka­bátból 9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 százalékkal, gyermekcipőből 16.4 szá­zalékkal, fehérnemílanyagbél 9.3 szá­zalékkal, tűzhelyekből 15.5 százalékkal, : ádíóvevőkészülékből 12.1 százalékkal, cdónyáruból 18.3 százalékkal, mosó­szappanból 15.5 százalékkal, ’pipere- szappanból 37.8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A forgalom növekedése elsősorban a párt- és t:ormán yihatáro-zaltok végre­hajtásának eredménye. 1953. első felé­ben a kiskereskedelmi forgalom lénye­gében azonos volt a megelőző év első félévének forgalmával, míg az év má­sodik felében 1952. második félévéhez képest a forgalom jelentősen emelke­dőit. így például 1953. második félévé­ben cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból hat millió kilogrammal, húsból öt millió kilogrammal, bőrcipőböl 729 ezer párral, kabátból 125 ezer darab­bal, férfi ruhából 59 ezer darabbal, fíanellből mintegy 290 ezer négyzetmé­terrel, fésűs gyapjúszövetből 205.000 négyzetméterrel, kerékpárból mintegy 15.800 darabbal, tűzhelyből 11.500 da­rabbal, rádióból kb. 24.400 darabbal többet vásároltak, mint 1952. második félévében. A lakosság szeptember hat­tól, az árleszállítás időpontjától decem­ber 31-ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952. azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-tól az év végéig egyedül a kiskereskedelmi vásár­lásoknál (a szolgáltatásokat és a piaci vérárlásoloat nem számítva), mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogy 1953-ban « falusi terme­lők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben: például zöldség- és gyümölcsfélékből 87 százalék. Lal, baromfiból 23 százalékkal, tej- és tejtermékekből 28 százalékkal volt több a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldség- és gyümölcsféléké — általában lényegesen csökkentek, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára valamivel magasabb volt az 1952. évinél. A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek termelése érdekében hozott intéz­kedések következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereske­delem az erősen megnövekedett keres­letnek nem tudott teljes mértékben ele­get tenni. Hiány van például: egyes fűszerfélékből, gumi és bőrkonfekció- árukból, bizonyos építőanyagokból, me­zőgazdasági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból, háztartási kisgépekből és egyes edényfaj fákból stli. Előfordult; hogy az áruk nem megfelelő területi el­osztása akadályozta a lakosság jó ellátá­sát. Az áruk minősége nem volt mindig kie'.'pitő. Panaszok voltak egyes ruházati cikkek, háztartási felszerelési tárgyak, a háztartási szén és a tűzifa minőségére. 4r, áruforgalom növekedésével a kis- t'-iesT.cdelmi bolthálózat nem fejlődött arányosan, főleg ,*t* élelmiszerbolt kerfs- Krrrwkrdeltitnnkm'k in.’g további erőfeszí­téseket kell tennie a lakosság jó el­látása érdekében. Beruházások ­epttkesések Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 16-3 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy há­rom százalékkal haladta meg az 1952. évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egyrészt a minisztériumok leszállították a beruhá­zások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a bcruliázá-ok szer. kezete is: csökkent a nehézipari beruhá­zások aránya és ennek megfelelően meg­nőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mezőgazdasági és szociális­kulturális beruházások aránya. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését és számos meglévő üze­met bővitettek, illetve korszerűsítettek. Üzembehelyezték a tűzállóanyaggyár új magnezitgyirát, a kőbányai gyógyszer­gyár valamint a Csepel autógyár új üzemépületét, a Láng-gépgyár kazánsze­relő csarnokát, a Wilhelm Pieck vagon; és gépgyár présmübelyét, a hejőcsabai cement- és mészművek további új üzem­részeit. Az alumíniumgyártás fejleszté­sére jelentősen bővítették lxiuxitfeldol- gozó üzemeinket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári tímföldgyarakat­A könnyű, és élelmiszeripar területén a lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a zalaegerszegi tejüze­met, a veszprémi és oroszlányi kenyér­gyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítettek a pécsi bőrgyárat, a Tisza cipőgyárat, a kőbányai fonóipart, a szé­kesfehérvári konfekcióüzemet és még számos egyéb könnyűipari gyárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, különö­sen a második félévben jelentős össze­geket fordítottak. A mezőgazdaság gépesítésére az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kévekötő—: zatógépet, va­lamint többezer traktort, traktorekét. traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami gaz­daságot és 102 termelőszövetkezetet villa­mosítottak. Bővítették az öntözéses gaz­dálkodást. a szocialista szektorban növel­ték az állatférőhelyek számát. Az állat- férőhelyek bővítése azonban nem tar. tott lépést ,a szaporulattal, ezért számos helyen az istállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az ország leg­nagyobb sportlétesítményét, a 80 000 férőhelyes népstadiont és az újjáépített 37.000 férőhelyes Vörös lobogó stadiont Üzembehelyezték a 135 kw-os balatonsza. Iccli rádió nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagymértekben emel­kedett. A vállalatok e beruházások meg­valósítására a párt és kormány határo­zata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új belesetelháritó- és szellőző- berendezéseket szereltek fel. új öltöző- és mosdóhelyiséget bocsátottak a dolgozók r*'iidelkezésére és jelentősen bővítettek a I"!csődéi hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügy! és munkavédelmi be­rendezések létesítését. A kormányprogram intézkedései kö­vetkeztében a kkásőpitkezések üteme a második félév folyamán jelentősen meg­gyorsult. 1953 év második felében mint­egy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952 azonos idősza­kában- Az 1953. évben befejezett lopá­sokon kívül közel 16 000 lakás építése van folyamatban, illetőleg megkezdve. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatarozás! munkáit. A mi­nisztertanács által előírt százmillió forin­tos tatarozás» programot az építőipari vállalatok nem minden részletében telje­sítették. Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önkült9égcsökkentési tervüket nem teljesítették. A beruházácok előkészítése és végre; hajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű, Az év első felében a túlfeszí­tett beruházási feladatokkal nem tartott lépést a műszaki tervezés, az építkezé­sek előkészítése és az anyagellátás. Az év második felében a kormányprogram alapján előirt átcsoportosításokat a mi­nisztériumok nem teljes egészében haj­tőt iák végró. SzoesáUs én Jzulíureilis ereiimvnxek Az év folyamán nyolcszázzal emelke­dett a kórházi ágyak száma, új kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítésé ellenére, számos kórházban és rendelő- ntézetben zsúfoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és csecsemővédelemről szóló minisztertanácsi határozat eredményekép­pen javult az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések szá­ma több mint húszezerrel emelkedett, természetes szaporodás negyven év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcső­dei férőhelyek száma negyven százalékkal haladta meg az 1952. évit,, .azonban külö­nösen a vidék bölcsödéi ellátottsága^ még nem megfelelő- Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint értékben jutta­tott az anyáknak ingyenes csecsemő­kelengyét. 1953-bau az üzemorvosi munkaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiz'osftási és egészségügyi intézmények is, de fejlődésük nem tartott lépést a biztosítottak számának rohamos növekedésével: A tirsada- lombiziosítás 1953. végén már az össz­lakosság 62 százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktat isi és kul­turális intézményeink. Az általános Is­kolai tintzrmek száma az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerület­ben 662 férőhellyel, a XVIII. kerület­ben 336 férőhellyel új általános iskolá­kat adtak át rendeltet lsének, bővítet­ték az I. kerületi At;ila-utcai áltilá- nos iskolát 336 férőhellyel. Az általá­nos iskolai tantermek száma még nem elegendő: Mintegy 10.000 osztilyte- remben délelő-.t és délután is oktatnak. 1953-ban átadtak rendeltet 'sének Oroszlányban egy 400 férőhelyes, Pe­recesen egy 50Ó férőhelyes vájár ta- nuIóiskoWt, ózd on egy 200 férőhelyes vasipari tanműhelyt Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek be közép fokú képes’fást mint a megelőző év­ben. Felsőfokú képesítést 6100-ian sze. reztek, ezek közül 1800 mérnök és 1-400 általános iskolai pedagógus. A kinyomtatott művek száma 25 szá­zalékkal, példányszáma 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több mint, 150 terü­let’ kul tu rőt hon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállo­mánya is emelkedett. 1953-íban több új mozgóképszínházat létesítettek elsősorban falvakban. A helyárak 33 százalékos leszállítása ufón közöl 50 százalékkal nőtt a mozilátogi- tők száma: Az év folyamán elérte a 72 milliót. A vádióelőfizetők száma 1953- végén mintegy egymitbó nyolcvanezer vo’t. 22 százalékkal több, mint 1952. végén, A vezetékes rádióelőfizetők száma 84 százalékkal emelkedett­A magyarországi református egy­ház debreceni teológiai akadémiája hétfőn délelőtt avatta tiszteletbeli doktorrá Nyikoláj metropolitát, az orosz orthodox egyház szent szinó- düsának tagját. Péter János tiszavi- déki református püspök a metropo­lita tiszteletére este fogadást adott. A közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumhoz tartozó üzemek veze­tői értekezleten tárgyaltáik meg. hogy a tárca különböző vállalatai hogyan nyújthatnának minél haté­konyabb segítséget a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott legutóbbi párt­ós kormányhatározat végrehajtásá­hoz. A megbeszélés eredményeként a közlekedés- és postaügyi tárca vállalatai összesen hatvan gépállo­más patronálását, illetve az ott lévő gépek javítási munkáit vállalták. Az üzemek vezetői most egy-eey mérnököt küldenek ki, hogy a hely­Az 1953. évi jó takarmánytermés lehe­tővé teszi, begy a termelők sertcsleadás' kötelezettségüket 1951 első háromnegyed részében teljesítsék. Annak érdekében, hogy a termelők éljenek a jó t"rm'’sadta lehetőségekkel és azokat a marnk részére anyagilag is minél iohhan basznrs-'tsík. a minisztertanács HMározit-j kimondja: Azok a termelők, akik 1964 január és augu-ztus hónapja közötti időre vállTják a hízott'ert'sbeadási kötelezetts;,Tük teljesítését és annak ténylegesen eleget tesznek, az 1954. évi kuknrieabeadási kö­telezettségükből sertésenként: az I. negyedévben történő vállalás és teljesítés eset'n 300 kg; a II. negyedévben történő vállalás és teljesítés esetén 260 kg; a III. negyedévben (augusztus 31-ig) Aranyos István állatorvos beszél a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről. Küzdelem a diósgyőri és az ózdi martinászfiatalok között. Befejezte gépjavítást tervét az i)F* csunúlosi gépállomás. A fogadáson megjelentek mindazok az egyházi és világi személyek, akik a délelőtti tiszteletbeli doktorráava-»' táson résztvettek. • Kedden délben a debreceni Városi Tanács adott fogadást Nyikoláj metropolita tiszteletére. (MTI) * 50 színen beszéljék meg a gépállomá. sok vezetőivel, milyen segítségre van szükségük. Az öt-nyolc tagú javító brigádok egy-egy mérnök, techni­kus, vagy más műszaki ember veze­tésével — esy-három hétig tartóz­kodnak majd a kijelölt gépállomá­son. hogy a szükséges javítási mun­kákat elvégezzék. A többi között a vasúti üzemek 27, a posta üzemei nyolc, közlekedés- építési vállalatok ugyancsak nyolc, az autójavító ipari vállalatok pedig hét génúiiomás patronálását vállal­ták. (MTI) történő vállalás és teljesítés esetén 220 kg beadási kedvezményt kapnak. A termelők a fenti negyedévre megállapí­tott kedvezményből — kívánságukra —• 50 kg árpabeadási kedvezményt lehet elszámolni. Társulások esetében a termelők maguk állapodnak meg a kedvezmény egymás- közti felosztásáról. Amennyiben a t“rmelí> az eredeti ütemezésnél előbbi negyed­évben teljesíti a beadást, a teljesítés negyedévére járó, magasabb kedvezmény­ben részesül. Az 1953. évről fennmaradt hízottsertés beadási hátrálék után beadási kedvez­ni ér: v nem jár, kivéve azokat a l’útrélékoa tártbeadókat, akik a főbeadó h'bá'á^ói nem tudtak eleget tenni 1953. évi bíz-tt- sertésbeadási kötelezettségüknek. (MTI) Sport. Miskolci villamoson. Milyen új könyveket olvassunk' Borsodvidáki Gépgyár. Ez történt ma a megyében. AjóndékmŰsor a miskolci állami gazdaság élenjáró dolgozóinak. A munkások ás alkalmazottak számának és bérének alakulasa Nemzeti Uivedelem A munkáitok és alkalmazottak 1953 évi átlagos létszáma az egész népgaz­daságban 2,410.000 volt, 175 ezerrel több, mint az 1952-<es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése kö- vr t’teztében a munkásoknak és alkalma­zottaknak kifizet’t-t összes bérek össze­ge 1953-ban 14.2 százalékkal volt ma­gasabb. mint 1952-ben. A párt és kor­mány határozatainak alapján végre­hajt itt árleszállítás, a csökkentett ér­tékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordítóit jelentős összegek, valamint a mezőgazdaság termésered­ményei nagymértékben hozzájáru'tak a munkások és alkalmazottak életszín­vonalának emelkedéséhez. A munkások Szovjet-norvég kereskedelmi jegyzőkönyvet írlak alá Moszkva (TASZSZ) A sikeres szovjet-norvég kereske­delmi tárgyalások eredményeképen január 25-én Oslóban aláírták a Szovjetunió és Norvégia 1954. évi áruforgalmáról szóló jegyzőkönyvet. A Szovjetunió Norvégiának gabo­naféléket, mangánt és krómot, sze­mélygépkocsikat és más árucikkeket szállít, bálnazsir, hering, rövidszálú mfiselyemrost, alumínium é« más árult ellenében. (MTI) és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzet: jövedelem — az előzetes számítások szerint — kb. 12 százalékkal magasabbak, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocialista szek­tor a nemzeti jövedelemhez lényegében azonos arányban járult hozzá, mint 1952-ben, a tőkés szektor részesedése egy százalékra csökkent, a kisárut^r- melőké a jó mezőgazdasági termés következtében magasabb, mint 1952- ben. , KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) Czakó Kálmán elvtárs előwdisa Misko con Czakó Kálmán a magyar népköz- társaság legfőbb ügyésze január 28-án, csütörtökön délután 6 órakor ,A demokratikus szabadságjogok védelme“ címen, a megyei biróség. Dózsa György utca 4. szám (I. eme­let 45.) alatti helyiségében előadást tart. Az előadásra minden érdeklő­dőt meghív és vér a Magyar Jogász- szövetség miskolci helyi csoportja. Hatvan gépállomás pafroná'ását vállalták a közlekedés- és pistaiigyi tárcához tartozó üzemek A mims7terfaná(»3 hatürozata a Merlésbcadsís után járó kedvezményről A Magyar Rádió misko’ci studiójáuak műsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom