Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1951. Január 17. I TEL Télvüágra fordult Már az őszvégi idő S mint egy temető; A végtelen puszta Tél-álmát alussza. Száraz levelet Sem látni a fákon, A pusztaságon; Az egész természet Szomorú enyészet. ht-ott egy gémeskű; Áll korhadó fejével Peregve széjjel: És messze valahol Kis madár dalol. Hová lett a természet Ezernyi csodájáé A némaságba: lombtalan fák alatt Nem látni csak havat. Kifosztotta a tél A mosolygó határt S ha Idsmadárt Látni valahol. Csak bús nótát dalol. Télvilágra fordult Már az őszvégi idő S mint egy temető; A végtelen puszta Tél-álmát alussza. SZEGEDI LÁSZLÓ T> SOSEM ÉRI UTOL .. . Sok nyugati lap kénytelen elismerni, hogy gazdasági fejlődés ütemében a Szovjetunió megelőz minden más országot, „Az oroszok teljes gőzzel száguldanak, mi pedig csak könnyű trappban haladunk'“ — írja az amerikai „Nations Business“ című lap. HÁROMMILLIÓ KILOMÉTER A LEVEGŐBEN ÁPOLJUK, ÓVJUK ÉDES ANYANYELVŰNKET AZ IDEGEN SZÓK HASZNÁLATÁRÓL A Szovjetunió polgári légiforgalmi főigazgatósága kitüntette V. Jel- szukov navigátort abból az alkalomból, hogy 3 millió kilométert tett meg repülőgépen. A navigátorok közül ő az első, aki ilyen teljesítményt ért el. V. Jelszukov 12 éve teljesít szolgálatot repülőgépen, az utolsó három és fél évben a távolkeleti légivonalakat járta. Több mint 11.000 órát töltött a levegőben. A Habarovszk—Moszkva vonalon kívül sokszor repült Kamcsatkába, Szahalin- ra, az Amur menti Nyikolájevszkbe. V. Jelszukovot kifogástalan munkájáért a Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel és a Komszomol központi bizottságának díszoklevelével tüntették ki. Amerikai rendőrfőnök meggyilkolt egy négerti mert ellene vallott Mint a newyorki „Daily Worker'' íria, Jenkins Hill, az Alabama állambeli Clarke rendőrfőnöke, a bőr. töncellában lelőtte Moses Jones né- aér lakost, aki 1952-ben ellene vallott egy szeszcsempészési ügyben. Jonest annakidején szabadlábra helyezték, Hillt pedig egy szabálytalan bírósági eljárás során felmentették. A néger, félve a rendőrfőnök hosszújától, Bessemerbe költözött, azonban ott a napokban letartóztatták és visszatoloncolták Clarkéba, annak ellenére, hogy barátai hajlandók lettek volna büntetését 150 dollár bírsággal megváltani. Hill felkereste cellájában a foglyot és három lövéssel meggyilkolta, azt állítva, hogy a néger megtámadta őt. Beszédünk«^ írásunkat rontják, csúfítják, magyartalanná teszik a fölöslegesen használt idegen szavak. Nyel. vünk szókincsében számos olyan szó található, amelyek századok során inás nyelvekből kerültek hozzánk. Szavak természetesen manapság is beszivárognak más nyelvekből, hiszen nem vagyunk elszigetelve a körülöttünk élő nemzetektől. A felszabadulás óla például sok szó került nyelvünk, be az oroszból, olyan fogalmak jelölésére, amelyeket azelőlt vagy egyáltalán nem ismertünk, vagy más jelentéssel. Ilyenek: kuldk, kombájn, c$asz- luska, s;b. Hazánkban hatalmas gazdasági-társadalmi átalakulás megy végbe, új, magasabb társadalmi rendet építünk: a szocializmust. Ez nyelvünkben is tükröződik. Rengeteg új fogalommal ismerkedünk meg. amelyek .jelölésére megfelelő szavakra van szükségünk. Szókincsünk tehát nap ról-napra gazdagodik, nyelvünk bővül. Ez egészséges folyamat, amelyet Serkentenünk és segítenünk kell, bogy a nyelv megfelelhessen a társadalom fejlődési követelményeinek. A nyelv bővítését elsősorban a saját nyelvi elemek felhasználásával kell megolda mink. Ez a törekvés megmutatkozik egyrészt az új összetételekben — például : úttörő, termelőszövetkezet, nép. nevelő, gépállomás, stb. — és képzé sekben, másrészt pedig abban, hogy nyelvünk régebbi más nyelvi eredetű feleslegessé vált szavaitól minél gyorsabban igyekszik szabadulni. A nyelv bővítésének szüksége vonzza az idegen szókat. Ezek közöt vannak olyanok, amelyek teljesen meghonosodtak, magyar megfelelőjük nincs is, lényeges fogalmat jelölnek, tátiét nélkülözhetetlenek nyelvünkben. Az ilyen típusú szavakat nem kell ke rülniink, hiszen nem zavarják a'megértést. ellenkezőleg: akkor támadna z var, ha más szT használnánk helyettük. Ilyen szók többek közölt: film, rádió, atom, proletár, szocialista, sport, kommunizmus, stb. Vannak olyan idegen szavak is, amelyekre tudunk megfelelő magyar szól, jelenté sük is teljesen azonos. Ilyenkor a ma gyárt kell előnyben részesítenünk, azt kell használnunk. Például senki sem lesz műveltebb — csak annak akar látszani —, ha dedikdcióf ír. és mond ajújilás helyi t . diplomát oklevél helyett, akinek - beszédében csak úgv hemzseg a karakfcrlsztéhikulminál ódium perspektíva, attitűd, fikció, dikció és társaik. Szó sincs arról, hogy minden idegen szót irgalmatlanul ki kell irtanunk. ha tübbé-kevésbé jó magyar megfelelője szüleiéit. Ha az idegen szó olyan je. lentáíárnyalafcot hordoz, amellyel a ve. le rokon magyar szavak nem rendelkeznek, vagy nem vehetnek magukra a nyelv kára nélkül, természetesen használni kell az idegen szót. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az idegen szó ne lépjen ki jogos köréből, ne terpeszkedjék és terjeszkedjék a magyar szavak rovására. Például nyelvünkben a konzervatív szónak bizonyos összefoglaló általános értéke van, hely* télén lenne azonban olyankor is alkalmaznunk, amikor valakit maradinak tirtunk, vagy éppen me9csontosodott reakciósnak kellene bélyegeznünk. Vannak olyan idegen szavak mai nyelvhasználatunkban. amelyekbe lépten- nyomon beleütközünk. Ilyen a probléma. Eredeti élteimében ez nagyjelentőségű. megoldatlan, megoldhatatlannak látszó kérdést jelent. Ebben az értelemben beszéltek a föld keletkezesének, a kör négyszögesítésének a problémájáról. Ma azonban a diáknak problémát okoz a feladat megtanulása. Hogy barna vagy fekete cipőt vesz-e valaki, az probléma, hogy melyik filmet nézze meg vasárnap délután, az probléma. Kár így elcsépelni egy sző t. amely helyett az említett esetekben mondhat:uk: törjük rajta a fejünket, nem tudjuk, kérdéses, rejtélyes, elgondolkoztató, s'b. A szükséges idegen szók kiseprüzésére irányuló törekvés nevetséges túlzásokba tévedhet. A felszabadulás előtt volt egy időszak, ami. mükedvelők az új szókat. Ilyen szótár is megjelent, amelynek szavaiból derűs szövegeket, költöttek. íme néhány mondat a nyelvünk szellemétől "idegen szócsinálmányokkal: »Egy hetet töltöttem Pesten, méghozzá remekül. Sokat esleleztünk jó lészürőlckel (cimborákkal), duhajdába (bárban) is voltunk és annyi szeszédet (likőrt) ittunk, hogy borcsípve (spiccesen) jöttem haza, stb. Nyelvünk tudatos, nemzeti irányú fejlesztésére van szükség. Ez nem zárja ki idegen szavak használatát akkor„ ha valamely idegen szóra valóban szükségünk van, ha pont is fogalmat jelöl, már erősen elterjedt, a nyelvből való kiküszöbölése több kárt okozna, mint hasznot, vágy ha az idegen szó és magyar megfelelője közölt az idők folyamán lényegi3 jelentéskülönbség fejlődött ki. Viszont minden erővel elő kell segítenünk a kozmopolita burzsoa zsargon szók kipusztulását, olyanokét, mint a lövi (pénz), haver (társ, barát), mázliét3 f szerencsés), dumál (beszél),, stb. Ezeknek használata csak olykor, írót .jellemrajzoknál, nyelvi festéseknél lehet indokolt. A felesleges idegen szók kerülésével is óvjuk, ápoljuk nemzeti kincsünket: kor agyra-före gyártották nyelvészkedő édes anyanyelvűnket. .EGY A SOK KÖZÜL..." IC emence László 20 éves. Akkor született, amikor a tőkés urak, a Horthy-rendszer kultúr- politikusai a kultúr jölény- ről harsoglak s közben mitsem törődtek azzal, sőt kifejezetten megakadályozták, hogy a Kemence Lászlók iskolába járhassanak, elsajátítsák a tudományt- Kemence László is egy a sok közül, aki a múlt rendszer bűnei folytán , írástudatlan maradt 1/ icsi korom óta szé- gyeltem, hogy nem tudok írni — mondja fejét lehajtva, amikor étéiről a dolgokról beszélgetünk. Látom, hogy ma mennyire fontos a tanulás, a tudás, — elhatároztam, hogy én is megtanulok írni, olvasni. Szeretném ha ősszel, amikor behívnak katonának, már levelet tudnék írni haza szüleimnek — folytatja. Nagyon őrültem elhatározásának s örömmel vállaltam, hogy pártunk Hl. kongresszusának tiszteletiére megtanítom az írásra, segítem toüább id, hogy elvégezhesse az álta* lános iskolát. l\/l i, sátoraljaújhelyi pedagógusok, lelke* sen dolgozunk azért, hogy területünkön felszámoljuk az írástudatlanságot. Ke* mence Lászlót cs a többi hasonló dolgozót elindít’ juh a „tudomány vára* jelé. LÉNÁRT JÓZSEF szaktanító, „a közoktatás kiválj dolgozója“ Van úgy néha Van ügy néha, hogy a gyorsiramú újságírói munka, egy-egy sajtóhiba, vagy a nyelvtannal hadban álló hirdető írásművészete fura dolgokat termel az olvasóközönség szórakoztatására. Régebben szenvedélyesén gyűjtöttem az ilyen csemegéket, uj- ságkivágásokat, vagy ahogy újságíró nyelven nevezik: felhajtásokat. Ebből az időből való, néhány elsárgult „íel- hajtás'* került a kezembe, — ezeket adom át itt, abban a reményben, hogy megérnek egy mosolyt. A 8 Órai Újság 1936 május 29-i Sherlock Holmes, a mesterdetek- tív biztos kézzel húzta elő a reggeli lapokat. Előre tudta, mi lesz ben- ______ nük. Szeme végigsiklott a sorokon, majd hirtelen elhatározással fölhúzta a gumicipőjét, nesztelen léptekkel kilopódzott a spájzba és amikor látta, hogy senki sem követi, megnyomta az egyetlen üres befőttes üveget. A titkos ajtó kitárult és Holmes néhány perc múlva bekopogott John Bull dolgozószobáj ába. — Mister Holmes — mondta John Bull, az öreg tengeri kalóz — azért hivattam, mert szükségem van az ön támogatására. — Beszéljen Mr. Bull — sziszegte Holmes a fogai között, miközben észrevétlenül borotválni kezdte álszakállát. John Bull közelebb hajolt és alig hallható hangon suttogta: — Mister Holmes! Ma éjszaka háromkor ellopták az államkasszát. Sherlock Holmes, a mesterdetektív felkiáltott é® közben csettintett a nyelvével. — Well! Jól sejtettem — sziszegte. — Nekem az az államkassza már régóta gyanús! — De, — siránkozott John Bull — utolsó értékeim voltak benne. Holmes bólintott. Mindent értett. — Well, mister Bull — sziszegte Holmes — meg kell keresnünk a bűnnyomokat. Pár perc múlva előkerült egy nadrággomb, több rágógumi és egy spárga, amivel a tettesek megkötözték a házőrző oroszlánt, hogy szét ne menjen. — Jelent ez valamit? — kérdezte az öreg ke Ki-.vezér a mesterdetektívet. Holmes bólintott. — Well — sziszegte, — pár pennyit ez is jelent HOLMES MUNKÄBAN A mesterdetektív a következő pillanatban már bent volt a kincstárban. Itt pár pillanatig szaglászott, majd egy collstokkal lemérte a szoba átmérőjét. Kilépett és elégedetten bólintott. — A gaztettet — sziszegte — az alsóházon keresztül készítették elő, részt vettek benne a konzervatívok, de a nyomokat ítélve, a kasszát még előbb kiürítették. Amikor kiszállították, már könnyűszerrel hordozható volt. A tettesek kesztyűkkel dolgoztak és frakkban. Többnek diplomata egyenruhája volt, hogy akik észreveszik őket a háztetőn, azokat félrevezessék, AZ ÁLLAMKASSZA TITKA Valódi angliai detektivtörténet Ravasz, körültekintő rablókkal állunk szemben! A padláson is körültekintettek és elvitték az ön kiteregetett szennyesét. A tettesek között voltak a kereskedelemügyi miniszter, a végrehajtója pedig — és itt Holmes lehalkította hangját — a végrehajtó: (és egy nevet súgott John Bull fülébe). Az öreg kalózvezér elsápadt. — Lehetséges ez? — jajdult föl — lehetséges, hogy ő? Hát mégis megtette? Holmes bólintott. — Honnan tudja? — kérdezte kétségbeesetten a szerencsétlen kapitány. — Biztosak a nyo- m ;k, nem vezette önt félre a vizsgálat? A mesterdetektív füttyentett. — Well — sziszegte — nem is a vizsgálatból tudom... — Hanem? — lihegte a csőd szélén álló ka- lózkapiíány — hanem? — Onnan — mondta Holmes *-—, hogy már évek óta ezt írja a világsajtó! Uncle Sam volt! John Bull eszméletlenül vágódott el a földön. HOLMES ÜLDÖZI UNCLE SAMOT Holmes, a mesterdetektív spanyol tábornoki egyenruhában evezett Washington felé. Mikor partra ért, hirtelen arra lett figyelmes, hogy a nyakába borult egy török külügyminiszter. — Mehetünk — sziszegte Holmes — észrevétlenül kövessen és vigyen el Uncle Samhoz. A török külügyminiszter bólintott. Megindultak. Egy matrózkocsmába értek, ahol már várt rájuk egy nyugatnémet ügyvivő, aki nemrégiben szabadult ki a fegyházból, mert még mindig láthatók voltak rajta a hízás nyomai. Holmes leült, a söntésbe, rumot rendelt és a New- York Herald lapjain keresztül próbálta figyelni az eseményeket. Ez azonban nem sikerült, mert a következő pillanatban békeapostolnak álcázva belépett Uncle Sam. Holmes érezte, hogy mindez csak kelepce. Hasoncsúszva megközelítette Uncle Samot, kétszer megszagolta és a fülébe sziszegett: — Uncle Sam! A kezeim között vagy. Nem vezet félre az álruha. Elő azzal az államkaszával!-z—=: ~ — John Bull küldött, mi? — krákogta a vén kasszafúró — de vigyázzon, mert ráfizet! Felárat fog fizetni minden kereskedelmi szerződésre! Sherlock Holmes hirtelen bukott francia miniszterelnöknek színlelve magát, kisomfordált az ajtón. A másik pillanatban azonban német kancellárnak maszkírozva újra Uncle Sam mellé telepedett, Uncle Sam bekerült a kelepcébe és intett Holmesnek, hogy kövesse. A következő pillanatban érezte, hogy valaki lehúzza kabátját és pénzt keres a zsebeiben. Ismét le volt. leplezve. Holmes egy gyors mozdulattal megragadta Uncle Samot és rásziszegett: — Mi van azzal az államkasszával? Előadod, vagy elviszlek a francia parlamentbe. Erre a nem várt fordulatra Uncle Sam vallani kezdett: — Fönt van a szobámban! Az érték egy része még benne van. De — könyörgött Uncle Sam — ne vegye ki a számból az utolsó falatot. .. az Államkassza titka Holmes egyenesen Uncle Sam házába rohant, mert érezte, hogy meg kell a kincset mentenie. Kloroformmal elkábította a sajtó képviselőit, majd Uncle Sam szobájába tört. Jól sejtette, ott volt a kassza az egyik sarokban fölemelte és nem kis meglepetésére tapasztalta, hogy egészen könnyű és hűtőszekrény alakja van. Kereskedelmi ügyvivő álarcában szállt hajóra és megérkezése után azonnal jelentkezett Bulinál. John Bull sírt örömében. — Megvan? — kiáltotta. — Benne van? Nem olvadt el? Ho.mes értetlenül bámult. A vén kalóz a kasszához rohant, föltépte az ajtót és egy csomagot rántott ki belőle. — Ez az! — kiáltotta — a fele még megvan! Megkerült! De meghálálom! Önnek is adok belőle 10 dekát. Holmes halkan füttyentett, hangtalanul oda- iopakodott és a csomagot kétszer megszagolta. — Well — sziszegte — két küó vaj!... Ez volt az utóbbi esztendők legnagyobb fogása — mondta Holmes a fogai között. Pipára gyújtott és elégedetten dörzsölte kezét. számában egyik cikk címe így hang* zik: -vs „Kormánypárti képviselők németországi tanulmányútja.“ Alatta ez az alcím olvasható: „Tanulmányút vagy állatkivitel** A FelsőmagyarorSzági Reggeli Hír-i lap 1936 szeptember 10-i számában található ez a hirdetés: „Kazinczy templomban férfi ülések, lekvárfőzéshez üstök kiadó. — Rennerné, Lichtenstein ucca I. emelet.*1 Ugyané lap 1942 szeptember 20-1 számában egy rendelet magyarázat tában olvassuk: „A lakóházak óvóhelyére a hatósági riasztás, vagyis a szirénák felhangzásáig senkinek lovon ülni nem szabad .. .** A Tiszántúli Független Újság 1939 augusztus 18-i számában jelent meg ez a hirdetés: Tanulót családtagként magához venne soproni tanítócsalád. Német társalgás. Zongoragyakorlás. Hegyek alján gyümölcsösben lévő házban ... Különösen gyenge tüdejű vagy vérszegény gyermekeknek ajánlható. Bővebbet Természet és Állatvédelem szerkesztősége, Sopron.“ Az Esti Újság 1943 június 10-i szá- mában így fogalmaztak egy szenzációs címet: „Ma délben kivégzik a halálraítélt pestkörnyéki baromfiólak fosztogatóját“' Nem mondom, az a betyár toll a mi kezünkben is félrecsúszik olykor és előfordul egy szórend, egy fura cím, egy huncut sajtóhiba, vagy valamelyik hirdetés szövege mosolyt gerjeszt, amikor a szerzőnek éppenséggel nem ez a célja. De a mi „felhajtásainkat“ teregesse ki más, ha kedve tartja. ( — u — a ) Már az idén jelvényt kapnak a hároméves mezőgazdasági tanfolyamok elvégzői A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat érteimé, ben a hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezésébe és a ta:i_ folyamot elvégzetteknek arany-, illetve ezüstkalászos földmüvesjelvényt kell adni. A most tavasszal befejeződő tanfo. lyamok hallgatói már nemcsak oklevelet, de jelvényt Is kapnak majd. .(MTI) «
