Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
/ Vasárnap. 193«. tami&r 17. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 (A PEDAGÓGUS A kárnak tetőin vékony hóréteg, az ablakon jégvirágok csodálatos rajzai. Levelek, ágak törzsek nélkül, rapszodikusan különleges vonások, amelyeket semilyen festő ecsetje nem tud híven visszaadni. A téli éjszaka lehelte az üvegre. Hófelhők keskeny hasadékain bukkan elő a bágyadt napsugár. Megtörik a háztetők havas gerincén, s a jégvirágokon átszűrődve, az ablakon kitekintő férfi arcába ragyog. Csend van a szobában, a tűz lobo- gása tori meg csupán a némaságot. Amint a iajzok vonásai ide-oda cikáznak az ablaktáblán, sebesszárnyú gondolatai is hol a természet végtelen birodalmában, hol meg hányatott élete útjain kószálnak. Fizikus — ismeri a naprendszerek keletkezésének elméleteit, a sugártörés törvényeit, s most mégis elmerülten nézi az egyszerű jégvirágokat. De nem akármilyen jégvirágok ezek. Beszédesek, sokra emlékeztetők. ezelőtt — Harminchét érvel négy évvel az első szörnyű világégés után — ugyanilyen jégvirágos ablakot nézegetett. A vonat ablakát, amikor Ede- lényből a miskolci tanítóképzőbe járt be mindennap. Odahúzódott a jégvirágos ablak mellé, mert a kocsi másik oldalán nem voitak üvegek. A fagyos szél így is megcibálta vékony kabátját, amit még az édesapja hordott, mielőtt az életet és őket is elhagyta volna 1915-ben, a háború nyomorúságos napjaiban. Alig volt 13 éves, amikor édesapja kezéből a halál kiragadta a szerszámot és édesanyjára itthagyta a bánatot és három gyermek felnevelésének nehéz gondját. Hajnali négyet sem ütött a toronyóra, amikor aggódó szeretettel keltegette édesanyja, hogy le ne késsen a vonatról. Még most sem ' tudja megérteni, hogyan bírta édesanyja a sok éjszakai virrasztást, az éjszakai munkát, mert gyakran előfordult, hogy este levetett fehérneműit hajnalra hófehéren, frissen vasaltan adta rá. De édesanyja éjszakai mosását és vasalását éppúgy nem látta, mint a könnyeket, amelyek az anyagi gondok, a bánat, az elhagyatottság miatt folytak végig sápadt arcán. altkor szapoEach a könnyek ___________ ráztak leginkább, amikor végre már fia kezében volt a tanítói oklevél, aki már két- három hónapja ingyen tanított, de mégcsak a helyettes tanítói kinevezésről se álmodozhatott. Beköszöntött a nyár. A júniusi napsugarak aratásra érlelték a gazdagok termését. Anya és tanító fia egymásra nézett: mi lesz velünk a télen, megjön-e a kinevezés? — Tudhatták, hogy nem számíthatnak csak két kezük munkájára. Másnap reggel együtt dalolt a kaszásokkal a fiatal tanító az edelényi Emyei-féle bérgazdaság egyik búzatáblájában. Nehéz idők, súlyos emlékek, de mégsem fél a visszaemlékezéstől. Végigsimogatja deresedő halántékát, s továbbidézi a régi emlékeket. még most is maga ________előtt látja az uradalom kis cselédházait körülölelő akácost, ahol fáradtan, törődötten összegyűlték az aratók, amikor leszállt az este. — Alig kanalazták be a lebbencslevest máris kérték, meséljen nekik valamit a magyar történelemből, mondjon szép verseket. — Ezekre afc akkor estéről-estére megismétlődő jelenetekre gondol, amikor órákon át tanította azokat, akiknek még arra sem volt lehetőségük, hogy iskolába járhassanak. Most is felmelegszik a szíve, amikor arra gondol, hogyan belemelegedett akkor a beszédbe. Igen sokszor szó esett arról, hogy a parasztnak joga van a földhöz, s mindenkinek 11 —ara».»» ♦ 9 m tram u.. 11 Gondoláiban bilntHxerűen az emberibb élethez. — Megforrósodott ilyenkor a hangja és érezte, hogy remény gyúl a körülötte levőkben. Ez még akkor történt, amikor a hárommillió koldus még csak reménykedett a boldogabb életben. Mikor az álmok valósággá váltak és a háború romjain megkezdődött az új élet építése, tudta mi a kötelessége. A 46-os években déli egy óráig tanította a gyermekeket az iskolában, de kettőkor már a bányasziréna hívó szavára az edelényi bányászokkal együtt leszállt a tárnákba. peregnek előtte az emlékek. íróasztalához sétál. Rajta könyvek, jegyzetek, kísérleti eszközök, s egy fénykép. Munkája, családja: a jelen. Megbecsült, értékes tagja a társadalomnak. Örömmel, megelégedetten végzi munkáját. Gyermekeire biztos jövő vár. Tanárlánya már gyakorlóévét tölti. Fia most végzi a Villamosipari technikumot, mérnöki pályára készül. Ö maga mint pedagógus, s mint igazgatóhelyettes folyton új terveken dolgozik. A felszabadulás óta kapott rendkívüli előléptetés, többszöri pénzjutalom újabb erőfeszítésekre, még jobb munkára serkenti. Szakadatlanul tanul, képezi magát. A pedagógiai főiskolán most szerzi meg a szaktanári képesítést a matematika és fizika tanszakra. Iskolájában az elsők közé tartozik, aki átad ja nevelési tapasztalatait a tanári munkaközösségeknek. A szocialista pedagógiai elveknek megfelelően a tanítás középpontjává a szemléltető oktatást helyezi. A fizikai szakkörben tanítványaival együtt készíti a kísérleti eszközöket. Elsőrendű feladatának tekinti, hogy fejlessze az iskola fizikai szertárát, hogy minél nagyobb segítséget nyújthasson szeretett tanítványainak, akik szintén nagyon szeretik Rozinái Lászlót, a pedagógust és az embert. Harc a gazdagabb termésért Értékes vállalások a pártkongresszus tiszteletére Szerte a megyében termelőszövetkezeteink tagjai, gépállomásaink dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok értékes vállalásokat tesznek a III. pártkongresszus tiszteletére. A párt- és a kormányhatározat szellemében vállalják, hogy rbben ez étben még gondosabban és célszerűbben gazdálkodva, több gabonát és állati termékét adnak a hazának, az ipari dolgozóknak■ Igen értékesek és sokat mondónk ezek a vállalások, mert azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztjaink megértették az országepítö program jelentőségét, harcolnak végrehajtásáért. A hernádnémetj vVörös Csillag« termelőszövetkezet tagjai is komoly terveket készítettek a terméshozam r.övelé- söre. Termelési versenyre hívták a hozzájuk hasonló feltételekkel és lehetőségekkel rendelkező hőcsi József Attila és a gesz‘elyj Uj barázda termelőszövetkezet tágjait. ,,Harc a többtermelésért!“ jelszóval többek között a következőket vállalták: Szántóterületük 20 százalékát ebben az évben letrágyázzák és a szántóterület 50 százalékát műt.rágyázzák. A kenyérgabona termésátlagát 8 mázsáról 9 és félmázsára emelik. A rozsot pőtbeporozzák. A tavaszárpát kereszt sorosan vetik. Vállalták, hogy a kukoricát négyzetesen ültetik és pótbeporzást alkalmaznak. Igen értékes vállalások ezek, melyek elősegítik, hogy a termelőszövetkezet valóban eredményesen gazdálkodhasson, dús termést takarítson be. A szövetkezet tagjai célul tűzték ki, állatállományuk fejlesztését. Ezért jó takarmánybázist biztosítanak. A sertésanyakocákat évente kétszer fialtatják. Szarvasmarhateuyészetiikben 75 százalékos szaporulatot érnek el. Baromfiállományukat a jelenlegi 150 darabról 400 darabra emelik. A termelőszövetkezet tagjai és vezetői most egyaránt teljes erővel készülnek a tavaszra, hogy a bocsi József Attila és a gesZtelyi Uj barázda termelőszövetkezettel versenyben valóra váltsák fogadalmukat. A pártkongresszus tiszteletére, gépállomásainkon is nemes verseny kezdődött. Ma már alig van gépállomás, amely ne tett vólna értékes vállalásokat, melyek szerint ebben az évben komoly segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak, A taktaharkányi gépállomás dolgozói üzemi értekezleten beszélték meg az előttük álló nagy feladatokat, a tavaszi munkára való fokozottabb felkészülést. A pártkongresszus tiszteletére szerelők és traktoristák nemes versenyre keltek egymással, a tervek teljesítéséért. Csatlakoztak a szerencsi gépállomás dolgozóinak felhívásához. A DISZ-fiatalok vállalták, hogy határidő előtt 8 darab tárcsát javítanak ki. Zsíros János vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére, az összes boronát kijavítja brigádjával. Vt efler Jams saebánorista traktoros azt vállalta, hogy ebben az évben 3000 holdon végez talajmunkát, ezen belül tavaszi kampánytervét 140 százalékra teljesíti- Pankucsi Lajos erőgépjavító brigádja elhatározta, hogy az erőgépeket február 25 helyett, február 15-rc kijavítják. A taktaharkányi gépállomás dolgozói valóra váltják ígéretüket, vállalásaikat, mert olyan kiváló fgaktoristák vannak a gépállomáson mint Weller János, Bállá János, Horváth József, Kovács István, Kecskés Lajos és a többiek. fl kazincbarcikai tanács viselje jobban szívén • a baromfi- és lojásbegyüjtést! Megyénkben mindenütt szorgalma- fival, Dcmjén Gyula 12 kiló tojás- san folyik az új begyűjtési terv felbontása. Kivétel azonban Kazincbarcika, ahol ezen a téren nagyon rossz munkát végeznek. Már két hónapja nem jegyzik pontosan, kik teljesítették beadási kötelezettségüket. A nyilvántartási lapokat nem zárták le, nem is tudják, kik maradtak el a beadással. A hátralékosok előírását nem emelték fel 10 százalékkal, s nem állították össze az előzetes tejkivetési lajstromot sem, ami kiindulópontja a húsbeadásnak és a tervfelbontásnak. Ezekből a hibákból adódik, hogy sok olyan dolgozó paraszt van a községben, aki adósa népi államunknak. Ifj. Kulcsár Béla 9 kiló tojással és 16 kiló baromfival, Szűcs Lajos 13 kiló tojással, 23 kg baromsal és 18 kiló baromfival, B. Czö- vekh István pedig 10 kiló tojással és 18 kiló baromfival tartozik. Vannak a községben olyan dolgozó parasztok, akik becsülettel eleget tesznek kötelezettségüknek. Ezek közé tartozik Demeter Sándor 4 holdas, Szűcs Mihály 13 holdas dolgozó paraszt, az utóbbi évi beadási kötelezettségére már beadott 7 kiló baromfit. A községi tanács helyrehozhatná a hibákat, ha kérné a tömegszervezetek segítségét a lemaradás felszámolásához. Szükséges az is, hogy népszerűsítsék az élenjárókat és bírálják, pellengérre állítsák a hanyagokat. Megyei Baromfi- és Tojás- begyűjtő Vállalat. Ahol nem kedves vendég a bírálat A miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál már hónapok óta úgy ismerne Kulin Imrét és házastársát, Tó- gyer Erzsébetet, mint igen jó dolgozókat. A „Pálma" vendéglő pince- helyiségében lakást is kaptak a vállalattól, lakbér fejében vállalták a vendéglő fűtését áprilisig. Mindeddig nem is volt semmi panasz rájuk. A baj ott kezdődött, amikor a vállalat Kulin Imrét megbízta, hogy a pincében lévő — kb. négy kocsira való — szemetet hordja ki. Bánkúti József, a Vendéglátóipari Vállalat gondnoka azt ígérte, hogy mihelyt készen lesznek a munkával, rögtön jelentkezhetnek a központban a pénzért. Egész éjjel is dolgoztak, másnap reggel mégsem akarták nekik kifizetni a 184 forintot. Azt mondták Kulinnak: „jöjjön holnap“. Kulin Imrének nagy szüksége lett volna a pénzre, s ezért eljött a szerkesztőségbe, kérte, járjunk közbe, hogy a neki járó összeget még aznap megkaphassa. Ügyét el is intéztük, délután Bánkúti József személyesen elvitte neki a pénzt. Amikor a Vendéglátóipari Vállalat központja megtudta, hogy Kulin Imre nálunk járt és panaszt emelt, — olyan lett, mint egy felbolygatott méhkas. Bánkúti József megjelent szerkesztőségünkben. A beszélgetés során azt a felháborító kijelentést tette, hogy „ezért Kulirték még laJavul a bányászlak'a területek filmcllálása Az Or zigo3 Mozi' üzemi Igazgatóság és az illetékes megyei mózivállalatok megkezdték a bá- nyászlakta területeken a filmellátás hibáinak felszámolását. Elsősorban a müsorbeosztást vizsgálták meg- Ennek eredményeként a legutóbbi két hónapban már új filmeket is véti- Bővítik a kistettek a bányász- körzeti mozik hálóközségek fitrnszin- zrtát. Érettek segít- házai, még pedig ségével máris több egykét héttel a olyan községben filmek megjelenése vetítenek rendsz-tett tán. Hendbehoz- sen, amelyekben iák a bárayász- községek keskeny- mozijainak műszaki berendezését is, s eddig 28 moziban javították meg a gépeket. eddig nem volt mozielőadás. A helyi tanácsok is segítenek a megyei mozivállalatoknak. Vándormozikat indítanak útnak szókba a községekbe, ahol nincs villany. Megjavult a vájáriskolák filmellátása is. Növelik a filmvetítések számát a bányász kul- túrotthonokban, a megyei mozivállala- tok közöstséganké- tot rendeznek ahol a bányászok elmondják kívánságaikat. kölni fognak...“ A bosszú másnap reggelre megszületett. Kiváló alkalom kínálkozott, ami váratlanul a vállalat vezetőségének malmára hajtotta a vizet. Tógyer Erzsébet bement a központba és kér. te, hogy mivel házastársa beteg, adjanak neki öt nap fizetetlen szabadságot, s ha lehet, munkakönyvét, mellyel eddig a vállalat ácsbrigádjánál dolgozott, írják át úgy, hogy ő a „Pálma" fűtője. A vállalatnál azonban ahelyett, hogy megmagyarázták volna, hogy ez nem lehetséges, mert csak szakképzett ember lehet fűtő és a „Pálmában“ kifejezetten fűtőre nincs is szükség, megragadták a kedvező alkalmat, hogy azonnali hatállyal felmondjanak. Sőt, elrendelték, hogy a lakást is hagyják el, fenyegetőztek, hogy ellenkező esetben a rendőrséghez fordulnak, karhatalommal lakoltatják ki őket. Beszéltünk Kertész elvtárssal, a vállalat igazgatójával. Olyanokat mondott, hogy „Kulinék nem érdemelnek tőle jóindulatot, mert szemtelenül visszaélnek az ő jóságával." Különös „jóság", ami abban nyilvánul meg, hogy a vállalat egyik legjobb dolgozóját nem hagyta a szabad ég alatt lakni, hanem egy pincehelyiségben megtűrte — mindaddig, amíg bírálni nem merészelték. ■ A Vendég ló tói pari Vállalat vezetői tehát el akarják bocsájtani, s lakásukból is ki akarják tenni Kulíné- kat — s itt már nem is csak a lóláb lóg ki, hiszen kétség sem fér az igazi indokhoz — mert panaszt emeltek ellenük. Gondolkozzanak el a dolgon, mert amit tenni akarnak, a bírálat legdurvább elfojtását és tűrhetetlen megtorlását jelenti, s egyáltalán nem egyeztethető össze a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás szellemével. Ilyen magatartás következményei pedig nem maradhatnak el... A Természetvédelmi Tanács néhány hónapja adta át a lillafüredi Anna és István barlangokat a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoportja mész pedig Zsombolykutató Munkabizottságának. Az említett barlangok erősen elhanyagolt állapotban voltak, villany- vezetékük tönkrement és a cseppkőállományuk sok helyen sérülést szenvedett. A munkabizottság a barlangokat kitisztította, Villányt vezetett be, barlangvezetőröl gondoskodott és a nagyközönség részére újból megnyitotta. Minthogy a két nagyszerű lillafüredi barlang érdemes figyelemre, a két barlangot röviden a következőkben ismertetjük. Az Anna-barlangVoSSSS gőkertje alatt nyúlik el. Uj bejárata a Szinva-vízesés tövében nyílik a függőkertek alatt. A barlang teljes hossza kb. 500 méter, melynek egy- részét lezárták a karsztvízkutatások miatt. A barlangban négy forrás van, amelyből az Anna I. és Il-t bekapcsolják Nagymiskolc ivóvízellátásába. Az Anna-barlang azon kevés üregek közé tartozik, amely nem a szilárd mészkőbe, a víz kilúgozása és kimosása következtében keletkezett, hanem a mésztufa egyenetlen növekedése folytán jött létre. Eszerint falait nem meztelen mészkő hanem mésztufa alkotja, amely mohára és kelvirágra emlékeztető képződményeinél fogva a barlangnak egészen különös, szokatlan jelleget és szépséget kölcsönöz. és Garadna patakok találkozásánál nagy- mennyiségű mésztufa rakódott le, melyről helyenként a patak vize magasról bukik alá. A leeső víz jelentékeny része elpárolog, a víz szénsavtartalma elillan, a vízben feloldódott LILLAFÜREDI- BARLANGOK A barlang A Szinva ilyen helyen mésztufa alakban az oldalról lecsapódik. Ez a magyarázata annak a hatalmas mésztufa lerakódásnak, amely a lillafüredi völgy alját kitölti s amelynek vége Hámor községben a Szinva és a Garadna egybefolyása alatt a vadregényes partot alkotja. Ez a tufalerakodás ősi idő óta tart s mivel a vízesések helye állandóan változott, a mésztufa lerakódás pedig nem volt mindenütt egyenletes, hézagok, vagyis üregek keletkeztek, amelyeket vékony hasadékok kötnek össze. így keletkezett az a gyönyörű barlang, amely a régi kincstári vendéglő mellett nyílott. Ezen a helyen régebben, Fazola Henrik idejében kis vashámor állott, s hogy a mésztufából kifolyó vizet jobban kihasználhassák, 1833-ban a víz folyásának irányában egy 94 méteres altáróf hajtottak a mésztufás hegyoldalba. Ekkor akadt elsőnek Straka András bányász azokra az összefüggő kisebb-nagyobb üregekre, amelyeket akkoriban a patak áthidalásával és más irányba terelésével hozzáférhetővé tettek. Később a barlangot elhanyagolták, az áthidalás elkorhadt s mivel a barlangba most már nem lehetett bemenni, feledésbe ment. 1912-ben Ka- dic Ottokár felmérte és ismertette. építkezésekkel kapcsolatban, 1927-ben a barlangot tovább feltárták, rendezték, villanyvilágítással látták el és Anna-barlang néven az idegenforgalom szolgálatába állították. A lillafüredi A barlangnak nevezetesebb részei: Hall, Északi fény barlang, Kőszív, Szomorú fűz, Orgona, Pokol, Elvarázsolt kastély stb., ahol egymás mellett a legkülönbözőbb mésztufaképződményeket találjuk. Egyik helyen egy hatalmas fa teljes gyökérzete, másik helyen karfiolraktár, majd buja növésű dzsungellevél lenyomatokat találunk. Katakombaszerű folyosókon, tekervényes utakon nézhetjük meg a természet csodáját. Bejárása félórát igényel. Istvcm-barlong “ÄStia“ alatt kezdődik. A Bükk-hegység legnagyobb és legszebb barlangja. Az István-barlang triászkorú mészkőben képződött a víz vegyi s fizikai tulajdonságának hatására. Vegyileg a víz a hajszálrepedésekben szivárogva oldotta a mészkövet, fizikailag pedig a mészkőnél keményebb kőzettel (kvarc, kalcit) csiszolta, tágította a járatokat. Felfedezését egy kutyának köszönhetjük, amely a hegyoldalban nyíló természetes bejáraton (zsombolyon) keresztül esett be és napokig tartó ugatással magára vonta az úton járó vasgyári és bányász dolgozók figyelmét. Két vállalkozószellemű fiatalember, a hang után menve, a hegyoldalban megtalálta a természetes bejáratot és kötélen leereszkedve, kihozták a kutyát. Akkor látták, hogy nem egyszerű zsombolyról van szó, hanem elágazó barlangot fedeztek fel. Néhány év múlva, 1913-ban Ka- dic Ottokár a barlangot felmérte és Kutya-barlang néven ismertette. 1927-ben kezdték meg a barlang rendszeres feltárását. Két bányász kutatóárkot ásott a barlangot kitöltő agyagba. Itt akadtak rá azután az eddig ismeretlen cseppköves termekre. teljes hossza 300 méter, átlagos hőmérséklete 10 fok C. A közönség részére megnyitott részekben a legmagasabb rész a bejárattól számítva 14 méterre van. A barlangban hat nagy termet találunk, melyekben a legnagyobb mennyezetmagasság 28 méter. A barlang tulajdonképpen 7 részre van felosztva. 1. 52 méteres altáró, az első nagy teremmel, 2. az első nagy teremből nyíló alsószinti vizes folyosó, 3. a „Tordai hasadék-1 75 lépcsőfokkal, 4. a „Tordai hasadék" végén lévő feltárás alatt álló felsőszinti járat, 5. a cseppköves termek a színházteremig, 6. a színházteremből nyíló, feltárás alatt álló új járat, 7. bányajárat, végén a nagy teremmel. Az IsNán barlang nevezetesebb részei. Első nagy terem az eróziós fülkével, felette a „Mammuth felső fogsora“ nevezetű képződmény, Tordai hasadék (orgonasípok, anyósnyelv, megfagyott patak.) Második nagyterem: sztalaktit függöny, mesefigurák, megfagyott óriás vízesés, kínai pagoda, bástya. Harmadik terem: oszlopok terme, fiatalító tó, éléskamra. Színházterem: színpad, díszletek, díszpáholy, karmester. Bányatáró: nagyterem, feltárás alatt álló zsomboly. A barlang megtekintésére félóra elegendő. Ipari tanítóink fiatal m“nka" h saink vasárnaponként számosán keresik fel szabadidejükben a lillafüredi barlangokat. Gazdag élményt, jó szórakozást nyújt egy-egy barlanglátogató kirándulás ..,
